udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 163 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-163
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Severin, Adrian

1991. március 19.

Márc. 19-én a romániai újságírók képviselői tárgyaltak Adrian Severin reformügyi miniszterrel, ennek eredményeképpen /továbbá a felháborodás, tiltakozás láttán/ a kormány visszavonta a parlamentnek megküldött törvénytervezetét a sajtóvétségek büntetéséről. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 21./

1991. szeptember 5.

Mihnea Constantinescu kormányszóvivő szept. 5-i sajtóértekezletén beszámolt arról, hogy Adrian Severin államminiszter a nemzi kisebbségek szövetségeivel tárgyalt a kisebbségek panaszairól. A kormány 237 köztisztviselőt váltott le, mert államigazgatási tevékenységük összeegyeztethetetlen vállalkozói tevékenységükkel, köztük egy prefektust /Pataki Imrét, Hargita megye/, 26 alprefektust, 62 polgármestert, 34 alpolgármestert. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

1993. február 3.

Frunda György RMDSZ-képviselő, a román delegáció tagja, Románia Európa Tanácsba /ET/ való fölvétele tárgyalásakor dokumentumot adott át az ET titkárságának. A dokumentumban az RMDSZ rögzíti, hogy a román alkotmány nem biztosítja kielégítően a nemzetiségi jogokat. Szükség van arra, hogy kisebbségi törvény biztosítsa a szabad nyelvhasználatot, a személyi és kulturális autonómiát. Az ET parlamenti közgyűlésén a román képviselő, Adrian Severin kifejtette, hogy Románia elfogadja a kisebbségi jogokról szóló kiegészítést. Ugyenezen az ülésen Adrian Motiu, a Román Nemzeti Egységpárt képviselője átnyújtotta a Funar polgármester és Zanc Kolozs megyei prefektus által aláírt levelet, amelyben megmagyarázzák a Mátyás-szoborral kapcsolatban történeteket. /Magyar Hírlap, febr. 3./ A felszólalásokat követően az ET közgyűlése elfogadta a kisebbségi jogok jegyzőkönyv-tervezetét. Ez többek között tartalmazza az anyanyelv használatát, a pártalapítás és az autonómia alakításának jogát. Ezt a dokumentumot csatolják az Európai Jogok Chartájához és a szervezet tagállamai az októberi csúcstalálkozó után írják majd alá. /Népújság (Marosvásárhely), febr. 3./

1993. március 19.

A román parlament 19-én szavazott a bizalmatlansági indítványról. Az előző napon Iliescu elnök a televízióban durván kirohant az indítványt kezdeményező ellenzéki pártok ellen, beleértve az RMDSZ-t. A parlamenti ülésen a miniszterelnök Iliescuhoz hasonlóan beszélt, baloldali árulásnak minősítve az indítványt. A Nagy Románia Párt elnöke, Corneliu Vadim Tudor útszéli hangon támadt a "magyar- és cigánybérenc" ellenzékre, különösen az RMDSZ-re. Erre a hangnemre az ellenzék kivonult a teremből. Adrian Severin /Nemzeti Megmentési Front/ kijelentette, hogy Corneliu Vadim Tudor, illetve a Szocialista Munkapárt-beli Adrian Paunescu-féle neofasiszta, szélsőséges nacionalista szónoklatoknak nincs helye a parlamentben. Végül elvetették a bizalmatlansági indítványt, a 462 jelenlevőből 260-an elutasították, 192-en pedig támogatták. /Kiis Zsuzsa, Bukarest: A román parlament leszavazta az ellenzék bizalmatlansági indítványát. = Magyar Nemzet, márc. 20./

1993. szeptember 3.

Az Európa Tanács jogi és emberi jogi bizottsága párizsi ülésén komoly kételyek fogalmazódtak meg Románia ET-ba való fölvételét illetően. Stoffelsem holland küldött javasolta, halasszák Románia felvételét addig, amíg a román kormány teljesíti az ET-tagság a feltételeket. A holland javaslatra 12-en szavaztak, ellene 14-en. Végül a testület jóváhagyta, hogy Románia tagfelvételi kérelme az ET szeptemberi parlamenti ülése elé kerüljön. A román küldöttség tagja, Adrian Severin kiemelte, hogy Frunda György is Románia tagfelvétele mellett volt. Tabajdi Csaba elmondta, az ET-bizottság ajánlotta, hogy Románia tegyen lépéseket az idegengyűlölet, a diszkrimináció, az antiszemitizmus és kisebbségellenes jelenségekkel szemben, fogadjon el oktatási törvényt és helyt adott a kisebbségi törvény megalkotását sürgető magyar javaslatnak is. /ET-kételyek Románia tagságát illetően. = Népszava, szept. 3., Az ET jogi bizottsága jóváhagyta Románia tagfelvételét. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./

1993. szeptember 9.

Szept. 9-én a képviselőházban megvitatták az RMDSZ ET-nek küldött memorandumát. Először Takács Csaba ügyvezető elnök ismertette a szövetség álláspontját, majd Varga Attila frakcióalelnök vázolta a magyar kisebbség hátrányos helyzetét. Ezután sorra felszólaltak a román pártok képviselői, egyöntetűen elutasítva a memorandumot. Gabriel Tepelea a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt álláspontját ismertette: a memorandumot a Demokratikus Konvenció tudta nélkül juttatta el az RMDSZ az ET-hez. Adrian Severin szerint a memorandumot az RMDSZ szélsőséges szárnya készítette. A képviselő elutasította az autonómia gondolatát. A Román Nemzeti Egységpárt szerint a memorandum a Budapestről távirányított irredenta és revizionista politika része. Adrian Nastase házelnök bejelentette, hogy a mostani parlamenti ülés jegyzőkönyvét elküldik az ET-nek. /Ízekre szedett memorandum. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10, Memorandum-per a parlamentben. = 11./ "Nem az RMDSZ hivatott eldönteni, hogy Románia mennyire érett a teljes jogú tagságra"- jelentette ki Horia Rusu liberális képviselő, az ő megállapítása az is, hogy a romániai magyarság anyaországa Románia. A szociáldemokrata Sergiu Cunescu a memorandum visszavonását javasolta. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 11-12./ A felszólaló képviselők a memorandumot túlzottnak, szélsőségesnek, anakronisztikusnak minősítették. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke szerint nem volt még példa arra, hogy egy párt politikai dokumentumát más pártok törvényhozási vita tárgyává tegyék. /B. T.: Bukarest: Az RMDSZ a vádlottak padján. = Magyar Hírlap, szept. 10./

1993. szeptember 11.

Adrian Severin, a Demokrata Párt parlamenti képviselője kijelentette, hogy az újjászervezett Securitate a belügyminisztériumban fejti ki tevékenységét. Több száz volt szekus tisztet alkalmaznak, akiknek az ellenzéki politikusokat kell figyelni. Severin szerint a szekusok tevékenysége eredményeképpen több ellenzéki politikust elmozdítottak tisztségükből. /B. T., Bukarest: Szeku-adatgyűjtés ellenzékiekről. = Magyar Hírlap, szept. 11./

1994. április 16.

Románia mulasztását bírálta az ET-jelentéstevő, Friedrich König, aki a bukaresti rádiónak nyilatkozott. Jelentése elkészítéséhez további felvilágosításokat kért Teodor Melescanu külügyminisztertől. Romániának ápr. 15-ig kellett volna ratifikálni az emberi jogi konvenciót, azonban ez nem történt meg. Hasonló mulasztásoknak kívánja elejét venni a Bratinka-Severin néven ismertté vált klauzula, amely szerint az új tagállamok csak akkor vehetnek részt a parlamenti közgyűlés munkájában, ha teljesítik a felvételkor vállalt kötelezettségeket. /Bratinka József a magyar ET-küldöttség vezetője, Adrian Severin a Demokrata Párt képviselője/. A javaslattal egyetértett Frunda György RMDSZ-szenátor, ellene foglalt állást Florin Radulescu román küldöttségvezető és Dumitru Buzatu. /Magyar Hírlap, ápr. 16./

1995. január 16.

Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke kijelentette, hogy a kormányon levő Szociális Demokrácia Pártja és a három, nacionalista koalíciós partnerének együttműködése "Romániát a közép-kelet-európai térség első olyan államává változtatná, melyet szélsőjobboldali, fasiszta, extremista eszmék jegyében kormányoznak. Az első olyan ország vagyunk a térségben, amely a fasizálódás útjára tér." /Népszabadság, jan. 17./

1995. február 7.

A szenátus febr. 7-i ülésén Adrian Paunescu szenátor elmondta, hogy Florian Radulescu Botica szenátor, a román küldöttség vezetője Strasbourgban szégyenkezett azért, mert Frunda György, sőt Adrian Severin és Valentin Gabrielescu sem áll ki a kormány mellett. A francia lapok tele voltak a román állapotok ecsetelésével, válaszolta Frunda György. Severin pedig hangsúlyozta, hogy Nyugaton jól ismerik, kicsoda Corneliu Vadim Tudor, Gheorghe Funar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

1995. február 22.

Elszomorító volt végighallgatni a febr. 13-i képviselőházi ülést, írja Román Győző, az Orient Expressz főszerkesztője. Tömény nacionalizmus és intolerancia uralta a helyzetet. Petre Turlea kezdeményezte, hogy határozottan ítéljék el az RMDSZ-t. Az ellenzékiek közül is sokan ezen a véleményen voltak. A parasztpárti Ioan Ratiu szíve szerint beszélt a magyarság ellen, mindenütt irredentizmust szimatolva. Még az Ellenpontokat is fölemlegette, mint irredenta kiadványt, ráadásul szerinte a Securitate magyarokkal és zsidókkal volt tele, mert a románokban nem bíztak a kommunisták. Ratiu harciasságát megtapsolták a kormánypártiak. Voltak olyanok is, akik a dialógus szükségességét nem zárták ki, így Horia Rusu és Adrian Severin. A szavazáskor az RMDSZ kivonult a teremből, a parasztpártiak sem szavazták meg az elítélést, Adrian Nastase viszont az elítélő határozatra voksolt. /Megbélyegzettek. = Orient Expressz (Bukarest), febr. 22./

1995. május 3.

Máj. 3-án Bukarestben Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke Frunda György szenátorral együtt az 1201-es ajánlás megerősítése mellett foglalt állást. Elmondta, hogy Iliescu elnöknek az ajánlással kapcsolatos elutasító nyilatkozatai és a dokumentum körül kialakult hisztérikus légkör elképedést keltett az Európa Tanácsban. Radulescu Botica, a kormánypárt tagja, az ET parlamenti közgyűlésen megjelent román küldöttség vezetője és Valentin Gabrielescu ellenzéki szenátor viszont vitatta Severin nézeteit. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 6./

1995. július 22.

Júl. 17-e és 22-e között rendezték meg hatodik alkalommal Bálványoson a nyári egyetemet a Fiatalok a Demokráciáért Alapítvány, a Pro Europa Liga és a Pro Minoritate Alapítvány szervezésében. A rendezvényen szó esett a magyar-román kapcsolatokról, a kisebbségpolitikáról, a toleranciáról, a környezetvédelemről, a biztonságpolitikáról és az integrációs kérdésekről. A Fidesz részéről megjelent Orbán Viktor elnök, Kövér László, Németh Zsolt, az MDF részéről Halzl József, Papp Sándor és Martonyi János, ott volt Markó Béla, az RMDSZ elnöke és Adrian Severin, a Demokrata Párt elnöke is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 24., 580. sz., Új Magyarország, júl. 24./ Az előadók között volt még Tabajdi Csaba államtitkár, Kónya-Hamar Sándor képviselő, Fábián Ernő szociológus, Smaranda Enache, Horia Rusu liberális párti vezető és Costea Munteanu, a Polgári Szövetség Pártja alelnöke. /Magyar Nemzet, júl. 26./

1995. október 15.

Először meglepett, amikor az RNEP azzal vádolt, hogy eladom az országot a magyaroknak - kezdte okt. 15-i vitafórumát Horia Rusu, a Liberális Párt`93 elnöke Csíkszeredában. Nem kell félni, ha magyarlakta vidéken valaki magyarul írja ki a község nevét. Rusu elvetette a kollektív jogokat, viszont az egyéni jogok megadása jóval nagyobb fokú, az élet minden területére kiterjedő decentralizáció és az európai normák tiszteletben tartása megoldja a kisebbségi kérdést - jelentette ki. Szerinte a kormánykoalíció tagjai közötti nézeteltérés csupán választások előtti porhintés az ország szemébe. Rusu elítélte a közelmúltban szintén Csíkszeredában járt demokrata párti Adrian Severinnek azt a törvénykezdeményezését, hogy a Kovászna és Hargita megyei románságnak a választási eredménytől függetlenül legyen parlamenti képviselete. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 18./

1996. február 26.

Az ellenzéki Demokrata Párt parlamenti képviselője, Adrian Severin sajtóértekezletén kijelentette, hogy Iliescu elnök támogatást nyújtott a Palesztinai Felszabadítási Szervezet Izrael elleni harcához. Severin ismertette Jasszer Arafatnak 1992 decemberében a román elnökhöz írt levelét, melyben Arafat köszönetet mondott az eddigi román kiállásért és segítséget kért a kiképzéshez és fegyverek beszerzéséhez. Traian Chebeleu elnöki szóvivő hamisítványnak minősítette a levelet, de nem tagadta a levélváltás tényét. /Magyar Hírlap, febr. 26./

1996. március 27.

Valentin Gabrielescu parasztpárti szenátor igen sötéten látja Romániának az Európai Uniójába és NATO-ba való belépésének esélyeit. A Strasbourgban Romániát képviselő tíztagú delegációból csak hárman tudnak beilleszkedni az Európa Parlament különböző pártfrakcióiba: Adrian Severint a szociáldemokraták, Frunda Györgyöt és Valentin Gabrielescut kereszténydemokraták fogadták be. A többiek - mivel az Európa Parlamentből "hiányzik" az RNEP, NRP és az SZMP - csak ődöngenek - nyilatkozta a szenátor, aki szerint a román delegáció másik nagy hátránya az, hogy - ellentétben a magyar küldöttséggel - nem ismernek egyetlen idegen nyelvet sem. /Paunescuék csak ődöngenek. Az Európa Parlament nem ért románul. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 27./

1996. április 26.

Románia ET-megfigyelőinek újabb jelentését vitatta meg ápr. 25-én Strasbourgban az Európa Tanács jogi bizottsága. A tagok máj. 20-ig tanulmányozzák a szöveget. Adrian Severin képviselő a BBC-nek nyilatkozott: úgy döntöttek, hogy titkokban tartják a jelentés szövegét, hogy a nacionalista-xenofób mozgalmak ne használhassák föl a választási kampányban. A bizottsági döntés ellenére az Adevarul ápr. 26-i száma ismertette a jelentés tartalmát. A dokumentumban negatívumként szerepel a 133 polgármester leváltása, akik szinte mind ellenzékiek voltak, továbbá: az egyetlen papírgyárnak kiszolgáltatottak a lapok, ez gazdasági cenzúrát jelent, nincs haladás a jogtalanul elvett javak visszaadásában, az egyházügyi törvény elkészítésében. A tanügyi törvényt úgy kellene módosítani, hogy a magyar és a többi kisebbség megkapja mindazon jogokat, melyeket a törvény életbelépése előtt élvezett. /Az ET szeme továbbra is rajtunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27-28./

1996. június 28.

Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése megvitatta Bindig német képviselő jelentését a kisebbségek jogainak védelméről., amely támogatását fejezte ki az eddig elfogadott kisebbségvédelmi dokumentumok - köztük az 1201-es ajánlással kapcsolatban -, felhívta a figyelmet arra, hogy a tagállamok szerezzenek érvényt a kisebbségvédelmi keretegyezménynek, s a regionális és kisebbségi nyelvek Európa-chartájának.Hangsúlyozta, hogy az új értelmezés, melyet a Velencei Bizottság adott az 1201-es ajánlásnak, elhárít minden kétértelműséget a vitatott 11. szakaszt illetően. Megfogalmazásai módot nyújtanak olyan értelmezésre, hogy a dokumentum a pozitív diszkrimináció eszköze, miután bizonyos kollektív jogokat megad a kisebbségeknek. Frunda György RMDSZ-szenátor kijelentette, hogy a Velencei Bizottság által adott értelmezés elhárítja egyes államok fenntartásait az 1201-es ajánlást illetően. Végül a közgyűlés elfogadta az új kisebbségvédelmi ajánlást, melynek értelmében a kisebbségvédelmi keretegyezmény hatályba lépése után megalakítandó tanácsadói bizottság a kormányok fölötti széles körű meghatalmazásokkal rendelkező, független testületté válik. - Gyakorlatba ültetésére azonban - a Curierul national bukaresti lap szerint - ultra maximalista jellege miatt kevés az esély. A román küldöttség tagjai közül csupán Frunda György és Adrian Severin szavazta meg a Bindig-jelentést és az ajánlást. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 28./

1996. július 22.

Hetedik alkalommal nyitotta meg kapuit Bálványoson a Nyári Szabadegyetem, melyet a Pro Europa Liga, a Reform Tömörülés és a Fidesz szervez. A hazai, anyaországi és nyugati fiatalokat Smaranda Enache, Toró T. Tibor és Németh Zsolt /Fidesz/ köszöntötte. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Horia Mircea Rusu, a Liberális'93 Párt elnöke, Adrian Severin, a Demokrata Párt alelnöke és Markó Béla, az RMDSZ elnöke tartott előadást. Több mint száz fiatal jelent meg az első napon. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 23., Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 24./

1996. augusztus 14.

A Vocea Romaniei kormánylap szerint az egyes számú közellenségek: Tőkés László, Adrian Severin és egy csoport monarchista, akik "vígan árulják" a szent rögöt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

1996. augusztus 14.

A Vocea Romaniei kormánylap szerint az egyes számú közellenségek: Tőkés László, Adrian Severin és egy csoport monarchista, akik "vígan árulják" a szent rögöt. /Távirati stílusban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 14./

1996. december 9.

Parlamenti bemutatkozása előtt, dec. 9-én Victor Ciorbea megbízott miniszterelnök közzétette kormánylistáját és kormányprogramját. Két RMDSZ-politikus helyet kapott a kormányban: Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Tokay György a miniszterelnök mellé rendelt, a kisebbségi ügyeket felügyelő tárca nélküli miniszter. A kormányt a Demokratikus Konvenció legerősebb tömörülése, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt /KDNPP/ uralja hét miniszteri és több miniszteri rangú államtitkári poszttal, a Szociáldemokrata Unió hat tárcát kapott, köztük van a védelmi és külügyi. A kinevezettek között van Adrian Severin külügy-, Victor Babiuc védelmi, Gavril Dejeu belügy-, Virgil Petrescu oktatási -, Ion Caramitru művelődési miniszter. A kormány főtitkára Remus Opris /KDNPP/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 11., Magyar Nemzet, dec. 10./

1996. december 12.

Adrian Severin külügyminiszter dec. 12-én hivatalában fogadta Szőcs Ferenc bukaresti magyar nagykövetet, aki átadta Kovács László külügyminiszter meghívását a magyar-román alapszerződés ratifikációs okmányainak kicserélésére. Severin elfogadta a meghívást, közölve, hogy arra valószínűleg a következő héten kerül sor. A ratifikációs okmányok kicserélésével életbe lép a szerződés, és véleménye szerint a két ország között hosszú távú partnerség alakulhat ki. Severin az újságírók kérdésére elmagyarázta, mit ért ezen. A "megbékélés" passzív fogalom, mindenképpen a múltra utal. A partnerség viszont a jövőbe néz, aktív célkitűzés. A román külügyminiszter az euroatlanti integrációt a román külpolitikai alapvető céljaként jelölte meg, hangsúlyozva, hogy ezekhez a struktúrákhoz az út a szomszédokon át vezet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 14-15./

1996. december 13.

Az aktív, pragmatikus politikával szemben eddig egyfajta defenzív, formaságokra alapuló diplomáciát részesítették előnyben, nyilatkozott Adrian Severin, az új külügyminiszter. Románia képtelen volt megnevezni szövetségeseit és a gyakorlatban nem vett részt azon euroatlanti struktúrák építésében, amelyeknek részese kívánt lenni. - A választások után növekedtek Románia integrációs esélyei, azonban nem tragédia, ha az ország nem kerül be az első körben. Egyúttal aktív politikát kell folytatni Oroszország demokratizálásának elősegítéséért. Magyarországgal a partnerség elősegítését szorgalmazza. Severin helyesnek tartja, hogy a magyar kormány aláírta az alapszerződést a Vacaroiu-kormánnyal. Szerinte nem lenne okos túlmenni a szerződésben foglaltakon, mert azok az érvényes európai normákhoz igazodnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

1996. december 27.

Adrian Severin külügyminiszter dec. 27-én Budapestre látogatott. Tárgyalt Kovács László külügyminiszterrel, akivel kicserélték az alapszerződés ratifikációs okmányait, majd fogadta Horn Gyula miniszterelnök, Göncz Árpád köztársasági elnök és Gál Zoltán, az Országgyűlés elnöke is. Severin megbeszélést folytatott a magyar ellenzéki pártok vezetőivel. Severin külön kiemelte, hogy első útja Budapestre vezetett. Kovács László a sajtótájékoztatón beszámolt arról, hogy román kollégájával megállapodtak: újra megnyitják a kolozsvári és a debreceni főkonzulátust, emellett tiszteletbeli konzuli hivatalt létesítenek majd Győrben és Constancában: megállapodtak abban is, hogy a két külügyminiszter vezetésével kormányközi vegyes bizottságot hoznak létre az alapszerződésben foglaltak megvalósításának elősegítésére, januárban megszületnek az albizottságok, az egyik a kisebbségek ügyével foglalkozik. Kovács László szerint már a jövő év elején aláírható lehet a szabadkereskedelemről, a diplomák kölcsönös elismeréséről, a környezetvédelmi együttműködésről, a kombinált fuvarozásról és a szervezett bűnözés elleni közös fellépésről szóló megállapodás. A két külügyminisztérium szakmai együttműködését is írásos egyezmény fogja szabályozni. Szorgalmazzák, hogy rendszeressé váljanak a legmagasabb szintű találkozók. Megállapodtak új határátkelő helyek megnyitásáról és a jelenlegiek korszerűsítéséről. A tárgyaláson Kovács László felvette a kétnyelvű feliratok, az egyházak és kisebbségi közösségek kárpótlásának kérdését, illetve az oktatási törvény felülvizsgálatát. Horn Gyula a megbeszélés után kifejtette: egyetért azzal, hogy az együttműködésnek folyamatosan, lépésről lépésére kell megvalósulnia. Lezsák Sándor, az MDF elnöke a román külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után kijelentette: az új román vezetés immár gyakorlati lépésekkel bizonyította, hogy komolyan gondolta választási ígéreteit. Ettől új korszak kezdődhet a két ország kapcsolatában. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 28., Magyar Hírlap, dec. 28./ Az Adevarul szerint Severin külügyminiszternek nem volt hivatalos felhatalmazása a konzulátusok megnyitására vonatkozó "fedezet nélküli engedményeket" tenni a magyaroknak. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 30./

1997. január 6.

Magyarországi látogatásáról készített interjút Adrian Severin külügyminiszterrel az Adevarul, a lap élesen támadta Severint "könnyelmű" ígéretei miatt. A kétnyelvű feliratok kapcsán a külügyminiszter kifejtette: a nemzetközi dokumentumok értelmében a kétnyelvű feliratokat ott lehet alkalmazni, ahol jelentős számú kisebbség él. Az egyházi javak visszaadását illetően Severin magyar partnereinek kifejtette: ez Románia belügye, megoldása hosszadalmas és nehézkes lesz. /Magyar Hírlap, jan. 6./

1997. január 8.

Adrian Severin külügyminiszter a bukaresti Evenimentul Zilei jan. 8-i számában válaszolt a lapban jan. 6-án megjelent, budapesti tárgyalását támadó cikkre. Severin hangsúlyozta, hogy Magyarország Románia természetes szövetsége kell, hogy legyen. A külügyminiszter történelmi visszapillantásában kifejtette, hogy a sajnálatos 1990. márciusi események tovább késleltették az enyhülést. Szerinte Antall József néhai miniszterelnök, Für Lajos, Gheorghe Funar, Corneliu Vadim Tudor és Tőkés László nem szerencsés nyilatkozatai fenntartották a feszültséget, ugyanakkor a válság meghaladására tett lépések között volt a "Nyitott égbolt" egyezmény, Jeszenszky Géza volt külügyminiszter romániai látogatása, majd Melescanu és Kovács László budapesti találkozása, végül az alapszerződés megkötése. Adrian Severin hangsúlyozta, hogy a román-magyar párbeszédet az őszinteség és megértés jellemezte látogatása idején. Megállapodtak a vegyes bizottság felállításában, a bezárt konzulátusok megnyitásában. A tárgyaláson nem tértek ki olyan kényes kérdésekre, mint a Babes-Bolyai Egyetem vagy az elkobzott egyházi vagyon helyzete. Ezeket a kérdéseket a nemzetközi normáknak megfelelően, a román alkotmány és az alapszerződés alapján lehet megoldani, szögezte le Severin, aki végül bizalmat sürgetett, enélkül ugyanis a tegnapi ellenség nem válhat holnapi baráttá. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 9./

1997. január 22.

Adrian Severin külügyminiszter jan. 23-án Görögországban, Athénben tárgyalt görög kollégájával. Severin kijelentette, hogy a NATO-ba törekvő országokat egyidejűleg kell felvenni. /Népszabadság, jan. 24./

1997. január 25.

Malcolm Rifkind brit külügyminiszter Romániába látogatott, jan. 28-án találkozott a román vezetőkkel, köztük Emil Constantinescu elnökkel. A tárgyalás után Adrian Severin külügyminiszter elmondta, hogy Nagy-Britannia támogatja Románia NATO-felvételét. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1997. január 30.

Románia ledolgozza a kommunista uralom évtizedeiből örökölt lemaradását, és jó úton halad afelé, hogy csatlakozzon a NATO-hoz és más nyugati szervezetekhez - jelentette ki febr. 1-jén a Bukarestbe látogató John Kornblum amerikai külügyi államtitkár-helyettes, miután tárgyalt Adrian Severin külügyminiszterrel. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 4./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 151-163




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998