udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 27 találat lapozás: 1-27
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Stanciu, Anghel

1998. február 4.

Febr. 4-én Bukarestbe érkezett Max van der Stoel, az EBESZ kisebbségi főbiztosa, először George Pruteanuval, a szenátus oktatási bizottságának elnökével, továbbá Anghel Stanciuval, a képviselőház tanügyi bizottsága vezetőjével tárgyalt, majd Andrei Marga tanügyi miniszter fogadta a vendéget. A megbeszélések után az EBESZ főmegbízottja elmondta: több éve rendszeresen felkeresi Romániát, hogy figyelemmel kövesse az etnikumközi - azaz a román többség és a kisebbségek közötti - viszony alakulását. Max van der Stoel közölte, hogy Pruteanuval folytatott megbeszélésén a romániai magyar nyelvű egyetem létesítéséről, a földrajz és a történelem román nyelvű oktatásának problémájáról volt szó. Prutenau kifejtette: a nemzetközi egyezmények nem tartalmaznak olyan előírást, hogy a román kormánynak kellene finanszíroznia egy magyar nyelvű egyetemet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

1998. július 10.

Harmincöt román egyetem képviselői Radu Vasile miniszterelnökhöz címzett nyílt levélben tiltakoztak a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem 165 magyar tanárának és oktatójának a napokban - szintén a kormányfőhöz intézett levél formájában - közzétett terve ellen - jelentette júl. 10-én a Rompres. A terv hat magyar nyelvű kar létesítését szorgalmazza a "multikulturális" intézmény keretében addig is, amíg létre nem jön a romániai magyar egyetem. A román hírügynökség beszámolt arról, hogy a képviselőház oktatási bizottsága ugyancsak a kormányfőhöz intézett levélben kifogásolta az elgondolást. A bizottság elnöke Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt tagja, aki szerint a kolozsvári magyar egyetemi oktatók "etnikai szeparatizmust" hirdetnek, amely kirekeszti a magyar kisebbséget az ország gazdasági, társadalmi és politikai életéből. /MTI, Szabadság (Kolozsvár), júl. 13./

1998. szeptember 8.

A képviselőház oktatási szakbizottságának elnöke, Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt képviselője Radu Vasile kormányfőhöz intézett nyílt levelében kérte, szüntessék be az önálló magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló bizottságot, és érvénytelenítsék ennek működését szabályozó 375/1998-as kormányrendeletet. A képviselő szerint a kormányrendelet ellentétes a felsőoktatási intézmények akkreditációjára vonatkozó törvénnyel. Nem kevésbé negatív az ellenzéki pártok álláspontja sem: a Stirea Ion Iliescunak, az RTDP elnökének Szilágysomlyón tett kijelentését idézi, mely szerint "nem tudja elfogadni az abszurd szélsőségességet, amely az enklavizálást, a szeparatizmust szorgalmazza". Pártja nevében Iliescu még arra szólítja fel a kormányt, hogy "ne tegye lehetővé az RMDSZ számára a nemzet- és románellenes politika továbbfolytatását, és utasítsa el a magyar kormány általi román belügyekbe való beavatkozást is" /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 8./

1998. szeptember 11.

A képviselőház oktatási szakbizottságának tagjai szept. 9-i ülésükön elítélték a bizottság elnökét, Anghel Stanciu nagy-románia párti képviselőt, mivel a bizottság nevében levelet küldött Radu Vasile kormányfőnek a magyar tannyelvű felsőfokú oktatás elutasítására vonatkozó múlt heti döntésükkel kapcsolatban. Stanciu levelében javasolta az önálló magyar egyetem létesítésének tanulmányozására létrehozott bizottság megszüntetését. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság alelnöke kifogásolta, hogy Stanciu a levél tartalmáról előzőleg nem konzultált a bizottság többi tagjával. A Mediafax szerint Radu Vasile kormányfőnek nem áll szándékában felfüggeszteni a magyar egyetem létrehozásának módozatait vizsgáló kormánybizottságot, hanem megvárja a jelentést. A kormányfő kérni fogja a parlamenti tanügyi bizottságot a felsőfokú oktatási intézmények alapítását szabályozó 123-as szakasz felülbírálását. /Döntése felülbírálására kéri Vasile a tanügyi bizottságot. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 11./

1998. szeptember 16.

A képviselőház tanügyi bizottságának kormánypárti tagjai a koalíciós pártvezetők utasítására beleegyeztek a sürgősségi kormányrendelet 123. cikkelyének újratárgyalásába. Az említett cikkely a magyar nyelvű csoportok, kollégiumok, szakok létesítésének a szabadságára vonatkozik. Virgil Petrescu parasztpárti bizottsági tag szerint az említett cikkelyre akkor térnek ismét vissza, ha az összes többivel végeztek. Anghel Stanciu, a bizottság nagy-romániás elnöke azonban kijelentette: tiltakozott mindenféle megszavazott szakasz újratárgyalása ellen. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 16./

1998. október 1.

A Romániai Emberi Jogokért - Helsinki Bizottság (APADOR-CH), a kolozsvári Interetnikus Párbeszéd, a Pro Demokrácia Egyesület, a LADO Emberjogi Liga, a Pro Európa Liga, a Project on Ethnic Relations (PER), és az Emberi Jogok Független Romániai Társasága (SIRDO) nevű emberjogi szervezetek Anghel Stanciu képviselőhöz, a képviselőház oktatási szakbizottsága elnökének intézett levelükben elégedetlenségüket fejezték ki az általa vezetett szakbizottságnak, a 123. számú, a kisebbségi oktatásra vonatkozó cikkely megszorító megfogalmazása ellen. A felsorolt szervezetek felhívták a képviselő figyelmét, hogy ezzel a megfogalmazással drasztikusan csökkentik a Romániában létező kisebbségi jogokat. Ezért a fenti emberjogi szervezetek kérik az oktatási szakbizottság elnökét, hogy a képviselőház oktatási bizottságában kezdeményezze a 123. számú, a nemzeti kisebbségek nyelvén való felsőoktatásról szóló cikkelyt, és az alkotmány elveinek és betűjének, valamint a Románia által is aláírt nemzetközi egyezmény szellemében fogadják el azt. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1., Népújság (Marosvásárhely), okt. 1./

1998. október 7.

A képviselőház állandó bürója tudomásul vette, de nem hozott döntést az RMDSZ ama kéréséről, amelynek értelmében a szövetség Anghel Stanciunak, a tanügyi bizottság elnökének magatartása ellen tiltakozott. Mint ismeretes, Stanciu megtagadta, hogy a bizottság újra megvitassa az oktatási törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az egyetemalapításra vonatkozó cikkelyét. Stanciu azzal az indokkal utasította vissza a négy koalíciós pártvezér aláírása által szentesített dokumentumot, amelyben az említett passzus újratárgyalását sürgették, hogy a folyamodványról hiányzott az illető pártok pecsétje. Andrei Marga tanügyminiszter szerint bármely politikai pártnak jogában áll valamely tárcavezető tisztségéből való felfüggesztését kérni, így az RMDSZ-nek is. Marga ismételten kijelentette: még miniszteri tisztségének a kockáztatásával sem hajlandó megmásítani véleményét, és továbbra is a multikulturális felsőfokú intézmények mellett foglal állást. /Marga nem hajlandó feladni nézeteit. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1998. október 21.

Okt. 21-én tárgyalta a képviselőházi oktatási szakbizottság a vallásoktatás szabályozását. A vitára meghívták a romániai történelmi egyházak vezetőit. A képviselők indulatos kitörésekkel elutasították azt, hogy oktatási intézmények egyházi iskolák legyenek és állami támogatásban részesüljenek. Petre Turlea képviselő kijelentette, hogy az államosított magyar egyházi iskolák mind a román államot illetik, a magyarság egyetlen ingatlanra sem támaszthat jogot. Nemcsak az ellenzékiek voltak elutasítóak, egyenesen a Demokrata Párt képviselője terjesztette be azt a módosító indítványt, hogy egyházi iskolák csak magániskolák lehetnek és ezt a bizottság megszavazta. Anghel Stanciu /Nagy Románia Párt/ bizottsági elnök keresztülvitte azt az indítványt, hogy a multikulturális egyetem oktatási nyelve román, a világnyelvek és a kisebbségek nyelve. Ezt a magyarellenes indítványt is megszavazták. /Béres Katalin: A Képviselőház Oktatási Bizottságában kisemmizték a templomot s az iskolát... = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./ Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek elmondta: az egyházak képviselőinek jelenlétére azért volt szükség, hogy ország-világ előtt elmondhassák, nem az egyházak háta mögött döntöttek. Bántó volt azt hallani, nyilatkozta az érsek, hogy a felekezeti iskola az egységes román állam megosztását jelentené. "Az ortodox román képviselők nem a katolikus, a református, az evangélikus iskola, hanem a kisebbségek nyelvén működő tanintézetek ellen szavaztak. /Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek exkluzív nyilatkozata. = Brassói Lapok (Brassó), okt. 30./

1998. december 2.

A képviselőház állandó bürójának dec. 2-i határozata értelmében a nemzeti közösségek nyelvén oktató felsőfokú tanintézetek alapításáról dönteni hivatott egyeztető bizottságban öt koalíciós párti és két ellenzéki képviselő vesz részt: két-két parasztpárti és RTDP-s, valamint egy-egy demokrata párti, liberális és RMDSZ-es képviselő. A parlamenti frakciók hamarosan kinevezik jelöltjeiket. A szenátorok közül szintén heten vesznek részt a bizottságban, de ennek a csoportnak az összetételéről még nem született döntés. Az egyeztető bizottság összetételének döntő szerepe lehet az önálló állami tanintézetek létesítését szavatoló jog számunkra kedvező elbírálását illetően. A képviselőház és a szenátus közti egyeztetést az váltotta ki, hogy a képviselőház eltörölte a tanügyi törvényt módosító 36-os sürgősségi kormányrendeletnek az anyanyelvi felsőfokú tanintézetek létesítését szavatoló sokat vitatott bekezdését, és semmiféle más szövegváltozatot nem állapított meg. Az állandó büró döntése értelmében tehát a Nagy Románia Párt (NRP), a Román Nemzeti Egységpárt (RNEP) és a Román Szociáldemokrata Párt (RSZDP) képviselőházi frakciója részéről senki nem lesz jelen a bizottságban. Így Anghel Stanciu képviselő, az oktatási szakbizottság nagy-romániás elnöke sem vehet részt a bizottság munkálatain. Az NRP képviselőházi frakciója már jelezte is, hogy ez ügyben tiltakozást juttat el a képviselőház állandó bürójához. Stanciu rámutatott: az NRP-t sokkal inkább megillette volna egy hely az egyeztető bizottságban, mint a Nemzeti Liberális Pártot. Szerinte teljesen világos, hogy a koalíció azzal a szándékkal állította félre őt, az oktatási szakbizottság elnökét, hogy tiszteletben tartsa az RMDSZ-nek tett ígéreteit. Az ellenzéki politikus továbbá hangsúlyozta: ragaszkodik az egyeztető bizottság összetételének négy per hármas számarányához, mert különben az ellenzék csak "szimbolikusan" vehet részt a bizottság ülésén. Ha az NRP végül mégis kimaradna a bizottságból, Stanciu jelenléte "formális" lenne. A házszabály értelmében ugyanis az egyeztető bizottságot a képviselőház oktatási bizottságának elnöke, tehát Anghel Stanciu kell hogy összehívja, mivel a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet utoljára a képviselőházban vitatták meg. Nemzeti Liberális Párt parasztpárti képviselő a Mediafaxnak azt nyilatkozta, hogy nem kötelező az összes parlamenti csoport jelenléte az egyeztető bizottságban, mivel a helyek elosztása a különféle parlamenti csoportok nagysága, a képviselők száma szerint történik. /Koalíciós többségű egyeztető bizottság. Az NRP-t, RSZDP-t és RNEP-et senki sem képviseli. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 4./

1999. július 3.

Az új oktatási törvény elfogadása elleni tiltakozásaként júl. 2-án lemondott a képviselőház oktatási bizottságának elnöki tisztéről Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt (PRM) képviselője. Stanciu a közszolgálati rádió által hosszan idézett nyilatkozatában kifejtette: így kívánt "riadót fújni azok ellen, akik azt hiszik, játékot űzhetnek az állam hivatalos nyelvével, az egységes román nemzetállam jogállásával". Stanciu szerint a most elfogadott törvény a magyar nyelvet Románia második hivatalos nyelvévé teszi. A tervezett Petőfi-Schiller magyar-német multikulturális egyetem pedig "a hungarizmus és Nagy-Magyarország propagálásának a fészkévé fog válni". - A Nagy Románia Párt főtitkára, Gheorghe Funar kolozsvári polgármester kiátkozta azokat a törvényhozókat, akik megszavazták az oktatási törvényt. "Legyen átkozott mindörökre azoknak a neve, akik a román nyelv, a román nemzet és Románia érdekei ellen szavaztak" - írta a sajtónak eljuttatott átkában a PRM főtitkára. /Felpörög a nacionalista hisztéria. Főtitkári átok. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 3./

2000. szeptember 21.

A Bákó megyei románok elmagyarosításának veszélyére hívta fel Mugur Isarescu kormányfő figyelmét szept. 20-án Anghel Stanciu, a Nagy-Románia Párt alelnöke, a képviselőház oktatásügyi bizottságának elnöke. A nacionalista politikus szerint a Moldvai Csángó Magyar Szövetség vezetői, nevezetesen Duma András, Istók György és a két Csicsó András (apa és fia) Klézsén és a környező településeken 1991-től folyamatosan nyomást gyakorolnak a román nemzetiségű lakosokra, félremagyarázva a történelmet és a vallási hovatartozást. Stanciu arra figyelmezteti Isarescut, hogy a csángók elmagyarosítását morálisan és anyagilag az RMDSZ és a magyarországi kormány támogatja. /A csángók magyarosításától tart a PRM. = Krónika (Kolozsvár), szept. 21./

2000. szeptember 22.

Kötő József oktatásügyi minisztériumi államtitkár lemondását követelte Anghel Stanciu /Nagy-Románia Párt/ képviselő, a képviselőház tanügyi bizottságának elnöke, aki Mugur Isarescu miniszterelnök közbelépését is kérte. Stanciu szerint Kötő megszegte a tanügyi törvény előírásait, és "az etnikai alapon történő megkülönböztetést támogatja". Stanciu kijelentette, Kötő József kezdeményezésére parancsot adtak ki, hogy a magyar nyelv tanítását kérő klézsei csángó szülők hamis névjegyzékét állítsák ki. Stanciu szerint az 1992-es népszámlálás alapján a Bákó megyei Klézse község nemzetiségi megoszlása a következő: a 6702 lakosból 6385-en vallották magukat románnak, 11-en magyarnak, 305-en csángónak, ami pedig az anyanyelvet illeti, 6516 személy anyanyelve a román, 15 személyé a magyar, 171-en pedig más nyelvet tartottak anyanyelvüknek. "A Magyar Csángószövetség terrorizálja a lakosságot, és kényszeríti a románokat, hogy magyarnak vallják magukat, az RMDSZ és a magyar kormány pedig különböző segélyeket folyósít a szövetségnek, amivel a listákra való iratkozásra csábítja a románokat" - állította Stanciu, aki szerint Duma András, ifj. és id. Csicsó Antal, valamint Istók György "a csángók eredetét tükröző történelmi igazság elferdítésére törekednek." A képviselő kérte az Andrei Marga által kibocsátott 2000/3113-as rendelet semmisnek nyilvánítását, és egy 669 klézsei csángó aláírásával ellátott beadványra hivatkozott, amelyben ezek a magyar kormány és az RMDSZ részéről történő nyomás gyakorlására panaszkodnak. - Kötő József a Szabadságnak elmondta, Anghel Stanciu akciója szervesen kapcsolódik az oktatásügyi minisztérium Bákó megyébe kiszállt bizottságának botrányos megfenyegetéséhez. Az államtitkár kijelentette, minden fenyegetés, nyomás ellenére kitart amellett, hogy a csángók gyakorolhassák az alkotmány és a tanügyi törvény garantálta jogukat, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. "Nem kívánunk történelmi vitába bocsátkozni a Nagy-Románia Párttal a csángók eredetéről, Anghel Stanciu kezdeményezésének pedig adminisztrációs következményeit is vállaljuk, munkatársaimmal együtt" - nyilatkozta Kötő József. - Szilágyi Zsolt, a csángók parlamenti képviseletére felkért Bihar megyei képviselő elmondta, valóban létezett egy beadvány, ami a Bákó megyei prefektus és Klézse polgármestere szervezte gyűlés nyomán született, ahol a megye elöljárói azt állították, hogy kötelező magyar oktatás bevezetése készül az iskolákban. - A magyar nyelv fakultatív módon történő tanítását kérő szülőknek minden joguk megvan ehhez - jelentette ki Szilágyi, aki szerint a tanügyminiszternek kötelessége betartani saját rendelkezéseit, és nem szabad engednie a Nagy-Románia Párt zsarolásának. /Salamon Márton László: Kötő József menesztését kérte Anghel Stanciu. A nagy-romániás képviselő a csángók beadványára hivatkozott. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 22./

2000. november 30.

A média megfigyelésével foglalkozó ügynökség felhívást intézett a sajtó képviselőihez, hogy indítsanak kampányt a szélsőséges erők ellen. Eddig már három központi tévéadó jelezte támogatását. - Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő, a tanügyi bizottság elnöke nov. 29-i sajtótájékoztatóján kijelentette: nem idegen tőle az a gondolat, hogy az újságírók számára - akik szerinte "eladták magukat a Nyugatnak" - kényszermunkatáborokat létesítsenek. - Egy szép napon amúgy is véget kell hogy érjen a Duna-csatorna építése, az 1989 előtt megnyitott építőtelepek is egyszer meg kell hogy szűnjenek. A Nagy-Románia Párt gondoskodik majd arról, hogy az újságíróknak legyen munkahelye - fogalmazott Stanciu. /Stanciu: Kényszermunkatáborok az újságíróknak. Összefog a szélsőségesek ellen a média. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 30./

2000. december 19.

Dec. 18-án Nicolae Vacaroiu szenátort választották a szenátus elnökének. - A képviselőház frakciói dec. 18-án megválasztották az állandó bizottságok elnökeit. Mihai Malaimare (RTDP) lett a művelődési bizottság elnöke, Anghel Stanciu a tanügyi bizottság elnöke. Az RMDSZ egy elnöki tisztséget kapott: Antal István (RMDSZ) lett az ipari bizottság elnöke. /Vacaroiu lett a szenátus elnöke. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 19./

2001. január 19.

Jan. 18-án megszavazta a helyi közigazgatási törvényt a képviselőház. A jogszabály mellett 211-en szavaztak, ellenszavazat nem volt, egy képviselő tartózkodott. A Nagy-Románia Párt frakciója nem vett részt az ülésen. Tekintettel arra, hogy a törvény képviselőházi változata különbözik a szenátusitól, egyeztetésre kerül sor a két ház között. Anghel Stanciu (NRP) képviselő kijelentette: az egyeztetés után pártja megóvja a jogszabályt az Alkotmánybíróságon. Megmaradtak a törvénynek a közigazgatásban való anyanyelvhasználatra vonatkozó előírásai. Ráduly Róbert Hargita megyei képviselő elmondta: a kisebbségi nyelvhasználat terén a képviselőház négy cikkelyt ugyanolyan formában fogadott el, mint a szenátus, kettőt pedig jobb formában. A képviselőházi változat szerint használható az anyanyelv ott, ahol az önkormányzati testületben egyharmados a kisebbségiek aránya. A második jobbítás az, hogy kérésre, az illető egyén anyanyelvén is tudomásra hozzák az önkormányzati testület határozatát. Markó Béla, az RMDSZ elnöke példa nélkül állónak minősítette a törvényt Romániában, s úgy fogalmazott, hogy kisebbségjogi szempontból ez a törvény- az új oktatási törvény mellett - az elmúlt év legfontosabb eredménye a nemzeti kisebbségek számára. /Áldását adta a képviselőház a helyi közigazgatási törvényre. Egyeztetni kell a két ház között. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

2001. február 22.

Febr. 21-én elmaradt a képviselőház oktatásügyi bizottságában a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló törvény módosítását célzó nagy-romániás javaslat vitája, miután az RMDSZ, a kormánypárt, illetve a nemzeti kisebbségek képviselői kivonultak az ülésről. Asztalos Ferenc bizottsági tagnak sikerült rávennie képviselőtársait, hogy ne támogassák az indítványt, amely a magyar nyelvű magánegyetem megalapítása ellen irányul. Anghel Stanciu, a Nagy Románia Párt képviselője, az oktatási bizottság elnöke javaslata kötelezővé tenné a román nyelvű szak indítását az újonnan létrejövő egyetemeken is, míg a jelenlegi akkreditálási törvény értelmében ez a kitétel csak a már létező egyetemek szétválásából, illetve egyesüléséből létrejövő felsőoktatási intézmények esetében kötelező. Ugyancsak febr. 21-én a képviselőház emberi jogi bizottsága nem tudott dönteni a BBTE multikulturális jellegét kimondó sürgősségi rendeletről. Eszerint a BBTE-n az oktatás román, magyar, német vagy más, az akadémiai társaság által elismert nemzetközi nyelven is folyhat. A rendeletet mindössze a képviselők fele támogatta. /RMDSZ Sajtófigyelő, febr. 22. - 35. sz./

2001. március 14.

Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke a felsőfokú intézmények akkreditációs törvényének szakbizottsági vitájáról elmondta, hogy Anghel Stanciunak, az oktatásügyi bizottság elnökének vezényletével a nagy-romániás képviselők az akkreditációs törvény több cikkelyének olyan módosító tervezetével álltak elő, amely szerint mind a magán-, mind pedig az állami oktatásban úgy lehessen egy felsőoktatási intézményt létrehozni, ha annak keretén belül legalább egy román nyelven működő fakultás is létezik. Ha ezt elfogadják, akkor nem csak egy eljövendő tiszta magyar egyetemnek nem lehet a működését engedélyezni, hanem egy, a nemzetiségek nyelvén oktató főiskolát sem lehet akkreditálni. A kormánypártiak nem hajlottak arra, hogy ezt elutasítsák, tehát politikai egyeztetésekre volt szükség. Ecaterina Andronescu miniszter kijelentette, hogy semmi kivetnivalót nem lát abban, ha egy magyar egyetemen román kar is működik. Végül sikerült elérni, hogy a minisztérium vállalta az új módosító javaslat kidolgozását. - Egyre húzzák a Hargita megyei főiskolák akkreditálását, de a nagyváradi egyetem akkreditálása is késik. A Sapientia Alapítvány szerződést kötött a Partiumi Keresztény Egyetemmel, hogy ez betagolódik az Erdélyi Magán Tudományegyetembe. Ezért az akkreditációs bizottság azzal az igénnyel lépett fel, hogy csak akkor adja meg az egyetem működésére a jóváhagyást, ha román szak beindítására is leteszik a dossziét. Asztalos szerint sSajnálatos, hogy ezt a Partiumi Keresztény Egyetem letette. Az utóbbi időben Sepsiszentgyörgyön, Gyergyóban, Csíkszeredában, Szatmáron létrehozták a két nyelvű főiskolákat. Mindezt a mai napig nem tárgyalták meg az RMDSZ megfelelő fórumai. Akik menedzselték a két nyelvű főiskolák létrehozását, s állítom, hogy a , azok az RMDSZ programjával szöges ellentétben cselekedtek. - Asztalos szerint a a csak magyar nyelvű felsőoktatást valójában az RMDSZ-es politikusok torpedózzák meg. Mert ha Sepsizentgyörgyön, Csíkszeredán, Gyergyóban bele lehet menni ebbe, akkor mi értelme van annak, hogy a törvényhozásban az utolsókig harcoljanak a tiszta magyar oktatásért? /Magyar Balázs: Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő, az alsóház oktatásügyi bizottságának alelnöke elmereng. Magyarok torpedózzák a magyar egyetemet! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 14./

2001. március 15.

A képviselőház tanügyi bizottsága visszautasította a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem szerkezetének multikulturális jellegére vonatkozó sürgősségi kormányrendeletet. A jogszabályt tavaly Andrei Marga volt tanügyminiszter kezdeményezte. A képviselők döntésüket azzal indokolták, hogy ezzel a sürgősségi rendelettel az oktatási tárca volt vezetőjének, aki mellesleg a BBTE rektora, az volt a célja, hogy az intézmény számára különböző anyagi előnyöket biztosítson más felsőoktatási intézmények ellenében - jelentette ki Anghel Stanciu bizottsági elnök, a Nagy-Románia Párt képviselőjét. Stanciu megjegyezte: a BBTE-n oktató magyar és német nemzetiségű tanárok nem érdemelnek "nyelvpótlékot" akkor, amikor anyanyelvükön tartanak előadásokat. Vekov Károly képviselő, a bizottság egyik RMDSZ-es tagja elmondta: nem értett egyet a szöveg elfogadásával. Vekov a bizottsági ülésen is hangsúlyozta: ez a szöveg nem az egyetem multikulturális jellegéről, hanem legfennebb "multilingvizmusáról" szól. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Multikulturalitás vagy multilingvizmus? Vita a képviselőház oktatási bizottságában. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 15./

2001. április 4.

Asztalos Ferenc képviselő elmondta, hogy csaknem egy időben mind a két házban az akkreditációs törvényt módosító törvénytervezet vitája folyt. A szabályzat értelmében viszont egyazon törvényt a két házban egyszerre nem lehet tárgyalni. A képviselőházban Anghel Stanciu nagy-romániás bizottsági elnök hét társával együtt kezdeményezte az akkreditációs törvény módosítását, és letett egy törvénytervezetet a képviselőházban. A szenátusban pedig még a választásokat megelőzően nyújtott be hasonló tartalmú módosítást célzó törvénytervezetet Vadim Tudor és a PDSR-s Ioan Solcanu. A szenátusban ez a törvénytervezet nem került napirendre, most viszont elővették. A képviselőházban Anghel Stanciuék kezdeményezése napirendre került, az RMDSZ-nek több szintű politikai egyeztetés eredményeként sikerült elfogadtatni akaratát az PDSR-vel, és a szakbizottságban ők is elutasították a törvénytervezetet. A tervezet szerint egyetemet, főiskolát csak úgy lehet létrehozni, ha román fakultás vagy román nyelvű szak is működik az illető intézményben. Ezzel akarták meggátolni a magyar magánegyetem akkreditációját. A képviselőházban tehát sikerült megakadályozni a törvénymódosítást. A szenátusban viszont az ott benyújtott tervezete minden ellenállás nélkül, a PDSR teljes támogatásával elfogadta a szakbizottság. Asztalos kifejtette, hogy hiba történt: az RMDSZ-es szenátor csak az utolsó percben vette észre, hogy milyen törvénytervezet vitája kezdődik. Nem tudta előkészíteni a megelőző stratégiát. Mindenképpen egyeztetni kellett volna a kormánypárttal, végső soron akár Markó Béla közbenjárását is lehetett volna kérni. Azóta találkozott a PDSR és a RMDSZ csúcsvezetése. Az RMDSZ kérésére a kormánypárt ígéretet tett arra, hogy a tévedést korrigálják. /Oláh István: Egy műhiba hárítása. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 4./

2001. május 16.

Máj. 15-én a Nagy-Románia Párt képviselői kivonultak az alsóház üléséről az ellen tiltakozva, hogy a napirendi bizottság az RMDSZ kezdeményezésére végső szavazást rendelt el a felsőoktatási intézmények akkreditálásáról szóló jogszabályt módosító törvényjavaslatról, jóllehet ezt a képviselőház múlt héten visszaküldte az oktatási bizottsághoz. A döntéssel nem értett egyet a Demokrata Párt sem. Az RMDSZ javaslatát egyedül az RTDP támogatta. A módosító indítványt a Nagy-Románia Párt kezdeményezte. A tanügyi törvény vitája alkalmával a magyarellenességéről hírhedtté vált Anghel Stanciu nagy-romániás képviselő úgy módosította volna az említett törvényt, hogy az román oktatási vonal beindítására kötelezze az újonnan létesülő felsőoktatási intézményeket. Vekov Károly képviselő elmondta: végső szavazásra nem kerülhetett sor ebben az ügyben, mert addigra a képviselőház nem volt döntőképes. Reményei szerint jövő héten a törvény sorsa célegyenesbe jut. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Ismét napirenden az akkreditációs törvény módosítása. A Nagy-Románia Párt kivonult a képviselőházból.= Szabadság (Kolozsvár), máj. 16./

2001. június 28.

Kónya-Hamar Sándor képviselő szerint a román ET-küldöttség eltúlozta a státustörvény megakadályozására kezdeményezett akcióját, hiszen Günther Verhaugen EU-biztos euronkonformnak nevezte a státustörvényt, ezzel egy időben a szlovák külügyminiszter is cáfolta, hogy a jogszabály kapcsán feszültségek lennének Pozsony és Budapest között, az ukrán kormány pedig egyenesen üdvözölte a jogszabályt, és kész közreműködni alkalmazásában. A képviselő szerint egy olyan törvény nem lehet diszkriminatív, amely támogatja és védi a kisebbséget. A Curentul jún. 27-i számában "a kormánypárt és az RMDSZ piszkos trükkjéről" közöl "leleplezést". Eszerint a két szervezet abban állapodott meg, hogy az RMDSZ némileg visszafogja a státustörvény támogatását, míg a kormánypárt cserében engedményeket tesz a belpolitikában. Ezzel kapcsolatban Kónya elmondta: jún. 25-én valóban volt egy találkozó Viorel Hrebenciuc (SZDP) és az RMDSZ között. A felek abban állapodtak meg, hogy a rendőrségi törvény vitájakor a kormánypárt támogatja, hogy azokon a településeken, ahol valamely kisebbség számaránya meghaladja a 20 százalékot, a rendfenntartó erőknek kötelezően ismerni kell az illető kisebbség nyelvét, illetve abban, hogy a képviselőház nem tűzi napirendre a nagy-romániás Anghel Stanciunak, a képviselőház oktatási bizottsága elnökének a tanügyi törvényt módosító indítványát. Ennek értelmében azok az elkobzott felekezeti ingatlanok, amelyekben oktatási, egészségügyi intézmények, vagy akár pártszékházak működnek, nem szolgáltathatók vissza. - Ez viszont nem jelenti azt, hogy az RMDSZ úgymond "kiszáll" a státustörvény vitából, jóllehet nagyon meg kell fontolni, hogy miként érvelünk, hogyan lehet eloszlatni a román közvéleménynek a rosszallását - mondotta Kónya-Hamar. Megjegyezve: a jún. 25-i egyezség ellenére jún. 26-án minden az ellenkezőjére fordult, mind a rendőrségi törvénnyel, mind Stanciu módosító indítványával. /Sz. K. [Székely Kriszta]: Kónya-Hamar: Az RMDSZ nem "száll ki" a vitából. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

2005. június 1.

Politikai puccsal tért vissza a Nagy-Románia Párt (PRM) elnöki székébe a szélsőségesen nacionalista Corneliu Vadim Tudor, a márciusban néppárttá átkeresztelt alakulat tiszteletbeli elnöke. Cornel Ciontu, a márciusban Nagy-Románia Néppárttá (PPRM) átkeresztelt formáció elnöke sajtóértekezleten tiltakozott amiatt, hogy nagy-romániás parlamenti képviselők és Vadim Tudor testőrei megakadályozták őt magát és a bukaresti pártszékházban működő szenátori irodájának személyzetét abban, hogy bemenjen hivatalába. Corneliu Vadim Tudor bejelentette: visszatér a párt elnöki székébe, az alakulat nevéből pedig törlik a néppárti jelzőt, továbbá kizárta a PRM-ből Cornel Ciontut és Anghel Stanciut, a szenátus oktatási bizottságának elnökét. Azzal vádolta őket, hogy állítólag Adrian Nastase volt kormányfő és jelenlegi képviselőházi elnök biztatására „puccsot szerveztek a pártban”. /C V Tudor botrányos visszatérése. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 1./

2005. június 4.

A Nagy-Románia Néppárt vezető testülete egyhangúan amellett szavazott, hogy Corneliu Vadim Tudor térjen vissza a párt elnöki tisztségébe, illetve hogy a jelenlegi elnököket, Corneliu Ciontut és Anghel Stanciut zárják ki a pártból. C. V. Tudor márciusban lépett vissza az elnöki tisztségből, a párt pedig Néppártra változtatta nevét. Tudor azért mondott le, hogy pártja új elnökkel és névvel szalonképesebb legyen mind a belpolitikai piacon, mind pedig Románia esetleges csatlakozáskor. Abban reménykedtek, megtévesztik az Európai Néppártot, amelyik majd felveszi tagjai közé a szélsőségesen nacionalista megnyilvánulásairól hírhedté vált pártot. Ez azonban nem sikerült, Romániában sem lett népszerűbb a párt, ezért Tudor visszakérte a vezetést. /Sz. K.: C. V. Tudor ismét elnök . Visszavedlett NRP-vé a Nagy-Románia Néppárt. = 6/ Sajtóközleményt fogalmazott meg Petru Stan Szilágy megyei szenátor, a Nagy-Románia Néppárt (PPRM) területi elnöke. A közlemény szerint a Szilágy megyei küldöttség fenntartás nélkül támogatja Corneliu Vadim Tudor visszatérését a párt élére. A sajtóközlemény szerint a jelenlegi kormány „szélsőséges, sovén etnikai kisebbség érdekeit szolgálja ki.” A szenátor sérelmezte az elkobzott tulajdon visszaszolgáltatását: „a kormány a parlamenten akarja átvinni a tulajdontörvényt, hogy helyreállítsa a magyar grófok latinfundiumait Erdélyben és Moldvában, Munténiában pedig a földbirtokokat”. /(Fejér László): Dicshimnusz Vadimért. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

2005. június 10.

Anghel Stanciu képviselőt a Nagy-Románia Párt kizárta soraiból, a képviselőházi oktatási bizottság is, amelynek elnöke volt, megszabadult tőle. Asztalos Ferenc képviselő emlékeztetett: Anghel Stanciu 1996 óta elnöke a képviselőházi oktatási bizottságnak. Pártja szellemében járt el mindig, egyike volt az RMDSZ legádázabb ellenfeleinknek, amikor az anyanyelvű oktatás intézményes kereteinek megteremetéséről volt szót. Tőle most megszabadultak, de az oktatási bizottság elnöki funkciója továbbra is a Nagy-Románia Pártot illeti meg. Ez a párt Olguta Vasilescu, craiovai képviselőt jelölte. 2000 óta képviselő, nem ért az oktatáspolitikához, erőszakos, azonosul hírhedt pártfőnöke eszmei irányzatával. /Béres Katalin: Egyperces Asztalos Ferenc képviselővel. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10./

2007. szeptember 27.

A képviselőház illetékes szakbizottságai szeptember 26-án ismét felfüggesztették a kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet vitáját. Az ülést vezető nagy-románia párti Lia Olguta Vasilescu azt követően fagyasztotta be a vitát, hogy Anghel Stanciu szociáldemokrata párti /PSD/ politikus tiltakozásképen az RMDSZ elnökének a nemzetállamra vonatkozó kijelentéseire több társával együtt kivonult az ülésről. A PSD képviselője azt mondta, addig nem hajlandó részt venni az RMDSZ által kidolgozott jogszabály vitáján, amíg a Markó Béla „nem kér bocsánatot” azon kijelentése miatt, miszerint Románia nem nemzetállam. Asztalos Ferenc képviselő, a bizottság tagja visszautasította ezt a magatartását, hangsúlyozva, hogy az ellenzék csupán ürügyként használja fel az RMDSZ elnökének kijelentéseit. Az RMDSZ számára már nem újdonság, hogy az említett pártok minden alkalommal valamilyen ürügyet, kibúvót keresnek ahhoz, hogy tovább halasszák a jogszabály vitáját. Leszögezte: az RMDSZ egyébként is már 1991 óta folyamatosan szorgalmazza a nemzetállam kifejezés törlését az Alkotmányból. Romániában a nemzeti kisebbségek számaránya meghaladja az összlakosság 10 százalékát, így a nemzetállami meghatározás nem felel meg a valóságnak. Emlékeztetett arra is, hogy a két éve húzódó szakbizottsági vita során a jogszabály hetvennyolc cikkelyéből mindeddig csak tizenkilencet sikerült megvitatni, ami egyértelműen azt bizonyítja, hogy a román politikum nem akarja a törvényt elfogadni. A személye és az RMDSZ ellen irányuló román nacionalista indulatokat értelmezve Markó Béla szövetségi elnök felhívta a figyelmet: ez is bizonyítja, hogy még semmi sem visszafordítható, még mindig visszahozhatóak a kilencvenes évek történései, amikor egyfolytában támadták a magyarság képviselőit. /Viharos vita a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 27./

2007. október 3.

A múlt héten a képviselőház oktatási bizottságában a román pártok képviselői úgy akadályozták meg az RMDSZ javaslatainak bevitelét a készülő közoktatási törvénybe, hogy kivonultak a bizottságból. Asztalos Ferenc, az oktatási bizottság alelnöke szerint javaslataikat a bizottság elnöke azzal a cinikus szöveggel utasította vissza, hogy: „Ugyan már, az RMDSZ nem képviseli az erdélyi magyarságot, mert Tőkés László vagy Szász Jenő egészen mást akar, mint ti!”. A bizottság elnöke, a hírhedt magyarellenes, nagy-romániásból szociáldemokratává vedlett Anghel Stanciu, ürügyül Markó Béla egyik nyilatkozatát használta fel, hogy megtorpedózza az erdélyi magyarság számára létfontosságú cikkelyek elfogadását. Asztalos Ferenc felháborítónak nevezte, hogy a szakszervezetek vehemensen tiltakoztak a román nyelv speciális oktatása, illetve az ellen, hogy a kisebbségek nyelvén működő iskolák igazgatóit az illető kisebbségek közül nevezzék ki. Az RMDSZ-en kívüli tanácsoknak, szakszervezeteknek most kellene felsorakozniuk az RMDSZ mellé. /Mózes Edith: Jól jön a megosztottság! = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./

2007. november 1.

Az európai parlamenti (EP) választások utánra halaszthatják a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet szaktestületi vitáját. A halasztást a szociáldemokrata Anghel Stanciu javasolta. Stanciu szerint nem lehet a kisebbségi törvény tervezetében szereplő kulturális autonómiáról vitázni, ha Markó Béla RMDSZ-elnök a kampányban területi autonómiáról beszél, a Nagy-Románia Párt pedig az RMDSZ betiltására tesz javaslatot. /Fall Sándor: Eredménytelen jogalkotás. = Krónika (Kolozsvár), nov. 1./


lapozás: 1-27




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998