udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Almási Tibor

2004. december 24.

December 19-én Magyarországon, Nyírábrányban elhunyt Schwarzkopf–Erni Mihály (írói nevén Károlyi S. Mihály). 1950–ben született, Nagykárolyban. Itt járt líceumba, ahol a költő Fényi István tanára vele is egy életre megszerettette az irodalmat. A Szatmári Hírlapban, az Utunkban, az Igaz Szóban, az Előrében, a Jóbarátban, az Új Életben, a Brassói Lapokban riportokat, elbeszéléseket, verseket, a Művelődésben mesejátékokat, az Igaz Szóban színjátékokat közölt. A Nagykárolyból időközben szintén Magyarországra települt Almási Tiborral közösen könyvet írt Gyárfás Jenő festőművészről. 1979-ben elnyerte az Igaz Szó egyfelvonásos drámapályázatának I. díját. Aztán 1979-ben bevitték a Szekuritátéra. „Kétmillió szív együtt dobog": ezért a verssoráért (amit a szekusok kétmillió erdélyi magyar szívként értelmeztek) összeverték, utána több mint tíz évig semmit sem írt. 2000 januárjában újból elővette írógépét. 1991-ben családjával Magyarországra települt. 1994-ben Idővel mérve címmel verseket és elbeszéléseket tartalmazó kötete jelent meg. 1995-ben Arany Toll-díjat kapott. 1996-ban napvilágot látott Gyermekidő című elbeszéléskötete. /Boros Ernő: Schwarzkopf Misi halálára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 24./

2005. június 7.

Rajzok, vázlatok, eddig ki nem állított olajfestmények bemutatásával kíván teljesebb képet nyújtani Gyárfás Jenő munkásságáról a sepsiszentgyörgyi Képtár a június 8-án megnyíló kiállításon. A művész halálának 80. évfordulóján összesen hetvenöt művet állítanak ki. Vargha Mihály, a Képtár osztályvezetője úgy vélekedett, Gyárfás Jenő bronzszobrot is érdemelt volna, utóbb mégis a kiállítás megszervezése mellett döntöttek. Az erdélyi származású, Győrben élő Almási Tibor műkritikus monográfiát írt Gyárfás Jenőről, ezt pénzszűke miatt eddig nem sikerült kiadni. Vargha Mihály ígérete szerint a monográfiát még ebben az évben megjelentetik. /B. K. B.: Szobor helyett tárlat Gyárfás Jenő emlékére. = Krónika (Kolozsvár), jún. 7./

2006. március 4.

Január közepétől Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum Képtárában újra látható a teljes panteon alapkiállítás, amely Székelyföldről származó vagy itt jelentőset alkotó klasszikusoknak állít emléket.  Barabás Miklós, Gyárfás Jenő, Nagy Albert művei mellett újra szerepnek Bene József (1903–1986) olajfestményei, Mattis Teutsch János (1884–1960) festett kisplaszikái, Baász Imre (1941–1991) grafikái, Plugor Sándor (1940–1999) grafikái és Varga Nándor Lajos (1895–1978) munkái. Gyárfás Jenőről, ,,a székelyek Munkácsyjáról” készül monográfia, amely az Erdélyből származó, Győrön élő Almásy Tibor művészettörténész munkája.  A Képtár előterében márciustól újra beindul a fiatal hivatásos művészeket bemutató kiállítás-sorozat, amelynek kurátora Madaras Péter szobrászművész, a Művészeti Líceum tanára. /Vargha Mihály: Újra teljes a panteon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 4./

2007. április 26.

Gyárfás Jenő festőművész születésének 150. évfordulója alkalmából szép kiadvánnyal, emlékalbummal tisztelgett Sepsiszentgyörgyön a Székely Nemzeti Múzeum a nagy művész előtt. A Gyárfás Jenőről elnevezett képtárban, festményei között mutatták be Almási Tibor magyarországi műkritikus albumát.,,Gyárfás Jenő a XIX. századi magyar művészet egyik legnagyobb szabású mestere, ezt mindenki elismeri, 19-20 évesen olyan remekművek kerültek ki a keze alól, amilyeneket sokan egy egész életen át nem tudtak felmutatni. Hogy aztán sorsa úgy alakult, ahogy, ez nemcsak az ő hibája, hanem a kor hibája is, amely nem tudta elviselni az ő érdemeit” – hangsúlyozta a szerző, aki Gyárfás művészetéről írta egyetemi diplomamunkáját, később Magyarországon kisebb könyvet is megjelentetett róla. Néhány éve elkezdte korábbi munkái átdolgozását, végül egy teljesen új tanulmány született. Gazda József hosszú évekkel ezelőtt megjelent monográfiája óta ez az első kiadvány, amely átfogóan elemzi Gyárfás Jenő műveit. /Farkas Réka: Tisztelgés a művész előtt (Gyárfás Jenő-emlékalbum). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 26./

2007. szeptember 22.

Almási Tibor (sz. 1952) a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen szerzett oklevelet. 1989 óta a győri Xántus János Múzeum munkatársa, több erdélyi művész (Kósa-Huba Ferenc, Mattis Teutsch János) és a XX. századi magyar művészet történetével foglalkozó könyv szerzője. A Gyárfás Jenő (Sepsiszentgyörgy, 1857. ápr. 6. – Sepsiszentgyörgy, 1925. dec. 17.) életét és munkásságát bemutató monográfiája a festőművész születésének 150. évfordulóján jelent meg (Almási Tibor: Gyárfás Jenő. Székely Nemzeti Múzeum, Sepsiszentgyörgy, 2007) Gyárfás Jenő, az alig húszéves festőzseni üstökösként tűnt fel képzőművészetünk egén. Tehetségét Munkácsyéhoz mérték, méltó utódaként tekintettek rá. Hazatért szülőföldjére, és otthon próbált tehetségéhez méltó magas szintű művészetet teremteni. Életútjában törést jelentett hazatelepedése. Sepsiszentgyörgyön, az erdélyi kisvárosban nem kapta meg azt a felhajtóerőt, amely a szakmai fejlődés előfeltétele. Azonban hazatelepedésével otthoni közösségét gyarapította, a helyi képtárat alapozta meg. /B. D. : Egy pompás könyv Gyárfás Jenőről. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./

2008. május 29.

A Székely Nemzeti Múzeum (Sepsiszentgyörgy) által kiadott öt könyv bemutatóját rendezték május 27-én Kolozsváron, a Kriza János Néprajzi Társaság székházában. Pozsony Ferenc, a házigazda elnök felkérésére Vargha Mihály, a múzeum igazgatója az 1879-ben alakult sepsiszentgyörgyi múzeum terveiről szólt. Megújulás előtt áll a határon túli legnagyobb magyar tudományos intézmény: fiatalítja szakembergárdáját, javítja gyűjteményes anyagának feldolgozottságát. Az Orbaiszék változó társadalma és kultúrája című kötet, Kinda István és Pozsony Ferenc szerkesztésében, a Csángó Néprajzi Múzeumnak tavaly Zabolán megtartott konferenciáján elhangzott kérdéseket dolgozza fel. Az Acta Siculica a múzeum 2007-es vaskos évkönyve, amely, Kinga István szerkesztő szerint, ötven tanulmányával sok fiatal szerzőnek nyújtott régészeti-történelmi és néprajzi közlési lehetőséget Székelyföld vonatkozásában. A Népi vallásosság a Kárpát-medencében 7. két kötetét Tánczos Vilmos mutatta be. A Laczkovits Emőke és Szőcsné Gazda Enikő által szerkesztett kiadvány a 2005-ös hetedik vallásügyi konferencia anyagát tartalmazza, az 51 tanulmányból 30 erdélyi vallási témájú. Kovács Zsolt a Fehér János által szerkesztett és írt Teleki Mihály udvartartási naplója (1673–1681) című kötetet ismertette, amely egy művelődéstörténeti sorozat ötödik láncszeme. Végül Vargha Mihály Almási Tibor: Gyárfás Jenő című könyvét mutatta be, amely a székelyek Munkácsyjának állított emléket. /Háromszéki könyvparádé. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 29./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998