udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: András György

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

2003. augusztus 4.

Tizenhárom település, három ország, egy nemzet képviselői gyűltek össze aug. 1-jén Kalotaszentkirály-Zentelkén: a Kolozs megyei település első ízben adott otthont a Szentkirályok Szövetsége éves találkozójának, amelyre hetedszer kerül sor. Az ünnepségen a házigazda-polgármester, Póka András György beszélt a Kárpát-medencei évenkénti hagyományos rendezvénysorozatról. Pomogáts Béla, az Illyés Közalapítvány elnöke elmondta, hogy a Kárpát-medencében valamikor több mint ötven település viselte valamilyen formában első szent királyunk nevét. Ezen helységek közül több már nem létezik, azonban ha egy képzeletbeli térképen "minden település helyén meggyújtanánk egy gyertyát, fénybe borulna az a lelki háló, amely összeköti a magyarságot, és amely nélkül nincs nemzet, nincs kultúra". Nem csak a magyar nemzet fiait fogja azonban össze a nagy király szellemisége, hiszen 2000 óta az ortodox egyház is saját szentjének ismeri el István királyt, aki így összekötő kapoccsá, Európa jelképévé is vált. Kónya-Hamar Sándor, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének elnöke kiemelte: Szent István hazát épített Európában, csonkaságában ma is élő hazát, a magyarság pedig ezer éve ragaszkodik királyához. Szent István megismételhetetlen, de követhető: építő hitével ezt kell bebizonyítanunk - zárta ünnepi gondolatait Kónya-Hamar Sándor. Elsőként a magyarországi Kecskemét melletti falu, Szentkirály csoportja lépett színpadra. A települések képviselői a helyi zászlóra felkötözték az együttműködés szalagjait. Sorrendben Bakonyszentkirály, Kerkaszentkirály, Királyszentistván, Porrogszentkirály, Szentistvánbaksa, Szentkirály, Szentkirályszabadja, Szabadszentkirály, valamint a Gyöngyöshermán Szentkirályi Polgári Kör (Magyarország), Királyfiakarcsa és Vágkirályfa (Szlovákia), Csíkszentkirály, Marosszentkirály, Székelyszentistván és Kalotaszentkirály-Zentelke képviselői voltak aktív részesei a nagy pillanatnak. Dienes Attila szobrász Szent István mellszobrának átvételével folytatódott az ünneplés. /Sándor Boglárka Ágnes: Szent István megismételhetetlen, de követhető. Szentkirályok Szövetségének találkozója Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./ Az összesen tizenhat - tíz magyarországi, négy erdélyi és két felvidéki - települést tömörítő Szentkirályok Szövetsége Szent István-mellszobrot adományozott Kalotaszentkirálynak. A szobor Dienes Attila marosvásárhelyi születésű, Magyarországon élő szobrász alkotása. A szobrot a jövőben állítják fel. A Szentkirályok Szövetsége 1997-ben alakult. Az egyesület közgyűlésének döntése értelmében a tíz anyaországi tag képviselői vállalták, hogy állják a találkozót megszervező határon túli tagok Szent István-szobrokkal való megajándékozásának költségeit. Új címerek a Kárpát-medencében címmel nyílt meg Pécsi L. Dániel címerkészítő kiállítása. /Salamon Márton László: Szent István-szobrot kapott Kalotaszentkirály. = Krónika (Kolozsvár), aug. 4./

2004. június 8.

Választási csalásról beszélnek Désen, ahol a szavazatok újraszámlálását kérték. Bánffyhunyadon a magyarságnak sikerült egységesnek maradnia, a négy magyar független tanácsosjelölt csupán 140 szavazatot vitt el. Az RMDSZ megőrizte tanácsosainak számát, ami tulajdonképpen előrelépést jelent, hiszen míg eddig 17 tagú volt, ezután csupán 15 tagú lesz a városi tanács, s a magyarságot továbbra is 5 tanácsos képviseli a testületben. Szamosújváron az RMDSZ tartja arányát a helyi tanácsban, a csökkent létszámú testületben 4 képviselővel lesz jelen a következő négy évben. Aranyosgyéres nagyon gyengén szerepelt a választásokon, a magyaroknak még az eddigi két tanácsost sem sikerült bejuttatni a tanácsba, ahol a következő négy évben egyetlen képviselőjük lesz. Tordán az eddig 23 tagú tanácsban a magyarságnak 3 képviselője volt, a 21 tagú tanácsban már csak két képviselője marad. Szászfenesen 15 tagú tanácsban az RMDSZ-nek öt képviselője lesz. Gyalu egy magyar tanácsost veszített, a 15 tagú tanácsba nem sikerült bejuttatni a harmadik RMDSZ-es képviselőt. Mocson a 13 tagú tanácsban 3 RMDSZ-tanácsos lesz. Tordaszentmihály öt magyar tanácsost juttatott a 15 tagú testületbe. Kalotaszentkirályon elsöprő győzelmet aratott Póka András György eddigi polgármester, a 11 tagú helyi tanácsban 9-en képviselik az RMDSZ-t. Körösfőn Antal János jelenlegi polgármester fölényesen nyerte a választásokat. A 11 tagú helyi tanácsban 9 RMDSZ-es képviselő. Várfalván első fordulóban győzött Kanyaró Pál eddigi polgármester, a 13 tagú tanácsban nyolc tanácsosa van az RMDSZ-nek. /K. E.: Öröm és bánat Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 8./

2004. szeptember 29.

Arad megyében összesen hat személy nevezett be a parlamenti tisztségekért folyó küzdelembe. Képviselői mandátumra Király András György, az Arad megyei RMDSZ elnöke, civilben történelemtanár, Horváth Levente Ákos tanácsos, tanár-közgazdász, Nagy István tanár, valamint Pénzes Gyula György pályázik. Szenátorjelöltek Cziszter Kálmán építészmérnök, egykori RMDSZ elnök, valamint Bölöni György, az RMDSZ egyik ügyvezető elnöke. A jelöltek megmérettetésére okt. 9-én, a 300 tagú megyei jelöltállító közgyűlésen kerül sor. /Aradon hatan indulnak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 29./

2004. december 4.

A választás eredményeként az RMDSZ szenátorai: Pete István közgazdász (Bihar megye), Verestóy Attila vegyészmérnök és Sógor Csaba református lelkipásztor (Hargita), Eckstein-Kovács Péter jogász (Kolozs), Puskás Bálint Zoltán jogász és Németh Csaba tanár (Kovászna), Markó Béla tanár és Frunda György jogász (Maros), Szabó Károly mérnök (Szatmár) és Fekete Szabó András Levente mérnök (Szilágy). Az RMDSZ képviselői: Király András György tanár (Arad megye), Lakatos Péter közgazdász és Sóki Béla tanár (Bihar), Kovács Attila tanársegéd (Brassó), Székely Levente Csaba állatorvos (Galac), Kelemen Hunor állatorvos, filozófiatanár, Antal István mérnök, Becsek-Garda Dezső Kálmán tanár és Asztalos Ferenc tanár (Hargita), Kónya-Hamar Sándor filozófiatanár és Máté András Levente jogász (Kolozs), Antal Árpád András szociológus, Tamás Sándor jogász és Márton Árpád Francisc színész, jogász (Kovászna), Bónis István fogorvos (Máramaros), Kerekes Károly jogász, Borbély László közgazdász és Kelemen Attila állatorvos (Maros), Varga Attila jogász és Erdei-Doloczki István mérnök (Szatmár), Seres Dénes jogász (Szilágy) és Tóró Tibor fizikus (Temes). /(demeter): A tulipános testület. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 4./

2005. május 7.

Május 6-án László Attila, az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének új elnöke fiatal csapattal állt a Megyei Képviselők Tanácsa (MKT) elé, amely hat tartózkodással szavazta meg a politikus által javasolt elnökséget. Az MKT elnöke továbbra is Máté András. A tisztségre ketten pályáztak. A 2003 és 2005 között a tisztséget betöltő Máté András kihívója Mátis Jenő volt, aki végül 49–20 arányban maradt alul. László Attila bemutatta az általa választott új elnökséget. A gazdasági feladatokkal Makkai Zsolt foglalkozik, az ifjúsági ügyekkel pedig ifj. Deák Ferencet bízták meg. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési alelnök Vákár István lett, a humánerőforrás fejlesztésért Csoma Botond felel. A pályázatírással és a civil szervezetekkel való kapcsolattartással Varga Zoltánt bízták meg. Kalotaszeg ügyeivel Póka András György, Szamos mente és Mezőségért Sallai János, Aranyosmentéért pedig Kolozsy Ernő felel. A Kolozs megyei szervezet kulturális ügyekért felelős alelnökének Sántha Attila költőt nevezték ki, aki ideiglenesen az oktatási ügyekért is felel. Bitay Levente továbbra is ügyvezetői feladatkört teljesít. /Borbély Tamás: Máté András lett az MKT régi-új elnöke. A döntéshozó testület fiatal elnökségnek szavazott bizalmat. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 7./

2005. június 24.

A községi erdőkből kivágható fákból befolyt összegből olyan terveket finanszíroznak, amelyekre a helyi költségvetésből nem jutott pénz, jelezte Kalotaszentkirály–Zentelke polgármestere, Póka András György. Tavaly két játszóteret szereltek fel az Európai Unió szabványainak is megfelelő játékszerekkel. Magyarókereken kultúrházat alakítanak ki a nyolcvanas években bezárt iskola termeiből. Elkészült a községi út – bár az aszfaltréteg erről még hiányzik – Bánffyhunyad és Jákótelke között. Amerikai és holland civil szervezetek támogatásával megvásárolják a szelektív hulladékgyűjtőket, a helyi focicsapat új sportfelszereléseket kap. Új magyar- vagy kétnyelvű utcatáblákkal látják el a falvakat. /Stanik Bence: Kalotaszentkirály–Zentelke. Önerőből játszótér, kultúrotthon, községi út. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

2007. március 9.

Az eddiginél lényegesen nagyobb hangsúlyt kaphat Magyarország külpolitikájában a határon túli magyar autonómiatörekvések támogatása, hogyha a kormány a külpolitikai stratégiája kialakításakor figyelembe veszi a Magyar Tudományos Akadémia keretében működő Etnikai-Nemzeti Kisebbségkutató Intézet (ENKI) javaslatát. Az intézet a Külügyminisztérium felkérésére készített tanulmányt az autonómia, önkormányzatiság és kisebbségi magyar közösségépítés tárgykörében. Ebben megállapította, hogy a magyar állam elsődleges célja a határon túli magyarság kulturális reprodukciójának biztosítása, aminek elengedhetetlen feltétele az autonómia. A tanulmány szerint ha nem sikerül az autonómia megvalósításáról, támogatásáról megegyezni egy „nemzeti minimum”-ban, Magyarország nem képviselheti hatékonyan a határon túli magyarok érdekeit. A dokumentum egyébként annak a mintegy 40-50 tanulmánynak az egyike, amelyek elkészítésére a magyar Külügyminisztérium a témák elismert szakértőit kérte fel. E dolgozatok közül néhányat már közvitára bocsátottak a HVG hetilap honlapján (http:// hvg. hu/kulugy. aspx). Az ENKI autonómiatanulmányának szerzői valószínűsítik, hogy a Magyarországgal szomszédos országok magyar közösségeinek az autonómia elérése lesz a legfontosabb cél az elkövetkező egy-két évtizedben. „Az eddigi tapasztalat viszont azt mutatja, hogy a magyar állam a gyakorlatban nem mozdította elő az autonómiaügyet” – áll a tanulmányban. A kisebbségi autonómiatörekvések nem számíthatnak támogatásra az EU részéről, ezért az autonómia kérdésében Magyarországnak is szűk a mozgástere. Az EU-n belüli regionalizmust, regionális együttműködést kell erősíteni, amelynek keretében a határon túli magyarok – lehetőség szerint – megteremthetik autonómiájukat, egy jól működő önkormányzatisággal. Középtávú célként a Magyarországgal szomszédos államok demokratizálódásának elősegítését, a hatalom decentralizációját, a szubszidiaritás elvének gyakorlatba ültetését jelölik meg. „A megsegítő támogatáspolitika helyett kétoldalú együttműködésre, a magyar–magyar viszonyok depolitizálására, a határon túli magyar intézmények modernizálására, a regionális fejlesztések uniós támogatására, a munkaerő-piaci pozíciók Kárpát-medencei javítására van szükség. ” A közoktatásban a környezetével jó kapcsolatokat fenntartó, autonóm, magas szakmai értéket képviselő intézményrendszer fenntartását, működtetését tekintik célnak. Fontos szerepet szánnak ugyanakkor az írott és elektronikus sajtónak is az identitás megőrzésében. A szomszédságpolitikáról Deák András György külpolitikai szakértő írt tanulmányt. A szerző biztosnak tekinti, hogy Románia EU-csatlakozásával a bukaresti normakövetési kényszer fellazul, ez pedig csökkenti a magyar nyomásgyakorlási képességet. „Az RMDSZ kormányzati szerepvállalása azt mutatta az EU felé, hogy Romániában – apróbb ügyektől eltekintve – a kisebbségi kérdés rendezett” – állapította meg a szerző. /Gazda Árpád: Készül Magyarország új külpolitikai stratégiája. = Krónika (Kolozsvár), márc. 9./

2007. március 13.

Megemlékezéssel és történelmi vetélkedővel egybekötött ünnepség keretében adták át március 11-én, vasárnap Kalotaszentkirály – Zentelkén a Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjakat. A jeles esemény vendége volt Mikola István magyarországi országgyűlési képviselő, akinek ősei egykor Kalotaszegen éltek. Póka András György helyi polgármester köszöntötte elsőként a népes közönséget. Mikola István beszédében hangsúlyozta: az ünnepek feltöltik a lelket energiával. Ilyen alkalomnak kellene lennie az 1848. március 15-ére való emlékezésnek is. – Négy olyan energiaforrás létezik, ami visszapótolhatná a történelmi tragédiák okozta veszteségeket. Az egyik a nemzeti együvé tartozás, identitástudat jelentőségében áll, a másik a szolidaritás, egymásért való felelősség tudatosítása, a harmadik a család, ami az öröm és lelki energiák legnagyobb forrása, valamint annak a hite, hogy képesek vagyunk változtatni, és egymásra találni – magyarázta. Máté András, az RMDSZ parlamenti képviselője a jelenlegi politikai helyzetre reflektált: március 15-e hibájából sajnos nem tanultunk. Most is széthúzás van: a magyarság kétfelé oszlik. De amikor itt vagyok, úgy érzem, hogy egy olyan közösség áll mögöttem, amellyel lehet együtt jövőt építeni – mondta. A kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskola V–VIII. osztályos diákjai verses-zenés összeállítással léptek fel. A Kiss B. Attila és Okos Márton által alapított Gyarmathy Zsigmond ösztöndíjat öten vehettek át. A többi pályázó Várnagy Enikő helytörténeti olvasókönyvével lett gazdagabb. /Dézsi Ildikó: Emlékezés a szabadság hőseire. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

2007. augusztus 6.

Korszerű, öltözőkkel, zuhanyzókkal felszerelt tornatermet avattak a kalotaszentkirályi Ady Endre Általános Iskolában. – Ezek az iskolák, iskolaközpontok lassan a magyarság végváraivá válnak, és ilyen tornatermekre az ország számos szórványmegyéjében is szükség lenne – mondta Lakatos András iskolaigazgató. Póka András György helyi polgármester köszönetet mondott mindazoknak, akik a tornaterem felépítését támogatták: a Tanügyminisztériumnak, az RMDSZ vezetőségének, valamint a helyi önkormányzat munkatársainak. /Tornaterem-avatás Kalotaszentkirály–Zentelkén. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 6./

2007. augusztus 21.

Augusztus 20-án zárult a IX. Szent István-napi Nemzetközi Néptánctalálkozó Kalotaszentkirályon, ahol államalapító királyunkra emlékeztek. A messziről érkező huszárcsapat felvonulása a rendezvény egyik fénypontját jelentette. Közös felvonulással indult az ünnep, amelyen részt vett a néptánctalálkozó minden vendégcsoportja, valamint a Kalotaszeg Gyöngye nevet viselő helyi néptánccsoport is, a népviseletbe öltözött táncosokat a Szent Imre millenniumi emléktúrán résztvevő huszárok vezették. A felvonulás első állomása a Szent István parkban elhelyezett Szent István szobornál volt. A Szentkirály Szövetség magyarországi, szlovákiai és erdélyi tagjainak támogatásával emelt szobor ünnepélyes megkoszorúzása a Szózat meghallgatásával indult, majd Péter György Árpád alpolgármester mondott ünnepi beszédet, amelyben a nagy király intelmeiből a türelem, tolerancia fontosságát emelte ki. A helyi iskola udvarán Póka András György emlékeztetett a nap jelentőségére. Csontos János az Együtt Határok Nélkül Egyesület nevében mutatta be a huszárcsapatot, akik augusztus elseje óta járják lóháton Erdélyt. Cseh Áron Gusztáv kolozsvári főkonzul ünnepi beszédében rámutatott: Szent Istvánnak köszönhetjük európai létünket, aki a soknyelvű, erős hazát vallotta. – Egyik erősségünk a magyar néptánc, amely a magyar lélekből fakad, és ősi mozdulatokat idéz – a táncból megérezzük, kik vagyunk, honnan jöttünk és hova tartunk – fogalmazott. /F. I. : Látványos ünnepség Kalotaszentkirályon. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 21./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998