udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: András István

1998. május 26.

Negyvenötödik születésnapját ünnepelte a Csiky Gergely Színház, amely 1953. máj. 3-án tartotta bemutató előadását. Az ekkor még szakképzetlen színészek már korábban is működtek, az amatőr Népszínház társulatából lett a temesvári Állami Magyar Színház. Szervezője, alapítója, első rendezője Josan Emil volt, akinek hálás lehet az utókor. Végzett színészek először 1955-ben szerződtek a színházhoz. A társulat 1956-ban önállóvá vált, addig a román színház magyar tagozata volt. 1965-től huszonöt éven át Sinka Károly igazgatta a színházat, aki a nyolcvanas évek végén kísérletet tett arra, hogy beindítsa a színészképzést. Ez a kísérlet azonban kudarcba fulladt. A jelenlegi igazgató, Demeter András István öt évvel ezelőtt, 23 évesen állt a társulat élére, egyedüli romániai színházigazgatóként, aki pályázat útján jutott tisztségébe. /Gazda Árpád: Színházi születésnap. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 26./

2000. február 14.

A temesvári Csiky Gergely Színház vezetői sajtókonferencián ismertették helyzetüket és terveiket. Demeter András István igazgató mellett jelen volt Koczka György a színház művészeti tanácsadója is. Nagy produkcióval nem dicsekedhettek az 1999-es évben. Terveikben szerepel egy zenés vígjáték is. Az Európa-program keretében tervezik a Schiller-darab, Az orléans-i szűz előadást, amelynek rendezője Alföldi Róbert (Magyarország). A színház a franciaországi Le salon de Théatre és a Temesvári Francia Kulturális Központ koprodukciójában francia hármas állítja színpadra Pol Bury Az esztétokrata c. művét. Nyáron immár ötödik alkalommal rendezik meg a Csepűrágó Ünnepet, 2000 októberében a II. Borfesztivált tartják. A színház továbbra is részt vesz a Kisvárdai (Magyarország) Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválján, a Zsámbéki Szombatokon, és nem feledkezik meg a turnékról illetve a tájjellegű előadásokról. - Nemrég az EMKE Kemény János díjjal jutalmazta Demeter András István igazgatót színházszervezői tevékenysége elismeréseként. /A Temesvári Csiky Gergely Színház az évezred utolsó évében. = Heti Új Szó (Temesvár), febr. 14./

2000. február 24.

Febr. 25-én ünneplik a bánsági írók korelnökük, Anavi Ádám költő 91. születésnapját. A Temesváron megjelenő Orizont irodalmi folyóirat szerkesztőségében tartandó ünnepségre írótársai mellett meghívták az örökifjú közéleti személyiség tisztelőit is. Anavi Ádám munkásságát Pongrácz P. Mária méltatja. /A bánsági írók doyenje. = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 24./ Zsúfolásig megtelt az Orizont folyóirat szerkesztőségének nagyterme, amikor a 91 éves Anavi Ádámot ünnepelték. Versei magyarul és Demeter András István tolmácsolásában románul hangzottak el. A pályatársak nevében Pongrácz P. Mária, Serban Foarta, Mandics György és Andreea Babeti köszöntötték a költőt, írót, műfordítót. Dr. Neumann Ernő főrabbi Anavi Ádámot a bánsági szellem élő megtestesítőjének nevezte. Anavi zsidónak született, a magyar kultúra gyarapítója, lefordított művei, valamint saját műfordításai révén kapocs a különböző nemzetiségek szellemi öröksége között, egész munkásságával a humanista eszmék terjesztését szolgálja. /Költőt ünnepelt Temesvár tollforgató társadalma. . = Nyugati Jelen (Arad-Temesvár), febr. 29./

2000. október 4.

Eddig a temesvári borfesztivál előkészületeivel a Csepűrágó Alapítvány foglalkozott, melynek elnöke, Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház igazgatója. Jó kapcsolataikra építve idén is megkeresték a térség és az ország legjelentősebb bortermelőit, hívó levelet küldtek Magyarország legnagyobb borgazdaságának, közben kiderült, hogy a polgármesteri hivatal a szervezés jogát átruházta a városi kultúrházra. Az előkészületek ezért megtorpantak. Ám mint Demeter András István hangsúlyozta, a Csepűrágó Alapítvány továbbra is minden segítséget megad a fesztivál sikeres megrendezéséhez. /Idén is lesz borfesztivál Temesváron. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 4./

2000. október 17.

Demeter András István, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatója elmondta, hogy távlatosan próbálja a repertoárpolitikát elképzelni, amely négy fő irányvonalra épül. Az első a zenés színház, második az Ars Nova program: a fiatal alkotókat hozza előtérbe, az Európa program a harmadik /egyetemes drámairodalom kiemelkedő alkotásai/, a negyedik irányvonal az ún. Forum Magnum /kapcsolatot teremteni a várossal, új rendezvények, mint például a Csepűrágó-fesztivál/. A program részeként született meg a Felolvasó Színpad vagy Alma Theater ötlete. A tervek között van a magyar bábszínház, ez Temesváron soha nem létezett hivatásos formában. Az igazgató terveihez hozzátette: hét év színházigazgatás láthatja, hogy nagy az érdektelenség. Ha nincs néző, akkor a színháznak kell lépnie, elébe menve a feltételezett vágyaknak. A lap munkatársa említette, hogy támadás érte a színház igazgatóját, mert a temesvári magyar színház repertoárjában nem szerepel klasszikus magyar mű. Demeter válaszában kifejtette, hogy a kortárs magyar drámát akarja beépíteni a repertoárba. /Péter Enikő: Beszélgetés Demeter András Istvánnal, a temesvári Csiky Gergely Magyar Színház igazgatójával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 17./

2001. január 12.

Jan. 11-én sajtótájékoztatón vonta meg a DeFest gyorsmérlegét Demeter András István, a Csiky Gergely Színház /Temesvár/ igazgatója, a Csepűrágó Alapítvány elnöke, a 33 napos temesvári téli fesztivál főszervezője. Megállapította: a sajtó munkatársai a fesztivál pozitívumait szinte észre sem vették, például azt, hogy az ország legjobb zenekarai koncerteztek a DeFest színpadán, továbbá külföldi színházi társulatok (így az Újvidéki Magyar Színház) vendégszerepeltek. A téli fesztiválnak több mint 200 ezer nézője volt, és mintegy 250 millió lejt költöttek a művészi műsorok finanszírozására. /DeFest. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

2001. március 17.

Demeter András István, a Csiky Gergely Állami Színház /Temesvár/ igazgatója elmondta, hogy márc. 20-án kísérleti jelleggel beindítják a gyermekszínházat. Márc. 25-én a Színház Baráti Köre szervezésében találkoznak Kádár Ferenc ny. magánénekessel, a Temesvári Operaház volt igazgatójával, aki ez alkalommal képzőművészként mutatkozik be. Március 19-én a Csiky Gergely társulata Gyulán vendégszerepel. /A Csiky Gergely Színház gyermekszínházat indít. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 17./

2001. március 22.

Demeter András István igazgató bejelentette, hogy a Csiky Gergely Társulata /Temesvár/ megkísérli helyi erőkből egy magyar bábcsoport létrehozását. Márc. 20-án megvolt az első bábelőadás, amely összefogás eredménye: a román nyelvű bábszínház néhány tagja mozgatta a bábokat, a magyar szöveget pedig a Csiky színészei mondták - magnószalagról. /Bábjátszás Temesváron - magyarul. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 22./

2001. július 2.

Demeter András István és csepűrágói, a Csepűrágó Alapítvány emberi idén is megrendezték Temesváron Csepűrágó Fesztivált. Volt minden, álltak a sörsátrak, volt rengeteg előadás, a Csepűkirályság udvari bohóca, Rumpelstiltskin egyenesen Ausztráliából érkezett, fellépett a budapesti Hóra Táncszínház is. /Gurzó K. Enikő: Három napig keletebbre költözött nyugat. A Csepűrágó Alapítvány az idén építette fel hatodszorra birodalmát. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2001. július 12.

Harminc százalékkal csökkentik a kultúrintézmények alkalmazottainak számát. Dan Ioan Sipos Temes megyei önkormányzati elnök kifogásolta, hogy a Csepűrágó ünnepségek megrendezésére a színigazgató nemcsak hogy közpénzeket pazarol, de önkényesen be is rekeszti az évadot. Ráadásul csapnivaló Csepűrágó rendezvényre kiutalt összegek a magyar színház alkalmazottainak zsebeibe ömlenek. "A magyar színház igazgatója rossz menedzser" - vonta le a következtetést az elnök. Bejelentette, hogy ősszel versenyvizsgát ír ki a Csiky Gergely Színház művészeti igazgatói állásának betöltésére. A megyei önkormányzat szintjén végzett tisztogatások során egy év leforgása alatt negyvenhat alkalmazottnak kellett távoznia. Az önkormányzati elnök elmondta, a leépítések a színháznál az alkalmazottak harminc százalékát fogják érinteni. Versenyvizsgát hirdet meg a német és a magyar színház, a Merlin Bábszínház és a Megyei Könyvtár igazgatói állásának betöltésére. Kijelentette: joga van ahhoz, hogy olyan személyeket helyezzen az élükre, akik a Nastase-kormány irányelveit teszik magukévá. Iona Sipos azt is elmondta, hogy az igazgatócserékkel Bodó Barna, a művelődési bizottság elnöke is egyetértett. Bodó Barna a Krónikának tagadta, hogy beszélgetésük során szó lett volna a magyar színigazgatóról. A magyar színház igazgatójával szemben semmilyen ellenvéleményt nem fogalmazott meg. Sipos elsősorban azért emelt kifogást a magyar színház igazgatója ellen, mivel a Csepűrágó Alapítvány elnökeként Demeter közpénzeket fecsérelt el az alapítvány utcai ünnepségeire. Demeter András István, a magyar társulat igazgatója elmondta, hogy Sipos csupán ürügyet keres a magyar színház igazgatójának menesztéséhez. /Gurzó K. Enikő: Menesztenék a temesvári színigazgatót. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

2001. szeptember 25.

Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója tájékoztatott az új évadról. Repedt Gonghoz összefoglaló címen az elmúlt évadban indítottak sorozatot, amely megidézi az elmúlt század kabaréját zenében, kuplékban, kabarétréfákban. Négy most végzett fiatal színészt szerződtettek: Tar Mónikát, Tokai Andreát és Aszalós Gézát, a kolozsvári főiskola végzettjeit, Mangó Melindát, aki Budapesten tanulta a szakmát. Temesváron azt tapasztalja, hogy romániai magyar politikusok a kulturális autonómiát úgy fogják fel, hogy annak adminisztrálása és irányítása az ő gondjuk kell hogy legyen. A színigazgató szerint szükség lenne akár negyedévenként megjelenő színházi szakfolyóiratra. Demetert foglalkoztatja az, hogy közönség - nem utolsó sorban a tanuló ifjúság - több magyar klasszikust láthasson az évad során, mint amennyinek az eljátszását egy színház felvállalhatja. - A közönség legjobban a kabaréelőadást látogatta. /Évadkezdés - 2001. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 25./

2002. március 5.

Demeter András István egy évtizeddel ezelőtt fiatal színészként szerződött Temesvárra. Egy évre rá megnyerte a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt pályázatot. Akkoriban ő volt Románia legfiatalabb színidirektora. Demeter András István eredményes színházigazgató, Demeter András, a színész pedig március 15-én a budapesti Nemzeti Színház avató előadásán lép fel, Madách Imre: Az ember tragédiája több szerepében. Elmondta, hogy színházigazgatóként legfontosabb célja volt, hogy visszahozza a temesvári Csiky Gergely Színházat a kortárs romániai magyar színművészet élvonalába. A színházban román rendezőket hívott, szerencsésnek tartja ezt az együttműködést. Sokan azt kérik számon a Csiky Gergely társulattól, hogy kevés magyar klasszikus darabot játszik, vetette fel az újságíró. Szerinte a színház nem attól magyar színház, hogy csak magyar címeket játszik, hanem attól, hogy magyarul beszélve eleve magyar értékeket képvisel. Szerinte: "Annál nincs fantasztikusabb dolog, mint más kultúrák értékeit magyarul szólaltatni meg, gazdagítva ezzel a magyar kultúrát!" - Temesváron az előadások gyakran foghíjas házzal, üres széksorokkal mennek. Mi ennek az oka? – kérdezte az újságíró. Demeter szerint a színházra rá kell nevelni az embereket. Budapestre, Az ember tragédiája előadására Erdélyből két színészt hívtak meg, , Demeter Andrást és Balázs Attilát. Balázs Attila egyéb irányú elfoglaltságai miatt nem tudott igennel válaszolni, ő viszont megtisztelőnek érezte a meghívást. A Balázs Attila által el nem vállalt szerepeket Barabás Botond játssza, egy vásárhelyi főiskolás fiatal. /Pataki Zoltán: Tíz év a temesvári világot jelentő deszkákon. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 5.folyt. márc. 6./

2002. december 20.

A Bihar megyei tanács RMDSZ-frakciója az 1992-1996 közötti (első) választási ciklusban: György András Gábor, Szabó István, Török László István, Erdei Dolóczki István, Kádár Ferenc, Fischer Ildikó, Marginean Mária Éva, Poszet Otto, Riedl Rudolf, Keizer István, Feldmesser Tamás, Szabó József Mihály, Hölczli József, Antal István János, Kovács Valeria Rodica, Zakota Zoltán. Az 1996-2000 közötti választási ciklusban: Szabó István, Varga Lajos, Erdei Dolóczki István, Marginean Mária Éva, Kádár Ferenc, Draveczky Károly-József, Riedl Rudolf, Kaiser István, Járay Ernő, Hölczli József, Szabó Tibor, Bócsi Sándor, Leitner János, Balvinszky Sándor. Az őszi parlamenti választások után a kormány az RMDSZ által jelölt Riedl Rudolf tanácsost nevezte ki főispánnak. Helyette Harkel János került a testületbe. Ugyancsak ebben a ciklusban búcsúzott el a megyei tanács jogi bizottságának egyik leghozzáértőbb tagjától, Járay Ernőtől, akinek halálával újabb űrt kellett pótolni a tanácsban. Helyére Veres István került. A 2000-ben lezajlott helyhatósági választások után: Szabó István, Erdei Dolóczki István, Draveczky Károly-József, Marginean Mária Éva, Véron András István, Kovács Jenő, Szilágyi Ferenc József, Keiser István, Veres István, Visnyai Csaba, Bartos Bertalan, Hölczli József, Harkel János Antal, Leitner János. Miután az őszi parlamenti választásokon Erdei D. Istvánt képviselővé választották, helyére Nagy József került a tanácsba. A megyei tanács dec. 20-i ünnepi ülésén megemlékeznek az elhunyt tanácstagokról: Járay Ernőről és Feldmesser Tamásról. /(benedek): A megyei tanács RMDSZ-frakciója. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 20./

2003. január 6.

Demeter András István, a Temesvári Csiky Gergely Színház igazgatója a temesvári magyar színjátszás 50 éves jubileumának méltó megünneplésére készül, megemlékeznek a temesvári magyar hivatásos színjátszás 175. évfordulójáról is. A rendezvénysorozat április 26.-május 3. között lesz. A társulat megérett arra, hogy színpadra állítsa a Hamletet, a bemutatót májusra tervezik. A következő félévben a nagy sikerű kabaréműsorokat folytatják. Meghívják majd Taub Jánost, a budapesti Nemzeti Színház rendezőjét, Székely János: Caligula helytartója című darabjának színpadi változatának rendezésére. A jubileumi fesztiválra a tervek szerint meghívják a kolozsvári, a szegedi, a szabadkai és az újvidéki színházakat is egy-egy előadással. /Szekernyés Irén: Jubileumi év a 2003-as a Temesvári Csiky Gergely Színházban. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2003. szeptember 23.

Megfelelő helyhatósági támogatottság híján idén elmaradt a Csepűrágó Fesztivál. A nehézségekről Demeter András István, a Csepűrágó Alapítvány elnöke megállapította, hogy ezzel hétévi munka végére tett pontot. Hét évbe tellett, amíg Temesvár elöljáróinak elmagyarázta, miért van szüksége a városnak erre a művészi értékeket felvonultató utcai mulatságra. Eredménytelenül. Évről évre a nulláról kellett kiindulniuk. A fesztiválok anyagilag veszteségesek voltak. /Gurzó K. Enikő: Nem lesz több fesztivál. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 23./

2004. március 23.

Megjelent a románul író temesvári Szatmári Ildikó több mint három és fél évtizedes újságírói, írói munkásságából válogató kötet. A négyszáz oldalas könyv (Ca sticla, zidul, Augusta Könyvkiadó, Temesvár), melyet Achimescu Ildico néven jelentetett meg –férje után ugyanis ezt a nevet vette fel, és ezen a néven vált ismertté – a különböző temesvári lapokban megjelent írásaiból közölt bő válogatást. Az első írás Anavi Ádámról szól, az idős költőről. A könyvben román, magyar, német, szerb írókkal, művészekkel, kutatókkal találkozik az olvasó. Köztük van Balázs Attila színész, Demeter András István színművész-igazgató, Koczka György dramaturg és publicista, Fall Ilona színművész, Valkay Ferenc balett-táncos és koreográfus, Zsizsik Margit operaénekesnő vagy Kádár Ferenc volt operaház-igazgató és Kovács Zoltán, az Agenda sajtótröszt igazgatója. /Pongrácz P. Mária: Így jutunk be a Pantheonba. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 23

2004. június 29.

Idén csak szakmai küldöttség képviselte a temesvári Csiky Gergely Színházat a Határon Túli Magyar Színházak Fesztiválján Kisvárdán. Demeter András István igazgató, Fall Ilona, Kocsárdi Levente, Asztalos Géza és László Péter színművészek jelen voltak a rangos fesztiválon. /(Sz. I.): Temesvárról csak színházi küldöttség. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 29./

2004. július 7.

Temesváron Daniel Vighi író a vendéglőként működő Pelikán hajó fedélzetén szervezett vitafórumot, amelynek meghívottja volt Victor Ioan Frunza, a Csiky Gergely Színház rendezője. Elhangzott, hogy rosszszándékú, a színművészethez keveset konyító bürokraták akadályozzák az alkotók munkáját. Legutóbb a Csiky Gergely Színházban, a Matei Visnyec: A kommunizmus története elmebetegeknek című, a meghirdetett határidőre el nem készült előadás (rendező Victor Ioan Frunza, díszlettervező Adriana Grand) bemutatója körül történtek olyan rendellenességek, amelyek Demeter András István, a társulat direktora, illetve a díszlettervező, a rendező, a zeneszerező és más alkotók közötti, a színházi életben példátlan pereskedésbe fulladt. Ildikó Jarcsek Zamfirescu színésznőnek is az állásába került az a „bűne", hogy védelmébe vett egy díszlet-elemet és kitartott az elvei mellett. Eddig hét bírósági per volt, amelyeket egytől egyig az alkotók nyerték meg. – Ennek ellenére nem kívánatos személyek lettünk a magyar színháznál – jelentette ki Victor Ioan Frunza rendező. A vitaesten azonban hiányzott a másik érintett fél, Demeter András István színházigazgató és hiányzott a magyar közösség képviselete. /(Pataki Zoltán): A Pelikán hajó – „átvilágították" a temesvári magyar színházat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./

2005. július 3.

Gyulafehérváron június 19–én Jakubinyi György érsek öt diakónust – a ditrói András Istvánt, a székelyudvarhelyi Apostolache Adriant, a gelencei Göthér Gergelyt, a székelyudvarhelyi Tamás Hubát és a maroshévízi Táncos Levente–Györgyöt pappá szentelt. Jakubinyi György érsek szentbeszédében kiemelte: „Nem elég egyszer odaállni lelkesen és vállalni az egyházi rend szentségét, minden nap elölről kell kezdeni kereszténységünket, papságunkat.” /Papszentelés Gyulafehérváron. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 3./

2005. augusztus 23.

Temesváron Nóti Károly–Pankl Tibor a Vakablak avagy szerepek és szerelmek kabaréjának bemutatója közönségsiker volt. A Temesvári Csiky Gergely Színház a nagyváradi Varázshegy Színházi Műhellyel közös produkcióban, Demeter András István igazgató rendezésében vitték színre. /Szekernyés Irén: Mit láttunk a Vakablakban? = Nyugati Jelen (Arad), aug. 23./

2005. november 23.

Temesváron folyosói beszélgetések témája, hogy ki lesz a temesvári Csiky Gergely Állami Színház igazgatója, Demeter András István utóda, aki a minisztérium egyik vezérigazgatói posztját tölti be egy hónap múlva. Szász Enikő, a társulat tagja, a megyei RMDSZ művelődési alelnöke, a Temesvári Magyar Nőszövetség elnöke elmondta, hogy játszik a gondolattal. Balázs Attilát, a színház Jászai-díjas művészét egy ideje a sajtó Demeter András riválisaként tartja számon, ő azonban leszögezte, soha nem volt célja, hogy kitúrja az igazgatót. Ha azonban az önkormányzat, valamint a temesvári magyar közösség támogatását megkapja, akkor részt vesz a versenyvizsgán. Szabó K. István kategorikusan cáfolta, hogy az igazgatói posztra fájna a foga. Jelenleg még a Tomcsa Sándor Színház művészeti vezetője Székelyudvarhelyen, de november elsejétől Temesvárra szerződött főállású rendezőként. /Pataky Lehel Zsolt: Három nevet “hoztak hírbe” a Csiky Gergely-színházzal. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 23./

2006. január 10.

A temesvári Polgármesteri Hivatal február 17-re tűzte ki a Csiky Gergely Színház igazgatói tisztségéért kiírt versenyvizsgát – erre azért van szükség, mert a volt vezetőt, Demeter András István színművészt tavaly decemberben kinevezték a Művelődési és Vallásügyi Minisztérium vezérigazgatói tisztségébe. Az értesülések szerint Szász Enikő és Balázs Attila temesvári színművészeknek áll szándékukban pályázatot benyújtani, és egy erdélyi színházrendező is fontolgatja a jelentkezést. /P. Z.: Uniós polgár is igazgathat a Csiky Gergelyben. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 10./

2007. április 26.

A csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium tudományos dolgozat írására meghirdetett idei pályázatára leadott munkákat április 25-én tudományos ülésszak keretében mutatták be a diákok. Az ülésszakon 149 tanuló kilenc különböző szakosztályon – teológia, magyar irodalom/néprajz, vegytan/fizika, német nyelv, matematika, biológia/népi gyógyászat, román irodalom, történelem/földrajz és közgazdaságtan/filozófia – mutatta be dolgozatait. Az ülésszak szervezését a kezdetektől felvállaló Mirk László magyartanár elmondta, az iskola tanárai a tehetséggondozásra kellő hangsúlyt fektetnek. Erdély Mónika XII. osztályos tanuló Csíkmenasági népdalok című dolgozatához menasági népdalokat és balladát rögzítő hangfelvételt is mellékelt. A diákok érdeklődését a néprajz és a névtan iránt az is indokolja, hogy Mirk László magyartanárnak már a 90-es évek közepétől sikerült megértetnie az igazgatósággal, választott tantárgyként a filológia–teológia osztályokban heti egy órában néprajzzal és névtannal is jó lenne foglalkozni. A diákok maguk is népszokásokat, ragadványnév- és helységnév-magyarázatokat gyűjtenek. A klézsei Duma András István fia, Duma Dániel is ezeknek az óráknak köszönhetően kedvelte meg a gyermekjátékok és helyi népszokások gyűjtését. Ma már néprajz szakosként több gyűjtőmunkát, tanulmányt publikált. Az iskola diákjai 1995-től a budapesti Néprajzi Múzeum adattárának gyűjtőpályázatán is részt vesznek, szintúgy a magyarországi Honismereti Szövetség szervezte Honismereti Akadémián is. Legközelebb az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének dévai rangos rendezvényén, A magyar nyelv napjain lesznek jelen. /Antal Ildikó: A tehetséggondozás jegyében. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 26./

2007. május 7.

Hatházi András és a felolvasószínház jelentkezett május 6-án a hét végén kezdődött Romániai Kisebbségi Színházak Fesztiválját. A felolvasószínház a gyergyószentmiklósi seregszemle leleménye. Béres László rendező, a házigazda Figura Stúdió Színház és Kollokvium-igazgató szerint az idei rendezvény húsz előadása is zömmel kortárs szerzőkre összpontosít, így a felolvasószínházak – Hatházit követően e hét folyamán Visky András és Kiss Csaba – ezt a vonalat erősítik. A fesztiválra meghívták a marosvásárhelyi, kolozsvári magyar és a temesvári német végzős színiseket is. Vastapsot kapott Zalán Tibor Katonák, katonák című, Pinczés István által színre vitt, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház által bemutatott darabja. A Gyergyószentmiklósra, a Kollokviumra látogatott színházigazgatókkal találkozott Markó Béla kormányfő-helyettes is. Demeter András István, kulturális minisztériumi főosztályvezető a készülő színháztörvényről tartott tájékoztatót. /G. E. : Színházi Kollokvium a kakasülőn. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 7./

2007. május 10.

Szász Enikő, a temesvári magyar társulat igazgatója versenyvizsgán nyerte el tisztségét, a vizsgán alulmaradt Szabó K. István pereskedik. Az igazgató-színművész nem akart nyilatkozni. „Szász Enikő megpróbálja mérgezni a közvéleményt, a levegőt. Megértem, hogy védenie kell az érdekeit, de nem tudom elfogadni, hogy ezt másokat mocskolva tegye” – reagált Demeter András István művelődési minisztériumi főigazgató az általa hallott, a temesvári színházigazgató által terjesztett vádakra. – Azzal vádolt meg a napokban Szász Enikő utódom (Demeter kormánymegbízatása előtt igazgatója volt a temesvári színháznak), hogy RMDSZ-színekben szereplője vagyok egy olyan rendezésnek, amelynek célja a szintén RMDSZ-es személy elmozdítása. Hát, nem tudtam róla, hogy ő az volna. ” Szász Enikő igazgatói pályázatában a jelentkezési feltételként szereplő menedzseri tapasztalatra azt írta, hogy RMDSZ-kampányt vezetett. Gheorghe Ciuhandu temesvári polgármester az üggyel kapcsolatban kijelentette: elégedett Szász Enikő színházigazgatói tevékenységével és kiáll a tavaly februárban megtartott versenyvizsga eredményének jogossága mellett. /Gergely Edit, Pataki Zoltán: Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./ „Funkcióba helyezték az elvtársnőt” – fogalmazott a Szász Enikő színházigazgató kinevezése ellen pert indító Szabó K. István. Kizáró jelleggel szerepel a versenyvizsga első pontjaként a közintézmény vezetői tapasztalat – az egyik jelentkező, nevezetesen Szász Enikő esetében, a bizottság azonban eltekintett ettől. Ha megismétlik a versenyvizsgát, Szabó K. István újra fog jelentkezni. /P. Z. : Szabó K. : funkcióban az „elvtársnő” Botrányrepertoár Temesváron. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./

2007. június 13.

Államtitkárrá nevezte ki Demeter András István eddigi kulturális minisztériumi főigazgatót június 12-én Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök. Demeter feladatköréhez tartozik a nemzeti kisebbségekkel, a civil társadalommal és a parlamenttel való kapcsolattartás. Demeter András 1993―2005 között a temesvári Csíky Gergely Színház igazgatója volt /Demeter András államtitkár. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

2008. február 21.

Az új színháztörvénnyel a kulturális tárca kiviszi a piacra a művészi alkotást. A kisebbségi megmaradásról szóló reflexek mellett tudomásul kell venni: a tizennyolc éves szabadság alatt kifejlődő erdélyi magyar kulturális intézmények is a piacgazdálkodás és versenyhelyzet körülményei közé kerülnek. Élethalálharcba. A módosításokat Demeter András István színművész-államtitkár, korábbi színházigazgató készíti törvényt szövegező csapatával, ehhez új fogalmi rendszert kell kitalálnia. A normalitáshoz nincs modell – mondja. A normalitás csak élesben létezhet, áldozatokkal. Hajba kapások lesznek – jósolja Demeter András István maga is, szerinte ez normális. Gondot jelent, hogy az erdélyi magyar színházi közegben nincs olyan mérőműszer-rendszer, mely alapján a tárcától vagy önkormányzatoktól kapott pénzek elosztásánál dönteni lehessen. Kuratóriumoknak kell felállni. /Gergely Edit: Piacon a művészet. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

2008. március 27.

A Demeter András István kulturális államtitkár által kidolgozott új színháztörvény viharokat kavart kihirdetése óta. A nyugati gyakorlathoz hasonló alapvető reform életbelépéséhez most kell véglegesítenie a román kulturális minisztériumnak az új színházi törvény gyakorlatba ültetésének módszertanát. Korábban a szatmárnémeti, sepsiszentgyörgyi, kolozsvári, csíkszeredai színházi szakemberek törvénnyel kapcsolatos véleményét kérdezték: akkor kiderült, a magántársulatok az eddiginél jobb lehetőségeket remélnek az új színháztörvénytől, míg az önkormányzati, illetve minisztériumi fenntartású intézmények vezetői nem látják pozitívnak a változást. Balázs Attila, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház igazgatója szerint előnyös rendelkezés, hogy a nyújtott teljesítmény alapján jobban meg lehet fizetni az értékes embereket. Az új törvény hátránya, hogy nem fogja át a színházi alkotás folyamatát, nem találta meg a jogi kereteket valamennyi alkotói tevékenység számára. „A színészek ugyan idegenkedve fogadják – ha kizárólag az egzisztenciális szempontokat tekintem, talán igazuk is van –, de maga a szakma, úgy egészében, profitálhatna belőle” – értékelte a jogszabályt Kövesdy István, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője. A székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház önkormányzati intézmény, s így nagyrészt a városi költségvetésből számára kiosztott összegből kell gazdálkodnia – jelezte Nagy Pál, a színház igazgatója. Szerinte, ha a törvény életbe lép, az aktuális önkormányzati testületnek el kell eldöntenie a színház sorsát. A megnövekedett bérezési alapot a kisebb önkormányzatok nem fogják tudni felvállalni, és következik a leépítés, karcsúsítás. „Én úgy látom, ha az állam nem áll a színházak mellé második pillérként, mint kiszámítható támogató – mint például Magyarországon –, akkor a magyar önkormányzati színházak sorsa megpecsételődik” – mondta Nagy Pál. Meleg Vilmos, a nagyváradi Szigligeti Színház művészeti igazgatója szerint a törvény egyrészt megadja a lehetőséget arra, hogy aki játszik és sokat játszik, azt megfizessék, viszont létbizonytalanságot okozhat azoknál, akik nem játszanak. /Bágyi Bencze Jakab, Erdős Zsófia, Király K. László, Pataki Zoltán: Színháznapi törvényörvény. Temesvár, Vásárhely, Udvarhely és Várad sem tartja túl pozitívnak a változásokat. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

2008. május 13.

Temesváron a Csiky Gergely Állami Magyar Színház egykori és mai színművészei gálaműsorával lezárult a május 7-11. között megrendezett Eurorégiós Színházi Találkozó rendezvénysorozata. Ezekben a napokban ünnepelte a színház 1953-as alapításának 55. évfordulóját, színházi fesztivált is szerveztek. Néhány napig az erdélyi magyar sajtó érdeklődésének középpontjába került, a magyarországi média is felfigyelt az eseményre. Kötő József színháztörténész, az EMKE tb. elnöke kifejtette a régiós színházszemlélet és az ehhez igazodó új struktúra megteremtésének fontosságát, Saját színházuk eurorégiós együttműködési szándékáról nyilatkozott Urbán András a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, Fekete Péter a Békés megyei Jókai Színház igazgatója, és hasonló gondolatokat tartalmazott László Sándor, az Újvidéki Színház valamint Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház igazgatójának írásban küldött üzenete. Eljött a fesztiválra Darvai Nagy Adrienn, több magyarországi színházi fesztivál művészeti vezetője és Demeter András István, a román művelődési minisztérium államtitkára. Részt vettek a rendezvényeken teatrológia szakos egyetemi hallgatók is. A színház 55 évéről szólt a színházi plakátokból, műsorfüzetekből, fesztiváldíjakból, színművészek kitüntetéseiből összeállított dokumentációs kiállítás, a nyomdából frissen kikerült Emlékalbum valamint a líceumi diákok színháztörténeti vetélkedője. A megjelentek közül öten: Kiss Erzsébet, Péterffy Lajos, Szélyes Imre színművészek, Kóra Ilona rendező valamint Cseresnyés Ildikó ügyelő több évtizedes, áldozatos munkájukért az örökös tagság oklevelével tértek vissza otthonaikba. /Szekernyés Irén: Véget ért az Eurorégiós Színházi Találkozó. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 13./

2008. szeptember 22.

„Sem a magyar dráma, sem a magyar drámaíró, de a magyar színész sorsa sem volt könnyű soha – mi sem jelzi ezt jobban, mint az, hogy Madách Imre nem érhette meg Az ember tragédiájának bemutatóját, mert bemutatására csak halála után majd negyedszázaddal kerülhetett sor. Aligha találhattunk volna megfelelőbb napot a magyar dráma ünnepére, mint éppen szeptember 21-ét, ezt is kerek egy évszázaddal a Tragédia első bemutatása után” – fogalmazta meg levelében Demeter András István művelődési államtitkár. Nyilvános beszélgetést szervezett a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata Hogyan születik egy magyar dráma? címmel. A beszélgetés résztvevői: Király Kinga Júlia drámaíró, A szerencsefia című mesejáték szerzője és Kovács András Ferenc költő, a Látó szépirodalmi folyóirat főszerkesztője. Budapesten a rendezvények központjába a Nemzeti Színház került, a színház előtti szoborparkban leleplezték Bessenyei Ferenc szobrát. Az Andrássy úton Színházi korzó nyílt, a Magyar Állami Operaház előtt pedig színpad létesült, ahol tíz színház új évadjából kaphattak ízelítőt az érdeklődök. A Magyar Írók Szövetségének kezdeményezésére 1984-től minden évben szeptember 21-én ünneplik a magyar dráma napját. /Antal Erika, Darvas Beáta, Kánya Gyöngyvér: A Magyar Dráma születésnapja. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 22./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998