udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 35 találat lapozás: 1-30 | 31-35
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ördög-Gyárfás Lajos

1993. december 7.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ 1991 decemberében alakult meg, székhelye Sepsiszentgyörgyön van. A Háromszéken kialakult anyanyelvi mozgalom szervezői alakították meg a szövetséget. Első közgyűlésük 1992 márciusában volt Kovásznán, ahol elnöknek Zsigmond Győzőt, főtitkárnak Tulit Ilonát választották meg. Az idei közgyűlés Kézdivásárhelyen volt, ahol Tulit Ilonát /Sepsiszentgyörgy/ választották meg elnöknek, főtitkárnak Ördögh Gyárfás Lajost, az elnökségi tagok: Antal Sándor /Székelyudvarhely/, Komoróczy György /Székelyudvarhely/, Mészely József /Sepsiszentgyörgy/. Zsigmond Győzőt közben kinevezték a bukaresti egyetem hungarológiai karára, azért vált meg tisztségétől. Az AESZ tiszteletbeli elnöke, szellemi irányítója Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári egyetemi tanár/Oláh István: Nyelvében élő? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

1995. január 21.

Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1996. június 9.

Jún. 9-én Gyulafehérváron, a Katolikus Hittudományi Főiskolán zajlott le a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága, az EMKE és az RMPSZ szervezésében a Hatágú Síp című, az egyetemes magyarság számára a honfoglalás 1100. évfordulója alkalmából meghirdetett vers- és prózamondó verseny erdélyi elődöntője. A megjelenteket Hajdú Gyula rektor és dr. Kötő József, az RMDSZ művelődési és egyházügyi alelnöke köszöntötte. A zsűri tagjai között volt Medvigy Endre, a MVSZ munkatársa és Gyárfás Lajos, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének megbízottja. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 12./

1997. január 24.

Jan. 24-26-án tartotta a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson közgyűlését az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/. Ördögh Gyárfás Lajos főtitkár beszámolt arról, hogy javultak az AESZ kapcsolatai más szervekkel. Beszámolót terjesztett elő Zsigmond Győző elnök, dr.Péntek János társelnök, majd a szakterületek felelősei következtek, többek között Antal Sándor, a helyesírási versenyek irányítója, Kása Magdolna, a beszédművelő körök vezetője. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár az AESZ figyelemre méltó eredményeiről beszélt. Péntek professzor 1996-ot a magyarság és a magyar nyelv ünnepének nevezet a honfoglalás 1100. évfordulója kapcsán. Nem elég tudatos az anyanyelvvédő munka, figyelmeztetett, gyengül, szegényedik az anyanyelvi tudás. /Komoróczy György: Közgyűlés. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jan. 30./

1997. március 21.

Márc. 22-én Kolozsváron ülésezett a Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társaságának, a VET-nek az országos tanácsa. A múlt év októberében megválasztott testület most tartotta elnökválasztó, alakuló ülését. Közfelkiáltással Patrubány Miklóst, az MVSZ elnökhelyettesét választották meg a VET elnökének. Alelnöknek újraválasztották Toró T. Tibort. A három leköszönő alelnök, Jakab Gábor, Kató Béla és Vetési László továbbra is az országos tanács tagja marad. Az újonnan megválasztott alelnökök: Ördög-Gyárfás Lajos, a VET háromszéki szervezetének elnöke, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének titkára, Fülöp G. Dénes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze, a VET nagycsaládos programjának főbiztosa és Böjthe Csaba dévai ferences szerzetes. Az ülésen elfogadták a VET 1997. évi cselekvési tervét. Fokozatosan kiépül a Magyar Kisebbség nemzetpolitikai szemle terjesztési hálózata. A VET Tőkés László püspök javaslatára állásfoglalást fogadott el az 1990-es márciusi események áldozatainak ügyében és kiadott nyilatkozatában kérte a Bolyai Egyetem mielőbbi beindítását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 26./

1997. október 19.

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1998. január 13.

Megjelent a Hírhordó /alcíme: Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének hírlevele/ első száma, melyet az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége kéthavi rendszerességgel tervez kiadni. A folyóiratot Sepsiszentgyörgyön adják ki. Az első számot Török Katalin és Ördög Gyárfás Lajos szerkesztette. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

1998. november 28.

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. június 8.

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. július 17.

Gábor Áron halálának 150. évfordulója alkalmából július 18-án leplezik le Magyarhermányon, a Máté János Iskola épületén a Gábor Áron első székely ágyúira emlékező táblát. A Magyarok Világszövetsége Erdélyi Társasága (VET), a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a helybeli iskola szervezésében sorra kerülő ünnepségen a beszédet mond Toró Tibor atomfizikus és Egyed Ákos történész, a MTI külső tagjai és Ördögh Gyárfás Lajos, a VET alelnöke. Az avatóünnepség után a szervezők rövid kirándulásra hívják a résztvevőket a Magyarhermány határában lévő, 1831-ben létesített Bodvaj-vashámorhoz, mely talán az egyetlen megmaradt, de restaurálásra váró, ilyen jellegű erdélyi ipartörténeti műemlék. 1848 novemberében e vashámorban, Gábor Áron vezetésével öntötték és próbálták ki a szabadságharc első két "székely ágyúját" a hermányi hámorosok. Az öntés eseményeit a falu krónikása és az iskola névadója, id. Máté János kutatásai tisztázták. /Gábor Áron első székely ágyúi. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 17-18./

1999. november 1.

Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 27.

Nov. 27-én tartotta EMKE tisztújító közgyűlését Kolozsváron, az összejövetel végén kiosztották a közművelődésben jelentős szerepet játszó személyiségeknek az idei EMKE-díjakat, a Venczel Árpád készítette szobrokat és plaketteket. Megjelent többek között Bálint-Pataki József a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, valamint Kelemen Hunor államtitkár és Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke. Dávid Gyula elnöki beszámolójában arról az átlagosnál is mozgalmasabb tevékenységről szólt, az RMDSZ és az EMKE viszonyáról kifejtette: félretéve a rivalizálást, a két szervezetnek kéz a kézben kell haladnia. Kötő József államtitkár, az EMKE ügyvezető elnöke az önszerveződés eredményeiről számolt be, a sikeresen működő tizenöt művelődési központról, és a közgyűjtemények (Szabédi-ház, Györkös-Mányi Albert Emlékház) létesítésének jelentőségéről. Az erdélyi magyarságnak önálló kulturális modell megvalósítására kell törekednie. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke kijelentette: Az EMKÉ-ben nincs helye a politikának, az EMKE-politikának viszont jelen kell lennie az RMDSZ-ben. Kelemen Hunor államtitkár előadásában hangsúlyozta, hogy az elmúlt tíz évben a legfontosabb tevékenység az építkezés volt. Központi adminisztrációban már csak a Kolozsvári Állami Magyar Színház és Opera, valamint a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház van. A többi hasonló profilú intézmény, valamint a megyei könyvtárak, múzeumok az önkormányzatok hatáskörébe kerültek. A legnagyobb gondot a falusi kultúrházak és könyvtárak okozzák, hiszen se szeri se száma azoknak a polgármestereknek és tanácsosoknak, akik nem hajlandók áldozni a kultúrára. A felszólalók a támogatások elosztásában nagyobb áttekinthetőséget kértek. A tisztújítás eredménye a következő. Elnök Kötő József, ügyvezető alelnök Sebesi Karen Attila, alelnökök Muzsnay Árpád, Matekovics Mária, Tófalvi Zoltán, Ördög Gyárfás Lajos, titkár Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tag Balogh Ferenc, kincstárnok Katona Réka, ügyvezető tanács Németh Ildikó, Sebesi Klaudia, pénzügyi ellenőr Bartha Margit. A tiszteletbeli elnök Dávid Gyula /az EMKE eddigi elnöke/ lett. Az EMKE tiszteletbeli tagokat választott, köztük van Dudás Károly (Vajdaság), Göncz László (Szlovénia), Kollár Péter (Szlovákia) is. - Kiosztották az EMKE-díjakat. Az EMKE újonnan megválasztott országos elnöke, Kötő József életműdíjat vehetett át. A díjazottak között van Farkas Árpád, a Háromszék napilap főszerkesztője /Kacsó Sándor-díj/, Sebesi Imrét (post mortem), /Janovics Jenő-díj/, Fodor Csaba a magyar folklór népszerűsítéséért /Kacsó András-díj/, Antal Mária az állandó gyimesbükki néprajzi kiállítás létrehozásáért /Bányai János-díj/, Bíró István (post mortem) a pedagógustársadalmat szolgáló intézményteremtő munkájáért és Matekovics Mihály Arad és környéke magyar kulturális életét fellendítő munkásságáért /Kun Kocsárd-díj/, Benkő András erdélyi zenetörténeti kutató /Nagy István- díj/, Tarr László színművész /Bánffy Miklós-díj/, Gaál András a 25 éves gyergyószárhegyi alkotótábor szervezéséért /Szolnay Sándor-díj/, Bogdán Zsolt színművész /Kovács György-díj/, Borbáth Júlia színésznő /Poór Lili-díj/, Demeter András /Kemény János-díj/, Barabás Olga rendező /Kádár Imre-díj/, Mészáros József könyvtáros /Monoki István-díj/, Szabó Éva néptánctanító /Vámszer Géza-díj/ Simori Sándor az amatőr színjátszó /Szentgyörgyi István-díj/. /Németh Júlia: Tisztújítás az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesületben. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 29./

2000. január 22.

Január 22-én Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Dávid Gyula tiszteletbeli elnök, Kötő József elnök, Matekovits Mária bánsági, Muzsnay Árpád partiumi, Ördögh Gyárfás Lajos székelyföldi alelnökök, valamint Balogh Ferenc elnökségi tag és Dáné Tibor Kálmán titkár. Az elnökség áttekintette az 1999-es év szervezeti tevékenységét, és az EMKE 2000. évi cselekvési stratégiáját. Az ülésen döntést hoztak a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az első negyedévre történő szétosztásáról. Az elnökség márciusban tartja következő ülését, ahol várhatóan a Kisebbségi Tanács közművelődést támogató alapjainak az év hátralevő részére, ugyancsak pályázati úton történő szétosztásáról hoznak döntést, valamint javaslatokat tesznek a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma határon túli közművelődést támogató alapjainak, az addig beérkező pályázatok alapján történő szétosztásáról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 24. - 1643. sz./

2000. április 10.

Ápr. 8-án, Kolozsváron ülésezett az EMKE Országos Elnöksége. Jelen voltak: Kötő József elnök, Sebesi Karen Attila ügyvezető elnök, Matekovits Mária (Arad), Muzsnay Árpád (Szatmárnémeti), Tófalvi Zoltán (Marosvásárhely) és Ördögh Gyárfás Lajos (Sepsiszentgyörgy) régiós alelnökök, valamint Dáné Tibor Kálmán titkár. Az ülésen meghívottként jelen volt még Kálóczy Katalin, miniszteri tanácsos asszony, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma (NKÖM) Etnikai és Nemzeti Kisebbségi Főosztálya részéről, valamint Szép Gyula ügyvezető alelnök, az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztályának nemrég kinevezett vezetője. A testület megvitatta az Elnökség létszámának növelését, és egyhangú döntés alapján Szép Gyulát társ ügyvezető elnöki minőségben megbízta az Egyesület kapcsolattartási ügyeinek intézésével. Az ülésen a NKÖM Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Főosztálya által kiírt - az EMKE Országos Elnöksége mint szaktanácsadó testület által kezelt - határon túli közművelődést támogató pályázatainak az elbírálására került sor. Ezután a testület döntést hozott a Nemzeti Kisebbségek Tanácsa közművelődést támogató alapjához benyújtott pályázatairól. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 10. - 1698. sz./

2001. május 17.

Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2001. október 2.

Sikeres volt az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) múlt hét végi árkosi szakmai tanácskozása. Öt egyetemi tanár, egy tudományos kutató és egy középiskolai tanár beszélt a Kárpát-medencei magyar nyelvművelés, tankönyvírás, iskolai oktatás égetően fontos kérdéseiről. Fazekas Tiborc Hamburgban tanító professzor leszögezte, a nyelvápolás állami feladat, az értelmiség feladata, és szükség van a modern nyelvújításra: száműzni kell az elburjánzott nyelvi durvaságot, magyarítani kell a szakmák, tudományok nyelvezetét. Murvai Olga, a bukaresti Hungarológiai Intézet professzora azt fejtegette, hogy Európa szellemének nem felel meg az egyetlen közös nyelv. Szabómihály Gizella tudományos kutató a felvidéki közigazgatási, illetve hivatalos nyelv állapotát vizsgálta. Ágoston Mihály újvidéki egyetemi tanár a magyar anyanyelvűek magyar nyelvhasználatáról beszélt, mely alkalommal az intézményes anyanyelvépítés fontosságát emelte ki. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke a nyelvhasználati egység megteremtésének lehetőségeire tért ki. Előadásának lényege: Közelíteni kell az anyaország határain kívül eső régiók nyelvhasználatát az ideálisnak tartott szabvány-magyar fő változathoz. Székely Győző egyetemi tanár az Erdélyi Tankönyvtanács képviselőjeként a tankönyvek rossz nyelvezetéről beszélt. Balázs Géza budapesti nyelvészprofesszor választott témája: Milyen lesz a 21. század magyar nyelvi kultúrája? Szerinte olyan lesz, amilyenné tesszük. A tisztújító közgyűlésen a vezetőségben nem történt változás: Péntek János maradt az elnök, Török Katalin alelnök, Ördögh- Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Nagy Zsuzsanna titkár. A Nyelvőrzés-díjat Asztalos Lajos kolozsvári lapszerkesztő és műfordító kapta. /Komoróczy György: Anyanyelvi konferencia Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

2001. október 11.

Okt. 5-én harmadszor szólalt meg a Bod Péter Tanítóképző /Kézdivásárhely/ épületében működő Babes-Bolyai Főiskola hallgatóinak a tanév kezdését hirdető csengő. A megnyitón jelen volt dr. Szamosközi István, a Tanítóképző Főiskola igazgatója, a kolozsvári tudományegyetem pszichológia - neveléstudományi szakának dékánja, Ördög Gyárfás Lajos, a megyei tanács képviselője, Török Sándor polgármester, Németh Csaba szenátor és természetesen a főiskola tanárai, ill. hallgatói. A 2001/2002-es tanévet Bajcsi Ildikó tanárnő, a főiskola tanulmányi igazgatóhelyettese nyitotta meg, mondván: "1999-ben egy álom vált valóra: itthon, a szülőföldünkön lehet tanulni. És íme, felnőttünk: öt évfolyammal indulunk az idén." Nappali tagozaton három, az összevont tagozaton két évfolyam, összesen 254 hallgató kezdi meg a tanévet, ebből 79-en első évesek. Az iskola fő profilja a tanítóképzés, de emellett angol szakon is tanul 123 hallgató. /Bartos Lóránt: Harmadszor szólt a csengő. Tanévnyitás a Főiskolán. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), okt. 11./

2001. december 10.

Dec. 8-án megtartották a háromszéki civil szervezetek vásárral egybekötött találkozóját Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban. Ördögh Gyárfás Lajos elmondta, a nyilvántartások szerint Háromszéken 211 civil szervezet működik, ezek közül 170-180 folytat művelődési, ifjúsági, sport-, valamint térségfejlesztési tevékenységet. Az EMKE elindítja Fehér foltok nevű programját, melynek célja, hogy ne legyen egyetlen erdélyi, magyarok lakta település se civil szervezet nélkül. A megyei önkormányzat alelnöke, Baka Mátyás elmondta, idén összesen 400 millió lejre pályázhattak a különböző alapítványok, egyesületek. Domokos Géza kifejtette, alulról építkező, erős autonóm civil szervezet ott jön létre, ahol szükség van rá. A találkozón elhangzott, hogy jó lenne legalább havi rendszerességgel kötetlen baráti találkozókat szervezni. /Farkas Réka: Az önszerveződési képesség mértékegysége. = Krónika (Kolozsvár), dec. 10./

2002. december 4.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) szervezésében nov. 29-én Informatizált világ és anyanyelv címmel tartottak szakmai tanácskozást a Kovászna megyei Árkoson. A Péntek János kolozsvári egyetemi tanár, AESZ-elnök által vezetett értekezleten jeles magyarországi és erdélyi szakemberek tartottak előadásokat. Prószéky Gábor budapesti professzor előadása után kolozsvári egyetemi oktatók a számítógépes nyelvezetről és a magyarítás lehetőségeiről beszéltek. Szilágyi N. Sándor professzor a szövegminőségről, nyelvhelyességi, helyesírási kérdésekről, ezt vitte tovább Benő Attila adjunktus, Demeter Éva és Sárosi Krisztina doktorandus. Ördögh-Gyárfás Lajos ügyvezető elnök, Török Katalin alelnök és Nagy Zsuzsanna irodavezető különböző működési területekről és az AESZ pénzügyi helyzetéről adott számot. /Anyanyelvi értekezlet Árkoson. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 4./

2003. május 28.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) a legismertebb rendezvénye a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő (KAV), amely Háromszékről, a nagy vándor nevét viselő kovásznai iskolacsoportból indult, és most oda érkezett vissza. Az idén május elején ott tartották a verseny általános iskolásoknak kiírt országos döntőjét. Mindössze öt csapat jelentkezett szerte Erdélyből, egy Hargita, egy Kovászna, egy Máramaros, egy Temes, egy pedig Bihar megyéből. A részvétel mindennél többet árult el a mozgalomnak indult anyanyelvápolás jelenéről. A szervezők arról tárgyaltak, miként lehetne változtatni a helyzeten. A tanácstalanságot Ördög-Gyárfás Lajosnak, az AESZ titkárának kérése jellemzi: "Ne azt mondjátok, miként ne legyen, hanem azt, hogyan lépjünk tovább!" /(ezüst): Gondolatok egy vetélkedő után. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 28./

2003. október 29.

A Barót Jövőjéért Egyesület, a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület és a Messzelátó Egyesület szervezésében A civil szervezetek szerepe és jelentősége a közösségi életben címmel találkozót tartottak Olaszteleken a református egyház imatermében.A találkozó az Erdővidék minden tájegységét képviselő tizenöt egyesület, szervezet és közösségszervező eddigi munkásságának, illetve célkitűzéseinek ismertetésével vette kezdetét. A megyei tanácsot képviselő Ördög Gyárfás Lajos elmondta, nyilvántartásuk szerint háromszáz szervezet létezik, de pontos adatuk csak 180-ról van, ezért katalógus kiadását tervezik. Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke Civil szervezetek közösségben címmel tartott előadásában kifejtette: a rengeteg belső energiával telített civil szervezetek léte sorsdöntő lehet egy vidék számára. A kapcsolatteremtés és együttműködés a jövőben témával indított beszélgetés során az a vélemény alakult ki, hogy be kell vonni a munkába a hagyományosan kulturális és társadalmi szerepet vállaló erdő-közbirtokosságok és szarvasmarhatartó egyesületek képviselőit is. /(hecser): Közösségszervezők találkozója Olaszteleken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 29./

2003. november 14.

A sepsiszentgyörgyi székhelyű Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) új székhelyen folytatja tevékenységét, a megyeközpont polgármesteri hivatala által felajánlott tömbházlakásban. A szövetség eddigi székházának otthont adó épületet a Keleti-Kárpátok Múzeuma kapta meg cserében a Lábas Házért. Ördög Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke szeretné, ha a jövőben a működésnek megfelelő, nagyobb székházba költözhetnének. A szövetség tevékenységének köszönhetően még ebben a hónapban megjelenik a legújabb nyelvészeti kiadvány: Péntek János, a Babes-Bolyai Tudományegyetem magyar tanszékének vezetője és Benő Attila, a Szabó T. Attila Nyelvi Iroda ügyvezetője Nyelvi kapcsolatok, nyelvi dominanciák az erdélyi régióban című kötete. Az AESZ könyvkiadáson kívül kutatómunkával is foglalkozik, nyelvi és irodalmi versenyek, táborok szervezése mellett különféle programokat bonyolít le. Az egyesület jelenleg mintegy 350 tagot tömörít, zömében magyar szakos tanárokat, de csatlakoztak hozzájuk mérnökök, vállalkozók, közgazdászok és zenészek is. /Demeter Virág-Katalin: Anyagi biztonság? = Krónika (Kolozsvár), nov. 14./

2003. november 18.

Nov. 16-án a felső-háromszéki Pákéban Pákéi Sándor Józsefre, az 1885-ben Kolozsvárott alakult Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) egyik alapítójára, későbbi főtitkárára emlékeztek, születésének 150-ik évfordulóján. A rendezvényen megjelent dr. Kötő József elnök az EMKE Országos Elnökségének képviseletében, Ördög Gyárfás Lajos székelyföldi területi alelnök és Dáné Tibor Kálmán országos titkár, Baka Mátyás, a Kovászna Megyei Tanács alelnöke, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy város polgármestere, Kiss Jenő, a Háromszéki Mikes Kelemen Közművelődési Egyesület elnöke és sokan mások. Az egyházi ünnepség után Kötő József EMKE elnök leleplezte az EMKE Országos elnökségének támogatásával készült és a templom falára helyezett Sándor József emléktáblát. /Pákéi Sándor Józsefre emlékeztek. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2003. december 2.

Nov. 29-én tartotta évi közgyűlését az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE) Kolozsváron, tisztújítást is tartottak. Dr. Kötő József leköszönő EMKE-elnök kifejtette: az EMKÉT-t a kultúra intézményesítésének szándéka vezérelte. Az EMKE saját székházba került, saját munkatársi gárdával. Ugyanakkor megalakult a Barabás Miklós Céh, a Romániai Magyar Könyvescéh, a Dalosszövetség, a Népfőiskola stb. Az intézményesítés területén a másik fő szempont a Magyar Ház láncolatának kiépítése. Példaként említette a zilahi, és a visói Magyar Házat, saját székházzal. Javasolta az alapszabályzat korszerűsítését. A vezetőség együttműködési megállapodást írt alá az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségével és a Temesvári Nőszövetséggel. A tisztújításra eredménye: elnök - Kötő József, ügyvezető elnök - Dáné Tibor Kálmán, elnökségi tagok - Guttman Mihály, Zahoránszky Ibolya, Tófalvi Zoltán, Beder Tibor. Alelnökök, régiók szerint: Bánság - Matekovits Mária; Partium - Muzsnay Árpád; Belső Erdély - Ábrám Zoltán; Székelyföld - Ördög-Gyárfás Lajos. Társadalmi és civil kapcsolatok tartása: Szép Gyula. Gazdasági funkcióba visszaválasztották Katona Rékát, az ellenőrző bizottság két tagja pedig Takács Gyula és László Edit közgazdászok. A díjkiosztás során tizennégyen vehették át a közművelődési egyesület kitüntetéseit. /Köllő Katalin: Régi-új elnöke van az EMKÉ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2004. november 8.

A Kriza János Országos Balladamondó Versenynek adott otthont hét végén a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) a középiskolások számára évente megrendezi a nagy népdalgyűjtőről elnevezett balladamondó versenyt, amelyen idén első ízben szakiskolások is részt vettek. A diákokat Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke köszöntötte. A balladamondó verseny első díjazottja Kovács Réka, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző diákja lett. /Nagy Zsuzsanna: A szép magyar nyelv igazi forrásai. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 8./

2005. május 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) minden évben Kovásznán megszervezi a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőt. Ebben az esztendőben húsz csapat, közel száz általános és középiskolás diák mérte össze anyanyelvi tudását. Kötelességünk megemlékezni József Attiláról – mondta megnyitóbeszédében Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke. A középiskolások feladatlapjait Zsigmond Győző, a bukaresti tudományegyetem hungarológiai tanszékének vezetője állította össze. /Nagy Zsuzsanna: Kötelességünk megemlékezni József Attiláról. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 14./

2005. október 24.

Péntek János egyetemi tanárt választották újabb négy évre az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) elnökévé az október 22-én Sepsiszentgyörgyön tartott tisztújító közgyűlésen. A szervezet új alelnöke Erdély Judit, a Mikes Kelemen Főgimnázium magyar szakos tanára lett, az ügyvezető elnöki tisztséget továbbra is Ördög-Gyárfás Lajos művelődési főtanácsos látja el. Péntek János beszámolt az elmúlt négyévi tevékenységről, a szövetség által szervezett programokról, kiemelte, fontos, hogy az Oktatási Minisztérium nyilvántartásba vegye, felkarolja és támogassa az AESZ versenyeit, rendezvényeit. A közgyűlésen jelen levő Fodor Dóra, a szaktárca Kisebbségi Főosztályának szaktanácsadója megígérte: minisztériumi szinten segít a magyar szakos tanfelügyelők mozgósításában, a versenyek népszerűsítésében. Péntek János szólt a szövetség által szervezett táborokról, kiadványokról is. Provincializálódik az újságírás, csökken a szakmai igény, és a sajtó nem tartja fontosnak az anyanyelvápoló rendezvényeken való részvételt – mondta az elnök. A demográfiai háttér feltétele a nyelv megmaradásának, nem könnyekkel, siránkozással kell elintézni az anyanyelvhasználatot – jelentette ki Péntek János, és arra is figyelmeztetett, hogy az Európai Unióhoz való csatlakozás nagy próbája lesz a nyelvnek. A köz­gyűlésen szó esett arról is, hogy ,,lefelé csúszik a magyar oktatás, mert sokszor olyan pedagógusok tanítanak elemi osztályokban, akik nem tudnak helyesen írni”. Több megyében nincsen elég magyar szakos tanár, tanító, mert megalázóan rosszul fizetett a pedagógusi munka. /Nagy Zsuzsanna: Lefelé csúszik a magyar oktatás. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 24./ Kilenc erdélyi megyéből több mint nyolcvan középiskolás diák vett részt Sepsiszentgyörgyön a Kriza János Országos Balladamondó Versenyen, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének legnépszerűbb rendezvényén. Az október 22-i díjkiosztó ünnepségen Albert Ernő néprajzkutató elmondta: jó lenne, ha a balladák nyelvi tisztasága táptalajra találna a mindennapi beszédben is. Az első díjon a temesvári Lehőcz Zsuzsa és a szovátai Szabó Judit Eszter osztozott. /Bíró Blanka: A balladamondástól a köznapi beszédig. = Krónika (Kolozsvár), okt. 24./

2006. február 2.

A civil szervezetek helyi önkormányzatokkal való kapcsolatáról, közösségre gyakorolt hatásukról tárgyaltak Kisbaconban a Demokratikus Állampolgárság című program keretében.  A megyei tanács művelődési, sport-, ifjúsági és egyházügyi osztályának vezetője, Ördög Gyárfás Lajos becslése szerint (hivatalos statisztikai adatok nincsenek) az országban mintegy negyvenezer egyesület, alapítvány vagy más nem kormányzati szervezetnek tekinthető intézmény működik, ebből mintegy 2500–3000 magyar érdeket vállal fel. Háromszéken a már meglévő 350 magyar szervezet mellé az elmúlt év folyamán továbbiak sorakoztak fel, de érdekes lenne megvizsgálni, hány működik folyamatosan. A megyei tanács pályáztatási rendszeréről szólva elmondta, hogy eddig közel 625 programot támogattak, s az összeg évről évre nő, de a jelenleg elosztásra váró 250 000 lej mégsem elég. Az adóalapból felajánlható egy százalékból 76 665 lej jutott Kovászna megyének, s ezzel országos szinten a tizenötödik helyen állnak.   A Civitas Alapítványt képviselő székelyudvarhelyi Csáki Rozália az önkormányzatokon belül létrehozott helyi fejlesztési ügynökségek fontosságát hangsúlyozta. Benedek Márta, a Bodvaj Ifjúsági Egyesület elnöke szerint az egyesületeknek azon feladatokat kellene átvállalniuk, amelyekre az önkormányzatoknak nincs megfelelő szakemberük, szervezési kapacitásuk, idejük és energiájuk. Farkas Vilmos kisbaconi lelkész szerint az egyház közösségben játszott szerepe folytonosan csökken.  Demeter László a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület /Barót/ honlapját (www.erdovidek.ro) mutatta be. A Dobó-Valál Egyesület /Barót/ elnöke, Derzsi Sámuel a szervezetek erőösszevonásában, Hoffmann Edit pedig az egymás közötti kommunikációban és együttműködésben látja a jövőt. /(hecser): Együtt gondolkodnak a civil szervezetek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 2./

2006. július 28.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Setétpatakon szervezte meg nyolcadik alkalommal a Kárpát-medencei Anyanyelvi tábort, középiskolás diákok számára. A tíznapos esemény július 21-én zárult. A résztvevők Felvidékről, Vajdaságból, Veszprém megyéből valamint Erdély szórványtelepüléseiről érkeztek. A tábor ideje alatt a vendégek megismerkedhettek Háromszék történelmével és kultúrtörténeti jellegzetességeivel, illetve előadásokat hallgattak. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnökének elmondása szerint a szervezők arra törekedtek, hogy a programpontok, az ismeretterjesztő előadások kiegészítsék az iskolai tananyagot, és a helyi jellegzetességekhez, hagyományokhoz kapcsolódjanak. A tábor fontosságát Ördög-Gyárfás Lajos abban látja, hogy a középiskolás diákok megismerik egymást, szokásaikat, egymás vidékét, hagyományait, és nem utolsó sorban megtudják, mit jelent Erdély. /Knop Ildikó: Anyanyelvi tábor Setétpatakon. = Székely Hírmondó (Kézdivásárhely), júl. 28./

2007. május 14.

Még a Székelyföldön többségben élő magyarság sem érzi szükségét annak, hogy használja az anyanyelvét – fogalmazódott meg az aggodalom a megalakulásának tizenötödik évfordulóját ünneplő Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének (AESZ) hétvégi, kovásznafürdői tanácskozásán. Ördög-Gyárfás Lajos, az AESZ ügyvezető elnöke a fenti jelenségre példaként említette, hogy a Kovászna megyei tanfelügyelőségen egyetlen magyar feliratot sem lehet fellelni, és sem az intézmények magyar vezetői, sem az üzletek magyar tulajdonosai nem éreznek felelősséget az anyanyelvhasználatot illetően. Péntek János, az AESZ elnöke kifejtette, aggasztó jelenség, hogy folytatódott a magyar nyelv néha ijesztő regressziója. 1980 és 2002 között kétmillióval apadt a világ magyarsága, ennek ellenére a Kárpát-medencében számarányában még mindig a magyar nyelvet beszélik a legtöbben: a népesség 37 százalékának anyanyelve a magyar. Az elnök úgy véli, hogy az anyanyelv megtartását annak tudatos, félelem nélküli használata és áthagyományozása biztosítja. „Ha a finn példát vesszük, akkor Erdélyben is természetes volna, hogy hivatalos nyelv legyen a magyar” – mondta Gazda József író, az AESZ alapító tagja. Gazda szerint sem a hazai, sem az anyaországi politikusokban nincs felelősségérzet a magyar nyelv iránt. Az AESZ elnöksége, valamint a ma már közel ötszázas létszámú tagság Erdély és a Partium különböző vidékein él, a tágabb vezetőségben pedig minden megye képviselteti magát. A Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő országos szakaszán összesen 24 általános és középiskolás csapat mérte össze tudását. A díjkiosztáson az általános iskolások versenyén a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium csapata vette át az első díjat, második lett a kézdivásárhelyi Turóczi Mózes Általános Iskola, harmadik helyen végzett a kovásznafürdői Kőrösi Csoma Sándor Általános Iskola és a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Gimnázium csapata. /Kovács Csaba: Gazda: hiányzik a magyar nyelv iránti felelősség a politikusokból. = Krónika (Kolozsvár), máj. 14./


lapozás: 1-30 | 31-35




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998