udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 48 találat lapozás: 1-30 | 31-48
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Saguna, Andrei

1993. augusztus 13.

A Háromszéki RMDSZ Operatív Tanácsa tiltakozott a Román Televízió aug. 8-ai adásában elhangzott magyarellenes, valótlan állítások ellen. Nem igaz, hogy csak elemiben lehet románul tanulni, továbbá a helyi adminisztrációban valójában túlnyomóan románok vannak. Visszautasítják azt, hogy "a székelyek több mint fele" elmagyarosodott román. A műsor a megye prefektusának, Casuneanu Vlad Adriannak és az Andrei Saguna Keresztény-Kulturális Liga /elnöke Solomon Ioan a prefektúra vezérigazgatója/ a támogatásával készült. /Tiltakozás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 13./

1994. április 13.

Az árkosi kastélyban rendezte meg az állami levéltárosok találkozóját az Andrei Saguna Kulturális és Keresztény Egyesület, ahol kizárólag a székelyföldi románság történetét tárgyaló dolgozatokat olvastak fel. Szó esett a székelyföldi románok állítólagos elmagyarosításáról, az ottani román iskolákról. Háromszéken egyetlen magyar levéltáros sincs. Készül Bukarestben egy kötet a román állam 1925 és 1945 közötti kisebbségpolitikájáról. /Megrendelt történelem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 13./

1995. január 20.

A Kovászna megyei román sajtóban napvilágot látott az Andrei Saguna Keresztény és Kulturális Liga összeállításában az Emlékirat a Kovászna megyei románság helyzetéről című, a Hargita-Kovászna jelentéshez hasonló szellemiségű anyag. Azt állítják benne, hogy a két /székely/ megyében a bécsi döntés előidézte helyzet még mindig fennáll, az államalkotó nemzet sérelmeit még nem orvosolták. A "nemzeti létében fenyegetett" román népcsoport megmentése érdekében fordulnak a kormányhoz, az államelnökhöz,az egyházhoz, a törvényhozáshoz, de az akadémiához is. Sok kérésük között szerepel: "A 16 üresen álló parókiára olyan rátermett pópák felvétele, akik képesek lennének visszatéríteni az ősök hitére ama elmagyarosodott románokat, akiket kényszerrel soroltak be más felekezetekhez." Támogatni kell az itteni iskolákat, az akadémia folytassa az Erdély délkeleti részén élő románsággal kapcsolatos kutatásait. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20./

1995. március 23.

A Sepsiszentgyörgyön megjelenő Cuvintul Nou román napilap márc. 18-i száma közölte az Andrei Saguna Keresztény Kulturális Liga megalakulásának harmadik évfordulója alkalmából kiadott nyilatkozatát. A Kovászna megyei RMDSZ-szervezet visszautasítja ezt a magyarságot rágalmazó közleményt, miszerint a megye román lakossága az utóbbi 55 évben birtokainak, otthonának, templomainak elhagyására kényszerült, emiatt a román lakosság létszáma drasztikusan csökkent. A statisztikák éppen az ellenkezőjét bizonyítják. Kovászna megye román lakossága 1930-ban 30 962 fő /20,2 %/, 1977-ben 41 060 /20,6 %/, 1992-ben 54 586 fő /23,4 %/. Jelenleg tehát a megye lakosságának 23,4 %-a román, a vezető funkciókban viszont az arányuk 44,5 %, miközben egyes területeken /Állami Tulajdon Alap, számvevőszék, prefektúra, irattár, pénzügyőrség/ a magyarok jelenléte jelentéktelen vagy a nullával egyenlő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 23., 498. sz./

1995. szeptember 26.

Sepsiszentgyörgyön leleplezték a harmadik román szobrot, Andrei Saguna, múlt században élt ortodox püspök négyméteres bronzszobrát. A városban van még a román katona és Mihai Viteazul lovas szobra. Az útikalauzokban is így fog szerepelni a jövőben. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 26./ Sepsiszentgyörgy lakosságának 74,8 %-a magyar nemzetiségű. /1992-es népszámlálás adata/

1996. április 2.

Kovásznán magyar-román értelmiségi találkozót tartottak "Nagy barátságok román és magyar kultúremberek és tudósok között" címmel. Több színvonalas előadás elhangzott, például dr. Alexandru Porteanu bukaresti történész a negyedszázada létező magyar-román történész vegyes bizottság tevékenységéről számolt be. Azonban a szervezők, az Andrei Saguna Kulturális-Keresztény Liga és az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványa több brosúrát és a kormány politikai kiadványait osztottak szét. A kormány Nemzetiségi Tanácsát képviselő felszólaló keményen elítélte a párbeszédre képtelen magyarokat. Az egyik kiadvány kétnyelvű, magyar címe: Állandó békés egymás mellett élés. A magyar fordító: "Prof. dr. Rab Stefan, az etnikailag vegyes családok Harmónia Alapítványának végrehajtó titkára". A fordításban a magyar helynevek csak románul szerepelnek, például 1917-ben Trei Scaune megye /Háromszék/. Ez tehát az ajánlott megoldás, a megbékélés, állapította meg a beszámoló író László V. Ferenc. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 2./

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lorántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. augusztus 6.

A Magyar Református Világtalálkozó partiumi főrendezvénye aug. 6-án volt Nagyváradon, ahol I. Rákóczi György hitvesének, Lórántffy Zsuzsannának egész alakos szobrát /Gergely István (Kolozsvár) szobrászművész alkotását/ avatták fel, a nagyváradolaszi templom előtti parkban. Az utolsó napokban bonyodalmak támadtak, a benyújtott engedélyezési dokumentumon a műemlékvédelmi felügyelet korábban nem hiányolt pecsétjének hiányzása miatt 1,6 millió lej büntetést róttak ki, ennek megfizetése után történhetett a szobor leleplezése. Tőkés László méltatta a református nagyasszony érdemeit, a magyar iskola szolgálatában végzett munkásságát. I. Rákóczi Györggyel gondja volt arra is, hogy az ortodox románság anyanyelvén olvashassa a Bibliát és anyanyelvén tanulhasson. Lorántffy Zsuzsanna alapította az első erdélyi román iskolát Fogarasban. Tőkés László püspök beszédében visszautasította azt a rágalmat, hogy a szobrot Eminescu eltávolított szobrának talapzatára emelték volna. A szoboravatás után a mintegy háromezres tömeg elzarándokolt Tőkés László püspökkel a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium egykori épületéhez, amelyben jelenleg a román Andrei Saguna Középiskola működik. Szerettek volna bemenni az épület dísztermébe, ott alakult meg ugyanis hetvenöt éve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület, azonban nem kaptak bebocsátási engedélyt, a tanfelügyelőség fertőtlenítésre hivatkozott. Nem engedélyezték azt sem, hogy a református tanítóképző kilencven évvel ezelőtti felavatásának évfordulójára emlékező magyar és román nyelvű emléktáblákat elhelyezzenek az épület falán. A református templom szomszédságában átadták rendeltetésének a Lorántffy Zsuzsanna Egyházi Központot és az új Református Egyházi Múzeumot. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), aug. 7./ Az I. Rákóczi György által kiadott román nyelvű Újtestamentum /cirill betűs/ 1648-ban jelent meg, Gyulafehérváron.

1996. október 18.

Okt. 18-án Sepsiszentgyörgyön a Nicolae Colan mitropolita nevét viselő sepsiszentgyörgyi vallási központ, az Erdélyi Nemzeti Múzeum keleti-kárpáti részlege, a helyi Andrei Saguna Keresztény Művelődési Liga szervezésében, a prefektúra támogatásával rendezvénysorozat kezdődik Román történelem, kultúra és civilizáció Erdély délkeleti részén címmel. Ennek keretében tudományos értekezlet, könyvbemutató lesz, melyen részt vesz Ion Selejan, Kovászna és Hargita megye ortodox püspöke is. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 18./

1997. február 3.

Cristea Sandru Timoc szerint a román nép a Dunától délre alakult ki, de az ottmaradt románok nagy mértékű elszlávosításnak vannak kitéve. Cristea Sandru Timoc, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkára nemrég A határon túli románok tragédiája címmel könyvet jelentetett meg, erről kérdezte őt Gazda Árpád. Könyvében sokat írt a Balkánon élő románokról. Nemcsak a Timok folyó völgyében, hanem a Timok és Morava folyók közötti egész térségben élnek románok, mintegy háromszáz településen. Bulgária területén, Viddin környékén további 32 településen, a Duna völgyén lefelé haladva még mintegy 70 településen élnek románok. Bulgáriában a hivatalos statisztika csak 17 ezer vlahról beszél, Szerbiában 14 ezerről, de számuk ennél jóval nagyobb. Az arománok másik csoportot alkotnak, ők enklávét alkotnak Albánia, Görögország, Makedónia területén, valamint Bulgária déli részén. Görögországban mintegy 600 ezer aromán él. - A Balkán félszigeten módszeresen hamisítják a statisztikai adatokat, mondta Cristea Sandru Timoc. Ez a népcsoport nem asszimilálódott jelentős mértékben, egymás között csak románul beszélnek. Arra a kérdésre, hogyan kerültek a Balkánra, Cristea Sandru Timoc válasza: ott alakultak ki. Az első román állam a mai Bulgária területén alakult ki, Tirnovo fővárossal. Ez az állam 1186 és 1280 között létezett. A bolgárok persze bolgár császárságról beszélnek. Ezek a románok még katolikusok voltak, később tértek át az ortodox hitre. Az első román akadémia is mai Albánia terültén, Moscopotelében alakult meg, Aromán Akadémiának nevezték. Ez a város adott több nagy román személyiséget, köztük Andrei Saguna erdélyi metropolitát. Itt, délen született az első román nyelvtankönyv is, 1813-ban, Mihai Boiagi alkotása. - Az egész Balkánra jellemző a diszkriminációs politika. A balkáni románokat nem ismerik el kisebbségnek. /Gazda Árpád: Románok a balkánon. Beszélgetés Cristea Sandru Timoc-kal, a temesvári Astra Romana Közművelődési Egyesület főtitkárával. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 4./

1997. szeptember 19.

Hat Kovászna és Hargita megyei kulturális szervezet képviselői szerették volna Bukarestben ismertetni a helyi románság panaszait és javaslatait Emil Constantinescu elnök előtt, de az elnök szept. 17-én nem fogadta a küldöttséget, ismertette a történteket az Andrei Saguna Liga elnöke, Ion Solomon jogász. A küldöttség tagjai között volt Gheorghe Tatu, Kovászna megye prefektusa is. Az elnök helyett az elnöki tanácsos fogadta a küldöttséget, akik memorandumot nyújtottak át. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 20./ A küldöttség memoranduma szerint a helyi románság érdekeinek védelmében központi tanácsadó intézményt kell létrehozni, amely ellenőrizné a Székelyföldön kisebbségben élő románság jogainak tiszteletben tartását. Anyagi támogatást kérnek kulturális intézményeik, újságaik, valamint az ortodox püspökség részére. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 22./

1998. április 16.

Radu Vasile miniszterelnök, miután ápr. 15-én a parlament megválasztotta, másnap első látogatásra Kovászna és Hargita megyébe utazott, a két megyében a magyar nemzeti kisebbség adja a lakosság 75-85 százalékát. Először Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel. A kormányfő természetesnek nevezte az anyanyelv használatát ott, ahol a kisebbség helyileg többséget alkot, ugyanakkor leszögezte, hogy nem lehet szó etnikai alapú autonómiáról. A helyszínen kívánt ellenőrizni bizonyos információkat, ezek többsége alaptalan - mutatott rá a kormányfő. Ilyennek nevezte a miniszterelnök a magyar tőkének a térségbe való nagyarányú behatolására vonatkozó híreket, vagy azt, hogy a prefektúrát, a kormány helyi képviseletét "elmagyarosították". Sepsiszentgyörgyön Gazda László alprefektus, László Gyula, a megyei tanács alelnöke és Albert Álmos polgármester köszöntötte a vendéget. Radu Vasile találkozott a helyi hazafias román kulturális szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. Este a kormányfő Csíkszeredába indult, ahol találkozott a helyi vezetőkkel, majd az ortodox püspök által celebrált nagycsütörtöki istentiszteleten vesz részt. Másnap, ápr. 17-én Radu Vasile a Csíkszereda mellett állomásozó hegyivadász katonai alakulatot látogatta meg, felkereste a csíksomlyói kegytemplomot, majd a helyi pedagógusokkal találkozott. Radu Vasile még délelőtt visszaindul a Bukarestbe. /Szabadság (Kolozsvár), ápr. 17, 18./

1998. április 17.

Mindenütt híve vagyok a dolgok közvetlen megközelítésének, még ott is, ahol elvben bonyolultaknak tűnnek, és itteni látogatásom is azt mutatja, hogy inkább csak elvben tűnnek annak - nyilatkozta Kovászna és Hargita megyében tett látogatásáról Radu Vasile miniszterelnök. A kormányfő ápr. 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett, aznap este következő állomása Csíkszeredában volt, majd visszatért Bukarestbe. "A helyszínen akartam meggyőződni arról, milyen bonyolultak a dolgok valójában." "Igaz, hogy itt, ebben a térségben a románok kisebbségben vannak, de ez semmiben nem érinti az egyének közötti kapcsolatokat, tapasztalhattam, az emberek magatartása tökéletesen harmonikus." "Van bizonyos érzékenység, és látogatásommal alá akarom húzni, hogy megértem az itt kisebbségi román lakosság érzékenységét. Vannak problémák, ezt mutatják az Andrei Saguna Liga tagjai által felvetett kérdések, amelyek oktatási, gazdasági, helyi közigazgatási, kulturális gondokkal függnek össze." /MTI/

1999. október 29.

Okt. 28-án a kormányülésen visszavonták Vasile Salcudean jelölését Kolozs megye prefektusi tisztségébe. Alexandru Farcas prefektus felmentése után az új prefektus kinevezése miatt belharc robbant ki a Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpárt (KDNPP) kolozsvári szervezeténél. - A kormány tartalékából kétmilliárd lejhez jutottak a magyar történelmi egyházak. E határozat a magyar egyházfőknek Radu Vasile miniszterelnöknél tett múlt heti látogatásának eredménye. A pénzt elsősorban a lelkipásztorok fizetésének kiegészítésére fordítják. - Sepsiszentgyörgyön az Árkádos-házat, amelyben eddig az állami levéltár működött, a Művelődési Minisztériumhoz utalták, az ingatlan a Keleti-Kárpátok Múzeumának ad majd otthont. /Kiss Olivér: Kétmilliárd lej a magyar egyházaknak Visszavonták Salcudean jelölését. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 29./ Puskás Bálint Zoltán szenátor okt. 29-én, sepsiszentgyörgyi sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy borúlátó Románia EU-csatlakozását illetően. Kijelentette, hogy mind az előző, mind a jelenlegi kormánykoalíció felelős, amiért a pénzintézetek és külföldi befektetők Románia szavahihetőségének elvesztése miatt maradnak távol. Közölte, hogy a magánosítás során 26 millió német márkával, 1,4 milliárd USA-dollárral és 14 684 milliárd lejjel lett gazdagabb az államkassza, de ennek felhasználásáról hallgat a pénzügyi tárca. Hozzátette azt is, hogy Romániában pillanatnyilag becslések szerint a bruttó nemzeti össztermék (GDP) 55-60 százalékát teszi ki a feketepiac. A szenátor elmondta, hogy a levéltárnak otthont adó sepsiszentgyörgyi Lábasházat a belügyminisztériumtól a művelődésügyi tárca venné át a Keleti-Kárpátok Múzeuma számára. Eckstein Kovács Péter kisebbségügyi miniszter közbelépett, és ezt egyelőre megakadályozták. A Lábasházban töltötték életük utolsó napjait a forradalom újbóli kirobbantásáért létrehozott ún. Makk-féle összeesküvésben való részvételért 1852-ben halálra ítélt és kivégzett Váradi József és Bartalis Ferenc székely vértanúk. Ezért szorgalmazzák, hogy a ház a megyei vagy a városi tanács tulajdonába kerüljön. /Minden egyezség felborul. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 30./ Előzmény: Radu Vasile miniszterelnöknek kinevezése utáni első útja Kovászna és Hargita megyébe vezetett. 1998. április 16-án Sepsiszentgyörgyre érkezett és megbeszélést folytatott a helyi vezetőkkel és találkozott a helyi román szervezet, az Andrei Saguna Liga tagjaival. A Liga képviselői azt szorgalmazták, hogy az állam támogassa a Román Szellemiség Múzeumának létrehozását, intézkedjen, hogy legyen román tannyelvű osztály minden iskolában, azaz szüntesse meg "az elkülönítést", védje meg a románságot az autonómiatörekvésekkel szemben, érje el, hogy minden helyi intézményben legyenek románok, és szavatolja a román nyelv hivatalos jellegét. /Szabadság (Kolozsvár), 1998. ápr. 17, 18./ A tervezett Román Szellemiség Múzeumát Keleti Kárpátok Múzeumának is nevezték.

2000. június 9.

A következő tanévben Bihar megyében magyar tannyelvű kilencedik osztályok indulnak Nagyváradon az Ady Endre Középiskolában, a Mihai Eminescuban, a Iosif Vulcan Tanítóképzőben /egy pedagógiai/, a Szent László és a Lorántffy Zsuzsanna Gimnáziumban. Nagyváradon a szaklíceumi osztályok indulnak magyar tagozaton: a Partenie Cosma Kereskedelmi Iskolacsoportban, a Mihai Viteazulban, az Andrei Sagunában és a Művészeti Líceumban. Érmihályfalván a Mezőgazdasági Líceumban, Margittán az Octavian Goga Líceumban, Kágyán a mezőgazdasági iskolában, Székelyhídon a Petőfi Sándor Gimnáziumban és Nagyszalontán a líceumban. Újdonság, hogy szeptembertől esti tagozaton magyar nyelven is tanulhatnak az érdeklődők. - Egy kisegítő iskolai magyar tannyelvű első osztály is indul, ide csak súlyosan értelmi fogyatékos gyermekeket vehetnek fel. /Magyar tannyelvű osztályok Bihar megyében. = Bihari Napló (Nagyvárad), jún. 9./

2000. november 16.

Az RMDSZ Országos Ifjúsági Kampánystábja által szervezett Beugró nevű országos körút keretében Brassóban nov. 16-án tartottak találkozót, amelyen részt vettek Kötő József államtitkár, Nagy István RMDSZ oktatási alelnök, Lászlófy Pál RMPSZ-elnök, Nedeczky László iskolaigazgató és városi tanácsos, Markó Attila, a helyi RMDSZ tanügyi alelnöke is. Kötő József leszögezte, hogy az RMDSZ az óvodától az egyetemi oktatásig törekszik biztosítani az anyanyelven folyó oktatást. "A következő iskolai évben majd minden téren lesz magyar nyelvű tanítás" - mondotta. A közeljövőben a posztliceális képzést is felsőiskolai tanulmánynak ismerik el, s bővül a három éves kollégiumi oktatás is. Nagy István alelnök beszámolt az erdélyi Iskola Alapítvány 1999-es eredményeiről. Nagy István a brassói Áprily Lajos, egykori Római Katolikus Gimnázium áldatlan helyzetére emlékeztetett: a társbérlőktől már évek óta nem tudnak megszabadulni és ebből konfliktushelyzetek adódnak. Aradon a Csiky Gergely Iskolaközpontban is hasonló gondok vannak. A helyi hatalmasságokban nincs meg a politikai akarat a rendezésre. - A Világbank támogatná egy országos projekt keretében a brassói Andrei Saguna, a Johannes Honterus, valamint az Áprily Lajos középiskolák feljavítását. /Tóásó Áron Zoltán: Első Beugró Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 16./

2001. január 5.

Az év végén megjelent Maria Ciobanu-Bacanu Kovászna megyei lakos könyve (A Kovászna és Hargita megyei románok elmagyarosodása címmel) a sepsiszentgyörgyi Eurocarpatica kiadónál. Számos, külföldön élő román származású értelmiségi is hangot kapott a könyvben, pl. az Egyesült Államokban élő Traian Golea, a Németországban letelepedett Gheorghe Olteanu vagy akár dr. Ion Curea, a németországi Deutsche Welle állítólagos román külmunkatársa. A könyv szerzője szerint az elrománosodás oka az itt élő románok gyengesége, a magyarok - állítólagos - agresszivitása, az általános elszegényedés, a munkanélküliség, az egész ország általános nemtörődömsége ebben a kérdésben. Az ankét során megkérdezett románok főként azt tették szóvá, hogy a románság sorsát lassan már-már nem Bukarestből, hanem Budapestről irányítják. S a probléma megoldása? Az érintettek szankcionálást emlegetnek, új törvénykezés szükségességét, valamint alaposabb törvényismeretet. Elviselhetetlen az - mondják az itt élő románok -, hogy a magyarság nem használja rendesen és következetesen a közhivatalokban az előirányzott állami (azaz román) nyelvet. A felsorolt problémák megoldására számos érdekvédelmi szerv és alapítvány is létrejött, így a Miron Cristea és a Mihai Viteazul Alapítvány, az Andrei Saguna Liga, az Astra Egyesület és a Román Keresztény Fiatalok Tömörülése. Mindennek ellenére - olvasható a könyvben - az intolerancia inkább nő, s nem pusztán a fizikai személyek részéről, hanem az intézmények s főként a helyi magyar nyelvű média felől. /Kisgyörgy Réka: A tűrésmezsgye határán. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 5./

2001. február 21.

Nagyvárad önkormányzata bírósági úton készül visszaszerezni két egyházi ingatlant. A helyi tanács januárban átiratot küldött a kormányhoz, amelyben kérte, töröljenek két épületet az 1334/2000-es, államosított ingatlanok visszaszolgáltatásáról szóló sürgősségi kormányrendeletből. A rendelet értelmében azon épületek, amelyekben jelenleg az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola működik, visszakerülnek a római katolikus püspökség, illetve a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába. A Petru Filip polgármester által ellenjegyzett dokumentum azzal érvel, hogy a két épület köztulajdon, s ennélfogva csak az önkormányzat jóváhagyásával idegeníthető el. Kapy István alpolgármester ígérte: határozott lépéseket tesz annak megakadályozására, hogy a város peres úton próbálja megfosztani tulajdonától a két történelmi magyar egyházat. "Koalíciós egyeztetést kérek az ügyben " - mondta az alpolgármester. /Perel-e Petru Filip? Politikai válságot okozhat két egyházi ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), febr. 21./

2001. február 27.

Az Áprily Lajos Középiskola /Brassó/ igazgatója, Nedeczky László ismertette helyzetüket. Végre megkapták az ígért hárommilliárd lejes világbanki támogatást, s ezt az összeget a megegyezés szerint az önkormányzat kiegészítette harmincszázaléknyi hozzájárulással. A pénz két iskolát, az Andrei Saguna Kollégiumot és az Áprily Lajos Középiskolát illeti. Megkezdték a felújítást, így az iskola fűtőberendezésének a korszerűsítését. Remélik, tizennyolc hónapon belül új, korszerű köntöst kap a már omladozó épület. - Szinte minden tanáruk elismert szaktekintély a maga területén. Bálint Ferenc informatikatanár az iskola diákszínjátszó csoportjával, a határon túl is ismert Grimasszal is foglalkozik, Bencze Mihály matematikatanár a Kárpát-medencében egyedüliként jelentet meg angol nyelvű matematikai lapot, az Oktogont, de a tanítványaival közösen szerkeszt egy diákoknak szóló matematikai lapot is. A rendszerváltás utáni esztendőkben gyakran foglalkozott a magyar sajtó az Áprily Lajos Középiskola gondjaival, azonban a helyi RMDSZ megalkuvásának köszönhetően nincs változás: az épületbe befészkelte magát a 6-os számú román általános iskola, s bár lenne hová költöznie, még mindig ott működik. Több mint ezer diák tanul, két váltásban az iskolában. Nincs elég tanterem, laboratórium. Bentlakás hiányában sokan kénytelenek a román középiskolákat választani. "A hatalom így újból győz, miközben a mi elöljáróink hálásan tapsolnak a félmegoldásoknak." - állapította meg az igazgató. Az RMDSZ-vezetők nem merik napirenden tartani a szülők és diákok jogos követeléseit minden kül- és belföldi szervezetnél - az úgynevezett tolerancia jegyében. /Váradi Mária: Elkelne az elismerés. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 27./

2001. április 4.

Petru Serban Mihailescu kormányfőtitkár átiratban értesítette Nagyvárad önkormányzatát, hogy a Nastase-kabinet nem hajlandó törölni a magyar történelmi egyházaknak visszaszolgáltatandó ingatlanok listájáról a városvezetés által kért két épületet. Az Ady Endre Gimnázium és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületeit a városvezetés "az azokban működő oktatási intézmények érdekeire" hivatkozva szeretné magáénak tudni. A nagyváradi önkormányzat a következő ülésén dönt arról, megpróbálja-e peres úton visszaszerezni a két egyházi ingatlan tulajdonjogát. /Pengő Zoltán: A kormány áthúzta a város számításait. A magyar egyházaké maradhat a nagyváradi önkormányzat által visszakövetelt két ingatlan. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 4./

2001. május 24.

Ion Iliescu államfő háromszéki látogatása máj. 22-én este Kovásznán kezdődött. A volt Ceausescu-villában Zsuffa Levente, Kovászna város polgármestere, valamint székely és román népviseletbe öltözött helyi fiatalok virággal, illetve kenyérrel és sóval fogadták az ország elnökét. Az ünnepi vacsorára meghívták Horia Grama prefektust, Demeter János megyei tanácselnököt, Puskás Bálint RMDSZ-szenátort, valamint a TDRP részéről Adrian Casunean-Vlad parlamenti képviselőt. A meghívottak ismertették a régió és a város gondjait is. Máj. 23-án reggel a kovásznai polgármesteri hivatalban folytatódott a látogatás. Az államfő jó két órán át hallgatta a megye különféle körei nevében felszólalókat, a felvetésekre félórás beszédben válaszolt. Innen Sepsiszentgyörgyre látogatott Iliescu. A prefektus bemutatta a megyét, ezt követte a jó két órán át tartó problémafelvetés. Gheorghe Tatu volt megyefőnök, az ASTRA művelődési egyesület elnöke rátért a románság sérelmeinek ecsetelésére. "Nem szeretnénk megtűrtek lenni a megyében" - mondotta. I. Solomon, az Andrei Saguna Liga elnöke /aki sérelmi folyamodványok szerkesztésével vált ismertté/ felháborítónak találja, hogy egyes köztisztviselői állások betöltését magyar és román nyelvismerethez kötik. Javaslata, hogy a választási törvényt módosítsák, és a küszöb eltörlésével tegyék lehetővé a székely megyékben is egy-egy román képviselő bejutását a parlamentbe, nagy sikert aratott, Puskás szenátor és Nagy Gábor tanügyi szakszervezeti vezető is melegen támogatták: ha ezt a jogot a szórványmagyarság is megkapja, akkor a román parlamentben két román és kb. 35 magyar képviselővel lesz több, mint most. Demeter János tanácselnök hangsúlyozta: a megye fő gondja a településfejlesztés akadozása, az épülőfélben lévő vagy eltervezett iskolák, művelődési házak, kórházak, szociális lakások tető alá hozatala, a megye nem a központi költségvetéshez való hozzájárulása arányában részesül a leosztott pénzekből. Felugrott Ioan Lacatusu, a N. Colan-központ vezetője, hogy felhánytorgassa: a román nyelvet szerinte úgyszólván kitiltották a nyilvános helyekről, hogy a megye címere nem készült el, mert a magyarok ragaszkodnak a régi székely címerhez, hogy Zágonban a régi "horthysta" talapzaton helyeztek el újabban emléktáblát stb., stb. Iliescu elnök kifejtette: közös gondjainkat közösen oldhatjuk csak meg. A közigazgatási törvény szerint a hivatalos államnyelv egyértelműen a román marad - szögezte le, az anyanyelvhasználat engedélyezését pedig úgy kell felfogni, hogy az nyitás az emberek felé. Iliescu elnök végül Hargita megye felé távozott. /B. Kovács András: Iliescu látogatása Háromszéken. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 24./

2001. december 5.

Bihar megye prefektusának tanácsosa, Dan Matea sajtótájékoztatóján bemutatott egy listát, amelyen azok az ingatlanok szerepelnek, amelyeket nem lehet majd visszaszolgáltatni, mivel a Megyei Tanács fennhatósága alatt lévőnek minősülnek. Bihar megyében 92 ilyen épület van, közöttük a nagyváradi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Iskolacsoport épülete, az emlékmúzeumok, a poliklinikák, a kórházak és a félixfürdői rehabilitációs intézetek. - Meglepték a fejlemények, mondta katolikus egyház nevében Fodor József vikárius. "Az ügy azért érdekes, mert az Adyt és a Sagunát egy kormányrendelettel már régebben visszaszolgáltatták. Ezenkívül mint tanácsos is mondom, a Megyei Tanács nem vette leltárába a két ingatlan egyikét sem" - jelentette ki. /Szeghalmi Örs: Visszaadás helyett kártérítés? A katolikus egyházat meglepték a fejlemények. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 5./

2002. március 29.

Sajtóértekezletet tartott Tőkés László királyhágómelléki református püspök, dr. Kovács Béla, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) rektora és Tolnay István, az egyházkerület tanügyi előadótanácsosa. Elsősorban az egyetemmel foglalkoztak, mert a napokban nyilvánosságra jutott: a nagyváradi állami egyetem tanítóképző szakot indít magyarul ősztől. Ugyanakkor a PKE évek óta folytat ilyen képzést, de végzettjeik nem tudnak diplomázni, mert nem kapták meg az akkreditációt. Tőkés püspök bírálta az RMDSZ-t a sikerpropaganda miatt, amikor gondok vannak, a magyar állami egyetem hiánya mellett a máramarosszigeti iskola gondjai, vagy a hajdani nagyváradi református gimnázium (ma: Andrei Saguna) visszaadása, a zilahi Kálvineum sorsa. A tanítóképzősök államvizsgájával kapcsolatban a püspök emlékeztetett: a Babes–Bolyai Egyetem szenátusa előbb megszavazta, majd rövid idő múlva mégis megvonta a PKE diákjaitól e lehetőséget. Tolnay István felolvasta a kolozsvári egyetemtől kapott mindkét értesítést. A Nagyváradon indítandó állami tanítóképzés célja a PKE megszüntetése. A Bihar megyei RMPSZ javaslatára hiánypótlóként hozták létre a szakot, mivel nagyon sok szakképzetlen tanerő volt a megyében. "Az a politikai szándék, hogy kivegyék a kezünkből az ügyet és átadják a Maghiar-féle egyetemnek, amely az elmúlt 10 évben következetesen elzárkózott a magyar nyelvű oktatás ügyétől. Annál furcsább az eset, hogy a megyei RMDSZ javaslatára történt ez, az RMPSZ pedig az egyetemünkön folyó tanítóképzés egyik indítványozója volt. Kifogják vitorlánkól a szelet" - fogalmazott a püspök. Tőkés püspök elmondta: Magyarországról biztos ígéretet kaptak a vizsgával kapcsolatban és nem hagyják magukra a diákokat. Szerinte a román egyetemeken való tagozatosítás miatt egyre kevesebb az esély az állami magyar egyetem létrehozására, a magyar nyelvű oktatás lehetősége tovább szűkül. /(Balla Tünde): A tagozatosítás miatt. Tovább szűkül a magyar nyelvű oktatás esélye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 29./

2002. március 30.

Az 1999/83. számú kormányrendelet alapján két nagyváradi egyházi ingatlant, a jelenlegi Ady Endre Középiskola és az Andrei Saguna Szakközépiskola épületét visszajuttatták egykori tulajdonosainak. A rendeletet eddig nem hajtották végre. Most egy kedvező fordulatról számolt be a Biró Rozália alpolgármester: arról értesítették a nagyváradi Polgármesteri Hivatalt, hogy az Ady Endre Középiskola épületét végérvényesen visszakapta az Orsolya-rend. A kormányhatározat alapján létre kellett hozni egy bizottságot. Ez az ingatlant visszaigénylő intézmény, az önkormányzat és a szakminisztérium képviselőjéből áll. Az Ady Középiskola ügyében az említett bizottság megalakult, megírták a jelentését, amit elküldtek a Polgármesteri Hivatalnak. Ennek alapján visszakapta az épületet az Orsolya-rend. A másik iskolával kapcsolatban az alpolgármester nem tudott új információval szolgálni. /(p. z.): Visszaadták a volt Orsolya zárda épületét. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 30./

2002. június 1.

Nagyváradon rövidesen megkezdi az Andrei Saguna Szakközépiskola épületének részleges kiürítését a nagyváradi tanács és a tanfelügyelőség. Az ingatlant, melyben egykoron a Lorántffy Zsuzsanna Leánygimnázium működött, a 94/2000-es sürgősségi rendelet értelmében visszakerült a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonába, azonban eddig nem tudták birtokba venni az épületet. /Pengő Zoltán: Költözik a Saguna. = Krónika (Kolozsvár), jún. 1./

2002. június 13.

Költözik az Andrei Saguna Szakközépiskola a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületéből Telekkönyveztette a nagyváradi Királyhágómelléki Református Egyházkerület a Lorántffy Zsuzsanna Gimnázium épületét, melyben jelenleg még az Andrei Saguna Szakközépiskola működik. Az erről szóló megállapodást ezen a héten írja alá az egyház, a polgármesteri hivatal, a tanfelügyelőség és az iskola vezetősége, ám az iskola átköltöztetése körüli bonyodalmak miatt akár három év is eltelhet, amíg az épület teljesen felszabadul. A szóbeli megállapodás szerint az épület egy részét őszig felszabadítja az intézmény, és a szóban forgó osztályokat átköltözteti egy másik iskolaépületbe. Tőkés László püspök a helyi lapban azt nyilatkozta, hogy a polgármesterrel és az önkormányzat képviselőivel folytattak megbeszéléseket. "Terepszemlét tartottunk, és azt az ígéretet kaptuk, hogy iskolakezdésig hajlandóak és módjukban áll rendelkezésünkre bocsátani az épület nagyobb szárnyát." Greta Postole, a Saguna Szakközépiskola igazgatója elmondta, egyelőre a kisebbik épületet tudja felszabadítani. /Simon Judit: Három évig is eltarthat a költözködés. = Krónika (Kolozsvár), jún. 13./

2002. július 2.

Az RMDSZ-hez hasonló erős szervezetet kell alakítaniuk a Hargita és Kovászna megyei románoknak - hangzott el a Román Társadalom Civil Fóruma alapszabály-tervezetének sepsiszentgyörgyi megvitatásakor. A Sepsiszentgyörgyön megrendezett hétvégi Andrei Saguna Napokon ismét összegyűltek a Hargita és Kovászna megyei román civil szervezetek képviselői, és folytatták a Román Társadalom Civil Fóruma megalakítási munkálatait. /Farkas Réka: Oltalmat kér a románság. = Krónika (Kolozsvár), júl. 2./

2002. július 25.

Bihar megyében magyar tagozaton szakmát tanulni mindössze egyetlen iskolába, az Andrei Sagunába lehet jelentkezni, 20 helyre. Az Ady Endre Középiskolában /Nagyvárad/ 13 esti tagozatos hely maradt társadalomtudomány szakon. Tanuló hiány van a székelyhídi Petőfi Sándor Középiskolában, 48 betöltetlen helyük maradt, ebből 28 a magyar tagozaton. A nagyszalontai elméleti középiskolában 17 hely maradt. Ismét gondok vannak Váradon a művészeti iskolában meghirdetett magyar osztály beindításával, alig tízen szerepeltek jól a kizáró jellegű vizsgán, azonban csak akkor indulhat be az osztály, ha a 25 jelentkező meglesz a második fordulóban. /(Balla Tünde): Népszerűtlen szakiskolák és felkészítő a pótvizsgára. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 25./

2002. november 19.

Nov. 16-án Nagyváradon jelképesen birtokba vették a Királyhágómelléki Református Egyházkerület tulajdonát képező régi alma matert. A napokban ugyanis újabb épületszárnyat vehetett át az Andrei Saguna püspök nevét viselő szakközépiskolától a református közösség. Tolnay István tanügyi előadótanácsos közölte, hogy 2003 szeptemberéig teljes egészében megkapják az ingatlant, amelynek visszaszolgáltatásáról kormányhatározat döntött. A hatalmas épületben kibővített oktatást terveznek, első osztálytól érettségiig kívánják megszervezni a tanítást. Az épületrészt rossz állapotban, üresen kapták meg, felújítása sokba kerül, az egyházkerület levelében adakozásra szólított fel minden reformátust. A koraősszel megkapott másik épület felújítása elkezdődött. Lelkészeket avattak, utána pedig kiosztották a Pro Partium és a Pro Eclessia díjakat. Kristófi János festőművészt, Várad megfestőjét tüntették ki Pro Partium díjjal és Boros Zoltánt, televíziós munkásságáért. Pro Eclessia díjaban a vámfalui, a nagyszalontai, a borosjenői egyházközség részesült, Orosz Árpád esperes post mortem kapta meg, továbbá az alsóvalkói Sziszik László és Dieter Brandes, a Gustav Adolf Werk szervezet németországi főtitkára, Szekernyés János temesvári író, illetve az Élesdi Gyermek és Ifjúsági Központ. /(Balla Tünde): Birtokba vették a Lorántffy-épületet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 19./

2003. szeptember 13.

Várhatóan utoljára kezdik felemás helyzetben a tanévet a felekezeti iskolák, hiszen az alkotmány módosítása után állami támogatásban is részesülnek. Megoldódni látszik a sepsiszentgyörgyi Református Kollégium évek óta visszatérő igazgatógondja, a Kovászna megyei tanfelügyelőség - az Erdélyi Református Egyházkerület javaslatára - Pethő Mária fizikatanárt nevezte ki az intézmény élére. A református egyház tavaly ősszel felújította a visszakapott iskolaépület park felőli szárnyát, a közeljövőben a fűtésrendszer felújítását tervezik. Pethő Mária, a Református Kollégium frissen kinevezett igazgatója elmondta, hogy alapelve: "Tisztelni és segíteni egymás munkáját!". "Remélem, sikerül harmonikus kapcsolatot kialakítani a két intézmény között. A Bíró Bélával folytatott tárgyalás után még inkább bízom benne, hiszen ennek igényét jelezte a Székely Mikó Kollégium igazgatója is. Közösen kell képviselnünk az intézmények érdekeit, nem egymással ellentétben" - fogalmazta meg a Református Kollégium új igazgatója. A Kolozsvári Református Kollégium épületét a korábbi kormányrendelet értelmében elméletileg visszaszolgáltatták az egyháznak - gyakorlatilag azonban a régi épület földszintjét továbbra is a Gheorghe Sincai Gimnázium használja. Az épület 30-35 százalékát az egyház birtokolja, az udvart pedig kizárólag a Sincai Gimnázium. Kettős ünnepet ülhet idén a nagyváradi Lorántffy Zsuzsanna Református Gimnázium. A Királyhágómelléki Református Egyházkerület iskolája ugyanis a visszaszolgáltatott, félig felújított épületben kezdi a tanévet. A több mint százéves múltra visszatekintő oktatási intézménybe végérvényesen várhatóan jövő ősszel költözhetnek vissza a lorántffys osztályok, amelyek egy része még mindig az egyház által 1993-ban vásárolt ingatlanban működik; a visszaszolgáltatott Lorántffy Gimnáziumban ebben a tanévben még megmarad az Andrei Saguna Szakközépiskola. Az új alkotmány elismeri a felekezeti oktatást. Eszerint az egyházak évente beiskolázási létszámot terjesztenek elő a szaktárcához, és a felekezeti intézmények "világi" profilú osztályokat is indíthatnak, s erre a célra állami támogatást kaphatnak. /Egyházi iskolák - az utolsó szűk esztendő? = Krónika (Kolozsvár), szept. 13./


lapozás: 1-30 | 31-48




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998