udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ördög Imre

1995. március 11.

A Hargita megyei tanács ülésén Ördög Imre tanácsos a rendőrség körében tapasztalható visszaélésekről beszélt: egyre több helyről érkeznek olyan információk, hogy verik az embereket. Javasolták a megyei tanácsnak, hogy szerezzen adatokat erről. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 11./

2000. április 18.

Folynak az RMDSZ-előválasztások és jelöltállítások. Ápr. 17-én ülésezett az RMDSZ Fehér megyei Választmánya Nagyenyeden. A megyei tanácsoslista sorrendje a következőképpen alakult: Brendus Gyula, Köble Csaba, Cseterás János Bakó Botond. - A Csíki területi szervezetben a megyei tanácsosjelöltek kijelölésére lebonyolított előválasztások nyomán kialakult tanácsosi lista a következő: Zsombori Vilmos (10331 szavazat), Borbély Ernő (9732), Beder Tibor (9223), Papp Kincses Emese (8168), Gergely Matyás (7696), Mátéffy Győző (7414), Csillag Géza (5666), Borboly Csaba (5471), Deáky Tibor (5285), Rafain Zoltán (5008), Ábrahám István (5002), Hegyi István (4656), Kedves Imre (4540), Ördög Imre (4363), Eigel Tibor (4137), Gálfi Nándor (3986), Ilyés Ildikó (3939), Szász István (3792), Lukács Vilmos (3791), Fazakas Imre (3695), Vitos László (3331), Bencze Tibor (3300), Lukács Antal (3171), Albert Homonnai Márton (2892), Csutak István (2754), Biederman Attila (2561), Bálint Gábor (2439), Molnár József (2346), Farkas László Dezső (2218), Simon Repolski Péter (2079). - Ápr. 16-án előválasztást tartottak Sarmaságon és Kárászteleken. Sarmaságon az RMDSZ polgármester jelöltje Keresztes Zoltán lett (a szavazatok 63%-ával), Kárászteleken az RMDSZ polgármester-jelöltje Faluvégi Ferenc. /Folynak az előválasztások és jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr.8. - 1704. sz./

2001. szeptember 17.

A hét végén ülésezett az RMDSZ Csíki Területi Képviselők Tanácsa. Megválasztották a TKT elnökét, miután Bíró Albin jelenlegi elnök bukaresti megbízatása során nem tölthet be politikai tisztséget. A tisztségre Ördög Imre csíkmadarasi küldöttet választották meg, alelnökké pedig Vígh Ádámot. Ráduly Róbert, a területi szervezet elnöke elmondta, az egyik leggyakoribb probléma az iskolai bútorok elavultsága, sok helyen 40-50-80 éves, padokban tanulnak a diákok. A felszólalók a szövetségi képviselők és szenátorok munkájával kapcsolatosan fogalmazták meg kritikus észrevételeiket. Dr. Szabó-Soós Klára arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanügyminiszter által kiadott körlevél szerint a következő tanévtől nem engedélyezik a szakoktatást az egyházi iskolákban, csak a teológiai jellegű képzést. Ráduly Róbert Kálmán elnök ígéretet tett: a miniszterelnöki látogatás során, amikor a küldöttségben jelen lesz a tanügyminiszter is, átadja az RMDSZ álláspontját a kérdéssel kapcsolatosan. A TKT, határozatában felszólította az RMDSZ országos vezetőségét, hogy tegyen meg minden Héjja Dezső érdekében, aki jelenleg a csíkszeredai börtönben raboskodik és súlyos beteg. /(Daczó Dénes: Héjja Dezső ügye is napirendre került. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2001. december 28.

A Szabadság napilap Penna-díját, amelyet immár évtizedek óta december végén ítélnek oda az újság egyik szerkesztőjének, ebben az évben Ördög Imre Béla nyerte. /Ördög Imre Béla az idei Penna-díjas. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 28./

2006. július 3.

A kitartóan zuhogó eső ellenére körülbelül kétezren gyűltek össze július 1-jén, szombaton a déli órákban a csíksomlyói Nyeregben, ahol az Ezer Székely Leány Napja nevű hagyományápoló rendezvény keretében autonómiafórumra került sor. Az Ezer Székely Leány Napját bevezető ünnepi szentmise végén a papság – élen Oláh Dénes kolozsvári plébánossal – megáldotta a nagy számban kiosztott, és a résztvevők által magasra emelt történelmi székely zászlókat. Az RMDSZ Csík Területi Tanácsa által szervezett rendezvényen jelen volt a Székely Nemzeti Tanács néhány tisztségviselője is. Az RMDSZ csíkmadarasi szervezetének elnöke, Ördög Imre nyugalmazott történelemtanár hangsúlyozta: az önrendelkezés, a területi autonómia történelmi jussunk, amely évszázadokon át létezett, és amelyhez ragaszkodunk. Felszólalt dr. Csapó I. József, az SZNT elnöke is, kifejtette, a Székely Nemzeti Tanács szerint azon kell lenni, hogy a székelyek lakta területek egy egységes gazdasági régiót alkossanak. Ráduly Róbert, az RMDSZ csíki területi szervezetének elnöke méltatta az Ezer Székely Leány Napja rendezvényt, hangsúlyozta, hogy a rohamosan fogyó székely nemzet fennmaradását csakis az összetartó család és a gyerekek számának gyarapodása szolgálhatja. Ráduly örömmel nyugtázta a sok székely zászló, és nem utolsósorban a nagy számban megjelent székely ruhás résztvevő jelenlétét – ő maga is székely népviseletben állt a mikrofon előtt. Meg kell mutatnunk a világnak sajátosságainkat, egységünk jelképeit – húzta alá a szónok. Területi autonómia nélkül azonban nincs teljes díszbe öltöztetve a lelkünk – foglalta metaforába mondandóját Ráduly. /Jubilált az Ezer Székely Leány Napja. Autonómiafórum a csíksomlyói Nyeregben. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./ Esőkabátok, bokáig érő sártenger, valamint a Csíksomlyón szokásossá vált, rockoperát megelőző jókedv töltötte be a Hármashalom oltár előtti teret július 1-jén, a Koltay-Kormorán: Napba öltözött leányának ősbemutatóján. „Mi egy magáncég vagyunk, nem magyar televíziós társaság, hiszen azok közül egy sem volt hajlandó felvételt készíteni, netán sugározni az előadást” – mondta a stábvezető. Tapsvihar, hujjogtatás a közönség részéről, és köszönetképpen két hatalmas, égre vetített kereszt a technikusok részéről – így ért véget a Napba öltözött leány csíksomlyói ősbemutatója. A misztériumjáték a székelyek szentjének, Babba Máriának állít emléket. Mária nem más, mint Boldogasszony anyánk. A mű egy egyszerű, de szépséges és erényes székely leány felmagasztosulásáról szól, és helyet kap benne a csíksomlyói búcsú eredettörténete. /Barabás Márti: Esőköpenyes Napleány. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 3./

2006. július 3.

Az Ezer Székely Leány Napján a hagyományhoz híven július 1-jén székelyruhás lovasok járták végig Csíkszeredát, a résztvevők nagy része szekérrel, székely ruhába öltözve, muzsika- és énekszóval érkezett a Szabadság térre, ahol több csoport is táncra perdült. Mire a csoportok kiérkeztek a csíksomlyói Nyeregbe, már eleredt az eső. Az ünnepi szentmisén Boros Károly csíktapolcai főesperes, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnöke beszédében kihangsúlyozta, hogy az ünnepség mottója mindig ugyanaz marad: hitükben erős, erkölcseikben tiszta és hagyományaikhoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. Mádl Dalma asszony, a volt köztársasági elnök felesége, a rendezvény idei fővédnöke elmondta, hogy már járt itt és még jönni fog, mert mindig itthon fogja érezni magát. Utána Ördög Imre nyugalmazott tanár szólalt fel, hangsúlyozva, hogy az autonómiáért nem egyénileg, hanem közösen kell tenni. Csapó József, a Székely Nemzeti Tanács elnöke szerint a székely közgyűlés megtartásának jogát már évszázadok óta kivívták, egy közösségnek saját magának kell meghatároznia törvényeit. Az ünnepség keretében felszentelték a székely zászlókat. Színpadra léptek a csíkszépvízi, csíkszentdomokosi, csíkrákosi néptánccsoportok, valamint a csíkszeredai Sapientia EMTE tánccsoportja és a Magyarországról érkezett gyöngyösi csoport. Estére elállt az eső, így a Napba öltözött leány rockopera ősbemutatójára igyekvő tömeg tömött sorokban, bizakodva igyekezett fel a Nyeregbe. Több mint százezer érdeklődőt csalogatott ide a Koltay Gábor rendezte rockopera, Erdélyből és Magyarországról autóbuszokkal is érkeztek. Esernyőre, esőkabátra szerencsére nem volt szükség. A Napba öltözött leány igazi élményt jelentett a műfaj kedvelőinek, gyakran szakította meg lelkes tapsvihar az előadást. Koltay Gergely a csíksomlyói búcsúhoz kapcsolódó 1567-es Tolvajos-tetői ütközetre építette fel a történetet. A közönség által jól ismert Varga Miklós, Vikidál Gyula, Varga Klári vagy Kalapács József mellett kitűnően alakítottak a színészek, a helybeli statiszták és lovasok. /Szőcs Lóránt: Százezer nézőt vonzott a Napba öltözött leány. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), júl. 3./

2007. szeptember 22.

Az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület (EMKE), anyaországi és határon túli magyar kulturális szervezetek közös szervezésében Kolozsváron rendezi meg a XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napokat. Szeptember 20-án az ünnepélyes megnyitón a Bethlen Kata Diakóniai Intézetben Dáné Tibor Kálmán, az EMKE ügyvezető elnöke emlékeztetett: a tizenkét évvel ezelőtt a budai Várban elkezdett rendezvénysorozat három éve már az anyaország határain túli régiókban folytatódik. Felvidék és a Délvidék után idén Erdélyen, Kolozsváron és környékén a sor, most először Magyarországról is érkeztek részvevők. Kálóczy Katalin, a magyarországi Oktatási és Kulturális Minisztérium közművelődési referense, arra emlékeztetett, hogy a népi kulturális értékek művelői egyszerre értékmegőrzők és értékteremtők is. Siflis Zoltán, a vajdasági küldöttség vezetője azt emelte ki, hogy a balkáni háború miatt a világból kirekesztett délvidéki magyarság alkotókedve nem lankadt. Göncz László, a muravidékiek vezetője, a magyar lelkekben fellelhető közös eszmei haza éltetését tartotta fontos célnak. Dr. Kötő József EMKE-elnök rámutatott, mind a tizenkét találkozó legfőbb üzenete az együvé tartozás. A műsorban Krnács Erika előadóművész és Bakos Árpád zeneszerző-muzsikus (Vajdaság), Kardos Endre nótázó (Muravidék) és Érsek Csaba Sándor csángó népdalénekes lépett fel. Szeptember 21-én a küldöttségek képviselői és az erdélyi országos hatókörű magyar szakmai civil szervezetek vezetői tanácskoztak. Megkezdődtek a Kisebbségi Magyar Filmnapok, amelynek során a délvidéki, muravidéki, kárpátaljai filmkészítésbe nyerhetnek bepillantást az érdeklődők, és bemutatják magyarországi diákfilmesek produkcióit, valamint erdélyi filmes programra is sor kerül. Zágoni Balázs, a kolozsvári Filmtett filmes folyóirat főszerkesztője elmondta: amikor hét évvel ezelőtt a lap indítására vállalkoztak, úgy néztek rájuk, mintha legalábbis az erdélyi magyar banántermesztést akarták volna meghonosítani, azóta azonban nemzetközi filmes fesztiválja is van Kolozsvárnak, létrejött a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem, ahol magyar filmes szakembereket képeznek. A délvidéki filmesek részéről Siflis Zoltán filmrendező elmondta: a 60-as évektől kezdődően náluk létezett magyar filmgyártás, dokumentumfilmeket, játékfilmeket készítettek. A 90-es évek elejéig Újvidéken néhány alkotó szinte folyamatosan dolgozott, 14 nagyjátékfilm, számtalan tévédráma, több száz dokumentumfilm született, amelyek készítői magyarok, és a magyar kisebbséget érintő tematikákat is feldogoznak. A 90-es évek derékba törték ezt a folyamatot. Az alkotók nem adták fel: a tíz éves kiesést követően anyaországi forrásokból kezdték újra a munkát. Most három vajdasági alkotást vetítettek, két rövidfilmet és egy nagyjátékfilmet. A 2003-ban Iván Attila és Bicskei Zoltán rendezésében készült Alföldi opus című lírai portréfilm Nagy József táncművészt mutatta be. A Tűzút 2005-ben készült, Iván Attila és Bicskei Zoltán munkája, a forgatókönyv Csáth Géza Frigyes c. elbeszélése alapján készült. A harmadik alkotás nagyjátékfilm, Nagyapáti Kukac Péter mennybemenetele (1999), Bicskei Zoltán rendezésében. A hányatott sorsú autodidakta festőművész életútján keresztül a délvidéki ember életérzésébe, valóságába nyújt bepillantást. A délutáni programban a Lakodalom lesz a mi utcánkban – Egy letűnt kor muravidéki magyar lakodalma (2006) c. filmet, illetve kárpátaljai magyar dokumentumfilmeket vetítettek. Szeptember 21-én képzőművészeti- és fotókiállítást nyílt, amelyekhez „társult” a galéria egyik állandó kiállítása, az Erdélyi íróportrék, Paulovics László grafikái. Kepe Lili a szlovéniai művészek Muravidéki reprezentatív képzőművészeti körkép elnevezéssel bemutatott munkái kapcsán elmondta: Lendva az egyik legtávolabbi régió, ahonnan vendégek érkeztek erre a „családi találkozóra”. Győri Lajos a Kárpát-medence képekben című fotókiállítást ismertette. A budapesti kiállításra hét éve gyűjtik össze a magyar fotósok alkotásait, idén a teljes anyag Budapestről Szlovákiába, Felvidékre, majd Erdélybe látogat, tervek szerint Kolozsváron tavasszal lesz látható. Kárpátalja ezredéves népi kincsei címet viseli a harmadik kiállítás, Zubánics László fotóiból, aki elmondta: Kárpátalján 1945 után a magyarsághoz való tartozás tudatának még a csíráját is próbálták kiirtani. Paulovics László grafikusként indult, majd szinte minden képzőművészeti műfajban alkotott, rendkívül sokoldalú képzőművész. A diktatúra elől elmenekült, 1985-ben Németországban telepedett le, de nem feledkezett meg szülőföldjéről. /Ördög Imre Béla, Farkas Imola: XII. Kárpát-medencei Magyar Kulturális Napok Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2008. november 4.

Az Amerikai Egyesült Államokból elindult ingatlanpiaci válság Romániát sem kerülhette el. Az országban 2008 első félévében az ingatlan beruházás 43%-kal kevesebb az előző esztendő hasonló időszakához viszonyítva. Kolozsvár ingatlanárai az elmúlt években a budapestiek fölé tornázták magukat, most csökkennek az árak. Kolozs megye különösen vonzó a külföldi tőke számára, ami maga után vonta a luxus-lakóháznegyedek elszaporodását is. Kolozsváron a lakáskereslet 15%-os visszaesést mutat a tavalyihoz képest. /Ördög Imre Béla: Közel húsz százalékkal csökkentek az ingatlanárak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998