udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Filip, Anda

1997. július 15.

Anda Filip külügyi szóvivő közölte: Orbán Viktor magyar kormányfő rövid, nem hivatalos romániai munkalátogatása alkalmából július 25-én találkozik Radu Vasile miniszterelnökkel – írta a Szabadság. A körvonalazódó program szerint a magyar kormányfő szombaton érkezne Bukarestbe, ahol találkozna Markó Bélával, az RMDSZ elnökével és a szövetség más vezetőivel, a Cotroceni-palotában pedig felkeresné Emil Constantinescu államfőt. Ezt követően Bukarestben kerülne sor a magyar és a román kormányfő nem hivatalos baráti találkozójára. Orbán Viktor ezután rögtön Tusnádfürdőre utazik, ahol a Fidesz Pro Minoritate Alapítványa és több más nem kormányzati szervezet közös nyári szabadegyetemén tartana előadást. Az oda meghívottak között Vasile miniszterelnök is szerepel. /MTI/

1998. január 22.

Anda Filip külügyi szóvivő jan. 21-i sajtóértekezletén Emil Constantinescu államelnök látogatásával kapcsolatban elmondta, minisztériuma fontosnak tartja, hogy folytatódjék a román-magyar kétoldalú kapcsolatok "felfelé ívelő irányzata", amely megfelel a két ország érdekeinek, és közvetlenül hozzájárul az ország stabilitásának megszilárdításához. A közös érdeklődésre számot tartó témák között szerepel többek között az együttműködés a háromoldalú keretben /Románia-Magyarország-Ausztria/, valamint a kárpáti és Duna-Tisza-Maros eurórégiókban, illetve a nacionalista és szélsőséges megnyilvánulások elleni közdelemben. Egy kérdésre válaszolva, mely arra vonatkozott, hogy összeegyeztethető-e a román és a magyar elképzelés az Európai Unió bővítését illetően, a szóvivő kijelentette: "úgy gondolom, hogy a két elképzelés közel áll egymáshoz, és semmiképpen sem összeegyeztethetetlen". /Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./

1998. február 5.

Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa febr. 5-én cáfolta George Pruteanu szenátor - a román szenátus oktatási bizottságának elnöke - által tett kijelentést, amely szerint szerdai tanácskozásukon Stoel "korlátozóbb jellegű" formulát javasolt volna a kisebbségi oktatás tekintetében, mint a romániai törvény: A parlamenti oktatási bizottságokkal folytatott találkozó után elmondtam, hogy még számos más találkozóra kerül sor látogatásom során és véleményemet azt követően fogom megfogalmazni. Úgy gondolom, minden nagyon fontos, ami előmozdítja az integrációt, a különböző etnikai csoportok elszigetelése nem kívánatos. Ugyanakkor semmiképpen sem szeretném, hogy azt adják a számba, hogy még korlátozóbb formák híve vagyok a magyar nyelvű oktatás tekintetében. A két bizottsági elnökkel folytatott beszélgetés során tapasztaltam, hogy nincs ellenvetésük egy magyar nyelvű magánegyetemmel szemben, de ismerik a kormány formuláját és a kormány döntéseit is ebben a kérdésben. A főbiztos a Markó Bélával, az RMDSZ elnökével folytatott megbeszélés után nyilatkozva elmondta, hogy a találkozó igen hasznos volt. Elsősorban az etnikai kisebbségekről és a független egyetemekre, valamint a kolozsvári multikulturális egyetemre vonatkozó igényeikről volt szó. Markó Béla a megbeszélés után nyilatkozva hangsúlyozta, hogy Max van der Stoellal évek óta rendszeresen találkozott az RMDSZ vezetése, utoljára 10 hónappal ezelőtt. Míg a múltban éveken át változatlan volt a helyzet, ezúttal a legutóbbi találkozó óta az a kormány, amelyben az RMDSZ is részt vesz, fontos sürgősségi rendeletet fogadott el, amely, mint azt a biztossal közösen megállapították, biztosítja az akadálytalan anyanyelvű oktatást a kisebbségek számára. Ugyanakkor a szövetségi elnök kérdésesnek nevezte, miként fogadja el a parlament ezt a kormányrendeletet azt követően, hogy a szenátus sajnos olyan módosításokat szavazott meg, amelyek újra korlátozásokat vezetnek be mind a történelem és földrajz oktatása, mind az önálló egyetemi intézmények tekintetében. Az EBESZ-főbiztos febr. 5-én számos más romániai politikussal is megbeszélést folytatott. Andrei Plesu külügyminiszterrel a román külpolitika fő céljait tekintette át, különös tekintettel a Magyarországgal és Ukrajnával való kapcsolatok alakulására. A miniszter tájékoztatást adott a romániai nemzeti kisebbségek helyzetéről és a határon kívül élő román közösségek támogatására irányuló erőfeszítésekről. Andrei Plesu és vendége a nemzeti kisebbségek problematikájának "kiegyensúlyozott és rugalmas" kezelését szorgalmazta, amely "figyelembe veszi minden egyes kisebbség valós helyzetét és szükségleteit", ennek egyik példájaként említve a romániai romákért tett erőfeszítéseket. Megállapították, hogy a nemzetközi dokumentumok és normák általános keretet adnak e problémák megközelítésére, de, mint Anda Filip külügyi szóvivő idézte a megbeszéléseken kialakult közös véleményt, "ez nem függeszti fel a szabad gondolkodást és azt, hogy a dolgokat összefüggésükben kezeljék". A formula megfigyelők szerint Pruteanu szenátor ama érvére is válasznak tekinthető, hogy a nemzetközi szerződések nem kötelezik Romániát kisebbségi anyanyelvű állami egyetem felállítására - Pruteanu szerint a kisebbségek anyanyelvén különállóan csak magánegyetem működhet Romániában. /Mit mondott Max van der Stoel? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 7./

1998. március 25.

A román külügyminisztérium szóvivője márc. 25-i sajtóértekezletén Andrei Plesu külügyminiszter márc. 24-i párizsi tárgyalásairól beszámolva kiemelte a Párizs által Románia európai és euroatlanti integrációjához nyújtott támogatás folyamatosságát. A francia vezetőkkel lezajlott találkozókon megelégedéssel nyugtázták a kapcsolatok felfelé ívelő menetét, amely kifejezésre jutott abban, hogy 1997 óta öt alkalommal találkozott Chirac és Constantinescu elnök, és számos miniszteri és parlamenti találkozót tartottak. Jelenleg Franciaország a legnagyobb külföldi befektető Romániában. Anda Filip szóvivő másrészt felhívta a figyelmet arra, hogy Emil Constantinescu elnök, Andrei Plesu külügyminiszter és Ion Caramitru művelődési miniszter is részt vesz a lipcsei könyvvásár megnyitóján, ami alkalmat nyújt majd számukra német politikai személyiségekkel való találkozókra is. A szóvivő bejelentette, hogy Javier Solana, a NATO főtitkára április 1-jén és 2-án Bukarestbe látogat, hogy munkajellegű látogatáson konkrét, lényegi párbeszédet folytasson a román hatóságokkal. Az áttekintendő témák a szóvivő ismertetésében: Románia kapcsolatai a szomszéd országokkal, álláspontja a volt Jugoszlávia térségének helyzetéről, a regionális együttműködés fejlesztése, ezzel kapcsolatban Románia véleménye az euroatlanti partnerségi tanács működéséről, Románia térségbeli stabilitási és biztonsági tényezőként betöltött szerepének elmélyítése, a belső politikai és gazdasági helyzet és a reform helyzete, továbbá a NATO bővítési folyamatának legújabb fejleményei. Andrei Plesu külügyminiszter április végén az Egyesült Államokba utazik. Látogatása - mondta a szóvivő - a két ország közötti stratégiai partnerség elmélyítése és a kétoldalú politikai párbeszéd elmélyítése révén Constantinescu elnök amerikai látogatását készíti elő. Constantin Dudu Ionescu román nemzetvédelmi miniszter márc. 24-én utazott katonai küldöttség élén Washingtonba. A miniszter cáfolta azt a sajtóértesülést, hogy Bukarest 29 F-16-os vadászgép megvásárlására készül, viszont közölte, hogy távlati cél F-18-asok beszerzése. /MTI/

1998. május 14.

Milosevics szerb elnök meghívására Belgrádba látogatott Ion Iliescu volt elnök és máj. 11-én megbeszélést tartott Miloseviccsel. Iliescu hangsúlyozta, hogy helyesli a szerbeknek a koszovói válságban tanúsított magatartását. Kifejtette, hogy Koszovó Szerbia belügye, abban nem illetékes a nemzetközi döntőbíróság. Anda Filip külügyi szóvivő hangsúlyozta, hogy a román külügyminisztériumi álláspont változatlan: a békés megoldást szorgalmazzák, a Koszovóban többségben élő albánok jogainak tiszteletben tartásával, ugyanakkor figyelembe véve Jugoszlávia területi egységét. /Iliescu-Milosevics összhang. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998