udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 12 találat lapozás: 1-12
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ékes József

2003. október 1.

A kedvezménytörvényről szóló megállapodás fontos diplomáciai győzelem mind Románia, mind Magyarország számára - jelentette ki szept. 30-án Strasbourgban Adrian Nastase román kormányfő, aki az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének őszi ülésszakán mondott beszédet. Ugyanakkor a kettős állampolgárság kérdését úgy ítélte meg, hogy az még "problémát fog okozni az Európa Tanácsban". A román miniszterelnököt abból az alkalomból hívta meg a szervezet, hogy Románia éppen tíz évvel ezelőtt lett az Európa Tanács tagállama. "Románia olyan intézményi reformok korát éli jelenleg, amely átviszi az átmeneti ország állapotából a demokratikus államéba" - mondta Nastase. A beszéd után Eörsi Mátyás magyarországi SZDSZ-es képviselő tette fel azt a kérdést a román kormányfőnek: mi az akadálya annak, hogy megnyíljon az aradi szoborpark? Ennek kapcsán Adrian Nastase azt hangoztatta, hogy most látnak hozzá a kedvezménytörvény életbe léptetéséhez, és az új alkotmány is jelentős jogokat biztosít a magyar kisebbségnek. Külön megemlítette a Budapestig vivő autósztráda építésének tervét. Ugyanakkor a miniszterelnök megjegyezte: a romániai magyarok kettős állampolgárságának kérdése "még gondokat fog okozni az Európa Tanácsnak". Gedei József MSZP-s képviselő arra várt választ, hogy mi a román kormány álláspontja a Székelyföld autonómiájával kapcsolatban, míg Ékes József (MDF) a romániai egyházi ingatlanok sorsára volt kíváncsi. Nastase szerint ami a közigazgatási autonómiát illeti, ezt a bukaresti kormány támogatja. Ezzel szemben ellenzi a kollektív etnikai autonómiát. Az egyházi javak visszaadását hosszú folyamatnak nevezte. Nastase a kettős állampolgárságról kifejtette: a gondot az jelenti, ha egy egész kisebbségi közösségnek követelnek etnikai alapon állampolgárságot. /Román-magyar diplomáciai győzelem. Adrian Nastase beszéde az ET Paralamenti Közgyűlése előtt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./ A román és a magyar hatóságok decemberig megpróbálnak kompromisszumos megoldást találni az aradi Szabadság-szoborcsoport elhelyezése ügyében, jelentette ki Adrian Nastase kormányfő az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése előtt. A román miniszterelnök kifejtette: nem ért egyet azzal, hogy egy több nemzetiség képviselőiből álló helyi közösség autonómiát élvezzen a közérdekű döntéshozatalban. /Decemberig megoldás születik az aradi Szabadság-szobor ügyében? = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

2004. május 6.

Az Európai Parlament máj. 4-i ülésén a vitához több magyar képviselő is hozzászólt, immár a testület teljes jogú tagjaként. Ékes József, az MDF politikusa többek között arról beszélt, hogy Trianon miatt Magyarország a magyar nemzeti kisebbségekkel határos, s ezért nagyon fontos, hogy Románia, Bulgária és Horvátország minél gyorsabban csatlakozzon az Európai Unióhoz, Ukrajna és Szerbia pedig minden lehetséges támogatást megkapjon a felkészüléshez. /Felszólalások az Európai Parlamentben. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 6./

2004. június 30.

Az Európa Tanács (ET) ellenőrző bizottságot jelölhet ki a romániai Verespataknál tervezett bányanyitás ügyében folytatandó helyszíni vizsgálatra, ha megkapja Magyarországtól az ezzel kapcsolatos problémákat bemutató dokumentációt – közölte Ékes József, MDF-es országgyűlési képviselő. Ékes József előzőleg a strasbourgi Európa Tanács parlamenti közgyűlésének ülésén hívta fel a figyelmet a tervezett beruházás körüli súlyos aggodalmakra. Emlékeztetett arra, hogy négy éve súlyos természeti katasztrófa érte Magyarországot, amely nemcsak a Tisza vízgyűjtő területére, hanem a Dunára is kiterjedt. /ET-bizottság vizsgálhatja a verespataki bányatervet. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2004. július 9.

A Lakitelek-munkacsoportnak elfogadhatatlan a verespataki bányanyitás lehetősége – jelentette ki Ékes József MDF-es képviselő, a munkacsoport tagja. A román kormány még nem adott engedélyt a bánya megnyitására, de sajnos, a környék teljes felszámolása megindult, tette hozzá. A Lakitelek-munkacsoportot jún. 21-én hozta létre 13 MDF-es parlamenti képviselő. Célként a Magyar Demokrata Fórum jobboldali, nemzeti és keresztény irányultságának erősítését jelölték meg. – A 2000-es tiszai ciánszennyezést is az okozta, hogy átszakadt egy ipari derítő gátja Romániában, és onnan mintegy 100 ezer köbméternyi ciánid és nehézfémtartalmú szennyvíz zúdult a Láposba, majd a Szamosba, onnan pedig a Tiszába. A magyarországi folyókban 1241 tonna hal pusztult el. A becslések szerint a ciánszennyezés 28,5 milliárd forint kárt okozott Magyarországnak. – A Lakitelek-munkacsoport kiemelten kívánja kezelni ezt a kérdést. /A Lakitelek-munkacsoport a verespataki bánya ellen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

2005. szeptember 27.

Elfogadta a Bulgária és Románia európai uniós csatlakozásáról szóló szerződés kihirdetésére vonatkozó törvényjavaslatot a magyar parlament szeptember 26-i ülésén. Az Országgyűlés a javaslatot 257 igen, hat nem és egy tartózkodás mellett fogadta el. A szavazás alatt egy „Ne legyetek hazaárulók” feliratú transzparens jelent meg a karzaton. /Magyar igen a csatlakozásra. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27 A ,,nem” gombot a független Balogh László, Boross Imre, Ékes József, Körömi Attila, Lezsák Sándor és Medgyasszay László nyomta meg, Horváth Balázs (független) tartózkodott. A Jobbik Magyarországért Mozgalom egyik tagja néhány másodpercre megzavarta a parlament plenáris ülését, amikor a karzatról transzparenst lógatott le, és röpcédulákat szórt a képviselők közé. ,,Ne legyetek hazaárulók!” – volt olvasható a karzaton egy transzparensen. Markó Béla miniszterelnök-helyettes, az RMDSZ elnöke elmondta: ez a döntés azért is különös jelentőségű, mert néhány hét múlva sor kerül Bukarestben a közös román–magyar kormányülésre. – Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) támogatja Románia európai uniós csatlakozását, az Országgyűlésnek nem kellett volna ilyen sietősen döntenie ebben a témában – fejtette ki Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke. A püspök szerint az Országgyűlésnek nem kellett volna szavazásra bocsátania a csatlakozási szerződés jóváhagyását a Romániát érintő novemberi országjelentés előtt. /(MTI–L.): Budapesten rábólintottak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 27./

2005. október 31.

Európában most már lehet megoldást keresni Trianon égető kérdéseire – jelentette ki Székelyhídi Ágoston író Nagyváradon a Királyhágómelléki Református Egyházkerület által Trianon és Európa címmel október 28-án rendezett konferencián. Lehangolónak tartotta, hogy Magyarország baloldali kormánya tavaly decemberben elutasította a kettős állampolgárság megadását a határon túliaknak, ráadásul Gyurcsány Ferenc kormányfő maga állt a „tagadás kampányának” élére. Tőkés László püspök a magyar miniszterelnök közelmúltbeli bukaresti látogatásán tett nyilatkozatára utalva kijelentette, Calin Popescu-Tariceanu kormányfő és Gyurcsány között az a különbség, hogy „az egyiknek kell Erdély, a másiknak meg nem”. A püspök szerint ez a tény, valamint az, hogy a magyar kormányfő szerint „Trianon semmi”, a december ötödike előtt történtekkel egyetemben nem más, mint lélektani hadviselés a keresztény értékek és a Trianonhoz kapcsolódó fájdalmak ellen. Ékes József országgyűlési képviselő, a Nemzeti Fórum alapító tagja a mai magyarországi helyzettel kapcsolatosan úgy vélte, az ottani folyamatok a nemzettudat elsorvasztását célozzák. A szintén a Nemzeti Fórum nevében felszólaló Püski András az európai integrációs folyamatok kapcsán leszögezte: a magyarországi nemzeti elkötelezettségű polgári erők ebben segítséget kívánnak nyújtani az erdélyi és partiumi magyaroknak. /Balogh Levente: Trianon és Európa Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2007. február 9.

Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke bejelentette, hogy Ékes József és Gruber Attila fideszes képviselő február 16-18-a között Sepsiszentgyörgyön lesz, megfigyelőként részt vesz a Sepsiszentgyörgy vidékén a Székelyföld területi autonómiája kapcsán szervezendő belső, nem hivatalos népszavazáson. A nem hivatalos népszavazás február 10-én kezdődik Sepsiszék hat településén: Árkoson, Kálnokon, Sepsibodokon, Sepsikőröspatakon, Oltszemen és Málnásfürdőn. Február 11-én Kilyénben, Szotyorban, Uzonban és Bikfalván lesznek jelen az önkéntesek a mozgóurnákkal. /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./

2007. február 19.

Nyolcezer szavazópolgárt értek el február 17-ig 24 településén a Székely Nemzeti Tanács autonómiaigénylési referendumát lebonyolító számlálóbiztosok Sepsiszentgyörgy kivételével a Kovászna megyei Sepsiszéken. Megfigyelőként jelen volt Ékes József és Kelemen András országgyűlési képviselő (Fidesz). Közölték, hogy nem kívánják minősíteni a belső népszavazást, és küldetésük végén jelentést készítenek parlamenti frakciójuk, valamint az SZNT részére. Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke ismertette, hogy Sepsiszentgyörgyön több visszautasításban volt részük a biztosoknak, mint faluhelyen. Február 17-én Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő arcképét ábrázoló, SZNT-címeres kisplakát hívott fel a névre szóló választásokra, a roma többségű Őrkő lakótelepen pedig röpcédula hirdette, hogy a magyar állam fizet fejenként 500 lejt a „rroma integrációs program” részeként. A romáknak szóló, diverziónak szánt röpcédulákon olvasható volt, hogy a pénzt átvehetik a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki székházában, Gazda Zoltán titkártól. /Domokos Péter: Röpcédulás” referendum. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 19./

2007. február 19.

Két magyarországi politikus vett részt megfigyelőként a sepsiszéki autonómia-népszavazáson, tapasztalataikról a Székely Nemzeti Tanács sepsiszentgyörgyi székházában tartott sajtótájékoztatón számoltak be. Ékes József és Kelemen András az Országgyűlés Fidesz-képviselői, emellett az Európa Tanács közgyűlésének tagjai. Kelemen András hangsúlyozta: egy alulról épülő demokrácia lehetősége villan fel. Hozzátette: befolyásolást nem tapasztalt semmilyen irányba. Ékes József elmondta: a népszavazáson kis településeken más az emberek hangulata, mint egy tízemeletes tömbházban, a kérdezőbiztosok fölösleges vitákba nem mentek bele. Az SZNT összesítése szerint Sepsiszéken 29 településen befejeződött a referendum, 13 764 szavazatra jogosult közül 10 084-en szavaztak (ez 73,26 százalék), közülük 9991-en igennel, 47-en pedig nemmel, 28 voks érvénytelen. /Mózes László: Alulról épülő demokrácia (Megfigyelők a sepsiszéki népszavazáson). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 19./

2007. március 8.

Támogatja-e a kormány a székelyföldi autonómiatörekvéseket? címmel az Országgyűlésben dr. Kelemen András fideszes képviselő szólalt fel. A képviselő, aki Ékes Józseffel együtt Sepsiszéken megfigyelőként vett részt a népszavazáson, kifejtette, Székelyföldön igazi mozgalommá vált a népszavazás az autonómiáról, ugyanakkor emlékeztetett arra, hogy a véleménynyilvánítás önálló megszervezésére és lebonyolítására azután került sor, hogy a hivatalos, önkormányzatok által kiírandó népszavazást a román hatóságok meghiúsították. A képviselő utalva Sólyom László köztársasági elnök bukaresti kijelentésére, miszerint ,,az Európai Unióban a kulturális autonómia természetes, a területi autonómia pedig lehetséges”, feltette a kérdést: mi valójában a magyar kormány álláspontja az autonómiatörekvésekkel kapcsolatban, hiszen a magyarellenesség továbbra is jelentős belpolitikai tényező az utódállamok nagy részében. Horváthné Fekszi Márta, a Külügyminisztérium államtitkára válaszában úgy értékelte, hogy a kormány mindig is támogatta a határon túl élő magyarság autonómiatörekvéseit. Emlékeztetett az RMDSZ által létrehozott Szövetség a Székelyföldért Egyesületre, illetve a szövetség azon törekvésére, hogy programegyeztetési céllal párbeszédet folytassanak az alternatív szervezetekkel is.,,A magyar külpolitika célkitűzései között a kormány programjának megfelelően az autonómiatörekvések támogatása folyamatosan napirenden szerepel, a nemzetközi normákkal elfogadott összhangban ezek megvalósítása minden diplomáciai tárgyalás napirendjén ott van” – mondta az államtitkár, aki szerint azonban Budapestről receptet nem kínálhatnak, ám szorgalmazzák, hogy ,,az adott nemzeti kisebbség legitim szervezetei a politikai párbeszéd keretében egyeztessék ezt egymással és a többségi társadalom képviselőivel”. /(Fer-): Az Országházban beszéltek róla (Székelyföldi népszavazás). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 8./

2008. július 1.

Nyolcadik alkalommal rendezték meg június végén, a Kárpát-medencei Kisebbségi Magyar Közművelődési Civil Szervezetek Fórumát Budakalászon. A VIII. Budakalászi Találkozóra nyolc országból érkezett (Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Magyarország, Románia, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Ukrajna) 90-nél több civil szervezet 72 küldötte. A fórum célja többek közt az volt, hogy képet adjon a civil szféra által végzett kulturális és közművelődési munka jelentőségéről; módszertani, szakmai segítséget nyújtson; információt adjon a határon túli magyar kulturális civil szervezetek napi munkájához; megerősítse a hazai és a határon túli magyar civil szervezetekkel való kapcsolatokat; felmérje a határon túli magyarok öntevékenységen alapuló közművelődési kezdeményezéseinek és közösségi erőinek támogatására rendelkezésre álló szellemi és anyagi erőforrásokat. A három nap alatt a résztvevőknek alkalmuk volt elbeszélgetni a meghívott előadókkal, többek közt Ékes József országgyűlési képviselővel, Dr. Szurmainé Silkó Mária Oktatás és Kulturális Minisztérium Közművelődési Főosztályának vezetőjével, Jankovics Marcellel, Zabolai Csekme Éva volt ENSZ tisztségviselővel. A fórum zárónyilatkozatot fogalmazott meg, ebben szerepel többek között: Változatlanul ragaszkodunk az egységes magyar nemzethez tartozás jogához, ennek érdekében kérjük a magyar állampolgársági törvény módosítását. Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szerbia és Ukrajna még nem tagjai az Európai Uniónak, sürgős megoldást kérünk az ott élő magyarok számára, a határátlépés megkönnyítésére az Európai Unió országaiba. Fontosnak tartjuk a civil szervezeteink közötti együttműködés és információcsere bővítését, kiterjesztve a társadalom minden területére. Ebben az együttműködésben kiemelkedő szerep hárul a híd szerepét betöltő határokon átnyúló régiókra és a határok menti kistérségekre. Ugyanilyen híd-szerepet kell betölteniük a magyar civil szervezeteknek a többségi nemzetekkel való kapcsolattartásban is. A politikai helyzet változása nyomán nemcsak a szomszédos országokban élnek magyarok, és vannak magyar civil szervezetek. Ezek a támogatási rendszer reformjának következtében kimaradnak a fő támogatási alapból. Emiatt kérjük az erre vonatkozó törvények módosítását. Elengedhetetlenül szükségesnek tartjuk és szorgalmazzuk a magyar nemzeti kulturális stratégia kidolgozását. Felhívjuk az összmagyar politikum figyelmét, hogy jelenleg a csángó-magyarokkal kapcsolatos akciók, tevékenységek legtöbbször ötletszerűen, és néha az érdekeik ellenében történnek. Szükségesnek tartjuk egy átfogó stratégia kidolgozását megmaradásuk érdekében. /Gáspár-Barra Réka: Civil összefogás a magyarságért. = Nyugati Jelen (Arad), júl. 1./

2008. szeptember 18.

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./


lapozás: 1-12




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998