udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 38 találat lapozás: 1-30 | 31-38
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cioroianu, Adrian

2001. október 31.

Történelemtankönyvek Romániában címmel szervezett kétnapos szemináriumot Segesváron a Project on Ethnic Relations marosvásárhelyi irodája. A tanácskozás többek között a kisebbségi történelemoktatás, a tankönyvek megírása, a történészek és tankönyvírók közötti egyeztetések, a cenzúra témákat érintette. A találkozón részt vett többek közt Livia B. Plaks, a PER ügyvezető igazgatója, Dan Pavel politológus, a PER igazgatója, Andrzej Mirga lengyelországi egyetemi előadótanár, Adrian Cioroianu, Marius Lazar, Cornel Groza egyetemi tanárok, valamint történelem szakos pedagógusok, tanfelügyelők, tankönyvkiadók vezetői. A közösen megfogalmazott nyilatkozatban leszögezték, a történelemoktatás alapvető kritériuma a nemzeti identitás megőrzése a román többség és a nemzeti kisebbségek esetében, valamint az európai integráció elősegítése. Felhívják a figyelmet arra, hogy Románia és az itt élő kisebbségek történelmét valósághű módon kell tükrözni, a közös hazával szembeni lojalitás szellemében. Az ország történelmének ismerete minden román állampolgár állampolgári kötelesség, függetlenül az etnikumi hovatartozástól. Ugyanakkor a történelem szakos tanárok és a román nemzetiségű tanulók a nemzeti kisebbségek történelmének és hagyományainak megismerésével a társadalmi együttélést szolgálják, ezért a résztvevők ajánlják, hogy román nyelven is tegyék elérhetővé az Oktatásügyi Minisztérium által is jóváhagyott, a kisebbségek történelmét bemutató tankönyveket. A szemináriumon elhangzott, Románia történelmének oktatása egyáltalán nem illeszkedik a nemzetközi történelemoktatásba. Példaként Lengyelország és Ukrajna esetét hozták fel, ahol a történészek képesek voltak a közeledésre, és együtt vitatták meg a történelem oly módon való oktatását, hogy az egyik népet se sértse. Ezzel szemben Romániában ilyen egyeztetés nem volt, a magyar és román történészek bizottsága már régen nem tanácskozott. /Antal Erika: Sértések nélkül. = Krónika (Kolozsvár), okt. 31./

2003. augusztus 5.

Egyetértek egy magyar autonóm régió létrehozásával Erdélyben - jelentette ki Adrian Niculescu román történész, a bukaresti Politikatudományi Főiskola professzora az Illyefalván, a helyi Keresztény Ifjúsági Központ és a marosvásárhelyi Pro Európa Liga által rendezett II. Transsylvania Nyári Szabadegyetemen. Sepsiillyefalván a hét végén az erdélyi helyzetről és a területi autonómiáról rendeztek vitát magyar és román értelmiségiek részvételével. Niculescu professzor a regionalizmusok kapcsán fejtette ki véleményét az erdélyi magyar autonómiáról. Kijelentette: Dél-Tirol Ausztria és Olaszország határán terül el, mégsem "szakadt ki". Az esetleg létrejövő erdélyi magyar autonóm terület ezt még kevésbé teheti majd meg, hiszen az az ország közepén helyezkedne el - mondta. Adrian Cioroianu történész viszont úgy vélekedett, hogy az erdélyi románok az autonómiát nem fogadják el. Molnár Gusztáv politológus az egykori történelmi tartományokra épülő alkotmányos régiók létrehozását javasolta Romániában.

2003. augusztus 8.

Ion Iliescu államfőnek a holokausztra vonatkozó kijelentése nem hiba, hanem számítás eredménye, "amely a választási kampány megerősítésére irányul" - jelentette ki Andrei Oisteanu kutató. A Független Újságírók Központja vitát szervezett, a Holokauszt probléma a román sajtó tükrében címmel. Az eseményen részt vett Andrei Oisteanu, a jelenség kutatója és Adrian Cioroianu történész. Cioroianu alátámasztotta Oisteanu gondolatát: "Nem hiszem, hogy Iliescu antiszemita lenne, sőt megfelelő érzékenységgel közeledik a problémához. Ő olyan generáció tagja, amely nem tud beszélni erről az eseményről. Nem ismeri a megfelelő nyelvezetet. Beszédéhez választási érdekek is fűződnek." Oisteanu néhány, Romániában megjelent könyvet mutatott be, amelyek a holokauszt kérdését tárgyalják. Ezek közül az egyik Ion Antonescu marsall miniszteri tanácsának tárgyalásait, míg egy másik a zsidóellenes törvényeket tartalmazza. Adrian Cioroianu a román hatóságok számára lehetséges kifejezésmódot javasolt: "Románia olyan események helyszíne volt, amelyek az európai holokauszt történelmének szerves részei. Meg kell értenünk: a holokauszt nemcsak gázkamrákat jelent, hanem éhenhalást, fagyhalált és kivégzést is." A vitán résztvevők véleménye szerint a holokauszt probléma megoldásának egyik módja az lenne, ha azt alaposabban tárgyalnák az iskolai tankönyvek. A jelen generáció olyan tankönyvekből tanult, amelyek tagadták, hogy az ország részt vett volna a holokausztban. A Romániai Zsidók Történelmét Kutató Egyesület képviselője, Lia Benjamin által szerkesztett XI-es tankönyv részletesen tárgyalja a zsidók sorsát az európai történelem szintjén, de a Románia történelmével foglalkozó XII-es tankönyv nem említi a problémát. /Szakmai vita a holokausztról. Iliescu nem ismeri a vonatkozó kifejezéseket. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 8./

2005. június 6.

Erdélyben is több rendezvényt szerveztek Trianon 85. évfordulója alkalmából. Kolozsváron a határon túli magyar vidékeken lerombolt emlékműveket ábrázoló képeslapokból álló kiállítást mutattak be. A kolozsvári Protestáns Teológia Intézetben a 140 képeslapot tartalmazó gyűjteményt – amint azt a rendezvényt szervező Erdélyi Magyar Ifjak alelnöke, Bagoly Zsolt ismertette – nagy sikerrel mutatták be Nagyváradon, de a sepsiszentgyörgyieknek is lehetőségük lesz majd megtekinteni. Fodor András, a gyűjtemény tulajdonosa szerint összesen 280 teljes mértékben elpusztított vagy részlegesen megrongált határon túli magyar vidéken felállított, Nagy-Magyarországhoz kötődő emlékműről tudnak, de ennek csak a feléről sikerült szerezni képes dokumentumokat az elmúlt négy évben. A gyűjtés ötlete egy Magyarországon kiadott hasonló tematikájú kiadvány megismeréséből származik. Fodor ragaszkodik ahhoz, hogy gyűjteményébe kizárólag postabélyeggel ellátott képeslapok kerülhessenek, hogy senki se vonhassa kétségbe azok eredetiségét. Murádin Jenő művészettörténész előadását távolléte miatt Bagoly Zsolt ismertette. Trianon után a román hatalom két okból pusztította el a magyar vonatkozású emlékműveket, egyrészt a múltat akarta megsemmisíteni, másrészt pedig a szimbolikus térfoglalást tűzte ki célul. Murádin szerint három fázisban zajlott az emlékműrombolás: először a román katonák erdélyi bevonulásakor a lakosság ösztönösen pusztított, másodszor 1920 táján a román hatalom már hivatalosan, rendeletekkel folytatta az emlékművek eltüntetését, a harmadik rombolási hullám pedig a harmincas években a román vasgárdista mozgalom megerősödésének időszakára tehető. A rendezvényen Gali Teréz előadóművész adott elő gitáros kísérettel korabeli dalokat, és Boér Ferenc szavalt szintén e témakörhöz kapcsolódó verseket. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ és a Magyar Polgári Szövetség vezetői felszólaltak a megemlékezésen. – Nem Magyarországnak akarunk igazságot, hanem a határon túli magyarságnak – mondta Kiss Jenő, a Kovászna megyei könyvtár igazgatója. Este hat órakor a város valamennyi – a magyar történelmi egyházakhoz tartozó – templomában megszólaltak a harangok, jelezve a megemlékezés kezdetét. Gazda Zoltán, a rendezvényt szervező Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) sepsiszéki szervezetének elnöke mondott beszédet. Hangsúlyozta, a trianoni döntés áldatlan hozadékát orvosolni kell, de „nem a hatalomhoz való folyamatos odasimulással, hanem a történelmi igazságtétel szorgalmazásával, jogaink követelésével”. Tóth Birtan Csaba, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke kifejtette: vannak olyan pillanatok, amikor minden magyar egyformán érintett, amikor el kell tűnniük a politikai nézetek közötti különbségeknek, és rá kell jönnünk arra, hogy közösségi és egyéni létezésünk alakulásának ugyanaz a kiindulópontja. Adrian Cioroianu liberális párti szenátor, a bukaresti egyetem történelem tanszékének docense szerint Trianon emléke jelen van a román köztudatban, a politikában hatnak még ezzel kapcsolatban populista és nacionalista kísértések, de a román történetírásban és az iskolai történelemoktatásban e téma megjelenítése egyre mentesebb a hetvenes-nyolcvanas évek elfogultságaitól. A történész nem tartotta drámai eseménynek például bemutatták Koltay Gábor Trianon-filmjét, sőt, kifejezetten hasznosnak és kívánatosnak ítélte a román közvélemény alakítása szempontjából is. /Trianonra emlékeztek Erdélyben. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 6./ Kolozsvár egyetlenegy Trianon-megemlékezését az Erdélyi Magyar Ifjak szervezte. A Szabadság, a helyi napilap bojkottálni próbálta a megemlékezést azzal, hogy nem volt hajlandó leközölni az EMI felhívását, mégis mintegy hatvan ember jött össze. Murádin Jenő művészettörténész, Szakács János szakértő és Magyari Levente előadásai közben Gali Teréz előadóművész és Boér Ferenc színművész korabeli költők verseivel idézte fel Trianont. A jelenlevők végük a Teológia udvarán gyertyát gyújtottak az ott álló harangnál. /Bagoly Zsolt: Szobordöntő Trianon Kolozsváron. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), jún. 7./

2006. február 4.

Riadalmat okozott Bukarestben, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésén a múlt héten Frunda György kezdeményezésére elfogadott 1735. számú ajánlás, amely a nemzet fogalmának meghatározásáról szól. Kormánypárti és ellenzéki politikusok egyaránt árulással vádolták az RMDSZ-t. „Mérgezett ajánlás”, „Frunda cselszövése”, „Románia elleni magyar támadás”, „A román államot ért sértés” címek olvashatók a Ziua című bukaresti lap február 2-i számában. Az „RMDSZ-nek sikerült kikényszerítenie az Európa Tanácsban” a romániai kisebbségi törvénytervezet támogatását. A lap szerint emiatt a román alkotmány „első szakaszából el kell tűnnie a ’nemzetállam’ kitételnek”, továbbá „Románia köteles elfogadni a kisebbségi statútumot az oly vitatott kulturális autonómia tételével együtt”, a román jogszabályrendszert pedig úgy kell módosítani, hogy „lehetővé tegye autonóm közigazgatási struktúrák megteremtését”. A Ziua felemelte szavát az Európai Parlamentben néhány nap múlva bemutatásra kerülő, a csángó gyerekekről szóló magyar dokumentumfilm ellen. A két Bákó megyei faluban, Pusztinán és Klézsén 2004 folyamán forgatott film a román többségiek által elnyomott csángó gyermekek drámáját mutatja be az Európai Parlament képviselőinek. Adrian Cioroianu NLP-s szenátor a lapban „propaganda-filmnek” nevezte a Strasbourgban bemutatásra kerülő magyar dokumentumfilmet, az ellenzéki szociáldemokrata párti Titus Corlateanu europarlamenti megfigyelő azt nyilatkozta, hogy „a magyar lobbi ilyen fajta akciói sértik a román államot”. Varujan Vosganian liberális párti strasbourgi képviselő szerint Frunda „túllépte” jelentése témájának határát és azt „a kulturális autonómia irányába tolta el”. Daniel Ionescu konzervatív párti képviselő „zsiványságnak” bélyegezte a Frunda-jelentést és kijelentette: „Frunda nem Románia érdekeit képviseli az ET-ben”. Ioan Rus, az SZDP alelnöke a párt Országos Tanácsának ülésén mondott beszédében bírálta, hogy az RMDSZ kormánypártként a helyi autonómiát erőlteti. Daniel Buda, a Demokrata Párt Kolozs megyei képviselője azzal vádolta Frundát, hogy az RMDSZ és nem Románia érdekeit védte. /Támadások célpontjában az RMDSZ. Bukarestben riadalmat okozott Frunda jelentése. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./

2006. február 7.

Tiltakozó levelet juttatott el az Európai Néppárt elnökének három román euro-parlamenti megfigyelő a romániai csángókról szóló film tervezett brüsszeli bemutatása ellen. Tiberiu Barbuletiu, Nicolae Vlad Popa és Adrian Cioroianu ugyan nem látták a filmet, de a képviselők és megfigyelők számára eljuttatott ismertetőből máris úgy értékelték, Románia lejáratása van megint napirenden. – A film utalás arra, hogy Romániában nem tartják tiszteletben a nemzeti kisebbségek jogait, ami távol áll az igazságtól – mondta Tiberiu Barbuletiu. Schöpflin György (Fidesz) magyar euro-parlamenti képviselő kezdeményezésére ma Brüsszelben bemutatják Vitézy Zsófia csángókról szóló filmjét. /Csángókról Brüsszelben: tiltakoznak a román megfigyelők. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

2006. május 31.

Az utóbbi időben ismét nacionalista felhangok töltik be a román közéletet. A kormánypárti demokrata honatyák akadályozták a kisebbségi törvény elfogadását, támadva a kulturális autonómiát; az ellenzéki szociáldemokrata párt vezető politikusai magyarellenes retorikát alkalmaznak, közben a Babes–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) önálló magyar karainak, illetve egy esetleges önálló magyar egyetemnek az ötlete „nemzeti alapú” ellenállást vált ki a románok körében. A Ziua című napilap támadta az elmúlt hónapokban a közös Gozsdu-közalapítvány létrehozásáról szóló román–magyar államközi egyezményt, és cikksorozatban fejtette ki, hogy a magyarok továbbra sem nyugodnak bele Trianonba. Bukarestben hazafiatlan cselekedetnek minősült, hogy Frunda György szenátor elfogadtatta az Európa Tanácsban a nemzet fogalmára vonatkozó jelentését. Román nemzeti érzelmeket látszott sérteni tavaly Koltay Gábor Trianon-filmjének bemutatása, és bizonyos politikai erők szakadár törekvésnek tekintették a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) és az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) rendezvényeit. A magyarellenes támadások élén áll a Nagy-Románia Párt (NRP). Corneliu Vadim Tudor pártvezér gyűlöletkeltő szólamai visszhangra találnak más politikai erők soraiban is. „Romániában néhány hónapja egyre erősödik a szélsőséges nacionalista beszédmód, egyre több a magyarellenes megnyilvánulás, egyre több a próbálkozás az RMDSZ kiszorítására a román politikai életből” – fogalmazott nemrég az MTI-nek Markó Béla, az RMDSZ elnöke. Bíró Béla szerint a nacionalizmus nem köthető kultúrákhoz, etnikumhoz, hanem helyzetekhez. Adrian Cioroianu történész, a bukaresti egyetem történelmi tanszékének docense szerint Ceausescu megbízásából a román történészek nacionalista szellemben szálltak vitába a magyar történetírás olyan műveivel, mint amilyen például Erdély háromkötetes története volt. A docens szerint a legjobb román egyetemek és főiskolák történelem szakain ma már korántsem tapasztalható az egykori görcsösség, túlfűtöttség. Rögtön a diktatúra bukásakor, 1989. december 22-én, miután lincselés áldozata lett a kézdivásárhelyi rendőrparancsnok, Romulus Vulpescu költő, volt nagy-romániás szenátor úgy adta elő a történetet: Székelyföldön a magyarok románok fejével futballoznak. Ezt természetesen nem volt igaz. Azután jött az 1990 márciusi marosvásárhelyi magyarellenes pogrom volt, amikor a tudatosan feltüzelt vidéki románok csaptak össze a helyi magyarokkal. A véres összeütközés után Marosvásárhely sokáig a félelem városa volt. Radu Ciontea, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) első elnöke a marosvásárhelyi pogrom előtti hetekben adott nyilatkozata szerint családi forrásból tudja, hogy minden magyar zsebében ott lapul a kötél, amelyre fel akarják akasztani a románokat. A nacionalizmus a kilencvenes évek közepéig erőteljesen jelen volt a román politikában, mind az írott, mind az elektronikus média vak indulattal beszélt a magyarokról. Varga Andrea Romániában élő és kutató magyarországi történész felidézett egy korabeli televíziós beszélgető műsort. Egy betelefonáló azt akarta kifejteni, milyen jól képes együtt dolgozni magyar kollégájával, s hogy nem igaz, amit a sajtó ír. Mondanivalóját nem tudta végigmondani, mert lekeverték a hangját, és a műsorvezető kikelt magából: mit szólna a kedves néző, ha az ő rokonának vágták volna le a fejét, és azzal fociztak volna a porban? A kilencvenes évek közepétől kezdve a sajtó leállt ezzel az általános uszítással. Akkor a politika úgy döntött: paradigmaváltást hajt végre a magyarokhoz fűződő viszonyában. Az RMDSZ akkorra már kormányzati tényezővé vált, mint a Demokratikus Konvencióba tömörült pártok egyike (1996–2000). Varga Andrea emlékeztet arra a vissza-visszatérő riogatásra, miszerint jönnek a magyarok, visszaveszik Erdélyt, például hátizsákos turistáknak „álcázva” magukat. Egy időben a szélsőséges román politikusok azt sugallták a lakosságnak, hogy a magyar vállalatok romániai befektetéseik révén apránként vásárolják fel Erdélyt, a Mol-kutak romániai terjeszkedése pedig arra szolgál, hogy az esetleges későbbi konfliktusos időszakokban a magyar harckocsiknak biztosítsanak üzemanyagot. Az effajta „üzenetek” egyik legfőbb terjesztője Gheorghe Funar egykori kolozsvári polgármester volt. Sokan Markó Béla legutóbbi kézdivásárhelyi beszédét is a „magyar nacionalizmus” megnyilvánulásának tekintették, amikor a szónok így szólt a hallgatósághoz: „Aki itt, a Székelyföldön hivatalnok, az a mi kenyerünket eszi. Végtére is a mi adónkból, a székely ember adójából kapja a fizetését, nem másból. Akkor pedig tessék megszólalni magyarul, vagy ha nem tud valaki, aki hivatalt visel, tanuljon meg”. Sok román idézi a hivatalos tételt, miszerint a román ember egyik lényegi jellemvonása, hogy a mindennapi életben befogadó, nyitott a másság iránt. Azonban az alkotmány is „nemzetállamként” határozza meg a soknemzetiségű Romániát. Ezt a kitételt az RMDSZ-nek nem sikerült kivetetnie még a 2003 végén végrehajtott – népszavazással megerősített – alkotmánymódosítás során sem. A romániai magyarság aggódva figyeli a kormánykoalíciót alkotó Demokrata Párt (DP) nacionalista felhangjait. E pártba beolvadtak az NRP-ből kivált politikusok, s így tett testületileg Funar egykori pártja, a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) is. Az ellenzéki szociáldemokraták (SZDP) a nagy-romániásokkal (NRP) terveznek együttműködést a parlamentben. Bíró Béla kifejezetten derűlátó. Szerinte a román értelmiségi elitben és a román közvéleményben kihunyni látszik számos hamis félelem (például az irredentizmustól). /Garzó Ferenc MTI – Bukarest: A nacionalizmus felemelt tyúktolla a porba kívánkozik Romániában. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 31./

2007. március 14.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök az Alkotmánybírósághoz fordult az új külügyminiszter kinevezése érdekében. A kormányfő azt nehezményezi, hogy bár Mihai Razvan Ungureanu külügyminiszter már hetekkel ezelőtt benyújtotta lemondását, Traian Basescu államfő nem hirdette ki az erről szóló rendeletet, és nem járult hozzá a miniszterelnök által február 19-én jelölt Adrian Cioroianu kinevezéséhez. Az államfői hivatal szóvivője bejelentette, hogy Basescu már felmentette tisztségéből Ungureanut. Az államfő nem támogatja Cioroianu kinevezését, becsüli a történész parlamenti tevékenységét, a külügyi tárca élén azonban a külpolitikában nagyobb tapasztalatú személyt látna szükségesnek. /Basescu felmentette Ungureanut. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2007. március 23.

A várakozásokkal ellentétben Traian Basescu államfő aláírta azt a határozatot, amiben jóváhagyta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök ügyvezető külügyminiszterré való kinevezését. Előzőleg az államfő és a kormányfő között dúló háború következtében Basescu megtagadta a liberálisok által javasolt Adrian Cioroianu kinevezését a szaktárca élére. A helyzetet csak bonyolítja, hogy a Külföldi Hírszerző Szolgálat igazgatói széke, valamint több kulcsfontosságú nagyköveti poszt is üresen áll. /B. T. : Tariceanu lesz a külügyminiszter. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 23./

2007. április 4.

Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök két színből álló kormánya valójában három színű lesz – írta április 3-i számában a Jurnalul National, utalva arra, hogy a liberálisokból és az RMDSZ képviselőiből álló új – a parlament által még jóváhagyandó – kisebbségi kabinetnek létfontosságú lesz az ellenzéki szociáldemokraták támogatása. Mindegyik lap felhívja a figyelmet arra, hogy az új kormány szinte „szövetségben” kormányoz majd a legnagyobb ellenzéki erőt képviselő Szociáldemokrata Párttal (PSD). A Romania Libera szerint Tariceanu kormányfő mintha szándékosan olyan listát állított volna össze, hogy azzal a DP-ből származó Traian Basescu államfőre mérjen csapást. Példaként említette a szállítási tárca élére javasolt Ludovic Orbant, aki Basescu egyik legádázabb ellenfelének bizonyult. A külügyminiszternek javasolt Adrian Cioroianut személye is jelentős feszültség forrása volt az utóbbi időben a miniszterelnök és az államelnök között. /Nem létezhet a PSD nélkül Tariceanu új kormánya. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 4./

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. június 8.

Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) Bukarestben szervezett nemzetközi konferenciáján hangoztatta Traian Basescu elnök, hogy a nemzeti kisebbségek védelmének Románia által kialakított modelljét Európa is elismeri, ez nincs jelen olyan szomszédos országokban, mint Szerbia, Ukrajna vagy Magyarország, amelyek területén jelentős román közösség él. Basescu nem először adott hangot elégedetlenségének, legutóbb Sólyom László magyar köztársasági elnök hivatalos bukaresti látogatásakor tette szóvá azt, hogy Magyarország továbbra sem biztosít az alkotmány által szavatolt parlamenti helyeket a nemzeti kisebbségeknek. A konferencia – amelyen szóba hozta ezt a sérelmet – a diszkrimináció visszaszorításáról és a kölcsönös egyetértésről szólt. Az államfő szerint Románia a legátfogóbb törvénykezési rendelkezésekkel vértezte fel magát a nemzeti kisebbségi jogok tiszteletben tartása terén. Basescu szerint az emberi jogok és szabadságjogok esetében tapasztalt néhány jelentős fejlődési folyamaton túl sajnálatos, hogy az intolerancia és a diszkrimináció nem csökkent az elmúlt években. Szerinte hosszú demokratikus hagyománnyal rendelkező államokban is rasszista, antiszemita, idegengyűlölő magatartás ütötte fel a fejét. Szóvá tette azt, hogy a román állampolgárok is elszenvedői voltak ennek a jelenségnek, s példaként említette a külföldön élő románok ellen folytatott riogató sajtóhadjáratot, ami Románia uniós csatlakozása előtt és után több országban is előfordult. Arról biztosította az EBESZ-konferencia résztvevőit, hogy Románia mindent elkövet a roma kisebbség jogainak védelme érdekében. Az antiszemitizmus visszaszorítása érdekében tett lépésként pedig a holokauszt tanulmányozására létrehozott, Elie Wiesel által vezetett nemzetközi bizottság működését említette. Basescu beszédében némi önvizsgálatot is gyakorolt, ugyanis kijelentette, hogy politikai viták és sportversenyek hevében valóban becsúszhatnak szóbeli „félresiklások”, de arról biztosította a jelenlévőket, hogy a román népnek régi hagyománya van a jóérzés és a sokszínűség tiszteletben tartása tekintetében, amit súlyosan eltorzított a kommunista diktatúra. A Nobel-díjas Elie Wiesel arra figyelmeztette a résztvevőket, hogy egyes európai államokban még mindig jelen van az antiszemitizmus, akárcsak a rasszista csoportok. A fórumon ötvenhat állam képviseltette magát, a résztvevők áttekintik, miként teljesítették a különböző országok az antiszemitizmus és a diszkrimináció egyéb formái elleni küzdelem frontján a spanyolországi Cordobában 2005-ben vállalt kötelezettségeiket. /B. T. : Kisebbség-védelmi modell Románia? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./ Felháborodást váltott ki Traian Basescu román államfő az EBESZ június 7-én Bukarestben kezdődött konferenciáján, amikor nyitóbeszédében gyakorlatilag számon kérte a szomszédos államok kisebbségpolitikáját. Mind Szerbia és Ukrajna, mind Magyarország képviselői siettek reagálni a kijelentésre. A magyar küldöttség úgy értékelte: „A magyar kisebbségvédelmi rendszer széles körű kollektív jogokat ad a Magyarországon élő kisebbségi közösségeknek. Ilyen természetesen a román közösség is. Az 1993-as kisebbségi törvény és annak módosításai fokozatosan szélesítik ezeknek a jogosítványoknak a körét. „Ilyen például az önkormányzatiság, amely ennek egyik legfontosabb vívmánya. Idén márciusban voltak kisebbségi választások, helyi, regionális és országos szinten megalakultak az önkormányzatok, köztük a román is, emellett pedig a kisebbségi vegyes bizottság és a kormányközi vegyes bizottság is állandóan napirendjén tartja a kérdést. De az a legegyszerűbb, ha megkérdezzük a magyarországi románok képviselőit, hiszen ők értesüléseink szerint elégedettek a helyzettel” – nyilatkozta a magyar delegáció egyik tagja. Basescu beszédének élét Adrian Cioroianu külügyminiszter igyekezett tompítani hangsúlyozva, hogy az államfő kijelentése valószínűleg a külföldön élő román közösségek parlamenti képviseletére vonatkozik. A külföldön élő románoknak viszont nem csak az említett három országban nincs parlamenti képviselete, de a világ egyetlen országában sem érnek el olyan lakossági részarányt, hogy saját képviselőt küldhessenek az illető ország törvényhozó testületébe. A Pro Europa Liga bojkottálta az EBESZ konferenciáját. Smaranda Enache elnöke elmondta, azért döntöttek a távolmaradás mellett, hogy ezzel tiltakozzanak Traian Basescu államfő jelenléte ellen. /Mihály László: Román lecke elképedt szomszédoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

2007. június 16.

„Nevetségessé tette Romániát külügyminiszterünk, Adrian Cioroianu, aki washingtoni látogatása alkalmával afféle «bólogató János» látszatát keltette” – kommentálják a lapok a román diplomácia vezetőjének az első hivatalos amerikai útján nyújtott teljesítményét. Felróják Adrian Cioroianunak azt is, hogy – a Dnyeszter-menti területekkel kapcsolatos amerikai állásponttal ellentétben – kétértelműen fogalmazott, ami az orosz csapatok esetleges kivonulását illeti. Ebből többen is azt a következtetést vonták le, Románia hirtelen stratégiát váltott Moszkvával szemben. Tariceanu miniszterelnök előzőleg kimondta. hogy karácsonyig kivonja a csapatokat Irakból, Cioroianu viszont most megígérte: Románia több katonát küldhet Afganisztánba, amennyiben a NATO ezt szükségesnek tartja. /Bólogató János látszatát keltette Cioroianu Washingtonban – bírálja a külügyminisztert a román sajtó. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 16./

2007. szeptember 13.

A titkosszolgálatok történetében talán először fordult elő, hogy egy volt hírszerzési vezető megerősítsen egy nem létező információt. Romániában történt, 2007. szeptember 11-én, a legvéresebb terrortámadás hatodik évfordulóján. Románia is felmerül a 2001. szeptember 11-i amerikai terrortámadásokról készült egyik jelentésben. A Libération című lap az FBI-tól szerzett értesülésekre hivatkozva közölte, hogy egy romániai mobiltelefonszám is megjelent a támadások kitervelője, Mohamed Atta híváslistáján. A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ cáfolta az értesülést, hasonlóképpen Ion Iliescu volt államelnök, illetve Adrian Nastase akkori kormányfő. Időközben Franciaországból megérkezett a cáfolat. A Libération újságírója összetévesztette Románia hívószámát (00 40) a németországi Hamburgéval (040). Ennek ellenére Ioan Talpes, az egykori államfő, Iliescu volt állambiztonsági tanácsadója kijelentette: emlékszik az „incidensre”. A Libération cikke kapcsán Ioan Talpes elmondta, hogy a World Trade Center elleni támadás kitervelőjének romániai kapcsolata szóba került a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) ülésén, sőt a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ vizsgálatot is folytatott az ügyben. A következtetéseket nem látta – „azt feltehetően egyenesen az amerikai hírszerzéssel közölték” –, csupán arra emlékszik, hogy „nem volt sokkoló”. Adrian Cioroianu külügyminiszter, aki vizsgálatot rendelt el, illetve a SRI szóvivője tagadta, hogy a kérdés a szolgálat szintjén valaha felmerült volna. Ioan Talpes, még mielőtt Ion Iliescu nemzetbiztonsági tanácsadója lett volna, a Külső Hírszerző Szolgálat (SIE) vezetője volt. A Nastase-kormányzat idején nemzetbiztonsági tanácsadóként ő kezdeményezte a Hírszerzési Közösség létrehozását, amely az összes titkosszolgálattól befutó információkat kezelte volna. A terv csak később, Traian Basescu idején vált valóra, mert Adrian Nastase kormányfő átlátta: nem tudja megakadályozni, hogy a struktúra az államfő ellenőrzése alá kerüljön, ezért arra összpontosított – sikerrel –, hogy az ötlet meghiúsuljon. A Talpest körüllengő titokzatosságot fokozta, hogy a Nastase-kormányzat félidején otthagyta az elnöki palotát, hogy kormányfő-helyettesként „segítse” az Iliescuval egyre hűvösebb viszonyt ápoló miniszterelnök munkáját. A 2004-es választások után Talpes kilépett a PSD-ből, amelynek listáján szenátori mandátumot szerzett, és megalakította a Keresztény-szociális Népi Szövetséget (UPSC). Sajtóhírek szerint közvetlenül Traian Basescu megválasztása után elment a Cotroceni palotába és felajánlotta szolgálatait a frissen beiktatott államfőnek. Akkor Basescu nevében a demokraták cáfolták, hogy az államfőnek bármi köze lenne Iliescu egykori bizalmasához, Talpes azonban tett néhány szolgálatot az államfőnek. /Sz. L. : Rosszul emlékezett a volt SIE-főnök. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. szeptember 21.

Szeptember 20-án Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten tárgyalt kollégájával, Göncz Kingával. Megállapodtak abban, hogy november 14-én tartják a soron következő, harmadik magyar–román együttes kormányülést Nagyszebenben. Az elsőt 2005 októberében tartották Bukarestben, a másodikat tavaly novemberben Budapesten. Tárgyaltak a két ország közötti szociális egyezményről, amely rendezné a nyugdíjfolyósítás kérdését. A román diplomácia vezetőjét Sólyom László köztársasági elnök is fogadta. A megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvény elfogadásáról, az egyházi és közösségi javak visszaszolgáltatásáról, valamint a magyar nyelvű felsőfokú oktatás fejlesztéséről. Érintették azokat a témákat, amelyekkel kapcsolatban a magyar államfő hivatalos romániai látogatása óta előrelépés történt. Ilyenek az 1956-os romániai magyar és román politikai elítéltek rehabilitálása, a román államfő kezdeményezésére a román nyelv idegen nyelvként való oktatása a magyar tanítási nyelvű iskolákban, a Székelyföld fejlesztésével kapcsolatos elképzelések, illetve a verespataki beruházás felfüggesztése – olvasható a közleményben. A külügyminiszterek megállapodtak abban, hogy a két tárca mihamarabb együttműködési megállapodást köt egymással. Göncz Kinga a sajtóértekezleten elmondta: a megbeszélésen szó volt a romániai kisebbségi törvényről, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem finanszírozásáról és magyar karok és szakok létrehozásáról a kolozsvári Babes–Bolyai Tudományegyetemen. Adrian Cioroianu hangsúlyozta: kormánya fontosnak tartja a kisebbségi törvény elfogadását, amely már a romániai képviselőház napirendjén van. A koszovói rendezés nem szolgálhat modellként a székelyföldi autonómia-törekvésekhez – mondta Adrian Cioroianu. Kiemelte: nagyon pontosan meg kell határozni, hogy ki mit ért autonómia alatt, tisztázni kell a különböző koncepciókat. Göncz Kinga is azt hangsúlyozta, hogy az autonómia fogalma nagyon széles spektrumot fed le, ideértve a kulturális, az oktatási és a nemzeti autonómiát is. A Romániában tervezett kisebbségi törvény a kulturális és az oktatási önrendelkezést garantálná – tette hozzá. A magyar egyházi ingatlanok visszaszolgáltatása kapcsán Adrian Cioroianu azt mondta, lassú, de konkrét lépések történtek az ügyben. A román külügyminiszter tárgyalt Gyurcsány Ferenc miniszterelnökkel is. Egyetértettek abban, hogy a novemberi közös kormányülésen mindenekelőtt a regionális együttműködés fejlesztésének lehetőségeit szükséges áttekinteni. /Újabb magyar–román együttes kormányülés novemberben. Cioroianu kisebbségi kérdésekről is tárgyalt. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 21./ A magyar féltől várja az autonómiáról való tárgyalás felvetését a román külügyminiszter. Göncz Kinga kijelentette, ahhoz, hogy megvalósuljon a székelyföldi autonómia, a többségi társadalom támogatására is szükség van, ehhez pedig az RMDSZ kormányzati szerepvállalására és befolyására. Markó Béla RMDSZ-elnök kifejtette: analógia valóban nincs Koszovó és Székelyföld között, de bizonyos értelemben lehet példa a balkáni terület rendezése. A pártvezető szerint az lehet modellértékű, hogy Koszovóban is sajátos megoldást próbálnak találni, nem pedig egy sablont akarnak alkalmazni. „Az autonómia elérése érdekében Magyarországtól is várnak támogatást a romániai magyarok” – tette hozzá Markó. /Újabb közös kormányülés. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2007. szeptember 21.

Adrian Cioroianu román külügyminiszter Budapesten kijelentette: ha a magyar fél kéri, a magyar autonómiatörekvésekről is lehet tárgyalni a közös kormányülésen. Cioroianu olyan téma iránti nyitottságáról tett tanúbizonyságot, amelyet tudomása szerint a magyar kormány nem fog felvetni. Gyurcsány Ferenc augusztus végén kifejtette: rosszul tenné a magyar kabinet, ha támogatná az erdélyi magyar autonómiatörekvéseket; az SZDSZ pedig az egyéni jogok oldaláról határolódott el az autonómiától. /Gazda Árpád: Kicentizett diplomácia. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2007. szeptember 27.

Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a román diplomácia azért nem szeretné, ha Koszovó függetlenedése precedenst teremtene, mert hátrányosan érintené Kelet-Európa stabilitását. Nem Erdély, hanem a Moldova Köztársaságról levált, magát elszigetelő Transznisztria tekintetében. Az International Herald Tribune szeptember 24-i száma azt írta, hogy Washington nyomás alá helyezte Szlovákiát és Romániát, mert a két ország nem támogatja Koszovó teljes függetlenségét attól való félelmükben, hogy a magyar kisebbség helyi közösségei nagyobb autonómiát fognak követelni, miközben az Egyesült Államok teljes mellszélességgel kiáll az albánok lakta tartomány függetlensége mellett. A nemzetközi sajtó felrótta Romániának, Szlovákiának, Görögországnak és Ciprusnak, hogy az EU miattuk nem tud egységes álláspontot kialakítani Koszovó ügyében. Basescu államfő és Cioroianu szerint tiszteletben kell tartani Szerbia területi egységét, Tariceanu kormányfő viszont júliusban kijelentette, hogy jelenleg az Ahtisaari-terv a legjobb megoldás, amely de facto függetlenséget biztosítana a jelenleg ENSZ-közigazgatás felügyelte tartománynak. /Sz. T. : Cioroianu: Transznisztria, nem Transzilvánia miatt félünk. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 27./

2007. október 2.

Figyelemre méltó Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentése, miszerint nyitott minden olyan kérdésre, amely a magyar–román viszonyt illeti, így az autonómia kérdésköréről is hajlandó tárgyalni. A jelenlegi magyar kormány álláspontja ugyanakkor sokakat kiábrándított. A magyar kormánypártok ünnepélyesen kijelentették, a határon túli magyarok ügyében semmit nem kezdeményeznek ezen közösségek feje fölött, mindenben konzultálnak majd a magyar szervezetek vezetőivel. Az RMDSZ álláspontja autonómiaügyben változatlan, kiáll érte, a többi politikai és civil szervezet úgyszintén. Mindezek ellenére Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kijelentette: az erdélyi magyaroknak nem kell autonómia. Kóka János, az SZDSZ elnöke is nyilatkozott, nem az autonómia, hanem az egyéni jogok segítenek, Göncz Kinga külügyminiszter asszony szerint pedig az új román kisebbségi törvény a megoldás kulcsa. A magyar kormánypártok nyilatkoznak nagy hangon, kioktatóan, közben a gazdasági miniszter Magyarországra hívta dolgozni az erdélyi fiatalokat. A határon túliak támogatását azért elküldik, jó nagy hírverés mellett. Jelenleg tehát van egy román kormánytag, aki tárgyalna az autonómiáról, és van egy magyar kormány, amely számára nem érdekes ez a téma. Ezért nem lehet nagy reményeket fűzni az elkövetkező, november 14-i közös román–magyar kormányüléshez. /Gábor Attila: Közös kormányülésre készülve. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 2./

2007. november 5.

Adrian Cioroianu külügyminiszter kijelentette, Bukarest nem tart attól, hogy egy Koszovó-típusú forgatókönyv „precedenst teremthet Erdély számára”. Sokkal nagyobb az esélye ennek a többségében oroszok lakta, szakadár moldovai régió, a Dnyeszteren túli terület esetében. Adrian Cioroianu a francia hírügynökségnek adott nyilatkozatában hangoztatta, amennyiben a többségében albánok lakta dél-szerbiai tartomány egyoldalúan kikiáltja függetlenségét, Románia nem lesz az első tíz ország között, amelyek elismerik, „és lehet, hogy még a következők között sem”. /Bukarest nem tart koszovói forgatókönyvtől Erdélyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 5./

2007. november 6.

A jelek szerint a román és a magyar kormány harmadik együttes ülése sem úgy vonul be a történelemkönyvekbe, mint amely jelentős áttörést hozott a két ország kapcsolatában. A találkozónak nem is ez a célja, a két kabinet az előző két alkalommal is az esemény adta politikai marketinglehetőségeket kívánta kiaknázni. Nagy változás, hogy Románia az Európai Unió tagja lett, a két szomszédos állam ugyanazon közösség tagja. A következő kormányülés napirendjén többnyire olyan témák lesznek, amelyek már az előző megbeszéléseken is szerepeltek, de nem valósultak meg, vagy teljesen súlytalanok. Az előbbi kategóriába a közös történelemkönyv megírására vállalkozó vegyes bizottság felállítása, míg utóbbiba az építőipari klaszterrendszer megalapítása illik leginkább. A két kormány ismét kerüli az autonómia, a Bolyai Egyetem vagy a Sapientia Egyetem közös finanszírozása ügyének megvitatását. Gyurcsány Ferenc nemrég időszerűtlennek nevezte a határon túli magyarok önrendelkezésének kérdését, Adrian Cioroianu külügyminiszter szerint a Tariceanu-kabinet nem zárkózik el az autonómiadisputától, mindössze Budapesttől várja ennek felvetését. /Rostás Szabolcs: Megkerült témák. = Krónika (Kolozsvár), nov. 6./

2007. november 7.

November 7-én tárgyal Rómában Calin Popescu-Tariceanu kormányfő Romano Prodi olasz miniszterelnökkel a kitoloncolt román állampolgárok kérdéséről. Eközben Romániában ismét hevesen bírálták Adrian Cioroianu külügyminisztert azért a kijelentéséért, miszerint az olaszországihoz hasonló bűncselekményeket elkövető személyek számára büntető munkatáborokat kellene létesíteni az egyiptomi sivatagban. A tárcavezető bocsánatot kért az érintettektől nyilatkozatáért, hozzátette, egyetlen etnikai kategóriára vagy nemzetiségre sem utalt. A politikus kijelentését közleményben ítélte el az Országos Diszkriminációellenes Tanács. Traian Basescu államfő szerint Cioroianunak nyomban nyilatkozata elhangzása után le kellett volna mondania. Mircea Geoana, a Szociáldemokrata Párt elnöke szintén a miniszter lemondását sürgette „fasiszta színezetű kijelentéséért”. Több nem kormányszervezet – így a Sajtófigyelő Ügynökség, a Közpolitikai Intézet, a Pro Europa Liga, a Romani Criss Egyesület –szerint a miniszter mélységesen sérti a román és az európai törvénykezést, javaslata a nácizmust idézi. Az aláírók ugyancsak a tárcavezető lemondását követelik. A tárcavezetőt egyetlen politikus védte meg: Calin Popescu-Tariceanu. A kormányfő pillanatnyi tévedésnek minősítette Cioroianu szavait, egyben pedig visszafogottságra intette Basescut. Szerinte ugyanis az államfő semmiképpen sem adhat leckét, miután ő maga is többször használt sértő kifejezéseket, amelyekért – Cioroianutól eltérően – még csak bocsánatot sem kért. Olaszországban egymást érik a románellenes incidensek, s folytatódnak a letartóztatások. Rómában eközben újabb kilenc romániai romát tartóztattak le amiatt, hogy lopták az elektromos áramot. A hatóságok több lopott holmit is felfedeztek a romák barakkjaiban. /B. T. : Össztűz Adrian Cioroianura. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. november 9.

Várhatóan 12-15 kétoldalú megállapodást fogad el a román és a magyar kabinet a november 14-én Nagyszebenben sorra kerülő harmadik együttes kormányülésen – közölte Bukarestben Cseke Attila kormányfőtitkár. Cseke emlékeztetett arra, hogy a 2005-ben és 2006-ban elfogadott megállapodások jelentős részét már gyakorlatba ültették. A megvalósított megállapodások közé sorolta a határátlépés megkönnyítésére, illetve a konzuli hálózat bővítésére vonatkozó egyezményeket. A közúti közlekedés terén a felek megállapodást írnak alá a kisebb forgalmat lebonyolító határátkelőkön áthaladó másodrangú utak javításáról. Tervezik egy olyan listának az elfogadását is, amelyben konkrét határ menti projektek szerepelnek. /Mihály László: Egy tucat megállapodás. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./ Cseke Attila kormányfőtitkár-helyettes, RMDSZ-es politikus elmondta, ezúttal sem kerül napirendre az erdélyi autonómiatörekvések, a Bolyai Egyetem visszaállításának vagy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem közös finanszírozásának kérdése. Emlékezetes, hogy tavaly Tariceanu kormányfő határozottan elutasította az etnikai alapú autonómiát, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök szerint „az autonómiát nem szerzik, és nem adják, hanem többség és kisebbség párbeszéde alakítja ki”. Nemrég a magyar kormányfő időszerűtlennek nevezte az autonómia ügyét, szeptemberi budapesti látogatása során ugyanakkor Adrian Cioroianu román külügyminiszter közölte: Bukarest nem zárkózik el a kérdés megvitatásától, ha ezt a magyar hatóságok felvetik. /Rostás Szabolcs: Gyorsvasút a fővárosok között? = Krónika (Kolozsvár), nov. 9./

2007. november 9.

A Romák Egyesülete nevű olaszországi romaszervezet elnöke, Costel Argint találkozott az olasz fővárosban november 7-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnökkel és Adrian Cioroianu külügyminiszterrel. A romavezető elégedett azzal, hogy Cioroianu külügyér bocsánatot kért a mélységesen megsértett roma közösségtől. Costel Argint az Interpol körözési listáján van, miután azonban politikai menekültstátust kapott az olasz államtól, kiadatása megtagadható. Adrian Cioroianu külügyminiszter tagadta, hogy találkozott és személyes beszélgetést folytatott volna Costel Argint romavezetővel. /A romák megbocsátanak Cioroianu külügyminiszternek. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

2007. november 10.

A Simon Wiesenthal Központ felkérte Calin Popescu Tariceanu kormányfőt, „nyilvánosan ítélje el Cioroianu kijelentéseit, menessze a kormányból, és kérjen bocsánatot az európai roma közösségtől”, mert Adrian Cioroianu külügyminiszter „a romák deportálásának” ötletét hangoztatta azt követően, hogy egy roma nemzetiségű román állampolgárt egy olasz nő meggyilkolásával vádoltak. A külügyminiszter azt mondta, egyiptomi látogatása során felmerült benne a lehetőség, hogy vásároljon egy területet az egyiptomi sivatagban, és oda küldje azokat a személyeket, akik foltot ejtenek országának imázsán. /A Wiesenthal Központ Cioroianu menesztését kéri. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 10./

2007. november 13.

Miközben a liberálisok lezártnak nyilvánították az ügyet, az ellenzék továbbra is a külügyminiszter menesztését kéri Adrian Cioroianu korábbi, „fasisztoidnak” tartott kijelentései miatt, miszerint a romániai bűnözőket az egyiptomi sivatagba, munkatáborokba kellene száműzni. Emil Boc, a Demokrata Párt elnöke szerint Cioroianu kijelentése „náci magatartásról” tanúskodik. Ugyanakkor a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a kormány továbbra is kiáll a külügyminiszter mellett. /B. T. : Nem hagyják Cioroianut. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2007. november 15.

Kormányban és ellenzékben is következetes álláspontot képviselt a Demokrata Párt (PD) a kisebbségi törvénytervezetről – jelentette ki Emil Boc, a politikai alakulat elnöke. Boc Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnök nyilatkozatára reagált, miszerint Budapestről úgy látszik: a kormánykoalícióban maradt liberális párt és az RMDSZ továbbra is nyitott e témában, de a demokraták álláspontja változott. Boc hangsúlyozta: a jogszabály „ellentmond” Románia alkotmányának. A demokrata pártelnök azzal magyarázza Gyurcsány nyilatkozatát, hogy „a magyar miniszterelnök is sokszor úgy beszél, mint Adrian Cioroianu román külügyminiszter”. A Realitatea TV úgy tudósított: Gyurcsány támadást intézett a PD ellen azzal, hogy Traian Basescu államfő pártjának minősítette a demokratákat. /”Szóváltás”Gyurcsány és Boc között. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

2007. november 16.

Az Országos Diszkriminációellenes Tanács (CNCD) november 15-én nem kívánt dönteni a Romani Criss által Adrian Cioroianu külügyminiszter ellen benyújtott keresetben. A romaszervezet a tárcavezető korábbi kijelentését panaszolta fel, miszerint az egyiptomi sivatagba kellene kitelepíteni a romániai bűnözőket. A CNCD tagjai egyöntetűen tartózkodtak bármilyen ítélet meghozatalától. Ennek indoklásául Asztalos Csaba elnök elmondta, a testület már korábban véleményt nyilvánított ebben az ügyben, november 6-án nyilvánosságra hozott közleményében ítélte el a külügyi tárcavezető kijelentését, amely károsan hatott ki egy társadalmi kategória megítélésére. /B. T. : A CNCD tartózkodik. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2007. december 21.

Koszovó esetleges függetlenné válásának témájában fogadott el politikai nyilatkozatot a román parlament: Románia sem az egyoldalúan kikiáltott, sem az ellenőrzött függetlenséget nem ismeri el. Románia a tárgyalásos úton elért, megoldást támogatja. Adrian Cioroianu külügyminiszter közölte: „Álláspontunk szerint támogatni kell a kisebbségekhez tartozó személyek jogait, ugyanakkor ellenezzük a kollektív jogok biztosítását”. /Balogh Levente: Koszovó: Bukarest nem enged. = Krónika (Kolozsvár), dec. 21./

2007. december 24.

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

2008. január 5.

A Székely Nemzeti Tanács közleményében bírálta Adrian Cioroianu külügyminiszter Koszovó jogállása kapcsán hangoztatott kijelentését, hogy Románia ellenzi a kollektív jogok biztosítását a kisebbségek számára. A közlemény szerint a ,,Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának első szakasza kimondja a népek jogát az önrendelkezéshez, és ez a jog ma már nemcsak a szuverén államok létezésének alapja, de az államokon belüli önrendelkezés jogát érvényesítő autonómiák is erre épülnek”. Az egyezségokmányt Románia 1974-ben iktatta belső jogrendjébe, egy éve pedig egy olyan szövetségi rendszer tagállama, amely az európai civilizáció közös értékrendjére, az emberi méltóság és a szabadság megbecsülésére épül – emlékeztet a Fodor Imre elnök által jegyzett közlemény. Az SZNT úgy értékeli, hogy a koszovói példa bizonyítja, a népek önrendelkezési jogának érvényesülését megakadályozni nem lehet, ezért a koszovói albánokat Koszovó függetlensége és a koszovói szerbeket a széles körű autonómiához való jog illeti meg. Ugyanezen jog alapján a székely népet is megilleti Székelyföld autonómiája – szögezi le az SZNT -, amely miatt Románia kormányának, a román törvényhozásnak nem kell félnie. /Ferencz Csaba: Nem kell félni az autonómiától. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 5./


lapozás: 1-30 | 31-38




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998