udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stratan, Andrei

2007. március 9.

A moldovai kormány azzal vádolta meg Romániát, hogy nemzetbiztonságát és stabilitását veszélyezteti azzal, hogy több mint 4 millió lakosa jelentős részének tömegesen ad állampolgárságot és az Európai Unióba (EU) érvényes útlevelet. Eddig mintegy 800 ezer moldovai – a lakosság mintegy 20 százaléka – kért román állampolgárságot, és Traian Basescu román elnök sürgette a hatóságokat, hogy gyorsítsák fel az eljárást az igények mielőbbi kielégítése érdekében. A Moldovai Köztársaság lakosainak egynegyede máris külföldön vállalt munkát, a hazautalt pénz sok családnak az egyetlen jövedelemforrása. Románia, ahol több területen munkaerőhiány van, a határain kívül élő román nemzetiségűeket szeretné átcsábítani a munkaerőpiacára. Az EU-hoz történt csatlakozással Bukarest vízumkényszert vezetett be a moldovai állampolgárok vonatkozásában, de ezzel egy időben megígérte, hogy könnyíti a román állampolgárság megszerzését azon moldovai állampolgárok számára, akik – vagy akiknek felmenői – 1918 és 1940 között román fennhatóság alatt éltek. A román állampolgárságot kérelmező moldovánok száma robbanásszerűen megnőtt Románia január 1-jei uniós csatlakozása előtt. A román külügyminisztérium nem kívánt véleményt nyilvánítani az ügyről. Andrei Stratan, a Moldovai Köztársaság külügyminisztere azt nyilatkozta, hogy a történtek után Kisinyovnak már nem áll szándékában megnyitni a tervezett két román konzulátust Baltiban és Cahulban. /Nem akarnak román konzulátust Moldovába. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 9./

2007. december 24.

Újabb diplomáciai szóváltásba torkollott a Moldovai Köztársaság és Románia között az elmúlt hónapokban egyre feszültebbé váló viszony. Chisinau tiltakozását ezúttal az váltotta ki, hogy a hét végén Adrian Cioroianu román külügyminiszter részt vett a moldovai fővárosban az új román konzulátus avatóján, de elmulasztott kétoldalú találkozót kezdeményezni a helyi illetékesekkel. Cioroianu az újabb konfliktus nyomán párbeszédre hívta moldovai kollégáját, Andrei Stratant, egyúttal beismerte, hogy ellentétes az udvariasság és a diplomácia szabályaival, hogy a konzulátus avatójára nem hívtak meg egyetlen moldovai illetékest sem. Traian Basescu államfő kijelentette, megtörténhet, hogy a kommunizmust elítélő tavalyi nyilatkozatához hasonlóan a parlamentben nyilvánosan ítéli majd el az 1939. augusztus 23-án megkötött Molotov–Ribbentrop-paktumot is, amelynek nyomán a Szovjetunió megszállta a mai Moldovai Köztársaság területét. A moldáv–román viszony kapcsán leszögezte, Bukarest nem Vladimir Voronin moldáv államfő vagy a Moldovai Kommunista Párt számára kíván megoldásokat kidolgozni, hanem a szomszédos országban élő négy és fél millió román számára. Az államfő szerint az európai politikusok zöme úgy véli, a két országban élő családokat olyan paktum miatt választja el a Prut folyó, amelynek semmi köze a mai tényekhez. /Balogh Levente: Újabb diplomáciai baki. = Krónika (Kolozsvár), dec. 24./

2008. április 18.

Romániának és a Moldovai Köztársaságnak a kishatárforgalmi egyezménnyel egy időben alá kell írniuk a határegyezményt is, mivel a két dokumentum szoros kapcsolatban áll egymással – foglalt állást Andrei Stratan moldovai külügyminiszter. Ez eloszlatná azt a benyomást, hogy Bukarest nem ismeri el a szuverén Moldovai Köztársaságot. Sratan szerint a kormány jogi hátteret kíván teremteni a Romániával fennálló viszonyban. Traian Basescu államfő kijelentette: a határegyezmény aláírása nem jelent prioritást a román állam számára. Románia a Szovjetunió felbomlása után elismerte a Moldovai Köztársaság függetlenségét, így nem indokolt a határegyezmény aláírása. /Chisina türelmetlen. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998