udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 6 találat lapozás: 1-6
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal Ferenc

1997. október 8.

II. János Pál pápa a kárpátaljai római katolikus hívek apostoli adminisztrátorává nevezte ki Majnek Antal ferences szerzetest, a Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóság püspökét. A 46 esztendős, budapesti születésű Majnek Antalt a ferences rendtartomány küldte 1989-ben missziós munkára Kárpátaljára. Kárpátalján a lakosság négy százaléka, hatvanezer lélek római katolikus. Nyolcvan százalékuk magyar. A Szentszék 1992-ben vette fel a diplomáciai kapcsolatot Ukrajnával. A Kárpátaljai Római Katolikus Apostoli Kormányzóságot 1993-ban hozta létre. Ennek püspöke Majnek Antal. Ukrajnában ötmillió görög katolikus él, akiket Miroszlav Ivan Lubacsivszki lembergi bíboros kormányoz, akik 1991-ben tért haza hazájába római száműzetéséből. /MTI/

1999. június 19.

Jún. 19-én, zuhogó esőben és nagyszámú közönség jelenlétében az 1849-es alsó-tömösi csata színhelyén megtartották az emlékező ünnepséget, megkoszorúzva a honvédhősök tiszteletére 1879-ben emelt emlékművet. Antal Ferenc brassói református esperes, majd Gajdó Zoltán négyfalusi római katolikus plébános mondtak imát. Az emlékművet az előző napon, jún. 18-án ismeretlenek piros, sárga, kék festékkel mázolták be. 1990-ben már történt ugyanitt emlékműgyalázás. /Dobra verve jelentem. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 22./

2005. március 3.

Szászváros kis város Dél Erdélyben, a történelmi Hunyad megyében, a város magyarsága rendre apadt s jelenleg már a szórványok szórványának tartjuk számon magunkat, írta a városról hírt adó olvasói levél. 1989 után sikerült újra indítani a magyar óvodát és iskolát, ezeknek benépesítésében az oroszlánrészt Böjte Csaba ferences atya vállalta. A templomokban emlékünnepségeket rendeztek gróf Kún Kocsárdra és gróf Kuun Gézára emlékezve, az egyháznak és a nemzetnek szentelt munkásságuk ismertetésével. Bíró Antal ferences szerzetes előadását hallgatták meg az egyetemes imahét alkalmával, aki verseiből is felolvasott. /Bíró J. Antal: Szászvárosi hírek. Postafiók rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 3./

2006. szeptember 26.

65 évi töretlen hitű szolgálat után mutatta be vasmiséjét Bíró Antal ferences atya Szászvárosban, a római katolikus templomban, kilencvenedik életéve küszöbén. Székelyföld szülöttjeként nem volt könnyű élete a szórványban, ahol hitéért többször meghurcolták, tanári pályáját megtörték. Idős korában eljött Szászvárosra, hogy az ide plébánosként kinevezett Böjte Csaba atyán segítsen. Áldozatos munkáját, elsősorban Böjte Csaba méltatta. /Gáspár-Barra Réka: Bíró Antal atya vasmiséje Szászvároson. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./

2006. október 28.

A Márton Áron-szobor avatása után nem sokkal ismét ünnepelt a kis falu, Kézdiszárazpatak. Ezúttal is az iskola udvarán állítottak emlékkopját, mégpedig az 1954-ben a brassói fémipari műszaki középiskolában végzett vén diákok egykori tanáruknak, Opra Benedeknek, akit börtönbüntetésre ítéltek, valamint a magyar forradalom és szabadságharc emlékére. Faragta Antal Ferenc és Antal Balázs. Az avatóünnepségen a csíkszeredai Vitéz Lay Imre és a Volt Politikai Foglyok Hargita megyei Szövetségének több tagja is részt vett, kegyelettel emlékeztek az 1956-os események miatt börtönbüntetésre ítélt Opra Benedekre. /Iochom István: Kopjafaavatás Kézdiszárazpatakon. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 28./

2006. november 15.

Mikháza, ez a kicsi falu nagy embereket adott, itt tért nyugovóra Dávid Antal ferences, aki részt vett az 1848-as szabadságharcban. Innen indult Kacsó Sándor író, ugyanúgy Szélyes Sándor, a világot bejárt népdalénekes. Itt áll a híres ferences kolostor, melyet az anyaország támogatásával mentettek meg. A kolostort nézte meg Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke erdélyi látogatásakor. Kijelentette: „Segíteni kívánok Önöknek abban is, hogy lehetőleg minél több értékünk megmaradjon Erdélyben. Ez jelentheti közösségünk megtartó erejét.” /Lokodi Imre: Öröm és köszönet. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./


lapozás: 1-6




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998