udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Todea, Andrei

2005. március 16.

Zilahon a főtéri Wesselényi szobornál kezdődtek az ünnepi megemlékezések március 15-én. Seres Dénes, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke két nyelven is elmondta üdvözlő szavait, majd felolvasták Markó Béla üzenetét, Gémesi Ferenc külügyi államtitkár pedig tolmácsolta a magyar miniszterelnök üzenetét. A közönséget köszöntötte Andrei Todea prefektus, aki magyarul is szólt néhány szót. A magyar konzulátus képviselői és a megye vezetői ezután Szilágynagyfaluban ünnepeltek együtt a helyi közösséggel. Délután Zilahon a Szakszervezetek Művelődési Ház nagytermében ünnepi műsoron vettek részt a zilahiak. Szilágysomlyón fáklyás felvonulással indultak a református templomba, ahol az ünnepi istentisztelet után koszorúzás következett a templom udvarán. Szilágycsehben délután Fábián Dániel honvédtiszt – későbbi szilágycsehi lelkész és esperes – emléktáblájánál kezdődött a megemlékezés. /Józsa László: Forgalomelterelés a márciusi ünnepség miatt. Magyarul is beszélt Andrei Todea prefektus. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2006. március 15.

A nemzeti ünnep emelkedett hangulatában avatták fel március 14-én Szilágynagyfalu legújabb büszkeségét: Arany János mellszobrát, Lőrincz Lehel kolozsvári szobrászművész alkotását. Megjelent Cseh Áron kolozsvári főkonzul és Markó Béla RMDSZ elnök is. Seres Dénes Szilágy megyei képviselő az emlékjelek állításának jelentőségéről szólt. Arany János a mi lelkünkből lelkedzett költő, magyarságunk egyik leghívebb kifejezője – mondotta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. Andrei Todea, Szilágy megyei prefektus beszédében a kultúra egyetemességéről szólt, végül magyar nyelven is köszöntötte a jelenlévőket március 15-e alkalmából. /F. I.: Emlékezés a közös megmaradás jegyében. Arany János-szobrot avattak Szilágynagyfaluban. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2007. március 16.

Az RMDSZ március 15-i erdélyi központi rendezvényén, Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál több mint kétezerötszázan emlékeztek meg az 1848–49-es szabadságharc hőseiről. Az ünneplő gyülekezetet Seres Dénes képviselő, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének elnöke köszöntötte. A rendezvényen Szilágy megye prefektusa, a megyei tanács elnöke, alelnökei, Zilah polgármestere, alpolgármesterei, az RMDSZ területi szervezeteinek vezetői, illetve parlamenti képviselői, a román pártok helyi képviselői és az egyházak vezetői is jelen voltak. Markó Béla, az RMDSZ elnöke beszédében kijelentette: „Itt az ideje a Kárpát-medencében egy új kiegyezésnek a magyarok között Magyarországon és Romániában is, de elsősorban a nemzetek között. ” Markó szerint „az a megalkuvó, aki nem próbál kezet nyújtani a másik nemzetnek, aki nem kezdeményez párbeszédet, aki nem bízik abban, hogy meg tudjuk érteni egymást a Kárpát-medencében. ” Magyarországot az ünnepségen Terényi János bukaresti nagykövet és Cseh Áron kolozsvári magyar főkonzul képviselte. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök üzenetét Terényi János tolmácsolta, Andrei Todea prefektus felolvasta Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök köszöntő levelét. Az ünnepség a Wesselényi-szobor megkoszorúzásával zárult. /Borbély Tamás, Papp Annamária: Markó: Eljött az ideje egy új kiegyezésnek. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 16./

2007. szeptember 28.

Sajátos tiltakozási módszert választottak a Szilágy megyei Diósad lakói, miután a megyei tanfelügyelőség úgy döntött, gyereklétszám miatt bezárja az 1–8. osztályos magyar általános iskola kapuit. A községi iskolában tanuló húsz diáknak a településtől 6 kilométerre fekvő Goroszlón kellene elkezdenie az új tanévet, azonban a szülők nem engedik a gyerekeiket iskolába az önkormányzat által biztosított kisbusszal. Tiltakozásukat Haraklány községközpont tanácstestületének két RMDSZ-es diósadi képviselője is támogatja. Andrei Todea Szilágy megyei prefektus elfogadhatatlannak tartja a diósadiak tiltakozását. Baczó András tanácsos elfogadhatatlannak tartja, hogy a gyereklétszámra hivatkozva újabb magyar iskolát zárnak be. „Miért járjanak a gyerekeink a szomszéd településre, amikor nálunk is van iskola? Szilágy megyében kilenc általános iskolát szüntettek meg, nekünk a mi magyar iskolánk fáj” – szögezte le a tanácsos, aki pontosította A diósadiak tiltakozása ellen foglalt állást Deák László, az RMDSZ Szilágy megyei szervezetének ügyvezető elnöke is. /Gyergyai Csaba: Bezárták a diósadiak magyar iskoláját. = Krónika (Kolozsvár), szept. 28./

2007. október 8.

Zilahon a 6-os Számú Iskolában taníttatnák inkább gyermekeiket a diósadi szülők, mintsem a szomszédos Goroszlón – ez volt az egyik következtetése annak a megbeszélésnek, amelyen Andrei Todea, Szilágy megye prefektusa is részt vett. A diákok Zilahra ingázását a szülők állják majd. Bár Goroszlóra ingyenes iskolabuszt bocsátottak volna a diákok rendelkezésére, a szülők választása mégis a megyeszékhelyre esett. A döntés nyomán a goroszlói iskola nehéz helyzetbe került, elképzelhető, hogy a diósadi diákok távozása miatt tanárokat kell elbocsátani, s az osztályok összevonása sem zárható ki. Diósadon ebben a tanévben nem indítottak osztályokat az 5–8. -os magyar gyermekek számára, ezt az alacsony létszámmal indokolták. A megbeszélésen arról is döntöttek, hogy Diósadon ezután is biztosítják az óvodások és az alsó tagozatos gyermekek számára a magyar nyelvű képzést. /Püsök Annamária: Zilahon tanulnának a diósadi diákok. = Krónika (Kolozsvár), okt. 8./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998