udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 315 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-315
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Marga, Andrei

1993. október 4.

A Babes-Bolyai Egyetem ünnepélyes tanévnyitója okt. 4-én volt. Gálfy Zoltán, az egyetem új református didaktikai karának dékánja - több évtized után először - magyarul hirdette az igét. Az egyetemen a Moldovai Köztársaságból érkezett hallgatókkal feszült a kapcsolat, mert a kormány előnyben részesíti őket a romániai diákokkal szemben. Magyari András rektor-helyettes magyarul mondott beszédet, kitért arra, hogy a múlt évben 1917-en, idén pedig 2242-en járnak magyar tannyelvű csoportokba /az egyetem 14773 hallgatójának 15,2 %-át teszik ki/. Andrei Marga rektor az egyetem autonómiáját elégtelennek ítélte. A tévé nem volt jelen a tanévnyitón. /Balló Áron: Megnyitották az egyetemi tanévet. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5. /

1994. április 23.

A nacionalista-diverziós erők felelőtlen akciója című levelével fordult dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora a sajtóhoz, visszautasítva az egyetemet ért szélsőséges sajtótámadásokat. A rektor nem volt hajlandó a Vatra Romaneasca javaslatára interetnikai feszültséget fokozó emléktáblát elhelyezni az épületen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 23./

1994. október 12.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem udvarán elhelyezték a két névadó tudós szobrát. Az ünnepélyes tanévnyitón Magyari András rektor-helyettes a román nyelvű köszöntő után magyarul is szólt megjelentekhez. Andrei Marga rektor elmondta, hogy az elmúlt években az egyetem négy új karral bővült, köztük van a Protestáns Teológiai Intézettel közösen megalakított Protestáns Hittanári Kar. Az oktatók számára kötelezővé tették a nyelvvizsgát és a számítógépek kezelésének elsajátítását. Magánegyetemen nem kaphat felelős állást egyetemi oktató. Még nincs végleges adat az egyetemekre bejutott magyar hallgatókról. A kifüggesztett listák alapján megállapítható, hogy a kolozsvári egyetemekre csaknem 800 magyar nemzetiségű jutott be, ebből a Babes-Bolyaira 640, közülük 408-an tanulnak magyar nyelven. A legtöbb magyar diák - 62 - a matematika szakra jutott be, közülük 50-en magyar nyelvű csoportba, a történelem szakra felvételt nyert 27 főből 25-en tanulnak anyanyelven. A magyar szak 50 fős létszámmal indul. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 12./

1995. február 28.

Dr. Andrei Marga professzor, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora az újságokból értesült egy magyar tagozat intézményesítési szándékáról. Az egyetemen működő magyar tannyelvű tanári, művészi és újságírói szakoknak már van intézményesített képviselete egy rektor-helyettes és az egyetemet vezető Szenátus magyar tagjai személyében. A rektor nem fogadj el egy etnikai alapú struktúra szerveződését az egyetemen. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1995. július 19.

Funar kolozsvári polgármester ismét támadta a Babes-Bolyai Egyetemet, kifogásolva, hogy bizonyos szakokon magyarul tartották az államvizsgát. Andrei Marga rektor visszautasította Funart, mondván, az oktatási kérdések az egyetemre tartoznak. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), júl. 19./

1995. augusztus 28.

Dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyetem új szakokkal bővül. Német nyelven történő oktatás lesz öt szakon /jelentős nyugati támogatással/, magyar nyelven húsz szakon lesznek előadások, új szakok: ortodox teológia, kulturális nemzeti vagyon, közigazgatás, menedzserképzés, könyvtárgazdálkodás-levéltáros. A jelenlegi létszám a személyzettel együtt 21 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1995. augusztus 28.

Dr. Andrei Marga, a Babes-Bolyai Egyetem rektora sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az egyetem új szakokkal bővül. Német nyelven történő oktatás lesz öt szakon /jelentős nyugati támogatással/, magyar nyelven húsz szakon lesznek előadások, új szakok: ortodox teológia, kulturális nemzeti vagyon, közigazgatás, menedzserképzés, könyvtárgazdálkodás-levéltáros. A jelenlegi létszám a személyzettel együtt 21 ezer. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 28./

1995. október 3.

A kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem rektorátusa /élén Andrei Marga rektorral/ okt. 3-án közleményt adott ki, elhatárolva magát - név említése nélkül - a jogi kar dékánjának nacionalista kirohanásától. Az egyetemen, olvasható a közleményben, nemcsak román, hanem magyar és német nyelven is folyik oktatás. Vannak, akik "szakmai képzettségük anakronizmusairól és egykori kompromisszumaikról demagóg nacionalizmussal akarják elterelni e figyelmet". - Ugyanakkor Liviu Medrea alprefektus, a kormány képviselője, aki Gheorghe Funar egységpártjának tagja, nyílt levélben gratulált Matei Basarabnak, a jogi kar dékánjának azért, mert "elítélte a rektor-helyettes arcátlanságát és kihívó magatartását." /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 5./ Előzmény: 1935. sz.jegyzet.

1995. október 24.

Okt. 24-én Az erdélyi zsidóság története címmel háromnapos nemzetközi tanácskozást tartanak a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. A rendezvényt dr. Andrei Marga rektor és dr. Nicolae Cajal akadémikus, a zsidó hitközségek romániai elnöke nyitja meg. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24./

1996. január 20.

Jan. 20-án Kolozsváron titkos szavazással újraválasztotta az egyetem szenátusa a Babes-Bolyai Egyetem rektorát, Andrei Margát, annak ellenére, hogy a Román Nemzeti Egységpárt hevesen támadta a rektort, a magyar nyelvű oktatás miatt. A nyugdíjba vonuló Magyari András professzor helyébe Szilágyi Pál professzort választották az öt prorektor egyikévé. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 23., Új Magyarország, jan. 22./

1996. január 27.

A jan. 20-i egyetemi választáson az egyetem szenátusa újraválasztotta rektornak Andrei Margát, majd a Marga mind az öt, általa prorektornak javasolt személyt megválasztotta. Köztük van dr. Szilágyi Pál, a matematika és informatika kar professzora, az egyetem tanügyi problémáival foglalkozó rektor-helyettes. Szilágyi Pál elmondta, hogy új vezetőség legfontosabb célkitűzései között szerepel az európai normákhoz való felzárkózás. Ha ez sikerül, akkor az itt végző hallgatók oklevelét bárhol a világon elismerik majd. A másik főcél az egyetemi autonómia megvalósítása. Szilágyi kiáll a magyar nyelven történő felvételiért. A magyar oktatással kapcsolatban fontos feladat a magyar előadások lefedése. Jelenleg sok a szükségmegoldás. Megpróbálnak minél több tehetséges fiatalt összeszedni, akiket elküldemek külföldre is tanulni, doktorálni azért, hogy aztán majd az egyetemen tanítsanak. /Horváth Anikó: "A pártcsatározásokat ki akarjuk zárni" Beszélgetés dr. Szilágyi Pállal, a BBTE rektor-helyettesével. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 27./

1996. április 4.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora ápr. 4-i sajtóértekezletén kifejtette, hogy az egyik legfontosabb célkitűzés a karok közötti számítógépes hálózat kiépítése, amely csökkentené a jelenleg fullasztó papírmunkát és biztosítaná minden hallgató számára az Internethez való hozzáférést. Az egyetem a Műszaki Egyetemen keresztül bekapcsolódott az Internetbe, jelenleg még csak 800 felhasználója van a rendszernek. A rektor elmondta: amennyiben a hallgató az első két félév minden vizsgáját letette, az 1-4 félév közötti időszakra megszakíthatja itteni tanulmányait, és elmehet külföldi egyetemekre tanulni, továbbá amennyiben a hallgató valamelyik, a Babes-Bolyai Tudományegyetemmel partner egyetemen folytatja, akkor az ott letett vizsgáit az itthoni dékáni hivatalok elismerik. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./

1996. október 1.

Idén is botrányos volt a tanévnyitó a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetemen. Tavaly Matei Basarab, a jogi kar dékánja félbeszakította Magyari András rektor-helyettes magyar nyelvű beszédét. Ugyanez történt most is, azzal a különbséggel, hogy most Czirják Árpád kanonok, érseki helynök beszédébe vágott bele. Andrei Marga rektor beszélt az egyetemi reformról, a román, magyar és német nyelvű szakok kibővítéséről, a római katolikus kar beindulásáról. Bustya Dezső református főgondnok beszéde végén magyar nyelven mondott imát. Czirják Árpád beszédét latinul kezdte, magyar nyelvű imádsággal folytatta, románul szólt majd héber nyelven olvasott fel egy bibliai részletet, végül magyarul üdvözölte a tanárokat és diákokat. Ekkor Matei Basarab beleszólt: "Tavaly azt mondtam, hogy illetlenség. Nem igaz, ez már megalázó. Ez a helyes szó, a román emberségesség és megértés nem más, mint - sajnálom, hogy ezt meg kell mondanom - gyávaság. Megengedik, hogy más nyelven beszéljen?" - fordult a hallhatósághoz. A válasz hangos igen volt. Czirják Árpád Basarabhoz fordult: "Az ország hivatalos nyelvén is beszéltem, és azt hiszem, nem vétkeztem azzal, hogy magyar nyelven is szóltam." /Kiss Olivér: Botrányos tanévnyitó a Babes-Bolyai Tudományegyetemen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 2./

1996. november 30.

A Babes-Bolyai Tudományegyetem kihelyezett tagozataként Sepsiszentgyörgyön létrehozandó közgazdasági főiskola ügyében az Országos Akkreditációs Bizottság októberben ült össze, akkor úgy döntöttek, hogy a tanács gazdasági szakbizottsága nov. 15-ig véleményezze a kérést. Birtalan Ákos képviselő, a főiskola kezdeményezője elmondta, hogy erre a célra van egy ingatlan a városban, az oktatókat, a oktatók finanszírozását az egyetemnek kell biztosítani. A bizottság elhalasztotta a döntést, mert Andrei Marga rektor amerikai körúton van. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 30./

1997. január 27.

Jan. 28-án Kolozsváron ünnepélyesen megnyitották az amerikai tanulmányok könyvtárát. Az 1200 kötetes könyvtárat az Egyesült Államok Tájékoztatási Hivatala /USIA/ adományozta. A könyvek befogadója a Babes-Bolyai Tudományegyetemen frissen megalakított amerikai tanulmányok tanszéke. Andrei Marga rektor a prefektustól nagyobb helyiséget kért a könyvtár eés a létrehozandó számítógépes rendszer részére. /Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

1997. február 4.

A Jurnalul National is beszámol az RMDSZ Szabadelvű Köre által a magyar nyelvű felsőoktatásról szervezett tanácskozásról. A lap szerint sem kívánnak a magyar diákok saját egyetemet Kolozsváron. A lap ismerteti Andrei Marganak, a Babes-Bolyai tudományegyetem rektorának véleményét, aki szerint a jelenlegi struktúrákat megéri fenntartani, azért is, mert helyet biztosít a kisebbségi nyelveken való oktatásnak is. A lap idézi a Kolozsvári Magyar Diákszövetség elnökét, Kiss Olivért, aki szerint a szervezet kétkedéssel tekinti az eredményekre. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), febr. 6./

1997. február 6.

Tibori Szabó Zoltán, a Szabadság főszerkesztője küldött tudósítást a magyar egyetemmel kapcsolatos vitáról. Az erdélyi magyar felsőoktatásról szóló kolozsvári tanácskozáson az előadók kifejtették, hogy az egyetemi oktatás ügyét a hozzá nem értő jó szándékúak emelték a politikai kérdések sorába. Az előadók szerint ezek az önjelölt illetékesek mítoszt csináltak a Bolyai Egyetem emlékéből. Az egyetem ügyének szakmai kérdésnek kell maradnia. Andrei Marga rektor a legnyitottabb egyetemi vezetők közé tartozik, a világszínvonalú képzést szorgalmazza. Ugyanakkor tény az is, ha a mostani egyetemi vezetőséget leváltják, akkor a magyar tagozatot könnyű lenne elsorvasztani. A magyar egyetemi tanárok nem képviselnek azonos álláspontot, egyesek az önálló egyetem mellett állnak ki, mások a jelenlegin belül az önálló tagozatra esküsznek. "A magyar egyetem kérdése éppen a szellemi elit hazatérése szempontjából rendkívül fontos." /Tibori Szabó Zoltán: Az erdélyi magyar felsőoktatás sorsa. Nem kizárólag politikai kérdés. = Magyar Szó (Újvidék), febr. 9./

1997. február 19.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem rektora nyilatkozatban állt ki az egyetem jelenlegi szerkezeti felépítése mellett, mert szerinte a nemzeti kisebbségek nyelvén történő oktatás a jelenlegi keretek között is megoldást nyerhet. Az egyetem jelenlegi felépítésének megbolygatása a rektor szerint mindkét fél számára kárt okozna. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 22., Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 26./

1997. február 22.

Néhány hete Kötő József RMDSZ ügyvezető alelnökhöz tartozik két főosztály, a művelődési és egyházügyi, illetve az oktatási főosztály. Székely Kriszta készített interjút vele, kiérve a Bolyai Egyetemmel kapcsolatos vitára. Az egyetemről tartott kerekesztal-beszélgetésen elmondta, hogy "elsőrendű feladatunk: cselekedni. Stratégiák helyett egyetemeket kell létesíteni!" A tanügyi törvény diszkriminatív rendelkezéseit kell módosítani, így többek között a magyar szakoktatást korlátozó cikkelyeket, megteremtve ezáltal a jogi, a mezőgazdasági, orvosi, műszaki anyanyelvi oktatás kereteit is. Rendezni kell az a felekezeti oktatáshoz való jogot. Ki kell dolgozni azt a kormányrendeletet, amely a Babes-Bolyai Tudományegyetem esetében a kéttagozatos forma létrehozását szavatolja. Ugyancsak sürgős az elkobzott egyházi vagyon visszaszolgáltatásáról rendelkező vallásügyi törvény életbe léptetése, de az anyanyelvű zeneművészeti és képzőművészeti főiskola megteremtése is. - A politikai döntés nem elég, biztosítani kell a minőségi oktatás feltételeit is. - Tervezik a tanár- és diákállomány felmérését, az igények feltérképezését, szórványkollégiumok létesítését, felvetődik a csángó oktatás kérdése is. Az egyetemi központnak Kolozsváron kell lennie, de megalapozott igény a Székelyföldre kihelyezett mezőgazdasági szak. - Andrei Marga rektor nyilatkozata, amelyben visszautasítja a Babes-Bolyai Egyetem struktúrájának megbontását, nem tántoríthat el attól, hogy önálló magyar egyetemet hozzanak létre, állapította meg Kötő József, ez ugyanis meghaladja a rektor kompetenciáját. Az átmeneti kéttagozatos egyetemi megoldás viszont belefér Marga rektor koncepciójába is. /Székely Kriszta: Interjú Kötő József ügyvezető alelnökkel. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 25./

1997. február 25.

Miklós László visszatért a Bolyai Egyetem vitájára: a Kolozsvári Magyar Diákszövetség vitaestjére eljött Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke is. Hallhatta, hogy a jelenlevők, hallgatók és tanárok, mindnyájan kiálltak az önálló magyar egyetem mellett. Az RMDSZ vezetőitől elvárják a félreérthetetlen nyilatkozattételt, hogy a Bolyai Egyetem visszaállításán munkálkodnak, írta Miklós László. - A Szabadelvű Kör ülését szervező Cs. Gyimesi Éva és a többi ott előadást tartó elmondhatta volna, hogy előzetesen tárgyaltak Andrei Marga rektorral. A Szabadelvű Kör vitája attól az "életre ébreszthető illúziótól igyekezett megfosztani" mindenkit, ami a Bolyai Egyetem. /Miklós László: Rektor úr, hány az óra? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1997. február 27.

Andrei Marga rektor tájékoztatott a kolozsvári egyetemen is bevezetés alatt álló átutalható kreditek rendszeréről /CTS/, amely lehetővé teszi a nemzeti tanrendszerek átjárhatóságát. Az egyetemi minősítésre két rendszer létezik, az Európai Unió keretén belül érvényes és az amerikai. A Babes-Bolyai Egyetemen az előbbinek a bevezetése kezdődött el. Ennek alapfeltételei között szerepel a tanterv egybehangolása, a tantárgyak listájának egyeztetése, a másik a tantárgyak analitikus programjának egyeztetése, harmadik a féléves, éves előmenetel, a végső vizsgák /államvizsga/ kritériumának meghatározása, megfeleltetése. A bevezetés akadozva megy, mert a rektor időben felhívta a karok figyelmét, hogy a CTS-nek csak egy korszerű tantervben van értelme. A CTS egyetemek közötti megállapodásokat feltételez. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1997. február 27.

Febr. 9-11-e között a Babes-Bolyai Egyetem küldöttsége, élen Andrei Marga rektorral Budapesten járt, a Közgazdaságtudományi Egyetemmel való együttműködésről, tanár- és diákcserékről, hallgatók nyári gyakorlatáról tárgyalt Andorka Rudolf rektorral, aki ajándékként könyvcsomagot adott át a kolozsvári közgazdasági kar részére. Marga vezetésével tárgyaltak az Eötvös Lóránd Tudományegyetem vezetőségével, majd a Soros Alapítvány támogatásával működő Közép-Európai Egyetemmel. szintén az együttműködésről. Minderről a küldöttség egyik résztvevője, dr. Vincze Mária számolt be. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 28./

1997. március 10.

Andrei Marga, a Babes-Bolyai Tudományegyetem /BBTE/ rektora nyilatkozata szerint tagadhatatlan a nemzeti kisebbségek joga az önálló anyanyelvi felsőoktatáshoz. Megjegyezte, hogy az egyetem különválásáról senkinek sem kérték ki a véleményét az egyetemen. Szerinte a véleménycsere-hiány egyik következménye a terminológiai zavar is, ahogy a különválás megvalósítását felvázolták. Szerinte a különválás hátrányos lenne mindkét fél számára és úgy értékeli, hogy a magyar nemzeti közösség igényei az anyanyelvi felsőfokú oktatást illetően teljes mértékben kielégíthetőek az európai normáktól való eltérés, a románok és magyarok újabb ellentéte nélkül. "A szükséges feltétel most az a valóban reformáló, kompetens minisztériumi politika, amelynek célja az összeegyeztetés" ? állapította meg Andrei Marga. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 12./

1997. március 13.

A magyar forradalom eszméi már nem számítanak tabutémának Romániában. A lelkek mélyén még ég a gyűlölködés, gondos kezek vigyáznak erre. Mi egyébbel magyarázható a kolozsvári többségi felhördülés a Bolyai Egyetem ellen? Ez a halálos ellenségeket, a parasztpárti, az egységpárti és a nagyrománia pártiakat is egy táborba tudja vonni. Honnan az egyetem román tanárainak egységes fellépése? Elgondolkoztató az európai gondolkodású Andrei Marga rektornak az egyetem különválását ellenző vehemenciája. A demokrácia jegyében megint román tanárok döntenek majd arról, legyen-e önálló egyetem. /Németh Júlia: "...Élni életvidoran". = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

1997. március 20.

A Szabadság ismerteti a kolozsvári Babes-Bolyai Egyetem rektorának újabb állásfoglalását az intézmény szerkezetével kapcsolatos vitában. Andrei Marga szerint az ellentétek akkor pattantak ki, amikor a szakminisztérium az érvényes törvényeket megszegve zavarosan kezdte taglalni a problémát. "Ezzel szemben az egyetem reprezentatív értelmisége a romániai kultúra és tudomány iránti felelősséggel, szakszerűséggel, a tudományos színvonal versenyképességével, kutatói teljesítőképességgel ... tanúsítja hazafiságát" ? áll az állásfoglalásban. A BBTE rektora ugyanakkor kifejti, hogy a szembenállás az etnikai elszigetelődéssel, a nacionalista szélsőségességgel nem jár együtt a kisebbségek igényei iránti tisztelet hiányával. Március 24-től kezdődően megbeszélés kezdődik az egyetem fejlesztéséről a román, magyar és német tanárokból álló szakbizottságokban. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 22./ Andrei Marga újabb állásfoglalásáról tájékoztat a Mesagerul Transilvan is A rektor vádolja a Tanügyminisztériumot címmel. A márc. 22-i Cronica Romana ismerteti a Vatra Romaneasca Művelődési Egyesület Igazgatótanácsának közleményét, melyben a szervezet támadja a román miniszterelnököt "a Bolyai Egyetem újralétesítése kérdésével szembeni zavaros és érthetetlen állásfoglalása miatt". A szervezet úgy véli, hogy mindez azt bizonyítja, hogy Victor Ciorbea nem ismeri a BBTE-n belüli magyar nyelvű oktatás működését, mely biztosítja a magyar diákok anyanyelven tanulásának minden feltételét. Az Ziua tájékoztat Victor Ciorbea márc. 22-i kolozsvári látogatása alkalmából a sajtónak tett kijelentéseiről. Ciorbea kijelentette, hogy támogatja a magyar nyelvű oktatás megvalósítását minden szinten. Elmondta, hogy Budapesten a magyar államfővel és miniszterelnökkel folytatott tárgyalásai során nem vetették fel a Babes-Bolyai Egyetem szétválasztásának kérdését. "Egyébként ők se követelték ezt, de természetesnek ítéltük, hogy lehessen magyar nyelvű egyetemet létrehozni. A BBTE azonban megmarad két tagozattal" ? jelentette ki Ciorbea. A magyarok javainak visszaszolgáltatásával kapcsolatban a miniszterelnök kijelentette, hogy a kérdés megoldása időt igényel. Elmondta továbbá, hogy a helyi közigazgatás decentralizációja és a magyar nyelv bevezetése a közigazgatásba és az igazságszolgáltatásba nem fog semmiféle etnikumközi feszültséghez vezetni Erdélyben. Ciorbea kijelentéseiről tájékoztat az Adevarul de Cluj is. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), márc. 24., 54. sz./

1997. április 1.

A kolozsvári Mesagerul Transilvan szerint a Babes-Bolyai Tudományegyetem vezetőségének Román-magyar-német bizottsága felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy szorgalmazza Victor Ciorbea miniszterelnöknek törvényi biztosítékok nyújtását a felsőoktatási intézmény multikulturális strukturálása érdekében, román, magyar és német nyelvű oktatási vonalon. A lap megemlíti, hogy a március 24-i tanácskozás során bejegyezték a magyar tanári közösség kérelmét, melyet Szilágyi Pál rektor-helyettes írt alá, és melyben arra kérik a BBTE rektorát, hogy nevezzen ki egy bizottságot, melynek feladata az intézményen belüli magyar tagozat létrehozásának megvitatása legyen. A lap tájékoztat, hogy a február 28-i tanácskozáson a BBTE 18 fakultásának román, magyar és német képviselői az intézmény multikulturális megszervezésének elve mellett, valamint a három nyelven való teljes oktatás elve mellett döntöttek. A javaslatot a BBTE szenátusa elé fogják terjeszteni az egyetem chartájába való beiktatása végett. A Ziua szerint a magyar egyetemi vezetőségi tagok javaslatukban négy kizárólag magyar fakultás létrehozását tervezik, melyek a természettudományi, matematika, filológia és társadalomtudományi, valamint a katolikus és protestáns teológiai tagozatok lennének. A javaslat szerint a jövőben kerülne megvalósításra a Jogtudományi illetve Közgazdaságtani Fakultás, melyen az oktatás egy része románul történne. A lap szerint az egyetem szenátusának magyar tanárai döntenének a magyar katedrák felépítésének kérdésében, valamint vétó-joggal rendelkeznének akármilyen a magyar nyelvű oktatásra vonatkozó javaslatban. A lap szerint ezzel a javaslat, ha nem is választja szét a BBTE-t, de mindenesetre a szakadását szentesítené. A román javaslat a magyarul tanuló diákok, valamint a magyar egyetemi tanárok számának növelését célozza. Ez a terv javasolja, hogy a magyarok a BBTE összes döntési szervében képviselve legyenek, valamint a magyar tagozatokra vonatkozó döntéseket olyan bizottságok hozzák meg, melyekben, a magyarok és románok száma egyenlő lenne a döntést pedig egyszerű többséggel hoznák meg. A lap szerint a két tervezet közti távolság nagy, de az egyetemi szenátus tagjai nemzetiségi hovatartozásuktól függetlenül remélik, hogy még ezen a héten végleges határozat születik az egyetem felépítésére vonatkozó kérdésben, azért hogy a nacionalista agitáció ne zavarja ezentúl az intézményen belüli oktatást. A Ziua tájékoztat, hogy Victor Ciorbea és a PUNR vezetősége közötti tárgyalások során a miniszterelnök megemlítette, hogy megkapta az egyetem vezetőségének március 28-i tanácskozása során megszületett határozatot. Az Adevarul de Cluj is ismerteti Andrei Marga Victor Ciorbeahoz intézett levelét, melyben tájékoztatja azt az egyetem struktúrájával kapcsolatos tárgyalásokról. A lap vezércikke szerint Ciorbea miniszterelnök Lezsák Sándorral, az MDF elnökével folytatott tárgyalása során újra magyarországi látogatása alkalmával hangoztatott álláspontjára tért vissza, vagyis támogatja a BBTE szétszakadását. A lap szerint a román végrehajtó hatalom hajlong

1997. április 2.

Márc. 28-án zárultak a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német vegyes bizottságának ötnapos tárgyalásai, amely az egyetem multikulturális struktúrái fejlesztési módozatainak kidolgozását tűzte ki célul. A BBTE sajtóközleménye szerint az egyetem rektorából, rektor-helyetteseiből, dékánjaiból, dékán-helyetteseiből, a szenátus szabályozó bizottsági tagjaiból, illetve a magyar tanszékvezetőkből álló bizottság megvitatta az egyetem magyar tanszemélyzetének a kérését a BBTE keretei között önállósuló magyar tagozat létrehozását illetően. A bizottság egyöntetűen az egyetem multikulturális szervezési elve, a teljes körű román, magyar és német nyelvű oktatás megszervezése mellett foglalt állást. A bizottság felhatalmazta Andrei Marga rektort, hogy forduljon a kormányhoz a teljes körű román, magyar és német nyelven való oktatást szavatoló törvényes garanciáért. Két tervezet készült, a román tanároké, az ún. "Agachi-terv" és a magyaroké, a Szilágyi Pál prorektor által előterjesztett ún. "Szilágyi-terv". A Szilágyi-terv értelmében a jelenleg több mint két tucat szakon magyar nyelven tanuló hallgatókat négy /majd öt/ kar - Természettudomány-Matematika, Bölcsészet-Társadalomtudomány, illetve a már létező Római Katolikus Teológia és Protestáns Teológia, majd a tanügyi törvény módosításával lehetővé váló Jogi és Közgazdasági Kar tömörítené. A BBTE szenátusa magyar tanárainak jogában állna a katedrák struktúrája és a kinevezések ügyében dönteni, továbbá vétójoguk lenne a magyar oktatást érintő kérdésekben. Ezzel szemben a román terv /Agachi-terv/ szerint a magyar felsőoktatás megteremtése kimerülne a magyar hallgatók és tanárok létszámának emelésében. A magyar szakokkal kapcsolatos kérdésekben egy közös, fele-fele arányú román-magyar bizottság döntene. A Szabadság kérésére Szilágyi Pál rektor-helyettes nem kívánt kommentárt fűzni a tárgyalások menetére. Az egyetemi kutatócsoportok változatlanok maradnának, tette hozzá. /Sz. K.: Négy magyar karért kardoskodunk. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1997. április 3.

A bukaresti közszolgálati televízió Kolozsvárról sugárzott műsorában márc. 31-én beszélgetés folyt a Babes-Bolyai Tudományegyetem ügyéről. Andrei Marga rektor kifejtette a Bolyai Egyetem önállósulását ellenző véleményét, hozzátéve, hogy az egyetemi szenátus tiszteletben tartja a kormánynak a kétlépcsős megoldásra vonatkozó határozati javaslatát. Horváth Andor egyetemi előadótanár abból indult ki, hogy a jogfosztó tanügyi törvény következtében számos karon nem folyik magyar nyelvű oktatás. Kitért arra, hogy a magyar egyetem ügyének rendezése a koalíciós kormány programjának a része. A műsorban szakértői minőségben szerepelt még valaki, aki feszültséget keltett, Horváth Andor visszautasította beugrató kérdését. Ez az incidens is mutatja, hogy a nacionalisták nem tudnak szabadulni előítéleteiktől, állapította meg Szász János. /Szász János: Hova visznek a lépcsők. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./

1997. április 4.

Ápr. 5-én ülésezett a Babes-Bolyai Tudományegyetem román-magyar-német akadémiai közösségének bizottsága Andrei Marga rektor elnökletével. A kiadott közlemény szerint olyan szervezeti egység létrehozásáról döntöttek, mely a létező egyetemi karokon belül összefogná, koordinálná és megoldaná a magyar és német nyelvű oktatásra vonatkozó kérdéseket. E szervezeti egységek hatáskörét az akadémiai közösség albizottsága fogja kidolgozni, az elkészített tervezetet pedig az akadémiai közösség bizottsága hagyja jóvá. Magyar nyelvű új karok létesítéséről csak a tanügyi törvény módosítása után fognak tárgyalni. A bizottság munkálatairól hírzárlatot rendeltek el, a vitaanyagot az egyetem páncélszekrényében őrzik. Döntés született az egyetem multikulturális jellegéről és többnyelvűségéről, valamint arról, hogy az egyetemi charta szavatolni fogja a magyar és a német nyelv egyenlő státusát a hivatalos nyelvvel a Babes-Bolyai Tudományegyetem valamennyi rendezvényén. /Mi fán terem a "szervezeti egység" ? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 7./

1997. április 24.

A Ziua tájékoztatott, arról, hogy a Babes-Bolyai Tudományegyetem ápr. 23-i sajtótájékoztatóján Andrei Marga rektor kijelentette, hogy ez évben nem létesítenek magyar nyelvű tagozatot a jogi karon. Ebben az évben 28 magyar és 8 német nyelvű tagozat fog működni az egyetem keretén belül. A szakokon belül román, magyar és német részleget hoznak létre. Az adott nyelveken előadó tanárok külön részlegeket fognak alkotni, a részlegek által kiválasztott igazgatók pedig a dékánnak, vagy dékán-helyettesnek lesznek alárendelve. A BBTE szintjén Szilágy Pál rektor-helyettes felel a magyar nyelvű oktatásért, Nicolae Bocsan a román nyelvűért és Wolfgang Breckner a német nyelvűért. /RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), ápr. 24., 76. sz./ A rektor elmondta, hogy külön helyeket tartanak fenn a különböző tantárgyak olimpiái országos szakaszainak nyertesei számára.Ugyancsak felvételi nélkül juthatnak be azok, akik második egyetemet kívánnak megkezdeni. A főiskolák végzettjeinek vizsgát kell letenniük ahhoz, hogy egyetemen folytathassák tanulmányaikat. Egy diák egyszerre több szakra is felvételizhet és két szakra járhat azok közül, amelyekre bejutott. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 301-315




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998