udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 11 találat lapozás: 1-11
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal Béla

1999. június 24.

Antal Béla, Fehér megye kisebbségi tanfelügyelője számszerűsítette a megye magyar tanügyi helyzetét: iskolák és tagozatok száma 46, osztályok száma 140, a diákoké 2400, kiknek oktatásával-nevelésével 150 magyar tanerő foglalkozik naponta. Idén magyar óvodáscsoport indult Felsőújváron, valamint Kötő József államtitkár közbenjárására Csombordon is. Marosnagylakon viszont a szülők - engedve a helyi nyomásnak - a román tagozatra íratták be csemetéiket. Küküllőváron, a kevés magyar gyerek miatt heti négy órában zajlik a magyar nyelv és irodalom tanítása. Türben megszűnt az elemi osztályokban a magyar oktatás. Egy másik nehézség a szakképzett pedagógusok faluszerte tapasztalható hiánya. Az elemi iskolák hálózata a következőképpen fest: Marosújvár, Felsőújvár, Székelykocsárd, Felvinc, Marosdécse, Miriszló, Felenyed, Csombord, Marosgombás, Tövis, Magyarlapád, Magyarbece, Torockó, Torockószentgyörgy, Balázsfalva, Búzásbocsárd, Magyarpéterfalva, Bethlenszentmiklós, Küküllővár, Boldogfalva, Gyulafehérvár és Vajasd. V?VIII. osztályos magyar iskolák, illetve tagozatok működnek Marosújváron, Székelykocsárdon, Felvincen, Magyarlapádon, Magyarbecében, Torockón, Balázsfalván, Bethlenszentmiklóson, Gyulafehérváron és, természetesen, az enyedi Bethlen Gábor Kollégiumban, mely a gimnázium mellett elemi, valamint líceumi osztályokat is működtet. Ugyanitt ősztől felsőfokú tanítóképző tagozattal bővül a magyar oktatás. /Fehér megye: magyar tanügy . = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

2000. május 20.

A Festum Varadinum keretében, máj. 20-án tartotta a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság az Árpád-kori települések kialakulása és története elnevezésű pályázatának díjkiosztó ünnepségét. Dukrét Géza elnök üdvözlőszavai után Schneider Németh Katalin, a zsűri elnöke ismertette a bírálóbizottság döntését. Külön értékelte a beérkezett 11 pályaművet. A hatodik honismereti pályázatra ezúttal kevesebb, de számos kitűnő dolgozat érkezett. Kiemelte az első díjra érdemes érsemjéni Ciorba Mihai másodéves katolikus teológus dolgozatát. Mint mondta, többek között benne látja Bunyitay Vince négykötetes munkájának a folytatóját. Második díjat nyert Juhász Viktor Révről, harmadik lett Dukrét Géza. A helyezettek: Borbély Gábor, Antal Béla és dr. Jósa Piroska. /Tanulmányok az Árpád-korról. = Bihari Napló (Nagyvárad), máj. 22./

2000. szeptember 5.

Belényesen tartották szept. 1-3-a között a VI. Partiumi Honismereti Konferenciát, melyet Dukrét Géza, a Partiumi és Bánsági Műemlékvédelmi Bizottság elnöke nyitott meg. Szatmári Elemér Kőröstárkányról, Máthé László lelkész Várasfenesről, Szigeti József Magyarremetéről, Boros István pedig Belényesújlakról és környékéről beszélt. Földessy Mária Belényessonkolyost és Kőrösjánosfalvát mutatta be, Egyed Teréz a várasfenesi népszokásokat. Szatmári Ildikó, a Babes-Bolyai Egyetem utolsó éves magyar-néprajzszakos hallgatója faluja, Kőröstárkány és a belényesi medence demográfiai problémáit taglalta a kőröstárkányi református egyházközség anyakönyvei alapján. Dánielisz Endre a Fekete-Körös-völgyi magyarság néprajzának különböző aspektusairól értekezett. A jelenleg Miskolcon élő Kún József tanár beszélt Belényeshez való kötődéséről. Hosszú éveket töltött a szekuritáté börtöneiben. Gyakran jár haza, összegyűjtötte szülőföldje még megmaradt népművészeti, népzenei hagyományait, és egész életművével örök emléket állított szűkebb pátriája embereinek. Bemutatták Zsisku János Belényes monográfiája c. könyvét. Az Árpád-kori települések ismertetése jegyében a nagyváradi Kordics Imre Asszonyvásárt, Kiss Kálmán Túrterebes helyneveit, Tövissi József kolozsvári professzor Vargyas községet mutatta be. Kovács Rozália Érmihályfalva temetőjének csónak alakú fejfáiról beszélt. - Balogh Ferenc műépítész, a Kelemen Lajos Társaság elnöke arról tájékoztatott, hogyan készült az a CD, amely az erdélyi műemlékek térinformatikai rendszerezéséhez járult hozzá. Érdekes volt Major Miklósnak a szilágynagyfalui besenyő település feltárásáról szóló munkája, de Antal Béla Biharpüspökiről valló dolgozata is, nemkülönben Nagy Mária munkája az Őssi nevű településről. Karacs Zsigmond a Belényesi Főgimnázium 1896/97-es anyakönyvét mutatta be. Dukrét Géza Szentjobb nevének és eredetének történelmét, Bara Eszter Ákos, Görbe István pedig Dabolc történetét ismertette. György Irén szalacsi történelemtanárnő községének 1772-es urbáriumát elemezte. A konferencián bemutatták a Partiumi Füzetek 13., A szabadságharc zászlaja alatt című kötetét. /Pávai Gyula: VI. Partiumi Honismereti Konferencia. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 5./

2001. május 15.

Az Erdélyi Magyar Műszaki Tudományos Társaság (EMT) gépészeti szakosztálya által szervezett találkozókon, konferenciákon bemutatott dolgozatok a hazai és a nemzetközi kutatás eredményeinek összegzését jelentik. Az OGÉT 2001, mint minden eddigi országos gépészeti találkozó iránt nagy volt az érdeklődés. A Kolozsváron tartott konferenciát összesen 76 résztvevő (közöttük 33 anyaországi), nemzetközileg elismert szaktekintély tisztelte meg jelenlétével. A szakmai találkozók egyik jelentős eseménye a főgépész-díj átadása, melyet olyan neves szakember kap meg, aki támogatja az EMT gépészeti szakosztályának tevékenységét, elősegíti kapcsolatrendszerének kialakítását, és hozzájárul a magyar szakmai nyelv elsajátításához, ápolásához. Az OGÉT 2001 alkalmával főgépész-díjat kapott Dr. Antal Béla professzor, a Kolozsvári Műszaki Egyetemről és Dr. Tímár Imre professzor, a Veszprémi Egyetemről. /Dr. Csibi Vencel-József az EMT Gépészeti szakosztályának elnöke: Gépgyártás a harmadik évezred elején. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 15./

2003. március 24.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Bizottság a szokásos tavaszi partiumi honismereti találkozóját tartotta Nagyváradon, márc. 22-én. A Kriza János Néprajzi Társaság tagjai a moldvai csángókról tartottak előadásokat. Dukrét Géza elnök köszöntő szavait követően kezdetét vették a felolvasások. Az első részben a PBMEB tagjai, Kupán Árpád, Antal Béla, Nánási Zoltán és Borbély Gábor II. Rákóczi Ferencnek a Partiumhoz kötődő emlékeit idézték fel. Ezt követően Székely Antal, Nagy Aranka, Fábián József és Bessenyei István változatos tematikájú ismertetőket tartott a 20. század emlékezete tematikában. A találkozó második részében a kolozsvári Kriza János Néprajzi Társaság elnöke, dr. Pozsony Ferenc és a társaság fiatal tagjai - Peti Lehel, Kinda István, Nagy Emőke, Ilyés Sándor, Pete Komáromi Sára, Ivácsony Zsuzsa, János Szatmári Ildikó, Fülöp Mónika, Miklós Zoltán és Buzogány Zsuzsa - tartottak előadásokat kutatási témájukról, a moldvai csángók életéről. /Péter I. Zoltán: Honismereti találkozó volt Váradon. = Bihari Napló (Nagyvárad), márc. 24./

2007. január 22.

A magyarság belső struktúrája átalakult, nemzeti létünk új értelmezést s egyben új lehetőséget kapott Románia európai uniós csatlakozásával, az erdélyi kultúra pedig visszakerült Európába – fejtette ki január 21-én, vasárnap Nagyváradon Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke a magyar kultúra napja alkalmából. Hangsúlyozta: ez a nemzeti lét csak erős kulturális alapokra épülhet, melynek tartópillére csakis a kulturális autonómia lehet. Markó Béla, az RMDSZ elnöke kifejezte reményét: hamarosan eltűnik majd a magyarság életéből az „utálatos” kifejezés, hogy „határon túli magyar kultúra”. Ha sikerül kihasználnia a magyarságnak az integrációból fakadó új lehetőségeket, akkor van is esély erre – tette hozzá. Magyar kultúra csak egy van, amely ugyanakkor rendkívül sokszínű, így van erdélyi, felvidéki, délvidéki és kárpátaljai ága – mondta Markó. Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke arra szólította fel a házelnököt: nagyváradi látogatásán foglaljon állást a határon túli magyarsággal kapcsolatos magyar kormánypolitikával kapcsolatban. Szili Katalin furcsának találta a püspök e megnyilatkozását, emlékeztetve, hogy e kérdésben ő soha nem rejtette véka alá véleményét. Közölte: kezdeményezte egy nemzetpolitikai törvény megalkotását, amelynek a koncepcióját most dolgozzák ki a munkatársai. /Szili: Az erdélyi kultúra visszatért Európába. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 22./ Tucatnyi fiatal, az Erdélyi Magyar Ifjak tagjai „80 százalékkal kevesebb pénz az erdélyi magyar kultúrának”, „Igen, megcsináltátok!” feliratú táblákkal vonultak a nagyváradi színház elé január 21-én, a gálaműsor kezdete előtt. Nagy József Barna, a szervezet helyi elnöke elmondta, félórás felvonulásukkal az ellen tiltakoznak, hogy amíg bent az épületben a magyar kultúrát ünnepelik, addig Szili Katalin kormánya drasztikusan csökkentette a határon túli kulturális támogatásokat. Az aradi filharmonikusok egy része tiltakozni kezdett, amikor a színpadon az előadásra készülve rájöttek, hogy a magyarságnak kell muzsikálniuk. Többen azt kiabálták, nem hajlandóak nacionalista rendezvényen részt venni. A zenészeket az sem nyugtatta meg, amikor az egyik szervező azzal érvelt, hogy a fellépésért megkapták a pénzüket. – Szili Katalin házelnöktől elvárható, hogy nagyváradi látogatása alkalmával világosan és egyértelműen fejezze ki álláspontját a magyarországi határon túli politikáról, Markó Bélának is kötelessége lenne állást foglalnia e témában – jelentette ki Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnöke nyilatkozatában. „Az erdélyi magyarság számára rossz üzenete van annak, hogyha Szili Katalin országgyűlési elnök, Markó Béla RMDSZ-elnök és a bihari RMDSZ a magyar kultúra napját együtt ünnepli Nagyváradon, ugyanakkor a magyar-magyar kapcsolatok válságáról, az erdélyi magyar kultúra és oktatás terén érvényesülő megszorításokról, a magyarországi támogatáspolitika visszaeséséről egyetlen szót sem szólnak” – áll a dokumentumban. Szili Katalin kifejtette: „Teljes mértékben megértő és elnéző vagyok a püspök úrral szemben, ha ő romániai belpolitikai indíttatásokból tesz ilyen megnyilatkozásokat. ” /Tiltakozásokkal tarkított kultúraünnep Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./ A nagyváradi gálaesten Magyar Kultúra-díjban részesült Antal Béla tanár, kutató, Thurzó Sándor hegedűművész, F. Bathó Ida színművész. Elismerést kapott Cservák Miklós körzeti RMDSZ-elnök, Józsa Ferenc tanár, Gittai István költő. A hét végén Erdély-szerte ünnepelték a magyar kultúrát. Nagyváradon átadták a frissen felújított, RMDSZ által működtetett Bunyitay Vince Könyvtárat. Az országban a nagyváradi Bunyitay Vince Könyvtár az egyetlen olyan téka, amely majdnem 30 ezer kötetet tartalmaz. /Both Abigél: Az erdélyi kultúra visszatér Európába. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./

2007. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 2007. augusztus 31– szeptember 2. között tartotta XIII. Partiumi Honismereti Konferenciáját Szatmárnémetiben. A konferencia központi témái: II. Rákóczi Ferenc Erdélyben, Pusztuló műemlékeink, Településeink arculata, A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a részvevőket. A Fényes Elek-díjat az idén a következők kapták meg: Dánielisz Endre Nagyszalontáról, Jósa Piroska Nagyváradról, Kovács Rozália Érmihályfalváról. A különdíjat Bognár Levente, Arad alpolgármestere kapta, példamutató hagyományőrző és hagyományteremtő tevékenységéért. A konferencia hagyományosan a helytörténeti előadásokkal kezdődött: Mandula Tibor Szatmárnémeti, a Szamos-parti város történetét ismertette, Kónya László főinspektor helyettes Bethlen Gábor és Szatmár megye kapcsolatait boncolgatta a levelezések, feljegyzések alapján, Bura László Szatmárnémeti felsőoktatásáról értekezett. Fazekas Lóránd, szatmári tanár elmesélte, hogyan mentett meg egy pusztulóban levő Petőfi-szobrot, amelyet ebben a teremben állítottak fel. Sípos Miklós esperes ismertette a Németi Református Egyházközség történetét, gyülekezeti életét. Másnap a műemlékvédelemé volt a szó: Starmüller Géza (Kolozsvár) Szatmár várát, Ujj János (Arad) az aradi főtér kialakulásának történetét, Péter I. Zoltán (Nagyvárad) Nagyvárad központjának kialakulását, Jancsó Árpád (Temesvár) a temesvári nagyállomás történetét, Nagy Mária (Nagyvárad) Várad-ősi római katolikus templomát ismertette. Ezután évfordulós személyiségekről volt szó. Dukrét Géza (Nagyvárad): A honismeret atyja, Fényes Elek születésének 200. évfordulója, Tóthpál Tamás (Kolozsvár): Száz éve halt meg Hegyesi Márton, az 1848–49-es szabadságharc kutatója, Bara István (Szatmárnémeti): 130 éve született Kelemen Lajos, Erdély nagy levéltárosa, Csanádi János (Kisjenő): Dr. Balogh Ernő geológus, barlangkutató, természetfotós (1882–1969), Pávai Gyula (Arad): Egy aradi tanító a két világháború között, Bokor Irén (Érmihályfalva): „Megtettem mindent, amit megtehettem”. Száz éve született Dsida Jenő. Antal Béla (Nagyvárad) Biharpüspöki névörökségének alakulásáról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár) emléktöredékeket ismertetett a zsilvásári internálótábor foglyairól, Szendrő Dénes (Isaszeg) Isaszeg emlékműveit mutatta be, majd Széphegyi László (Hódmezővásárhely) a Kárpát-medence szélmalmairól vetített képeket. A konferencia közgyűléssel végződött. /Dukrét Géza: XIII. Partiumi Honismereti Konferencia. = Művelődés (Kolozsvár), 2007. október/

2008. szeptember 8.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság 14. honismereti konferenciája zajlott a hétvégén, szeptember 5-7-e között Érsemjénben. Vendégük volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány. Házigazda a Kazinczy Ferenc Művelődési Központ, valamint a helyi önkormányzat volt. A rendezvény témái: A reneszánsz éve, Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, valamint A 20. század öröksége. Dukrét Géza, a PBMET alapítója és elnöke köszöntötte a vendégeket, meghívottakat. Sor került a Fényes Elek-díjak átnyújtására is. Az idén Antal Béla (Biharpüspöki), Pásztai Ottó (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár) munkásságát tüntették ki. Nem a társaság tagjaként kapta meg a PBMET díját Kovács Zoltán érmihályfalvi polgármester, elismerve szobor- és emlékműállító törekvéseit. A rendezvény keretén belül került sor Érmihályfalván a Kuthy Lajos-emléktábla felavatására. Az emléktábla állítását a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány támogatta, és ennek elnöke, Révász Gizella, illetve Dukrét Géza leplezték le. /Sütő Éva: Honismereti konferencia Érsemjénben, Kuthy-emléktábla Mihályfalván. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 8./

2008. szeptember 25.

Az élete delén túljutott uzoni Antal Bélát mindaz foglalkoztatja, ami a természettel és a környezettel kapcsolatos, számtalan mentő javaslata öltött testet az elmúlt évtizedekben. Szinte közelharcot vívott a diktatúra idején azért, hogy védetté nyilvánítsák az uzoni határban lévő Kupán-tavakat, ő tárta fel a Feketeügy uzoni szakaszának martjából a pliocén kövületekben gazdag kékmárga-rétegeket. Leírta elképzeléseit arról, miként mehetett végbe a székelyek letelepedése ezen a területen. Szerinte az Olt, a Feketügy és a Tatrang volt az a vízfolyás, amely nagy mennyiségű hordalékkal feltöltötte ezt a medencét. A Kőről kőre című írása tudományos autodidakta telitalálat. Antal Béla tudományos látomásai kuriózum számba mennek. Minden, amit leír, tökéletesen megfelel a történeti földrajzi feltevéseknek. Jártas a helytörténetben is. Uzonnal kapcsolatosan értékes adatokat őriz. Antal Béla rövid írásai, tudomány- és helytörténeti adatai részei lehetnének annak az uzoni monográfiának, melyet talán évtizede készít a helybeli iskola tanára, Ambrus Anikó. /Kisgyörgy Zoltán: Látogatás egy autodidaktánál. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 25./

2008. október 31.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 5–7 között Érsemjénben, a Kazinczy Művelődési Házban tartotta honismereti konferenciáját. A Társaság 15 éves évfordulója alkalmából Dukrét Géza elnök beszámolt az egyesület sokoldalú tevékenységéről, eredményeiről. A tizenöt év alatt 14 konferenciát, ugyanannyi honismereti találkozót, 13 honismereti tábort, számos megemlékezést szerveztek, kiadtak 55 kötetet a Partiumi füzetek könyvsorozatában és hetet a sorozaton kívül, felavattak 19 emléktáblát. Ezt követően átadták az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Pásztai Ottó (Nagyvárad), Antal Béla (Biharpüspöki), Jancsó Árpád (Temesvár), a különdíjat Kovács Zoltán, Érmihályfalva polgármestere kapta. Révász Gizella, a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány elnöke Szent István-emlékplakettet, Balázsi József polgármester és Ciorba Teréz érsemjéni tanárnő emléklapot kapott. A XIV. Konferencia fő témái a következők voltak: A reneszánsz éve, Az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc emlékei, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan, a konferenciának helyt adó Érsemjén megismerésével kezdődött. Több előadás hangzott el. Kiss Endre József (Sárospatak) az Érmellékről beszélt, ahogyan Kazinczy Ferenc emlékezetében élt, Vekov Károly (Kolozsvár) az értelmiség sorsát mutatta be, Oláh Miklós életpályáján keresztül, Csorba Csaba (Budapest) az Értelmiségiek nemesítése a Partiumban a 16–19. században című értekezést tartotta. Wanek Ferenc (Kolozsvár) egy elfelejtett középkori erődről, Mezősomlyóról beszélt, Starmüller Géza (Kolozsvár) a zilahi Wesselényi-szoborkompozíciót mutatta be és annak alkotóját, Fadrusz Jánost. A könyvbemutatón Jancsó Árpád (Temesvár) ismertette legújabb kötetét A Béga, a Bánság elkényeztetett folyója. Erdei János (Szilágysomlyó) vetített képeken keresztül mutatta be az 1848–49-es forradalom és szabadságharc emlékeit a Beretytyó- és a Kraszna-menti településeken. Másnap Pekár István (Budapest) az Érmellék, a Berettyó-mente és a Hegyköz örökségét mutatta be, televíziós szemmel. Ujj János (Arad) az egykori törökkori várról tartott előadást, Vajda János (Borosjenő) két 1848–49-es vértanú életútját követte, akik Borosjenőhöz kötődtek. Jancsó Árpád (Temesvár) a Béga-csatorna történetéről, Tácsi Erika (Temesvár) Újszentes telepes falu történetéről, Kordics Imre (Nagyvárad) Nagyvárad 1940– 1944 közötti magyar utcaneveiről tartott előadást. Dánielisz Endre (Nagyszalonta) Nagyszalonta történelméről értekezett az 1944– 1948 közötti időszak bizonytalan éveiről. Nagy Aranka (Nagyvárad) az 1848–1849-es szabadságharc híres orvosairól beszélt, Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti) egy háborús katonasors emlékezetére épült kis emlékművet mutatta be. Krestyán Ilona (Temesvár) Kulcsár Sándor író életpályáját ismertette. Ezután Szabó Zsolt (Kolozsvár) a 60 éves Művelődés című folyóirat történetéről és szerepéről beszélt. Megtartották a közgyűlést. /Dukrét Géza: A XIV. Partiumi Honismereti Konferencia: Művelődés (Kolozsvár), október/

2009. szeptember 12.

A Partiumi és Bánsági Műemlékvédő és Emlékhely Társaság szeptember 4–6. között a Szatmár megyei Hadadon, a Dégenfeld-kastélyban tartotta honismereti konferenciáját. Dukrét Géza, a PBMET elnöke köszöntötte a megjelenteket. A XV. Partiumi Honismereti Konferencia alkalmából Dukrét Géza ismertette az eddigi konferenciák témáit és az itt átadott Fényes Elek-díjak tulajdonosait. Ezt követően adták át az idei kitüntetéseket. Fényes Elek-díjban részesült Szabó István (Ottomány), Erdei János (Szilágysomlyó), Hitter Ferenc (Felsőbánya) és Vajda Sándor (Borosjenő). A helytörténeti kutatásban, a honismereti nevelésben, az egyesületi munkában végzett példamutató tevékenységéért díszoklevelet kapott Bara István (Szatmárnémeti), Fazekas Lóránd (Szatmárnémeti), Jakab Rita (Nagybánya), Kupán Árpád (Nagyvárad), Jancsó Árpád (Temesvár), Ujj János (Arad), Wanek Ferenc (Kolozsvár), Kovács Rozália (Érmihályfalva), Nagyváradról Mihálka Magdolna, Pásztai Ottó, Gőnyey Éva, Bordás István. A XV. Konferencia fő témái a következők voltak: Ipartörténeti műemlékek, Pusztuló műemlékeink, A 20. század öröksége. Az előadások sora hagyományosan a konferenciának helyet adó Hadad megismerésével kezdődött. Az előadók között Dukrét Géza vetített képek segítségével mutatta be Bihar megye pusztuló műemlékeit, Kiss Zoltán (Kraszna) Adalékok a református felekezeti oktatás 1945–1948 közötti történetéhez című tanulmányában a szilágysági tanítósorsokat ismertette. Harangozó Imre (Újkígyós) ortodox templomok középkori freskóit mutatta be, amelyek szent királyainkat ábrázolják, Starmüller Géza (Kolozsvár) Kővár és vidékének történelemformáló szerepét ismertette, Jancsó Árpád (Temesvár) a százéves temesvári vízi erőműről mint ipari műemlékről tartott érdekes előadást. Dukrét Géza ismertette Kiss Kálmán Túrterebes iskola- és egyháztörténete című kötetét, amely a Partiumi füzetek 59. kötete. Kupán Árpád a Dobrai Református Egyházközség életét ismertette. Az előadók között volt Horber Pál (Nagyvárad), aki Balogh Ernő professzorról és a mézgedi Czárán Gyula-cseppkőbarlangról értekezett, Krestyán Ilona (Temesvár), aki Temesvár társadalmi és kulturális helyzetképét ecsetelte a két világháború között, Antal Béla (Nagyvárad) ismertette Biharpüspöki névkataszterét a 13. századtól kezdve. A harmadik nap szakmai kirándulással folytatódott. A konferenciát támogatói között volt a Határon Túli Magyar Emlékhelyekért Alapítvány és a Dégenfeld Alapítvány is. /A XVI. Partiumi Honismereti Konferenciáról. = Reggeli Újság (Nagyvárad), szept. 12./


lapozás: 1-11




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998