udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Almássy Kornél

2003. április 26.

A Magyar Demokrata Fórum és az Ifjúsági Demokrata Fórum durva provokációnak tartja, hogy Anyák napján Engedd szabadon a kendert címmel rendezvényt szerveznek Budapesten. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja és Szabó Zsolt, az IDF elnöke jelezte, hogy tiltakozni fognak Jürgen Köppennél, az Európai Bizottság budapesti delegációjának vezetőjénél. Azt kérik tőle: ne tűrje, hogy az Európai Unió színeit, szimbólumrendszerét kihasználva - a tizenkét csillag helyett tizenkét kendermagot feltüntetve - az EU-t a törvények által büntetendő cselekmény elkövetésének népszerűsítésére használják. /Tiltakozás. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

2003. május 24.

A Magyar Állandó Értekezlet máj. 24-i ülése előtt a magyarországi parlamenti pártok képviselői eltérően ítélik meg a kormánynak a státustörvény módosítására vonatkozó javaslatait. A Fidesz és az MDF bírálja, az MSZP és az SZDSZ elfogadhatónak tartja a tervezetet. - Bízunk abban, hogy a határon túli magyarok megvédik a kedvezménytörvényt, hiszen a Magyar Állandó Értekezlet és a magyar parlament az ő kezdeményezésükre fogadta el - fejtette ki a Krónikának adott nyilatkozatában Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes alelnöke. A elkészített módosító tervezetet a Fidesz csak akkor fogadhatja el, ha 12 ponton változtatnak.Ezek közül Németh Zsolt megemlítette azt a követelményt, hogy a kedvezménytörvény maradjon érvényben az azokban az országokban élő magyarok esetében is, amelyek csatlakoznak az Európai Unióhoz, illetve azt, hogy - az uniós szabályrendszer keretei között - a lehető legkedvezőbb módon bírálják el a vajdasági és kárpátaljai magyarok anyaországba szóló vízumkérelmeit a magyar EU-csatlakozást követően. Ezekről a követelményekről tesz említést a Fidesz kongresszusa által A magyar nemzetpolitika és a státustörvény tárgyában elfogadott határozat is, Eszerint "a jelenlegi magyar kormány olyan tehertételnek tekinti a határon túli magyarságot, amitől szabadulni akar", ezért "feláldozza őket a diplomáciai játszmában". A Fidesz nyilatkozatában leszögezte: nem ért egyet "a törvény eredeti célkitűzésének feladásával, a jogszabály kiürítésével". A párt ezért fontosnak tartja, hogy a törvény preambulumában szerepeljen az egységes magyar nemzetre történő utalás, és a kedvezmények odaítélésének legyen feltétele a magyar igazolvány. A Magyar Demokrata Fórum szerint semmi nem indokolja a kedvezménytörvény módosítását, ami ellentétben áll a Máért által tavaly novemberben elfogadott alapelvekkel is. Almássy Kornél, az MDF alelnöke és Kelemen András, a külügyi kabinet vezetője sajtótájékoztatóján azt hangsúlyozta: a kormány a nemzetközi szempontokat a határon túl élő magyarok érdekei elé helyezné. Az MDF alelnöke szerint a jelenlegi magyar kormány a módosítással túlteljesíti Szlovákia és Románia kérését, és alapkoncepciójában nem felel meg a nemzeti egység kifejeződésének. Kelemen András is azt hangsúlyozta, hogy a jelenlegi javaslat szövegéből kimaradt minden olyan utalás, amely az egységes magyar nemzethez, a magyar igazolványhoz kötődött. A politikus, a Magyar Demokrata Fórum kedvezménytörvénnyel kapcsolatos 12 kérdése közül kiemelte: miért képviseli a kormány azt az alapállást, hogy a határon túli magyarok számára csak minimális támogatást kell biztosítani.Az SZDSZ elégedetten látja, hogy a kedvezménytörvény módosítása kapcsán egy olyan javaslat kerül a határon túli szervezetek és a parlament elé, amely a nemzetközi együttműködés követelményeinek és az európai normáknak is megfelel. Erről Eörsi Mátyás beszélt az MTI-nek. Emlékeztetett arra: pártja az eredeti törvényt azért nem támogatta, mert az véleményük szerint egy erőszakosan, a szomszédos kormányokkal való konzultáció nélkül meghozott, a nemzetközi jog és politika alapelveit számos ponton megsértő javaslat volt. A módosítási tervezetről szólva Eörsi Mátyás utalt arra: a módosítás szempontjait a határon túli szervezetek túlnyomó része megérti. Jelezte, a héten egy olyan előterjesztés fogalmazódott meg az Európa Tanácsban, amely az európai országokban élő jelentősebb kisebbségek számára autonóm megoldásokat javasol. Megjegyezte: ha az Európa Tanács parlamenti közgyűlése elfogadja ezt a javaslatot, az sokkal jelentősebb eredmény lesz, mint amit akár a kedvezménytörvény eredeti szövege el tudott érni.MSZP: várható a megállapodás. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) politikai államtitkára szerint a határon túli magyarság képviselői meg tudnak állapodni a még nyitott kérdésekben. "Ebből remélhetőleg az következik, hogy a magyar parlamenti pártok is eljutnak egy elfogadható kompromisszumig. Ebben az esetben a Máértet követően a módosításokat be tudnánk terjeszteni a parlament elé, amely vélhetőleg el is fogadná. Ellenkező esetben is beterjesztjük a parlament elé; akkor alighanem csak a szeptemberi ülés hoz majd döntést" - fejtette ki az MSZP politikusa. A kormány módosító javaslatában az is szerepel, hogy nem magyar nemzetiségűek is pályázhatnak oktatási kedvezményért, amennyiben gyermekeik magyar iskolában tanulnak. "Ez gyakorlatilag azt is jelentené, hogy az európai joganyaggal való harmonizáció során Magyarország fenntarthatja a törvényt azokban az országokban is, amelyek az Unió tagjává válnak. A szakértői tárgyalások tapasztalatai alapján kevesebb vitát várok ebben a kérdésben az érintettek, és annál többet a magyarországi pártok részéről" - mondta Szabó Vilmos. /Salamon Márton László: Eltérő pártvélemények a Máért előtt. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2003. augusztus 18.

A II. Kárpát-medencei Nyári Egyetemet aug. 10. és 15. között tartották meg Nagyváradon, a Partiumi Keresztény Egyetem székházában a Magyarországi Hallgatói Önkormányzatok Konferenciájának, a PKE Diákszövetségének és a Temesvári Magyar Diákszervezetnek a közös rendezésében. Magyarországról, a Vajdaságból, Kárpátaljáról és a Felvidékről is érkeztek fiatalok. A rendezvényt köszöntötte Kovács Zoltán egyházkerületi főgondnok, továbbá a Kovács Béla, a PKE rektora, aki úgy vélekedett: a felsőoktatási intézet dinamikusan fejlődik. Az egyetemisták tematikus előadásokat hallgathattak, a státustörvény, az autonómia és kettős állampolgárság kérdéséről beszélt nekik Szilágyi Zsolt, a Reform Mozgalom vezetője, Tőkés László püspök és Almássy Kornél, az MDF vezetőségi tagja. /A Kárpát-medencei magyar diákság összejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 18./

2003. szeptember 12.

A Magyar Demokrata Fórum örömmel vette tudomásul az ingyenes beutazási vízum bevezetését Szerbia-Montenegróval és Ukrajnával szemben, de felszólítja a kormányt, hogy a határon túli magyarok jogos igényének megfelelő kettős állampolgárság bevezetését tekintse végcélnak. Almássy Kornél, az MDF elnökségének tagja szept. 11-i sajtótájékoztatóján Budapesten kijelentette: Kovács László és Bársony András "álhírekkel tudatosan hiszterizálja, megtéveszti a közvéleményt" a kettős állampolgárság intézményével kapcsolatban, és szembefordítja az anyaországi magyarokat a határon túliakkal. Emlékeztetett arra, hogy a kormánypárti politikusok a többi között arra hivatkoznak, hogy a kettős állampolgárság bevezetésével Magyarország megsérti az európai jogszabályokat, az európai normákat, valamint szembe megy a szomszédos országok gyakorlatával. Almássy Kornél felidézte, hogy Horvátország már évekkel ezelőtt megadta az állampolgárságot a határaikon túl élő horvátoknak, Románia pedig mindenkinek megadja az állampolgárságot, akitől 1989. december 22. előtt, neki fel nem róható okok miatt vonták meg román állampolgárságát. "Hasonló példát láthatunk más EU-tagország, így Portugália és Spanyolország esetében, mely országokban milliós nagyságrendben adnak állampolgárságot az egykori gyarmataikon élőknek" - mondta. /Vélemények, nyilatkozatok a kettős állampolgárságról. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 12./

2003. szeptember 25.

A kettős állampolgárság bevezetéséről, a kedvezménytörvényről és az Európai Unió alkotmánytervezetének kisebbségeket érintő fejezetéről tanácskoznak Budapesten az MDF meghívására a határon túli magyar szervezetek vezetői szeptember 26-án - jelentette be Viniczai Tibor, az MDF elnökségének tagja. A Kárpát-medencei Párbeszédet címmel megtartandó konferenciára a Magyar Állandó Értekezleten képviselettel rendelkező határon túli magyar szervezetek vezetőit hívták meg. Viniczai Tibor szerint "úgy tűnik, időről időre néhány magyar politikai irányzat nem kezeli a helyén a határon túli magyarság ügyét, amely 80 éve rendezetlen, és nem lezárt". Ezzel kapcsolatban Almássy Kornél, a pártelnökség külügyekkel foglalkozó tagja azt hangsúlyozta: a demokrata fórum szerint a kormányváltás óta "a kabinet nem tekinti fontosnak a határon túli magyarok ügyét". /Az MDF Kárpát-medencei párbeszédet szorgalmaz. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 25./

2003. december 2.

A Magyar Demokrata Fórum (MDF) szerint az elmúlt egy év alatt nem történt semmilyen előrelépés a magyar-román viszonyban, nem történt javulás az erdélyi magyar kisebbség sorsában - jelentette ki de. 1-jén Almássy Kornél, a budapesti Kempinski Hotel előtt tartott sajtótájékoztatóján. - Elmondhatjuk, hogy feleslegesen alkudott meg a magyar miniszterelnök egy évvel ezelőtt itt, a Kempinski Hotelben - fogalmazott az MDF elnökségének tagja. A politikus emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt, 2002. dec. 1-jén "Medgyessy Péter és Adrian Nastase közösen ünnepelte Budapesten a román nemzeti ünnepet, amely Erdély elcsatolásának ünnepe Romániában, nekünk pedig ez egy nagyon fájdalmas gyásznap". /Elégedetlen az MDF a magyar-román viszonnyal. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

2005. szeptember 6.

A kémügyben lassan mindenki tényként kezeli, hogy Lorin azonos Markó Béla korábbi munkatársának feleségével, Szatmári Ildikóval. A magyar titkosszolgálati jelentésnek tűnő anyagok hitelességét ugyan nem erősítették meg hivatalos forrásból, de a magyar titkosszolgálat vizsgálja, hogy miként kerülhettek azok napvilágra, az NBH munkatársai már megjelentek az Index és a Hírszerző internetes portálok szerkesztőségében. Az ügyben szokatlan keménységgel szólalt meg a lassan kormánypárttá avanzsáló MDF is. Karsai Péter, a párt frakcióvezető-helyettese követelte, hogy Magyar Bálint valljon színt az ügyben, s aggasztónak mondta, hogy nemzetbiztonsági dokumentumokat szivárogtatnak ki a sajtónak. Almássy Kornél, a párt alelnöke arra is visszautalt, hogy Magyar Bálint szakmai és morális felelőssége már korábban is többször felmerült, elég csak a kétes közbeszerzési eljárásokra és az érettségi botrányra gondolni. /Dorozsmai Endre: Otthon történt. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), szept. 6./

2006. december 15.

A magyar-magyar kormányzati konzultáció első ülését követően a Magyar Állandó Értekezlet, illetve egy ehhez hasonló politikai egyeztető fórum elmaradását sérelmezték a magyarországi ellenzéki pártok. Németh Zsolt fideszes politikus kijelentette: nem tudhatják, hogy a lezajlott egyeztetés érdemi párbeszéd volt-e, hiszen erre a parlamenti pártokat Gyurcsány Ferenc nem hívta meg. „A Magyar Demokrata Fórum tiltakozik a határon túli nemzetpolitikai kérdésekben kialakult koncepciótlanság, valamint az ezen a téren bekövetkező hatalmas költségvetési megvonások miatt” – jelentette ki Almássy Kornél alelnök. Az ellenzéki párt szerint a kormányzat a teljes határon túli politika felszámolására, az eltelt tizenhat esztendő alatt kialakult intézményrendszer ellehetetlenítésére törekszik. /Guther M. Ilona: Sérelmezik a MÁÉRT elmaradását. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 15./

2007. augusztus 25.

A Magyar Tudományos Akadémia Báthory-díjjal tüntet ki több olyan ismert közéleti személyiséget, politikust, akik kiálltak a határon túli magyar felsőoktatás visszaállításáért, támogatásáért. A díjkiosztásra augusztus 28-án Budapesten kerül sor. A díjazottak: Csányi Sándor, Baldauf László, gr. Degenfeld Sándor, Széles Gábor, Göran Lindblad, Nagy Elek, Németh Zsolt, Vizi E. Szilveszter, Schöpflin György, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Kozma József, Almássy Kornél és Balázs Sándor. Az ünnepségen beszédet mond Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete főtitkára, Zsigmond Barna, az egyesület elnöke, Kovács Lehel és Hantz Péter, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökei. /Báthory-díj a határon túli magyar felsőoktatás támogatásáért. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

2007. augusztus 29.

A határon túli magyar felsőoktatást támogató, annak visszaállítását szorgalmazó közéleti személyiségeket, politikusokat tüntetett ki augusztus 28-án Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács. A Bolyai Kezdeményező Bizottság javaslatára a Báthory-díjat Baldauf Lászlónak, Csányi Sándornak, gróf Degenfeld Sándornak, Göran Lindbladnak, Nagy Eleknek, Vizi E. Szilveszternek, Németh Zsoltnak, Schöpflin Györgynek, Komlóssy Józsefnek, Széles Gábornak, Kónya-Hamar Sándornak, Kozma Józsefnek, Almássy Kornélnak és Balázs Sándornak nyújtotta Tőkés László EMNT-elnök és Hantz Péter, a BKB alelnöke. /Báthory-díjgála. = Krónika (Kolozsvár), aug. 29./

2007. augusztus 30.

Az önálló erdélyi magyar felsőoktatás érdekében kifejtett tevékenység elismeréseként Báthory-díjakat adtak át a Magyar Tudományos Akadémia budapesti székházában. „Vannak vidékek, ahol a tudományok szabadon fejlődnek. De olyan vidékek is vannak, ahol akadályokat gördítenek ezek fejlődésének útjába“ – hangsúlyozta Szabó T. Attila, a Bolyai Egyetem Barátai Egyesületének főtitkára nyitóbeszédében. „Ilyen nehézségekkel kell szembesülniük mindazoknak, akik Erdélyben magyar iskolát, egyetemet szeretnének létrehozni, és ilyen akadályok lebontásában segítettek azok a személyiségek, akiket itt köszöntünk” – mondta a főtitkár. Az elismeréseket, amelyeket – a Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) javaslatára – az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács adományoz, Tőkés László püspök és Hantz Péter, a BKB alelnöke adta át. A díjazottak: Almássy Kornél parlamenti képviselő, Baldauf László, üzletember; Balázs Sándor egyetemi tanár; Csányi Sándor, Közép-kelet-Európa meghatározó bankcsoportjának elnök-vezérigazgatója; Gróf Degenfeld Sándor üzletember; Komlóssy József kisebbségi szakértő; Kónya-Hamar Sándor EP-képviselő; Kozma József, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnöke; Göran Lindblad svéd EP-képviselő; Nagy Elek üzletember; Németh Zsolt, a külügyi bizottság elnöke; Schöpflin György politológus; Széles Gábor, a munkaadók szövetségének elnöke, valamint Vizi E. Szilveszter, az MTA elnöke. /Kánya Gyöngyvér: „Akadálybontó” Báthory. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 30./

2008. szeptember 17.

Néhány napja, hogy Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum (MDF) elnöke felmutatott a sajtónak egy CD-t, állítva, hogy az titkosszolgálati eszközökkel lehallgatott telefonbeszélgetéseit tartalmazza. A botrány azóta dagad. Dávid Ibolya pártbeli riválisa, az azóta már az elnökjelöltségtől visszalépett Almássy Kornél tagadott. Kijelentette, hogy semmi köze nincs a lehallgatási botrányhoz, nem gyűjtött az MDF elnökéről terhelő adatokat. Az ügy kapcsán a budapesti Nemzeti Nyomozó Iroda eljárást indított, miközben több országos napilap olyan árnyék-titkosszolgálatról beszél, amelynek tagjai a rendszerváltás előtt III/III-asként tevékenykedtek, vagyis rendelkeznek már némi titkosszolgálati módszerekkel a lehallgatást illetően. Az a kérdés, ki készítette a titkos hangfelvételeket Dávid Ibolya telefonbeszélgetéseiről? /Lokodi Imre: Magyarország: dagad a lehallgatásbotrány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 17./

2008. szeptember 18.

Az erdélyi magyaroknak egykor szimpatikus Dávid Ibolya, az MDF elnök asszonya négy évvel ezelőtt Balsai Istvánt, Horváth Balázst, Kelemen Andrást és Szászfalvi Lászlót, az alapító tagokat kirúgatta a pártból. Ezt követően nemsokára neves politikusokat (sokuk MDF-alapító is), Balogh Lászlót, Csampa Zsoltot, Ékes Józsefet, Fülöp Istvánt, Lezsák Sándort, Medgyasszay Lászlót, Németh Zsoltot (nem a fideszes Németh Zsoltról van szó, hanem volt MDF-es névrokonáról), Pichler Imrét és Püski Andrást is kizártatta a pártból. Ezt a kiebrudalást jogerős bírósági határozat is jogellenesnek minősítette. Dávid Ibolya később a szocialistákhoz kötődő Tisztelet Társasága tagjait MDF-es támogatással bejuttatta a parlamentbe. Az elnök asszony szerepe és pártja hozzájárulása a budapesti főpolgármester újraválasztásához és a második Gyurcsány-kormány újjászületéséhez mindenki számára ismert. Legújabb választási húzása riválisa, Almássy Kornél titkosszolgálati eszközökkel való eltávolítása. Nevezettet egy titkosszolgálati úton beszerzett hangfelvétellel próbálták leszerelni pártelnöki ambícióiról. Almássy előbb védekezett, ellenállt, majd úgy járt el, ahogyan ezt Dávid Ibolya előírta: ,,Arra kérem, vonuljon ki a Magyar Demokrata Fórum politikájából és a közéletből, mert méltatlan egy demokratikus parlamentben az, aki ilyen eszközöket igénybe vesz, vagy ilyen eszközöket maga támogat". Dávid Ibolya nem árulta el, hogy a titkosszolgálati anyagot ki juttatta el hozzá. Nyakó István, az MSZP szóvivője egy nagyváradi baloldali magyar ifjúsági értekezleten a magyarországi kampánytechnikáról kifejtette: ,,Lényegében mindig két tábor van, az egyik lehülyéz és lopással vádol, a másik a te táborod. Nos, csak az utóbbit kell figyelembe venni, nekik kommunikálunk, őket kell megtartani, a másik oldalt úgy sem lehet soha meggyőzni. " Továbbá: ,,Az újságíróval egymásra vagyunk utalva. Vagy adsz nekik hírt, vagy kitalál ő valamilyen hülyeséget. Nos, akkor meg tálalj inkább te valamilyen hülyeséget neki. Ha politikát akarsz eladni és mozgósítani, azt, sajnos, a bulvársajtóban lehet leginkább, mégpedig rövid üzenetekkel. "A politikai cinizmus csúcsteljesítménye ez. /Sylvester Lajos: A pártépítő ,,állam asszony” = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 18./

2008. szeptember 29.

Hatodik elnöki ciklusát kezdi meg Dávid Ibolya, miután szeptember 27-én ismét az MDF elnökévé választották a párt országos tisztújító gyűlésén, Budapesten. A régi-új elnök mintegy tíz százalékos eredményű parlamentbe jutást ígért. Az MDF viharos előzmények után tartotta tisztújítását: előző nap az MDF vezetősége bejelentette, hogy kizárta soraiból Almássy Kornél alelnököt, aki korábban azzal az indokkal lépett vissza az elnökjelöltségtől, hogy a vele szemben állók közvetítők útján megzsarolták. /Zártkörű MDF-tisztújítás. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./ Az MDF országos gyűlésén Markó Béla, az RMDSZ elnöke meghívott vendégként arról beszélt, hogy: "Az erdélyi magyarságnak ma is nagy szüksége van arra a nemzetpolitikára, amelynek alapelveit a rendszerváltás után a Magyar Demokrata Fórum kidolgozta és életbe ültette. A szomszédságpolitikában és a magyar-magyar viszonyban ma sem lehet jobbat, többet mondani, mint ami akkor kialakult, legfennebb elrontani lehet azt, mint ahogy egyesek meg is próbálkoznak ezzel. " Az autonómia kérdéséről kijelentette: "Ma Európának, sajnos, nincsenek általános érvényű etnikai-kisebbségpolitikai normái, csak érdekei vannak. Koszovóról, Dél- Oszétiáról, Abbháziáról más-mást gondol Európa, és így bizony nehéz eldönteni, hogy mi a jó, és mi a rossz. Legalább nekünk, magyaroknak meg kellene kísérelnünk együtt ugyanazt az álláspontot képviselni, mert így talán a magyar glóbuszon is megvalósulna az egység a sokszínűségben, a különböző autonómia-formáktól a határok nélküli nemzeti együttlétig. " /Ismét Dávid Ibolya az MDF elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 29./ Markó Béla, az RMDSZ elnöke arról beszélt a Magyar Demokrata Fórum (MDF) tisztújító országos gyűlésén, hogy egy megosztott, önmarcangoló Magyarország nem tud érdemben tenni a határon túli magyarokért, ezért az erdélyi magyarok számára fontos, hogy oldódjon a magyar belpolitikában érzékelhető feszültég. A magyar belpolitika a határon túlról úgy látszik, hogy ezek az események túlságosan lefoglalják a magyarországi pártok figyelmét. Markó szerint ez alól az MDF a kivétel. /Markó önmarcangoló Magyarországról beszél. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 29./

2009. június 4.

A Báthory István Díjat az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Oktatási Szakbizottsága adományozza. A díjazottakra javaslatot tesz a Bolyai Kezdeményező Bizottság. A Pro Kárpátia Alapítvány a Kárpát-medencében élő népek kulturális életének támogatására létrejött magyarországi közhasznú alapítvány, amely a díjátadás szervezésében vesz rész. Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) 2003 óta működik, politikai pártok fölött álló, közképviseleti elvű szervezetként. Az erdélyi magyar nemzeti közösség autonómiájának megvalósulását, a nemzeti önazonosság megőrzését szeretné elősegíteni. Ezen belül egyik feladata az erdélyi magyar felsőoktatás ügye. Oktatási szakbizottsága vezetői Kovács Lehel és Hantz Péter. A Bolyai Kezdeményező Bizottság (BKB) egy 2005-ben alapított informális társaság, melyben magyar egyetemi oktatók, értelmiségiek és diákok tömörülnek az erdélyi magyar állami egyetem újraindítása, illetve az erdélyi magyar felsőoktatási hálózat kiteljesítése érdekében. A BKB elnöke a temesvári Bodó Barna egyetemi tanár. A BKB eredményei közül talán a legfontosabb, hogy a térségi és nemzetközi közvéleményt, valamint az európai döntéshozó szervezeteket több alkalommal is tájékoztatta a Romániában kialakult helyzetéről. Ugyancsak fontosak a BKB-nek a többi európai kisebbséggel összefogva szervezett Európai Kisebbségi Felsőoktatási Konferenciái is. A Pro Kárpátia Alapítvány közhasznú alapítvány, a kuratórium elnöke Bács-Várkuti Emőke. Az alapítvány célja a Kárpát-medence népeinek közös kulturális és tudományos életének előmozdítása, az itt élők identitástudatának fejlesztése, a régióban élő vállalkozók határokon átnyúló tevékenységeinek segítése. Az alapítvány az erdélyi magyar felsőoktatás újbóli beindítására létrejött csoport támogatásában nyújt segítséget, kiadványok megjelenését támogatja. Báthory-díjat 2005-ben 6, 2006-ban 12, 2007-ben 14 fő kapott. A díjazottak között van Gál Kinga, Tom Lantos, Katona Szabó István, Szent-Iványi István, Tabajdi Csaba, Almássy Kornél, Balázs Sándor, Csányi Sándor, Komlóssy József, Kónya-Hamar Sándor, Németh Zsolt, Széles Gábor és Vizi E. Szilveszter. A 2008-as díjátadáson, melyre 2009. június 10-én kerül sor, a díjazottak: Szili Katalin, Demény Lajos, Lázár Vilmos, MIDAS, Szatmáry Kristóf, Vermes György és dr. Zsigmond Barna Pál /Báthory-díjak. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998