udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Albert András

2001. június 8.

5,8 millió dollárért vette meg az ING Group tagja, a Baring Private Equity brit befektető társaság a székelyudvarhelyi Infopress nyomdaipari vállalat törzstőkéjének 80 %-os csomagját. Ezzel a cég nemcsak országos, hanem közép-európai szerepre vállalkozna, az esztendő végéig megkétszerezné termelését, de a tervezett beruházásokkal, csúcstechnológia bevezetésével jelentősen javítaná termékeinek minőségét is. Erre biztosíték az a 4,2 millió eurót kitevő hitelvonal, melyet a BRD Groupe Societé Generale Bank biztosít számára. A sajtóértekezleten a vásárt egyaránt üdvözölték a partnerek, Albert András, az Infopress elnök-vezérigazgatója, Dr. Karády György, a Baring közép-európai vezetője, Pierre André Taulet, a BRD alelnöke, valamint a háziünnepségen jelen levő Dan Matei Agathon turisztikai miniszter. Albert András rámutatott, hogy tudomása szerint Hargita megyében a Csíki Sör Rt.-ben eszközölt beruházások után ez lesz a második legnagyobb üzlet. /(Gyarmath János): Dolláreső Székelyudvarhelyre. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./ Az új pénzalap segítségével két ultramodern berendezést vásárolunk, amelyeket az év vége előtt üzembe szeretnénk helyezni - nyilatkozta Albert András vezérigazgató. Az Infopresst 1990-ben alapította öt fiatal mérnök, az évek során azonban Albert András maradt az 1991-ben részvénytársasággá váló cég tulajdonosa. A vállalat 1998-tól már exportra is dolgozott. Karády György, a BCEF ügyvezetője úgy nyilatkozott, hogy a mostani befektetésével (a magyarországi Állami Nyomda és a lengyelországi Poligrafia) a BCEF a térség legjelentősebb olyan befektetési alapjává vált, amely nyomdaipari cégeket vásárol meg. A Baring Central European Fund egy Guernsey székhelyű befektetési alap. /Papp Levente: A BCEF-é a székelyudvarhelyi nyomda. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2002. október 4.

Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala közleményben tudatta a város lakosaival, hogy a Ladányi László vezette RMDSZ-frakció tagjai, akik 2001-ben megszavazták, hogy nyolc UPE-képviselőnek menni kell, nem nyugodtak bele az alapfokon hozott döntésbe, a Marosvásárhelyi Táblabíróságra vitték az ügyet. Ezek az emberek nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, az RMDSZ-frakció, vagyis tizenegy ember döntött úgy, hogy az UPE képviselőinek nincs helye az önkormányzati testületben. Feltehető a kérdés, áll a közleményben, hogy miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett? Nyugodt lelkiismerettel mondhatja-e Simon Károly Incze Bélának, aki felépített egy bútorgyárat és negyven évig szolgálta a közérdeket, hogy neked többé nincs helyed itt? Netán ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy megállapíthatja-e Incze Zoltán, hogy tőle mérföldekkel lemaradva kullog Simó Ferenc, s ezért nem méltó tanácsosnak? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő hárman elégnek érezték magukat, hogy megmutassák a gyűlésterem ajtaját dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? Erre szeretne választ kapni a polgármester mellett a város lakossága is. Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának Sajtóosztálya: Közlemény. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 4./

2002. október 15.

Székelyudvarhelyen addig-addig áskálódott a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, amíg sikerült peres úton kialakítani a pártállami időket idéző egypártrendszert a helyi hatalomban, szögezte le Szász Jenő polgármester. 2000-es helyhatósági választásokon nyolc magyar képviselőt demokratikus úton a városi tanácsba bejuttató Udvarhelyért Polgári Egyesületet a román bíróságokon addig perelte az RMDSZ, amíg megfosztatta őket mandátumuktól. Így ezentúl a 21 fős képviselőtestület helyett egy 11 fősre zsugorodott csonka tanács fog a székely anyaváros fölött uralkodni, a román kormánypárt csatlósául szegődött RMDSZ nevében. Az UPE által jelölt alpolgármestert is megfúrta a tulipános többség, egy ideje pedig őellene, a polgármester ellen folyik a városban - az RMDSZ-nek alárendelt helyi média segítségével - kíméletlen politikai harc. Szász Jenő a város lakosságához fordult, kifejtve, hogy mi történt: a Borbáth István és Ladányi László vezette RMDSZ-frakció a bírósághoz fordult, hogy nyolc képviselőt kizárjanak a városi tanácsból. Nem a táblabíróság nem vette figyelembe ötezer székelyudvarhelyi akaratát, hanem ez a tizenegy ember döntött úgy, hogy képviselőiknek nincs helye az önkormányzati testületben. Szász Jenő feltette a kérdést: miért érzi többnek önmagát Bondor István tanfelügyelő, Ványolós István tanár Máthé András iskolaigazgatónál, mivel adott többet Borbáth István vállalkozó Székelyudvarhelynek, mint Páll Dénes üzletember? A nagyvállalkozó Albert András miként ítélkezhet az ugyancsak nagyvállalkozó László János felett, Simon Károly Incze Béla felett? Ígéretesebb ifjú utánpótlás Ladányi László Szabó Attilánál, vagy különb-e Incze Zoltán Simó Ferencnél? Bálint Miklós, Magyari Dénes és Csáki Jenő ajtót mutathatnak dr. Lőrinczi Csaba belgyógyász főorvosnak? /Szász Jenő, Székelyudvarhely megyei jogú város polgármestere: Udvarhelyi egypártrendszer. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 15./

2003. november 27.

A Csíkszeredában megjelenő Transzilván Figyelő "A legenda köddé foszlik" címmel nagyszabású cikket tett közzé, eszerint Csibi István üzletember a városban uralkodó helyzetről szóló cikkeket "személye ellen irányuló rágalmakként és megalapozatlan vádakként kezeli. Peres eljárást indított valamennyi őt támadó sajtóorgánum ellen: az Adevarul bukaresti napilapot két cikk miatt, a Romániai Magyar Szó és az Udvarhelyi Híradó lapokat az őt gyalázó, lefordított anyagok miatt perelte be. A csíkszeredai üzletember kijelentette: Londoni ügyvédi irodám tanácsára bukaresti ügyvédeket fogadtam, akik azt javasolták, hogy egyenként 900 millió lejes kártérítést kérjek minden újságtól. Az összeget a szegények megsegítésére fogom fordítani, elsősorban a közköltség kifizetésében elmaradt családoknak adományozom". A Csibi Zoltán által támogatott Transzilván Figyelő bemutatta az üzletembert. Csibi István a semmiből épített magának birodalmat. Két egyetemi végzettséggel rendelkezik: a Tengerészeti Egyetem Elektrotechnika Karán, valamint belkereskedelemből diplomázott. Tengerész lévén, bejárta az egész világot. 1992-ben 800.000 német márkával kezdte üzleti tevékenységét. Mára már 17 féle tevékenységet folytat, többek között fafeldolgozással, út- és hídkarbantartással, turisztikával, könyvkiadással, bányászattal, nehéziparral, építőiparral, állattenyésztéssel foglalkozik, részvényes a kőolaj-kitermelésben és a médiaiparban. Vállalkozásainál több mint 1400 személy dolgozik. Csibi István azt is elmondta, hogy helyi tévéstúdiót és rádióadót fog működtetni, a médiapiacon továbbra is támogatni fogja a Jurnalul de Transilvania és a Transzilván Figyelő kiadványokat. "Nem akar polgármester lenni. Csibi viselt dolgairól cikket író Szondy Zoltánról azt állította, hogy többször megvendégelte az újságírót, még pénzt is kapott tőle. Csibi Istvánnak 267 autója van és nemsokára egy helikoptert is vásárol. A vállalkozó a legjobb ügyvédekkel dolgoztat bizonyos személyek - az udvarhelyi Albert András, Verestóy Attila és Ferenczy Károly vagyonszerzési módszereinek kiderítésére. /Londoni ügyvédi irodája tanácsára Csibi pereli az RMSZ-t! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 27./

2006. január 9.

Az izlandi Prentsmidjan Oddi Csoport megvásárolta Románia legnagyobb nyomdáját, az udvarhelyi Infopress Rt.-t. A rendszerváltás évében kisvállalkozásként indult székelyföldi nyomda tíz év alatt meghódította a hazai piacot, 2000-ben már az ország színes magazinjainak 80 százalékát nyomtatta. Albert András igazgató, legfőbb kisrészvényes elmondta: szűk körű árverést hirdettek, amelyen 5-10 nyugat-európai cég vett részt, és ő az új tulajdonosokkal kötött szerződés értelmében „bizonyos ideig” megtartja funkcióját. /Pintér István: Elkelt Románia egyik legnagyobb és legmodernebb nyomdavállalata. Izlandiak Székelyudvarhelyen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./

2006. július 26.

Indulásként napi ötezres példányszámban, Csíki Hírlap névvel új napilap jelentkezik a székelyföldi sajtópiacon, melyet egymillió eurós összberuházásból indít az Albert András vállalkozó vezette székelyföldi befektetői csoport. „Minden csíki embert és minden csíki települést” kívánnak megszólítani – határozta meg a célközönséget az ÚMSZ-nek Kovács Attila felelős szerkesztő. Az arculatában laptestvérére, az Udvarhelyi Híradóra hasonlító lapnál hangsúlyos alapelv, hogy kizárólag saját, helyi anyagokból kíván építkezni. A politikamentesség vezérelv, publicisztikát is mindössze „alkalomszerűen” közölnek majd. A napi 12 oldalon, pénteken 16 oldalon olvasható Csíki Hírlap nagyriportokat, településenként feldolgozott friss közéleti információkat, történelmi-földrajzi értékeket közvetít, és szórakoztató anyagait is a régióból meríti. /G. E.: Csíki Hírlap születik hétfőtől. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 26./

2006. július 28.

Új napilappal bővül az erdélyi magyar nyelvű sajtókínálat. A július 31-én megjelenő Csíki Hírlapot kezdetben csak a megyeszékhelyen, Csíkszeredán terjesztik, de a későbbiekben túl szeretnének lépni a város határain. Önkormányzati források szerint az induló lap egymillió eurós befektetéssel terhelte a vállalkozók kiadásait, akik azonosak az Udvarhelyi Hírlap és más kiadványok tulajdonosaival: Albert Andrással és Petróczki Gézával. Kovács Attila főszerkesztő – aki korábban a Hargita Népe című napilapnál dolgozott -, elmondta, az új lapnál csak nyolc újságíró dolgozik. Legtöbbjüket ismeri a csíkszeredai újságolvasó, illetve rádióhallgató, de vannak új arcok is. A lapterjesztést önerőből állja a kiadó, de a hírlap megrendelhető postán is. A Székelyudvarhelyen nyomtatott, egyelőre fekete-fehér Csíki Hírlap ötezres példányszámmal indul. /Jakab Lőrinc: Új napilap indul Csíkszeredában. = Krónika (Kolozsvár), júl. 28./

2007. április 23.

Új nyomdagépet avattak Székelyudvarhelyen az Infopress nyomdában. Több mint 15 millió euróba került a két nyomdagép, illetve a számítógépes lemezkészítő berendezés. Ezzel tovább növelte termelési kapacitását a régióban piacvezetőnek számító Infopress, az izlandi Kvos-csoporthoz tartozó nagyvállalat. További fejlesztést terveznek, jelentette be Albert András, az Infopress vezérigazgatója. A 17 éve létrehozott nyomdavállalat idénre 60 millió eurós árbevételt tervez. „Az Infopress Romániában a kereskedelmi kiadványok piacán 80 százalékos, a minőségi magazinokén pedig 50-51 százalékos részesedéssel rendelkezik” – nyilatkozta Albert András. Az árbevétel 77 százaléka a hazai értékesítésből származik, míg 23 százaléka a Magyarországra, Szerbiába, Moldáviába, Bulgáriába és más uniós országokba irányuló exportból. Az 1990-ben öt fővel induló nyomda ma már mintegy 380 főt foglalkoztat. Az udvarhelyi nyomdavállalatot tavaly vásárolta meg az izlandi holding. /Králik Lóránd: Infopress: első helyen a régióban. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

2007. április 26.

Székelyudvarhelyen az Infopress helyi kezdeményezésből az ország legnagyobb nyomdájává nőtte ki magát. Albert András, az Infopress vezérigazgatója kifejtette, nyomdájuk nemcsak Romániában, hanem a világ bármelyik részén is megállná a helyét. Tavalyi 50 millió eurót meghaladó árbevételükkel bármelyik magyarországi nyomdát megelőzik. /Králik Lóránd: Marad az eddigi üzleti modell. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 26/

2007. május 5.

Murádin Jenő Itáliában járt, a Klebersberg-kutatási ösztöndíj lehetővé tette számára, hogy több időt szenteljen az erdélyi képzőművészek két világháború közötti olaszhoni barangolásainak, írott és képírott élményeik számbavételének és feldolgozásának. Munkája eredményeként született meg az Olasz földön /Litera-Veres Könyvkiadó, Székelyudvarhely, 2006, Erdélyi Művészet könyvek/ című kötet. A sort Szolnay Sándor nyitja, aki kényszerűségből került a művészettörténet paradicsomába: az első világháborúban hadifogolytáborba. Nagy Oszkár, Dési Huber István szintén harcterekről szerezte be első olaszországi élményeit. A gazdagon illusztrált kötet bemutatta a többi erdélyi művészt is. A könyv kiadását Albert András, Petroczki Géza és Porsche László székelyudvarhelyi polgárok támogatták. Kolozsváron vajon hányan dicsekedhetnek hasonló érdemekkel? /N. J. : Egy könyvről, és általában a műpártolásról. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./

2007. augusztus 31.

Főtéri bulival, közvélemény-kutatással, Republic-koncerttel és a nulladik szám megjelenésével indul szeptember 2-án, vasárnap a Vásárhelyi Hírlap. Maros megye új, magyar nyelvű napilapja. Farczádi Attila főszerkesztő szerint a lap kevesebbet politizál, és többet foglalkozik az olvasók társadalmi gondjaival. A hétfőtől csütörtökig 16, pénteken 20 oldalon megjelenő lapot többnyire a Népújságnál is megfordult újságírók írják-szerkesztik. Az Albert András és Petroczky Géza tulajdonában lévő Vásárhelyi Hírlapot az első héten 25 ezer példányban, ingyen terjesztik, szeptember 10-étől pedig ötezerre csökkentik az eladásra kínált lapok számát. A két székelyudvarhelyi vállalkozó az elmúlt években Hargita megye két régiójában indított napilapot: az Udvarhelyi Híradót és a Csíki Hírlapot. A lap politikai irányvonalát illetően Farczádi Attila elmondta, a befektetők anyagi háttere megengedi, hogy „ne szoruljanak egyetlen párt vagy politikus támogatására sem”. „Bárhol dolgoztam, mindig a kiegyensúlyozottság híve voltam. Nem mi fogjuk megírni, hogy ki a jó és ki a rossz, ezt majd az olvasóink döntik el. Attól sem kell tartani, hogy az RMDSZ-t ha kell, ha nem, dicsérjük” – nyilatkozta. Farczádi cáfolta azokat a híreszteléseket, miszerint a három hírlapot birtokoló cég Verestóy Attila tulajdonában lenne. Farczádi Attila a héten lemondott a szintén marosvásárhelyi Központ című hetilap vezetéséről. – A lap felelős szerkesztője Bálint Zsombor. /Szucher Ervin: Új napilap Marosvásárhelyen. = Krónika (Kolozsvár), aug. 31./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998