udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 61 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ötvös József

2000. december 7.

Nyílt levéllel fordult az erdélyi református egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez három lelkész, Pap Géza, Kató Béla és Ötvös József. Pap Géza megköszönte a bizalmat, hogy püspöknek jelölték, majd ismertették a közösen készített, egyeztetett programjukat. Problémákat kell megoldani, ellenkező esetben az egyház ″középkori állapotokban maradva fog belépni a harmadik évezredbe.″ Nem hatalmas püspökre és elhanyagolható közösségre, hanem kicsi püspökre és erős testületre van szükség. A püspök hatáskörét korlátozni kell, feladatkörét munkatársai között kell megosztani. /Az Erdélyi Református Egyházmegyék lelkipásztoraihoz és presbitereihez! = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./ Érdekes, hogy szinte egyidőben a Királyhágómelléki Református Egyházkerületben megalakult a Református Megújulási Közösség, a másikban, az Erdélyi Református Egyházkerületben pedig színre léptek a hasonlóan változtatást akarók.

2000. december 12.

Dec. 12-én tartja tisztújító közgyűlését az Erdélyi Református Egyházkerület. Ezt megelőzően, dec. 11-én az Igazgatótanács ülésezett, amelynek napirendjén a püspökválasztás előkészítése szerepelt. Hat évenként tartanak tisztújítást. Ez alkalommal megújítják az összes egyházkerületi tisztségviselő mandátumát, püspököt, főjegyzőt, főgondnokot, generális direktort, aljegyzőt, igazgatótanácsi tagokat, bizottsági képviselőket stb. választanak. A jelöléseket a kerület 16 egyházmegyéje teszi meg. Az egyházkerületi tisztségviselők személyéről titkos szavazással döntenek. A közgyűlésben hivatalból részt vesz az egyházkerület püspöke, a főjegyző, főgondnok, gondnok, generális direktor, a fegyelmi bizottság tagjai, illetve az egyházmegyék lélekszámától függően egyházi és világi küldöttek. A református egyház alapszabályzata értelmében az önálló és állandó lelkészi állást vagy lelkészi képesítéshez kötött rendes tanári állást viselők közül választhatnak püspököt. A közgyűlésnek Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkész és dr. Molnár János teológiai professzor közül kell választania püspököt. Pap Gézát 15, dr. Molnár Jánost pedig 4 egyházmegye jelölte. Többen dr. Csiha Kálmán jelenlegi püspököt is jelölték, aki azonban bejelentette, hogy nyugdíjba vonul- Dr. Molnár János teológiai professzor csupán Csiha Kálmán visszalépése után jelentette be, hogy vállalja a jelölést. Mint fogalmazott, a püspök iránti tiszteletből nem indult volna Csiha Kálmán ellenében. Pásztori Kupán Gerő István nagyenyedi lelkész neve is felmerült, aki szintén úgy döntött, hogy nem vállalja a jelölést. A főjegyzői (püspök-helyettesi) tisztségre Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Kató Béla sepsiillyefalvi lelkészt, Molnár János teológiai professzort és Vetési Lászlót, az egyházkerület szórványügyi szakelőadóját jelölték. A generális direktori tisztre Ötvös József vásárhely-cserealji lelkészt, Antal Zoltán székelyudvarhelyi esperest, Baczoni Sándor szovátai lelkészt, Kiss Jenőt, a Babes-Bolyai Tudományegyetem vallástanárképző tanárát és Vetési Lászlót javasolták. Dr. Molnár János 1955-ben született Zsibón. 1974-ben érettségizett és felvételizett a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetbe. A doktori szigorlatot 1990-ben tette le. 1980-1983 között segédlelkész a Nagyvárad-Velencei gyülekezetben. Az akkori egyházi vezetőség egyik napról a másikra mint nem kívánatos személyt 1983-ban áthelyezte Apátkeresztúrra, 1986-ban pedig felfüggesztette helyettes lelkészi szolgálatából. 1986-ban az Erdélyi Református Egyházkerület fogadta be, a kolozsvári belvárosi gyülekezetben segédlelkész. 1986-tól teológiai előadótanár és professzor. 1998-tól a Babes-Bolyai Tudományegyetem Református Tanárképző karának dékánja és tanszékvezetője. Tudományos munkássága: hat önálló kötet, ötven szaktanulmány, negyvenöt egyházi, pedagógiai és szakkérdésekkel foglalkozó újságcikk. A Református Nőszövetséggel közösen Zsobokon létrehozták a Bethesda gyermekotthont és szórvány-iskolaközpontot, Kolozsváron az Aksza missziós házat, Farnason pedig öregotthont. Pap Géza 1954-ben született Kolozsváron. 1978-ban végezte tanulmányait a Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézetben. 1979-től Bukarestben segédlelkész. 1981-től a Kolozs megyei Magyarkiskapuson szolgál. 1988 decemberétől kolozsvári felsővárosi lelkész. /Papp Annamária: Tisztújítás az Erdélyi Református Egyházkerületben. Molnár János és Pap Géza közül választanak püspököt. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 12./

2000. december 13.

Dec. 12-én Pap Géza kolozsvári felsővárosi református lelkészt választották Kolozsváron az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. 148-an Pap Gézára, 58-an Molnár János teológiai professzorra szavaztak az egyházkerületi közgyűlés tagjai közül. Az igazgatótanács javaslatára dr. Csiha Kálmánt tiszteletbeli püspöknek, Mártha Ivort pedig tiszteletbeli főgondnoknak nevezték ki. Csiha Kálmán távozó püspök kijelentette: arra kell vigyázni, hogy a szekularizáció rossz hatásai ne kerüljenek az egyházba. A legfontosabb dolog a jellemző erdélyi lelkiség megtartása. A közgyűlés az összes egyházi és világi tisztségviselő mandátumát is megújította. Főjegyzőnek (püspök-helyettesnek) Kató Bélát választották 91, generális direktornak Ötvös Józsefet 88, ügyvezető főgondnok Tonk Sándort 105, főgondnoknak Nagy Ákost 68 és Tonk Istvánt 54, világi főjegyzőnek pedig Őri Lázár Lászlót 63 szavazattal. /Papp Annamária: Pap Géza az új erdélyi református püspök. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 13./

2000. december 14.

Dec. 13-án Fugyivásárhelyen fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. Bemutatták kilencpontos programtervezetüket. A kezdeményezők úgy vélik, a református egyháznak nem politikai, hanem szellemi szerepet kell betöltenie a magyar nemzeti közösség életében. Hosszú távú program nélkül a református egyház "a divatos populista szólamok, valamint az egyéni hatalmi törekvések gettópolitikájának áldozatává válik″. Az egység érdekében a református egyháznak rendeznie kell viszonyát az Erdélyi Egyházkerülettel, illetve a Protestáns Teológiai Intézettel. Kállay László fugyivásárhelyi lelkipásztor kifejtette, az összejövetelre meghívták az egyházkerület előjáróit is, de Tőkés László püspök azt válaszolta, nem kíván elmenni a fórumra. Az egyházkerület dec. 18-i igazgatótanácsán napirendi pontként szerepel a Megújulási Közösség kérdése. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület generális direktora a Krónikának kifejtette, az egyházkerület nem ért egyet azzal a célkitűzéssel, amelyet az Egyházunk Megújulásáért Közösség felvállalt. /Fórumot tartott az Egyházunk Megújulásáért Közösség. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./ A fórumonon Balogh Barnabás lelkész elmondta, azért vannak itt, ″hogy az Isten igazsága mellé álljunk.″ Kállay László tiszteletes szerint a találkozó akár a ″parciális zsinat″ elnevezést is kaphatta volna, mert az a kérdés: miként lehet változtatni mindazon, ami nem méltó az egyházhoz. ″Úgy érezzük, itt az egyház elhajlott a küldetésétől, a valóságtól, a szeretetben járástól.″ Ez nem egy szeparatista társaság, jelezte. A programtervezetről elhangzott, hogy a szöveg megfogalmazásakor az érintettek beleegyezésével felhasználták az Erdélyi Református Egyházkerület kedden megválasztott püspöke, Pap Géza, valamint munkatársai, Ötvös József és Kató Béla egyházi programjának egyes részeit. A programtervezet szerint az egyházkerületben az evangéliumi megújulás helyét átvette a politikai manifesztációk sorozata. Fontosnak tartják a kegyességi mozgalmak, így a CE Szövetség integrálását, ugyanakkor a szektás megnyilvánulások elleni fellépést. A többször is szót kérő résztvevők parttalanná tették a vitát A találkozón 34 lelkész, 21 gondnok, illetve presbiter, valamint 20 egyháztag vett részt. A találkozó résztvevői végezetül öttagú ügyvezető testületet választottak a megújulási közösség ügyeinek képviseletére, s a véglegesített program mellé rövid beadványt fogalmaztak, hogy a két szöveget az egyházkerület igazgatótanácsa elé terjesszék. /Szűcs László: Van másik hang a Királyhágómelléken. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 14./

2000. december 29.

Az Erdélyi Református Egyházkerület élén váltás történt. Pap Géza személyében új püspököt választottak. A főjegyző Kató Béla, a missziói előadó Ötvös József lett. Karácsony harmadnapján járt le az óvási idő, s ettől a pillanattól a megválasztottak hivatalosan is az egyház elöljáróivá váltak. Új minőségükben mindhárman először Marosvásárhelyen, cserealji református egyházközségben találkoztak, meghatározni a feladatköröket. Pap Géza püspök kifejtette: ″Célunk, hogy a kormányzásba bevonjuk az egyházmegyéket, tisztázzuk a fegyelmi ügyeket.″ ″Azt szeretném, ha az egyházat közösen irányítanánk, közösen megbeszélnénk az egyházi teendőket; csapatmunkában gondolkodunk.″ - Rendhagyó, hogy a püspök megtartja a gyülekezetet és lelkészként is szolgál. Kató Béla főjegyző kiemelte, hogy az egyháznak át kell értékelnie teljesen a diakóniáját, ugyanis nemcsak az öregekkel, a betegekkel, a rokkantakkal, hanem az egészségesekkel is foglalkozni kell. Ezt próbálta meg Kató Béla Illyefalván. Erdélyben arra kell koncentrálnunk, hogy segítsük hozzá az embereket a megerősödéshez. Ahogy ez Háromszéken sikerült, remélhetőleg egész Erdélyben sikerülni fog. Pap Géza püspök megállapította, hogy a lelkész elsődleges küldetése az igehirdetés. A püspök leszögezte, hogy meg kell különböztetni a lelkiségi mozgalmakat olyan szempontból, hogy azok belülről vagy kívülről szerveződtek-e. Valamennyi mozgalom képviselőivel őszinte párbeszédet kell folytatni. - Kató Béla főjegyző kiemelte: nem szabad hagyni, hogy egy gyülekezetben évekig ott maradjon egy alkoholista lelkipásztor, vagy olyan, aki elhagyja a családját, vagy aki megbotránkoztatja a gyülekezetet a viselkedésével. Ha ilyen jelenségek ellen emel szót a mozgalom, természetesen egyetértenek velük. Ha más a cél, például az egyházban egyházzá lenni és párhuzamosan haladni, akkor ők maguk zárják ki a másik felet, ami nem helyénvaló. Ötvös József missziói előadó elmondta: felmérik, milyen missziói tevékenységet kell folytatni a szórványban. /Mezey Sarolta: Nem uralkodni, hanem szolgálni akarunk. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 29./

2001. március 16.

Márc. 15-én az 1848-49-es magyar szabadságharcról emlékezett meg Marosvásárhely magyarsága. Az ünnepségsorozat délelőtt a Dr. Bernády György téren elhelyezett Bem József- emléktáblánál kezdődött. Barabás László, a Kántor- tanítóképző Főiskola igazgatójának beszéde után koszorúzás következett. Az ünnepség a Petőfi-szobornál folytatódott. Ez az első év, amikor a marosvásárhelyi magyarság a forradalmár költő szobránál emlékezhet meg 1848. március 15-ről. Gál Éva, a megyei RMDSZ- szervezet alelnökének megnyitó beszéde után dr. Kelemen Atilla, a Maros megyei RMDSZ elnöke szólt az ünneplőkhöz. A délutáni ünnepségen Tőkés András és Ötvös József református lelkész emlékezett. /Antalfi Imola: Az együvétartozás jegyében. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./ Marosvásárhelyen a postaréti Székely vértanúk emlékművét több mint ötezer ember állta körül, amikor felcsendült a Szózat. Dr. Kelemen Atilla beszélt, majd Petőfi-verseket szavaltak. Kossuth-nótákat énekeltek a Bernády Kamarakórus, a Psalmus, a Nagy István Vegyes Kórus, a Soli Deo Gloria, a Gecse utcai Evangélikus Kórus, valamint a Református Kollégium kórusa. A koszorúzás után az ünnepség a Himnusz és a székely himnusz közös eléneklésével ért véget. /(lokodi): A Székely vértanúk emlékművénél. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 16./

2001. május 9.

A lelkésztársadalom komolyan aggódik az egyházi javak visszaszolgáltatása miatt - hangzott el az Erdélyi Református Egyházkerület vezetőinek és a háromszéki egyházmegyék képviselőinek első alkalommal megrendezett találkozóján. Három háromszéki egyházmegye lelkészeivel találkozott máj. 8-án Pap Géza erdélyi református püspök, Kató Béla püspök-helyettes és Ötvös József generális direktor. Az Erdélyi Református Egyházkerület nemrég megválasztott vezetőinek ez volt az első háromszéki látogatása. Kató Béla püspök-helyettes kifejtette, a kis gyülekezetek jelenleg egzisztenciális gondokkal küzdenek, szükség van az egyház központi segítségére is. Felmerült az is, hogy megoldást kell találni arra, miként vállalhatnák át a nagyobb gyülekezetek a kisebbek terheit. Minden háromszáznál kevesebb tagú gyülekezet súlyos gondokkal küzd, de nehézségeik akadnak a 300-500 lelkes gyülekezeteknek is. Az erdőtulajdonok visszaszolgáltatása enyhítene ezeken az anyagi gondokon, azonban rendezetlen ez a kérdés. "Erdélyben először Sepsiszentgyörgyön történik meg, hogy az egyház a helyi - magyar többségű - önkormányzat támogatásával visszakap egy ingatlant" - hangsúlyozta Kató Béla. /Farkas Béla: Első ízben Háromszéken az Erdélyi Református Egyházkerület új vezetői. = Krónika (Kolozsvár), máj. 9./

2001. november 13.

Elődjét, Csiha Kálmánt építkező egyházi vezetőként tiszteli az egész magyar reformátusság, Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke folytatja-e az építkezést, tette fel a kérdést az Erdélyi Napló munkatársa. Pap Géza arra emlékeztetett, hogy az erdélyi református egyház fennállása óta folyamatosan építkezett. Az első világháborút követő impériumváltás után a román hatalom egyetlen tollvonással ötszáz iskolájától fosztotta meg a református egyházat. De 1936-ban Makkai Sándor püspök már újra háromszáz működő felekezeti iskolájától tájékoztatott. Aztán következett 1948, az államosítás, amikor újra elvették a felekezeti iskoláikat, a diakóniai épületeket. 1989 óta negyedszázra tehető azon templomok, diakóniai központok száma, amelyek a gyülekezetek erőfeszítése révén felépültek. Az egyháznak a már álló épületekben kell megvalósítania a maga missziós, diakóniai, katekétikai elveit. - A püspöki munkakörrel járó feladatok megosztására, a csapatmunkára vonatkozó elképzelést már induláskor megfogalmazta. Ötvös József generális direktorként a missziós tevékenységért felel. Kató Béla a gazdasági, valamint a diakóniai ügyek felelőse. Mindazzal, ami ezenfelül még marad, a püspök próbál megbirkózni. - Az átvilágítás kérdése már korábban felvetődött. Pap Géza a saját dossziéját kérte ki, de még mindig nem kapta meg. Jó lenne végre tiszta vizet önteni a pohárba, hangsúlyozta. Aggályaik vannak, tette hozzá, hogy az elmúlt tíz esztendő alatt érintetlenek maradtak-e azok a dossziék. Ennyi idő elég lehetett arra, hogy átnézzék, meghamisítsák, tetszés szerint módosítsák a tartalmukat. - Az ortodox egyház szinódusának az üggyel kapcsolatos határozata kimondja: az átvilágítási eljárás sérti a gyónási titkot, s ezzel a kérdést levették a napirendről. Pap Géza püspök elmondta, az az elképzelésük, hogy felállítják saját egyházi belső átvilágító testületüket. Erre vonatkozó javaslatát ismertette a legutóbbi zsinati ülésünkön. A püspök szerint az átvilágítás legfőbb, hogy lehetőséget biztosítson az elmúlt időszakban elkövetett bűnök bevallására, a bocsánatkérésre és a megbocsátásra. Amennyiben viszont valaki nem hajlandó megjelenni a vének tanácsa előtt, a tanács javaslatára a püspök az egyházkerület fegyelmi bizottsága elé utalja az ügyet. A román hatalomnak nem áll szándékában hiánytalanul visszaszolgáltatni a javainkat, tért át a püspök az elkobzott javak kérdésére. - A státustörvénnyel kapcsolatban megjegyezte: az egyházakra - az igen jól kiépített struktúrájuk révén - támaszkodni lehet. /Szentgyörgyi László: Beszélgetés Pap Gézával, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökével. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./

2001. december 4.

Ötvös József lelkipásztor Sógor Csaba szenátorhoz írt nyílt levelében szolidaritásáról biztosította a szenátort: szeretne mellé ülni arra a padra, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága, amelyre az RMDSZ etikai bizottsága a hírek szerint Sógor Csabát majd kényszeríti. "Nem értek egyet a fekete szalag viselésével egy nemzeti ünnepen, de azzal - igenis! - egyetértek, hogy ne velünk ünnepeltessék meg temetésünket." - hangsúlyozta. "A harmadik évezredben legyen annyi tisztelet egy európai (?) kormányban, hogy fogadja el másságunkat. Ha ők is vannak hatalmon, vegyék észre, elnyomottakként, jogtiprottakként érzékenyek vagyunk veszteségeinkre." /Ötvös József lelkipásztor-esperes, Marosvásárhely: Nyílt levél a szenátorhoz. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 4./

2002. augusztus 19.

Erdély egyetlen iskolája viseli az államalapító magyar királynak, Szent Istvánnak a nevét. Székelyszentistván Csokfalvával és Atosfalvával képezi Hármasfalut. Az iskolaavatás nem felhőtlen körülmények között történt. Aug. 16-án Muszka József igazgató köszöntötte a vendégeket, közöttük dr. Kelemen Atillát, az RMDSZ Maros megyei szervezetének elnökét, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust és dr. Kötő Józsefet, az EMKE országos elnökét. Dr. Kelemen Atilla kiemelte: vannak gáncsoskodók, akik gondoskodnak róla, hogy ez az iskolaavató "magyar ügy" legyen. A prefektusi hivatal "nem hagyta jóvá" a névadást. - Kívánom, hogy még legalább ezer évig legyen magyar diákja ennek az iskolának! - zárta beszédét a szónok. Borbély László erélyesen visszautasította Victor Ciorbea volt parasztpárti miniszterelnök kijelentését, amely szerint az RMDSZ idejétmúlt képződmény volna, jobb, ha betagolódik a román pártokba stb. Az a tény, hogy 500 településen van magyar helységnévtábla is, hogy 5.500 magyar érettségiző volt az idén, hogy 4.700 hely van a magán- és állami egyetemeken a magyarul tanuló hallgatók részére, azt bizonyítja, hogy az RMDSZ egyáltalán nem "idejét múlta képződmény". Dr. Kötő József a Felső-Küküllő menti művészek tárlatának kapcsán jelentette ki: ezek a képzőművészek erdélyi lélekkel és európai szemmel élnek és alkotnak. Az iskola tanulói ünnepi műsort mutattak be, ennek alapját a nagy király Intelmei képezték Imre fiához. Aug. 17-én lovas legények és a helybeliek népes gyülekezete fogadta Csokfalva "határában" az érkező egyházi és világi vezetőket, személyiségeket, dr. Jakubinyi Györgyöt, Erdély római katolikus érsekét, Török Elek unitárius lelkészt, Ötvös József református lelkészt, Markó Bélát, az RMDSZ szövetségi elnökét, Szabó Károly szenátort, Borbély László képviselőt, Burkhardt Árpád alprefektust, Szabó Vilmost, a magyar Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkárát, az erdélyi és az anyaországi művelődési élet több ismert személyiségét. A Szent Imre tér és a Szent Imre park közepén áll Simorka Sándor alkotása, az 1031-ben meghalt Imre herceg egész alakos sárgaréz szobra. A szobrot Markó Béla a falu legidősebb lakosával, Szoboszlai Alberttel együtt leplezte le. Az ökumenikus istentiszteleten ünnepi szentbeszédet mondott dr. Jakubinyi György érsek, Török Elek unitárius esperes, Ötvös József marosvásárhelyi lelkész, püspök-helyettes, Kiss Dénes helybeli lelkész. Markó Béla szövetségi elnök ünnepi beszédében kiemelte: István király nemcsak egyházi, hanem világi értelemben is szent. Szent az, amit érettünk tett, hiszen ha országépítő munkája nem sikerül, mi sem volnánk. Tőle kapta a magyar nemzet ezer évét. A Szent István-i munka soha nem fejeződik be. Szabó Vilmos államtitkár tolmácsolta a m kormány elismerését a hármasfalusi közösség kilenc éve folyó következetes munkájáért, amellyel Szent István emlékezetét, kultuszát ápolják. A továbbiakban a magyar koronáról beszélt, amely több más mellett annak is a jelképe, hogy sosem mondunk le a korszerű jövőről. Aranyabroncsával láthatatlanul is összefog bennünket. Istentisztelet után a templomkertben, az 1998-ban felállított Szent István szobránál a hármasfalusiak nevében Somai József beszélt. A Sántha Csaba alkotta szobor talapzatához az emlékezés és tiszteletadás koszorúit helyezték el. /Bölöni Domokos: "Eljött immár Szent Istvánnak tisztelendő ünnepe". = Népújság (Marosvásárhely), aug. 19./

2003. február 5.

A Maros megyei RMDSZ elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházkerületek esperesei és a szövetség vezetői. A tanácskozáson részt vettek Ötvös József, a Marosi Egyházmegye esperese, Szász Zoltán, a Maros-Mezőségi Egyházmegye esperese, Székely András, a Küküllői Egyházmegye esperese, Székely József, a Görgényi Egyházmegye esperese, valamint Brassai Zsombor, az RMDSZ Maros megyei szervezetének ügyvezető elnöke. A jelenlevők egyetértettek abban, hogy az erdélyi magyarság megosztása nem lehet cél, a hangsúlyt olyan időszerű kérdésekre kell fektetni, mint a népességfogyás megállítása, oktatási- és szociális intézmények megerősítése és hosszú távú fenntartása, valamint az itthonmaradást szavatoló pozitív jövőkép megfogalmazása. /Megyei RMDSZ és református egyházi vezetők tanácskozása. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 5./

2003. február 6.

Két ízben is vitát váltottak ki a Maros megyei RMDSZ hírlevelei. A Brassai Zsombor ügyvezető elnök által fogalmazott és a sajtónak is eljuttatott hírekről az érintettek azt állítják, hogy ferdítésekben és csúsztatásokban bővelkednek. Andrássy Árpád, az RMDSZ marosludasi elnöke kért pontosítást a Népújságban RMDSZ Hírmondó címmel megjelenő, a szövetség által fizetett oldalban megjelenő egyik hír kapcsán, mert abban az egyik, belső ellenzékinek számító parlamenti képviselő "indexre került": nem említették meg a kerület kiemelt meghívottját, Kerekes Károlyt. Ezután egyházi berkekben keltett felháborodást az RMDSZ újabb hírlevele. A közlemény szerint az RMDSZ megyei elnökségének kezdeményezésére megbeszélést tartottak a megye területén levő református egyházmegyék esperesei és a szövetség vezetői. Valójában az espereseket mindössze lelkészkollégájuk, Brassai Zsombor ügyvezető elnök fogadta. "Az sem igaz, hogy együttműködési stratégiát állítottunk volna fel. Az időszerű erdélyi magyar közéleti kérdésekben az egyháznak lesz stratégiája, de azt nem az RMDSZ-szel együtt fogalmazzuk meg. Ami az oktatást kérdését illeti, erről szó sem esett" - állította Ötvös József. /Szucher Ervin: Vitát szülnek az RMDSZ hírlevelei. = Krónika (Kolozsvár), febr. 6./

2003. április 3.

Március első napjaiban Marosvásárhelyen a vártemplomi egyházközség levelet intézett 60 Maros megyei magyar képzőművészhez egy (koncert)orgona felépítésének támogatását kérve. Marossárpataktól Szovátáig, de főleg Marosvásárhelyről harmincnál több művész hozta el felajánlott alkotását a Vártemplomba. A felajánlott alkotások ápr. 3-5. között megtekinthetők a Vártemplomban. /Ötvös József: "Templomi orgonát építenek a képzőművészek". = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 3./

2003. május 29.

Máj. 23-25-e között tizedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Református Egyházkerület Nőszövetségi Konferenciáját, ezúttal Besztercén. Maros megyéből 70 helység egyházközsége képviseltette magát. A tanulságos előadásokkal tűzdelt eseményre neves hazai előadók mentek el. Az idei konferencia témája a magány volt, jelezte Borsos Melinda, a Marosi Református Egyházmegye nőszövetségének elnöke, a konferencia főszervezője. A konferencia lehetőséget biztosított a gyülekezetben diakóniai munkát végző asszonyoknak a találkozásra. Ötvös József esperes felhívta a nőszövetség figyelmét arra, hogy tevékenységükkel segítsék elő a felekezetek és a nemzetek összefogását. Másnap pszichológusok és lelkészek tartottak előadásokat. Dr. Albert Lőrincz Enikő, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem tanára a társas magányról beszélt. Az öregedés elfogadását és kudarcait dolgozta fel Páll Éva lelkész. Dr. Bakos Katalin előadásának témája az egészséges élet volt. /(nagy a.): X. nőszövetségi konferencia. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 29./

2003. június 25.

Jún. 24-én megkezdődött a kolozsvári Bethlen Kata Diakóniai Központban az Erdélyi Református Egyházkerület évi közgyűlése. Mintegy 150 küldött hallgatta meg Pap Géza püspök éves beszámolóját és Ötvös József generális direktor missziói jelentését, majd a különböző bizottságok jelentései következtek. Tonk Sándor főgondnok kitért arra, hogy az egyházban sok a fegyelmezetlenség. Pap Géza püspök leszögezte, az egyháznak nem kell pártpolitikai csatározásokban részt vennie, de az egyház nem fog megfeledkezni arról sem, szóljon, Isten szavával akár a hatalmat is figyelmeztesse, és hogy részt vegyen a közügyekben, közéletben. Pap Géza emlékeztetett arra, hogy az Erdélyi Református Egyházkerület Igazgatótanácsának határozata értelmében a lelkipásztoroknak sem politikai párt, politikai szervezet vagy politikai jellegű érdekvédelmi szövetség tagjaként, sem független jelöltként helyi, megyei vagy országos szervezetben, illetve helyhatósági testületben választott tisztségviselőként vagy fizetett tisztviselőként nem szabad feladatot végezniük. Elmondta, hogy egyes gyülekezetek a lelkipásztorok nem tartják be a törvényes rendelkezéseket, a felsőbb vezetés utasításait (példa ez utóbbira többek között a Kolozsvár belvárosában kialakult helyzet). Az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán a püspök hangsúlyozta: a visszaszolgáltatást pedig a mindenkori adminisztráció és bürokrácia igyekszik elhúzni, lehetetlenné tenni. Több esetben a visszaigényelt ingatlant a helyi önkormányzat már eladta. Ezért nemzetközi jogorvoslatért fognak folyamodni. Fogy a magyarság, a kisebb gyülekezetekben csökken a magyar osztályok száma, vagy éppen iskolák szűnnek meg. Kollégiumokban kell gondolkodnunk - mondta a püspök -, amelyek nemcsak iskolát jelentenek, hanem bentlakást is. A hat református kollégium mellett (Kolozsvár, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely) egyetemi kollégiumra is kell gondolni. Erdélyben már 170-re nőtt a 300 lélek alatti gyülekezetek száma . /Somogyi Botond: Nagyobb áldozatvállalás szükséges. Évi közgyűlését tartja az Erdélyi Református Egyházkerület. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

2004. január 23.

Nemes Árpád nem gondolt arra, hogy gyülekezetével együtt kiválni szándékozna az Erdélyi Református Egyházkerületből. Diktatúra és terror az erdélyi református egyházban – ez a címe a Nemes Árpád magyarrégeni református lelkipásztor által számos gyülekezethez szétküldött levélnek. A levélben ez áll: „Félek rágondolni, de úgy érzem, napról napra közelebb van az az idő, amikor a gyülekezetek kénytelenek lesznek kilépni az episzkopális egyházi szervezetből, és meg fogják alapítani a maguk Presbiteriánus Református Egyházát, ahol hitéletünk zsinórmértéke újra egyedül a Szentírás lehet”. Nemes Árpád január 22-én úgy nyilatkozott, szó sincs kiválásról. Nemes Árpád levelére eddig mintegy ötven bátorító választ kapott, és mint mondta, legalább még ennyien hívták telefonon. Ötvös József, az egyházkerület generális direktora elutasította azt az állítást, miszerint a kolozsvári püspökségen diktatúra uralkodna. Mint mondta, ez már csak azért sem lehetséges, mivel az egyházkerületet 18 tagú testület vezeti. Ötvös továbbá furcsának találta, hogy az 512 erdélyi gyülekezet közül – tudomása szerint – csak a magyarrégeni akar kiválni. /Lázár Lehel, Szucher Ervin: Nincs szó egyházszakadásról. = Krónika (Kolozsvár), jan. 23./

2004. március 8.

1949 márc. 2-án éjjel majdnem minden erdélyi közép- és főnemesi udvarháznál, kúriánál, kastélynál teherautók álltak meg, az alvókra törték az ajtót, majd rájuk parancsoltak, hogy szedjenek össze huszonöt kilónyi holmit, csak ruhaneműt, ékszert, pénzt, órát semmiképp, felrakták a családot a teherautóra, és elhurcolták őket. Kit kényszerlakhelyre, kit kényszermunkára. Erről a szomorú éjszakáról és következményeiről tartott megemlékezést márc. 5-én a Castellum Alapítvány Marosvásárhelyen, a Vártemplomban. Beszédet mondott Ötvös József református esperes, Csató Béla római katolikus főesperes, Nagy László unitárius lelkész és Benkőné Zonda Tímea evangélikus lelkész. Nagy Mihály Zoltán történész-kutató Az erdélyi magyar nemesség jogfosztottságának beteljesedése – 1949 címmel tartott előadást. Gál Mária D.O. (kényszerlakhely), /Kolozsvár, 1996/ című könyvéből olvastak fel részleteket. /Nagy Botond: Ötvenöt éve történt. A sorsforduló (fegyveres) éjszakája. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./ Csávossy György író, nyugalmazott egyetemi tanár, Castellum-tag előadásában a történelmi családok lelkialkatát vizsgálta Ellentétben a kommunista propagandával, ez a történelmi réteg az ország és nemzet szolgálatát tekintette legfontosabb feladatának. Az egyszerű emberek tiszteletére, közcélú adakozásra, hagyománytiszteletre, lovagiasságra, keresztény erkölcsre, összetartásra, nagylelkűségre nevelték őket. A meghívottként jelen lévő Sütő András író elismeréssel beszélt a pusztakamarási Kemény és a New Jerseyben élő Hámos családról. Méltatta Hámosné Sándor Margit nemrég megjelent könyvét, amely figyelmet érdemlő erkölcsi örökség tanúbizonysága. Sütő András javasolta, hogy a Castellum indítson könyvsorozatot tagjainak visszaemlékezéseiről, és az alapítvány éljen a jogszerzés eszközével az elkobzott vagyonok visszaszerzésére vagy kártalanítására. /K. Gy.: A sorsforduló éjszakája. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 9/

2004. május 5.

Csató Béla római katolikus főesperes, a marosvásárhelyi Unirea, volt II. Rákóczi Ferenc Fiú Főgimnázium, illetve a Művészeti Líceum, volt Római Katolikus Leánygimnázium jövőbeni sorsáról leszögezte, hogy nem az egyházi iskolákat szolgáltatták vissza, csupán az iskolák épületét, vagyon nélkül. A törvény értelmében az egyház köteles 5 évre szóló szerződést kötni az épületben működő tanintézménnyel, amely bérleti díjat fizet majd az egyháznak. A római katolikus egyháznak újra működtetnie kell egy testületet, az iskolaszéki testületet, amelynek végig kell gondolnia, mi lesz öt év múlva. Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület generális direktora a jelenlegi Bolyai Farkas Líceumról kifejtette: céljuk, hogy a Marosvásárhelyi Református Kollégiumban keresztény szellemben minőségi oktatás folyjon. Jelenleg öt kollégium az Erdélyi Református Egyházkerület tulajdona. Az első hármat – a kolozsvárit, a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot és a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégiumot – már régebb visszaszolgáltatták. A marosvásárhelyit és a székelyudvarhelyit csak most sikerül visszaszerezni. /Mezey Sarolta: Mi lesz a visszaszolgáltatott iskolákkal? = Népújság (Marosvásárhely), máj. 5./

2004. május 25.

Az Üzenet, az Erdélyi Református Egyházkerület gyülekezeti lapja májusi számában Ötvös József generális direktor Végvári krónika címmel a Hunyadi Egyházmegyében tartott püspöki vizitációról írt. „Elárvult templomok, elhagyott udvarházak, omladozó kőfalak” sok helyen. „Reformáció ideje előtti templomok Őraljaboldogfalván vagy Nagyrápolton, erdélyi fejedelem szülőháza Marosilyén”, de ott már nincs magyar lakos. A folyóiratban beszámoló olvasható az első hitvalló püspök, Tordai Sándor András szobrának Déván történt felavatásáról. /Üzenet. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 25./

2004. augusztus 16.

Kanadai magyarok ajándékait vitte el egy áttelepült az erdélyi gyermekotthonokba. Szamosújváron Kabai Ferenc református lelkész és felesége létrehozta az Emmaus otthont, majd a Zakariás-házat vásárolták meg, hogy az árva, rászoruló gyerekek emberi körülmények között élhessenek, tanulhassanak. A Téka Alapítvány segítségével már több szobában laknak gyerekek. Balázs Bécsi Attila tanár és fiatal csapata hozta létre ezt a mozgalmat. Munkájukat segíti a 13 ezer kötetes könyvtár. Hetente 400 gyermekkel foglalkoznak. Kabai Ferenc lelkész vezeti a csoportokat. Külföldről kapott ruházati cikkeket értékesítenek, feldolgoznak, kötnek, varrnak, szőnek a nőszövetség tagjai. Szeptemberben fogtak hozzá a Tékánál kollégiumot építeni pályázaton nyert összegből, ahol 75 gyerek lakása lesz biztosítva. Szászrégenben Pakó Benedek plébános segítségével támogatják az árvaházban a 40 gyermeket, meg a környékről a többieket, akik fiú- és leánybentlakásban laknak. Általános meg középiskola és szaklíceum biztosítja a tanulást anyanyelven. Asztalosműhelyben tanulhatnak a nagyobbak mesterséget, meg a több hektárt kitevő területen a gazdálkodásban is gyakorlatot szerezhetnek. Demeter József pedig működteti a Dióházat 50 gyerekkel. Déván Böjthe Csaba ferences szerzetes létesített több mint 400 gyereknek otthont és emberi körülményeket. Szerzetesek és világiak lelkes csapata végzi ezt az áldozatos munkát. Óvodától I–VIII. osztályig, majd középiskola, mesterség tanulása alakítja a gyermekeket. Családokban vannak megszervezve, így személyesen követik a gyerekek minden lépését. Böjthe Csaba munkássága nyomán Déva mellett Szászvároson, Marosújváron és Szovátán is tanulnak árva gyerekek. Kőhalom városban Szegedi László református lelkész 75 gyermeknek biztosít szállást. Vicén negyedik éve tábort szerveznek nyaranta és tavasztól a Szent István Gyerekotthon is működik. Kulcsár István iskolaigazgató és felesége, Emőke meg Szabó Gyöngyi vállalta ezt a nem kis áldozatot megkövetelő munkát. Kallós Zoltán tanár, néprajzos, népzenekutató hozta létre a Kallós Alapítványt, aminek célja népművészeti ismeretek, hagyományok megőrzése. Válaszúton a szórványdiákotthon mellett Mezőségi Művelődési Központ van, ahol tanfolyamok, konferenciák, hétvégi iskolák mellett nyaranta oktató-alkotó táborokat szerveznek. A gyerekek az I–IV. osztály elvégzése után a szamosújvári otthonban folytathatják tanulmányaikat. Zsobokon árvaház és szórványközpont alakult. Az elmúlt iskolai évben összesen 104 gyerek, közülük 58 árva lakott és tanult az otthonban. Óvodások, kisiskolások, valamint V–VIII. osztályosok tanulhatnak anyanyelvükön. Idejárnak a környékről is azok, akik falujukban nem kapják meg az anyanyelvi oktatást. A Molnár házaspár irányításával épül Farnason, a szomszéd faluban az új, modern öregek otthona a Szentiványi család birtokán, amit erre a célra ajánlottak fel, miután sikerült a családnak visszakapnia a házat. Holtmaroson az árvagyermekek otthonában 13 pici gyereket és két nagyobbat nevelnek. Bartha József református lelkész és felesége jóvoltából ezek az árvák is otthonra találtak. Marosvásárhelyen Ötvös József református esperes arról tájékoztatott, hogy működik a Lydia, a Dorkas meg a Piciház otthon a református egyház lelki irányítása alatt. Fülöp Dénes lelkész feleségével kéthetente meglátogat 144 sokgyermekes magyar családot Erdélyben. Mikrobusszal mennek, élelmet, ruhát, segítséget visznek nekik. Az alapítványon keresztül vásároltak három faluban házat a sokgyerekes, városban lakó családoknak, amelyek vállalták a kiköltözést, a falusi életet. Van még gyerekotthon Csíksomlyón, ahol Gergely István atya vezeti a Csibész Alapítványt, Marosbogáton Molnár Károly lelkész támogatja az árvákat, Szatmárnémetiben Vizi Zsolt utcagyerekotthona is ismert, továbbá az élesdi református gyerekotthon, Nagyváradon a Júlia-otthon. Azután ott van Illyefalva, Kató Béla református tiszteletes példaértékű munkássága. Brassó és Alsófehér megyében 16 kollégium működik, ahol gyermekeket gondoznak. /Szépkenyerűszentmártoni Kiss Ildikó, Toronto: Összefogás az erdélyi magyar árvákért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 16./

2004. szeptember 7.

Nagyteremiben szept. 5-én, vasárnap tartották a falu napját, hazavárták az elköltözötteket. Felújították a száz éves kis református templomot. A mintegy 150 egybegyűltnek Ötvös József esperes hirdette az igét. A település első írásos említése 1263-ból származik, a faluban levő romos kastély XVI. századi. A valamikori népes református közösség jelenleg száz tagot számlál, s évenként 4-5 lélekkel apad. /Simon Virág: Száz év – száz lélek. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 7./

2004. szeptember 13.

A Magyarok Világszövetsége őszi tisztújító küldöttgyűlésének előkészítése keretében világszerte zajlik a küldöttválasztás. Szept. 11-én Kolozsváron az MVSZ erdélyi tagjainak közgyűlése titkos szavazással választotta meg a küldötteket és pótküldötteket. Az MVSZ elmúlt négy évben végzett munkájáról a szövetség elnöke, Patrubány Miklós számolt be, a vizsgált időszakot a hatvanhat éves intézmény legválságosabb időszakának nevezve. Súlyos kárnak minősítette a szövetség jó hírnevének világméretű rombolására tett kísérleteket és a négy év alatt folyamatosan zajló rendőrségi, ügyészségi, bírósági feljelentéseket, zaklatásokat. Az elnök a Magyarok VI. Világkongresszusát és a kettős állampolgársági népszavazás érdekében összegyűjtött közel félmillió támogató aláírást nevezte az egész, négyéves ciklust megkoronázó sikernek. A titkos szavazás során a legtöbb szavazatot Patrubány Miklós kapta. Őt szorosan követték az MVSZ elnökségének erdélyi tagjai: András Imre, Borbély Imre, Borsos Géza, valamint Okos Márton. Az újonnan mandátumot nyertek közül a legismertebb személyiségek: dr. Egyed Ákos akadémikus, az Erdélyi Múzeum Egyesület elnöke, Ötvös József, az Erdélyi Református Egyházkerület főjegyzője, Zsigmond Emese, a legolvasottabb gyermeklapok – Napsugár, Szivárvány – főszerkesztője. A közgyűlés egyhangú határozattal támogatta a Székely Nemzeti Tanács népszavazási kezdeményezését. Nyisztor Tinka pusztinai küldött beszámolt arról, hogy a közelmúltban, a falu Szent István búcsúja napján tartott szentmisén a román pap a csángó-magyarokat és az egész magyar nemzetet gyalázó beszédet mondott. Az eset kapcsán a közgyűlés tiltakozó levelet fogadott el a jászvásári püspökhöz és a bukaresti nunciushoz címezve. A közgyűlésen MVSZ-tagként volt jelen két kolozsvári parlamenti képviselő is. Kónya-Hamar Sándor, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke, aki a kettős állampolgársági népszavazás támogatására buzdított, Vekov Károly pedig, össznemzeti szolidaritás alapján Székelyföld területi autonómiájának támogatására szólított fel. /Küldöttválasztás Kolozsváron. Válságos időszak az MVSZ-ben. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 13./

2004. november 9.

Hároméves áldozatos munkával kívülről-belülről felújították a Désakna közepén álló református templomot. Nov. 7-én, vasárnap Ötvös József esperes mondott beszédet az ünnepségen a valamikor 800 tagot számláló, mára csak alig 300 lelkes református közösség előtt. Összefogásuknak eredménye egy templom megmentése, hangsúlyozta az esperes. Ludányi-Horváth Attila konzul további erőt kívánt az anyanyelv-ápoláshoz. /(lukács): Désakna. Felszentelték a felújított református templomot. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./

2004. november 19.

Nov. 18-án Kolozsváron, az Erdélyi Református Egyházkerület Király utcai püspöki székházában nyílt sajtónapot tartottak az ökumenizmus szellemében. A Somogyi Botond egyházkerületi sajtótitkár által szervezett találkozót az erdélyi történelmi magyar egyházak lapjainak első közös rendezvénye volt. Nincs pontos nyilvántartás valamennyi kis egyházi, főleg gyülekezeti lapról. Ötvös József missziói előadó ismertette az egyházkerület központi lapjait, időszakos kiadványait, a Református Szemlét, az Igehirdetőt, az Üzenetet, az Utat, a Református Családot, a Kistükröt, illetve több olyan egyházi lapot is, amelyek vagy nem jelennek már meg rendszeresen, vagy beolvadtak más lapokba. Szabó Mihály az egyházkerület internetes újságjainak, honlapjának rendszergazdája a korszerű technikára támaszkodó modern egyházi hírközlés kiépítéséről beszélt. A www.reformatus.ro honlap ma már átfogó képet nyújt az egyházkerület életéről, az elektromos postán továbbított Hírvivő pedig élő kapcsolatot jelent sok-sok lelkész, egyházközség és a kolozsvári szerkesztőség között. Somogyi Botond, az Üzenet főszerkesztője a kolozsvári folyóirat történetét ismertette. Csűry István, a Királyhágómelléki Református Egyházkerület püspök-helyettese, a Harangszó főszerkesztője az egyházi sajtó előtt álló gondokról értekezett. Jakabffy Tamás a Kolozsváron megjelenő unitárius és római katolikus lapokat ismertette, ezek többségét maga is szerkeszti. Remény van rá, hogy az Unitárius Közlöny januártól havilappá váljék. A Vasárnapról és a Keresztény Szóról szólva elmondta: a katolikus kiadványok terjesztése kissé hatékonyabban működik, azonban itt is sok a tennivaló. Dr. Juhász Tamás a Heidelbergi Káté friss kiadásáról szólt, Péter Miklós: A keresztyén egyház története című könyvét Kolumbán Vilmos teológiai tanársegéd méltatta, a Bibliaolvasó kalauz 2005 kiadványról Jenei Tamás református belmissziói előadó beszélt. /Makkay József: Ökumenikus sajtónap a sokszínű egyházi kiadványokról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

2004. november 28.

Nov. 18-án Kolozsváron először gyűltek össze történelmi magyar egyházak lapjainak képviselői, hogy tájékoztassák egymást működésükről és problémáikról. A kezdeményezés és szervezés a kolozsvári Üzenet kéthetente megjelenő református lap érdeme. Ötvös József esperes, a marosvásárhelyi Vártemplom lelkésze sorolta az erdélyi református kiadványokat: a legrégebbi, folyamatosan megjelenő lap a 2007-ben százéves Református Szemle, az 1989 decemberi fordulat után megjelent Üzenet, az Igehirdető, az Értesítő, a Református Család, Az Út, a Kis Tükör, a Studia. A többi egyház lapjaival közös gond a csökkenő példányszám, a fizetett alkalmazottak kérdése és a lapterjesztés nehézsége. Szabó Mihály rendszergazda a Hírvivő című honlapot mutatta be, amely az Erdélyi Református Egyházkerület 16 egyházmegyéjéhez biztosít elérhetőséget, gyülekezeti adatgyűjtést. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület lapjait, a Harangszót és a Partiumi Közlönyt ifj. Csűry István, a Harangszó főszerkesztője képviselte. Elmondta, hogy a 30 000 példánnyal kezdő, jelenleg 12 000 példányban megjelenő Harangszónak gazdag történelmi múltat kellett felvállalnia, hiszen annak idején, a kommunizmus berendezkedése előtt, több színvonalas református újság jelent meg Nagyváradon. A két római katolikus lapot, a Vasárnapot és a Keresztény Szót, valamint az erdélyi unitárius egyház Unitárius Közlöny című folyóiratát és negyedévi folyóiratát, a Keresztény Magvetőt Jakabffy Tamás szerkesztő ismertette. /Schuller Mária: Nyílt sajtónap. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 28./

2005. február 7.

Megjelent Ötvös József, a Vártemplom lelkésze Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok című, a Marosvásárhelyi Rádióban, a Népújságban, valamint az Üzenetben közölt írásainak gyűjteménye, az Erdélyi Református Egyházkerület kiadásában. A könyv bemutatóját február 6-án tartották Marosvásárhelyen, a Diakóniai Központban. Közösségerősítő munka, értékelte Gáspár Sándor, a Marosvásárhelyi Rádió szerkesztője, aki kitért Ötvös József gyülekezetépítő tevékenységére is. A marosagárdi vályogtemplom helyére kőtemplomot épített egy maroknyi szórványgyülekezettel, olyan templomot, amelynek ma már bútorzata is műkincsnek számít, hisz Bandi Dezső és Miholcsa József munkájának gyümölcse. A könyvben felvételek is láthatók „meggyengült”, vagy már eltűnt gyülekezetek templomairól. /(bodolai): A beismert felelősség terhe. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 7./

2005. február 17.

Tavaly jelent meg Ötvös József Hétköznapok, ünnepnapok, emléknapok – Református publicisztikai írások Erdélyből /Erdélyi Református Egyházkerület kiadása, Kolozsvár 2004/ című könyve. Ebben emlékezett arra, hogy 1955-ben Marosillye, Bethlen Gábor szülőfaluja még esperesi székhely volt, ma a lelkészi lakásban egy román család lakik. A református templomban hull a vakolat, romlásnak indult minden. /B. D.: Végvári és egyéb krónikák. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 17./

2005. április 18.

Több mint ezerötszázan tüntettek április 17-én, vasárnap egy bírósági ítélet miatt, amely a marosvásárhelyi városvezetés javára döntött a Bolyai középiskola visszaszolgáltatása ellen benyújtott fellebbezés ügyében. A Bolyai Farkas Líceum épülete előtti egyórás tiltakozást a református egyház tíz marosvásárhelyi parókiája szervezte. A tüntetésen jelen volt Lokodi Edit, a megyei tanács elnöke, valamint az RMDSZ városi és megyei tanácsosai is. A tiltakozók „Visszakérjük iskoláinkat”, „Magyar Református Kollégium 1557-2005”, „Total Restitutio” és „Restitutio in integrum” feliratú táblákat tartottak, zsoltárokat és a magyar himnuszt énekelték. A tüntetésen román és magyar nyelven felolvasták az Erdélyi Református Egyházkerület vezetői – Papp Géza, Tonk István, Ötvös József és Szász Zoltán – által aláírt tiltakozást a marosvásárhelyi polgármester túlkapásai ellen az ingatlannal, és az épület visszaszolgáltatásának rosszindulatú akadályozásával kapcsolatban. A református egyház sérelmezi, hogy a Marosvásárhelyi Fellebbviteli Bíróság egy hónappal korábban helyt adott Dorin Florea polgármester fellebbezésének, amelyet a Bolyai líceum visszaszolgáltatásáról hozott határozat ellen nyújtott be. /Zsoltárral és felvonulással az iskoláért. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 18./ Marosvásárhelyen április 17-én a református egyház kezdeményezte zsoltáros tüntetéstől testületileg távol tartották magukat az RMDSZ politikusai. Azok a politikusok, akik a választási kampány alatt minden egyházi harangkongatás után az első padsorban ültek. Hiányoztak az RMDSZ-es tanácstagok is. Azok, akiket a polgármester semmibe vett, nevükben, de a megkerülésükkel pert indított és nyert a kormány döntése ellen. A három, újraállamosítás előtt álló marosvásárhelyi felekezeti iskola ügye nemcsak az egyházak ügye, hangsúlyozta a lap munkatársa. /Szucher Ervin: Tanácstalanul. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 20./

2005. július 19.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspök-helyettese kifejtette, az egyházkerületi választások /2001/ óta átszervezték az egyházi struktúrát. Azzal, hogy egyikük sem költözött be a püspöki hivatalba (Pap Géza püspök, Kató Béla főjegyző és Ötvös József missziói előadó), jelezték, hogy a gyülekezetétől senki sem szakadt el. Törvénykövetők próbáltak lenni, igyekeztek megtartatni az egyházi törvényt. Az egyházmegyék nagyobb önállóságát akarták fokozni, de ez nem valósult meg. Az egyházmegyék nagyon sokszor áthárítják a felelősséget az egyházkerületre. A fegyelmezési szabályok között jelen van az áthelyezés is. Az igazi megoldást az jelentené, ha a lelkészegyesület egy alapot hozna létre, amelyből bizonyos juttatást biztosítana a két-három évig felfüggesztett (és nem kizárt) lelkész számára. Az utóbbi időszakban az egyházban elszaporodtak a fegyelmi ügyek. Több lelkész világi bírósághoz fordult, de ez az egyház tekintélyét gyengíti. – A Királyhágómelléki Egyházkerülettel jól a viszonyuk. Az elszegényedés súlyos méreteket ölt. Ez meglátszik az egyházfenntartói járulék befizetésekor is. Az egyházkerület évi összkiadása (teológia fenntartása, építkezések, tanügy, misszió stb.) jóval meghaladja azt az összeget, amely az egyházmegyéktől érkezik. A különbözetet pályázatokból, testvér egyházkerületek adományaiból vagy a meglévő egyházi ingatlanok béréből teremtik elő. A külföldi támogatások rohamosan csökkentek, templomépítést már nem támogatnak. Az egyházkerület lélekszáma évente több ezer személlyel apad. Az egyház nem nevelt ki magának értelmiséget. Ezért elkezdték Kolozsváron az Apafi Kollégium építését. A kollégium a református elitképzésnek is a helye lesz. A kollégiumba különböző szakos hallgatók (pl. jogászok, közgazdászok, vallástanárok stb.) versenyvizsga alapján felvételizhetnek, s 10-12 tagú szakmai körökben önképzés végett számos projektet pályázhatnak meg, előadókat hívhatnak meg. Remélik, hogy 2006 őszére kész lesz az épület, és elindulhat a kollégium. /Somogyi Botond: Hűséggel, tisztességgel és felelősséggel. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), júl. 19./

2005. december 10.

Marosvásárhelyen már ötvenkét éve működik fotóklub, amelynek tagjai a nagyon fontos dolgokat jórészt megörökítették. A számvetés is megtörtént, amikor 2003-ban megjelent az 50 éves a Marosvásárhelyi Fotóklub című könyv, benne Pálosi Ferenc vártemplomi presbiter 1988-ban készült képe: a Bivalyfogat. És most itt látható a kiállításon még 34 további felvétele. Először Szászcsáváson, a szülőfaluban mutatta be fotóit. A fényképész akarva-akaratlanul krónikás. Már ma csodálkozva állunk a szalmahordó szekerek előtt. A huszonnegyedik órában kapta lencsevégre a fotós. /Ötvös József: Egy értékőrző régió krónikása. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 10./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-61




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998