udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Hapenciuc, Adriana Klara

2003. szeptember 24.

RMDSZ-fiókszervezetetet hoznak létre Szucsáván, tájékoztat a Mediafax hírügynökség, az Adriana Klara Hapenciuc alapítótag kézjegyével ellátott sajtónyilatkozatot idézve. Több, Szucsávából, Campulung-Moldovenescből, Falticeniből, Dornavatrából és Gura Humoruluiból származó magyar nemzetiségű személy úgy döntött, hogy az RMDSZ keretében működő kulturális szervezetet alapít. Szucsávában az utolsó népszámlálás adatai szerint 400-an vallották magukat magyarnak. /RMDSZ-fiókszervezet alakul Szucsáván. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./

2003. november 11.

Nov. 8-án, Suceavában, a múzeumban több mint húsz személy gyűlt össze az RMDSZ helyi szervezetének alakuló ülésén. Közel két hónapos előkészítési munka után a suceavai kezdeményező csoport tagjai sikerrel könyvelhették el, hogy a megye magyar közössége igényt tart az önszerveződésre. A szövetséget a szórvány és szociális kérdésekért felelős főosztály vezetője, Porcsalmi Bálint ügyvezető alelnök képviselte. A suceavai RMDSZ szervezet jogi hátteret biztosítana a helyi közösségnek, illetve lehetővé tenné a hatékony és folyamatos kapcsolattartást a romániai magyarság országos szintű képviseletével. Az RMDSZ-szervezet alapító nyilatkozatát harminckilenc személy írta alá. Ezt követte az ideiglenes vezető testület kijelölése, amelynek tagjai a suceavai, falticeni-i, Vatra Dornei-i, Gura Homorului-i és Campulung Moldovenesc-i kezdeményező csoportok képviselői. A jelenlévők dr. Hapenciuc Adriana Klárát, a suceavai kezdeményező csoport vezetőjét bízták meg a további lépések lebonyolításával, valamint az RMDSZ- szel való kapcsolatok kiépítésével. /RMDSZ-szervezet Suceaván. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 11./

2004. augusztus 28.

Aug. 27-én megbeszélést tartott az RMDSZ Szórvány és Szociális Kérdésekért Felelős Főosztálya. Számba vették a Kárpátokon kívül élő közösségeket, szervezeteket. Jelen volt Hapenciuc Adriana Klára, Suceava megyei RMDSZ-elnök, Stanescu Szabó Anna, a Ramnicu-Valcea-i, Pálosi Ferenc, a Konstanca megyei, Benke Pável, a Bákó megyei RMDSZ elnöke, továbbá Garnai Ferenc, a Galac megyei RMDSZ alelnöke. A Communitas Alapítvány Magyar Ház programja keretében az említett területi szervezetek számára minimum 50 négyzetméteres Magyar Ház-központot biztosítanak, fejtette ki Takács Csaba. A négy regáti megyében mintegy 6 ezer magyar él, ehhez képest viszont a júniusi helyhatósági választásokon a szervezetek közel 17 500 szavazatot tudhattak magukénak. /Köllő Katalin: Regáti RMDSZ-szervezetek tanácskozása. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 28./

2006. július 19.

Suceava városban a pártok, szervezetek házában már van RMDSZ-iroda is, ez a legújabb. A magyarok havonta itt találkoznak. A városban jól megférnek egymás mellett lengyelek, lipovánok, oroszok, bolgárok, szlovákok, zsidók, ukránok és a magyarok. A moldvai városban Adriana Happenciuc a helyi RMDSZ elnöke, Ladó Zoltán az alelnöke. 2006-ig nem volt itt RMDSZ-képviselet, a magyarok sem nagyon jártak össze. Nem tudják, hányan is vannak magyarok, egyikük 550-et mond, másikuk 490-et, de még sokan vannak olyanok, akik magyarul beszélnek. A 2002-es népszámláláskor Suceava megyében 368-an vallották magukat magyarnak, és közülük csupán 66-an éltek a megyeszékhelyen. Többnyire még a kommunizmus idején idehelyezett értelmiségiek. A Duna TV-t Suceaván nem tudják nézni, nincs a kábeltévé-csomagban, panaszolták többen, és szinte irigykedve tekintenek a dornavátraiakra, akik már a 90-es évek közepétől nézhetik a Dunát a helyi kábelhálózaton. A Kossuth Rádió még úgy-ahogy fogható. Évente érkeznek viszont magyarországi kirándulócsoportok szép számmal. Főleg Dél-Magyarországról, Bonyhád környékéről, ahol letelepedtek a bukovinai magyarok. Az ő leszármazottaik, valamint más magyarországi turisták rendszeresen visszatérnek Bukovinába – az itteniek szívesen emlegetik Potápi Árpádot, Bonyhád fideszes polgármesterét, aki szintén erről a vidékről származik. Benkő Lajos eredetileg sporttanár, székelyudvarhelyiként élt már Onesti-en, 1976 óta pedig Bukovinában. Övé a megye egyik legnagyobb kenyérgyára, emellett bútorgyárat üzemeltet, fuvarozócége van. Piron Katalint pedig Csíkból helyezték át Szucsávára. /Mihály László, Suceava: Saját vállalkozásaikban bíznak a bukovinai magyarok. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998