udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Alföldi Róbert

2000. február 14.

A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./

2002. március 15.

Márc. 15-én nyit Budapesten a felépült a Nemzeti Színház, Az ember tragédiáját mutatják be elsőként, neves közéleti személyiségek jelenlétében. A díszelőadást a Magyar Televízió és a Duna TV is közvetíti. Az ünnepi eseményen Törőcsik Mari, a nemzet színésze mond beszédet. A teátrum első premierjén legnagyobb számban, kétszázötvenen, az elmúlt évtizedekben a színház felépítését téglajegyek vásárlásával segítők közül kisorsoltak vesznek részt. Rajtuk kívül nagy számban lesznek jelen a színházi szakma képviselői. A magyarországi színházigazgatók mellett határon túli direktorok is meghívást kaptak az előadásra. Az ünnepi esemény részesei lehetnek közéleti személyiségek, köztük a Corvin-lánc kitüntetettjei és Madách Imre egyenes ági leszármazottai is. A Nemzeti Színházat nyitó előadást, Az ember tragédiáját Szikora János rendezte. A darabban Szarvas József alakítja Ádámot, Pap Vera játssza Éva szerepét, Alföldi Róbert pedig Lucifert kelti életre. A produkcióban szerepe van még Raksányi Gellértnek, Berek Katinak, Bodrogi Gyulának, Székhelyi Józsefnek és Básti Julinak. Az első olvasópróbát Madách Imre szülőhelyén, a szlovákiai Alsósztregován tartották. /Ma nyit az új Nemzeti Színház. = Krónika (Kolozsvár), márc. 15./

2007. augusztus 23.

A nyugalom című, Bartis Attila regényéből készülő filmdráma az MTV Zrt. és az UNIO Film Kft. közös koprodukciós gyártásában készül. Az alkotás Alföldi Róbert első nagyjátékfilmje. Bartis Attila regényéből Garaczi László és Alföldi Róbert közösen írta a film forgatókönyvét. Bartis Attila marosvásárhelyi születésű, József Attila-díjas író a kilencvenes évek egyik nagy irodalmi felfedezettje: A séta című kisregény (1995) és A kéklő pára című, 1998-as elbeszéléskötete után 2001-ben jelent meg A nyugalom, amelyből 2003-ban egy átdolgozott színdarab készült (Anyám, Kleopátra, Nemzeti Színház, rendezte: Garas Dezső). A nyugalom mára többek közt németül, angolul, franciául, lengyelül és románul is olvasható. /Bartis-regény vásznon, képernyőn. = Krónika (Kolozsvár), aug. 23./

2007. december 27.

„Nagyon szeretném, ha a határon túli előadások – amelyeket mi megfelelőnek ítélünk – rendszeresen, normális reklámmal, kommunikációval és információval tudnának megjelenni a Nemzeti Színházban – mondta a budapesti Nemzeti Színház frissen kinevezett főigazgatója, Alföldi Róbert. – Illetve azt is, hogy azok a magyar nyelvű alkotók, akik határon kívül dolgoznak, ne csak egy-egy kaland erejéig, eldugva legyenek láthatóak, úgy, hogy nincs előkészítve a fogadtatás, az ő színházi nyelvük megismertetése – hanem hosszabban dolgozzanak az intézményben”. A színész-rendező 2008. január 1-jétől június 30-ig a Nemzeti Színház leköszönő főigazgatójával, Jordán Tamással közösen tölti be posztját, majd július elsejétől egyedül igyekszik helytállni. Alföldi törekvése az, hogy valamiféle olyan kortárs színházi nyelvet alakítson ki, amely az embereket nem eltávolítja, hanem közelíti ehhez a műfajhoz. A Nemzeti Színháznak Alföldi szerint van anyagi lehetősége rá, hogy nagy nevű íróktól drámákat rendeljen, ezért nagyon örül annak, hogy Nádas Péter, Esterházy Péter, Spiró György és Parti Nagy Lajos szándéknyilatkozatukat adták pályázatához. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Alföldis, határtalan Nemzeti. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 27./

2008. június 27.

Alföldi Róbert színész, rendező, a Budapesti Nemzeti Színház igazgatója, a zsűri elnöke a kisvárdai színházi találkozóról elmondta, a fesztiválra érkezett előadások alkotta kép nem tér el a magyarországitól, vannak értékelhetetlen és vannak megrázó előadások. /Simon Judit, Kisvárda? Alföldi: széles a skála. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 27./

2009. december 18.

Harmadszor díjazott a Budapesti Román Kulturális Intézet (BRKI): Rév István történész nívó-, Alföldi Róbert színész-rendező kultúra-, míg négy újságíró – Orbán Györgyi, Klein Judit, Kaupert Edit Júlia és Hegedűs István – jubileumi médiadíjjal lett gazdagabb. „Ezzel a 2007-ben alapított díjjal szeretnénk bizonyítani, hogy mi a befogadó országot és az annak értékeit képviselő személyeket tiszteljük. Ezzel a díjjal a magyar kultúrát szeretnénk honorálni, szorosabbra fűzni a kapcsolatot Románia és Magyarország ultúrája között” – mondta nyitóbeszédében Brindusa Armanca, a BRKI igazgatója, majd rátért az este főszereplőinek, azaz a díjazottaknak a bemutatására. Rév István történész professzor, a budapesti Open Society Archives (OSA Archívum) kutatóintézet igazgatója példaértékű erkölcsi magatartásáért, valamint a kelet- és közép-európai demokráciák megerősítése érdekében kifejtett munkája elismeréseként nívódíjat vehetett át. Kimagasló színvonalú újságírói munkájuk elismeréseként Orbán Györgyit, a Magyar Távirati Iroda munkatársát, Klein Juditot, a Magyar Televízió kisebbségi műsorok szerkesztőségének szerkesztőségvezetőjét, Kaupert Edit Júliát, a Magyar Rádió szegedi stúdiója román nyelvű szerkesztőségének vezetőjét, valamint a Csíkszeredában született Hegedűs Istvánt, a Magyar Televízió Kárpát Expressz című műsorának kiemelt szerkesztőjét részesítette jubileumi (1989–2009) médiadíjban. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Díj az értékmegőrzésért. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 18./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998