udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 69 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: András Imre

1990. május 29.

A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein- Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 29./

1991. május 21.

Az RMDSZ törvényhozói máj. 21-én tiltakozásul kivonultak mind a képviselőház, mind szenátus üléséről a tárgyalt törvénytervezetek kisebbségellenes jellege miatt. A szeparatizmusról szóló vitánál Vasile Mois szenátusi alelnök ülésvezetőként vétett az elnök funkció ellen, amikor gúnyosan sorolta, mit akar a magyar kisebbség a szeparatizmussal: enklávét, külön vonatokat, szeparált villamosokat? Verestóy szenátor megpróbált e szerencsétlenül megfogalmazott törvénytervezeten javítani, végül azonban be kellett jelentenie: erre a törvényre szükség van, azonban már a kezdő cikkely a politikai stabilitást a nemzetbiztonság feltételei közé sorolja. A 2. cikkely szerint minden állampolgár kötelessége támogatni a nemzetbiztonsági szolgálatot. A szeparatizmus az a bélyeg, amelyet mindig rá lehet sütni a magyarság önállósulási kísérleteire. Mivel az RMDSZ semmilyen érvelése nem használt, azért az RMDSZ-frakció tiltakozásul kivonult a szenátus üléséről. /Béres Katalin: Miért vonult ki a szenátusból az RMDSZ-frakció? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./ A képviselőházi ülésen Bárányi Ferenc terjesztette elő a háborús veteránok és hadirokkantak segélyezésének jogszabályát, beleértve: vizsgálják meg, miként lehetne a román katonákkal együtt harcoló hajdani magyar katonákat is segélyezni. Erre elítélő nyilatkozatok özöne volt a válasz. Petre Turlea, Mircea Cretu, Dan Capatina hevesen tiltakoztak, bűnösnek nevezte a magyar katonákat. Az RMDSZ nevében Borbély László tiltakozott a magyarság kollektív bűnösségének hangoztatása ellen, hozzátéve: ha ilyen hangnemben folyik a vita, az RMDSZ kivonul az ülésről. Ekkor hangzott el két-három Front-képviselő szájából, hogy "menjetek ki az országból is." A hangnem durva volt, Baciu Severin leteremtette Domokos Gézát, s feltette a kérdést, miként lehet az, hogy a román parlamentben ül. Ekkor Borbély Ernő dühösen kiáltotta: "Szégyellje magát a parlament!" Ezután az RMDSZ képviselői elhagyták az üléstermet. Egyórás szünetet tartottak. Dan Martian képviselőházi elnök elítélte a közbekiáltókat, ugyanakkor Borbély Ernőt is a képviselőház megsértéséért. A magyar képviselők visszatértek, majd a törvényjavaslatot megszavazták, egy kivétellel, András Imre voksolt ellene. A másik, a nemzetbiztonságról szóló törvényjavaslat újból feltüzelte a kedélyeket. Dorin Staicu képviselő feltette a kérdést Virgil Magureanunak, a Román Hírszerző Szolgálat /SRI/ igazgatójának, mi történt Berevoiestinél, ahol a Securitate iratait megtalálták. Magureanu szerint munkatársainak régi szekusdossziékat kellett volna elégetniük, de ezt inkább elásták. /Román Győző: Magyarok kimenetele ? Magureanu bejövetele. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

1991. október 17.

Okt. 11-én este 11-kor a borsi határállomáson a vámosok nem engedték tovább a Magyarországról hazaérkező András Imre RMDSZ-képviselőt, mert a New York-i székhelyű Helsinki Watch dokumentumai voltak nála, így Sütő András, Tőkés László, Szőcs Géza beszédei, továbbá a kisebbségi jogokról szóló és a marosvásárhelyi magyarellenes pogromról szóló írások. A vámosok szerint államellenes nyomtatványok behozatala tilos. Összeállíttatták vele a behozott anyagok listáját, majd reggel mégis megengedték, hogy - mivel képviselő - behozhatja az anyagokat. András Imre nyilatkozott minderről a Romániai Magyar Szónak. Azt mondta a határon, készítsenek listát arról, milyen anyagokat nem lehet behozni Romániába, erre azonban nem voltak hajlandók. Megmutatta képviselői igazolványát, azonban a határőrség ezredese ezt összegyűrte és a falhoz állíttatta András Imrét. Megjelent a Vatra jelvényét viselő két ember és Vasile Ionel Hodea képviselő is, akik szintén kérdezgették őt a dokumentumokról. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 17./

1992. január 16.

András Imre képviselő a vele készült beszélgetésben összefoglalta, mi történt vele. Tavaly okt. 11-én a borsi határátkelőnél a román határőrök feltartóztatták, megakadályozták, hogy hazatérjen, illetve a hazatérés feltételéül szabták, hogy a nála levő iratcsomagot, különböző emberjogi szervezetek Romániára vonatkozó jelentéseit, meg az amerikai kongresszusi jegyzőkönyveket vigye vissza Magyarországra. Törvényes tiltásra nem hivatkoztak. András Imre képviselő erre nem volt hajlandó. Az éjszakát a határátkelőnél töltötte. Az átkelő parancsnoka a falhoz állította András Imrét és ordítozni kezdett vele és megfenyegette: odaadja a katonáknak, azok majd tudják, mit csináljanak vele. Ekkor András Imre felmutatta képviselői igazolványát. A parancsnok összegyűrte az igazolványt, odavezényelt két katonát és 40 percig katonai őrizet alatt tartotta a képviselőt. Ez a képviselői jog súlyos megsértése. Végül az iratok egy részéről jegyzőkönyvet készítettek és a képviselőt beengedték az országba, az iratokat magánál tarthatta. András Imre amint hazaért, tájékoztatta a történtekről a házelnököt és kérte a házelnököt, hogy az eset kivizsgálása érdekében értesítse a legfőbb ügyészt. Tájékoztatását nov. 6-án vitatta meg a képviselőház elnöksége és közölték vele, saját magának kell az ügyészségez fordulnia. András Imre a történtekről tájékoztatta a belügyminisztériumot és a vámigazgatóságot az információ szabad áramlásának korlátozásáról. Egyik helyről sem kapott választ. András Imre képviselő csak decemberben tudta meg, hogy a képviselőház elnöksége bizottságot hozott létre, vizsgálják ki az ő esetét, azzal, hogy a képviselő románellenes iratokat hozott be. Tehát románellenesnek ítélték azokat az iratokat, melyeket nem is láttak. /Gazda Árpád: Koncepciós per készül? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 17./

1992. február 11.

Kolozsváron 1991. ápr. 1-jétől működik a Glória nyomda és kiadóvállalat, a Glória Kft. A Königsteinben székelő Ostpriesthilfe "keleti papi segélyszervezet" támogatásával létesülhetett a nyomda, onnan kaptak gépeket, felszerelést, melyet a segélyszervezet az erdélyi római katolikus püspökségnek ajándékozott, felügyelője a gyulafehérvári érsekség. Itt nyomják a katolikus családi hetilap, a Vasárnap mellett a Keresztény Szó folyóiratot, de az 1991 novemberétől megjelenő Okoskát, a nagy példányszámú rejtvényújságot is. Könyveket is kiadnak, pótolni kell azt, hogy 50 éven át nem jelenhettek meg katolikus könyvek. Felmerül az a vád, hogy nagyon drága a nyomda. Ennek az az oka, hogy nekik kell beszerezni a papírt, a nyomdának önellátónak kell lennie. A Glória fiatal ügyvezető igazgatója Kerekes Gábor, aki azon kevesek egyike, akik 1989 után nyugati országból visszatértek. Kerekes Gábor Kolozsváron végezte el a gépészmérnökit, majd Nagykárolyban dolgozott. Innen 1988-ban kitelepedett Németországba. Az 1989-es változás után hazajött. Sok nehézséggel kellett megküzdenie, a hatóságok nem akarták beengedni az országba, csak András Imre képviselő interpellációjára változtatták meg döntésüket. Jellemző, hogy a diktatúra utolsó évében Kolozs megye milíciájának főnöke kérte Kerekes Gábor kiutasítását az országból és ezt 1991. februárjában léptették életbe... /Miklós László: Glóriás gondok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 11./

1992. március 21.

Márc. 21-én Kolozsvárott megalakult a Szabadelvű Kör, melynek egyik kezdeményezője Kolumbán Gábor, az RMDSZ alelnöke. Felszólalt az alakuló ülésre meghívott Ion Ratiu is. Megválasztották a Kör vezetőségét: András Imre, Borbély Ernő, Eckstein Kovács Péter, Egyed Péter és Pillich László. Elfogadták és közzétették a Szándéknyilatkozatot, melyben hitet tettek a modern liberális eszmék mellett. /Nits Árpád: Az erdélyi liberalizmus feltámadásáért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./ A Szabadelvű Kör vállalja Erdély liberális hagyományait, a tolerancia és a megbékélés szellemét. Szükségesnek tartják a személyi, kulturális és területi autonómia megvalósítását. Kollektív jogokra van szükség. A kisebbségek anyanyelvi oktatása elidegeníthetetlen jog. /Szándéknyilatkozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 24./

1992. április 3.

Ápr. 3-án András Imre RMDSZ-képviselőtől a román határon elvették a román parlament üléseiről készített gyorsírásos feljegyzéseket. /Átkutatták az RMDSZ képviselőjét. = Vasárnapi Hírek (Budapest), ápr. 5./

1992. április 10.

András Imre képviselőt két képviselő is támadta a parlamentben, azután, hogy a Rompres azt jelentette, hogy a határon parlamenti jegyzőkönyvek gyorsírásos jegyzőkönyvét kobozták el tőle. Végül András Imre elmondta a parlamentben, hogy valójában a bárki által előfizethető Hivatalos Közlöny 127. számát vették el tőle. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 10./

1992. április 14.

Szőcs Géza, az RMDSZ alelnöke leszögezte, hogy a platformosodás elkerülhetetlen volt. Az RMDSZ-nek meg kell mutatnia, hogy a román társadalomban meglevő pozitív erőkkel összefogva kíván részt venni az új Románia fölépítésében. Szőcs Gézát komolyan foglalkoztatja a gondolat, hogy lemond tisztségéről és a jövőben csak a kultúrával kíván foglalkozni. A kulturális önszerveződéssel szeretne foglalkozni. Arra a kérdésre, hogy miképpen vélekedik András Imre képviselő ügyéről, akitől a határon elvették a Hivatalos Közlöny számait, Szőcs Géza leszögezte: "Ceausescu rendőrállama kétségtelen, hogy tovább él ebben a mi törékeny demokráciánkban." Elgondolkoztató, hogy használható-e a demokrácia kifejezés, ha ilyen dolgok előfordulnak. És ha előfordul ez egy képviselővel, mire számíthat egy egyszerű állampolgár, akit nem véd a mentelmi jog, a nyilvánosság. /Budaházi Emese: A telefonvonal túlsó végén: Szőcs Géza. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 14./

1992. április 30.

Nagy port vert fel a sajtóban, hogy András Imre képviselőnél a határon dokumentumokat találtak. Most visszakapta a vámosoktól az elkobzott anyagot: a román hivatalos közlöny /Monitorul Oficila/ bárki által hozzáférhető néhány számát. András Imre minderről ápr. 28-án sajtóértekezleten számolt be. /Sike Lajos: András Imre ismét egy csomag Monitor boldog tulajdonosa. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1993. május 28.

Lészped egyik falvában, Girleniben Fejér Katalin /Feer Catrina/ magyarul kezdte tanítani a csángó gyermekeket. Rendőrök jelentek meg, mondván, hogy törvényellenes dolgot művelt. Az asszony nem hagyta magát, felment a parlamentbe, András Imre képviselő interpellált ügyében. A válaszban nem tudtak jogszabályra hivatkozni, csupán azt állította a miniszter, hogy az asszony tiszteletlenül beszélt a helyi szervekkel, és ténykedése a lakosság soraiban nem megfelelő lelkiállapotot idézett elő. András Imre képviselő megjegyezte: nem egyedi esetről van szó. 1990 márciusa óta mondhatni, hogy jellemzővé vált ez a gondolkodás a belügy tevékenységére. A képviselő még egy példát mondott. Marosvásárhelyen, 1991 februárjában azért vitt be ez rendőr az utcáról egy fiatalembert, mert feltételezték róla, hogy magyar könyvet és piros-fehér-zöld szalagot osztogatott. És a feltételezés alapján megverték. /Román Győző: Rendőrök nyelvüldözőben. Feer Catrina vesszőfutása. = Orient Expressz (Bukarest), máj. 28./

1993. szeptember 29.

Szept. 29-én frakcióvezető választást tartott az RMDSZ képviselőházi csoportja, Tokay György lett az elnök, Bárányi Ferenc és Borbély László az alelnökök. A frakció kilenc tagja /András Imre, Birtalan Ákos, Borbély Imre, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő, Sinkó István, Szilágyi Zsolt, Varga Attila és Zsigmond László/ kivonult az ülésről és nyilatkozatban tiltakozott a döntés ellen, hozzátéve, hogy tudomásul veszik a többség akaratát, de emlékeztettek az SZKT szeptemberi állásfoglalására: a Neptun-üggyel kapcsolatban Tokay György és Borbély László képviselők politikai hibát követtek el. A szenátusi RMDSZ-csoportban korábban volt már választás, melynek eredményeként Verestóy Attila lett az elnök és Kozsokár Gábor az alelnök. /Mózes Edith: Kivonulás a frakcióvezető-választásról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1993. október 23.

Az RMDSZ parlamenti küldöttei az elmúlt napokban több ügyben szólaltak fel. Magyari Lajos szenátor okt. 18-án a Kovászna megyei prefektus, Vlad A. Casuneanu 52/1993-as rendeletének törvénytelen voltára hívta fel figyelmet /a tanulói létszámtól függetlenül román iskolák létesítése/ és kérte, a méltányosság jegyében ezt terjesszék ki a magyar nyelvű oktatásra is, okt. 21-én András Imre képviselő az RMDSZ-frakció nevében visszautasította Florin Negoita kormánypárti képviselőnek a romániai cigányságot súlyos vádakkal illető, okt. 18-án elhangzott interpellációját. András Imre megütközését fejezte ki, hogy a kormánypárt nevében a kollektív bűnösség elvét hangoztatatta a képviselő. Dan Martian kormánypárti frakcióvezető magyarázkodott: a képviselő csak a saját nevében beszélt. /Parlamenti küldötteink munkája. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

1993. december 13.

Dec. 12-én véget ért Félixfürdőn a MISZSZ kongresszusa. MISZSZ néven működik a jövőben a politikamentes szövetség és létrehozzák a Reform Tömörülést. /Romániai magyar ifjúsági szervezete szétválása. = Magyar Nemzet, dec. 13./ A Reform Tömörülés élére András Imre és Szilágyi Zsolt parlamenti képviselő, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Toró T. Tibor került. A MISZSZ mozgalmi szárnyának vezetőségébe Nagy-Csiha Istvánt, Kis Gábort, Nagy Pált, Farkas Györgyöt és Tamás Lászlót választották. /Bogdán Tibor, Bukarest: Az érdekvédelmet helyezi előtérbe a magyar ifjúsági szervezet. = Magyar Hírlap, márc. 13./

1994. január 11.

Az RMDSZ gyergyói területi szervezete jan. 4-5-én politikai kerekasztalt szervezett a gyergyói medence több településén. Minden faluban örültek a megbeszélésnek, sajnálták, hogy eddig ilyen nem történt. Gyergyószentmiklóson jan. 6-án András Imre és Borbély Imre képviselők is megjelentek a megbeszélésen. Borbély Imre felvázolta a bel- és külpolitikai helyzetet, amelyben az RMDSZ politizálni tud. E konszenzusnak lényeges aspektusa az Antall József-i kormánypolitika, amely először vállalt felelősséget 15 millió magyarért. Az RMDSZ támogatja Románia NATO-tagsági törekvéseit. András Imre képviselő a hagyományos közösségek értékválságáról beszélt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./

1994. május 22.

A Reform Tömörülés RMDSZ-platform, a MISZSZ politikai képviselete máj. 22-én Marosvásárhelyen megtartott közgyűlésén megválasztotta elnökségét. Elnök: Toró T. Tibor, alelnökök: András Imre képviselő, Füstös István vállalkozó, dr. Zakariás Zoltán orvos, továbbá három egyetemi hallgató, Borbély Zsolt, Tamás Sándor és Papp Előd. /RMDSZ Tájékozató (Bukarest), 298. sz., jún. 6./

1994. október 16.

Okt. 16-án Borbély Imre és András Imre RMDSZ-képviselők jelenlétében okt. 16-án Gyergyószentmiklóson megnyílt a képviselőiroda. Borbély Imre elmondta, hogy privatizáció nyomán kialakuló újburzsoázia érdeke lesz a decentralizáció, ami a helyi autonómiák megerősödéséhez fog vezetni. A Gyergyószentmiklóson, Csíkszeredán, Székelyudvarhelyen működő képviselőirodák a közvetlen kapcsolattartás szolgálatában állnak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1995. január 14.

Jan. 14-én Gyergyószentmiklóson ünnepelte ötéves jubileumát a Gyergyó Területi RMDSZ, melyen részt vettek Borbély Imre és András Imre képviselők és a csíki RMDSZ küldöttsége. Nagy István területi elnök beszélt először, felolvasta Király Károly levelét, melyben kifejezte egyetértését a szervezet jan. 11-i választmányi ülésének állásfoglalásával /elítélték Nagy Benedeket/. Garda Dezső történelemtanár, a gyergyói RMDSZ első elnöke emlékeztetett: az első választáson dr. Pálffy Attila lehetett volna a terület képviselője, de egy másik csoport megváltoztatta ezt és Nagy Benedek került a jegyzékre. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 21-22./

1995. november 8.

Románia bejelentette, hogy 2000-re 200 ezer fővel csökkenti katonai állományát. A beharangozott létszámcsökkentés azonban csak Védelmi Minisztériumra vonatkozik. A Belügyminisztériumhoz tartozó, az 1989-es fordulat után újraalakított csendőrségre mindez nem vonatkozik. Egymás után építenek új kiképzőközpontokat, laktanyákat, melyek számára legtöbbször - a helyhatóságok megkerülésével - a kormány utal ki területet, épületet. Becslések szerint Székelyföldön most több mint kétszer annyi rendőr teljesít szolgálatot, mint Ceausescu rendőrállamában. A csendőrség, a rendőrség elsősorban Székelyföldön terjeszkedik. A Háromszék napilap /Sepsiszentgyörgy/ külön rovatot indított A Székelyföld militarizálása címmel. Legújabban Felsőrákoson adtak száz hektárt egy csendőrzászlóalj részére. Sepsiszentgyörgyön 1991-ben kormányhatározattal létrehoztak egy csendőrzászlóaljat, 1994 augusztusában újabb kormányhatározattal hat és fél hektáros parcellát kaptak, a "földstadion" néven ismert területet egy részét. Ezen a helyen kaszárnyát és a tisztikar részére 200 lakást akarnak építeni. Kézdivásárhelyen /akárcsak Sepsiszentgyörgyön/ utólag értesült arról a polgármester, hogy a városból a kormány 15 hektárt a csendőralakulatnak adott. Csíkszeredába egy csendőrzászlóaljat és egy csendőrképzőt helyeztek, a csendőrségnek adták a Hargita Szállót, erről is csak utólag értesült a polgármester. Székelyudvarhelyre is települt egy csendőrszakasz, jelezték, hogy külön laktanyára tartanak igényt. - Székelyföld nagyvárosainak polgármesterei nem kaptak létszámadatokat a rendőrségtől. Kitérő választ adott az újságíró kérdésére Gheorghe Magureanu ezredes, Kovásza megye rendőrparancsnoka is, de cáfolta, hogy magas lenne a létszámuk. András Imre és Zsigmond László, az RMDSZ Hargita, illetve Kovászna megyei képviselők 1993 márciusa óta több ízben kérték a csendőrök és rendőrök létszámára vonatkozó adatokat a kormánytól, nem kaptak választ. Először Adrian Nastase utasította vissza a választ azzal, hogy a létszámadatokat csak akkor lehetne kiadni, ha az adatok hasznossága indokolt volna. Zsigmond László képviselőnek 1995 februárjában Valer Dorneanu, a parlamenti kapcsolattartásért felelős miniszter írásba adta: "a kért adatok nem találhatók meg az illetékes intézmények nyilvántartásaiban." Nem hivatalos források szerint Kovászna megyében a rendőrök száma meghaladja a 800 főt. A tizenkétezres Kovászna városban 1989 előtt 22 rendőr teljesített szolgálatot, ma 65-en vannak, a 7610 lelket számláló Szentegyházán 7-ről 27-re emelkedett a számuk. Kovászna megye lakosságának 78 %-a magyar, a rendőröknek viszont mindössze 14 %-a magyar. Katona Ádám, az Erdélyi Magyar Kezdeményezés RMDSZ-platform vezetője háromszor felszólalt az RMDSZ SZKT-ülésein Udvarhely és környéke katonai megszállása ellen. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 8./

1996. január 31.

Tabajdi Csaba politikai államtitkár 1995. jún. 6-án Kézdivásárhelyen találkozott a helyi RMDSZ-vezetőkkel, a sajtó képviselői nem voltak jelen. Az államtitkár sofőrje a kocsiban ülve, a rádió keresőgombját csavargatva, az Urh-sávon meghallotta főnöke hangját. Így jöttek rá arra, hogy a teremben folyó megbeszélést lehallgatták. 1995. okt. 23-án a nagyenyedi RMDSZ-székházban fedeztek fel lehallgatót. Az RMDSZ okt. 26-án Kolozsváron sajtótájékoztatón mutatta be a lehallgatót, ugyanakkor panaszt tett az ügyészségen. Nicolae Ulieru, a Román Hírszerző Ügynökség /SRI/ szóvivője rögtön cáfolta, hogy közük lenne a lehallgatáshoz. Az ügyészség és az SRI három hét múlva érkezett helyszíni szemlére, a lehallgatót lefoglalták, vizsgálat céljából. A vizsgálódás azóta is tart, Incze Tibor szenátor parlamenti interpellációjára sem érkezett válasz. Csutak István már nem kért ügyészségi vizsgálatot a lakásába beszerelt lehallgatókészülék ügyében, hanem nov. 7-én lakására hívta az újságírókat, bemutatva a készüléket. András Imre képviselő interpellációjára a távközlési miniszter dec. 13-i válaszában Csutak István mulasztását hangoztatta, amiért nem fordult a kivizsgáló szervekhez, majd hozzátette, az SRI nem használ ilyen típusú lehallgatót. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jan. 31./

1996. március 5.

Márc. 5-én együttes ülést tartott az RMDSZ szenátusi és képviselőházi csoportja. Az ülés napirendjén a Hungária Közalapítvány Ellenőrző Testületébe való jelöléssel kapcsolatos kérdések megvitatása szerepelt. Hosszas vita után, többségi szavazattal elfogadták Markó Béla szövetségi elnöknek a kérdésben a magyar Országgyűlés elnökéhez intézett levelében foglaltakat. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 733. sz./ A levél szerint az RMDSZ nem ért egyet azzal, hogy Szőcs Gézát javasolták a testületbe. Eredetileg András Imre képviselő azt javasolta, hogy üdvözöljék a Fidesz kezdeményezését. Végül 24-en támogatták Markó Béla javaslatát, 4 ellenszavazattal és 4 tartózkodással. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 8., Népszava, márc. 8./ Szőcs Géza kijelentette, hogy nem lép vissza a jelöléstől. /Magyar Hírlap, márc. 8./

1996. március 14.

András Imre parlamenti képviselő helytelennek tartotta, hogy Szőcs Géza-ügyet csináltak, amikor a Fidesz gesztust tett a határon túli magyaroknak. A pénzügy összekapcsolása mindezzel: hitelrontás. /Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 14./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1998. október 14.

Okt. 8-9-én tartották meg a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban a Pax Romana tanulmányi találkozóját. Az előadók között volt Máthé-Tóth Miklós, Tomka Miklós /Erdélyi tények, kilátások, kelet-európai összehasonlítások/, András Imre a csíkszeredai KAM által készített Az egyház a társadalom szemszögéből című áttekintését elemezte, Birtók József a Szilágyi N. Sándorral készített előadásában a kisebbség, nemzetiség és felekezet kérdését vizsgálta a számok tükrében. Szilágyi Gyöngyi és Flóra Gábor a romániai egyházak társadalmi szerepét és a felekezeti oktatás távlatait taglalta. /Pax Romana találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 14./

1999. június 5.

Fey László vitába szállt Borbély Zsolt Attilával, aki írásában /RMSZ, 1999.V.31) kifejtette, hogy hasznos volna, ha az RMDSZ egy törvényhozási ciklus erejéig kimaradna a parlamentből. Fey szerint ez "egyenesen abszurdum." A választások és a parlament bojkottjáért nagyon nagy árat fizettek a koszovói albánok. B.Zs.A. bojkottot indokló egyik érve: "...olyan agymosás folyik a román parlamentben, amit 1992 őszén András Imre és Borbély Imre írtak körül közös munkájukban (Pszichoterror a román parlamentben, megjelent Az Erdélyi Napló 1992 november 5-i számában) s melynek romboló hatását a parlamenti munka eredménytelensége folytán még haszonelvű szempontból sem képes ellensúlyozni". Fey szerint azért érvel B. Zs. A., mert apját, Borbély Imrét nem választották újra képviselőnek. Fey következtetése: "ha már minket nem választanak meg, akkor más se legyen képviselő. Az így gondolkodók abban érdekeltek, hogy a dolgok minél rosszabbul menjenek, hogy nőjön az elégedetlenség, hogy halászni lehessen a zavarosban." /Fey László: Minél rosszabb, annál jobb? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

1999. november 1.

Nov. 3-án nemzetközi tudományos konferencia színhelye lesz Nagyenyed, amely Kőrösi Csoma Sándor emlékével kapcsolatban a magyar őstörténet kérdéseit boncolgatja. A konferencia elnöksége: dr. Csetri Elek és dr. Egyed Ákos akadémikusok, Gazda József közíró, András Imre (MVSZ), dr. Buzogány Dezső és Ördög Gyárfás Lajos (VET). Dr. Csetri Elek főelőadása után az több előadás hangzik el. Az előadók között van - többek között - Szilágyi Ferenc, Kubassek János, Ikeda Tetsuro /Japán/, Zheng Xian Fa /Kína/, Zágoni Jenő/, Palkó Attila és Ferenczi István. /Kőrösi Csoma Sándor és keleti gyökereink - Nagyenyeden. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 1./

1999. november 29.

1999 nyarán három hét alatt Gelencén elkészült a legnagyobb székely kapu, amely a magyar nemzet ajándékaként állít emléket a lengyel nemzet édesanyjaként tisztelt Árpád-házi királylánynak, akit II. János Pál pápa június 16-án avatott szentté több mint egymillió zarándok jelenlétében a lengyelországi Ószandecen, ahol a Szent Kinga által alapított klarissza kolostor áll. A galambdúcos kapu, amelyről a szentté avatott Boldog Kinga néz a bemenőre, Szent Hedvig pedig a kimenőre, s amelyen a nap és a hold mellett ott látható Magyarország és a Vatikán címere, Szalai Attilának, a varsói magyar nagykövetség munkatársának az ötlete volt. Molnár Imre történészen kívül, aki a magyar külügyminisztérium első számú lengyel szakértője, s a Székelyföld jó ismerője, kevesen hittek abban, hogy három hét alatt a kaput meg lehet tervezni, el lehet készíteni és fel lehet állítani a szentmise idejére. Molnár Imre azonban tudta, hogy a Magyarok Világszövetségének Erdélyi Társasága (VET) felelni tud a kihívásra, és Erdélyben ezt a kaput, amely a magyar és a lengyel nép sok száz éves barátságát is jelképezi, el fogják készíteni. És nem kellett csalódnia. Nov. 27-én ünnep keretében Marosvásárhelyen, a Kultúrpalota nagytermében adták át a magyar külügyminisztérium és a VET díszoklevelét mindazoknak, akik az Árpád- házi Szent Kinga tiszteletére faragott székely kapu felállításához hozzájárultak. Az esten Petrás Mária istenes csángó énekeket adott elő. A szentté avatott magyar királylány életét és cselekedeteit Molnár Imre idézte fel, ökumenikus küldetésének szentségéről dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek beszélt, az Ószandecre zarándokolók közkincsévé vált kapu jelképes értékét Konrad Sutarski filmrendező dicsérte, majd Patrubány Miklós, az MVSZ általános alelnöke, a VET elnöke értékelte. A kitüntetéseket Molnár Imre, Soltész Levente kolozsvári konzul, Patrubány Miklós és András Imre, a VET titkára nyújtotta át Bagoly Miklós és dr. Török István vállalkozóknak és Pakó Benedek plébánosnak, a kapufaragás támogatóinak, Zakariás Attila műépítésznek, a kapu tervezőjének, Bíró László fafaragó kapuállítónak, valamint a hasonló minőségben kitüntetett három Both testvérnek Imrének, Lászlónak és Tibornak, a díszítő motívumokat tervező Haszmann testvéreknek, Józsefnek és Pálnak, a kapu domborműveit kifaragó Vargha Mihály szobrászművésznek, Jakabos Csaba gépészmérnöknek, a vasazás előállítójának és Farkas Réka riporternek, a dokumentumfilm szerkesztőjének valamint Kalamár György operatőrnek. A munkát vállaló Patrubány Miklóst, a VET elnökét pedig személyesen a nagykövetségen tüntetik ki. /(bodolai): Kitüntették a kapuállítókat. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

1999. december 3.

András Imre mérnök, az RMDSZ egykori parlamenti képviselője ma a Magyarok Világszövetségének az egyik, az erdélyi régióért felelős alelnöke az MVSZ stratégiaváltásáról beszélt, amely az MVSZ-ben az elmúlt három év során végbement. Az MVSZ kinyilatkoztatta: el kíván távolodni a napi politikától, és egy olyan távlatos nemzetpolitikát kíván képviselni, amelynek erkölcsi és szellemi kereteit az ötvenes évek végén Németh László rajzolta meg. - A nemzet - vállalkozás, ebből indult ki Németh László. Az MVSZ úgy látta, hogy talán kevésbé kultúracentrikus, mint inkább hangsúlyozottabban társadalomközpontú programmal kell előállniuk. /András Imre az MVSZ stratégiaváltásáról. Az új program a nemzet egészének érdekeire figyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), dec. 3./

2000. március 13.

Márc. 11-én, a Világszövetség Erdélyi Társasága küldöttállító közgyűlésén, ellenszavazat nélkül, két tartózkodással Patrubány Miklóst jelölte a Magyarok Világszövetsége elnöki tisztére. A küldöttállító küldöttgyűlésen az MVSZ vezetéséből jelen volt Tőkés László tiszteletbeli elnök, Czirják Árpád, a Védnöki Testület tagja, Patrubány Miklós elnökhelyettes, Csörgits József (Horvátország), Toró T. Tibor és András Imre elnökségi tagok. A küldöttállító közgyűlésnek három alapvető feladata volt - nyilatkozta András Imre MVSZ-elnökségi tag, a VET titkára: "Elsődlegesen azt kellett meghatároznunk, hogy az erdélyi küldöttség mit visz magával a májusi világkongresszusra, milyen formában és milyen tartalommal jelenik meg az erdélyi szellem és értékrend a budapesti kongresszuson. Terveink szerint, erre az időre Háromszékről útban Buenos Aires felé, "megpihen" majd egy székelykapu. De szeretnénk, hogy jelen legyenek az erdélyi népzene, népviselet, valamint a hagyományos és modern erdélyi tudományosság eredményei egyaránt. A küldöttgyűlés minden erdélyi magyar akadémikust felkért, hogy vegyen részt a VET-küldöttségben. Az eddigi visszajelzések pozitívak. Ugyanakkor kiállítjuk a modern technikai, kommunikációs eszközök segítségével megvalósított vagy megjeleníthető eredményeinket - a KIÚT és a Nagycsaládos programokat." A VET szorgalmazza az MVSZ Védnöki Testülete és annak elnöke, a tiszteletbeli elnök szerepkörének kiterjesztését és igazi intézményesülését. A VET tervezete szerint az MVSZ Védnöki Testülete a magyar integráció megjelenítője kell hogy legyen, a tiszteletbeli elnök pedig a világ magyarságának nagykövete. Jelen esetben - a VET elképzelése szerint - ez a szerepkör harmonikusan illeszkedik Tőkés László püspöki szerepkörével, együttesen pedig a világ magyarságának szolgálatával. - Tőkés László püspök a tanácskozás kifejtette: bárkit is választanak meg MVSZ-elnöknek, a meglévő feszültségeket képtelen lesz feloldani, az ellentétek mindenképpen újrateremtődnek a szövetségben. Az MTI kérdésére válaszolva a püspök nem zárta ki hogy "utolsó lehetőség gyanánt", a májusi világkongresszuson mégis elvállalja a jelölést, abban az esetben, ha a különböző régiók személyében látnák a szövetség integrálásának, a kívánt béke megteremtésének lehetőségét. /Patrubány a VET elnökjelöltje, Tőkés a világ magyarságának nagykövete. Az erdélyi szellemiségnek jelentős szerepe van az MVSZ megújulásában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-69




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998