udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Chiliman, Andrei

1998. november 3.

Nov. 3-án napirendre került a tanügyi törvény a képviselőházban, ekkor kellett volna megkezdődjön a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendelet vitája. Asztalos Ferenc, az oktatási szakbizottság alelnöke azt kérte, hogy ne sürgősségi eljárással tárgyalják a rendeletet, mert a szakbizottság jelentése nem tartalmaz minden módosító indítványt, és a sürgősségi eljárás szabályzata szerint erre nincs lehetőség a képviselőházi vita során. A parasztpárti képviselők is támogatták a jelentésnek a szakbizottsághoz való visszautalását. Hosszú procedurális vita kezdődött a javaslat szavazásra való bocsátásáról. Végül azonban az ülésvezető Andrei Chiliman (Nemzeti Liberális Párt) kijelentette, hogy nem lehet szavazni a javaslatról, és hogy az általános vitát november 5-én meg fogják kezdeni. /A képviselőházban napirendre került a tanügyi törvény. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

1999. január 29.

Lord Russel-Johnston, az Európa Tanács Parlamentjének új elnöke olyan határozati javaslatot terjesztett a testület elé, amelyben a szélsőséges politikai pártok törvényen kívül helyezését kezdeményezte. Továbbá azt is indítványozta, hogy e pártok vezetői ne tölthessenek be köztisztségeket, és felszólította a demokratikus pártokat, hogy ne kössenek szövetséget a szélsőséges politikai alakulatokkal. Lord Russel-Johnston javaslata elsősorban Jean-Marie Le Pen vezette franciaországi, a németországi újnáci, a spanyolországi baszk, az ír és olasz szélsőséges politikai pártokat érinti. - Romániára nem a nemzeti kisebbségek, hanem a homoszexuálisok miatt leselkedik az újabb monitorizálás veszélye. - Az Európa Parlament romániai küldöttsége támogatja az Európa Parlament elnökének javaslatát. Frunda György szenátor kijelentette, hogy Romániában egyes pártok számára igenis megfelel a szélsőséges pártok létezése (lásd a Romániai Társadalmi Demokrácia Pártját, amely a Nagy-Románia Párthoz képest valóban "centrumpárt"). Andrei Chiliman liberális képviselő azt nyilatkozta, hogy a román parlament elemezni fogja a politikai pártokra vonatkozó törvényt, amelynek egyes szakaszai módosítást igényelnek. A román küldöttség képviselői a Mediafaxnak ugyanakkor azt is elmondták, hogy szerintük minimális az esélye annak, hogy az Európa Parlament Románia monitorizálását kezdeményezze a nemzeti kisebbségek ügyében. Cristian Dumitrescu demokrata szenátor nem támogatja Frunda Györgynek az ad hoc bizottság létrehozására vonatkozó javaslatát, mert szerinte az Európa Parlament monitorizálási és jogi bizottsága bőségesen ellátja ezt a feladatot. Bogdan Niculescu Duvaz képviselő (DP) rámutatott: Románia "sokkal jobban áll" a kisebbségi jogok fejezetével, mint a régió összes szomszédos országa. /Nemzetközi összefogás a szélsőséges pártok ellen? Le Pennek, C. V. Tudornak és az újnáciknak nincs mit keresniük Európában. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1999. szeptember 10.

Szept. 6-án, a heti munkaprogram megszavazásakor a képviselőház RMDSZ-frakciója kérte: módosítsák a napirendet, mivel az augusztusi rendkívüli ülésszakon Andrei Chiliman liberális ülésvezető szabályzatellenesen szavaztatta meg az őszi ülésszakra vonatkozó munkatervet. Ennek értelmében a plénumnak szept. 6-án sürgősségi eljárással kellett volna megtárgyalnia az ellenzéknek az akkreditációs törvényre vonatkozó módosító javaslatát. E módosító indítvány az akkreditációs törvény arra a szakaszára vonatkozik, amelyik megszabja, hogy az induló egyetemeken kötelező legalább egy román kar. Az ellenzék javaslata szerint ennek a román karnak akkreditálva kellene lennie. Ennek a javaslatnak az értelmében tehát a magyar egyetem kezdeményezőinek előbb egy román kart kellene létrehozni, amit majd akkreditáltatnak, és csak ezután kezdhetik köré építeni a magyar egyetemet. Egy másik - hasonlóan abszurd, hosszú éveket igénybe vevő, és a magyar egyetem létrehozását gyakorlatilag ellehetetlenítő - változat pedig az lenne, hogy az induló magyar egyetemnek kötelezően be kell vonnia egy már létező egyetem akkreditációs folyamaton átesett román karát. Az RMDSZ-frakció javasolta, hogy a koalíció szavazza le az ellenzék javaslatát. Ezt nem sikerült elérni, csupán annyit, hogy az említett ellenzéki kezdeményezés vitáját elhalasztották a 16. napirendi pontnak. - Az RMDSZ- frakció tiltakozása a képviselőház állandó bürójának szept. 8-i ülésén is terítékre került. Ion Diaconescu azt javasolta, hogy a vitára a jövő héten kerüljön sor, és megígérte, a koalíció majd leszavazza az ellenzéki javaslatot. - Kónya-Hamar Sándor képviselő kifejtette: Diaconescu ígérete egyáltalán nem megnyugtató. Megegyeztek abban, hogy az ellenzék nem ragaszkodik körömszakadtáig az akkreditált román karokra vonatkozó javaslatához, cserébe pedig támogatja azt a koalíciós partnerek javaslatát, hogy ne csak minimum egy román kar legyen kötelező az induló egyetemen, hanem a kihelyezett kollégiumban és karain is kötelező módon legyen román szekció. Ez azt jelenti, hogy például a Székelyföldre kihelyezett karokon, kollégiumokon is kötelező lesz a román kar létrehozása. /Székely Kriszta: Újabb koalíciós-ellenzéki cselszövés? Az akkreditációs törvény tervezett módosításával ellehetetleníthetik a magyar egyetem létrehozását. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 10./

2001. február 27.

A kommunista erők megnyerték a parlamenti választásokat Moldva Köztársaságban. Az összeszámolt 97,26% szavazatból, a Kommunista Pártnak 50,2%-ot sikerült megnyernie. Így abszolút többséggel fognak szerepelni az országgyűlésben, lehetőséget kapva az államelnök választására. /A moldvai választások . = RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 26. - 38. sz./ Moldovában a kommunisták visszaszerezték a hatalmat, tízévi demokrata kormányzás után - ez derült ki a szavazókerületek több mint kétharmadából beérkezett, előzetes adatokból. A Vlagyimir Voronyin vezette kommunisták több mint hatvan helyhez juthatnak a 101 tagú parlamentben. Így ők alakíthatnak kormányt, és megválaszthatják az elnököt, valamint a parlamenti elnököt. A centrista miniszterelnök, Dumitru Braghis tömörülése a vártnál kisebb támogatást kapott, 14 százalék körüli voksaránnyal. A Romániával való egyesülésért fellépő kereszténydemokrata párt 8 százalékra számíthat. A kommunisták népszerű választási ígéreteiknek köszönhetik sikerüket (a korrupció, bűnözés és munkanélküliség felszámolása, az Oroszországhoz és a Független Államok Közösségéhez, vagyis Moldova fő piacaihoz fűződő kapcsolatok erősítése, csatlakozás az orosz-fehérorosz unióhoz). A Független Államok Közösségének országai közül Moldova az első, ahol a kommunisták visszatértek a hatalomba. /Kommunista visszatérés Moldovában. Erősíteni kívánják a kapcsolatot Moszkvával. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 27./ A román politikai vezetők - Adrian Nastase miniszterelnök, Adrian Severin, Andrei Chiliman, Ilie Neacsu - úgy vélik, hogy a kommunisták Moldova Köztársaságban elért győzelmét az ország nehéz gazdasági és társadalmi helyzete, valamint a többi politikai erő szereplése idézte elő, és reményüket fejezik ki aziránt, hogy az ország tovább halad a reformok útján és tovább fejlődnek majd a Romániával fenntartott kapcsolatok - írja az Adevarul és a Curierul National. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 27. - 39. sz./

2001. május 9.

Az RMDSZ és az ET Parlamenti Közgyűlésén Magyarországot képviselő küldöttek együttesen "indították el" a csángókérdést az Európa Tanácsban, hogy a magyar nyelvű oktatás biztosítását kérhessék a csángók számára, nyilatkozta egy máj. 8-i sajtótájékoztatón Ghiorghi Prisacaru, a szenátus külügyi bizottságának elnöke - adták hírül a napilapok. Prisacaru azzal vádolta Andrei Chiliman (PNL) és Cristian Dumitrescu (PD) képviselőket, hogy az ET Parlamenti Közgyűlése kulturális bizottságában semmit nem tettek az ajánlás-tervezet megakadályozása ellen, amely szerint a csángók magyar eredetűek. Ghiorghi Prisacaru szerint ő maga járt közbe a tervezet módosítása érdekében, ennek eredményeképpen a csángókat kulturális kisebbségként tartják számon. /Prisacaru a csángó-kérdésről. = RMDSZ Sajtófigyelő, máj. 9. - 86. sz./

2001. szeptember 5.

Mind a szenátus, mind a képviselőház elfogadta az Alkotmánybíróság ítéletét a titokvédelmi törvény alkotmányellenességéről, az említett jogszabály így lekerül a parlament napirendjéről. Amennyiben a kormány továbbra is ragaszkodik egy ilyen törvényhez, új törvénykezdeményezéssel kell előállnia. Andrei Chiliman (NLP), a képviselőház jegyzőjének tudomása szerint máris létezik egy ilyen tervezet. /Új titokvédelmi törvény készül. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 5./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998