udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 4 találat lapozás: 1-4
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Annus József

1996. április 16.

Az Erdélyi Magyarságért folyóirat kuratóriumának elnöke, Pösze Lajos elmondta, hogy a lap hat éve küzd a kisebbségi kérdések ügyének felkarolásáért. Az utóbbi két évben jelentősen csökkent az állami támogatás, ennek ellenére kiadták a folyóiratot és sokezer példányban eljuttatták külföldre, elsősorban Erdélybe. Új szerkesztőbizottság alakult, tagjai: Annus József, Beke György, Botlik József, Gidai Erzsébet, Román Ildikó és Pomogáts Béla. /Új Magyarország, ápr. 16./

2005. május 17.

200 éves temploma ünnepét ülte a Brassó megyei Apáca község lakossága, ugyanakkor a felnőtt-képzést biztosító Oktatási Központot avatták május 14-én. Az eseményen részt vett az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma, Annus József jelenlegi és König Sándor volt elnök, Arató Gergely oktatásügyi államtitkár Magyarországról, Kötő József államtitkár és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. A központban szakmát tanulhatnak az érdeklődők. Az ünnepség keretében Arató Gergely „A magyar felsőoktatásért” díjat átadta a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzorának, Béres András rektornak. /Ünnepelt Apáca. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2005. július 29.

Július 28-án megalakult a Szülőföld Alap Tanácsa Budapesten. – Mégis létezik a nemzeti konszenzus minimuma a határon túli magyarság kérdésében, a hozzájuk fűződő alkotmányos felelősségben – nyilatkozta Budapesten Somogyi Ferenc magyar külügyminiszter a Szülőföld Alap Tanácsának megalakulása alkalmával. Somogyi és Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára átadta a megbízó levelet a tanács 15 tagjának, köztük Kiss Elemér korábbi kancelláriaminiszternek, akit a határon túli magyar szervezetek javaslatára Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a tanács elnökévé nevezett ki. Kiss Elemér elmondta, hogy négy konkrét javaslat is elhangzott, a határok menti önkormányzatok együttműködése, az oktatás fejlesztése különösen a közoktatás területén, a szórványban élő magyar gyermekek oktatásának fejlesztése, illetve az, hogy évente bizonyos határon túli magyar szervezeteket preferáljanak, és részesítsenek kiemelt támogatásban. E tekintetben a kárpátaljai és vajdasági szervezeteket említették. Avarkeszi Dezső, letelepedéssel és honosítással foglalkozó kormánymegbízott felidézte, hogy országgyűlési képviselőként az ő javaslatára módosították a vonatkozó törvényt, hogy az 1 milliárd forint kezdeti forrással működő alapot évente legalább 1 milliárd forinttal egészítsék ki. Avarkeszi kiemelte az állampolgársági törvény kivételesen egyhangúlag megszavazott módosítását, amely következtében január 1-jétől 42 hónapról 19–20 hónapra csökkenhet az idő, amely a határon túli magyarok letelepedési engedélye és állampolgársági esküje között eltelik. Augusztus 20-ig várják a további javaslatok benyújtását, a Határon Túli Magyarok Hivatalán (HTMH) keresztül. A tervek szerint a Szülőföld Alap Tanácsának következő ülésére augusztus végén vagy szeptember elején kerül sor. A Szülőföld Alap Tanács tagja Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség, Dolinszky Árpád, a Vajdasági Magyar Szövetség, Szenn Péter lelkész, a horvátországi Magyar Egyesületek Szövetsége, Tomka György, a szlovéniai Mura-vidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség, Kulmann Ernő, az Ausztriai Magyar Népcsoport Tanácsa, Vörös Péter, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja, Kőszeghy Elemér, az Ukrajnai Magyar Demokratikus Szövetség képviseletében lett. A testületben helyet foglal még Tamás Pál, az MTA Szociológiai Intézet igazgatója, Bodor Pál közíró, Szabó Béla, a Határon Túli Magyarok Hivatalának megbízott elnöke, illetve Lábody László, az Új Kézfogás Közalapítvány, Annus József, az Apáczai Csere János Közalapítvány, Pomogáts Béla az Illyés Közalapítvány kuratóriumi elnöke, valamint Köteles Lajos, a Tessedik Sámuel Főiskola Egészségügyi Intézetének igazgatója. /Megalakult Budapesten a Szülőföld Alap Tanácsa. Augusztus 20-ig várják a javaslatok benyújtását. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

2006. január 19.

Csete Örs, az Apáczai Közalapítvány elnöke – Annus József hirtelen halála után az alapítvány irodavezetői státusából került az elnöki székbe az oktatástámogatás magyarországi főembere a magyar iskolaprogramról tanulmányt készített. A szülőföldön maradás egyre inkább kényelmetlenné válik, az európai integrációs folyamatok egésze a helyben maradás ellenében hat. Éppen a balliberális politikai csoportosulások hangoztatják és erőszakolnák a szülőföldön maradás szent parancsát, akik a liberális eszmék felkentjei. Ők lázítottak a kettős állampolgárság ellen, ők faragják le vagy késleltetik a határon túliak támogatására szánt összegek folyósítását, s ők korlátozzák a szomszédos országokban élő magyarok magyarországi iskoláztatásának támogatását, írta Sylvester Lajos. Csete Örs arra tesz kísérletet, hogy megreformálja az oktatástámogatás egészét. Abból indul ki, hogy a szomszédos államokban élő 2,5 millió magyarból mintegy félmillió az iskolások száma. Becslése szerint a magyar gyerekek közül minden negyedik nem magyar nyelvű képzésben részesül. A magyar kormányok milliárdokat fordítottak a határon túli oktatásügyre, ennek ellenére a magyar iskolába beiratkozók létszámának fogyatkozását ez ideig nem sikerült fékezni. Az iskoláslétszámot a demográfiai mutatók alacsony volta mellett éppen az oktatási és munkavállalási célú elvándorlás is apasztja. Csete Örs becslése szerint a Magyar­országon tanuló határon túliak száma mintegy öt-hatezer, az ott dolgozók száma körülbelül százezer fő lehet. Évenként mintegy négyezer munkavállalási engedéllyel rendelkező személy kér letelepedést. Csete Örs tanulmányában a ,,szülőföldön maradás” doktrínája helyett az ,,élhetőbb szülőföld” formulát, a határon kívüliek életminőségének javítását támogatná. A teendők között a magyar nyelvű oktatás alacsonyabb szintjeire a jelenleginél több gyerek bevonását tartja szükségesnek, megvizsgálná, miként lehet emelni a magyarság általános képzettségi szintjét, és figyelembe venné az összmagyar munkaerőpiac szükségleteit is. A jelenlegi demográfiai trendek mellett a magyarság fennmaradására a szórványban nincs esély, ezért szerinte olyan helyzetet kell teremtetni, hogy a magyarul tanulni akaró gyermekek számára óvoda és iskola, illetve az ezekbe való eljutás legyen biztosított. A szórványban élő gyermekeket össze kell gyűjteni a magyar óvodákba, majd a szórványközpontokba, a középfokú oktatásra pedig a nyelvi tömbbe kell bevonni a gyermekeket. /Sylvester Lajos: A szülőföldön maradás viselete. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./


lapozás: 1-4




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998