udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Maie, Alexandru

2000. november 22.

Sok szó esett az "átvilágítás" szükségességéről, írta Fodor Sándor, hogy a közéleti szereplőket, képviselőket ne lehessen többé felelőtlenül a kommunista rendszer politikai rendőrségével, rettegett terrorszervezetével való együttműködéssel vádolni. A legtöbb "beszervezett" nyomorult áldozat volt, akiket kényszerítettek, hogy aláírják a "vállalást. A legtöbben abbahagyták ezt a rendszerváltás után. Azért kell az átvilágítás, hogy szégyenletes titkukkal ne legyenek zsarolhatók, mihelyt közéleti szerepet vállalnak. Mindezt azért jutott Fodor Sándor eszébe, mert az emlékműgyalázásról szóló beszámolót látott a Magyar 2 adásában. /Budapesten a Regnum Marianum temploma helyén állított keresztet diákok lefűrészelték és a talapzatra kommunista szimbólumokat festettek/. Egyszercsak megszólalt, maga a "Regnum" elnöke is. (Így konferálták be.) Ő pedig a Kolozsvárról eltávozott V. J. egyetemi "káder", akit 20 évvel ezelőtt letartóztattak, perbe fogtak és elítéltek, holmi felvételi vizsgákkal kapcsolatos visszaélések miatt. A tárgyaláson azzal védekezett, hogy őt nem lenne méltányos elítélni, mivelhogy rendszeresen tájékoztatja a belügyi szerveket - mégpedig fedőnév alatt. Megdöbbentő, hogy az egykori besúgó vezető szerepet vállal egyházi szervezetben. Ugyanez elmondható a Budapestre kivándorolt és egyfolytában melldöngető, mártíromságát fitogtató erdélyiről is. Alexandru Maie volt politikai fogoly megírta emlékiratát /Am fost medic la Gherla, Mentor Kiadó - Orvos voltam Szamosújváron/, ebben döbbenetes írt meg, az Összmagyar Testület elnökéről. /Fodor Sándor: Az átvilágításról. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 22./Fodor Sándor Vincze Jánosra és Bartis Ferencre célzott. Emlékeztető: A Független Magyar Párt felhívását közölte a lap, elnöke a kolozsvári Vincze János. Vincze Jánost, amint a mellékelt bírósági ügyirat tanúsítja, befolyással való üzérkedésért 1980-ban elítélték, ekkor Vincze János azzal védekezett, hogy ő a milícia hivatalos informátora. /Átvéve a kolozsvári Szabadságból. Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. febr. 7./ A Szabadság közölte azt is, hogy Vincze János a tévében egyetemi tanárként mutatkozott be, valójában Kolozsváron doktorátus nélküli tanársegédként dolgozott 1980-as letartóztatásáig, azóta nincs munkahelye. /Szabadság (Kolozsvár), 1990. febr. 3./

2002. június 25.

Bartis Ferenc gyergyószárhegyi származású és Budapesten élő költő, szerkesztő és volt politikai elítélt (1957—1964) a Romániai Magyar Szó június 3-i számában közölt "Nyilatkozatában" cáfolta az Alexandru Maier Orvos voltam Szamosújváron című visszaemlékező kötetében róla írt elmarasztaló minősítéseket. Bartis írásában Nagy Benedekre mint tanúra hivatkozott. Nagy Benedek leszögezte: nem lehet tanú, mert őt akkorra már kivitték a Duna-deltába dolgozni. Maiert könyvét Nagy Benedek sok érdekes és hitelesnek tűnő részlete mellett nem egy állítását szubjektívnek tartja. Nagy Benedek a börtönévek alatt nem találkozott Bartis Ferenccel. Bartis Ferenc 1987-ben Magyarországon megjelent Rácsok között Romániában című kötetét Nagy Benedek nem nevezném objektív történelmi dokumentumnak. /Nagy Benedek: A pontosítás és helyesbítés jogán). = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 25./

2008. október 25.

A Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt kitüntetést adta át október 24-én Csíkszeredában Sólyom László köztársasági elnök tizenöt volt politikai fogolynak, köztük két román származású egykori elítéltnek: Harai Pálnak, a medgyesi római katolikus plébánia nyugalmazott plébánosának, esperesnek, Orbán Péternek, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alelnökének, az ’56-os Bajtársi Társaság alelnökének, Toader Stanca volt parlamenti képviselőnek, Alexandru Maier nyugalmazott orvosnak, Szilágyi Árpádnak, Török Józsefnek, Páll Lászlónak, a Volt Politikai Foglyok Országos Szövetsége alapító tagjának adta át. Kitüntetést kapott még ugyanezen szervezet tagjaként Sándor Bálázs, Puskás Attila, Kelemen Csongor és Biczó János, valamint Orbán Etelka, Czimbalmos Károly, Vorzsák János és Kovács Gyula. /A magyar államfő kitüntetéseket adott át Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 25./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998