udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Ambrus András

2005. szeptember 19.

A szülőföldön való megélhetés példáit mutatták fel a besztercei szórványtalálkozón. Szabó Julianna és Bloj Anna a szeptember 17-én Besztercén ötödik alkalommal, megtartott Szórványtengelyek-találkozón elmondták: betekintést nyújtanak Csernakeresztúr, az 1911-ben idetelepített bukovinai székely falu életébe. A Szórványtengelyek-találkozókat Szabó Csaba kolozsvári újságíró, valamint Szombatfalvi Török Ferenc nagyszebeni mérnök több mint egy éve indította el. Vajda Dániel református lelkész közölte: a Beszterce-Naszód megyei Tacson a megyei múzeum nem volt hajlandó felvállalni a tájház létrehozására használatba adott régi parókia felújítását. Azonban nem adják fel, más forrásokat keresnek tervük megvalósításához. A besztercei Mayla Júlia, a Máltai Szeretetszolgálat megyei vezetője arról tájékoztatott, hogy az 1943-ban a magyar állam által a városba telepített 32 székely család lassan beolvad, annak ellenére, hogy a jelenleg 90 ezres megyeszékhelyen, Besztercén 4–5000 magyar él ma is. A Szeben megyei Balázstelke 261 fős gyülekezetének pásztora, Kiss Csaba református lelkész arra panaszkodott, hogy a Németországba kitelepedett szászok fiai lassan mind elviszik a férjhez adandó leányokat, miközben Ambrus András kidei református pap szerint a Kolozs megyei, majdnem színmagyar településen az a baj, hogy rengeteg a legényember, ugyanis 30–40 kilométeres körzetben nincs, akit feleségül vehetnének. Ezért is jók a találkozók, hátha egymásra talál egy legényes és egy leányos falu. A mostani találkozón Benkő Leventét, a Krónika újságíróját, valamint Antal-Tövissy Ildikót, a kolozsvári televízió szerkesztőjét a szórványban élőkről készített riportjaikért Szórványhűség-díjjal jutalmazták a szervezők. /Lányos falvak keresnek legényeket. = Krónika (Kolozsvár), szept. 19./

2005. október 12.

Megjelent Ambrus András színész Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest/ című regénye, melyben elbeszélte egy kicsi székely falu néhány évét a trianoni békeszerződés után. A regény képzeletbeli helyszíne Marosfalu, valójában Gyergyóalfaluról van szó. /Vincze Ferenc: Igaz és képzelt történetek Marosfaluból. = Krónika (Kolozsvár), okt. 12./

2005. november 12.

A XI. Marosvásárhelyi Nemzetközi Könyvvásáron bemutatkozott a budapesti Kráter Műhely Egyesület. Turcsány Péter három legújabb kötetüket mutatta be: Ambrus András Székely Trianon, Wass Albert Voltam, valamint Németh László Emberi színjáték című műveit. Ambrus András regénye egy Maros menti faluban játszódik 1925-ben. Wass Albert Voltam című könyve gyűjtemény. Mivel a kiadó az életműsorozat végére ért, ebbe a kötetbe az író önéletrajzi jellegű írásait válogatták. A Kráter bemutatója utáni irodalmi beszélgetésre Grendel Lajos Pozsonyból, Tolnai Ottó Palicsról, míg Láng Zsolt Marosvásárhelyről érkezett, így a felvidéki, délvidéki és erdélyi irodalom képviselői ültek az asztalhoz. /Nagy Botond: Csütörtöki vásárdramaturgia. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 12./

2009. február 27.

A templomba járás helyett a munkát választják vasárnaponként a csekelaki reformátusok, és a magyar nyelvű oktatás visszaállítását sem tartják fontosnak. Így fennáll a veszély, hogy a Maros megyei falu lakossága hamarosan nem ért majd saját anyanyelvén. Csekelaka 450 lakosból valamivel többen mint háromszázan vallják magukat magyarnak. Nagy részük református, közel tíz százalékuk pünkösdista. Ambrus András református lelkész elmondta, a templomlátogatók aránya tíz százalék körüli. „A csekelakiak szinte megállás nélkül dolgoznak. Mindegyre azt mondják, hogy a szénának, szalmának nincs vasárnapja. Nagyon szorgalmas emberek, ami meg is látszik házaikon, gazdaságaikon, de a szellemiek iránt, néhány falubeli kivételével, nem sok érdeklődést mutatnak” – panaszolja a lelkész. Ambrus András meghirdette, hogy minden falubelinek ingyen kölcsönöz könyvet, de csak egy-két személy jelentkezett. „Oda jutottunk, hogy ünnepekkor szinte nem találunk fiatalt, aki szépen fel tudna olvasni” – mondta. Az elemiben az anyanyelvi oktatás biztosított, ötödik osztálytól azonban csak román nyelven tanulhatnak a kisdiákok. Magyar diákok teszik ki a román osztályok felét, indokolt volna az anyanyelvű oktatás visszaállítása. Ehelyett naponta iskolába viszik és hozzák gyermeküket a 14 kilométerre lévő Marosludasra. /Szucher Ervin: Az önként vállalt elrománosodás fenyeget Csekelakán. = Krónika (Kolozsvár), febr. 27./

2009. március 7.

Ambrus András Gyergyóalfaluban született 1925. november 29-én. 1953-ban szerzett színészi oklevelet Budapesten. Jelentős film- és rádiószerepei, színházi alakításai, önálló estjei tették ismertté. Első irodalmi munkája Gyergyó címmel 1959-ben jelent meg, ezt hosszú szünet után követte a Székely Trianon /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2005/, tavaly látott napvilágot A Mindenható markában /Kráter Műhely Egyesület, Budapest, 2008) című további, önéletrajzi vonatkozású emlékezése. /B. D.: Egy színművész emlékeiből. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 7./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998