udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 462 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-462
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ady Endre

1991. február folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1992. április folyamán

Temesváron évtizedek óta működik a Franyó Zoltán Irodalmi Kör /kezdetben Ady Endre nevét viselte/, mint a város magyar művelődési életének egyik legfontosabb fóruma. Létezése, helytállása, a kör kiadványa, a Lépcsők antológia komoly kultúrpolitikai tett volt a diktatúra idején. Az elmúlt évtizedben Mandics György vezette ügyvivő elnökként a kört. Sokoldalú irodalmi munkássága miatt azonban 1990 szeptemberében lemondott, illetve átadta tisztét Illés Mihálynak. Illés Mihály /sz. Temesvár, 1952/ mérnök, elbeszélései, regényei jelentek meg. A Franyó Zoltán Irodalmi Körnek kilenc írószövetségi tagja volt 1990 őszén /Anavi Ádám, Bárányiné László Ildikó, Bárányi Ferenc, Illés Mihály, Kiss András, Mandics György, Mandicsné Veress Zsuzsa /ő időközben elhunyt/, Oberten János és Pongrácz P. Mária. A későbbiekben az érdeklődés csökkent, kevesebben jöttek el a kör üléseire. Bárányi Ferenc politikai téren tevékenykedik, Bárányiné László Ildikót lefoglalja a szeretetszolgálatban betöltött munkája. Szükség lenne arra, hogy a fiatalok jelentkezzenek. A kör megindította az Ezredvég folyóiratot. Pénzhiány miatt azonban csak két számot sikerült megjelentetniük. /Boér Jenő: Hogyan tovább, Franyó-kör. = Művelődés (Kolozsvár), ápr./ Ezredvég /Irodalom, művészet, társadalom, Temesvár/ 1. szám: 1990 tavasz, 2. sz.: 1990 nyár Főszerkesztő: Szekernyés János, titkár: Boér Jenő.

1990. március 10.

Márc. 10-én Székelyudvarhelyen a helyi Tomcsa Sándor Irodalmi Kör kezdeményezésére megalakult az Erdélyi Műhely, a romániai magyar irodalmi körök fóruma. A tanácskozáson megjelentek a tordai Jósika Miklós Irodalmi Kör, a kolozsvári Ifjak Keresztény Egyesülete /IKE/, a zerindi Művelődési Kör, a kőröskisjenői Olosz Lajos Irodalmi Kör, a nagyváradi Tegesz/ő/ Kör, a székelyudvarhelyi Tompa László Irodalmi Kör, valamint a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör képviselői. Az Erdélyi Műhely célja a kapcsolatteremtés, tehetségápolás, az alkotók érdekvédelme, a fiatal alkotók támogatása, a magyar irodalmi körök összehangolása. A nagyváradi Kelet-Nyugat és székelyudvarhelyi Ablak szerkesztősége vállalja a színvonalas alkotások közlését. Az Erdélyi Műhely szervezőbizottsága nevében: Gittai István, Majla Sándor, Szűs László, Pintér D. István és Szőke Ildikó. /Erdélyi Műhely. = Szamosmente (Dés), márc., 3. sz., /Újraközölte: Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1990. szeptember 13.

Király Károly, Demény Lajos és Bleahu Marcian szenátorok szept. 13-án kelt nyilatkozatukban tiltakoztak az ellen, hogy a bukaresti 33-as /Ady Endre/ magyar líceumot a miniszteri rendelkezés ellenére sem foglalhatják el a magyar tanárok és diákok. /Szenátorok nyilatkozata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 16./

1990. szeptember 25.

A Romániai Magyar Demokrata Ifjak Szervezete nyilatkozatban tiltakozott a bukaresti Ady Endre Líceum tanulóinak állandó zaklatása ellen. /Romániai Magyar Szó, szept. 25./

1990. szeptember 26.

Az Ady Endre Líceum hetvenöt éve működik Bukarestben, illetve működött volna, ha öt évvel ezelőtt, 1985-ben meg nem szüntetik a magyar oktatást ebben az iskolában, Bukarest egyetlen magyar középiskolájában. 1989 után természetesnek tűnt a magyar iskola visszaállítása, mondta Pufulete Rudolf iskolaigazgató. Ezt először elfogadták, majd az indulatos román tiltakozások hatására a tanfelügyelőségtől átirat érkezett: újra kell indítani román osztályokat a magyar iskolában. A magyar tanárok és a szülők megállapították, nem szabad visszatáncolni, mert az a magyar iskolák ellen harcolókat fölbátorítanák. Beadványt készítettek a miniszternek. Gheorghe Stefan miniszter szept. 26-án fogadta a küldöttséget, melynek tagjai voltak Domokos Géza, az RMDSZ elnöke, Demény Lajos, Pufulete Rudolf iskolaigazgató és Nagy Benedek. Ugyanezen a napon az RMDSZ sajtóértekezletet tartott, melyre több mint hetven újságíró érkezett, a Reuter, a France Presse és a Guardian is képviseltette magát. A sajtóértekezleten elhangzott, hogy a miniszter határozatlan, enged a nyomásnak. Az RMDSZ választ vár beadványára. /L. A.: A bukaresti Ady Endre. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 28./ Ezen a sajtóértekezleten az RMDSZ parlamenti csoportja beszámolt a bukaresti magyar iskola körüli botrányról. Bitay Ödön RMDSZ-szóvivő, Bara Gyula, a bukaresti szervezet elnöke, Demény Lajos szenátor és Rudolf Pufulete iskolaigazgató ismertette az eddigi fejleményeket. A bukaresti magyar iskola helyzete része visszarendeződés jelenségének. Elhangzott egy szekus tiszt neve is, aki egyenruhában megjelenve akart nagyobb tekintélyt adni fellépéséhez. A Romania Mare szerkesztősége szervezi a román tanulók tüntetését. /Nits Áprád: A bukaresti magyar iskola kálváriája. Kik a visszarendeződés tábornokai? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 28./

1990. október 6.

Az RMDSZ vezetősége állásfoglalásában kifejtette, hogy az iskolaügy átalakítását nem oldották meg. Jellemzi a jelenlegi helyzetet a bukaresti magyar líceum esete. A minisztériumi rendelet gondoskodott a magyar középiskoláról, az Ady Endre Líceumról. Ennek ellenére román osztályokat indítottak a líceumban. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 6./

1990. november 9.

A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottsága Ion Iliescu elnökhöz írt levelében adott hangot a rendkívül nehéz, nacionalista támadások miatt megoldatlan helyzetnek. A magyar diákokat elüldözték, megverték, az iskola ablakait beverték, a nacionalisták a tanárokat nem engedték be az iskolába. A rendőrség tétlenül nézte az agresszív, magyarellenes tevékenységet. A szülők Iliescu elnöknek feltették a kérdést: Bukarestben van német, spanyol stb. iskola, egyetlen magyar líceum nem működhet a városban? /A bukaresti Ady Endre Líceum szülői bizottságának levele Ion Iliescu elnökhöz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 9./

1991. június 29.

Az Ady Endre Líceumba /Nagyvárad/ ősztől újból román osztályokat fognak indítani, nyilatkozott Viorel Sarca főtanfelügyelő. /Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 29./ Ez ellen nyílt levélben tiltakozott a líceum igazgatója, Szép Sándor /Bihari Napló, júl. 2./ és nyilatkozatában tiltakozott az RMDSZ Bihar megyei szervezete. /Bihari Napló, júl. 3./

1991. július 19.

Elképesztő vezércikk jelent meg a Crisana című nagyváradi napilap júl. 11-i számában. Aláírása: a nagyváradi helyőrség tisztjeiből verbuválódott csoport. Durva kirohanást tartalmaz az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ igazgatói hármasa ellen, alig burkolt fenyegetést Bihar megye és Románia minden magyarja ellen, minden nem román "nemzetáruló" ellen. Szeparatizmussal vádolják a líceumot. Torkig vannak a magyar pedagógusok, tanulók, szülők elbizakodottságával: ne átallnak önálló magyar iskoláért ágálni. Ezen az ősi román földön nem akarják a földrajzot és történelmet románul tanítani. A cikkben figyelmezettek: minden magyar fiatalnak ismerni kell az állam hivatalos nyelvét, különben jaj nekik! /A kolozsvári RMDSZ-tanácskozáson parlamenti képviselők elmondták: jelzéseket kaptak arról, hogy egyes tisztek embertelen bánásmódban részesítik a nemzetiségi katonákat./ Választ kell arra adni, hangsúlyozta Dénes László, miféle szélsőséges politikai csoportok működnek a váradi kaszárnyában? Melyik katonai parancsnok jóváhagyásával történik a katonai diktatúra kísérlete? Hogy merészeli "tisztek egy csoportja" fegyveres megtorlással fenyegetni a jogaik tiszteletben tartását követelő polgárokat? /Dénes László: A katonai diktatúra kísértete. Legközelebb már lőnek is? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 19./

1991. július 29.

Második alkalommal nyitotta meg kapuit júl. 29-én, Debrecenben az Ady Endre Akadémia, továbbképzést nyújtva határon túli magyar pedagógusok részére. A két hétig tartó továbbképzésen 150 Erdélyből, Kárpátaljáról, Jugoszláviából és Kárpátaljáról érkezett tanár, illetve negyven erdélyi orvos vesz részt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 31./

1991. december folyamán

A diáklapok változatlanul jelentkeznek, erre példa a Képződmény, a Benedek Elek Tanítóképző (Székelyudvarhely) "hébe-hóba megjelenő diáklapja" vagy a KHM, a Mikes Kelemen Líceum /Sepsiszentgyörgy/ kiadványa, ugyanezen középiskola lapja volt még a Fogak és a Pepita, no meg a Vándorló Iskola, a líceum alkalmi kiadványa. A KFT és a Tintaszósz a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ diáklapjai voltak, de az eredeti című: "...?" lap is az ő érdemük. Nehéz lenne összeszámolni hányfajta diáklap jelentkezett ebben az évben. Közöttük volt a Kobak, a Mircea Eliade Líceum /Segesvár/ lapja, a MÁG, a Márton Áron Líceum /Csíkszereda/ diáklapja, ez később Ergo néven látott napvilágot, a Garabonciás, az Ipari Iskola /Szilágysomlyó/ lapja, a Gaudeamus, a Mihai Eminescu Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Guguc, az Elméleti Líceum /Zilah/ diáklapja, a Gyorsuló Idő tudományos diáklap /Áprily Lajos Líceum, Brassó/, ugyanezen intézmény diákjai szerkesztették a Visszhang címűt is, a Haladjunk, a Bethlen Gábor Líceum /Nagyenyed/ lapja, az Isa, a Nagy Mózes Líceum /Kézdivásárhely/ lapja, a Kavics és az egy számot megért Tégla az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ lapja, a Stafilokópé a Salamon Ernő Líceum /Gyergyószentmiklós/ kiadványa és a Stafilokópé karácsonyi melléklete, a Kópé Mellén/k/let/t/.

1992. február 1.

Január derekán Szatmárnémetiben, a Kölcsey Ferenc Líceumban rendezték meg az első Erdélyi Magyar Diákszínjátszó Találkozót, melyen 12 csoport mutatkozott be. Fellépett a székelyudvarhelyi Tamási Áron Líceum Vitéz Lelkek színjátszó csoportja, a kolozsvári Brassai Sámuel Líceum Mákvirág, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Líceum Madipo csoportja, az aradi Ifjúsági Színpad, a szilágycsehi Faipari Líceum Fekete Angyalok csoportja, a zilahi Diákszínpad, a nagyváradi Ady Endre Líceum, a nagyváradi hatodikosok csoportja, a temesvári Bartók Béla Líceum Zsebszínpada, a nagykárolyi Madisz Klub, a csíkszeredai Márton Áron Líceum és a gyergyószentmiklósi Salamon Ernő Líceum csoportja. A diktatúra minden közösséget szétrombolt, azért örvendetes ez a seregszemle. /Gál Éva Emese: Diákszínjátszók találkozója. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1-2./

1992. május 24.

Máj. 21-24-e között Torockón rendezte meg a Magyar Középiskolások Országos Szövetsége /MAKOSZ/ az Erdélyi Diákújságíró Találkozót. Megjelentek többek között a Kavics /Ady Endre Líceum, Nagyvárad/, a Csiky-Csuky /Csíki Gergely L., Arad/, a Juventus /Bartók Béla L., Temesvár/, a Képződmény /Benedek Elek L., Székelyudvarhely/, a Szellem /Mikó Imre L., Sepsiszentgyörgy/, Ergo /Márton Áron L., Csíkszereda/, Guguc /Zilah/, Tentamen /Bolyai Farkas L., Marosvásárhely/, Visszhang /Áprily Lajos L., Brassó/, Remény /Brassai Sámuel L., Kolozsvár/, Kotta Nélkül /Báthory István L., Kolozsvár/, a kézdivásárhelyi Isa, a kovásznai Füles Hírek és a szovátai Szünet szerkesztői. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./

1992. november 13.

A harmadik Érdmindszenti Zarándoklat rendezvénysorozata nov. 21-22-én lesz Szatmárnémetiben és Ady Endre szülőfalujában. 1990-ben A politikus Ady megközelítése volt a címe, 1991-ben Költészet és hit, idén pedig Ifjú szívekben élek címmel a Kárpát-medence fiatalságát hívják meg. Nov. 20-án ökumenikus istentisztelet lesz, majd ifjúsági fórum következik. Nov. 21-én megkoszorúzzák Szatmárnémetiben az Ady-fordító Gabriel Georgescu szobrát, majd Érdmindszentre utaznak. /Ifjú szívekben élek... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

1992. november 21.

Ady Endre emlékünnepség, érmindszenti zarándoklat /nov. 20-21/. Nov. 20-án Szatmárnémetiben, a Láncos-templomban kezdődött az ünnepség, ökumenikus istentisztelettel, beszédet mondott - többek között - Tőkés László püspök és Reizer Pál szatmári katolikus püspök. Érdmindszenten folytatódott az emlékezés, koszorút helyezett el Katona Tamás államtitkár, a magyar kormány nevében, Zalatnay István a Határon Túli Magyarok Hivatala képviseletében, továbbá az RMDSZ, az EMKE, a MADISZ képviselői. Tőkés László beszédében arról szólt, hogy az egyházak hordozzák a legnagyobb felelősséget a magyar ifjúságért. A nemzeti egyetemességet hiányolta a magyar ifjúságban. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), nov. 24, nov. 25./

1992. december folyamán

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

1993. január 9.

Az Ady Endre Líceum /Nagyvárad/ diákjai az oktatási- és tudományügyi miniszterhez írt nyílt levelükben tiltakoztak Jankó Szép Sándor igazgató 1992. dec. 21-én történt jogtalan leváltása ellen. Mivel a tanári kar kérelme ellenére sem helyezték vissza hivatalába, és elfogadható indokot sem közöltek, a diákok egynapos figyelmeztető sztrájkot tartanak. /Nyílt levél. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./ Jan. 8-án az Ady Endre Líceum szülőbizottsága - a diákok képviselőivel - felkereste Bihar megye főtanfelügyelőjét, Viorel Sarcát, azonban a főtanfelügyelő elzárkózott Jankó Szép Sándor igazgató visszavételétől. /A főtanfelügyelő hajthatatlan. = Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 9./

1993. január 12.

Nagyváradon az Ady Endre Líceum diáksága nyílt levélben fordult az Oktatási és Tudományügyi Minisztériumhoz, tiltakozva Jankó Szép Sándor igazgató törvénytelen módon történt leváltása miatt. A diákok és a szülőbizottság jan. 11-én tiltakozó nagygyűlést és figyelmeztető sztrájkot tartottak. /Egy mondatban. = Romániai Magyar Szó (Budapest), jan. 12./ Előzmény: jan. 9-i jegyzet.

1993. augusztus 3.

Negyedik alkalommal rendezi meg augusztusban a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem az Ady Endre Akadémiát. A kéthetes program célja a határon túli magyar értelmiségiek, elsősorban pedagógusok, szakmai továbbképzése. Idén újból bővült a kínálat, az eddigiek mellé /magyar nyelv és irodalom, történelem, néprajz, művelődéstörténet, számítástechnika/ beépült a pedagógia és a tanításmódszertan. Kétszázötven erdélyi, felvidéki, vajdasági pedagógus látogat el Debrecenbe. A rendezvényt a tervek szerint Szabad György, a parlament elnöke nyitja meg. /Széles Tamás: Ady Endre Akadémia Debrecenben. = Magyar Nemzet, aug. 3./

1993. november 21.

Nov. 20-21-én az RMDSZ szenátusi frakciója kihelyezett ülést tartott Szilágy megyében, Zilahon, ahol találkoztak a megye RMDSZ-tanácsosaival, polgármestereivel és a választmányi tagokkal. Érdmindszenten Ady Endre születési évfordulóján koszorúztak, Krasznán és Szilágynagyfaluban is jártak. A helyiekkel folytatott beszélgetésből kitűnt, hogy a legtöbb gond a földtörvény alkalmazásával és a privatizációval van, súlyosak a nyugdíjasok problémái.. A találkozó célja: talpraállítani az elbizonytalanodott embereket. /Fejér László: Kihelyezett frakcióülés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25./

1994. április 6.

Nagyváradon több utca magyar nevet kapott, így lett Tabéri Géza, Schiff Ernő, Reményik Sándor, Rimanóczy Kálmán, Szent László /Sfantul Ladislau/ utca, ezenkívül a Kanonok sor visszakapta nevét /Sirul Canonicilor/. Székelyhídon is jóváhagytak több magyar utcanevet, így Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Kazinczy Ferenc és Irinyi János utca. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 6./

1994. május 27.

Varga Gábor, az RMDSZ Bihar megyei elnöke író, első kötete /Hatodik ostrom, Kriterion, Forrás-sorozat/1980-ban jelent meg. A hetvenes években a nagyváradi Ady Endre Irodalmi Kör egyik lelkes résztvevője, elnöke volt, második, novellákat tartalmazó kötete Az ittmaradt nyár /Facla, Temesvár, 1984/. Régóta semmit sem tud írni, minden idejét leköti munkája. /Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 27./

1994. október 3.

Nagyváradon okt. 3-án új oktatási intézmény nyílt meg, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/ szervezésében a Sulyok István Református Főiskola keretében egyéves sajtószaktanfolyam indult. A tanfolyam az Ady Endre Sajtókollégium elnevezést kívánja felvenni. A romániai magyar sajtóban dolgozó mintegy ötszáz újságíró szakképesítése megoldatlan. Az előadók között van Kántor Lajos, Kiss Gy. Csaba, Pomogáts Béla, Hankiss Elemér, Molnár Gusztáv, Lengyel László és Mester Ákos. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 5./

1994. december 21.

1990 őszén indult Kolozsváron a bölcsészkaron harmadik szakként az újságírói, 1993-tól önálló szak a történelem tanszék keretében, tíz hallgatójuk van a magyar nyelvű képzés keretén belül. Nagyváradon pedig az Ady Endre Sajtókollégium keretében egyéves képzés indult, tájékoztatott Cseke Péter, a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete oktatási bizottságának elnöke, aki szintén tanít Kolozsváron, sajtóelméletet és sajtótörténetet. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 21./

1995. január 21.

Honismeret a Bihari Naplóban címmel az 1994-es esztendő írásaiból nyújt összefoglalót a napilap, a lapban megjelenés dátumával jelölve az eseményt. Ebben szerepel például: jan. 26. -megalakult Nagyváradon a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság; márc. 19. -26-án megalakult a Nagyváradon Erdély első magánszínháza, a Kiss Stúdió; ápr. 14. - új lap született Nagyváradon, a Partium, a Partiumi Közlöny melléklete, az Erdélyi Kárpát Egyesület és a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság lapja; nov. 16. - Margittán felavatták Ady Endre szobrát a református templom kertjében. /Bihari Napló (Nagyvárad), jan. 21-22./

1995. február 18.

Febr. 18-án tartotta közgyűlését Marosvásárhelyen a Magyar Újságírók Romániai Egyesülete /MÚRE/. Kántor Lajos, a Korunk főszerkesztője, egyben a MÚRE elnöke tartott beszámolót az előző, 1993-as közgyűlés óta eltelt időről. Az 1994-es nívódíjat Sylvester Lajos /Háromszék/ és Halász Anna /Bukaresti Rádió/ kapta. Posztumusz elismerés illette Bálint András /Hargita Népe/ több évtizedes munkáját. Különdíjat kapott Ferenczes István Székely apokalipszis, illetve Benkő Levente Szárazajta riportsorozata. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 22./ Az egyesületnek 381 tagja van, anyagi gondok jelentkeznek, a fizetés alacsony. A Babes-Bolyai Egyetemen 1993-ban indult az újságíró szak, jelenleg 25 hallgatójuk van, 1994-ben pedig Nagyváradon nyitotta meg kapuit az Ady Endre Sajtókollégium, ahol 35 fiatal tanul. A MÚRE megszavazta egy újságíró szakszervezet létesítését. Tisztújítás történt, újraválasztották Kántor Lajost elnöknek, Gáspár Sándort ügyvezető elnöknek. Megválasztották az igazgatótanácsot, ezen belül a területi alelnököket is. /MTI, Temesvári Rádió, febr. 20./

1995. március 29.

A Határon Túli Magyarok Hivatalának vendége volt márc. 29-én a nagyváradi Ady Endre Sajtókollégium. Tabajdi Csaba politikai államtitkár és Törzsök Erika fogadta az újságíró-növendékeket. Törzsök Erika felvetette, hogy egy jóval erősebb Magyarország esetében sem lenne célszerű a mintegy 160-180 romániai magyar nyelvű lapot hosszabb távon támogatni. Ez ugyanis nem járul hozzá ahhoz, hogy az említett lapok saját lábukra álljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 31., Magyar Nemzet, márc. 30./

1995. április 4.

Hatodik alkalommal rendezték meg a Mikes Kelemen Magyar Nyelv és Irodalomversenyt, idén Nagyváradon volt a döntő, az Ady Endre Líceumban, ahol tizenhat megye 189 diákja mérte össze erejét márc. 26-31-e között. A tiszteletbeli elnök Fábián Imre költő-szerkesztő volt, ügyvezető elnök dr. Kozma Dezső egyetemi tanár volt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

1995. április 19.

Csíkszeredában az Ady Endre Általános Iskola tanárai megalakították a Németh Géza Társaságot, a szórványmentéssel akarnak foglalkozni. /Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 451-462




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998