udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 7 találat lapozás: 1-7
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Lapusan, Alexandru

1996. szeptember 4.

Vacaroiu miniszterelnök javaslatára Iliescu államelnök szept. 2-án leváltotta a kormány három miniszterét, akik tagjai a Funar vezette Román Nemzeti Egységpártnak /Valeriu Tabara mezőgazdasági, Iosif Gavril Chiuzbaian igazságügyi és Ovidiu Muntean távközlési miniszter/, a helyükbe kinevezett új miniszterek /Ion Predescu igazságügyi, Alexandru Lapusan mezőgazdasági, Virgil Popescu távközlési miniszter, a két utóbbi eddig államtitkár volt/ szept. 3-án már letették az esküt. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./4/ A Bethlen Gábor Kollégium igazgatója egy évvel ezelőtt a Romániai Magyar Szóban felhívta a figyelmet arra, hogy veszélyben van a Bethlen Kollégium épülete. A hír bejárta a világot, a Duna televízión kívül számos lap ismertette a helyzetet. Lelkes, önzetlen adakozók siettek a nagy múltú iskola segítségére. Köztük volt például a vajdahunyadi Hunyadi János Humanitárius Társaság, nyugati egyházközségek, az adományok 90 millió lejt tesznek ki, a szükséges összeg azonban 1 milliárd lej. Az iskola vezetősége az állami szervekhez fordult támogatásért, a megyei tanfelügyelőség 80 millió lejt utalt ki, a helyi polgármesteri hivatal is hozzájárult a javítási költségekhez. További összegekre van szükség. /Krizbai Jenő, a Bethlen Gábor Kollégium igazgatója: A nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium jelenlegi helyzete. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2000. április 5.

Ápr. 4-én a Legfelsőbb Bíróság döntött: megalapítható a Petőfi-Schiller Tudományegyetem. A testület helyt adott a kormány fellebbezésének. Előzőleg a bukaresti Fellebbviteli Bíróság elfogadta a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja és a Román Nemzeti Egységpárt által megfogalmazott kifogásokat, és úgy ítélte meg, hogy a tanintézet megalapítása törvénytelen lenne. /(-halmi): Mégis lesz Petőfi-Schiller? = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./ Kötő József oktatási államtitkár szerint a Legfelsőbb Bíróság határozata politikailag fontos döntés. Ebben a helyzetben újra kell elemezni a tennivalókat, a kérdést meg kell beszélni az illetékes szakemberekkel, civil szervezetekkel, egyesületekkel és alapítványokkal, és ennek értelmében kell majd tovább lépni. Az ápr. 5-i román sajtó állítása szerint a magyar-német nyelvű egyetem valószínűleg Kolozsváron működne. Alexandru Lapusan Kolozs megyei RTDP-s képviselő kijelentette: gyanakvással fogadja a Petőfi-Schiller egyetem létrehozásának gondolatát, pártja csupán alapos tájékozódás után hozza majd nyilvánosságra hivatalos álláspontját ebben a kérdésben. Ioan Gavra Kolozs megyei RNEP-es képviselő meggyőződése, hogy a Legfelsőbb Bíróság döntése ellenére a Petőfi-Schiller mégsem hozható létre. /Újra kell elemezni a Petőfi-Schiller multikulturális egyetem ügyét - véli Kötő József oktatási államtitkár. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

2001. január 18.

Gheorghe Funar, Kolozsvár polgármestere közleményében meghívta a Kolozs megyei parlamenti képviselőket a jan. 24-én tartandó népgyűlésre, ahol személyesen szerezhetnek tudomást arról, ″hogy a kolozsváriak véleménye nem egyezik a román képviselők Bukarestben és nem Budapesten kinyilvánított véleményével.″ A polgármester a képviselőházban a helyi közigazgatási törvénytervezet már elfogadott cikkelyeire utalt, amely szerinte azt jelentené, hogy ″Kolozsváron hivatalos nyelv lesz a magyar″. Jan. 24-én elsősorban a román fejedelemségek egyesülésének évfordulója alkalmából szerveznek népgyűlést. Alexandru Lapusan RTDP-s képviselő a román sajtónak úgy nyilatkozott: Funarnak nem kell tartania a magyar nyelv bevezetésétől, hiszen ″Kolozsváron a magyar lakosság aránya csupán 17 százalék.″ (A képviselő nem ismeri az 1992-es népszámálás adatait, amely szerint Kolozsvár lakosságának 22,7%-a magyar nemzetiségű.) Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke elmondta: ″A magántulajdon garantálása, a tulajdonviszonyok rendezése, az elkobzott javak visszaszolgáltatása, valamint a kisebbségi nyelvhasználat az európai jogharmonizáció része. Viselnie kell a következményeket annak, aki megsérti a parlament hozta törvényeket. A szomorú az, hogy a jogállam intézményei nem lépnek fel egy olyan polgármesterrel szemben, aki folyton megszegi a törvényeke.″ Hozzátette: természetesen nem tesz eleget a polgármester meghívásának. /Kiss Olivér: Tiltakozó népgyűlésre toboroz a polgármester. Alkotmányellenesnek tartja a helyi közigazgatási törvényt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 18./

2001. február 22.

Az RTDP és az RMDSZ képviselői előzetes megbeszéléseket tartottak a földtörvény, a Lupu-törvény módosításáról. Alexandru Lapusan RTDP-képviselő kijelentette, hogy megállapodtak bizonyos kisebb fontosságú módosításokban. Az RMDSZ részéről viszont közölték, hogy nincs egyetértés, a két fél nem jutott megegyezésre a különféle társas birtoklási formák esetében visszaigényelhető területek nagyságrendjében. /RTDP-RMDSZ megbeszélések a Lupu-törvényről. Nincs egyetértés. = Népújság (Marosvásárhely), febr. 22./

2002. szeptember 11.

Valer Dorneanu képviselőházi elnök vezetésével román parlamenti küldöttség tesz hivatalos látogatást Magyarországon szeptember 10. és 12. között. A delegációt fogadja Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő és Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke. A román küldöttség megbeszélést folytat Bársony András államtitkárral, és részt vesz az Országgyűlés, Németh Zsolt vezette külügyi bizottságának ülésén. A delegációban részt vesz Alexandru Lapusan, Kolozs megyei szociáldemokrata párti képviselő is, aki találkozni fog Kovács Tibor magyar kollégájával és a magyarországi román közösség képviselőivel. A küldöttségben az RMDSZ részéről Borbély László képviselő, ügyvezető alelnök vesz részt. /Román küldöttség Magyarországon. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

2002. december 5.

Romániába érkezett az Országgyűlés román-magyar baráti társasága, a csoport elnöke Kovács Tibor. A küldöttség dec. 4-én megbeszélést tartott Alexandru Lapusanuval, a képviselőház titkárával és az RMDSZ parlamenti csoportjával. Dec. 5-én a magyar csoportot fogadja a képviselőház elnöke, majd a baráti társaság a képviselőház három szakbizottságával: a külügyi, az integrációs és az emberjogi bizottság tagjaival tárgyal Románia NATO-integrációjáról, illetve a román-magyar kétoldalú kapcsolatokról. A küldöttséget fogadja a szenátus elnöke, ezután pedig Cristian Niculescuval, a külügyminisztérium államtitkárával találkoznak. /Találkozik a román-magyar parlamenti baráti társaság. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 5./

2004. március 30.

A képviselőházban márc. 30-án tartják a végszavazást a székelyföldi területi autonómia statútumának a törvénytervezetéről. A képviselőházban márc. 29-én lezajlott vita nem annyira a törvénytervezet konkrét megfogalmazásairól, mint inkább az autonómia fogalmáról szólt. A Székely Nemzeti Tanács által kidolgozott törvényjavaslatot a beterjesztő hat képviselő nevében Szilágyi Zsolt mutatta be a parlament plénuma előtt. A képviselő kijelentette, a kisebbségek által lakott területek autonómiája működő gyakorlat az Európai Unió országaiban. Hozzátette, az Európa Tanács is ezt a megoldást javasolta tavalyi határozatában. Szilágyi Zsolt kiemelte, az európai államok jellemzője, hogy lemondtak a központosított államigazgatásról, és a kényes kérdésekről is készek érdemi párbeszéd folytatni. A törvényjavaslattal szemben a kormánypárt oldaláról érkeztek a leginkább szakmainak nevezhető ellenérvek. Alexandru Lapusan hangsúlyozta, az európai szervezetek nem támogatják a kizárólag etnikai alapon létrehozott autonóm, különleges jogállású régiók létrehozását. A Demokrata Párt nevében felszólaló Emil Boc azt hangsúlyozta, pártja az egyesítésben érdekelt, nem pedig a szétválasztásban. Boc szerint a kezdeményezés ellentmond az alkotmány első cikkelyében rögzített egységes nemzetállami meghatározásnak. A Nemzeti Liberális Párt nevében felszólaló Victor Paul Dobre kijelentette, soha nem fogják megengedni, hogy az egységes nemzetállamon belül a magyarság párhuzamos struktúrákat hozzon létre. Augustin Bolcas, a Nagy-Románia Párt vezérszónoka kijelentette: példátlan a román parlamentarizmus történetében, hogy a képviselőház terroristák által beterjesztett tervezetet vitatott meg. Bolcas már a beterjesztést is gazemberségnek, provokációnak és a nemzetállam elleni merényletnek nyilvánította. Bolcas minősítéseit az RMDSZ álláspontját ismertető Kovács Csaba is elutasította. Kovács Csaba hangsúlyozta, nem a szövetség terjesztette be az autonómiatervezetet, és azt szakmai szempontból több ponton is gyengének tekinti, ennek ellenére támogatja a kezdeményezést, hiszen a Székelyföld területi autonómiájának a kivívása az RMDSZ-programban is szerepel. A beterjesztők nevében Toró T. Tibor reagált a hozzászólásokra. Hangsúlyozta, az alkotmánymódosításkor többször elhangzott az ígéret, a nemzetállami államforma nem lesz jogforrás a kisebbségek elnyomására. „Szinte biztos, hogy a plénum elutasítja a kezdeményezést, de akkor is egyértelmű sikernek tekinthető, hogy a román parlament többé-kevésbé nyugodt vitát folytatott a székelyföldi autonómiáról – összegezte Szilágyi Zsolt. – Az ülés után több kormánypárti kolléga is őszintén gratulált azért, hogy pozitívan tudtunk bemutatni egy olyan törekvést, melyet a román társadalom ma még érzelmi alapon elutasít.” /Gazda Árpád: Ma végszavazást tartanak a képviselőházban a székely autonómiáról. = Krónika (Kolozsvár), márc. 30./


lapozás: 1-7




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998