udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ambrus A. Árpád

1999. november 10.

Nov. 5-én Gyergyószentmiklóson összesen 18 ifjúsági és diákszervezet vett részt Szárhegyről, Ditróból, Csomafalváról, Maroshévízről, Borszékről és Gyergyószentmiklósról a Gyergyó Területi Ifjúsági Egyeztető Tanácsa alakuló ülésén, amelyet a Területi RMDSZ ifjúsági alelnöke hívott össze. A diáktanácsok kérték, hogy ne csak szórakoztató jellegű rendezvényeket szervezzenek, hanem olyanokat is, amelyek felkészülésben segítenek. Vendégként megjelent Kréser Vilhelm a 17 szervezetet tömörítő Csíki Területi Ifjúsági Tanács képviseletében, aki elmondta, hogy számítógépes irodájuk van. A megalakult tanács elnökének a gyergyószentmiklósi Virág Zsoltot választották, az alelnökök: Bajkó Attila (Borszék), Suciu Gábor (Gyergyószentmiklós), Ambrus Árpád (Gyergyócsomafalva), és Köllő Dávid (Gyergyószentmiklós). Virág Zsolt leszögezte, hogy a tanács célja, hogy összefogja a terület ifjúsági szervezeteit, képviselje a terület ifjúságát mind a Hargita megyei tanácsban, mind a Gyergyó Területi RMDSZ-ben. Szeretnének létrehozni egy ifjúsági fejlesztési központot, legalább három településen meg kellene alakítani az ifjúsági információs munkapontokat. /Gál Éva Emese: Ifjúsági tanács alakult. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

2000. február 2.

Megjelent a Délhegyalja, Gyergyócsomafalva lapjának legfrissebb száma, melyben az ezredfordulóról írt a főszerkesztő, Ambrus A. Árpád. A lapszám emléket állított a 10 éve elhunyt, csomafalvi kötődésű Borsos Miklós szobrászművésznek, cikket közölt az újra magántulajdonba jutó erdőkről, kitérve a közbirtokosságok visszaállításának menetrendjére. /Friss Délhegyalja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

2004. február 17.

Február 16-án dr. Garda Dezső képviselő sajtótájékoztatón fejtette ki méltatlankodását amiatt, hogy a február 13-án tartott Gyergyó Területi Küldöttek Tanácsa /TKT/ ülésén úgy minősítették Melles Előd megyei tanácsos négyéves tevékenységét, hogy nem vették figyelembe az erdők visszaadásakor az RMDSZ célkitűzései ellenes tevékenységét. Garda egy 2000. szept. 27-én kelt, Melles Elődnek, a gyergyószentmiklósi Erdészeti Hivatal vezetőjének aláírásával is ellátott átiratot bocsátott az újságírók rendelkezésére. Ebben Melles Elődék kifejtik véleményüket, miszerint a közbirtokossági és magánerdőket összevonva, a tulajdonosok vagy örököseik legfeljebb 10 hektár erdős területet kaphassanak vissza, holott akkor ilyen korlátozást nem tartalmazott egyetlen törvény sem. /Bajna György: Méltatlankodik a képviselő. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 17./ Február 13-án, a TKT ülésén Gyergyószentmiklóson először az RMDSZ megyei tanácsosai, Borsos Géza, Melles Előd és Petres Sándor, a megyei tanács alelnöke számoltak be tevékenységükről, kiemelve az eredmények csapatmunka-jellegét. A megyei tanácsosok munkáját Dézsi Zoltán TESZ-elnök értékelte, megemlítve, hogy a szűkös költségvetésből a beruházások önrészeit is igyekeztek biztosítani a településeknek. Az ülésen dr. Garda Dezső parlamenti képviselő kifogásolva, hogy Melles Előd megyei tanácsos akadályozta az erdők visszaadását, egy dokumentumot osztott szét fénymásolatban. Dr. Garda Dezső parlamenti képviselő azt is nehezményezte, hogy Gál Éva Emese újságíró TKT-hez címzett beadványát nem fogadta el, és nem tűzte napirendre a területi RMDSZ, arra hivatkozva, hogy határozati javaslatot csak TKT-tag terjeszthet elő. Gál Éva Emese beadványában – a több, mint két évig zajló, a Romániai Magyar Szóban megjelent újságcikkeiért meghurcoló becsületsértési per miatt – kérte Melles Előd felmentését RMDSZ funkcióiból. Dézsi Zoltán TESZ-elnök Melles Előd védelmében szólalva fel, tisztességteleneknek nevezte Garda Dezső parlamenti képviselő „jelentgetéseit" és parlamenti felszólalásait. Ezután Boros Géza megyei tanácsos, SZKT-tag lemondott minden RMDSZ-ben betöltött tisztségéről, kifogásolva az RMDSZ egypártrendszerét, s fölróva, hogy a TKT nem volt hajlandó megvitatni a Székely Nemzeti Tanács által előterjesztett székelyföldi autonómia-tervezetet. Az ülésen Ambrus Árpád csomafalvi RMDSZ-elnök is fölolvasta lemondási nyilatkozatát, amelyet két választmányi tag is aláírt. /Gál Éva Emese: TKT Gyergyószentmiklóson. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 17./

2006. december 27.

Az erdővidékiek 99,52 százaléka, a gyergyócsomafalviak 99,48 százaléka válaszolt igennel arra a kérdésre, miszerint akarják-e, hogy a Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település, ahol élnek, ehhez a területhez tartozzék. A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által szervezett belső népszavazás eredményeit Székelyudvarhelyen még nem összesítették, a részvételi aránnyal elégedettek a szervezők. Erdővidék 17 945 magyar és román nemzetiségű szavazópolgárából 12 140 személy adta le voksát, ez 67,65 százalékos részvételi arányt jelent. Igennel 12 082-en válaszoltak, 44-en nemmel voksoltak, 14 szavazat pedig érvénytelen volt. A referendumot szervező SZNT bardoc-miklósvárszéki alelnöke, Krizbai Imre református lelkész a Krónikának elmondta: „Ez a támogatottság a közakaratot tükrözi, és azt, hogy az autonómia gondolatát támogató erdővidéki románok is készek az együttélésre”. Az SZNT tájékoztatási alelnöke, Ferencz Csaba értékelése szerint a több mint 99 százalékos támogatottságot nem lehet figyelmen kívül hagyni. A gyergyócsomafalvi szavazópolgárok többsége is az autonómia mellett voksolt. A részvételi arány 69,47 százalékos volt: 3700 választópolgárból 2487-en voksoltak. A népszavazás összesített adataiból kiderült, hogy a szavazópolgárok 99,48 százaléka autonómiát akar, vagyis az igen szavazatok száma 2474, nemet 5-en mondtak, 8 szavazat pedig érvénytelennek minősült. „Gyergyócsomafalva lakosságának akaratát mindenképpen az Európai Unió tudomására kívánjuk hozni” – válaszolta a Krónika kérdésére Ambrus Árpád, a szavazóbizottság elnöke, Gyergyócsomafalva Székely Tanácsának alelnöke. Több mint 18 ezren szavaztak az udvarhelyszéki székely tanács által szervezett belső népszavazáson Székelyudvarhelyen. A közel kétharmados részvételi aránnyal a referendum szervezői elégedettek. /Lezárult a népszavazás. = Krónika (Kolozsvár), dec. 27./

2007. július 17.

Urmánczy Nándor (1868-1940) volt országgyűlési képviselő (1902-1918), az ereklyés országzászló és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) magalapítójának maroshévízi sírja valóságos zarándokhellyé nőtte ki magát. A napokban Gyergyócsomafalva Székely Tanácsa koszorút helyezett el Urmánczy Nándor sírjánál, a küldöttek: Borsos Géza az SZNT alelnöke, Ambrus A. Árpád a Gyergyószéki Székely Tanács alelnöke és Fülöp Sándor a települési székely tanács tagja. /Czirják Károly: Koszorúzás Urmánczy Nándor sírjánál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 17./

2009. január 27.

Felszólítást kapott a gyergyócsomafalvi helyi tanács Hargita megye prefektusától, hogy vonja vissza azt a határozatát, amelyben szentesítették, hogy a helységnévtáblán székely rovásírással is feltüntetik a település nevét, a román és a magyar felirat mellett. A Székely Nemzeti Tanács helyi szervezete tiltakozik a prefektus levele miatt, jelezte Ambrus Árpád, az SZNT helyi alelnöke. Constantin Strujan prefektus csupán pár napos határidőt szabott arra, hogy visszajelzést kapjon a polgármestertől a tanácshatározat visszavonásáról. Ha ez nem történik meg, az önkormányzat pénzbírsággal sújtható. „A táblát nem azért raktuk ki, hogy most levegyük onnan – nyilatkozta Márton László Szilárd polgármester. – Keressük a megoldást arra, hogy a törvénynek is és a nemzeti kötelességünknek is eleget tegyünk, ám az a baj, hogy román rovásírásról még nem hallottunk. ” A törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a nemzeti kisebbséghez tartozó állampolgárok aránya meghaladja az összlakosság 20 százalékát, az anyanyelvű feliratozást ugyanarra a táblára, a román nyelvű megnevezés alatt, ugyanolyan karakterekkel, betűmérettel és színnel kell feltüntetni. /Barabás Cs. Márti: Sérti a prefektust a rovásírás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 27./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998