udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 80 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Timofte, Alexandru Radu

1995. január 24.

Traian Chebeleu szóvivő jan. 24-én elhatárolta magát a szenátus védelmi bizottsága elnökétől, Radu Timofte szenátortól aki az RMDSZ Önkormányzati Tanácsának létrehozását nemzetbiztonságot érintő veszélynek minősítve a Legfelső Védelmi Tanács összehívását sürgette. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 26., MTI/ Timofte szenátor a szenátus védelmi bizottsága nevében adta ki ezt az állásfoglalást. Verestóy Attila RMDSZ-szenátor, a védelmi bizottság tagja meglepetten értesült erről, mert nem volt jelen ezen a megbeszélésen, ahol az állásfoglalás született, de Valentin Gabrielescu parasztpárti és Nicolae Manolescu PSZP-s szenátor is hiányzott, az ő véleményüket nem kérték ki. Verestóy Attila kifejtette, hogy az autonómiát a többséggel együtt, parlamenti úton akarják elérni. Szükség van a román hatalommal való nyílt párbeszédre, mondta, Spanyolországban, Olaszországban is parlamenti úton érték el az autonómiát. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 25./

1995. február 1.

Az Erdélyi Napló munkatársa az RMDSZ alkotmányellenessé nyilvánításának visszhangját mutatta be idézeteken keresztül. Gavril Chiuzbain igazságügy-miniszter fenntartja, hogy az RMDSZ lépései alkotmányellenesek és meg kell indítani az eljárást az RMDSZ ellen. Crin Halaicu, Bukarest liberális polgármestere szerint "A magyar közösség önkormányzati platformjának eszméje értelmetlen, barbárság és infantilizmus." Radu Timofte kormánypárti szenátor, a Védelmi Bizottság vezetője: az RMDSZ kezdeményezései "konkrét fenyegetést jelentenek a nemzetbiztonságra." A Legfelső Védelmi Tanácsnak kell intézkednie. Nastase elítélte az igazságügy-miniszter álláspontját. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./

1995. május 16.

Radu Timofte szenátor, a vezető kormánypárt tagja, a szenátusi védelmi és nemzetbiztonsági bizottság elnöke az ASIS hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy Magyarország "csak Erdéllyel együtt akar belépni a NATO-ba", továbbá a szenátor lehetségesnek tart egy magyar-román konfliktust, szerinte azért von össze Magyarország nagyszámú fegyveres erőt déli határánál. Timofte nyilatkozatát a Jurnalul National máj. 15-i száma ismertette. Erdélyi Lajos honvédelmi minisztériumi szóvivő cáfolta a csapatösszevonást, Szentiványi Gábor külügyi szóvivő pedig a szenátornak azt a kijelentését cáfolta, hogy Magyarország Erdéllyel együtt szeretne csatlakozni a NATO-hoz. /Magyar Nemzet, máj. 16./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómia-törekvésekért az RMDSZ vezetőit, tudósított Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1995. augusztus 1.

A szenátus védelmi és nemzetbiztonsági bizottságának elnöke, Radu Timofte az RMDSZ-t támadta, egy moldovai hírügynökségnek nyilatkozva, mondván, a romániai magyarság képviseleti szerve a területi autonómiát csak első lépésnek tekinti Erdély Magyarországhoz csatolásában. A nemrég megalakult szélsőbaloldali Román Munkáspárt hétvégi, első kongresszusán nyilatkozatban követelte az RMDSZ törvényen kívül helyezését, a Jurnalul National júl. 31-i vezércikkében javasolta, hogy állítsák a törvény elé az autonómiatörekvésekért az RMDSZ vezetőit, írja Bogdán Tibor Bukarestből. /Magyar Hírlap, aug. 1./

1997. április 22.

Az Evenimentul Zilei szerint Nicolae Alexandru a Szenátus Védelmi Bizottságának elnöke, aki állítólag szabadkőműves páholynak is tagja, kijelentette, hogy kérni fogja az Egyesült Államok Kongresszusának szabadkőműves tagjait, hogy támogassák Románia NATO-csatlakozását. Radu Timofte RTDP-s szenátor kijelentette, hogy a szabadkőművesség a román állam fontos tisztségeinek elfoglalására törekszik. Az RNEP-es Vasile Matei, aki a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő bizottság tagja kijelentette, hogy mind Severin külügyminiszter, mind Victor Babiuc védelmi miniszter szabadkőműves páholyok tagjai. /Romániai Sajtófigyelő (Bukarest), ápr. 22., 73. sz./

1998. május 9.

Újabb letartóztatások történtek a cigarettacsempészési ügyben. Õrizetbe vették Valentin Vasilescut, az Otopeni repülőtér igazgatóhelyettesét. Õ volt az ügyeletes ápr. 16-án, amikor megérkezett a repülőtérre az Air Sofia csempészett cigarettákat szállító gépe és - azóta a lapokban közzétett jegyzőkönyv tanúsága szerint ő irányította a gépet a katonai támaszpontra. Vasilescu elismerte, hogy ezért 2500 dollárt kapott Ioan Suciu repülőtéri parancsnoktól. A kormányőrség szerepét betöltő Õrző és Védő Szolgálat /SPP/ terjedelmes, 150 oldalas jelentést hozott nyilvánosságra. A jelentés szerint az SSP-ből csak a letartóztatott Trutulescu ezredes vett részt az akcióba, de csak egyénileg, az SPP más tagjai nem keveredtek ebbe bele. - Máj. 7-én ünnepelték az SPP fennállásának 8. évfordulóját. Az 1600 fős szolgálat terroristaellenes akciót mutatott be az egyik támaszpontján. A szenátusban - ugyancsak máj. 7-én - valamelyest lefaragtak az SPP jogköréből: ezentúl nem kap jogot önálló telefonlehallgatásra, ezt a Román Hírszerző Szolgálattal /SRI/ kell egyeztetnie. Leváltották az SPP vezetőjét, Nicu Anghel igazgatót, a szolgálat létszámát 15 százalékkal kell csökkenteni. - Dorin Marian, Emil Constantinescu elnök nemzetbiztonsági tanácsadója máj. 7-i nyilatkozatában követelte, hogy a Ion Iliescu pártjához tartozó Radu Timofte szenátor terjesszen elő bizonyítékokat azzal a vádjával kapcsolatban., hogy Marian is részese volt a csempészésnek. /Cigarettaügy: újabb letartóztatások. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 9./

1999. július 13.

A Székelyudvarhelyen történt titkosszolgálati megfigyeléssel kapcsolatban Szabó Károly szenátor emlékeztetett a négy évvel ezelőtt híressé vált Terasa Anda botrányhoz, amely Bukarestben történt. Egy vendéglőben újságírókat figyeltek meg, és tulajdonképpen csapdába ejtették magukat a megfigyelőket, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) munkatársait. Az ügy azzal ért véget, hogy leváltottak egy magas rangú tábornokot, akinek a beosztottjai voltak a "fiúk". Ez tulajdonképpen Virgil Magureanunak, az RHSZ vezetőjének a manővere volt, hogy megszabadulhasson egyik "kellemetlen" beosztottjától. Annak a látszatát keltették, hogy törvénytelen cselekedetet hajt végre az RHSZ azért, hogy a hivatalon belül leszámolhasson valakivel. A székelyudvarhelyi lehallgatási botrány esetében ugyanezeket a fogásokat alkalmazták. Szabó Károly szerint provokáció történt. Az esemény nyílt rendezvény volt, amelyen bárki részt vehetett. Tehát nem volt mit megfigyelni. Az a gyanúja hogy az RHSZ székelyudvarhelyi kirendeltségének a vezetőjét szeretnék leváltani. - Az RHSZ vezetésének hivatalos magyarázatot kell adnia a parlamentnek a székelyudvarhelyi incidensről - hangsúlyozta Ionut Gherasim, a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) országos vezetőségének tagja az MTI-nek adott nyilatkozatában. - A Demokrata Párt képviselője, Liviu Spataru kijelentette: az RHSZ-nek joga van arra, hogy mindent megtegyen a nemzetbiztonság védelme érdekében. - Az RTDP szenátora, Radu Timofte úgy vélte, hogy az RHSZ akciója teljesen törvényes volt. A szenátor meggyőződése, hogy a titkosszolgálat bizonyítékokkal rendelkezik "azoknak a szélsőséges magyaroknak a ténykedéséről, akik a területi autonómiával kapcsolatos követeléseket próbálnak megvalósítani. Azt hiszem, a titkosszolgálatnak konkrét adatai vannak arról is, hogy ebben a térségben félkatonai szervezetek léteznek, amelyekről az RHSZ tájékoztatta a hatóságokat, köztük a Legfelső Védelmi Tanács elnökét, Emil Constantinescu államfőt is." - A Nagy-Románia Párt képviselője, Daniela Buruiana Aprodu szerint a legnagyobb gond az, hogy az RHSZ "a magyar revizionizmus rendkívül kényes kérdésében bukott le". Az RHSZ vezetésének emiatt kell számot adnia, mert az "teljesen természetes, hogy az RHSZ ellenőriz minden eseményt, amelyet az RMDSZ ilyen vagy olyan mértékű közreműködésével rendeznek". /Szabó Károly: Provokáció történt Székelyudvarhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./ A Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ nem a Polgári esték című rendezvény résztvevőit figyelte, hanem más feladatot végzett július 8-án Székelyudvarhelyen - közölte júl. 12-én Mircea Gheordenescu, az SRI aligazgatója. Az SRI illetékesei ugyanakkor a magyar Duna Televíziót vádolták azzal, hogy elferdítette a történteket, feltételezéseket tényeknek tüntetett fel, "szekus módszerekről" beszélt, s az RHSZ gépkocsijának egyszerű jelenlétét a törvény megsértésének igyekezett feltüntetni. A titkosszolgálat eddig sem figyelt és ezután sem fog olyan rendezvényeket figyelni, amelyeket a törvényes kereteken belül tartanak be - szögezték le az RHSZ illetékesei. Gheordenescu ehhez hozzátette: "Vajon mit követtek el az est résztvevői a nemzetbiztonság ellen, ha úgy vélték, hogy figyelik őket?" /Cáfol az RHSZ. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

2000. április 5.

Gyengülhet Románia tárgyalási pozíciója a NATO-csatlakozással kapcsolatos egyeztetéseken, ha újra Ion Iliescu és pártja kerül hatalomra - nyilatkozta ápr. 3-án a BBC-nek Jonathan Eyal. A londoni székhelyű Stratégiai Tudományok Királyi Kutatóintézetének igazgatója ugyanúgy óvott a román exállamfő visszatérésétől, mint néhány nappal ezelőtt két amerikai kongresszusi tag. A Romániai Társadalmi Demokrácia Pártja reagált erre: Radu Timofte szenátor azt állította, hogy Eyal Emil Constantinescu államfő választási ügynöke. /Újabb figyelmeztetések Nyugatról. Iliescuval a NATO-ból is kimaradunk. = Bihari Napló (Nagyvárad), ápr. 5./

2000. október 31.

Okt. 31-én ül össze a parlament két házának vezetősége, hogy megvizsgálja a Külföldi Hírszolgálat vezetőit ért vádakat. Az SIE igazgatóját és több magas rangú tisztjét Radu Timofte Iliescu-párti szenátor, többek között, azzal vádolja, hogy bizonyos személyek kompromittálása érdekében titkos információkat szivárogtattak ki, jól felfegyverzett harcosai 1999-ben beszivárogtak a rendfenntartó erők soraiba a legutóbbi bányászlátogatás alkalmából stb. A vádakat Catalin Harnagea SIE-igazgató olyan rágalomnak minősítette, amely veszélyezteti a nemzetbiztonságot. /Tisztázzák a titkos ügyeket. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 31./ Harnagea emiatt a parlamenthez fordult, kérvén, hogy vizsgálják meg a szenátor "zendülésre uszító" kijelentéseit. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2001. január 13.

A Legfelsőbb Védelmi Tanács jan. 12-én egyhangú döntéssel Radu Timoftet, az RTDP Neamti megyei szenátorát jelölte a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatói székébe. A kormánypárti politikusnak katonai végzettsége van, és 1990 óta aktívan részt vesz a politikai életben. 1992-1996 között a szenátus nemzetvédelmi szakbizottságának elnöke, majd a következő 4 éves mandátuma idején ugyanannak a szakbizottságnak az alelnöke maradt. Kinevezéséről a törvényhozás két házának az együttes ülésén döntenek majd, figyelembe véve azonban széles körű támogatottságát, kinevezése biztosra vehető. /Radu Timofte lesz az új SRI-igazgató. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 13./

2001. február 8.

Febr. 7-én együttes ülésen döntött a parlament: Radu Timofte szenátor lett az SRI elnöke. Az együttes ülésen elfogadták a Román Hírszerző Szolgálat, illetve a Külföldi Információs Szolgálat feletti parlamenti ellenőrzést gyakorló vegyes bizottságok összetételét. Az SRI-t felügyelő bizottságban az RMDSZ-t Verestóy Attila Hargita megyei szenátor képviseli, aki megválasztását követően, letette a hivatali esküt. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2001. február 9.

A parlament megválasztotta a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának Radu Timofte szenátort, így az 1989-es változás után sorrendben ő a harmadik - Magureanu és Georgescu után - vezetője a titkosszolgálatnak. A Külügyi Hírszolgálat (SIE) új vezetőjét nem a parlament, hanem a Legfelső Védelmi Tanács nevezi ki. Erre valószínűleg febr. 11-én kerül sor. A legnagyobb esélye a funkció betöltésére Gheorge Fulga kormányzópárti képviselőnek van, aki 1992-1996 között Iliescu elnöki tanácsosa volt. /A Román Hírszerző Szolgálatnak már van, a SIE-nek csak hétfőn lesz új főnöke. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 9./ / Timofte szenátor katonatiszt volt, 1987-ben helyeztek tartalékba és 1990 óta szenátor. Gyakran került a közvélemény figyelmébe bombasztikus kijelentéseivel, amelyeket általában képtelen volt bizonyítani. Tavaly az a vád is elhangzott, hogy Timoftet 1989 előtt a KGB-vel tartott kapcsolatai miatt helyezték tartalékba. Ezt a vádat Timofte mindig tagadta, de megnyugtatóan soha nem sikerült eloszlatnia a gyanút. Egyelőre megválaszolatlan kérdés, hogy a megválasztott hírszerzőfőnök milyen irányt szab a Román Hírszerző Szolgálat munkájának. /Kelemen Hunor: Váltás a hírszerzőknél. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 9./

2001. március 12.

Ha 1989. decemberében, vagy 1990. márciusában, illetőleg a koszovói konfliktus kirobbanásakor nem sikerült Románia föderalizálása, ezután aligha sikerülne az ilyen próbálkozás - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) főnöke. Arra a kérdésre, hogy az SRI jelenleg milyen friss információkkal rendelkezik a Románia föderalizálását, a Nagy-Magyarország megteremtését tartalmazó forgatókönyvekről, miután 1990-től kezdve számos ilyen terv létezésére hívta fel a figyelmet, Timofte így válaszolt: Tény, hogy most is léteznek jelzések különböző olyan magyar és más országbeli érdekcsoportokról - nem nevezném őket hivatalos, kormányzati szintűeknek -, amelyek Románia föderalizálását óhajtják, és ezt nyilvánosan be is ismerik - mondta, hozzátéve azt, hogy vannak az ország föderalizálásával számoló "külső és belső politikai opciók is". Vannak még olyan személyek, akik különböző propagandaeszközökkel, különféle megnyilvánulásokkal kinyilvánítják, hogy másnak szeretnék látni Romániát és más országokat. Ezek a tények komoly gondot jelentenek számunkra. Ebben a vonatkozásban elegendő információval rendelkezünk, ezeket eljuttattuk a romániai döntéshozó tényezőkhöz - jelentette ki Radu Timofte. /A SRI-főnök Románia föderalizálásának "veszélyéről" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

2001. március 13.

Horia-Roman Patepievici, a volt Szekuritáté dossziéit tanulmányozó bizottság tagja közölte, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ beavatkozik az intézmény tevékenységébe. Kijelentését arra alapozta, hogy a testület ötven egyházfő és vezető publicista dossziéit kérte átvilágításuk végett, de az RHSZ vezetője, Radu Timofte megtagadta az iratcsomók átadását. /Kerékkötő RHSZ. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 13./

2001. április 21.

Ápr. 20-án ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács, amelynek napirendjén a saját működését szabályozó törvénytervezet, a rendőrség működését szabályozó törvénytervezet, illetve a nemzetbiztonsági törvénytervezet szerepel. A Ion Iliescu vezette testület meghallgatja ugyanakkor a nemzetvédelmi minisztérium, a belügyminisztérium, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/, a Külföldi Hírszerző Szolgálat /SIE/, illetve a kormányőrség beszámolóját múlt évi tevékenységükről. A tanácskozáson részt vesz, többek közt, Adrian Nastase kormányfő, Ioan Talpes, a nemzetbiztonsági kérdésekben illetékes elnöki tanácsos, Mircea Geoana külügyminiszter, Ioan Mircea Pascu nemzetvédelmi miniszter, Ioan Rus belügyminiszter, Dan Ioan Popescu, az ipari tárca vezetője, Gheorghe Fulga és Radu Timofte, a külföldi, illetve a román hírszerzés vezetője, Rodica Stanoiu igazságügyminiszter. A nemzetbiztonsági törvénytervezetben szereplő "információs közösség" kialakításáról Iliescu kijelentette: "Nem vagyok híve ennek az elképzelésnek, amely nagyon zavarkeltő, és azt a látszatot kelti, mintha egy újabb Szekuritátét akarnánk létrehozni". Ez olyan szerv lenne, amelynek fennhatósága alá kerülne valamennyi hírszerzési feladatokat ellátó egység. /Ülésezett a Legfelsőbb Védelmi Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 21./

2001. május 8.

A Román Hírszerző Szolgálat elismerte, hogy egyes tisztjei 1993 óta hamis dossziék készítésével foglalkoztak. Az ügyre Radu Timofte múltjának kivizsgálása során derült fény. Mint ismeretes, az RHSZ mostani igazgatóját azzal vádolták, hogy a KGB ügynöke volt, a vizsgálat azonban koholtnak találta a gyanúsítást. /Az RHSZ elismerte. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 8./

2001. május 16.

A Román Hírszerző Szolgálat közzétette azon tisztjei nevét, akik a szolgálat igazgatóját, Radu Timoftet ennek állítólagos KGB kapcsolataival akarták lejáratni. Az RHSZ végrehajtó bizottsága Bujorel Iamandi tábornok tartalékba helyezését javasolta a Legfelső Védelmi Tanácsnál. Iamandi ügyét a Legfelső Védelmi Tanács hamarosan napirendjére tűzi. Iamandin kívül három hírszerző ezredes és két alezredes neve is felkerült a Timofte-KBG botrányt kimódolók listájára. Mind az öt magas rangú hírszerző tisztet felmentették. A hírszerző szolgálat vezetősége szerint a "bizonyítékokat" 1999-ban fabrikálták, és 1998-ban, illetve 2000-ben szivárogtatták ki. /Hírszerző tiszteket mentettek fel.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2001. május 25.

A Román Hírszerző Szolgálatban (SRI) jelentős számban vannak olyanok, akik ellenzik Románia csatlakozását az Európai Unióhoz és a NATO-hoz, de a szervezet ezektől az emberektől meg fog szabadulni - jelentette ki Radu Timofte, a SRI igazgatója. Közölte, hogy a SRI alkalmazottainak már csak 15 százalékát teszik ki azok, akik 1989-ig a Szekuritáténál is dolgoztak. /Integrációellenes román titkosszolgálat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 25./

2001. június 15.

A Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottság jún. 14-én újabb javaslatokat tett a Ticu-törvény módosítására. Véleményük szerint egy olyan törvényjavaslat kidolgozására lenne szükség, amely az elmúlt egy év tapasztalataira alapozna. Mint ismeretes, a Ticu-törvény szerint minden állampolgár hozzáférhet saját szekuritátés iratcsomójához. A bizottság javaslatait egyeztették a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) és a Külügyi Hírszerző Szolgálat (SIE) észrevételeivel. A felmerült problémák az állami tisztségviselők átvilágításával, a kérvényekre való válaszadás határidejével, valamint a dossziék tanulmányozásának elsőbbségével függenek össze. Radu Timofte, a SRI igazgatója kijelentette: hosszabb ideje foglalkoznak a Ticu-törvény néhány szakaszának módosításával. /Újabb módosítások a Ticu-törvényben? = Szabadság (Kolozsvár), jún. 15./

2001. szeptember 25.

Románia területén legalább tíz olyan szélsőséges, illetőleg vallási csoport működik, amelynek tevékenysége nem mindenkor illeszkedik a törvényes keretekbe - jelentette ki Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója. Timofte leszögezte: Romániában nem áll fenn terrorista merényletek veszélye. "Ebből a szempontból nagyon biztonságos térségben élünk" - fogalmazott. A SRI igazgatója elismerte: Romániában vannak olyan személyek, akikről feltételezik, hogy nemzetközi terrorista csoportokkal állnak kapcsolatban. Radu Timofte szerint az illetékes román szervek képesek voltak "nagyjából szétzilálni az ilyen köröket". Azonban a SRI nem minden esetben tud közbelépni, mert bizonyos csoportok és körök tevékenysége csak súrolja a törvényesség határát. Timofte hangoztatta, hogy a SRI most napirenden lévő átszervezése során különös gondot kívánnak fordítani az intézmény kémelhárítási és alkotmányvédelmi struktúráira. Az ország legfelsőbb védelmi tanácsa októberben foglalkozik a SRI átszervezésére vonatkozó elképzelésekkel. Radu Timofte kitért arra a kijelentésekre is, amelyek szerint Romániában terroristákat képeztek volna ki. Elmondta: "miután az Egyesült Államok és Oroszország megállapodott a palesztin állam létrehozásában", három román intézmény foglalkozott palesztin őrző-védő személyzet kiképzésével. A SRI keretében az eredetileg tervezett 60 személy helyett mindössze 23 személyt képeztek ki egy 45 napos antiterrorista tanfolyamon a létrehozandó palesztin állam vezetőinek védelmére. A román kormányőrség (SPP) 56-57 palesztint, a román rendőrakadémia pedig palesztin rendőröket képezett ki - Izrael egyetértésével. /Timofte: Biztonságos térségben élünk. Romániában is vannak terroristagyanús elemek. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 25./

2001. október 6.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) igazgatója bejelentette: intézményük több hasonló szervezettől kapott olyan értesüléseket, miszerint Románia területén az Amerika ellen indított terrorista támadással kapcsolatban lévő személyek tartózkodnának. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a külföldi hírszolgálati szervek, akik az adatokat szolgáltatták, teljes diszkréciót kértek ez ügyben. Timofte azt is közölte, hogy az utóbbi hónapokban mintegy 350 tisztet tartalékba helyeztek, akik közül többen a volt Szekuritátéban tevékenykedtek. /Volt szekus ügynököket helyeztek tartalékba. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 6./

2001. november 16.

Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat (SRI) igazgatója nov. 15-én úgy nyilatkozott: egyetért Ioan Rus belügyminiszter kijelentéseivel, miszerint az RMDSZ és a magyar kormány ténykedése miatt az állam elveszítette tekintélyét és befolyását Hargita és Kovászna megyében. Timofte szerint valószínű, hogy a belügyminiszter a Román Hírszerző Szolgálattól származó adatokra alapozta bejelentését. Az említett megyék román kulturális és civil szervezetei közleményben tiltakoztak a Sapientia magánegyetem csíkszeredai épületében folyó állítólagos román- és európaellenes propaganda akciók miatt - adta hírül a Mediafax. A szervezetek képviselői felszólították az illetékes hatóságokat, hogy akadályozzák meg a hasonló rendezvényeket, mert, szerintük, a legutóbbi koszovói konfliktusok is egy hasonló, felsőfokú tanintézményből indultak. Ugyanakkor arra kérték a Tanügyminisztériumot, hogy folytasson alapos vizsgálatot a Sapientiánál, s ha indokolt, vonja vissza működési engedélyét vagy akadályoztassa meg az intézmény akkreditálását. Elítélték a Sapientiánál tartott Székelyföld konferenciát, amelyen hat magyarországi adjunktus azon véleményének adott hangot, miszerint a térség "független európai tartománnyá" alakulhatna. Tiltakoztak a Duna tévében közvetített, az ortodox egyház terjeszkedéséről és a térség elrománosításáról szóló adás miatt is. Románellenességgel vádolják a Sapientiát. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

2001. november 21.

Corina Cretu, Ion Iliescu államfő tanácsosa nov. 20-án kijelentette: Iliescu szerint reális alapjai vannak azon félelmeknek, amelyek Hargita és Kovászna megye enklavizálódását vetítik elő. Iliescu szerint ezt a jelenséget azzal lehetne kiküszöbölni, ha a román állam törvényeit az egész ország területén egyforma szigorúsággal tartanák be, tiszteletben tartva ily módon az állampolgári szabadságok és jogok minden alkotmányadta formáját. A közelmúltban több magasrangú kormánytisztviselő - többek között Ioan Rus belügyminiszter és Radu Timofte, a Román Hírszerző Szolgálat igazgatója - azzal vádolta meg a két székelyföldi megye önkormányzatait és civil szervezeteit, hogy az enklavizálódás irányába akarják eltéríteni a régió szekerét. /Iliescu: Reális veszély a Székelyföld enklavizálódása. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 21./

2002. február 16.

A Nagy-Románia Párt már tavaly decemberben benyújtotta Bukarest 2. kerületi törvényszéken az RMDSZ betiltását kérő "vádiratát". Ebből idézett a napilap. Az RMDSZ a románok lelkét mérgezi, aláásta a román állam alapjait egyetlen bevallott céllal, hogy gazdaságilag gyarmatosítsa Erdélyt s elszakítsa azt Romániától. Az RMDSZ VI. kongresszusán /1999-ben/ romániai magyar nemzeti közösségről volt szó etnikai kisebbség helyett. "Az RMDSZ 1989 decemberében alakult meg az erdélyi magyar etnikumúak által a román származású polgárok ellen elkövetett gyilkosságok és agressziók jegye alatt, melyeket "forradalmi akcióknak" álcáztak." "Az RMDSZ által a Hargita és Kovászna megyében folytatott fasiszta típusú etnikai tisztogatás legbeszédesebb példája az a több, mint 20 000 román etnikumú, akiket különböző formában elűztek ezekből a megyékből: fizikai terrorral, írásbeli vagy szóbeli fenyegetésekkel, munkanélkülivé tétellel, a román tanítók és gyermekek teljes elszigetelésével stb." Az NRP hosszan sorolta az RMDSZ bűneit, ezek között szerepel, hogy Kovásznában magyar neveket adnak az utcáknak, köztük a szélsőséges románellenes megnyilvánulású Tamási Áronét is. Az RMDSZ nemzetellenes akciói között van: 1991 júniusában az RMDSZ vezetése Kolozsváron határozatot fogad el, mely megfellebbezi a Trianoni szerződést, és egy Felhívást az EBESZ-hez, melyben megkérdőjelezi a Román Kormány jogát, hogy az erdélyi magyarokat képviselje. 1993. augusztus 5-én az RMDSZ memorandummal fordul az Európa Tanácshoz, melyben ellenzi Románia felvételét ama fórumba, mert "Alkotmánya intoleráns". 1993. dec. 11-én az RMDSZ SZKT-ja Kolozsváron Felhívás az európai közvéleményhez címmel felpanaszolja a magyar kisebbség jogainak beszűkítését, ami hamis állítás. 1995. jan. 31-én, Strasbourgban Frunda György szenátor az Európa Tanács előtt úgymond a "magyar lakosság megalázatásait" idézi. Csapó József (az eredetiben: Joszep) RMDSZ-szenátor kidolgozta a Székelyföld statútumát, ahol léteznie kell egy saját elnöknek, parlamentnek, hadseregnek, rendőrségnek stb. 1992-ben az RMDSZ ellenzi román prefektusok kinevezését Hargita és Kovászna megyékben. Ugyancsak az RMDSZ, 1994-1995-ben polgári engedetlenségi akciókat kezdeményez, melyek az elfogadott tanügyi törvényre reagálva túllépnek bármilyen határt. Tőkés László, az RMDSZ tiszteletbeli elnökeként románellenes és irredenta nyilatkozatokat tett, akárcsak Markó Béla, az RMDSZ elnöke, aki odáig jutott, hogy kijelentette: "A dákoromanizmus rasszista ideológia". Az RMDSZ keretében katonai jellegű és hírszerző struktúrák alakultak, a román nemzetbiztonságot védő szolgálatok egyes alkalmazottjait 1500-1800 dollár havi fizetés ellenében beszervezik. A legfrissebb eset a kolozsvári, ahol "bizottság alakult a státustörvény alkalmazásának felügyeletére", egy olyan szervezet, mely idegen a román állam struktúráitól és a nem kormányszintű szervezetek rendszerétől. A román állam autoritásának elvesztése Hargita és Kovászna megyében, mely hatóságelvesztés gyakorlatilag az állami szuverenitás elvesztését jelenti, mint arra Ioan Rus belügyminiszter, Radu Timofte, az RHSZ igazgatója és Ion Stan, az RHSZ tevékenységét ellenőrző parlamenti bizottság elnöke is rámutatott.» /Nagy-romániás "vádirat" Az RMDSZ feloszlatására. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./

2002. április 12.

Nemkívánatosnak minősülnek a NATO számára azok a személyek, akiknek valamilyen közük volt az egykori román titkosszolgálathoz, a Szekuritátéhoz, a román hatóságok ezért valamennyi olyan személy ellenőrzésére készülnek, akiknek valamilyen formában a NATO titkosított adattárához lesz közük. Arra nem derült fény, hogy a NATO saját összeállítású feketelistát bocsátott volna a román hatóságok rendelkezésére, vagy az illetékes szervek feladata kiszűrni a nemkívánatos egyéneket. Mihnea Motoc külügyi államtitkár a sajtónak adott nyilatkozata szerint eddig 2000?3000 személyt ellenőriztek, de ennek ötszöröse, hatszorosa vár átvilágításra. A Román Hírszerző Szolgálat és a Román Külföldi Hírszerző Szolgálat vezetői, Radu Timofte és Gheorghe Fulga azt nyilatkozták, hogy az utóbbi években lényegesen csökkent az egykori szekus-tisztek száma a két hírszerző szolgálat állományában. Az előbbiben "már csak" 15%-ra, az utóbbiban pedig "alig" 20%-ra tehető a múlt rendszerből örökölt aktív szekusok száma. Beismerték ugyanakkor, hogy ezek közül többen vezető funkcióban vannak. /Nem kellenek a NATO-nak a volt szekusok, kémek. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 12./

2002. július 12.

Több év eltelt azóta, hogy a szekuritáténak, mint politikai rendőrségnek a leleplezéséről szóló törvény életbe lépett, amióta az érintettek vagy érdekeltek tanulmányozhatják a róluk készített iratcsomókat és jelentéseket. Ion Iliescu államfőnek nincs dossziéja. A hírszerző szolgálat állítólag még az 1990-es évek elején több iratcsomót elégetett, megsemmisített, 10-15 dossziét pedig államtitokként kezel, és azt továbbra is a szekuritáté irattárában őrzik. Nem rendelkezik semmilyen dossziéval Adrian Nastase kormányfő és Corneliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke sem. A politikusok nem tolongtak azért, hogy megtudják szekus dossziéjuk tartalmát. Victor Ciorbea még gondolkozik, hogy kikéri-e, Theodor Stolojan volt miniszterelnököt nem érdekli egy esetleges dosszié létezése, és megelégszik az irattárat tanulmányozó bizottság (CNSAS) róla adott értékelésével, miszerint nem kollaborált a szekuritátéval. A Liberális Párt elnöke, Valeriu Stoica nem akarja megtudni a róla jelentést készítők nevét. Hasonló a magatartása Valeriu Tabaranak, a Nemzeti Egységpárt (PUNR) alelnökének, Constantin Dudu Ionescunak, a Nemzeti Parasztpárt titkárának és Dinu Patriciunak, a Liberális Párt alelnökének is. Petre Roman sem látta a dossziéját, mert az (már) nem létezik. Az egykori miniszterelnök azonban biztos abban, hogy megfigyelték. Markó Béla, az RMDSZ elnöke szerint dossziéját alaposan "átfésülték", mivel annak tartalmából egyszerűen nem lehetett kideríteni azoknak a személyeknek a nevét, akik követték és jelentést készítettek róla. A volt Securitate leginkább Corneliu Coposut figyelte, a néhai politikusról 19 kötetnyi jelentést készítettek. A megfigyeltek között van Ion Diaconescu, Constantin Ticu Dumitrescu, Radu Timofte (a hírszerző szolgálat /SRI/ igazgatója, mivel annak idején lánytestvére külföldre szökött), Rodica Stanoiu igazságügyi-miniszter, Ion Caramitru, Smaranda Dobrescu egykori munkaügyi miniszter, sőt, még Adrian Paunescu is, akit a jelentésekben "amerikainak" vagy "szerkesztőnek" becéztek. A lap szerint a szenátor több millió lejre készíttetett másolatot a dossziéjáról. Azok között, akik már áttanulmányozták iratcsomóikat, a lap megemlíti Tőkés László püspököt és Doina Corneát is. /Sok politikust nem érdekel a szekus-dossziéja. A hírszerző szolgálat több iratcsomót államtitokként kezel. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 12./

2002. július 27.

Az 1990. márciusi véres események után a hatalom úgy látta, sürgősen talpra kell állítani a titkosszolgálatot, ez lett a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/. Most pedig júl. 25-én az SRI az országban első ízben (!) terrorista ellenes demonstrációját tartott, éppen Marosvásárhelyen. A bemutatón csak úgy hemzsegtek a nagyromániás, nemzeti egységpárti politikusok, szimpatizánsok. A nagy eseményre Radu Timofte, a SRI országos parancsnoka is leutazott. Az antiterrorista elhárítók büszkén jelentették, hogy az Államvédelmi Tanács és a SRI immár tanfolyamot is szervezett civileknek, amit több központi lap munkatársa is elvégzett. /Máthé Éva: Ha SRI... akkor Marosvásárhely. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 27./

2002. szeptember 30.

Titokban üléseztek Snagovon a NATO és a tagjelölt országok titkosszolgálatainak vezetői. Romániának azokat a titkosszolgálati tiszteket, akik részt vettek a "megtorló műveletekben", el kell távolítani - jelentette ki William Maetzer, a NATO titkosszolgálati osztályának igazgatója. Az Észak-atlanti Védelmi Szövetség államainak, illetve a NATO-tagjelölt országoknak titkosszolgálatai a múlt héten Snagovon megbeszéléseket tartottak, ahol a román hírszerző szolgálatok NATO-kompatibilissé válásának folyamatát is elemezték. Maetzer szerint a román illetékeseknek be kell vezetniük a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ feletti parlamenti ellenőrzést, az illetékes minisztériumoknak pedig el kell fogadniuk a NATO-országokban alkalmazott, erre vonatkozó törvénycsomagot. Az SRI jelenleg 60 országgal áll csereinformáció-szolgáltatási viszonyban, a másik román szerezet, a Külföldi Hírszerző Szolgálat pedig 75 más országbeli szakintézménnyel. Radu Timofte, a SRI igazgatója szerint a volt Szekuritáté aktivistáinak kiszűrése a "demokrácia értékeivel szemben kinyilvánított lojalitás" kritériuma alapján megy végbe. /Incze Ferenc: Leplezett találkozás. Snagovon tanácskoztak a titkosszolgálatok. = Krónika (Kolozsvár), szept. 30./

2002. november 28.

A Román Hírszerző Szolgálatot (SRI) a rendszerváltás után fokozatosan megtisztították a Ceausscu-korszak hírhedt politikai rendőrségének tagjaitól, illetve módszereitől - jelentette ki Ion Iliescu államfő, miután Adrian Nastase kormányfővel beszélgetésre hívták a SRI vezetőségét. Mint azt Radu Timofte szolgálati igazgató a sajtónak elmondta, a találkozón a Prága után követendő stratégiát tárgyalták meg, amely főként a titkosított NATO-információk védelmére vonatkozik. "A SRI által feldolgozott információk mintegy nyolcvan százaléka a kormányzati intézmények munkájában szolgál segítségül, ezért rendkívül fontos, hogy a hivatalok nagy figyelmet és fontosságot tulajdonítsanak ezeknek a forrásoknak - fejtette ki Adrian Nastase miniszterelnök. Hozzátette "továbbá részleteibe menően meg kell vizsgálni a SRI működését, életbe kell léptetni azokat a technikákat, amelyeket a NATO megkövetel." /Incze Ferenc: Nincsenek szekusok? = Krónika (Kolozsvár), nov. 28/


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-80




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998