udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 28 találat lapozás: 1-28
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: András Mihály

1999. október 8.

Okt. 2-3-a között negyedik alkalommal rendezték meg a Vicei Fesztivált. A fesztiválról visszatérve, a hivatásos népi együttes /Hargita Állami Székely Népi Együttes/ vezetői, András Mihály és Füleki Zoltán számoltak be az egyre nagyobb visszhangot kiváltó seregszemléről. Egyfajta kultúrmentésről, a nemzeti örökség mentéséről van szó, hiszen a negyedik alkalommal megrendezett fesztivál most már egyre több értéket vet felszínre. Induláskor a népi kultúra már-már csak latensen volt észlelhető e "holttengeren", ma már a környék szinte minden településének hagyományőrző tánccsoportja, zenekara, énekesei vannak. A legutóbbi fesztiválon - a szervező hivatásos táncegyüttesen és a csíksomlyói gyermekcsoporton kívül - tizenegy település képviseltette magát: Almásmálom, Bálványosváralja, Bethlen, Búza, Cegőtelke, Dés, Felőr, Óradna, Ördöngösfüzes, Tacs és a házigazda Vice. Csupán a táncosokat, zenészeket, énekeseket számítva - mintegy 320 ember. /Vicei Fesztivál ? negyedszer. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 8./

1999. november 12.

Tímár Sándor Állami- és Erkel-díjas érdemes művész /akinek világhírű táncpedagógiai módszertanát a közeljövőben jelentetik meg magyar, angol és japán nyelven/ nyáron Erdélyben járt, akkor ajánlotta fel, hogy műsort készít a csíkszeredai székhelyű Hargita Állami Székely Népi Együttesnek. Most eljött és egy hétig foglalkozott az együttessel. Koreográfiai nyomán egy új produkció körvonalazódik. A Tímár-módszer András Mihály, az együttes vezetője szerint olyasmit jelent, mintha Kodály a saját igényei és elképzelései szerint tanítana, igazítana el egy kórust, zenekart. Múltunk?jelenünk?jövőnk tervezett címet kapta a produkció, amely a Kárpát-medence magyar táncaiból kíván ízelítőt adni, a műsorban a székelység táncai, természetesen, kiemelt helyet kapnak. /Készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes új produkciója. Iskolateremtő együttes. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 12./

2000. március 8.

András Mihály, a Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója a Múltunk, jelenünk, jövőnk című előadás márc. 6-i főpróbája utáni sajtótájékoztatón elmondta, hogy a világhírű táncmester, Tímár Sándor koreográfiájával készült a műsor. Tímár Sándor útiköltség árán dolgozott a csíki táncosokkal, még a ruhatár egy részét is biztosították néhány lelkes magyarországi támogató segítségével. Tímár Sándor megjegyezte: a magyarságnak nagyon fontos az értékek, hagyományok megőrzésén alapuló jövő. A 13 koreográfiát - rábaközi, szlavóniai, szatmári, mezőségi, sóvidéki és csíki táncokat tartalmazó előadás ízelítőt kíván adni a közönségnek a magyar nyelvterületen előforduló táncok sokszínűségéből. - Az együttes több országot érintő előadássorozatra készül ez évben, amely alkalmas lesz a magyar népi kultúra bemutatására, ugyanakkor meghívást kaptak a Hannoveri Világkiállításra is. Október 2-án a budapesti Vígszínházban sóvidéki, székely és szatmári táncokkal fogják köszönteni Tímár Sándort a születésnapján. A múltunk, jelenünk, jövőnk című előadást márc. 7-én mutatják be. /(Hátsekné Kovács Kinga): Hagyományaink megőrzése mindannyiunk feladata. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 8./

2000. május 9.

Jún. 1. - okt. 31-e között rendezik meg Hannoverben a Világkiállítást, amelyre több, mint 190 ország és közel 10 nemzetközi szervezet jelezte részvételi szándékát. Románia és Magyarország is képviselteti magát. A csíkszeredai Hargita Állami Székely Népi Együttest az a megtiszteltetés érte, hogy mindkét országot képviselheti Hannoverben - tájékoztatott András Mihály, az együttes igazgatója. A Hargita Állami Székely Népi Együttes a legméltóbban képviselheti az anyaország határain túl élő, erdélyi magyarságot a millenniumi év egyik legrangosabb rendezvényén. A csíkszeredai együttes fellépéseit június 23-26-a között tervezték, a Magyar Napokon teljes létszámmal - 45 személlyel - kívánják bemutatni a székelységet és a teljes Kárpát-medencét képviselő előadásaikat. Románia képviseletében a Hargita Állami Székely Népi Együttes a romániai magyar kisebbséget mutatja be Hannoverben. /(Hátsekné Kovács Kinga: Hannoverbe készül a Hargita Állami Székely Népi Együttes. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 9./

2000. július 7.

A magyar kormány meghívására június végén a csíkszeredai Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Hannoverben, a magyar pavilonban a világ magyarságát képviselte. Az együttes tagjai az elmúlt hét végén tértek haza a világkiállításról, ahol nagy sikert arattak. András Mihály, a együttes művészeti vezetője nyilatkozott a hannoveri útról. A magyar nemzet kultúrájában egységes, államhatárainktól függetlenül Ezért képviselték a magyar nemzetet, hiszen műsoruk a kárpát-medencei magyarok népi kultúráját tükrözte. Hannoveri magyar családok szállásolták el őket. - Fellépéseiken majdnem minden alkalommal a külföldiek is beálltak a táncba. Azt mondták a táncukról, hogy óriási benne az életerő, hiteles, mert létező népi kultúra. /Daczó Dénes: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 7./ A hannoveri világkiállításon való fellépés után az együttes tagjai is érezhetik, érdemes itt dolgozni, állapította meg András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója. A világ felfigyelt az együttesre. Az együttes fellépett Bábolnán és Gödöllőn, a Magyar Polgármesterek III. Világtalálkozóján. - Az idei esztendő rengeteg fellépési lehetőséget jelent az együttesnek. Idén is megrendezik például a Prímások Találkozóját, augusztusban Kelet-Magyarországon vendégszerepnek, október 2-án fellépünk Budapesten, a Nemzeti Színházban Tímár Sándor koreográfus születésnapi gálaműsorán. Október 13-14-én ünneplik a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes harmincadik születésnapját. Még idén fellépnek az anyaország határain túli nagyobb magyar településeken, hét országot érint ez a turné. Elkíséri őket a Duna TV és az MTV1 stábja. /Szatmári László: Beszélgetés András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 7./

2000. szeptember 9.

A háromhetes Kárpát-medencei turnét megelőzően a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, András Mihály és a turnét szervező Magyar Kollégium elnöke, Romhányi András szept. 5-én Budapesten tartottak sajtótájékoztatót. A szeptember 7-27. között sorra kerülő művészkörút helyszínei: Horvátország, Jugoszlávia, Magyarország, Románia, Szlovákia, Szlovénia és Ukrajna. Ez a maga nemében egyedülálló, az egész Kárpát-medencei magyarságot érintő kezdeményezés a Magyar Millennium jegyében - népművészeti produkciók révén - a magyar nemzet kulturális egységét jelképezi. A turné során minden helyszínen megkoszorúznak egy olyan emlékhelyet, amely a magyarságtudatot erősíti. Szeptember 12-én Budapesten a Hősök Terén, 13-án pedig Kárpátalján a Vereckei hágónál koszorúznak. Szeptember 8-án Erdélyben az aradi vesztőhelyen, 10-én a Vajdaságban a Zentai csata Emlékművénél és Bajmokon az Ártatlan Áldozatok Emlékművénél. Szlovákiában a Felvidéken szeptember 15-18. között megkoszorúzzák Királyhelmecen a Petőfi-szobrot, útban Jóka felé Galántán a Kodály-szobrot és Szepsiben Lackó Máté emléktábláját, Veszprémben 19-én az István és Gizella-szobrot, 20-án Pécsen Janus Pannonius szobrát, 22-én a horvátországi Csúzán a Kossuth-domborművet. Szlovéniában Dobronakra mennek, a Muravidéken szeptember 23-án a Millenniumi Szobor avatásán vesznek részt. /Guther M. Ilona: Forduló a Kárpát- medencében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

2001. február 1.

A Magyar Művelődési Intézet, a Magyar Kollégium és a Civil Kollégium szervezésében - Civil Akadémia II. néven jan. 18-19-én folytatódott a határon túli magyar civil szervezetek vezetői számára 1999-ben a Magyar Kollégium által Budapesten beindított szakmai képzés. A Civil Akadémia csak egy töredékét tudja ellátni a szomszédos országokban lévő magyar civil szervezetek által igényelt képzésnek. Távlatilag ennek intézményes keretet kellene kapnia. Az első Civil Akadémián résztvevők a közösségfejlesztéssel mint szakmával ismerkedtek elméleti síkon, a második, gyakorlati tudnivalók megszerzésére irányult. A képzésen olyan szakemberek vettek részt Erdély, Felvidék, Vajdaság, Kárpátalja, Horvátország és Szlovénia kulturális civil szervezeteinek küldötteiként, akik az elmúlt tíz évben jelentékeny eredményeket tudtak felmutatni ezen a téren. Erdélyből jelen volt a Domokos Pál Péter Alapítványtól András Mihály elnök Csíkszeredából (Hargita Állami Székely Népi Együttes igazgatója), az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítványtól Egri István ügyvezető igazgató Kolozsvárról, a Romániai Magyar Amatőr Színjátszók Egyesületétől Musát Gyula alelnök Sepsiszentgyörgyről (Kovászna Megyei Művelődési Intézet szakreferense), a Heltai Gáspár Könyvtári Alapítványtól Pillich László ügyvezető elnök Kolozsvárról és a szamosújvári Téka Művelődési Alapítványtól Póka Enikő gazdasági felelős. A Szlovákiai Magyar Társadalmi és Közművelődési Szövetségtől (Csemadok) részt vett a Galántai Választmány vezetője, Mézes Rudolf és a Dunaszerdahelyi Választmány vezetője, Huszár László, aki a Csemadok erdélyi kapcsolatainak egyik alapembere, illetve Hogya György, a királyhelmeci Majláth Kör elnöke és az ugyancsak Királyhelmecen működő Mécs László Népfőiskolától Ivanega Iván elnök. Jelen volt a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség alelnöke, Hajnal Jenő (Thurzó Lajos Közművelődési Központ igazgatója Zentáról), a Vajdasági Magyar Folklórközponttól pedig Nagy István szakmai tanácsadó Szabadkáról. A szlovéniai Magyar Nemzetiségi Művelődési Intézet küldötte Patyi Zoltán volt Lendváról. - Most mindegyik régió képviseltette magát. Jelenleg folyik a Kárpát-medencei közművelődési civil szervezetekről adatbázist létrehozása, melyet internetre is felvisznek. /Guther M. Ibolya: Civil Akadémia II. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 1./

2001. február 13.

Febr. 10-én Csíkszeredában ünnepi előadáson emlékeztek a Hargita Táncegyüttes megalakulásának harmincadik évfordulójára és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes tizedik születésnapjára. András Mihály az együttes jelenlegi művészeti vezetője hét éve vezeti a csapatot. Az ünnepségen Ádám Gyula dokumentum értékű fotóiból nyílt kiállítás, felvételek az elmúlt harminc évből. /(Daczó Dénes): Harminc év seregszemléje. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 13./

2001. április 6.

András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója a vele készült interjúban kifejtette, a Hagyományok Háza által rendezett találkozó az első olyan rendezvény volt, ahol együtt lehettek és megbeszélhették közös dolgaikat a Kárpát-medencében működő hivatásos vagy félhivatásos magyar néptáncegyüttesek. Nagyon fontos, hogy a népzenét, néptáncot oktassák is. Romániában nincs népzenész, néptáncos képzés főiskolai szinten. András Mihály szerint egyetemi rangú képzésre van szükség. Erdélyben ugyanis jelentékeny mennyiségű folklórkincs áll még rendelkezésre, adatközlő szinten is. Amennyiben jó egyetem indulna, akkor a világ minden részéről érkeznének diákok Erdélybe, akik a helyszínen szeretnék ezt tanulni. /Guther M. Ilona: Magyar Táncz Fesztivál. Interjú András Mihállyal, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójával. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./

2001. december 17.

A Magyar Kollégium Kulturális Egyesület szervezésében a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes Budapesten karácsonyi programmal köszöntötte a néptánc iránt érdeklődő magyarországi közönséget. December 12-én a Pesti Vigadóban léptek fel, közel nyolcszáz néző előtt. András Mihály, a Hargita Együttes igazgatója elmondta, hogy táncszínházas lehetőséggel még nem próbálkoztak. /Guther M. Ilona: Advent a Hargitával Budapesten. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./

2002. július 16.

Domokos Pál Pétert 1931-ben érték- és nemzetmentő törekvése volt az Ezer Székely Leány Napja megrendezése. Idén hatszáz fellépő táncolt a csíksomlyói Hármashalom oltár színpadán, fiúk-lányok vegyesen. Négy éve Ezer Székely Leány Napja néven alapítvánnyá szerveződött az a társaság, amely az újból hagyományossá vált rendezvényt hívja életre minden júliusban. Idén is több mint 25 csoport jelentkezett Erdély több részéről, és Magyarországról is két társaság jött el. András Mihály, az Erdélyi Néptáncszövetség elnöke, aki egyben a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója sürgette, el kell dönteni azt, hogy hogyan tovább. Szerinte fontos lenne az iskoláikban magyar népzenét és néptáncot is tanítani. /Kristály Lehel: Az Ezer Székely Leány Napjának néhai és mai intelmeiről. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 16./

2002. október 22.

Okt. 19-én zajlott le a Beszterce-Naszód megyei Vicén a VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó, melynek mindenkori szervezői a csíksomlyói római katolikus plébánia (Gergely István plébános), a vicei római katolikus plébánia (Lőrinczi Károly plébános), valamint a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes (András Mihály igazgató). Az óradnai bányászok fúvószenekara után következett a hagyományőrző csoportok bemutatója, melyen Beszterce-Naszód megyei óradnai, cegőtelki, várkudui, kékesi, magyarborzási, bethleni, magyardécsei, zselyki, apanagyfalusi, vicei, Kolozs megyéből bálványosvároljai, mezőkeszűi, ördöngöstüzesi, magyarpalatkai, Hargita megyéből pedig csíksomlyói népdalok, hagyományok és táncok bemutatására került sor. Végül fellépett a marosvásárhelyi Napsugár tánccsoport és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. /Kresz Béla VII. Mezőségi Hagyaték Találkozó. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 22./

2003. október 23.

A Csíkszeredában működő Julianus Alapítvány évente díjazza azokat a személyiségeket, akik kivételesen sokat tettek a szórványban élő magyarság sorsának jobbra fordulásáért. Az idén dec. 20-án sorra kerülő díjkiosztó ünnepségen a Háromszék munkatársa, Sylvester Lajos igen jeles személyiségek: András Mihály, a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Csoóri Sándor író, költő, szociográfus, esszéista, Pomogáts Béla irodalomtörténész, a Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Társasága-Anyanyelvi Konferencia és az Illyés Közalapítvány elnöke, valamint Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész társaságában részesül a megtisztelő elismerésben./(s.): Julianus-díj Sylvester Lajosnak. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 23./

2003. október 27.

Immár nyolcadik alkalommal gyűltek össze Vicében a néphagyományokat tisztelők és kedvelők okt. 25-én megszervezett Hagyaték Népzene- és néptánctalálkozóra. Tizenkilenc csoport jelentkezett és mindegyik megjelent. Az ökumenikus istentiszteletet előtt a csoportok felvonultak a falu központjába. Felléptek a bálványosváraljai és a cegőtelki egyházi kórusok. A találkozón elsőként az Óradnáról érkezett Havasi Gyopár Fúvószenekar lépett színpadra. Utánuk következtek: a vicei Vitszit néptáncegyüttes, az almásmálomi Almavirág, az apanagyfalui Hagyományőrzők, a magyarnemegyei Pipacs együttes mezőségi táncokkal, a Kék Ibolya csoport Bethlenből, a bálványosváraljai tánccsoport, a Tacsi Általános Iskola magyar népdalokkal, az Árvalányhaj együttes Besztercéről, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, a Földműves Énekkar Szépkenyerűszentmártonból, a Magyarpalatkai Hagyományőrző Tánccsoport, a várkudui Hagyományőrző Népdalkör, a dési Aranyeső, magyarborzási Gyökerek, valamint a szamosújvári Kiskaláka. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Együttes elnöke, a Vicei Fesztivál főszervezője elmondta: szívesebben nevezik ezt az eseményt találkozónak fesztivál helyett, mert a cél az, hogy a résztvevő települések egymás hagyományait tiszteljék, és egymással baráti kapcsolatokat alakítsanak ki. /Valkai Krisztina: Nyolcéves a Vicei Néptánctalálkozó. Egyre értékesebb a Hagyaték népzene- és néptánc-repertoárja. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 27./

2003. november 8.

Az András Alapítvány és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes hatodik alkalommal szervezte meg nov. 7-én a Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozót. A Csíki Játékszín zsúfolásig megtelt színháztermében 22 együttes lépett fel. A gyerekek által hozott néprajzi tárgyakból kiállítást is rendeztek. A fellépés után, az esti táncház alkalmával vetélkedőket, versenyeket is szerveztek. András Mihály, a találkozó főszervezője szerint fontos, hogy a gyermeket életében helyet kapjon az egészséges népélet. - Az András Alapítvány oktatói programja keretében közel kétezer gyereket tanítanak - mondta András Mihály. /Takács Éva: VI: Csűrdöngölő Gyerek- és Ifjúsági Néptánctalálkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 8./

2003. november 13.

Az idén dec. 20-án a csíkszeredai református templomban osztják ki a Julianus Alapítvány díjait, amelyeket a szórványban végzett munkájukért ebben az évben , a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos, a Háromszék napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor író, költő, Pomogáts Béla irodalomtörténész, Tempfli József nagyváradi megyés püspök, Wass Endre hamburgi közgazdász és dr. Gellérd Judit pszichiáter, unitárius lelkész kapják. András Mihály meglepetésként érte a Julianus díj nekiítélése. - Soha nem gondoltam, hogy a szórványban végzett tevékenységemért kapok díjat - jelentette ki. András Mihály tizenegy éve tanít a válaszúti népzene, néptánc táborban. Évről évre megszervezik a Vicei találkozót, amit folklórgyűjtések előznek meg. Rengeteg turnét szerveznek a Mezőségre, aszórványvidékre, minden olyan kisfaluba, ahol kevés a magyar. /(Daczó Dénes): Az idén is kiosztják a Julianus díjat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 13./

2003. december 22.

Csíkszeredában dec. 20-án a Julianus Alapítvány kiosztotta ez évi díjait Az idén tizenegyedik alkalommal odaítélt Julianus-díjban részesült András Mihály (Csíkszereda), a Hargita Székely Nemzeti Népi Együttes igazgatója, Sylvester Lajos (Sepsiszentgyörgy), a Háromszék című napilap főmunkatársa, Csoóri Sándor (Budapest) író, költő, Pomogáts Béla (Budapest) író, irodalomtörténész, az Illyés Közalapítvány elnöke, Tempfli József (Nagyvárad) római katolikus megyéspüspök, Wass Endre (Hamburg) közgazdász és Gellérd Judith (Boston) orvos, unitárius lelkész. /Átadták az idei Julianus-díjakat. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 22./

2005. február 9.

Farsang Illés szekerén címmel mutatta be Csíkszeredában a farsang utolsó napján, február 8-án, húshagyókedden legújabb műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Csíkszereda önkormányzata által fenntartott hivatásos együttes legújabb produkciójáról András Mihály, az együttes vezetője elmondta, hogy vidám műsort kínálnak a közönségnek. Rendezője, koreográfusa a budapesti táncművészeti főiskola növendéke, a sepsiszentgyörgyi Orza Calin. Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját. Idén több mint 150 fellépésre kaptak felkérést, körvonalazódik egy egyhónapos spanyolországi és egy portugáliai fellépés-sorozat, valamint egy tíz országot átfogó körút, amelynek során Magyarországot és a vele szomszédos államok magyar közösségeit keresnék fel. A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes szellemi műhelyként is működik. Stúdiójában zenei felvételek készülnek, hamarosan megnyílik archiváló és digitalizáló műhelye, amely a korábbi gyűjtések feldolgozását kívánja megkönnyíteni. /A Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes újabb fellépése. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 9./

2005. március 10.

Hivatásos táncművészeknek és gyermek-néptánccsoportok vezetőinek szervezett továbbképző tanfolyamot a csíkszeredai András Alapítvány. Az Apáczai Közalapítvány által finanszírozott program helyszíne ezúttal is Szőcs Elek homoródfürdői tanyája. András Mihály szervező szerint pótolni kívánják a sekély népdal- és népi gyermekjáték-ismeretet, népi kézműves foglalkozásokkal ismerkednek, illetve megtanulják a néptánc-, a népi gyermekjátékok, kézműves foglalkozások oktatásának módszertanát is. /Sarány István: Továbbképző hivatásos táncosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 10./

2006. január 6.

Csíkszereda tanácsánál vita van arról, hogy mennyi pénzt szavaznak meg a kultúrintézményeknek az idei költségvetésből. A városvezetés szerint a város e téren többletfeladatokat vállal, az érintettek azt állítják már évek óta nem követi a nekik kiutalt pénz az inflációt. Antal Attila alpolgármester szerint Csíkszereda olyan többletfeladatokat vállalt az anyanyelvi kultúra területén, amelyek próbára teszik anyagi lehetőségeit. A város három nagy kulturális intézmény fenntartását vállalta: a Csíki Játékszínét, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttesét és a Csíki Székely Múzeumét. András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója szerint az intézmény költségvetése nem követte az éves inflációt. Az együttesnek jóváhagyott negyvenöt alkalmazott helyett harmincheten dolgoznak. A Hargita Együttes és a Csíki Játékszín összesen 150 ezer lejt próbál kialkudni magának a költségvetésből. Szederjesi Ferenc, a színház gazdasági igazgatója szerint a színháznak 750 ezer lejre van szüksége. A Csíki Székely Múzeumban Gyarmati Zsolt igazgató szerint az intézmény infrastruktúrájának fejlesztése a legfontosabb. /Daczó Dénes: Böjtölő intézmények. „Kulturálisan” túlvállalta magát Csíkszereda önkormányzata? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 6./

2006. április 21.

Őshonos alma- és körtefacsemetéket ültettek Lázárfalván, az András Alapítvány oktatási központjánál. András Mihály, az alapítvány elnöke és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója az egészséges, élhető környezet fontosságára hívta fel a figyelmet. /Kovács Attila: Gyümölcsfákat ültettek a jövőnek. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2006. július 6.

Amióta az András Alapítvány Lázárfalván a Tókerti Tánctanoda nevű malomtanyán táncoktató központot hozott létre – ahol jelenleg is Kaláka-mozgalom zajlik –, ez a birtok vette át a lázárfalviak élénk központjának számító kőkeresztje körüli térség egykori szerepét. Idén már öt különböző helyen lesz hasonló kalákamunka. Most újra Lázárfalvára jött dolgozni egy közel harmincas létszámú magyarországi fiatal – többnyire tájépítészeti, vidékfejlesztési szakon tanuló egyetemisták, szakemberek. Ezúttal nem a falu szállásolja el a kalákásokat, hanem András Mihály, az András Alapítvány elnöke, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője vállalta a házigazda szerepét. A táborozók a munka mellett a néphagyományokkal, faluturizmussal, ökoépítészettel kapcsolatos előadásokat is hallhatnak, de marad energia esténként népdalok és néptáncok elsajátítására is. A munkálatok azzal a céllal folynak, hogy a régi malomépületet, az elhanyagolt csűrt és a régi malomházat táncoktató központtá, kézművesfoglalkozások tanodájává alakítsák. A kalákatábor nem csupán a térség rendbetételét jelenti, hanem szellemi és közösségépítő tevékenységet is. /Antal Ildikó: Kalákás táborozók Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2006. december 14.

December 14-én lesz az ősbemutatója Nagyváradon: a magyarországi Medveczky Ádám vezényletével egy kifejezetten Biharországnak írt szerzeményt fog eljátszani a zenekar. Az Utazások Biharban (op.93) című kompozíciót Balassa Sándor, a jelenleg Budapesten élő zeneszerző gyermekkori élményeiből merítette, a szerző édesanyja ugyanis ebben a határmenti régióban született. „Nagy eseménynek számít a városban, hogy a zeneszerző jelenlétében fogja zenekarunk bemutatni a darabot” – nyilatkozta a Sarkady Zsolt, a nagyváradi filharmónia igazgatója. Balassa Sándor a Partiumi Keresztyén Egyetemre is ellátogat, ahol a Bartók Béla emlékünnepség díszvendége lesz. A zeneszerző a székház belső udvarában a Bartók Béla emléktábla leleplezésén vesz részt. Az emlékév zárásaként mutatja be Csíkszeredában, illetve Székelyudvarhelyen Bartók nyomában című műsorát a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes és a budapesti Jánosi Együttes. Az előadást Jánosi András és András Mihály rendezte. /Gergely Gizella: Gyermekkor zeneműben. Ősbemutatót tart a nagyváradi filharmónia. = Krónika (Kolozsvár), dec. 14./

2007. április 21.

A naptári év jeles napjaihoz kötődő népi szokások, hiedelmek és néptáncos koreográfiák vonultak fel Csíkszentsimon kultúrházának színpadán. Az Év múlik, évet ér címmel tartott alcsíki gyermek- és ifjúsági néptánctalálkozón az érkező csoportokat friss kaláccsal és meleg teával fogadták a vendéglátó szentsimoni Kikerics gyermek- és Ezüst Liliom ifjúsági néptánccsoportok táncosainak szülei. Mintegy 350 népviseletbe öltözött alcsíki gyermek és fiatal sereglett egybe. András Mihály, az oktatóképzéssel is foglalkozó András Alapítvány vezetőjeként és a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatójaként elismerően szólt munkatársairól, akik példát mutattak kollegáiknak és a pedagógusoknak egyaránt. /Antal Ildikó: Népszokások seregszemléje. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 21./

2007. szeptember 11.

Egyelőre kisebb létszámmal működik a Hargita Állami Székely Népi Együttes, mert többen is felmondtak a vezetőséggel való összeférhetetlenségre hivatkozva. Kilenc tagja mondott fel a napokban a Hargita Állami Székely Népi Együttesnek – mely nemrégiben visszaváltoztatta nevét Nemzeti Székely Együttesre. Ugyanakkor a Hargita megyei munkaügynél feljelentést is tettek. Elbúcsúzott Orza Calin koreográfus, Udvari Róbert tánckarvezető, Prezsmer László zenekarvezető, valamint hat táncos. András Mihály, az együttes igazgatója elmondta, folynak a versenyvizsgák a felmondott táncosok pótlására. /Horváth István: Hargita néptáncos „fordulatok“. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 11./

2007. szeptember 20.

Harmincéves az erdélyi magyar táncház-mozgalom. Ebből az alkalomból szeptember 29-re Csíkszeredába várják mindazokat, akiknek ebben az időszakban zenészként, oktatóként, táncosként vagy egyszerűen csak népzene- és tánckedvelőként köze volt a táncházhoz. Előtte még két, szintén a népzenéhez kapcsolódó, jubileumi ünnepi rendezvény lesz. A népzene és néptánc háromnapos ünnepe Csíkszeredában szeptember 27-én, kezdődik a tizedik Erdélyi Prímások Találkozójával. Várják Palatka, Szászcsávás, Kalotaszeg, Szék, a Gyimesek legjobb zenekarait, prímásait. Szeptember 28-án a Barozda együttes ünnepli, hogy 30 éve, a kolozsvári után nem sokkal indították el az első székelyföldi táncházat Csíkszeredában. Szeptember 29-én egész napos rendezvénysorozatot szentelnek a 30 éves táncház-mozgalomnak a Romániai Magyar Néptánc Egyesület, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes, valamint Csíkszereda önkormányzata szervezésében. Harminc éve még az a veszély fenyegetett, hogy a népdalok, -táncok archívumok mélyére süllyednek, elfelejtik őket. Aztán a táncház-mozgalomnak köszönhetően bekerültek a városokba, ahol életre keltek, majd újra termékeny talajra leltek a falvakon is. András Mihály elmondta, hogy ezen vidéken közel 3000 gyermek tanulja és énekli, táncolja a hagyományos táncokat. /Takács Éva: A fiatalok is magukénak érzik a népi kultúrát. Harmincéves az erdélyi táncházmozgalom. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 20./

2008. december 9.

Elhunyt Sinka Tibor, aki 1996-tól volt a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aktív munkatársa. A Hargita Megyei Romaszövetség alelnökeként, Kozmás község helyi tanácsosaként is sokat tett. Munkáját, tevékenységét mindenkor az alaposság, az igényesség jellemezte. Az a cigányember volt, aki vállalta hovatartozását és segített, mondta róla András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes igazgatója, művészeti vezetője. /Füleki Zoltán, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes aligazgatója: Érte szóljanak a harangok! = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 9./

2009. március 9.

Telt ház előtt tartotta Táncba fordulva című produkciójának magyarországi bemutatóját a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes. Budapesten a Hagyományok Házában március 7-én a bemutatón jelen volt Sólyom László köztársasági elnök is, hét unokája kíséretében. Az államelnök vastaps közepette, a színpadon gratulált az együttes táncosainak a kivételesen igényes előadáshoz. – Nagy öröm és megtiszteltetés számunkra, hogy a magyar államfő immár harmadik alkalommal tekinti meg társulatunk műsorát – köszöntötte a magas rangú vendéget András Mihály, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes vezetője. Egy nappal korábban a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes a Duna Televízió Kívánságkosár című műsorának vendége volt. /Sólyom László ismét a színpadon gratulált a Hargita Együttes művészeinek. = Erdély.ma, márc. 8.


lapozás: 1-28




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998