udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 19 találat lapozás: 1-19
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Iorgulescu, Adrian

2005. augusztus 3.

Adrian Iorgulescu, a Romániai Zeneszerzők Szövetségének elnöke lesz a következő művelődési miniszter. További változások is várhatók. /D. I. – Sz. K.: Egyre valószínűbb a kormány átalakítása. Adrian Iorgulescu lesz az új művelődési miniszter visszatartása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 3./

2006. július 28.

Két héten belül jelentős összeget, mintegy 25 milliárd régi lejt utal ki a minisztérium a nagyváradi Kőrösvidéki Múzeum átköltöztetésére és az új székhely épületének felújítására, jelentette be Nagyváradon Adrian Iorgulescu tárcavezető. A közgyűjteménynek el kell elhagynia a hetvenes évek óta székhelyéül szolgáló római katolikus püspöki palotát, hogy azt a katolikus egyház jogerős bírósági ítélet nyomán visszakapta. Hasonló a helyzet a Bihar megyei könyvtárral is, amely a görög katolikus püspöki palotában működött, és amely szintén a kiürített laktanyakomplexum egyik épületében kap helyet. /Balogh Levente: Milliárdok az új múzeumnak. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2006. augusztus 28.

Teoctist ortodox egyházfő szerint Adrian Iorgulescu művelődésügyi miniszter megsértette a papságot és az egyházfőt azzal a kijelentésével, miszerint több pópa jelentéseket írt a Szekuritáténak a hívek gyóntatása után. „Meglepő, hogy egy értelmiségi ilyen valótlanságokat állítson a gyónás szentségéről” – mondta a pátriárka, aki hangsúlyozta: egy 1997 zsinati határozat értelmében az ortodox egyház szorgalmazza papjainak átvilágítását. /Teoctist szerint Iorgulescu megsértette az egyházat. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

2006. augusztus 30.

Az erdélyi magyar egyházak képviselői egyetértenek a klérus szekus dossziéinak feltárásával, de valamennyien úgy vélik, félő, hogy az, ami jelenleg átvilágítás címen folyik, nem több lejáratásnál, különböző politikai körök leszámolásánál. Pap Géza, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének semmilyen kifogása nincs az egyházi vezetők átvilágításával szemben. Szerinte az átvilágításra már 1990-ben sort kellett volna keríteni. Így nem lehet tudni, hogy az eltelt bő másfél évtized alatt milyen iratok tűntek el, kit „mostak tisztára”. Potyó Ferenc, a gyulafehérvári Római Katolikus Egyházmegye általános helynöke helyesli az államfő javaslatát, hiszen a püspökök is a román állam egyszerű polgárai. Sajnálatosnak tartja azonban, hogy míg a papok – sokszor kínzással, megfélemlítéssel, zsarolással kicsikart – együttműködését megbélyegzik, addig a kínzók és a megfélemlítők, a Szekuritáté fizetett alkalmazottai most más beosztásban, jó magas nyugdíjjal a zsebükben, nyugodtan élhetnek. Ugyanakkor sajnálatos jelenség, hogy akiket ártatlanul vádolnak meg, képtelenek tisztára mosni magukat. Szabó Árpád unitárius püspök rámutatott, az unitárius egyházban már 2002-ben határozat született: minden személynek, aki tisztségviselőnek jelentkezett, írásbeli nyilatkozatot kellett tennie arról, hogy milyen kapcsolatai voltak a Szekuritátéval. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök szerint, ha a törvény előírja az egyházvezetők átvilágítását, akkor tegyék meg. Az ortodox egyház ellenérzéssel fogadta Adrian Iorgulescu művelődés és vallásügyi miniszter kijelentését, miszerint a papok megsértették a gyónási titkot, így szolgáltatva információkat a volt Szekuritáténak. Az ortodox egyház már 1997-ben hozzá járult a papság szekus dossziéinak nyilvánossá tételéhez. /n.-h. d.–e.-r. f.: Egyetértenek az egyházfők az átvilágítással. Óvnak a hisztériakeltéstől, lejáratástól. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./

2006. szeptember 16.

Adrian Iorgulescu művelődés- és vallásügyi miniszter a kultúra kiemelkedő személyiségeinek szekus dossziéjának nyilvánosságra hozatalát követelte. Nem zárta ki azt, hogy a Szekuritátéval együttműködő művészek is létre hozhattak zseniális alkotásokat, viszont a Román Kommunista Pártot dicsőítő művészeknek vissza kellene vonulniuk. /Művészek az átvilágító bizottságnál? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

2006. szeptember 26.

George Maiort és Claudiu Saftoiut jelölte Traian Basescu államfő a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ), illetve a Külügyi Hírszerző Szolgálat (KHSZ) élére. A bejelentés meglepetést keltett, George Maior ugyanis a Szociáldemokrata Párt (SZDP) szenátora, míg a külügyi hírszerzés vezető tisztét az eddig elnöki tanácsadóként aktiváló Saftoiu töltheti be. Maiort az államelnök az ellenzéki párttal való egyeztetést követően nevezte meg Radu Timofte lehetséges utódjaként. A két hírszerző szolgálatot jelenleg ideiglenesen Mihai Florian Colda illetve Silviu Predoiu vezeti. /Váratlan jelölések a hírszerzés élére. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./ Adrian Iorgulescu liberális művelődésügyi miniszter közölte: az államfő „kezet nyújtott a PSD-nek” Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor ugyancsak csodálkozását fejezte ki a döntés kapcsán, hozzátéve: mindkét személyről jó véleménye van. A 38 éves Claudiu Saftoiu, a SIE igazgatói posztjának várományosa a Bukaresti Egyetem bölcsészkarán végzett, majd újságíróként tevékenykedett. A 39 éves Kolozsvárt született George Cristian Maior – jelenleg a szenátus védelmi bizottságának PSD-s elnöke – a Babes–Bolyai Tudományegyetem jogi karán szerzett diplomát, a Nastase-kormány idején pedig a védelmi minisztérium államtitkára volt. /Farcádi Botond: Basescu az ellenzéknek adta a SRI vezetését. = Krónika (Kolozsvár), szept. 26./

2006. október 31.

„Ha a román parlament elfogadná a kisebbségi törvényt, abból nemcsak a lutheránusok, hanem a magyar kisebbség is nyerne. Nemcsak elismernék ezáltal, hogy a magyar közösség alkotórésze a romániai társadalomnak, hanem így a magyarok megőrizhetnék identitásukat – nyilatkozta Mars S. Hanson püspök, a Lutheránus Világszövetség elnöke. Hanson Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel és Adrian Iorgulescu kultuszminiszterrel folytatott tárgyalásokat. A találkozókon kitért többek között az egyházi ingatlanok visszaszolgáltatására. /Kiss Előd Gergely: Lutheránus lobbi Bukarestben. A romániai magyar kisebbségért is közbenjár Hanson püspök. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 31./

2006. november 18.

Az 1956-os magyar forradalommal összefüggő romániai eseményekről nyílt emlékkiállítás Sor(s)ok között címmel november 16-án Budapesten. A tárlatot az együttes magyar-román kormányülés alkalmából Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitotta meg, köszöntőt mondott Adrian Iorgulescu, román kulturális miniszter. Hiller beszámolt arról, hogy az együttes kormányülésen több kulturális megállapodást kötött román partnerével. Így megegyeztek abban, hogy közös erőből újítják fel Fadrusz János kolozsvári Mátyás-szobrát, a gyergyószárhegyi Lázár-kastélyt, valamint a magyarországi zsákai román-ortodox templomot. Adrian Iorgulescu emlékeztetett arra, hogy Romániában csaknem 10 ezer, többségében fiatal embert tartóztattak le a magyar forradalom iránt kinyilvánított szolidaritásuk miatt. A letartóztatottak közül huszonnégyen az életükkel fizettek azért, mert kifejezték szolidaritásukat. A Ceausescu-rezsim alatt ezernél többen haltak meg a kommunista rendszer elleni tiltakozásuk miatt. A kiállításon eddig sosem publikált, nagyrészt a Szekuritáté Levéltárában őrzött drámai erejű iratok láthatók, de a tárlat újságcikkeket is bemutat a korszakból. /56-os emlékkiállítás Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 18./

2006. november 20.

Az 1956-os magyar forradalommal összefüggő romániai eseményekről nyílt emlékkiállítás az együttes magyar-román kormányülés alkalmából Budapesten. A Sor(s)ok között című tárlatot Hiller István oktatási és kulturális miniszter nyitotta meg, köszöntőt mondott Adrian Iorgulescu, Románia kulturális minisztere. Hiller István beszédében hangsúlyozta: „azt szeretném, ha a román és magyar kulturális miniszter ilyen nagyszerű kulturális eseményeken minél gyakrabban szoríthatná meg egymás kezét”. Adrian Iorgulescu emlékeztetett arra, hogy Romániában csaknem 10 ezer, többségében fiatal embert tartóztattak le a magyar forradalom iránt kinyilvánított szolidaritásuk miatt. A letartóztatottak közül huszonnégyen az életükkel fizettek azért, mert kifejezték szolidaritásukat. A Ceausescu-rezsim alatt ezernél többen haltak meg a kommunista rendszer elleni tiltakozásuk miatt. „ A kiállítás szervezője Varga Andrea történész. Romániában máig nem semmisítették meg semmisségi ítéletekkel a korabeli ítéleteket, és nem törekedtek a történelmi emlékezet korrekciójára. /Isán István Csongor: Sor(s)ok között: tárlat ’56-ról. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./

2007. január 10.

Kelet-Európa-szerte egyedülálló helyzet alakult ki Romániában a kastélyok visszaszolgáltatása kapcsán: az egykori tulajdonosok leszármazottai több épületet is visszakövetelnek, a román állam azonban hallani sem akar arról, hogy a jelentős turisztikai látványosságként üzemelő intézmények magánkézbe kerüljenek. Visszakövetelik a csucsai Goga-kastélyt, bár 1946-ban Veturia Goga, a költő özvegye nyilatkozatot írt alá, amely szerint az ingatlant a román államnak adományozza. Hasonló helyzet áll fenn a törcsvári kastély, illetve a Peles-kastély esetében is: a román állam minden követ megmozgatna, hogy megtarthassa az ingatlanokat. A törcsvári kastélyt tavaly májusban adták vissza Habsburg Domokosnak, ugyanakkor Adrian Iorgulescu művelődési és vallásügyi miniszter egyezményt írt alá a tulajdonossal, hogy a kastély három évig múzeumként működhessen tovább. Az állam vissza akarja vásárolni a kastélyt. Eckstein-Kovács Péter RMDSZ-es szenátor szerint az államnak vissza kell adnia adni a kastélyokat is, azok nem képeznek külön kategóriát. Erdélyben több jelentős épület is visszakerült az örökösök tulajdonába. Horváth-Tholdi Péter például visszakapta a marosnémeti László-kastélyt, négy és fél évig harcolt a tulajdonáért, végigmenve az összes fokozaton. A keresdi Bethlen-kastélyt 2004 novemberében a Legfelsőbb Bíróság visszaadta ugyan, azóta húzódik az átadás, Bethlen Anikó reménykedik, hogy végre megkaphatja jogos tulajdonát. A zabolai Mikes-kastélynak már mindkét épületét visszakapták. Mikes Kata és két fia Ausztriából költözött haza, most intézik a helyreállítást. /Sándor Boglárka Ágnes: Felemás helyzet a kastélyok visszaszolgáltatása körül. Eckstein-Kovács: Nem szívesen, de muszáj visszaadni. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 10./

2007. február 22.

Május 1. és december 1. között 5-100 ezer eurót pályázhatnak Romániában a magán- és jogi személyekként működő kortárs alkotók a PromoCult rendszerben – jelentette be Adrian Iorgulescu kulturális miniszter. /Gergely Edit: PromoCult – EU-s pénzekhez juthat a kortárs művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./

2007. március 5.

Megszüntette a kormány a Román Száműzetés Emlékintézetének elnökhelyettesi tisztségét, miután Calin Popescu-Tariceanu kormányfőt egy hónappal ezelőtt jogerős ítéletben kötelezte a bíróság, hogy visszahelyezze tisztségébe az intézmény 2005-ben leváltott elnökhelyettesét. A kormányrendeletet a kormányfőtitkárság megbízott vezetője, Radu Stroe, Adrian Iorgulescu művelődési miniszter, valamint Markó Béla művelődésért, oktatásért és EU-integrációért felelős miniszterelnök-helyettes kezdeményezésére fogadták el. Azért döntöttek így, mert az intézmény személyzetének létszáma túlságosan magas volt, ráadásul csupán az elnök hozott döntéseket, ezért az elnökhelyettesi tisztség fölöslegesnek bizonyult. A 2005-ben leváltott elnökhelyettest, Adrian Niculescut még 2003-ban nevezte ki a tisztségbe Adrian Nastase akkori kormányfő. Tariceanu kormányfő kezdeményezésére Niculescut 2005-ben visszahívták tisztségéből. /Balogh Levente: Egy „kényelmetlen” poszttal kevesebb. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2007. április 11.

Április 11-én tartja első ülését a második Tariceanu-kormány. A Nemzeti Liberális Pártból és az RMDSZ-ből újraalakult kabinetnek április 3-án szavazott bizalmat a parlament, a miniszterek pedig április 5-én esküdtek fel a Cotroceni-palotában. Adrian Cioroianu külügyminiszter az államfő és a kormányfő közötti „ütköző” szerepét kívánja felvállalni. Varujan Vosganian gazdasági és pénzügyminiszter fő gondja a tárca új struktúrájának kidolgozása. Tudor Chiuariu igazságügyi tárcavezető leszögezte, nem kíván például elődje, Monica Macovei nyomdokain haladni, vagyis egy ellene a parlamentben elfogadott egyszerű indítvány esetén nyomban leköszönne tisztségéből. Cristian David belügyminiszter a decentralizációra, a közigazgatási rendszer korszerűsítésére törekszik. Védelmi miniszterként Teodor Melescanu első útja Irakba vezetett, ahol a román katonai egységet kereste fel. Egyetért Calin Popescu-Tariceanu kormányfővel a román haderő visszahívásában, de csak a partnerekkel való egyeztetés után. Ludovic Orban szállítási miniszteri fontos teendőjeként nevezte meg az európai fejlesztési pénzalapokhoz való hozzájutás megkönnyítését, az autópályák építésének felgyorsítását, a vasúti közlekedés és a dunai hajózás fejlesztését. Cristian Adomnitei oktatási tárcavezető a minisztérium politikamentessé tételét ígérte. Szeptembertől 3-5 százalékkal nőnek a nyugdíjak – biztosított Paul Pacuraru munkaügyi miniszter. Ovidiu Silaghi az általa irányított területeken, a kis- és középvállalatok, az idegenforgalom, a kereskedelem és a szabadfoglalkozások esetében ígér előrelépést. Decebal Traian Remes mezőgazdasági miniszter gyökeresen átalakítaná a tárcát. Eugen Nicolaescu az eddigi vonalat viszi tovább az egészségügyi tárcánál, de nagyobb hangsúlyt helyez a decentralizációra,. A művelődési tárcavezetői tisztségben szintén megmaradó Adrian Iorgulescu is eddigi elképzeléseinek kiteljesítésén dolgozna. Mihai Voicu, a kormány és a parlament közötti kapcsolattartással megbízott miniszter azt kívánja, hogy: ez a kapcsolat minél olajozottabb legyen. /Bogdán Tibor: II. Tariceanu kabinet: van aki újít, van aki nem. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 11./

2007. május 17.

Az RMDSZ-nek lesz egy államtitkára a Művelődés- és Vallásügyi Minisztériumban, nyilatkozta Adrian Iorgulescu tárcavezető. A művelődési tárcának így három államtitkára lesz: Adrian Lemeni vallási ügyekkel foglalkozik, a PNL által kinevezendő államtitkár kulturális ügyekkel, illetve az RMDSZ által kijelölendő, kisebbségi ügyekkel foglalkozó államtitkár. /Államtitkári tisztség az RMDSZ-nek. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./

2007. szeptember 13.

A levéltárakra vonatkozó új törvénytervezet végső formája jövő héten kerül kormány elé, és ez év decemberéig az engedélyeztetésre is sor kerül – jelentette be Adrian Iorgulescu kulturális és vallásügyi miniszter A tervezet, amely a Román Kommunista Párt és a Kommunista Ifjak Szövetsége dossziéit is nyilvánosságra kívánja hozni, azokhoz a dokumentumokhoz is hozzáférést enged, amelyek eddig titkosítva voltak. A miniszter hangsúlyozta, mindaddig, amíg nem lehet akadálymentesen a kommunista iratokhoz hozzáférni, amíg „sáros múltú politikusok” nem törvényes eszközökkel ezt megakadályozzák, addig nem jöhet létre egyetlen átvilágíthatóságot szorgalmazó törvény sem. Hozzátette, sajnos a Szekuritate Irattárát Vizsgáló Bizottság /CNSAS/ nem bizonyította be mindeddig, hogy képes reális képet nyújtani a volt rendszer titkosszolgálatáról és annak illetékeseiről. A miniszter tájékoztatása szerint az archívumok továbbra is belügyminisztériumi felügyelete alatt maradnak. /O. M. : Megnyílnak a levéltárak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 13./

2007. november 7.

Hiába fejlődnek a gazdasági és diplomáciai kapcsolatok, „szubjektív hiányérzetei” vannak a román–magyar kapcsolatok terén – jelezte Adrian Iorgulescu román kulturális miniszternek Terényi János bukaresti magyar nagykövet. November 12-én rajtol az első bukaresti magyar filmhét volt. Iorgulescu szerint a filmhét beharangozó a november 14-i magyar–román kormányüléshez. A nagykövet szerint a kultúra pedig „nem pántlika” a hivatalos politikai kapcsolatokon – saját fontossága van. /Gergely Edit: Terényi: a kultúra nem pántlika. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 7./

2007. december 7.

„Pár napig Kolozsvár valódi európai térséggé változik, amelyben a színházi előadások ereje eltörli a nyelvi, etnikai vagy vallási korlátokat” – áll az üzenetben, melyet Adrian Iorgulescu kulturális és vallásügyi miniszter küldött a Kolozsvári Állami Magyar Színháznak abból az alkalomból, hogy Romániában a színházban hirdették meg először nagyközönség előtt a Kultúrák Közötti Párbeszéd Európai Évét. Az Interferenciák Nemzetközi Színházi Fesztivál keretében december 5-én örökös tagot választott a kolozsvári Állami Magyar Színház. A kitüntetett a Németországban élő Stief Magda volt, aki színészi karrierjét nagyrészt Kolozsvárott bontakoztatta ki. A kitüntetett művésznő reményét fejezte ki, örökös tagként is minél több alkalma lesz fellépni a kolozsvári színpadon. Hatalmas közönségsikert aratott az Interferenciák fesztiválon a spanyol Teatro de La Abadia társulata. /Nánó Csaba: Interkulturális halhatatlanság. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 7./

2008. augusztus 27.

Tovább folyik a vita a színházi intézmények alkalmazottainak bérrácsát is megállapító „színháztörvény” körül. Demeter András művelődési államtitkár – a jogszabálytervezet kidolgozója – elmondta, a fizetési rácsot, ami szerint megállapítják majd a színházi intézmények alkalmazottainak béreit, beépítették az új színháztörvénybe, amit szeptember 1-jétől életbe léptetnek. Az államtitkár és Adrian Iorgulescu művelődési miniszter szerint az előző törvény „szovjetikus” volt. Ezt európaibbá, modernebbé kellett tenni. A fizetési rácsok szorzóival nem értenek egyet a szakszervezetek. Szerintük a fizetéseket meg kell emelni anélkül, hogy az elvárások megváltoznának. Ezzel Demeter András nem ért egyet. /Szávuj Attila: Modern versus „szovjetikus” = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

2009. október 8.

Románia nem egykönnyen ismerte el bűnrészességét a zsidók deportálásában és szervezett megsemmisítésében, az egymást követő kormányok 1989 után is következetesen tagadták, hogy az országban is alkalmazták volna a „végső megoldás” embertelen elvét. Az 1989 utáni vezetők nem is mindig csak hallgatólagos beleegyezésével nem a zsidó áldozatoknak, hanem a pogromokat, deportálásokat elrendelő Ion Antonescu marsallnak emeltek szobrokat országszerte. A román hatóságok mindent megtettek azért, hogy eltitkolják, Romániában több tízezer áldozatot követeltek a bukaresti és iasi-i pogromok, és több százezer romániai zsidót öltek meg. Végül a több oldalról érkező nemzetközi nyomásnak engedve Bukarest nagy nehezen el/beismerte a romániai holokausztot és a náci szimbólumokat betiltó törvényt fogadott el. Mindeddig azonban ez csak annyi következménnyel járt, hogy a közterekről eltűntek az Antonescu-szobrok, és valamivel kevesebb utca viseli a fasiszta marsall nevét. Romániában a holokauszt-emlékműnek számos ellenzője volt. A hatóságok sem sürgették túlságosan felavatását. Az alapkövet még 2006 októberében elhelyezték Traian Basescu államfő és Adrian Iorgulescu akkori művelődési miniszter jelenlétében, a felavatással mostanáig várni kellett. Most végre felavatják az emlékművet, melyet az 1970 óta Németországban élő szobrász, Peter Jacobi tervezett. A hét méter magas, 10 méter széles, szoborcsoport hét részből áll, néhányuk neve szimbolikus: Oszlop, Via Dolorosa, Cigányok kereke, Dávid csillaga, Sírvers. Az emlékmű melletti 300 méteres falon tüntetik fel egyebek között a pogromok helyszíneit. /Bogdán Tibor: Holokauszt Romániában: hol volt, hol nem volt? = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 8./


lapozás: 1-19




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998