udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Merkel, Angela

2006. november 3.

Angela Merkel német kancellár november 2-án Berlinben arról tájékoztatta Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnököt: felkérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy a testület decemberben még egyszer vizsgálja meg a Románia és Bulgária által vállalt feladatok teljesítését. Angela Merkel a Bukarest által vállalt ígéretek teljesítéséhez kötötte Románia európai uniós csatlakozásának támogatását. Hasonlóan foglalt állást az elmúlt héten a német parlament, a Bundestag is, ratifikálva Bukarest és Szófia uniós csatlakozását. /Cseke Péter Tamás: Merkel szankciókkal fenyeget. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 3./

2007. május 21.

Május 18-19-én tartotta kongresszusát a Fidesz, Orbán Viktort megerősítették elnöki tisztségében. Kövér László, a párt választmányának elnöke az ország morális, gazdasági és politikai válságáról beszélt, s úgy vélte, ezért egy „abnormális, szélsőségesen gátlástalan és kapzsi klikk” tehető felelőssé. Joseph Daul, az Európai Parlament néppárti frakciójának vezetője, aki egyben Nicolas Sarkozy francia elnök üdvözletét tolmácsolta, azt mondta: Európának olyan politikusokra van szüksége, mint Orbán Viktor, Nicolas Sarkozy és Angela Merkel német kancellár. A kongresszuson részt vevő Wilfried Martens, az Európai Néppárt elnöke bírálta a magyar kormány „különutas” politikáját Oroszország irányába, ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy Orbán megújítja a politikai életet. Ehhez azonban az kell, hogy visszakerüljön a hatalomba – tette hozzá a Néppárt elnöke. A szavazás ideje alatt Tőkés László Királyhágó-melléki református püspök is felszólalt. /Lokodi Imre: Fidesz-nagygyűlés – marad Orbán. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 21./ Új politika megalkotására van szükség Magyarországon Orbán Viktor, a Fidesz újraválasztott elnöke szerint. Kósa Lajos úgy fogalmazott, hogy „Kádár János itt van közöttünk, és napjainkban posztkádári Magyarországon élünk, ahol nem polgári, hanem szocialista demokrácia van”. Varga Mihály szerint ma Magyarországon tudatosan folyik az állam lerombolása, az államigazgatás szétverése. Semjén Zsolt, a KDNP elnöke úgy vélte, Magyarország csak attól a frakciószövetségtől remélhet megoldást a mai helyzetre, amelyet a Fidesz-KDNP alkot. Tőkés László püspök arról beszélt, hogy a magyar állam nemhogy határokon átívelő nemzetpolitikát, de még korlátozott nemzeti állampolitikát sem képvisel. „Nemzetünk a saját országában pusztul”, saját magyar államunk nem védi, nem képviseli, nem érvényesíti az elvárható mértékben nemzeti érdekeinket – mondta Tőkés, aki ellenpéldaként Romániát és Szlovákiát említette. Lezsák Sándor, a Fidesszel szövetséges Nemzeti Fórum elnöke bejelentette: új lakiteleki nyilatkozat megalkotására készülnek, amelyet az eredeti dokumentum aláírásának huszadik évfordulóján fogadhatnak el. /Vezér maradt Orbán Viktor. = Krónika (Kolozsvár), máj. 21./

2007. augusztus 22.

Az az igazság, hogy én mélyen ellenzem, hogy itt van. Szerintem ez a Parlament a köztársaság Parlamentje, és nem jó a királyság jelképét idehozni. A jobboldali konzervatív kormány döntött így, Orbán miniszterelnök úr – e szavakkal mutatta be a Szent Koronát Gyurcsány Ferenc a Parlament kupolatermében az egynapos látogatáson tartózkodó Angela Merkel német kancellárnak. /Különös tárlatvezetés Merkelnek. = Magyar Nemzet, aug. 22./

2008. április 3.

Bukarestben április 2-án megkezdődött a NATO csúcsértekezlete, a küldöttségek tagjait fogadáson látta vendégül Traian Basescu államfő és Calin Popescu Tariceanu miniszterelnök. Bukarestbe érkezett Angela Merkel német kancellár, Gordon Brown angol miniszterelnök és Nicholas Sarkozy francia elnök is. A tengerparti Neptunon Bush–Basescu találkozóra került sor. A két államfő munkaebédje alkalmával a NATO-csúcs napirendjén szereplő kérdések mellett érintették többek közt a vízumkötelezettség eltörlését. A rendőrség NATO-ellenes tüntetést szervező fiatalokra csapott le Bukarestben, a lengyel, német és román állampolgárságú tüntetőket kihallgatják. /Bukarestben megkezdődött a NATO csúcsértekezlete. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George W. Bush bukaresti beszédében a tavaly Afganisztánban elhunyt Aurel Marcu román katona emléke előtt tisztelgett. /Bush. Aurel Marcu emléke előtt tisztelgett George W. Bush. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./ George Bush amerikai elnök Neptunba indult, ahol a tengerparti protokollvillában Traian Basescu elnökkel találkozott. A megbeszélés utáni közös sajtóértekezleten a két államfő kifejtette: túl kell lépni a hidegháborús szemléleten, össze kell fogni a fenyegetések ellen, a NATO bővítése az általános biztonságot szolgálja. Mindezzel a román fél is egyetért – derült ki Basescu elnök felszólalásából. Bush hangsúlyozta: Romániának vezető szerepet kell betöltenie a Fekete-tenger térségében. Ebben a körzetben olyan veszélyekkel kell szembenézni, mint amilyen a drog-, a fegyver- és az emberkereskedelem. Bush dicsérő szavakkal illette Románia gazdasági fejlődését. Basescu köszönetet mondott az Egyesült Államoknak, amiért kötelezettséget vállal a Fekete-tengeri térség biztonságának védelméért. /Bush–Basescu találkozó Neptunon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./

2009. szeptember 1.

Kereken hetven évvel ezelőtt, 1939. szeptember elsején, amikor Németország támadást indított Lengyelország ellen, elkezdődött a második világháború. Közel hat évig tartó harcok során sikerült megsemmisíteni az egyik gonoszt, a nácizmus. Ikertestvére, a kommunizmust viszont nem, ami további félévszázad szörnyűséget jelentett a rabszolgasorsba taszított Közép- és Kelet-Európa számára. Európa arculata gyökeresen megváltozott a háborúban, illetve az azt követő „rendezés” során: a történelem legnagyobb népirtása, illetve etnikai tisztogatása nyomán milliós nagyságrendű népcsoportok tűntek el szülőföldjükről, a határokat erőszakosan átrajzolták, Európát önkényesen ketté szakították. A németek szembenéztek múltjuk sötét periódusával. Bocsánatot kértek, nyíltan elismerik bűnüket, ahogy a minap Angela Merkel kancellár tette. Szögesen ellentétes viszont a másik szörnyeteg, a kommunizmus hazájának viszonya a múlthoz: Moszkva nem mondott le hatalmi vágyairól, nem mutat olyan hajlandóságot az önvizsgálatra. Sőt, egykori áldozatai ellen emel vádakat. Medvegyev orosz elnök például náci szimpátiával vádolta a balti országokat és Ukrajnát. Putyin kormányfő pedig a kelet-európaiak állítólagos „történelemhamisítását” ítélte el. „Történelemhamisítás” alatt Moszkva természetesen azt érti, ha a kelet-európai országok megszállásnak, leigázásnak, s nem felszabadításnak tekintik a Vörös Hadsereg bevonulását. Ahova a Szovjetunió, a Vörös Hadsereg eljutott, ott népirtás és mértéktelen pusztítás volt. Ismeretes, hogy 1940-ben, a katyini tömegmészárlásoknál a lengyel nép krémje-java vesztette életét a KGB gyilkosai kezében. 1945-ben Sztálin megcsonkította Lengyelországot, elcsatolták keleti felét, beleértve a lengyel nemzeti szentélynek tartott Lemberget városát is (lengyelül Lwów, ma Lviv Ukrajnában), etnikai tisztogatás révén, pedig több millió lengyelt űzték el őseik szülőföldjéről, az elcsatolt keleti területekről. Ráadásként rájuk erőszakolták a kommunizmust. /Chirmiciu András: Viharos történelem. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 1./

2009. november 9.

Nemcsak Európa, hanem az egész világ Németországgal ünnepli november 9-án a hírhedt, 1961-ben épült, 28 éven keresztül megosztó berlini fal leomlásának 20. évfordulóját. A fal leomlásában döntő szerepe volt az akkori keletnémet ellenzéki mozgalmaknak, az 1989-ben rendszeressé vált hétfői tüntetéseknek, a lipcseieknek, a drezdaiaknak és a berlinieknek, meghátrálásra kényszerítették az egykori kommunista rezsimet, Erich Honeckert, Egon Krenzt és a többieket. Mindehhez szükség volt az akkori Szovjetunió és az Egyesült Államok támogatására, Mihail Gorbacsov híres „glasznoszty és peresztrojka” politikájára, és szükség volt a lengyel Szolidaritásra, Lech Walesára, továbbá a vasfüggöny magyarországi lebontására és a szeptemberi, keletnémetek tízezreinek Nyugatra történő kiutazását lehetővé tévő határnyitásra. Ugyanúgy szükség volt Helmut Kohl kamcellárra és Hans-Dietrich Genscherre, akik felismerték, hogy a fal leomlása történelmi lehetőséget nyitott a német egység helyreállítására, ami 1990. október 3-án valósult meg. Helytálló az egykori NDK-ban felnőtt első keletnémet kancellár, Angela Merkel azon kijelentése, amely szerint 1989. november 9-e az újkori német történelem legboldogabb napja volt. /Berlini fal: Németországgal ünnepel a világ. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 9./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998