udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 271 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-271
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ördög I. Béla

1996. február 20.

Nemrég dr. Ferenczi István régész-történész Új elméletek a magyarság kárpát-medencei honfoglalásának kérdéseivel kapcsolatban címmel tartott előadást Kolozsváron. A múlt századi millenniumi évforduló körül a honfoglalás történetét egyetlen változatban, az Anonymus-féle Gesta Hungarorum állításai alapján írták meg. De az első világháború utántól napjainkig a magyar történelemírásban ezzel a korszakkal kapcsolatban jelentős változás jelentkezett. Teret hódított az a gondolat, hogy Árpád népének bejövetele előtt egy másik honfoglalásra is sor került. Erre ma már régészeti, sőt nyelvészeti bizonyítékok is rendelkezésre állnak. Számos neves szakember, köztük Ferenczi István, meggyőződése, hogy az első honfoglalásra a Kárpát-medencében valamikor 670-680. között került sor. "Szinte teljes bizonyossággal mondható, és én teljesen biztos vagyok benne, hogy az onogur-bolgár vezetőkkel nagy tömegben ősmagyarok jöttek be, akiket nagyjából a Duna-Tisza közti terület közé telepítettek. Õk, és ezt akár tetszik, akár nem, el kell fogadnunk, az ínek , vagyis a szolgák kategóriáját alkották. Mellesleg, innen származik az ínség szavunk" - vallja Ferenczi professzor. /Ördög I. Béla: A többszöri magyar honfoglalásról. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 20./

1996. május 4.

Máj. 4-én Kolozsváron, a Protestáns Teológiai Intézetben tartotta meg az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ közgyűlését. Benkő Samu elnök méltatta a hat évvel ezelőtt ugyanebben a teremben újraindított egyesület tevékenységét. A közgyűlésen tartotta meg ünnepi millecentenáriumi előadását dr. Jakó Zsigmond történész, az MTA és az EME tiszteletbeli tagja. Emlékeztetett arra, hogy száz éve a milleniumot csak Magyarországon ünnepelték, ma viszont az egész világ visszhangzik az 1100-as évfordulótól: olyan magyarok révén, akik fölött országhatárok léptek át, vagy akiket a történelem szétszórt a szélrózsa minden irányába. Nemzetünk egyharmada él olyan ellenséges, beolvasztásra vagy elűzésre berendezkedett környezetben, amellyel szemben csak egy új nemzettudat kialakításával állhatunk helyt, hangsúlyozta. A tét ugyanaz, mint Géza fejedelem idején: magmaradásunk. Sok félrevezetett népben él velünk kapcsolatban a hunokról, avarokról vagy más ázsiai lovas népekről kialakított negatív séma. Azonban Magyarország teljesítményét elfogulatlanul csupán a kárpát-medencei valósággal lehet mérni. A különféle autonómiákban élő népcsoportok is hozzájárultak a történelmi építő munkához, a fő mozgató erőt vitathatatlanul a magyar államiság léte és a római egyházhoz való kapcsolódás jelentette. Felekezeti iskolarendszerünk egy évezreden keresztül fejtette ki áldásos tevékenységét, nem csoda, ha kitartóan ragaszkodunk hozzá. A magyar állam katonai ellenállásának köszönhető, hogy a XIV. század végén a román fejedelemségek még nem kerültek török fennhatóság alá. Jó lenne azokkal közösen ünnepelni, akikkel közösen éltük át ezt az időszakot, erre azonban jelenleg nincs remény. A mi mostani feladatunk főként lelki önbecsülésünk és büszkeségek feltámasztása, mert ez a bennünket ért legrombolóbb válság, melynek köszönhetően Európa legpesszimistább nemzetévé váltunk. Ismét egy megváltozott Európába kell, megváltozott szellemben, bekerülnünk, fogalmazott Jakó professzor. - Az előadást követően megvitatták az EME jelentéseit, elfogadták költségvetését. A választmány lejárt megbízatású tagjai helyébe újakat választottak. Ezek: Péntek János, Kovács András, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán, Bors József és Gyenge Csaba. Végül új tiszteletbeli tagokat választottak Csűrös István, Nagy Jenő és Jeney Dezső személyében. Jelen volt Szőcs Ferenc, bukaresti magyar nagykövet is. /Ördög I. Béla: Megtartotta ünnepi közgyűlését az Erdélyi Múzeum-Egyesület. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1996. június 24.

Napvilágot látott Orbán Balázs A Székelyföld leírása történelmi, természetrajzi s népismereti szempontból című, 1868 és 1873 között megjelent munkája első erdélyi kiadásának 26. füzete. A sorozat elindításakor, 1991 júniusában az Európai Idő Kiadó (Sepsiszentgyörgy), sem mérhette fel, milyen nehéz feladatra vállalkozott. A 35 ezer példányban megjelent sorozat hányatott pályát futott be. öt év alatt hat nyomdában készültek az egyes részek. Az utolsó füzet tartalmazza az előfizetők névsorát, akik végig kitartottak. A lista hosszú, Erdély és az anyaország megannyi helységén kívül nemzetünknek szétszórt foszlányatomjai jelentkeztek Párizstól Melbourne-ig. Hat éven keresztül a kiadót, a terjesztőket és az olvasókat ilyen világméretű szellemi kapocs fűzte össze. /Ördög I. Béla: Hatéves szellemi kapocs. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1997. április 10.

A gyakorlat kezd igazat adni a kényelmetlennek kikiáltott királyhágómelléki püspöknek, aki annak idején megfogalmazta: hiba belemennünk a kormánykoalícióba, amíg nem teremtődnek meg a jogos elvárásainkhoz elengedhetetlen politikai feltételek - állapította meg Ördög I. Béla. Sokszor elmondják, hogy megoldódott a kisebbségek helyzete. "Miközben az önálló magyar egyetemet próbálják valahová vidékre félreseperni, a kétnyelvű táblák és a közigazgatásban, valamint a törvénykezésben anyanyelvünk használatát a lehető legszigorúbban korlátozni..." Félő, hogy ha bekövetkezik nyáron a nagy kiábrándulás, gyökeresen átértékelődik az erdélyi magyarsággal szembeni érdekkapcsolat. A magyar egyetem ügyében a magyar kormánynak most határozottan kellene lépnie, és emlékeztetni Bukarestet alig néhány hete kötött megállapodásukra. /Ördög I. Béla: Figyelmeztető jelek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

1997. június 24.

Életműve elismeréséül idén kétszer részesült elismerésben Benkő Samu történész, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke. Először márc. 15-én, amikor Göncz Árpád köztársasági elnök Széchenyi-díjjal tüntette ki. Nemrég pedig Kisvárdán a Tőkés László Alapítványtól vehetett át kitüntetést. Benkő Samu elmondta, hogy a díjjal járó pénzösszeget felajánlotta a közügynek, Bolyai János életműve kutatásának. Szeretné, hogy 2002-re, születésének 200. évfordulójára az olvasó asztalára kerülne a kézirati hagyatékának kimerítő bemutatását tartalmazó kötet. Ehhez lenne szüksége munkaerőkre, hogy az ő 1952-ben kezdett munkáját eredményesen befejezzék. "Meggyőződésem, hogy az erdélyi magyarság jövője két feltételtől függ: egy önálló egyetem visszaállításától és a magyar tudományos élet tevékenységi körének normalizálásától." - vallja. A magyar kultúra örökölt javait az államhatalomnak vissza kellene adnia. - Az EME minden szakosztályában szükséges a fiatal tudósnemzedék felnevelése. Most veszik számba, hogy hány doktorátusra feliratkozott jelöltjük van, akik az EME és az MTA közreműködésével egyéves magyarországi pályázati képzést nyerhetnek el. - Az EME latin nyelvű képzést biztosít a történészeknek, mert az egyetem ezt nem teszi meg. /Ördög I. Béla: Benkő Samu a kutató és szervező kettős szerepében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

1998. szeptember 4.

Aug. 28-30-án tartotta háromnapos küldöttközgyűlését Budapesten a Magyarok Világszövetsége. Erről számolt be Patrubány Miklós, az MVSZ alelnöke. Az MVSZ 1998. augusztus 18-án ünnepelte 60. évfordulóját annak, hogy gróf Teleki Pál és báró Perényi Zsigmond javaslatára elfogadták első alapszabályzatát. A mostani küldöttközgyűlés módosította az alapszabályzatot és megvitatta a jövőbeli teendőket. A sokat vitatott alapszabályzati pontot az elnök és az elnökhelyettes ellenjegyzését illetően pontosan meghatározott hatáskörök váltották fel. - Az MVSZ tagjai ötvenkét országban élnek, az egyéni tagok és a tagszervezetek révén számuk meghaladja az egymillió főt. Idén az MVSZ megszervezte a magyar professzorok első világtalálkozóját, társszervezője volt a magyar polgármesterek világtalálkozójának, augusztusban rendezte meg a külhoni magyar sportcsillagok világvetélkedőjét. A neves sportolók felhívással fordultak hozzánk, kezdeményezzük az összmagyar sportjátékok négyévenkénti megrendezését. A küldöttközgyűlés felkarolta a javaslatot, és ez irányban felhívást intézett a MOB-hoz, a magyar kormányhoz és a különböző magyar sport-szakszövetségekhez. Tőkés László püspök javasolta: 2000-ben, a magyar államalapítás évfordulóján, minden magyar, bárhol is éljen a Földön, látogasson haza szülőföldjére. A küldöttközgyűlés határozott a Bolyai Internet Egyetem nemzetközi tanácsának létrehozásáról, olyan célból, hogy az kezdeményezze egy olyan Internet egyetem megvalósítását. Az MVSZ közgyűlése tiltakozott a magyar nemzetiségű fiataloknak a koszovói harcokba való bevetése ellen, és üdvözölte a háborúban lerombolt Szentlászló község újjáépítésére fogant össznemzeti mozgalmat. Az MVSZ választmányának áprilisi állásfoglalását, hogy az anyaország határain kívül élő valamennyi magyarnak teremtsék meg a lehetőséget a Magyar Köztársaság jogrendjébe való beépítésre. A küldöttközgyűlés kinyilatkozta, hogy a csángókat a magyar nemzet részének tekinti, nemzetközi konferenciát hív össze a csángókérdés kezelésére, és a Szentszékhez fordul a magyar nyelvű misézésük engedélyezése ügyében. Az elnökség ugyanakkor megerősítette a csereháti erőszakos fellépés elleni állásfoglalást, és megbízta a szövetség elnökségét, hogy folyamodjon minden nemzetközi fórumon támogatásért az erdélyi magyar közösség tudományos és felsőoktatási fellegvárának, a Bolyai Egyetem visszaállításának az érdekében. És szorgalmazzuk az erdélyi magyar egyházi, közösségi és magántulajdonú ingatlanok visszaszolgáltatását. Szeretnék kiterjeszteni minden kárpát-medencei magyar közösségre a nálunk már beindított nagycsaládos programot. - Az MVSZ minden pártnak elküldte a Nemzeti Minimum tételgyűjteményt, és felszólította azokat, hogy csatlakozzanak ehhez. A májusban hatalomra jutott pártok igen melegen üdvözölték ezt. /Ördög I. Béla: Megújulóban a Magyarok Világszövetsége. Interjú Patrubány Miklós alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

1998. október 14.

Nyolc éve jegyezték be, és ma már közel nyolcszáz tagot számlál az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság /EMT/. Az EMT tíz szakosztállyal /bányászat-kohászat, elekrotechnika, építészet, faipar, fizika, földművelés, gépészet, kémia, kertészet, számítástechnika/ és hét fiókszervezettel működik, egyik legfontosabb területe a szakmai konferenciák rendezése. Szalma Győrfi Noémi főtitkár elmondta, hogy az okt. 16-18-án tartandó VII. Országos Szakmai Napokra több mint kétszáz résztvevő várható. A magyarországi társszervezeteken /MTA stb./ kívül idén először Ungvárról és Szabadkáról is érkeznek előadók. Kolozsváron rendezik meg a CompNews 98 konferenciát, majd ugyanitt nov. 20-22-én a IV. Vegyészkonferenciát. Az EMT-nek több kiadványa van: Firka, a középiskolások kéthavi fizika-informatika-kémia lapja, a Műszaki Szemle, az EMT-Tájékoztató és az EMT-Ismertető, 1997 óta lát napvilágot a Civil Infó. Az Interneten az EMT nemrég létesített Web-oldalt. Dr. Bíró Károly EMT-elnök szerint a kolozsvári központ és a vidéki fiókszervezetek együttműködése eredményes. /Ördög I. Béla: EMT: konferenciák, kiadványok. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

1999. január 16.

Jan. 15-17-e között tartották meg Kolozsváron, a Bethlen Kata Diakóniai Központban a nemkormányzati szervezetek konferenciáját. Civil szféra az ezredfordulón címmel. A jan. 15-én elhangzott előadások után jan. 16-án párhuzamos kerekasztal-megbeszélések zajlottak a tudomány és környezetvédelem, művelődés és oktatás, gazdaság és szociális kérdések, műemlékvédelem, illetve ifjúsági kérdések témakörben. Kulcsár László (Magyarország, Pro Professione Alapítvány) a civil szervezetek szerepéről értekezett. Gyarmathy György (Svájc) A nyugati magyarság szerepe a civil szervezetekben címmel tartott előadást. Nyugat-Európában jelenleg megközelítőleg háromszáz magyar civil szervezet működik, ezek szakosodási megoszlása: 60% kultúra, 20% egyház, 10-10% politika és szociális. Valamennyien az önazonosság megtartásán fáradoznak. Kötő József EMKE-főtitkár a romániai magyar civil szervezetek működési feltételeiről szólva kiemelte, hogy az alkotmány adta joggal élve több mint tízezer alapítvány és egyesület fejt ki tevékenységet. Annak ellenére, hogy Romániában a civil társadalom nem képes teljes mértékben fedezni feladatait, hogy a vállalkozói réteg lassú kialakulásával a polgári társadalom reformja várat magára, a magyar önszerveződés mégis jó irányba halad. Megteremtődtek a civil társadalom csírái és, dacolva a politika gáncsoskodásával, a higgadt építkezést folytatni kell. Kató Béla, a legendássá vált illyefalvi LAM Alapítvány elnöke, arról beszélt, hogyan lehetünk sikeresek a civil szférában. Szerinte az alapítványi munka egyik nehézsége, hogy a lakosság negatív tapasztalatokat szerzett erről. Meghatározó, hogy milyen emberi kvalitások állnak az ilyen szervezetek mögött. Vissza kell adni az embereknek a közösségi munkában való hitet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának vezetője előadásában a magyar állam és a civil szféra támogatási stratégiájával foglalkozott. Magyarországon hatvanezer civil szervezetet tartanak számon, és ez a térségben kiemelkedő eredmény. Minden híresztelés ellenére a magyar állam az utóbbi években költségvetésének alig 0,5 ezrelékét (!) fordította a határon túli magyarok támogatására, és erre az sem mentség, hogy utóbbiak szervezettsége meglehetősen gyenge. A hatékonyság fokozása érdekében a mostani kormány szeretné, ha a már ismert közalapítványok mellett EU-s támogatásban is részesülnének az anyaországon kívül élő nemzetrészek. "A jövőben, ahelyett, hogy a kisszámú, kevés vállalkozó szájába halat adnánk, inkább hálót próbálunk adni a kezükbe, inkább a vállalkozói közeget, a vállalkozói képességet igyekszünk feljavítani" - ígérte Szabó Tibor. A hivatalos látogatáson Kolozsváron tartózkodó Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár kiemelte a polgári kezdeményezések jelentőségét, azt, hogy a politikának és a polgárságnak egymásért kell dolgozniuk. Az erdélyi magyarság megmaradásának feltétele a polgárságnak, azaz a felelős, cselekvőképes emberekből álló középosztálynak a kialakulása. A magyar kormány egész nemzetben gondolkodik, ösztönzi a szülőföldön való maradást. Németh Zsolt szerint az erdélyi magyarság önszerveződése az utóbbi kilenc évben dicséretesen fejlődött. - A finanszírozó és információs szervezetek fórumán részt vett az Illyés Közalapítvány, Románia Kisebbségi Minisztériuma, az Új Kézfogás Közalapítvány, Romániai Nyílt Társadalomért Alapítvány, az EUROTIN, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma, a Pro Professione Alapítvány, az AIDRom, Az Európa Ház, a Szatmárnémeti Vállalkozásfejlesztési Központ, a Mocsáry Lajos Alapítvány és más szervezetek képviselői. A délután a szekcióüléseké volt. A Tudomány, környezetvédelmi szekció vezetője, Pungor Ernő akadémikus, vitaindítójában a Magyar Mérnökök és Építészek Világszövetségének a műszaki és szakmai szervezetek együttműködésében vállalt szerepéről szólt. Benkő Samu Magyar tudományosság Erdélyben című előadását Havass Miklós és dr. Gyarmathy György referátumai, továbbá más hozzászólások követték. Művelődés, oktatás szekció /vezető: dr. Kötő József/. Dáné Tibor Kálmán vitaindítóját /Művelődés-szervezés/ Tavaszi Hajnal és Nagy Júlia referátumai, más hozzászólások egészítették ki. Általános konklúzió, hogy a közművelődés és az oktatás terén is meg kell tanulni profi módon végezni az intézménymegtartást, az önellátó modell kialakítását. Somai József vitaindítója /A civil szervezetek pénzügyi menedzsmentje és kötelezettségei/ vezette be a Gazdaság, szociális szekció (vezetője dr. Kerekes Jenő) munkálatait, majd Farkas Mária, Kemény Bertalan és Várhegyi Júlia referátumai, hozzászólások következtek. A Műemlékek, emlékművek, gyűjtemények szekció /vezető: dr. Entz Géza/ ülését Balogh Ferenc indította /A civil szféra lehetőségei a műemlékvédelem és a helyi gyűjtemények létrehozásában/, majd dr. Szabó Bálint, Dukrét Géza és dr. Pozsony Ferenc referátuma, vita alakította ki a következtetést: Erdélyben már beszélhetünk a teendők felméréséről, van tudományos alap (a minden évben megrendezett tusnádfürdői tanácskozás nemzetközi mércével is ritka értékű), alakulóban az oktatás, a szakemberek utánpótlása. Szorgalmazni kell viszont a honismereti mozgalmat, a műemlékvédelmi propagandát, a helyi mecénások bevonását. Romániában az idén először nyílik lehetőség arra, hogy a helyhatóságok segíthessék a restaurálást, a műemlékvédelmet. Jan. 17-re, vasárnapra is maradt az Ifjúsági kérdések szekció munkálataiból. A vitaindítók (Egri István, Makkai Zsolt, Lőrincz Ildikó) olyan témákkal foglalkoztak, mint a megélhetés és itthonmaradás; a magyar nemzetstratégia és az abortusszal kapcsolatos rendelkezések; az ifjúság szerepe a civil szférában. Referátumokkal járultak hozzá a vita kibontakoztatásához Soós Ágnes, Szigeti Annamária, Nagy László, Horváth László, Kányádi Kati, Magyari Tivadar és Veres Valér. A fiatalok hasznos "kovászfélének" tekintették ezt a fórumot, amelyből a jövőben tovább kell és, úgy tűnik, tovább lehet lépni. - A rendezők nevében Nagy Károly azt a következtetést vonta le, hogy a kétnapos tanácskozás bebizonyította: a romániai magyar civil szervezetek előtt álló sokrétű és sürgős tennivalóknak akkor lehet eredményesen eleget tenni, ha a jövőben kapott támogatások nem felaprózódva, hanem egy közös szervezetbe, az Erdélyi Magyar Szervezetek Fórumába érkeznek be. Az erre vonatkozó alapszabályzat tervezetét a konferencia részvevői tanulmányozás végett magukkal vitték, végleges formájáról, elfogadásáról a későbbiekben születik döntés. /Ördög I. Béla: Civil szféra az ezredfordulón: lehetőségek és kihívások. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

1999. június 5.

Jún. 5-én tartotta meg közgyűlését Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület. Benkő Samu elnöki beszámolójában kifejtette: az erdélyi magyarság érdeke - kettős kötöttségéből fakadóan - nemcsak az össznemzeti értékek megőrzése, hanem az is, hogy ne maradjon el az anyaország fejlettségi szintjétől. "Transzszilvanizmusunkat nem kívánjuk letagadni, de ezt a magyar közösség szerves alkotóelemeként fogjuk fel" - mondotta az elnök, utalva egyes, az utóbbi időben hallható és a magyar nyelv többközpontúságára célzó véleményekre. Az Erdélyi Múzeum-Egyesület mindig a kolozsvári egyetemmel szoros együttműködésben járult hozzá a tudományos eredmények eléréséhez. Most, hogy a magyar egyetem visszaállítása késlekedik, felerősödött az egyesület újjászerveződésének igénye. Az EME elkobzott ingatlanjainak visszaszerzésében csak a romániai politikai közszereplőkre és a magyarországi diplomáciára számíthat. Az utánpótlás kérdésében fájó pont a magyarországi ösztöndíjrendszer gyakorlata, amely eddig valójában "agyelszívást" jelentett. Az új támogatási rendszer, az Apáczai Alapítvány, ezt igyekszik ellensúlyozni. Az erdélyi magyar tudományt sokáig az egyszemélyes kutatóműhelyek jellemezték. Az EME külön erkölcsi elismerésben részesíti azokat, akik a kilátástalan időkben sem hagytak fel a tudományos munkával, megpróbál egyedül segíteni a tudományos könyvkiadáson. Egyed Ákos azt javasolta: az EME vándorgyűléseit úgy tegyék sikeresebbekké, hogy azokat ne korlátozzák egy szakmára. Péter Mihály szerint szorosabbá kell fűzni a szálakat a Magyar Tudományos Akadémiával, amelynek már most 13 külső tagja van Erdélyből. A közgyűlés által elfogadott új választmányi tagok: Pál-Antal Sándor, Péntek János, Balla Árpád, Bocskay István, Brassai Zoltán és Bors József. Tiszteletbeli tagokká választották Fodor András és Szávai János Zoltán professzorokat. Átnyújtották az okleveleket a tavalyi tiszteletbeli tagoknak: Balássy Andrásnak, Feyné Vincze Máriának, Farkas Lászlónak és Pálfalvi Attilának. /Ördög I. Béla: EME-közgyűlés. Célunk az össznemzeti, valamint saját értékeink megőrzése. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

1999. június 18.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa Andrei Plesunál külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén kérte, hogy erősítsék a román kormány és cigányok képviselőinek párbeszédét, hogy megoldást lehessen találni a cigány etnikum hátrányos megkülönböztetés miatti panaszára. Andrei Plesu hangsúlyozta: a kisebbségügyi főbiztos osztotta azt a véleményt, miszerint Romániában meggyőző módon megoldották a nemzeti kisebbségek problémáit. A román külügyminiszter úgy vélte, hogy mind a kormány, mind a Romániában élő nemzeti kisebbségek készek az ésszerű megoldásokra és arra, hogy visszafogják szélsőséges megnyilvánulásaikat. /Max van der Stoel Andrei Plesunál is járt. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./ Jún. 18-án sajtótájékoztatón összegezte kolozsvári látogatásának benyomásait Max van der Stoel, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosa. Örömmel tapasztalta, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem keretében lépéseket tettek a multikulturalitás térnyerése felé. A főbiztos elmondta: az önálló magyar egyetem visszaállításához külön törvény szükséges. Úgy vélte, az új oktatási törvény tartalmazza az RMDSZ elvárásait. A magyarnak hivatalos nyelvvé tétele mind a közigazgatásban, mind tanügyi téren nagyon fontos. A magyar egyetem létrejötte a koalíciós pártok kompromisszumkészségén, párbeszédén múlik, egy folyamatnak lesz az eredménye, állapította meg . /Ördög I. Béla: Max van der Stoel: Az önálló magyar egyetem létrehozása egy folyamat eredménye. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

1999. augusztus 24.

A 81 éves Kerekes Jenő kolozsvári egyetemi tanárnak, a Romániai Magyar Közgazdász Társaság elnökének megjelent 88 tanulmánya (ebből 11 könyv alakban, magyarul, románul és németül), 12 egyetemi jegyzete, számtalan szakfolyóirati munkája. Napjainkban is sokat oktat, szervez, tanácskozik. 1944 augusztusától Kerekes Jenő lett a Méhkas Diákszövetkezet ügyvezető igazgatója, egészen 1946-ig. Ráálltak a könyvkiadásra és együttműködtek a Móricz Kollégiummal, amely a magyar kollégiumokat tömörítette, székhelye a Mátyás-házban volt. Azután 1948 decemberéig a Magyar Népi Szövetség jogügyi, majd később gazdasági osztályának a vezetője volt. 1948-ban kinevezték egyetemi tanárnak a Bolyai Egyetem Jog- és Közgazdaságtudományi Karára. A Bolyain a közgazdasági kar felszámolása már 1956-ban elkezdődött, akkor ugyanis Bukarestbe összpontosították a közgazdászképzést, Kolozsváron fokozatosan felszámolták azt. 1959-től csak románul adhatott elő az egyetemen. Kerekes Jenő amióta nyugdíjas azóta is megszakítás nélkül dolgozik, előad Kolozsváron a Babes-Bolyain, a Dimitrie Cantemiren, a Gábor Dénesen, Nagyváradon a Sulyok István Főiskolán. /Ördög I. Béla: Az örök cserkész. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 24./

1999. október 27.

A Frankfurti Könyvvásáron részt vett a kolozsvári Gloria Kiadó is. A kiadó igazgatója, Hoch Sándor elmondta, hogy kiállították Jakab Gábor Mindannyiunk hitvallása, Czirják Árpád Erdélyi magyar breviárium című munkáit, Sas Péter két könyvét, A kolozsvári Szent Mihály-templom és A kolozsvári Piarista-templom címűeket, továbbá Botár Edit 101 kolozsvári akvarelljét bemutató albumát. /Ördög I. Béla: Gloria az 51. Frankfurti Könyvvásáron. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

1999. december 7.

A múlt hét végén tartották Kolozsváron a Gábor Dénes Főiskola második végzős nemzedékének diplomakiosztó ünnepségét. Ez főiskola a magyar nyelvű műszaki informatikus képzés romániai meghonosítója. Dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Főiskola Erdélyi Konzultációs Központjának igazgatója, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke a diploma honosításáról tájékoztatott: a végzettek további vizsga nélkül üzemmérnöki diplomát kapnak, és ezt a bukaresti automatizálási és számítástechnikai kar adja ki. Ebben az áll, hogy informatikus mérnök. A négyéves főiskolát almérnökként fogadják el. Nyolc különbözeti vizsgával okleveles mérnöki végzettségként ismerik el a Gábor Dénes Főiskola által kiadott diplomát. 1998-ban 27, idén 40 végzősük volt. - A Gábor Dénes Főiskola összesen, Kassától Újvidékig, húszezer hallgatóval rendelkezik. Erdélyben Kolozsváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen, Székelyudvarhelyen, Sepsiszentgyörgyön, Szatmárnémetiben és Csíkszeredában összesen 550 hallgatójuk van. - A tavaly végzettek 95%-a a szakmában helyezkedett el. Van olyan is, aki már különböző főiskolákon oktat. Jelenleg 95 végzős hallgatójuk van. A főiskolán idén a tananyagrendszer 30%-ban megújult, gyakorlatilag tehát három év alatt teljesen kicserélődik, ez az informatikában normális. /Ördög I. Béla: Magyar nyelvű informatikai távoktatás romániai elismerése. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

1999. december 11.

Dec. 11-én a Protestáns Teológiai Intézet dísztermében tartották meg, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület honismereti körének szervezésében, az első Honismereti Napot. Kiss Margit, a honismereti kör elnöke kifejtette: céljuk a magyarságtudat ápolása, és ennek érdekében tanfolyamokat szerveznek az érdeklődők számára, akiknek zöme egyetemista vagy főiskolás. A tanfolyam végén a hallgatók három témakörből álló dolgozatot írnak, és a megfelelő szintet elérők oklevelet kapnak, melynek birtokában elismert idegenvezetői munkát is végezhetnek. A honismereti körbe eddig háromszázhetvenen jelentkeztek és százhetvenen jutottak oklevélhez. Ezután hat előadás következett. Többek között dr. Gaal György Kollégiumok és kollégiumi-épületek Kolozsváron címmel megtartott beszámolójában a város talán egyedülálló sajátosságára, a történelem során négyszáz éves egymás melletti múltra visszatekintő katolikus, református és unitárius tanintézetekről értekezett. Starmüller Géza műépítész az erdélyi várakról és Kolozsvár váráról tartott előadást. /Ördög I. Béla: Első Honismereti Nap. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

1999. december 21.

Dr. Egyed Ákos kolozsvári történészt főleg az 1848-49-es szabadságharc erdélyi vonatkozásainak elsőszámú szakértőjeként ismeri a közvélemény. Közel fél évszázadnyi munkássága ennél jóval több szakmai elismerést termett számára: a Magyar Tudományos Akadémia külső tagja, az Erdélyi Múzeum Egyesület Bölcsészet-Nyelv-Történelem Szakosztályának elnöke, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület tiszteletbeli tagja, a Romániai Népfőiskolai Szövetség elnöke, a Román Akadémia érdemérmese, Bolyai-díjas, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem díszdoktora és címzetes egyetemi tanára, a Kolozsvári Könyvszalon 1996-os Évkönyve díjazottja (A korszerűsödő és hagyományőrző Erdély című kötetéért), a sepsiszentgyörgyi A kultúra szabadságáért díjnak és Gyergyószentmiklós díszoklevelének tulajdonosa, Barót városának díszpolgára és a Gaál Mózes Közművelődési Egyesület tiszteletbeli elnöke. Dr. Egyed Ákos az életéről beszélt. Bodoson született 1929. nov. 25-én. Sepsiszentgyörgyön, a Református Székely Mikó Kollégiumban végezte a középiskolát. A Bolyai Tudományegyetemen végezte a történelem-földrajz szakot. Az egyetemi évekről megjegyezte: "rengeteg időt veszítettünk a marxizmussal, politikai közgazdasággal, a szaktantárgyak rovására." Õ volt az első magyar, akit kineveztek a Történeti Intézetbe. 1978-ban született meg Háromszék 1848-1849 című történeti monográfiája, 1981-ben a Falu, város, civilizáció című munkája. Amikor megjelent a három kötetes Erdély története, neki mint főkutatónak bírálatot kellett volna írnia. Végül megúszta ezt a felszólítást. 1990 után megváltozott az élete. Vendégtanárnak háromszor meghívták a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemre, utána kétszer az Eötvös Loránd Tudományegyetemre. Székely történelmet és Erdély újkori történelmét taníthatta. Kiadta 1996-ban tanulmányait /Korszerűsödő és hagyományőrző Erdély/. Erdély 1848-49-ben című munkájának első kötete 1998-ban, a második az idén jelent meg. - Egyed Ákos a mai erdélyi magyar történetírás utánpótlásáról elmondta, hogy kiesett néhány nemzedék, de egy-két év óta jó tollú, lelkes fiatalok jelentkeznek. Nagy gond, hogy a tehetséges fiatalok sokszor nem mutatkoznak kitartóknak. Megjegyezte: minden egyes kitelepedővel mi gyengülünk, szegényedünk. /Ördög I. Béla: Félszemmel jövőnket fürkészve. Pályája csúcsán múltunk egyik kutatója. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 21./

2000. január 14.

Jan. 14-én Kolozsváron, a Német Demokrata Fórum zsúfolásig megtelt nagytermében Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke tartott előadást a magyar kormány és a trianoni utódállamok magyarsága közötti együttműködésről. A vitaestet a Reform Tömörülés RMDSZ-platform szervezte. Az anyaországban az 1998-as hatalomváltást követően sikerült intézményesíteni a magyar-magyar kapcsolatokat: létrejött a Magyar Állandó Értekezlet mint konzultációs szervezet, amely a fontos döntések meghozatalába bevonja a határokon túl élő magyarság törvényes képviseleteit - fejtette ki Szabó Tibor. Ennek keretében, a magyar kormány tanácsadói testületeiként, hat szakmai bizottság működik. Az oktatási bizottság egyrészt szorgalmazza a magyar nyelvű oktatási rendszer kiépítését az óvodától az egyetemig, másrészt pedig olyan magyarországi szakképzést támogat, amelynek végeztével a fiatalok visszatérnek szülőföldjükre. Jelenleg hivatalosan 2500-3000 határon túli magyar diák tanul ösztöndíjjal, de legalább mégannyi van más úton-módon Magyarországon. Szabó Tibor a sok vitát kiváltott kettős állampolgárság felvetését nem tartja szerencsésnek. Kijelentette: a magyar kormánynak az a szándéka, hogy augusztus végéig kidolgozza azt a törvénycsomagot, az ún. "státustörvényt", amelynek célja, megnyugtató megoldást keresni a határon túli magyarok identitásának megőrzésére, szülőföldjükön maradásukra. A szociális bizottság a magyarországi munkavállalás és egészségügyi ellátás kérdéseit tisztázza. Az előadást vita követte. Ebben a pillanatban az erdélyi, felvidéki, kárpátaljai, vajdasági, bácskai magyart ugyanúgy kezelik, mint a bangladesi menekültet, állapították meg. Szabó Tibor, megemlítve, hogy felvidéki származása következtében tisztában van a kisebbségi sorssal, leszögezte: nem kellene Schengen előtti és Schengen utáni állapotokról beszélni, a határátkelőhelyek mindig működni fognak, csupán a zöld határon átszökők ellen lépnek fel megkülönböztetett szigorral. /Ördög I. Béla: A Reformklub vendége volt a HTMH elnöke. Kolozsvári fórum a magyar-magyar kapcsolatokról. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 17./

2000. január 22.

A Kolozsváron, működő, 1992-ben megalakult Polis Könyvkiadó tevékenységéről nyilatkozott Dávid Gyula ügyvezető igazgató. Nyolc esztendő alatt kiadtak eredetit is, aránylag keveset. A másik sajátos területük az erdélyi történelmi, művelődéstörténeti jellegű könyveknek a kiadása. Az első volt B. Murádin Katalinnak a Faragott kőszószékek Erdélyben című könyve, aztán A kolozsvári Farkas utcai református templom címerei, Dávid Istvánnak Műemlék orgonák Erdélyben, Muckenhaupt Erzsébetnek A csíksomlyói ferences könyvtár kincsei című könyve. Ezt szeretnék folytatni. A Polis legeredményesebb vállalkozás az 1995-ben indult a Remekírók Diákkönyvtára című sorozat. Ezzel a régi Tanulók Könyvtárát akarták pótolni. Ebben az esztendőben, ha a támogatást megkapják, 10-12 kötetet szeretnének kiadni. A Polis próbálkozott a gyermekirodalommal is. Ma a magyarországi könyvpiacról szép, jó és drága gyermekkönyvek kerülnek be Erdélybe. Volt egy sorozatuk: 12 képes füzetben a magyar eredetmondáktól Szent Istvánig, vele párhuzamban pedig a Pitypang Könyvek, klasszikus mesék újabb változataival. A kiadó lényeges sorozata még a magyar költészetnek nagyobb terjedelmű, igényesebb válogatásai. Ezeket részben magyarországi kiadókkal közösen jelentették meg. Például az Osiris Kiadóval közösen Pilinszky János összes versei és József Attila összes versei, illetve Kányádi Sándornak a Valaki jár a fák hegyén kötete, a Magyar Könyvklubbal. A legnagyobb siker az volt, hogy a Polis kikerülhetett a tavalyi Frankfurti Könyvvásárra. Erre az alkalomra jelent meg Páskándi Géza kilenc színpadi játékának angol fordítása: Moment of Sincerity (Őszinte pillanat) címmel. A fordító a New Yorkban élő Brogyányi Jenő. A Polis kezdettől fogva szorgalmazta a közös kiadásokat. - A Polis Könyvkiadó keretében működik a Könyvklub, ahol négyszázötventől hétszáz címig megrendelhetők a könyvek. /Ördög I. Béla: Kolozsvártól Frankfurtig a Polis Könyvkiadóval. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 20. folyt.: jan. 21./

2000. február 19.

Hoch Sándor a Gloria Nyomda és Kiadóvállalat /Kolozsvár/ igazgatója nehezen tudta felsorolni az 1999. évben megjelent huszonöt könyvkiadványa közül a legsikeresebbeket. Végül összeáll a lista: Sas Péter: Piarista templom; dr. Jakubinyi György: Szent József tisztelete; Isten népének kis zsolozsmáskönyve III.; Jakab Gábor: Mindannyiunk hitvallása; Botár Edit albuma 101 kolozsvári képpel; dr. Marton József, Jakabffy Tamás: Az erdélyi katolicizmus századai; Vasárnap évkönyv 2000; dr. Jakubinyi György: Jubileumi Katolikus Imakönyv; Sas Péter: A kolozsvári ferences templom; Léstyán Ferenc: Megszentelt kövek (I-II. kötet); Oláh Dénes: Erdélyi karácsony; Vencser László: Egy a Ti Atyátok. A Gloria kiadó és egyben jól felszerelt nyomda is. A gyulafehérvári római katolikus érsekség teljes kiadói szabadságot biztosít a Gloriának. /Ördög I. Béla: Gloria = könyvkiadói szabadság és dicsőség. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./

2000. március 1.

Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./

2000. március 2.

Március elsején reggel két legionárius szórólapot lehetett látni a Kolozs megyei RMDSZ Fürdő utcai székházának kapuján. A Kolozsvári Keresztény-Nacionalista Klub fejlécét viselő falragaszon a legionárius mozgalom alapítójának, Corneliu Zelea Codreanunak a képe alatt, ez állt: "Nemet a kolozsvári magyar egyetemnek!" A legionarizmus nyílt színrelépése, magyarellenes megnyilvánulása kapcsán Kónya-Hamar Sándor megyei RMDSZ elnök hangsúlyozta, hogy jól időzített akcióról van szó. Funar polgármester a múlt héten a városi tanáccsal akarta betiltatni a magyar egyetemet, Marosvásárhelyen a tízéves Vatra megünneplésén C. Vadim Tudor magyarellenes beszédével szinte delíriumba próbálta kergetni az ötezer főnyi tömeget. A választási kampány sosem tapasztalt mértékben fog eldurvulni. Kónya figyelmeztetett, hogy meg kell őrizni a higgadtságot, emlékeztetett arra, hogy Kolozsváron a két világháború közötti "revizionista Magyarországról" könyvet író Fényes Samu lebukott szociáldemokratának kívánnak szobrot állítani épp a magyar színház előtt, ahova a városi tanács már jóváhagyta a pénzügyi keretet Janovics Jenő szobrára. Kónya-Hamar Sándor elmondta, hogy az RMDSZ a történtekről, a provokációról értesítette a megfelelő állami intézményeket, kisebbségügyi, államvédelmi, belügyi minisztériumokat, ügyészséget, rendőrséget, prefektúrát. - Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a legionárius, fasiszta jellegű szervezetek monitorizálását már tavaly megkezdték. Információt kértek az igazságügyi minisztériumtól azokról a szervezetekről, amelyek működéséről tudnak és kértük az összes bejegyzett legionárius szerveződések jegyzékét. Azonban nem kapták meg a szükséges adatokat. Arra hivatkoztak, hogy ez a bíróságok hatásköre. Arról viszont kaptak tájékoztatást, hogy a Legionárius Mozgalom bejegyzési folyamata most folyik a bíróságon. Döntés március 16-ára várható. - Emil Constantinescu elnök januári izraeli látogatása során elismerte a különböző legionárius szervezetek létezését, és ígéretet tett megfékezésükre. /Gál Mária, Ördög I. Béla: Legionárius provokáció Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2000. március 2.

Febr. 29-én Kolozsvárott az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány véleménycserét rendezett az új, civil szervezetek létrehozását és tevékenységét szabályozó 2000.I.31/26-os számú sürgősségi kormányrendeletről. Az új törvény szándéka világos: visszaszorítani a Romániában alaposan túlburjánzott alapítványi mozgalmat és segíteni az egyesületek térnyerését. A nem kormányzati szervek alaptőkéjét a társadalmi minimálbér 100-szorosára emelték, amit az érintettek többsége túlzottnak tart. Somai József, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány elnöke elmondta: közismert, hogy ezek a szervezetek milyen komoly gondokkal küszködnek. Az országban közel 40 ezret tartanak nyilván, ezek közül csupán 1 ezer magyar, és ennek is ki tudja, hányad része valóban működő. /Ördög I. Béla: Elégedetlenek a civil szervezetek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2000. március 6.

Márc. 3-4-én Kolozsváron az erdélyi műemlék- és műtárgyvédelemről tartottak konferenciát a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és az RMDSZ rendezésében. Balogh Ferenc, a KLMT elnöke elmondta, hogy bár társaságuk megalakulásának tizedik évfordulóját is ünnepelhetnék, mégis inkább az égetően aktuális műemlékvédelmi kérdések megvitatását tartják célravezetőnek. Erdélyben nyolcezer műemlék vár megmentésre, a civil önszerveződésnek kell segítenie. Az előadások sokrétűek voltak, például Dukrét Géza: A Partiumi és Bánsági Emlékhely- és Műemlékbizottság munkája, Joikits Attila: A Báthory István Alapítvány műemlékvédelmi tevékenysége, Mihály Zita: A Csíki Műemlékvédő Egyesület célkitűzései, Venczel Árpád: Faoltárok restaurálása, Jakobovits Miklós: Római katolikus múzeum létrehozása Nagyváradon stb. /Ördög I. Béla: Műemlékvédők tanácskozása Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 6./

2000. március 25.

Europa Nostra díjjal jutalmazzák a torockói népi építészeti helyreállítását. A korábbi években a berethalmi erődtemplom és a kolozsmonostori Kálvária-templom részesült díjoklevélben. Torockó 160 műemlék jellegű épületéből álló, összefüggő házsorokat és tereket képező hagyatéka Közép-Kelet-Európa egyik legépebben fennmaradt népi építészeti együttese. A kolozsvári Transylvania Trust Alapítvány által 1996-ban indított program céljául e felbecsülhetetlen kulturális örökség védelmét tűzte ki. A Budapest V. kerületi önkormányzata által biztosított céladományból Torockó 138 hagyományos ingatlanának tulajdonosai évente részesülnek karbantartási támogatásban, amennyiben vállalják, hogy nem változtatnak házaik értékes építészeti és utcaképi elemein, elvégzik a szükséges karbantartási munkálatokat. Furu Árpád, az alapítvány népi építészeti szakosztályának ügyvezető igazgatója elmondta: a Torockó Értékvédő Program keretében eddig több mint 120 értékes házon végeztek el jelentős helyreállítási munkálatokat. A program munkalehetőséget teremt a helyi kőműveseknek. Azt szeretnék, ha Torockó felkerülne az UNESCO világörökségi jegyzékére. /Ördög I. Béla: Europa Nostra-érmes a torockói műemlék-helyreállítás. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

2000. május 8.

Máj. 5-6-án zajlott Kolozsváron a II. Civil Fórum, amelyen a hazai magyar nem kormányzati szervezetek - egyesületek, alapítványok - több mint kétszáz képviselője hallgatott meg előadásokat, illetve cserélt eszmét a szakterületükkel foglalkozó szekcióüléseken vagy kötetlen módon. Az Alapítvány az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért (AEMCSZ) rendezésében megtartott fórum ülésein hazai és magyarországi szakemberek értekeztek a civil szféra feladatairól, lehetőségeiről, társadalmi szerepéről. A szervező alapítvány elnöke, Somai József zárszavában kijelentette: "Érezzük, hogy ezt a második fórumot is meg kellett tartani, a hagyomány folytatódni is fog, de alapítványunk elsőrendű feladata az, hogy az információszerzésben és -továbbításban, a kapcsolatteremtésben és az együttműködés kialakításában a napi tevékenység szintjén segítsük a hazai magyar civil szervezeteket." A rendezvény címében is megfogalmazott hosszú távú cél - A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben - a két nap alatt egy kicsit közelebb került. /Wagner István: Erdélyi magyar civil szervezetek seregszemléje. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 8./ A Civil Fórumon Bustya Dezső református püspök-helyettes beszédében a jövőépítéshez elengedhetetlen irányváltásra hívta fel a figyelmet. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnöke a polgári társadalomnak az utóbbi években tapasztalt önépítkező igyekezetéről, az anyaországgal való természetes kapcsolatok kialakításáról beszélt. A civil társadalom kezdeményezőként lép fel és ennek kiegészítése a mindenkori magyar kormány feladata. Anyagi támogatást a magyar állami költségvetés és az utóbbi időben megélénkülést mutató gazdasági, illetve civil szerveződések nyújtanak. Mindenképpen hosszú távú befektetésekről van szó. Az Illyés Közalapítvány 1999-ben, az előző évhez képest, 50 %-os költségvetésnövekedést ért el: 820 millió forinttal gazdálkodott (nagyjából ennyi jut az idei esztendőre is), 47 %-ban infrastruktúrára, 53 %-ban pedig intézményfejlesztésre költekezett. A tavaly beküldött háromezer pályázat közül 1300-1400 részesült pozitív elbírálásban. Az Új Kézfogás Közalapítvány 1999-ben 300 millió forinttal gazdálkodhatott. Az Apáczai Közalapítvány tavaly 500, idén 700 millió forint fölött rendelkezik, és célja, hogy az oktatási rendszer megerősítésével az itteni fiatalokat a szülőföldön való maradásra serkentse. Szabó Tibor szeptembertől a 100 millió forintnyi ösztöndíjalapnak a szülőföldön való hasznosítását helyezte kilátásba. A II. Civil Fórum gazdasági, ifjúsági, műemlékvédelmi, művelődési, oktatási, szociális, tudományos és környezetvédelmi szekcióülésekkel folytatódott. /Ördög I. Béla: II. Civil Fórum 2000. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./ Új társadalmi folyóirat a Civil Fórum látott napvilágot, az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány kiadványaként. A lap célja tájékoztatást nyújtani a nemkormányzati szervezeteknek a szférát érintő kérdésekről, pályázatokról, a kapcsolattartás segítése. Az I. évfolyam 0. számában a következőket olvashatjuk: Civil szervezetek tavasza (Somai József); Az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány bemutatása (Egri István); II. Civil Fórum 2000: A civil szféra szerepe a közösségfejlesztésben; Hogyan jegyezzünk be egy alapítványt vagy egyesületet (Somai László József); A civil szervezetek pénzügyi felelőssége (Imecs Veronka); Aktuális pályázati lehetőségek (Tőkés Gyöngyvér). /Civilfórum. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 8./

2000. június 3.

Megnyílt Kolozsváron a Torockó képekben című fényképkiállítás, melyet a Kriza János Néprajzi Társaság szervezett. Hanz Lám Irén volt a kiállítás megálmodója. /Ördög I. Béla: Torockó képekben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

2000. június 19.

Gábor Dénes Nobel-díjas fizikus születésének 100. évfordulója alkalmából, a Gábor Dénes Alapítvány rendezésében, június 17-én emlékülést tartottak Kolozsváron. Az előadók között volt dr. Nagy László (a Babes-Bolyai Tudományegyetem fizika karának dékán-helyettese) dr. Selinger Sándor, a Gábor Dénes Alapítvány elnöke és dr. Kovács Zoltán (BBTE, Fizika kar. Az előadások után Gábor Dénes azonos nevű névrokona, a Művelődés folyóirat főszerkesztő-helyettese, felelevenítette személyes élményeit, amelyet a világhírű tudóssal folytatott levelezésének köszönhet. /Ördög I. Béla: Gábor Dénes emlékülés Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 19./

2000. június 24.

Jún. 23-án Kolozsváron beiktatták tisztségeikbe a helyhatósági választásokon megválasztott új megyei tanács tagjait. A tanácsban 10 hely az RMDSZ-é (Molnár B. Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Áron Pál, Pálffy Mózes Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente László, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor), 8 hely a Nagy-Románia Párté, 7 hely a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártjáé, 4 hely a Románok Nemzeti Egységpártjáé, 4 hely a Romániai Demokratikus Konvencióé, 3 hely a Nemzeti Liberális Párté, 3 hely a Romániai Szociál-Demokrata Párté, 2 hely pedig a Szövetség Romániáért. A szavazás eredményeképpen Rus Ioan (RTDP) lett a megyei tanács elnöke, a két alelnök: Kerekes Sándor (RMDSZ) és Serban Gratiant (RTDP). /Ördög I. Béla: Megalakult a megyei tanács. RMDSZ-es az egyik alelnök. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2000. június 27.

Kerekes Gábor, a Román Fejlesztési Ügynökség alelnöke, első helyen szerepelt Kolozsvár RMDSZ-es tanácsosi listáján, de tekintettel új hivatali beosztására, visszalépett a jelöltségtől. Elmondta, hogy 1999. dec. 31-én kezdte el működését az Országos Területfejlesztési Ügynökség, amelynek létrehozása az EU egyik követelménye volt Romániával szemben. Az intézmény feladata: a területfejlesztésre kiutalt EU-támogatások koordinálása, szakmai felügyelete. A kormány nemrég úgy döntött, hogy az ügynökségek számának csökkentésével a Román Fejlesztési Ügynökséget, valamint a Kis- és Közepes Vállalkozások Ügynökségét beolvasztják a Területfejlesztési Ügynökségbe. Ennek feladata most már kibővült: nemcsak az EU-s támogatások pályázatainak menedzsmentjét látja el, hanem felel a privatizációs stratégiákért, a külföldi beruházások romániai ösztönzéséért, valamint a kis- és közepes vállalkozásoknak a politikai vonatkozásáért, az ide vonatkozó programok kezeléséért. Az összevonás most fejeződik be, július elsejétől fognak "teljes gőzzel" működni. /Ördög I. Béla: "Teljes gőzzel" indul az Országos Területfejlesztési Ügynökség.Kerekes Gábor alelnök nyilatkozik lapunknak. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./

2000. június 30.

Jún. 28-án Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székhelyén bemutatták a Pro Minoritate /Budapest/ negyedévi szemle 2000/Tavasz számát. Bakk Miklós tartotta a bevezetőt. Zákonyi Botond főszerkesztő és Ábrahám Barna szerkesztő ismertették a Pro Minoritate célját, terveit. Szerintük Kelet-Európában nemcsak a magyarság, hanem minden etnikum frusztrált, és ennek a kudarcérzetnek az alapját a 20. századi két világháború kapcsán megkötött békeszerződések képezik. A lap ezt kívánja részletesen bemutatni. A most megjelent szám az utóbbi tíz évben Közép-Kelet-Európában végbement gazdasági átalakulásokra összpontosít, mert napjainkban a nyugatiak szemében ez a legfontosabb megítélési szempont. Emellett több tanulmányt közöltek, például Alina Mungiu-Pippidi (Nemzetiség és terület ellentéte: identitásépítő és tulajdonító mechanizmusok napjaink Erdélyében) és Marius Turda (Diskurzuskülönbségek Romániában. A helyzetérzékelés fokozatai) írásait. - A Pro Minoritatét Erdélyben a Magyar Kisebbség juttatja el könyvtárakba és más megrendelőihez. /Ördög I. Béla: Bemutatták a Pro Minoritate legújabb számát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 30./

2000. július 15.

Dáné Tibor Kálmán, Kolozsvár és Erdély egyik közismert alakja, az RMDSZ Ügyvezető Elnökségének Művelődési és Egyházügyi Főosztályát vezeti, ugyanakkor az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület titkára. Elmondta, hogy 1979-ben elvégezte Kolozsváron az egyetemet, a matematika szakot. A Hét hetilap tudomány rovatához került, majd Mócson, 1983-tól pedig Kolozsváron tanított. 1982-től elkezdte szervezni Kolozsváron az Ember és természet szabadegyetemi kollégiumot. 1991-92-ben a kolozsvári tanfelügyelőségen dolgozott, majd egy évig vezette a Kriterion Könyvkiadó kolozsvári fiókszerkesztőségét. 1993-ban alakult meg az RMDSZ mai önkormányzati struktúrája. Azóta az RMDSZ főosztályvezetője és az EMKE titkára. Fontosnak tartja a felnőttképzést. Az RMDSZ Művelődési és Egyházügyi Főosztálya az EMKÉ-vel közösen beindított egy olyan folyamatot, amely a civil társadalom intézményesülését szolgálja. Az önszerveződés terén sok szakmai szervezetnek a létrehozását segítették. Most abban kellene segíteni a civil szervezeteket, hogy megerősödjenek. Főleg azokat, amelyek háttérintézményként működnek az egyetemmel. /Erdélyi Múzeum-Egyesület, Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság, Kriza János Néprajzi Társaság, Bolyai Társaság/. /Ördög I. Béla: Találkoztam elégedett erdélyi magyarokkal Egy "javíthatatlan" közszolgáló. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 15./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 271-271




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998