udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Sangheli, Andrei

1992. augusztus 19.

Andrei Sangheli moldovai miniszterelnök népes küldöttség élén aug. 18-án Bukarestbe érkezett. Kétnapos látogatása során találkozik Theodor Stolojan miniszterelnökkel és Ion Iliescu elnökkel is. /MTI/

1993. augusztus 4.

Moldova Köztársaságban a parlament aug. 4-én elutasította a FÁK-hoz való csatlakozást, annak ellenére, hogy azt Mircea Snegur elnök, Andrei Sangheli kormányfő támogatta és az elnök 1991-ben Alma Atában aláírta a csatlakozást. A román sajtó örömmel üdvözölte a történteket. Moldovában a csatlakozás-pártiak népszavazás kiírását követelik. /Moldova nem csatlakozik a FÁK-hoz. = Magyar Nemzet, aug. 7./

1993. december 3.

Andrei Sangheli moldovai kormányfő dec. 1-jén Moszkvában tárgyalt, ahol megállapodott a FÁK-tagállamoknak, köztük Moldovának történő hitel folyósításáról. - Chisinauban eredménytelenül záródtak a tiraszpoliakkal kapcsolatos /orosz közvetítéssel folyó/ tárgyalások, mert a Dnyeszteren túliak nem hajlandók felszámolni önhatalmúlag kikiáltott köztársaságukat. /Eredménytelen chisinaui tárgyalások. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 3./

1994. december 14.

Dec. 12-14-e között Markó Béla vezetésével a Moldovai Demokrata Agrárpárt meghívására RMDSZ-küldöttség látogatott a Moldovai Köztársaságba. A küldöttséget fogadta Mircea Snegur köztársasági elnök, Petre Lucinschi, a parlament elnöke és Andrei Sangheli miniszterelnök. Találkoztak a Moldovai Demokrata Agrárpárt vezetőivel, a kisebbségeket is magába foglaló Szocialista Egység frakció vezetőivel és a gagauz kisebbség képviselőivel. /RMDSZ Tájékoztató, 433. sz., dec. 15., Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 16./

1995. február 20.

Román kormányküldöttség utazott febr. 20-án a Moldovai Köztársaságba Vacaroiu miniszterelnök vezetésével, több miniszter elkísérte /külügy-, közlekedési, idegenforgalmi, tudományos kutatás-, ifjúságügyi miniszter/ /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 16./, a fagyossá vált román-moldovai viszonyt akarják felmelegíteni. Mircea Snegur elnök fogadta a román küldöttséget. Snegur egyetértett a két ország "közös kulturális és szellemi térsége" erősítésének szükségességével, de felhívta a figyelmet a keleti piacok újrahódítására. Vacaroiu tárgyalt Andrei Sangheli kormányfővel, Sangheli kijelentette, hogy a moldovai-román kapcsolatok prioritást élveznek. Megállapodtak az alapszerződéssel kapcsolatos tárgyalások felgyorsításában. A napirenden szerepelt az európai szabvány szerinti vasútvonal építése Iasi és Chisinau között. A Moldovai Köztársaságban ugyanis mindmáig az orosz vasúti nyomtávon zajlik a forgalom. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 22./ Vacaroiu azzal magyarázta a gazdasági csere 1994-es 30 százalékos csökkenését, hogy 1993-ban Románia nagyobb kölcsönnel támogatta a moldovai beszerzéseket. Az Evenimentul Zilei szerint Vacaroiu nem leplezte meglepetését, amikor megtudta, hogy Snegur elnök washingtoni látogatását követően katonai szerződést kötött Oroszországgal, amelynek értelmében a felek kölcsönös katonai támogatást nyújtanak egymásnak határaikat ért támadás esetén. /Székely László: Két testvér fagyos kéznyújtása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 23./

1996. július 18.

Az egyik chisinaui románbarát hetilap azt fejtegette, hogy az orosz titkosszolgálat arra törekszik, hogy ellentétet szítson Románia és szomszédai között. Mivel Romániának Jugoszláviát kivéve valamennyi szomszédjával területi vitái voltak vagy vannak, kézenfekvő volna, írta Molnár Gusztáv, hogy a Funart támogató kolozsvári napilapban és a következetesen nyugati orientációjú Demokrata Párt napilapjában egyaránt újraközölt cikk az alapszerződések mihamarabbi aláírását javasolja. A román elemzés ehelyett másfajta magyarázatokkal szolgált. A cikk szerint Magyarország, Ukrajna és Moldova is besétált az oroszok által felállított csapdába. Az oroszok tudták, hogy Románia nem hajlandó aláírni az alapszerződést. Az RMDSZ szélsőséges autonómiatörekvései azt a célt szolgálják, hogy a román "nacionalizmus" és "szélsőjobb" a nyugati közvélemény figyelmébe kerüljön. A moldovai lap szerint Oroszország megegyezett Amerikával, hogy a Molotov-Ribbentrop-paktum következményeit ne lehessen semmisnek nyilvánítani. Minden bizonnyal román titkosszolgálati forrásokból származik ez az elemzés, jelzi a román vezetés pánikhangulatát. - Iliescu elnök moldovai látogatásakor kétségbeesetten agitált az egyesülés lehetőségét elfogadó Mircea Snegur államelnök mellett, akinek politikai bázisa a minimálisra csökkent. Az év végén esedékes moldovai elnökválasztáson minden bizonnyal a Moldova teljes - politikai, kulturális, sőt nyelvi - különállóságát hirdető Andrei Sangheli jelenlegi miniszterelnök lesz az elnök. - Ioan Mircea Pascu védelmi államtitkár szerint Románia állami léte múlik azon, hogy az ország képes lesz-e integrálódni. Nem attól fél, hogy országa kívül maradhat az euroatlanti civilizáció körén, hanem attól: "mit fog jelenteni számunkra, ha azok, akik nem éppen barátaink, integrálódnak, mi pedig kívül maradunk /?!/." A román politikai vezetés - sajnos - visszafelé tekint, értékes időt pazarol el. Óriási szüksége volna a NATO-tagságra, ugyanakkor saját hatalmon maradását tekinti a nyugati integráció egyedüli biztosítékának. /Molnár Gusztáv: Pánik Romániában. = Magyar Narancs, júl. 18./

1996. november 15.

Nov. 17-én elnökválasztás lesz a Moldovai Köztársaságban. A kilenc jelöltből háromnak van komoly esélye. Mircea Snegur jelenlegi államfő a szavazatok 34 %-ára számíthat. Legfőbb ellenfele a miniszterelnök, Andrei Sangheli, akire a szavazóknak az előrejelzés szerint a 30 %-a adja voksát, és akit a baloldali erők támogatnak. A parlament elnöke, Petru Lucinschi 18 %-ra számíthat. Mindhárman a volt kommunista párt központi bizottságának titkárai voltak a szovjet időben. Snegur a gazdaság liberalizálásának és az Európa Tanáccsal való együttműködésnek a híve. Sangheli viszont ellenzi a föld magánkézre adását, a volt szovjet tagköztársaságokkal akar szoros kapcsolatot kiépíteni. A Dnyeszteren túli területen élő orosz nemzetiségű lakosság nem hajlandó részt venni a szavazásban. Az orosz katonai erők továbbra is ott állomásoznak, ezt éppen a napokban erősítette meg a Duma. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

1996. november 19.

A Moldovai Köztársaság jelenlegi elnöke, Mircea Snegur szerezte meg a legtöbb szavazatot /38,75 %/ az elnökválasztás első fordulójában, a második helyen Petru Lucinschi parlament elnök végzett /27,67 %/, a harmadik - meglepetésre - Vladimir Voronyin kommunista jelölt /10,24 %/, míg a negyedik az esélyesnek tartott Andrei Sangheli miniszterelnök 9,44 %-kal. A második fordulót dec. 1-jén tartják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 25., Új Magyarország, nov. 19./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998