udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 351 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-351
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Albert Álmos

1993. augusztus 28.

Catherine Lalumiére, az ET főtitkára Brassóba látogatott és hangsúlyozta, hogy Brassó megye kisebbségeinek helyzetéről kíván tájékozódni. Madaras Lázár képviselő kifejtette, a megye kisebbségeinek helyzete ellentmondásosan alakult. Vannak előrelépések, de visszalépések is. Pozitívum, hogy magyar iskolát sikerült szervezni, hogy a helyi rádió és tévé magyar nyelvű műsort is sugároz. Viszont minden területen csökkent a kinevezett magyar vezetők száma, ugyancsak csökkent a szakképzett magyar tanárok létszáma, a brassói Áprily Lajos Gimnáziumot épületét három év elteltével még mindig nem birtokolja teljes egészében. A Nagy-Románia Párt még a meglevő kisszámú magyar vezetőt is el akarja távolítani. A román hatalom visszautasítja az RMDSZ-szel való közvetlen tárgyalást, ehelyett továbbra is a kormánykoalíció nacionalista pártjainak magyarellenes nyomása érvényesül. /Előrelépés és visszalépés. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 1./ Catherine Lalumiére, az ET főtitkára aug. 28-án Székelyföldre látogatott romániai látogatásának befejezéseképpen. Sepsiszentgyörgyön találkozott a prefektúra képviselőivel /ezen a megbeszélésen csak a helyi románok voltak jelen/, Albert Álmos polgármester pedig francia nyelvű levelet nyújtott át neki, melyben a hatalom kisebbségpolitikájának kettősségére hívta fel a figyelmet. Orbán Árpád megyei tanácselnök az itteni lakosság gondjairól szólt. /Flóra Gábor: Képmutatás nélkül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 31./ Kedvező változásokat tapasztalt Romániában, jelentette ki Lalumiére a repülőtéren. /Új Magyarország, aug. 30./

1993. augusztus 31.

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége aug. 31-i, Kolozsváron tartott ülésén határozatot hoztak az RMDSZ képviselőinek visszahívásáról a Nemzeti Kisebbségi Tanácsból. Elemezték az RMDSZ Románia ET-felvételével kapcsolatos álláspontját, Tőkés László tiszteletbeli elnök, Borbély László és Frunda György jelenlétében elemezték a neptuni találkozó nyomán kialakult helyzetet. Az Ügyvezető Elnökség figyelembe veszi az elhangzottakat az SZKT elé terjesztendő elemzés megfogalmazásakor. Az Ügyvezető Elnökség elfogadta a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban a szakértői tanácskozás ajánlásait. Jóváhagyták az információs rendszer kialakításának programját, továbbá Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester Catherine Lalumiére asszonynak átadott beadványát. Ebben tiltakozott az ellen, hogy Kovászna megye prefektusa az adminisztratív bírósághoz fordult a városi és községi tanácsok helyi referendum kiírásáról szóló határozatai ellen. Az Ügyvezető Elnökség felháborodását fejezte ki Hargita megye alprefektusának kinevezése ellen, aki a Szocialista Munka Pártja aktivistája. Nevezett aktivista nyílt támadást intézett az RMDSZ ellen. /RMDSZ dokumentumok. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 3./

1993. december 15.

Három székelyföldi polgármester, Albert Álmos /Sepsiszentgyörgy/, Dézsi Zoltán /Sepsiszentgyörgy/ és dr. Ferenczy Ferenc /Székelyudvarhely/ Magyarországon tárgyalt arról, hogy Székelyföld is bemutatkozhasson az 1996-os világkiállításon. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 15./

1993. december 28.

Felháborodást váltott ki Kovászna megyében, hogy a most megalakult állami vagyonalap vállalatok fölé rendelt megbízottait szinte kizárólag román nemzetiségű, a régi rendszerben kompromittált emberekkel akarja betölteni. Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is tiltakozott. Ennek hatására több kinevezés függőben maradt. /B. Kovács András: Függőben maradt döntések. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 28./

1995. január 10.

A választott helyhatóságok jogkörét bővíteni kell, különben bajosan lehet azokat önkormányzatnak nevezni, mondta Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere. Az első lépés lehetne: a pénzügyi hivatalok a minisztériumi alárendeltségből a polgármesteri hivatalokhoz kerüljenek, ugyanígy a rendőrség, a népesség-nyilvántartó iroda /jelenleg a rendőrséghez tartozik/, a tűzoltóság, a tanügyi és egészségügyi intézmények, továbbá a múzeumok, könyvtárak, színházak. A központi hatalom minderről hallani sem akar. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

1996. február 21.

A helyi önkormányzatok működését a helyi közigazgatási 1991/69. számú törvény szabályozza. A prefektúra felügyelete alá vonja az önrendelkezési területeket, a prefektus felülbírálja a választott testületek döntéseit. Az RMDSZ-en belül megalakult az Országos Önkormányzati Tanács, azonban az adott törvény keretei között kevés eredményt érhetnek el. Néhány város helyzetét ismerhetjük meg. Marosvásárhelyen a 25 városi tanácsosból 14 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció jól működik, azonban munkájukba nem sikerült bevonni Nagy Győző polgármestert. A kétnyelvű utcatáblákat még mindig nem sikerült kirakni, a polgármesteri hivatalban csak románul jelennek meg a feliratok. Csíkszeredában a helyi tanács és a polgármesteri hivatal összehangoltan működik. Létrehozták a szociális konyhát, a Gyermekmentő Intézetet. Sepsiszentgyörgy 23 tagú tanácsából 18-an az RMDSZ listájáról kerültek be. A pénzügyi autonómia hiányzik. Albert Álmos polgármester újraindul a következő választáson. Szatmárnémetiben a 25 tagú városi tanácsból 11 RMDSZ-es. Az RMDSZ-frakció meg tudta akadályozni a hátrányos törvények elfogadását. A legfőbb eredmény az, mondta Zeng László, az RMDSZ-frakció vezetője, hogy sikerült elfogadtatni jelenlétüket. Nagyváradon a helyi önrendelkezés nem működik, a prefektus nem fogadja el a városi tanács döntéseit. Kolozsváron Gheorghe Funar pártelnök-polgármester tettei uralják a híreket. Amikor a tanácstagok a funari döntés ellen szavaznak, nevüket közreadják a helyi román sajtóban, kipellengérezve őket. A tanács 31 tagjából heten RMDSZ-esek. Többször sikerült megakadályozniuk szabálytalanságokat. Brassóban a 31 tagú városi tanácsba hárman az RMDSZ színeiben jutotta be. A háromnyelvű utcaneveket hiába javasolták, mert azt a kormánypártiak elutasították. Aradon a 31 tagú testületből négyen RMDSZ-esek, sikerült elérniük, hogy a tanács határozatait a nemzetiségek nyelvén is kinyomtatják. /Simon Judit: Koldus önkormányzatok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 21./

1996. március 15.

Sepsiszentgyörgyön volt a legjelentősebb márc. 15-i ünnepség, amelyet a Duna Televízió közvetített. Mintegy 15-20 ezer ember gyűlt össze. Elsőnek Nemes Antal, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke lépett a szónoki emelvényre. A román hatalomnak elsősorban az itt élő magyarsággal kellene békét kötnie, hangsúlyozta. Markó Béla mondott beszédet, majd Lábody László, a HTMH elnöke következett, aki így szólt az egybegyűltekhez: kéri azokat a kisebbségi politikusokat, akik fő politikai ellenfeleiket kicsi közösségükben keresik, hogy "emlékezzenek arra a felelősségükre, amellyel ennek a közösségnek tartoznak." Beszédet mondott még két magyarországi parlamenti képviselő, Fedor Vilmos /MSZP/ és Boross Péter /MDF/ volt miniszterelnök. A megjelentekhez szóltak még: Nemes Antal, a Sepsiszéki RMDSZ elnöke, Puskás Bálint, a megyei RMDSZ-elnök, Albert Álmos, sepsiszentgyörgyi polgármester és Tempfli József nagyváradi megyéspüspök. Csíkszeredában első ízben tartották az ünnepséget a Szabadság téren, ahol Borbély Ernő, az RMDSZ területi elnöke és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere szólt a tizenötezres tömeghez. Marosvásárhelyen Zonda Attila megyei RMDSZ-elnök mondott beszédet. Incidens Csíkszeredában történt, ahol letépték a Petőfi és Balcescu szobránál elhelyezett koszorúkat, a román és magyar zászlókat. Márc. 16-án rendőrségi rendszámú terepjáróból kiszálló két egyenruhás és egy civilruhás személy garázdálkodott. Az egyik tettest azonosították Iuliu Crisan rendőrszázados személyében. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 18., 741. sz./ Borbély Ernő területi RMDSZ-elnök és dr. Csedő Csaba, Csíkszereda polgármestere a város lakossága nevében közleményben tiltakoztak a márc. 15-i megemlékezés szimbólumait meggyalázó garázdálkodás ellen. Különösen veszélyes, hogy ilyen gaztetteteket a hatalom egyenruháját viselő személyek követték el. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 19., 742. sz./ Brassóban viszont a márc. 15-i ünnepségen megjelentek a román ellenzéki pártok képviselői is. /Magyar Nemzet, márc. 16./ További márc. 15-i ünnepségek: Székelykeresztúron a főtéren zajlott az ünnepi megemlékezés, megkoszorúzták Petőfi és Balcescu szobrát. Benyovszki Lajos polgármester köszöntötte az egybegyűlteket, majd Asztalos Ferenc képviselő mondott beszédet. Szatmárnémetiben Láncos templomban volt a rendezvény. Nagykárolyban a Kaffka Margit Művelődési Társaság volt a szervező. A szabadfalui Petőfi emlékműnél gyűltek össze a temesvári magyarok , dr. Bárány Ferenc képviselő mondott beszédet, Dan Lancrama, a Polgári Szövetség helyi elnöke is szólt az összegyűltekhez, az egyetlen nem magyar szervezet képviselőjeként, majd Matekovits György, az Ormós Zsigmond Társaság elnöke emlékezett a honfoglalás 1100. évfordulójára, végül 11 facsemetét ültettek a honfoglalás emlékére. A besztercei magyarság először ünnepelt nyilvánosan, a művelődési házban, nem templomban, mint azelőtt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 18./ Kézdivásárhelyen a Gábor Áron téren gyűlt össze az ünneplő tömeg, ahol Csapó I. József szenátor, a város szülötte hangsúlyozta: Székelyföld autonómiája nem sértené Románia területi integritását, nem jelent szeparatizmust. Dr. Tamás Sándor jogász kifejtette, hogy "közösségünk hosszú távú fennmaradásának egyetlen esélye a belső önrendelkezés. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 16./ Rendhagyó ünneplés történt Nagyenyeden, ahol 1918 óta először emlékezett márc. 15-re a város magyarsága. Dr. Brendus Gyula, az RMDSZ Fehér megyei szervezetének elnöke és Incze Tibor szenátor méltatta a nap jelentőségét a református vártemplom udvarán, majd megkoszorúzták a pár éve felavatott Széchenyi-emléktáblát, majd a várfal elé vonultak, ahol közös sírban nyugszanak 1849 magyar mártírjai. Az RMDSZ-székházban fejezték be az emlékezést. /Győrfi Dénes: Ahova nyolcvan éve nem került koszorú! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./ 1849-ben románok megrohanták Nagyenyedet és halomra ölték a magyar lakosságot.

1996. május 1.

Az RMDSZ a júniusi helyhatósági választásokra Románia 16 megyéjében 254 polgármester-jelöltet, 257 alpolgármester-jelöltet, 6412 helyi tanácsos-jelöltet és 594 megyei tanácsos-jelöltet indít, közölték az RMDSZ vezetőinek bukaresti sajtóértekezletükön. Az RMDSZ az 1992. évi helyzettől eltérően, amikor a Demokratikus Konvenció pártjaival szövetségben indult a helyhatósági választásokon, idén nem tagja semmilyen országos szövetségnek, de helyi szervezetei továbbra is nyitottak elsősorban a demokratikus ellenzék pártjaival való együttműködésre. Csak a három magyarellenes programot hirdető szélsőséges párttal utasítja el eleve az RMDSZ a helyi összefogás lehetőségét. Az RMDSZ az eddigi polgármestert jelölte Sepsiszentgyörgyön Albert Álmos, Székelyudvarhelyen Ferenczy Ferenc, Gyergyószentmiklóson Dézsi Zoltán személyében, Csíkszeredában és Marosvásárhelyen viszont új jelöltje Buzás László, illetve Fodor Imre. Saját jelöltje indul továbbá Szatmáron Riedl Rudolf, Besztercén Bot Katalin, Brassóban Török Ernő, valamint Nagyváradon Csapó József és Aradon Hosszú Zoltán szenátorok személyében. /Az RMDSZ helyhatósági kampánya. Bukaresti sajtóértekezlet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1996. augusztus 10.

Aug. 10-én Sepsiszentgyörgy sportstadionjában istentisztelettel egybekapcsolt záróünnepséggel ért véget a Magyar Reformátusok III. Világtalálkozója. A világ negyvenhárom országából érkezett többezer református előtt Tőkés László püspök köszöntőjében méltatta a jó rendezést, a hatóságok megértését, kiemelte az ökuménia szellemében lebonyolított összejövetel sikerét. Köszönetét fejezte ki a történelmi egyházaknak, az önkormányzatoknak, valamint azoknak a román keresztényeknek, akik nem engedtek az uszításnak, sőt néha támogatták a találkozó lebonyolítását. Úgy ítélte meg, hogy a feszültségkeltő légkör dacára jó körülmények között zajlott le a világtalálkozó. A részvevőket Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere is. Az istentiszteleten igét hirdetett Gulácsi Lajos kárpátaljai püspök és Csiha Kálmán kolozsvári püspök. Felszentelték Sepsiszentgyörgy belvárosi gyülekezetének új református templomát, ezen a napon nyílt meg az egyházművészeti kiállítás a Székely Nemzeti Múzeumban. Ugyancsak Sepsiszentgyörgy adott otthont két tudományos szimpóziumnak is "A reformáció Háromszéken" és "Egyházi művészet a Háromszéken" címmel. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 13., 843. sz./

1997. május 3.

Ápr. 28-án tartott közgyűlése után állásfoglalást bocsátott ki az RMDSZ sepsiszentgyörgyi szervezete, melyben tiltakozott a csendőrlaktanya építésének folytatása ellen. Albert Álmos polgármester az RMDSZ háromszéki képviselőivel és szenátoraival Bukarestbe utazott és a belügyminisztertől kérték az építkezés leállítását. Eredményt nem tudtak elérni, ezért az RMDSZ helyi szervezete felhívással fordult a magyar lakossághoz, hogy aláírásukkal nyomatékosítsák a tiltakozó beadványt. Az RMDSZ állásfoglalása kiemelte, hogy a számtalan tiltakozás ellenére az építkezés folytatódik. Az RMDSZ tüntetést is kilátásba helyezett. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3-4./

1997. július 5.

Júl. 5-én a magyarországi Neszmély községben Megvalósítható önkormányzatiság címmel Kárpát-medencei önkormányzati konferenciára került sor a Magyarok Világszövetsége rendezésében. A bevezető előadásokat Tabajdi Csaba, a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára és Duray Miklós, a szlovákiai Együttélés elnöke tartotta. A konferencia három témát érintett: az önkormányzatokra vonatkozó törvénykezés helyzete a Kárpát-medencében; az önkormányzatok társulási lehetőségei, az önkormányzati szövetségek kérdése; az önkormányzati társulások, szövetségek szerepe az európai integrációban. A rendezvényen részt vett és előadást tartott Székely István, az RMDSZ önkormányzatokért felelős ügyvezető alelnöke, Tamás Sándor és Varga Attila parlamenti képviselők, Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere és Török Sándor, Kézdivásárhely alpolgármestere. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9., 1067. sz./

1997. október 31.

Okt. 31-én Sepsiszentgyörgyön a tanácsülésen Albert Álmos polgármester felolvasta Ion Gavra egységpárti képviselő okt. 29-én kelt, a képviselőház állandó bizottságának címzett levelét, melyben a Hargita és Kovászna megyében élő románok elnyomásáról írt. Többek között azt állította, hogy a két megye román lakói ugyanazokat az atrocitásokat élik át, mint Észak-Erdély román lakói a horthysta uralom alatt. Az RMDSZ újraállítja a magyar közigazgatást, az RMDSZ etnikai tisztogatást folytat, nincsenek román iskolák, nincsenek román templomaik. Albert Álmos Ion Bumbu egységpárti tanácsos véleményét kérdezte Gavra állításairól. Bumbu szerint ezek az állítások nem légből kapottak. Kónya Ádám közbevetette, hogy például Sepsiszentgyörgyön is van ortodox templom. Papp Attila a megyei prefektúra hivatalos adataiból idézett: a katonai, rendőri, hírszerzői szolgálatok vezetői kizárólag románok, 30 közintézményből 15 élén románok állnak, a megye 12 bírójából 9 román, annak ellenére, hogy a román lakosság aránya Kovászna megyében 23,4 %. /Szekeres Attila: Újhorhorthyzmus Székelyföldön? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 1./

1998. április 16.

Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./

1998. május 18.

Máj. 18-án a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium, a Sepsiszentgyörgyi Polgármesteri Hivatal, az RMDSZ Városi Szervezete, az EMKE Háromszéki Mikes Egyesülete közös szervezésében a Székely Mikó Kollégium Dísztermében, majd a Polgármesteri Hivatal Fogadótermében bensőséges ünnepség keretében köszöntötték 70. születésnapja alkalmából Domokos Géza írót és műfordítót, a Kriterion Könyvkiadó egykori alapító igazgatóját, a Kriterion Alapítvány elnökét, az RMDSZ volt elnökét. Ebből az alkalomból Göncz Árpád, a Magyar Köztársaság elnöke a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét adományozta Domokos Gézának a romániai magyar közéletben kifejtett kiemelkedő politikai és kulturális tevékenységéért. A magas kitüntetést a sepsiszentgyörgyi városházán rendezett fogadáson Szőcs Ferenc, Magyarország bukaresti nagykövete adta át az ünnepeltnek, akit köszöntött Albert Álmos polgármester és Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke. A rendezvényen jelen volt az erdélyi magyar művelődési és közélet számos személyisége, köztük Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke, több RMDSZ-szenátor és képviselő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 19., 1266. sz./

1998. június 19.

Barabás Miklós halálának századik évfordulója alkalmából egyedülálló kiállítás nyílt a nagy festő műveiből, és egyben ünnepi rendezvénysorozat kezdődött Sepsiszentgyörgyön. A rendezvényekre a városba érkezett Göncz Árpádné Zsuzsanna, a magyar köztársasági elnök és Nadia Constantinescu asszony, a román államfő felesége, akik az ünnepi megemlékezés fővédnökei. A centenáriumi rendezvények sora jún. 20-án a Székely Nemzeti Múzeumban kezdődik, ahol "Negyvennyolcasok Barabás Miklós kőnyomatain" címmel nyílik kiállítás, majd koszorúzásra kerül sor a festő közeli szülőfalujában, Kézdimárkosfalván, ottani mellszobránál. Jún. 20-án délután nyílik a képtárban a Barabás Miklós emlékkiállítás, amelyen a magyar Művelődési és Közoktatási Minisztérium nevében Inkei Péter helyettes államtitkár, a román Művelődési Minisztérium nevében pedig Kelemen Hunor államtitkár mond üdvözlő beszédet. A megnyitóbeszédet az eredeti tervek szerint dr. László Gyula professzor mondta volna, a sors azonban közbeszólt: útban a rendezvényre - és egyben szülőföldjére - az idős tudós Nagyváradon váratlanul elhunyt. Az ünnepi szónokok között van dr. Dan Grigorescu bukaresti akadémikus, dr. Rózsa György budapesti művészettörténész, míg a helyi házigazda, Jánó Mihály művészettörténész, a megyei művelődési felügyelőség főtanácsosa lesz. Jún. 21-én a közeli árkosi művelődési központban nyílik tudományos konferencia a nagy művész életéről és munkásságáról, jún. 22-én a vendégek a környék nevezetességeivel ismerkednek. A román és a magyar állami és művészeti intézmények példás együttműködésével szervezett centenáriumi ünnepségeken jelen lesznek természetesen a helyi állami és önkormányzati hatóságok képviselői, élükön Gheorghe Tatu megyei prefektussal és Orbán Árpáddal, a megyei tanács elnökével, valamint Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármesterrel. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 20, 22./

1998. szeptember 1.

A sepsiszentgyörgyi helyi tanács tiltakozást juttatott el a sajtóhoz, melyben az RMDSZ tanácsosai a helyi csendőrlaktanyának a tanács jóváhagyása nélküli felépítése ellen tiltakoztak. A tanácsosok úgy látják, a laktanya építésének "egyedüli célja a város etnikai összetételének megváltoztatása". A lap szerint a határozatot megküldik az elnökségnek, a kormánynak és az ET kisebbségi tanácsának is. A tanácsosok egyik érve a kaszárnya mérete, amit túlzásnak tartanak a megye és a város lakosainak számához viszonyítva. Váncsa Árpád, a határozat kezdeményezője, úgy vélte, hogy a városban állomásoztatott csendőrök száma több százra fog rúgni, tekintettel arra, hogy csupán a hivatásos káderek számára 80 lakást terveznek építeni. Ekkora állomány megváltoztatja a város etnikai összetételét, ami éles ellentétben áll a román-magyar alapszerződésbe is beépített 1201-es ajánlattal - szögezte le Váncsa. A javaslat éles szópárbajt váltott ki a román és a magyar tanácsosok között. A Háromszék szerint "Bumbu Ion egységpárti tanácstag kifejtette, a laktanya-telepítés az egységes román nemzetállam dolga, és nem néhány más nemzetiségű állampolgáré". Czimbalmos Csaba alpolgármester azt sérelmezte, hogy az építkezést mégis folytatják, holott előzőleg megegyezés született arra vonatkozóan, hogy a kérdést tárgyalások útján fogják rendezni. Albert Álmos polgármester fájdalmasnak nevezte, hogy a belügyminisztérium más intézményekkel és pártokkal tárgyal, a helyi közigazgatás képviselőivel nem. Miután a belügyminisztérium képviselőjével a helyszínen is tárgyaltak, és arról volt szó, hogy először a megyei rendőrség székhelyét építik fel, jelenleg nem azon dolgoznak. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 1./

1999. június 8.

Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke reagált arra, hogy Albert Álmos. Sepsiszentgyörgy polgármestere megdöbbent azon, hogy a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítéséről folyt tanácskozáson Orbán nem csatlakozott a Hargita megyei tanács által kezdeményezett humán erőforrás konzorciumhoz. Orbán Árpád kifejtette, hogy a Kovászna megyei tanács egyetért a székelyföldi felsőoktatási hálózat kiépítésével. Azért nem csatlakoztak, mert az eddigi közös vállalkozás nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A Sepsiszentgyörgyön működő két főiskolai szak - menedzserképzés és helyi közigazgatás - mellett ősztől indul Kézdivásárhelyen a magyar nyelvű felsőfokú tanítóképzői szak. Kezdeményezték egy pénzügyi főiskola elindítását, ebben az ügyben tárgyaltak a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorával. Ugyancsak kezdeményezték az együttműködést a Veszprémi Egyetemmel, elindult az oktatói és hallgatói csere. /Orbán Árpád, Kovászna megye tanácselnöke: A székelyföldi magyar oktatásért. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. június 8.

A sepsiszentgyörgyi városháza 400 négyzetméter medgyesi síküveget adományozott vajdasági testvérvárosának, Magyarkanizsának. Ugyanis a jugoszláviai NATO-bombázások során találat érte a kanizsai önkormányzathoz tartozó Horgos települését, és a légnyomás közel 150 lakóház ablakait törte be. A szállítmány lerakodásban a kísérő Albert Álmos polgármester és Ördög Lajos tanácstag is kivette részét. Bacskulin István polgármester a magyarkanizsai önkormányzat nevében köszönte meg Sepsiszentgyörgy segítségét. A 17 millió lej értékű segélyen kívül a Családtól családnak jeligével meghirdetett akció nyomán gyűlt hat csomagot is átadták a vajdaságiaknak. /Kanizsa köszöni a segítséget. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 8./

1999. augusztus 2.

Martonyi János magyar külügyminiszter júl. 30-i háromszéki látogatásán a megyei önkormányzat vezetője, Orbán Árpád tanácselnök, Márton Árpád háromszéki RMDSZ-elnök, képviselő, Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester, a prefektúra felelős vezetői fogadták a vendéget, aki Markó Béla szövetségi elnökkel érkezett Sepsiszentgyörgyre. Szívélyes találkozó zajlott le a megyei könyvtár Gábor Áron termében meghívottakkal és a sajtó munkatársaival. Martonyi választ adott a megye magyar lakosságát foglalkoztató kérdésekre: a magyar egyetem, a lehetséges autonómiák, a magyarországi munkavállalás, a kettős állampolgárság, az egyházi javak, a román közvélemény felé szóló eredményes kommunikáció sorra szóba kerültek. A helyi Selektronik Televízió egyenes adásban közvetítette a magyar külügyminiszter bevezetőjét: a magyar külpolitika érdeke, hogy mindenki ott maradhasson egyénileg és közösségként is magyarnak, ahol született. /(Flóra Gábor): Önbizalomra ösztönzött a magyar külügyminiszter. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 2./

1999. szeptember 15.

Szept. 14-én Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy polgármestere jóváhagyta a Keresztély Irma főtanfelügyelő által kezdeményezett képző központ létesítését a nemrég kiköltöztetett Újvárossy-kerti óvoda épületében. Ma a hétmilliárd lej értékű beruházás előtanulmányát a főtanfelügyelő az Oktatási Minisztériumban mutatja be. A székelyföldi átképző és továbbképző központban helyet kap a tanfelügyelőség, a főépületben előadótermeket, szálláshelyet és étkeztetésre alkalmas helyiséget rendeznek be. A beruházást a minisztérium költségvetéséből finanszírozzák. /Pedagógusképző központ lesz Sepsiszentgyörgyön. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 15./

1999. december 13.

Dec. 11-én Sepsiszentgyörgyön, a Székely Nemzeti Múzeumban köszöntötték Egyed Ákost, hetvenedik születésnapja alkalmából. Albert Álmos polgármestere köszöntötte Egyed Ákost, majd Háromszék becses kitüntetését: a Kultúra Szabadságáért díjat adta át az akadémikusnak Jánó Mihály, a megyei művelődési felügyelőség vezetője. Az ünnepelt érdemeit Cserey Zoltán történész méltatta. /(Flóra Gábor): Szülőföld és jeles fia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

2000. február 17.

Febr. 17-én Németh Zsolt politikai államtitkár Csíkszeredában négy székelyföldi város magyar polgármesterével folytatott megbeszélést. A találkozón Csedő Csaba István csíkszeredai, Szász Jenő székelyudvarhelyi, Páll Árpád gyergyószentmiklósi és Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester vett részt. Az erdélyi magyarságnak csak egyharmada él Székelyföldön, mégis a Székelyföld egyfajta központot jelent az egész romániai magyarság számára, s azok az intézmények, amelyek az egész romániai magyarságot szolgálhatják hosszú távon, egyre hangsúlyosabban jelennek meg és fognak megjelenni itt - hangsúlyozta a találkozó után Németh Zsolt. Fontosnak nevezte, hogy a magyar kormány támogatásával létrejövő egyházi hátterű magyar magánegyetemnek legyen egy lába Székelyföldön is. Az egyetem helyéről az elkövetkező hónapokban dönt az illetékes kuratórium. Elmondta, hogy jelenleg két koncepció létezik: az egyik szerint egy erős központnak kell lennie, míg a másik több város intézményei közötti együttműködésben látja az egyetemet. - Elmondta, hogy a magyar és a román kormányfő már eldöntötte: Csíkszeredában és Konstancában magyar konzulátus nyílik. A polgármesterekkel tartott találkozót követően Németh Zsolt a csíkszeredai Corvina könyvesházban mutatta be Fábián Ernő A megmaradás parancsolatai című esszékötetét. Az erdélyiséggel mint politikai entitással foglalkozó írások gyűjteménye a budapesti Osiris kiadó gondozásában jelent meg. /Németh Zsolt Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 18./

2000. április 13.

Orbán Viktor miniszterelnök bukaresti látogatásának előestéjén, ápr. 13-án román pártok és kulturális szervezetek tüntetést szerveztek Sepsiszentgyörgyön a város magyar nemzetiségű vezetői ellen. Ezzel egy időben a legnagyobb ellenzéki párt azt követelte, hogy a román nemzetbiztonságért felelős szervek azonnal vizsgálják ki Hargita és Kovászna megyében a helyi közigazgatásban dolgozó magyar nemzetiségűek tevékenységét. Sepsiszentgyörgyön mintegy félezer román tüntetett a város magyar nemzetiségű polgármestere, Albert Álmos ellen. A megye minden részéről Sepsiszentgyörgyre szállított tömeg ortodox egyházi zászlók és román nemzeti lobogók alatt román nacionalista jelszavakat skandálva vonult a városi tanács épülete elé. /Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 15./ Sepsiszentgyörgy főterén, románok kulturális-felekezeti egyesületeik, ligáik felhívására tüntettek a helyi román etnikumot ért állítólagos "sérelmeiknek" ellen. Tizenöt pontba foglalt, memorandumnak titulált követelés-listájukat át is adták Albert Álmos polgármesternek. Lehetetlen volt nem észlelni a tüntetés célzatosságát, politikai töltetét. A két etnikum együttélésének megbontásában érdekelt erők léptek színre. Az itt élők többsége által használt nyelv, a magyar nyelv közigazgatásból való mellőzéséért és a magyar egyetem létesítése ellen tiltakoztak. /(Flóra Gábor): Ki emel falat Háromszéken? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

2000. április 17.

Folynak az RMDSZ-előválasztások, jelöltállítások. Csík terület szervezet: ápr. l6-án előválasztásokat tartottak Csíkszeredában, 25%-os részvétel mellett. Vidéken a részvétel meghaladja az 50 %-ot. - Ápr. 15-én Sepsiszentgyörgyön 26 %-os részvétel volt az előválasztásokon (5955 leadott szavazat). Az előválasztások eredménye: Albert Álmos polgármester-jelölt, ugyanakkor a jelenlegi alpolgármesterek - Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László - az alpolgármester-jelöltek. A tanácsosi lista rangsorolása: Kónya Ádám, Szentes Ádám, Czimbalmos Kozma Csaba, Albert Ildikó, Kató Béla, Nemes Tibor, Pethő István, Gazda Zoltán, Dezső András, Kovács István, Nagy Gábor, dr. Kovács István, , Tulit Attila, Puskás Attila, Fodor László, Kalamár György, Balogh Klára, Jánó Mihály, Tóth B. Csaba. - Ápr. 15-én Kolozsváron a megyei tanácsosok rangsorolását végezte el a Kolozs Megyei Képviselők Tanácsa. A megállapított sorrend: Molnár Géza, Böjthe Dániel, Buchwald Péter, Váncsa Pál, Pállfy Zoltán, Lakatos András, Bitay Levente, Székely István, Pethő Zsigmond, Kerekes Sándor, Török Bálint, Takács Gyula, Barazsuly Emil, Balogh Csaba, Farkas Zoltán. - Ápr. 15-16-án Marosvásárhelyen 13 szavazókörzetben mintegy 7000 választó adta le szavazatát az RMDSZ tanácsosjelöltjeinek megállapítása céljából. Ez a szám azonban nem éri el a Maros megyei szervezet által megszabott 20%-os érvényességi küszöböt. A város polgármester-jelöltje Fodor Imre /a jelenlegi polgármester/. - Ápr. 14-én került sor Nagybányán a városi tanácsosok tevékenységét kiértékelő és jelölő küldöttgyűlésre. A polgármester-jelölt Szaniszló József, a megállapított tanácsosi sorrend: Szaniszló József. Ludescher István, Virág Árpád, Farkas Zoltán, Szentgyörgyi Sándor, Capusan Edit, Vida Zoltán, Simori Sándor, Vlaicu Zsuzsa, Vida István, Székely József, Kölcsez Ferenc. - Ápr. 15-én, Temesváron a Temes megyei küldöttgyűlés meghallgatta, majd rangsorolta a megyei tanácsosjelölteket. A kialakult sorrend:Marossy Zoltán, Bodó Barna, Szász Enikő, Szilágyi Géza, Kása József, Király Zoltán, Ferencz András. Ezt követően a városi küldöttgyűlés a Temesvár városi tanácsosjelöltek listáját állapította meg a következők szerint: Fórika Éva, Halász Ferenc, Oberst László, Somogyi Attila, Bárányi Ildikó, Dukász Péter. Április 14-én Székelyudvarhelyen a széki választmányi ülés megerősítette Antal István jelölését a polgármesteri tisztségre. /Előválasztások, jelöltállítások Erdélyben. = RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 17. - 1703. sz./

2000. május 4.

Petre Turlea képviselőt, az emberi jogi, vallási és kisebbségi parlamenti bizottság tagját meghívták Csíkszeredára, az Európa napra, egy szemináriumra. Turlea válaszlevelében közölte, a szemináriumon nem tud részt venni, mivel: "Látom, a résztvevők közt az RMDSZ parlamenti képviselői és szenátorai is szerepelnek. Köztudott, hogy ők sohasem ismerték el az egységes román nemzetállamot, szétrombolásáért harcolnak, Nyugaton heves propagandát folytatnak ellene, és megbecstelenítik jelképeit. Egyetlen román hazafi sem ülhet le egy asztalhoz, nem tárgyalhat nyugodtan ilyen sovén szélsőségesekkel. Megdöbbentem, hogy a meghívót Albert Álmos polgármester úr is aláírta, az, aki konokan visszautasítja, hogy a román állam kötelező jelképeit viselje, aki állandóan elnyomja a sepsiszentgyörgyi románokat. A szeminárium témájára egyszerű a válasz: mindaddig, amíg Hargita és Kovászna megyét szélsőségesen sovén magyarok fogják vezetni, itt az európaiság csak álom, nem pedig valóság." A válaszlevél önmagáért beszél. /(Váry): Európa napja. Turlea nem jön a "sovén" magyarokhoz. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 4./

2000. június 26.

Megalakult a sepsiszentgyörgyi tanács 19 RMDSZ-es, 1 függetlenné lett, valamint 3 TDRP-RNEP-RNP koalíciós városatyával. Nyilvánvaló volt, hogy maradnak a régi alpolgármesterek, Czimbalmos Kozma Csaba és Fodor László, mégis a tanács megalakulása előtti napokban Fodor László visszalépett, nem akarta vállalni az alpolgármesteri tisztséget. Fodor László kilépett az RMDSZ-ből és független tanácsosként marad a tanácsban. Végül Czimbalmos Kozma Csaba mellett a helyi RMDSZ-Reform Tömörülés elnöke, Pethő István lett alpolgármester. Újra megválasztották Albert Álmost polgármesternek. - Elgondolkoztató, hogy a választópolgárok több mint fele nem ment el szavazni és elég nagy számban szavaztak a független jelöltre. /Meglepetés a tanácsban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 26./

2000. július 4.

Albert Álmos, Sepsiszentgyörgy harmadszorra is megválasztott polgármestere elmondta, hogy 1992-től, az RMDSZ-en keresztül, javasolták a pénzügyi autonómiát. Ez részben megvalósult, 1999-ben bevételeikből már úgy gazdálkodtak, ahogy szükséges volt. Ebben az évben érvénybe lépett az újabb pénzügyi törvény, a globális jövedelmi adó, amit a megyei pénzügy kezel. Az adókat a pénzügy pedig havonta egyszer utalja át, tehát megint kivették a városi pénzügy kezéből az ellenőrzési lehetőséget. Sikeres előrehaladás szociális téren történt: ingyenkonyhát, öregek napközi otthonát, szociális otthont adtak át. Ezeket nemzetközi programok támogatásával sikerült létrehozni, de a működtetésük már az önkormányzat hatáskörébe tartozik. - Olyan utcákat hoztak rendbe, amelyek ötven év óta semmilyen javításon nem estek át. Tavasszal sikerült beindítani a lakásépítési programot, világbanki pénzből. - Augusztustól a svédországi IKEA is Sepsiszentgyörgyön választ telephelyet magának. /Éltes Enikő: Beszélgetés Albert Álmossal, Sepsiszentgyörgy polgármesterével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

2000. július 14.

Júl. 12-én tartotta újraalakuló gyűlését a Háromszéki RMDSZ Területi Szervezetének önkormányzati tanácsa: a választások után mandátumhoz jutott 278 RMDSZ-tanácsos, polgármester a reméltnél is nagyobb számban volt jelen a fórumon. A 9 tagú választmány elnöke Albert Álmos sepsiszentgyörgyi polgármester lett, alelnökök Ádám Attila (Zabola), illetve Albert Dénes (Barót) polgármesterek. Az ülés végén politikai állásfoglalásokat is megszavaztak. Ezek szerint a közeli SZKT-n a háromszékiek az RMDSZ-es parlamenti jelöltek állóurnás előválasztása mellett foglalnak állást. /(Flóra Gábor): Albert Álmos újabb megbízatása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 14./

2000. szeptember 29.

Sepsiszentgyörgyön Domokos Ernő igazgató megnyitotta a 2000-2001-es egyetemi tanévet a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett tagozatán. A köszöntő szavak immár három fakultás diákjaihoz szóltak, a menedzsment, közigazgatás és tanítóképző hallgatóihoz, románul és magyarul. A kollégium igazgatója beszámolt arról, hogy a három éve működő háromszéki kollégium diákjainak száma megtízszereződött, mára elérte az ötszázat, míg a tanárok száma kettőről negyvenre emelkedett. Ugyanakkor tízezer szakkönyvet számláló könyvtárral, jól felszerelt informatika-laborral rendelkeznek, idén pedig beindulhat a kutatás is. A kampusz tervei nemsokára véglegesítődnek, és már az idén remélhetőleg nekikezdhetnek az építésnek. A megye prefektusa, Gheorghe Tatu, Sepsiszentgyörgy polgármestere, Albert Álmos, valamint két egyetemi hallgató üdvözölte a színház nagytermét megtöltő hallgatóságot. /Ünnepélyes kollégiumi évnyitó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 331-351




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998