udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 10 találat lapozás: 1-10
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Tise, Alin

2006. január 6.

Annak ellenére, hogy immár 16 éve a román állampolgárok szabadon válthatják ki útlevelüket, továbbra is hosszú sorok kígyóznak Kolozsváron is. Az elmúlt időszakban sok külföldön élő román állampolgár érkezett haza az ünnepekre azzal, hogy lecseréli lejáró útlevelét. Alin Tise prefektus korszerű ügyintézést ígért, és becslése szerint már három óra alatt kézhez kaphatják az érdeklődők útlevelüket. Valójában rengeteget kell várakozni. /Kiss Olivér: Hosszú sorok az útlevélosztályon. Fabatkát sem ért a prefektusi ígéret. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./

2006. március 2.

A Tordán tervezett magyar iskola ügyét vitató február 28-i tanácsülésen elhangzott megengedhetetlen rágalmak, fenyegetések kapcsán kivizsgálást kért László Attila Kolozs megyei RMDSZ-elnök Alin Tise prefektustól. A tordai önkormányzat nem volt hajlandó napirendre sem tűzni a magyar iskola kérdését. Az ülésen főleg a nagy-romániás tanácsosok minősíthetetlen hangnemben támadták a magyar iskola létrehozását szorgalmazó RMDSZ-es városi tanácsosokat, de Kiss László unitárius lelkészt is, aki a feszült gyűlés után röviddel hirtelen elhunyt. Február végén két Kolozs megyei városban is, Tordán és Bánffyhunyadon akadályozták meg az önálló magyar iskola létrehozását. László Attila ezzel kapcsolatban elmondta, hogy mindkét esetben volt előzetes politikai egyeztetés a két város vezetésével. /N.-H. D.: Beadvány a prefektusnak a magyar iskolák ügyében. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 2./

2006. március 3.

Március 2-án búcsúztatták hívei, hozzátartozói és a tordai magyarság jelentős része a helyi unitárius templomban Kiss László unitárius lelkészt, aki február 28-án hunyt el, nem sokkal azután, hogy a helyi önkormányzati ülésen minősíthetetlen módon támadták őt a tordai városi tanács nagy-romániás képviselői. Alin Tise Kolozs megyei prefektus vizsgálja a tordai ügyet. László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke beadványban fordult a prefektushoz, amelyben azt kérte Tisétől, vizsgálja meg a történteket, és járjon el a törvényes előírások szerint. A Kiss Lászlót ért személyeskedő támadás a tordai polgármesteri hivatal folyosóján történt, amiről nem készült felvétel. A teremből távozó Kiss László több magyar egyházi képviselő jelenlétében a folyóson volt még, amikor Doru Anca nagy-romániás tanácsos utána rohant, és gyereknek nevezte, majd az épületből való kitiltással fenyegette meg. A szamosújvári RMDSZ vezetősége nyilatkozatban fejezte ki megdöbbenését a tordai tanácsülésen történtekkel kapcsolatban. /B. T.: Elbúcsúztatták Kiss László unitárius lelkészt. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./ A harmincötödik életévét még be nem töltött Kiss László unitárius lelkipásztor pályáját a gyűlölködés törte meg, ami azért zúdult rá, mert ki mert állni a város magyarságának jussa, a tordai magyar iskola mellett. Hány fiatal életnek kell még kialudnia ahhoz, hogy megkapjuk azt, ami nekünk jár? Miért kell Erdély földjén olykor legjobbjaink halálával megszolgálni a Templomot és az Iskolát? A tordai gyülekezet megfogadta: az iskola ügyét nem hagyja annyiban, a harcot, amely Kiss László életét követelte, folytatni fogja. Kiss Lászlót szülőfalujában, Dicsőszentmártonban helyezték örök nyugalomra. /Ercsey-Ravasz Ferenc: Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?!? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 3./

2006. április 5.

Megvalósulni látszik a Kolozs megyei RMDSZ egyik legfontosabb célkitűzése: visszahelyezni Sztranyiczki Szilárdot a kataszteri hivatal élére. Alin Tise prefektus elégedetlenségét fejezte ki az intézmény jelenlegi tevékenységével kapcsolatban: a telekkönyvi osztályon végeérhetetlen sorok kígyóznak. /Kiss Olivér: Elégedetlen Tise a kataszteri hivatal tevékenységével. Visszakerül Sztranyiczki Szilárd az intézmény élére? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

2006. december 4.

December 1-jén Alin Tise prefektus elrendelte az RMDSZ Kolozs megyei szervezete által Románia nemzeti napja alkalmából elhelyezett gyászszalagos koszorú eltávolítását. Emil Boc kolozsvári polgármester azt nyilatkozta: felkéri az RMDSZ megyei szervezetét, kérjen nyilvánosan bocsánatot, amiért a szervezet képviselői gyászszalagos koszorút helyeztek el a szobornál. A Szociáldemokrata Párt (PSD) helyi szervezete szintén arra szólította fel az RMDSZ-t, hogy kérjen nyilvánosan bocsánatot és hagyjon fel az ilyen jellegű sértő megnyilvánulásokkal. Az incidenssel kapcsolatban Boros János Boros János alpolgármester elmondta: elhelyezés előtt nem látta a koszorút. A megyei RMDSZ illetékesei hangsúlyozták: nem szándékos cselekedetről van szó. /(k. o.): Eltávolították a gyászszalagos koszorút. Boros: nem volt szándékos. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

2008. június 2.

Június 1-jén, vasárnap több mint 18 millió választónak kellett döntenie arról, ki vezesse az elkövetkező négy esztendőben a helyi közigazgatási szerveket. Újraválasztották a kolozsváriak Emil Boc polgármestert, a Demokrata-Liberális Párt elnökét, aki az exit poll adatai szerint a szavazatok 75,6 százalékát szerezte meg, és így már az első fordulóban megnyerte a választásokat. László Attila, az RMDSZ jelöltje 8,2 százalékot kapott. Az új Kolozs megyei tanácselnök a demokrata-liberális Alin Tise lett a szavazatok 36 százalékával. AZ RMDSZ-es Máté András Levente a voksok 11,2 százalékával a 4. helyen áll. Az RMDSZ megyei listájára 12,1 százalék, a városi listára pedig 15,6 százalék voksolt. A Kolozs megyei tanácsosi listák közül a PD-L kapta a legtöbb szavazatot (36 százalék). A további sorrend: PNL 19 százalék, PSD 14,6 százalék, RMDSZ 12,1 százalék, PNG 3,1 százalék, PRM 3 százalék, PIN 2,9 százalék. László Attila az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke szerint a szavazás eredménye ismét azt bizonyítja, hogy az RMDSZ a legstabilabb politikai alakulat az elmúlt tizennyolc évben Kolozs megyében. Szerinte az RMDSZ várhatóan megőrzi a hat mandátumot a városi tanácsban. „Hozta a formáját az RMDSZ Kolozs megyében”, vélekedett Eckstein-Kovács Péter. Gergely Balázs, a Magyar Polgári Párt (MPP) kolozsvári szervezetének elnöke szerint elkeserítő az alacsony részvételi arány. /P. A. M. : Narancssárga „uralom” következik? Túlnyerte magát a PD-L – Az RMDSZ „hozta a formáját” = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./

2008. június 3.

Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

2008. június 4.

Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

2008. június 24.

Június 23-án megtartotta alakuló ülését a Kolozs Megyei Tanács. A 36 képviselői hely megoszlása: PD-L 15, PSD és PNL 7–7, RMDSZ 5, NRP 2. Az RMDSZ listáján megyei tanácsosi helyhez jutott Balázs-Bécsi Attila, Fekete Emőke, Szedilek Lenke, Sztraniczky Szilárd és Vákár István Bálint. A tanácselnök Alin Tise (PD-L). A két alelnök: Fekete Emőke (RMDSZ) és Radu-Vasile Bica (PD-L). /(Ö. I. B.): Megalakult a Kolozs Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2009. november 27.

Hosszabb ideje megromlott a viszony, és hiányzik az együttműködés a Kolozs Megyei Tanácsban. A tanács november 27-én tartott ülésén Alin Tise elnök lezárta a megbeszélést, miután a tanácsosok többsége azért nem szavazta meg az idei megyei költségvetést kiegészítő határozattervezetet, mert annak dokumentációját csak formálisan, az utolsó percekben kapták kézhez. Alin Tise megyei elnök berekesztette az ülés munkálatait, és megfenyegette a testület – szerinte – felelőtlen, bűnös tagjait: a Szociáldemokrata Párt (PSD), a Nemzeti Liberális Párt (PNL), az RMDSZ és Nagy-Románia Párt (PRM) tanácsosait. Fekete Emőke megyei elnök-helyettes elmondta, Alin Tise kirakat-együttműködésre törekedett a többi párt embereivel. Az ülések napirendjét önkényesen állapította meg, és senkivel sem konzultált. Néhány hónapja, a fejlesztési támogatások elosztásakor az RMDSZ-nek 13 százalékot terveztek, ezzel nem értettünk ezzel egyet, mondta el Fekete Emőke. Egyrészt, mert Kolozs megye lakosságának 20 százaléka magyar, másrészt pedig a magyar települések a kommunizmus idején módszeresen kevesebb támogatást kaptak, mint a többiek. Tise folyamatosan nyirbálta helyettese, Fekete Emőke hatáskörét. /Ördög I. Béla: Fekete Emőke: „Elérkeztünk türelmünk határához” = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./


lapozás: 1-10




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998