udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 149 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal Ildikó

1999. szeptember 27.

Parászka Miklós színházi szakember és a Harag György Társulat /Szatmárnémeti/ igazgatója, főiskolai tanár, a nagyváradi Szigligeti Ede Társulat főrendezője, vendégrendezője a debreceni Csokonai Színháznak, újabban pedig a Csíkszeredai Játékszín igazgatója is. Kényszerhelyzetek sorozatában él, nyilatkozta, ez fárasztó. Mindegyik erdélyi magyar társulat megpróbálkozott a helytállással, a maga módján. A temesvári társulat művészileg jelentős produkciókkal dicsekedhet, felfigyeltek rá külföldön is, ám közönsége megcsappant, jól felszerelt stúdiószínpadot építettek. Az ellenpélda Nagyvárad. Az elbizonytalanodás itt a legmakacsabb. Egy markáns rendezőegyéniségre volna szüksége a társulatnak. A kolozsvári Állami Magyar Színház társulata bejárta Nyugat-Európát. "Tompa Gábor igazgató neve egyfajta világmárka. A probléma itt a nézettség hihetetlenül alacsony volta", állapította meg Parászka Miklós. Marosvásárhelyen elhúzódó vezetési válságról van szó. A sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház gyorsan modernizálódott. Bocsárdi László és Barabás Olga - a két tehetséges fiatal rendező - új koncepciót dolgoztak ki. De ők is nézőket veszítettek. A gyergyószentmiklósi Figura Színháznak nem sikerült ezt az avangard társulatot repertoárszínházzá alakítani, a társulatépítés is akadozik. - A színházi szakemberek képzését szolgálja a marosvásárhelyi főiskola és a kolozsvári. Van rivalizálás a két központ között. - A Harag György Társulat és a Csíki Játékszín sorsának összekötése komoly kísérlet, és komoly színházművészeti hozadékai is vannak: egy-egy darabból 15-20 előadás helyett 30-40-et játszhatnak. Mód van szélesebb körű repertoár kialakítására is. A Csíkszeredai Játékszín megalakulása lehetővé tette új, ifjú színészek alkalmazást. Segítséget jelent, hogy Csíkszeredában máris létesítettek egy 12 szobás, plusz egy 2 szobás szolgálati lakással ellátott Színészházat. A Csíki Játékszín színészei között van Bíró József, aki a kolozsváriak egyik vezető színésze volt, továbbá a külföldön ugyancsak elismert Hunyadi László, és a fiatalok: Nagy Csongor, Antal Ildikó, valamint három végzős, Kosztándi Zsolt, Mardírosz Ágnes, Nagy Dorottya. /Parászka Miklós színjátszásunkról. ?Van múltunk, és lesz jövőnk?" = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 27./

2000. augusztus 1.

Július végén évről évre megtelik fiatalokkal a Szent Anna-tó környéke. Az idén sem volt ez másképp. Apró tüzek jelezték, hogy éjszakába nyúlt a vigadozás. Sokan elmentek vasárnap a szentmisére is. /Antal Ildikó: Anna-napok a tónál. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 1./

2001. június 13.

Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület székháza adott otthont jún. 11-én a THÉ (Thália Helyi Élete) II. zsebkonferenciájának. Egyed Emese egyetemi tanár bevezetőjében elmondta a kutatócsoport megszületésének körülményeit. A zsebkonferencia többnyire a XIX. századi színházi zsebkönyvek elemzésén alapult, amelyek tartalmából igen érdekes következtetéseket vontak le az előadók. Betleheni Gyöngyi (magyar-francia szak, IV. év) Molière Mizantrópja Kolozsváron címen írt államvizsga-dolgozatát mutatta be. Kovács Eszter (német-orosz szak, II. év) Csehov-interpretációk a kolozsvári színpadon című dolgozatában megállapította: a kolozsvári színház az utóbbi 50 évben nagyon kevés Csehovot játszott. A kantai minorita iskoladrámáról szólt Antal Ildikó (magyar-francia szak, IV. év) vizsgadolgozata. Farkas Wellmann Éva előadása: Székelyudvarhelyi kéziratos nemzeti dráma a XIX. századból. Szünet a súgó szerepéről tartott kerekasztal-beszélgetésből kiderült, hogy a XIX. század elején a társulatok súgói amolyan irodalmi titkári feladatokat is elláttak. /Nánó Csaba: Zsebkonferencia Tháliáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 13./

2003. október 12.

Révész-képzési előkészítőre került sor a kolozsvári Mozgássérültek Szent Kamill Szociális Otthonában. A tanfolyam szervezőjeként Fikó Csaba, a Hargita megyei Mozgássérültek Egyesületének elnöke hangsúlyozta: akkor nevezhetik eredményesnek a képzést, ha a révészekről mindenhol tudomást szereznek, és egy újonnan sérült esetén tudni fogják a hozzátartozók is, hol találnak számára elsősorban lelki támaszt. A képzésre Magyarországról, Szatmárról, Nagyváradról, Székelyudvarhelyről, valamint Csíkszeredából érkeztek a résztvevők. Az egyik előadó, a maga is kerekesszékben ülő Renner Erzsébet, világított rá a Magyarországon már jól működő révésztevékenységre. A révészek nem a túlpartra viszi át a sérültet, hanem onnan hozzák vissza. Hiszen ha valakit baleset ér vagy betegség folytán maradandó sérülést szenved, automatikusan átkerül a túlpartra. Onnan kell őket visszahozni: segíteni, hogy visszailleszkedjenek a családjukba, a társadalomba. /Antal Ildikó: Vissza a túlpartról. = Vasárnap (Kolozsvár), okt. 12./

2003. december 14.

Bárki fordulhat a Kolozsváron működő Filantrop Humanitárius Alapítványhoz, felekezeti hovatartozástól, nemzetiségtől függetlenül, tájékoztatott dr. Fábián András vezető főorvos. Általános orvosi vizsgálatokat végeznek, és a lehetőségekhez mérten gyógyszert adnak a betegeknek. Egy dán humanitárius alapítvány segíti őket, biztosít számukra gyógyászati segédeszközöket: mankókat, járókereteket, tolókocsikat is. Az alapítványnál hat orvos, két gyógyszerésznő, egy pszichológus és két asszisztens dolgozik. Minden munkatárs díjmentesen végzi feladatát. Az alapítvány keretén belül működik a Segítő Jobb nevű nemzetközi alapítvány is, amely segít abban, hogy indokolt esetben a beteget magyarországi kezelésre küldhetik. A Segítő Jobb székhelye Magyarországon van azonban mind kevesebb és kevesebb pénzzel rendelkeznek. A kolozsvári alapítvány keretén belül működik az Asztmaklub. A Filantrop Humanitárius Alapítvány körülbelül 10 évvel ezelőtt szerveződött, értelmi szerzője Czirják Árpád érseki helynök volt, ő bocsátotta rendelkezésükre a Szentegyház utca 6. szám alatti helyiségeket. Az alapítvány megszervezésében fontos szerepe volt dr. Molnár Géza főorvosnak is. /Antal Ildikó: A segítő kezet nyújtó Filantrop. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 14./

2005. március 12.

Az idei évad legnagyobb vállalkozásaként színre vitt Madách-drámát, Az ember tragédiáját mutatta be március 11-én a Csíki Játékszín társulata, Gavriil Pinte Uniter-díjas a rendező. Ádám szerepében Kosztándi Zsoltnak tapsolhatott a közönség, Évát Antal Ildikó, Lucifert Keresztes Szabolcs kelti életre. /Színész- és nézőpróbáló előadás. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./

2005. június 25.

A Csíki Játékszín június 24-én tartotta évadzáró gáláját. A most záruló színházi évad legnépszerűbb és legnézettebb előadása az Egy bolond százat csinál – derül ki nézők körében végzett felmérésből. A közönség szavazatai alapján az évad legkedveltebb színésznője Antal Ildikó, legnépszerűbb színésze pedig Kozma Attila lett. A társulat színészei szerint is Kozma Attila nyújtotta az évadban a legjobb teljesítményt: titkos szavazással Hunyadi László-díjjal jutalmazták. A Kulissza-gyűrűt a színház díszletépítő csapatának ítélte a társulat. Ez utóbbi két belső díjat a Csíki Játékszín 2002-ben alapította és évente ítéli oda. /A Csíki Játékszín évadzáró gálája. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 25./

2006. május 30.

Egy éve az önkormányzat szakszervezete letette a kollektív munkaszerződésre vonatkozó javaslatát a Ráduly Róbert polgármester asztalára, ezt a mai napig nem fogadták el. Emiatt hivatali visszaélés gyanújával feljelentést tesznek a törvényszéken Csíkszereda polgármestere ellen, jelentette ki Sorin Badea, az Alfa Szakszervezet Hargita megyei elnöke. A szakszervezeti elnök bírálta Ráduly Róbert polgármestert, aki szerinte a hivatal alkalmazottaival nem viselkedik megfelelően. „Kiabál és sértegeti az alkalmazottakat” – jelentette ki Badea. Antal Ildikó, a csíkszeredai Polgármesteri Hivatal szakszervezeti vezetője szerint a városházi alkalmazottak „ki vannak készülve pszichikailag, ugyanakkor terror alatt tartja őket Szőke Domokos alpolgármester”. Antal Attila alpolgármester a megfogalmazott kijelentések kapcsán elmondta: mindkét oldalon vannak feszültségek, de ez elsősorban a feszes munkaritmus miatt van. /Daczó Dénes: Feljelentik Ráduly Róbertet. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 30./

2006. június 3.

Újabb színes esemény gazdagította a Hargitai Megyenapok programját. A XI. Csűrdöngölő Gyermek- és Ifjúsági Néptánc- és Népi Játékok Találkozója keretén belül mintegy harminchat néptánccsoport lépett a közönség elé. A négyévestől az ifjú táncosig minden korosztály fellépett, mutatva, nincs veszélyben a magyar népzenei hagyomány és kultúra, ha ilyen népes gyerek- és ifjúsereggel sikerült megszerettetni a néptáncot és népzenét. /Antal Ildikó: Hargitai Megyenapok. Aprók és ifjak Csűrdöngölő találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 3./

2006. június 6.

A Bánk bánból ismert fohászból kiragadott, Hazám, hazám, te mindenem mottóval operagála-sorozatot tartanak a budapesti Magyar Állami Operaház előadóművészei. Jótékonysági koncertjükkel június 4-én a sepsiszentgyörgyieket, 5-én a csíkszeredai közönséget lepték meg. Június 6-án Gyergyószentmiklóson, majd Székelyudvarhelyen lépnek fel. A belépőjegyek jelképesek, az adományozott összeget a moldvai csángók testi és szellemi épülését szolgáló célokra ajánlják fel. /Antal Ildikó: Operadal és zenei áhítat a csángó magyarokért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 6./

2006. június 7.

Nehézségek árán született meg az újabb nagy sikerű rockopera, a Székely Golgota. Ez, a mintegy 64 szereplőt felvonultató előadás, már a harmadik rockzenésített darabja Papp Kincses Emesének és a Role együttesnek, a szabadtéri Ne késsetek harangok rockopera és az Árpád-házi Szent Erzsébet oratórium után. Előzetes anyagi támogatás nélkül született meg ez az előadás. A megyenapok keretében kétszer előadott Székely Golgota hiteles történeten alapszik, melyet Papp Kincses Emese tudatosan a székely történelemből merítve írt meg először prózában, majd rímbe szedve. Ő szerezte a versek alapdallamát is. A madéfalvi veszedelem sorsfordító, tragikus momentumait elevenítette meg, amelynek számos, mához szóló üzenete van: semmiféle hatalom előtt meghajolni nem szabad, a székely nép szabadságszeretete olthatatlan. Az egész produkció az itthonmaradás és megmaradás fontosságát hirdeti. A tömegjelenetekben a Márton Áron Gimnázium, valamint a Székely Károly Szakközépiskola diákjai vettek részt. /Antal Ildikó: A Székely Golgota keresztútja. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 7./

2006. június 9.

A korábban már megméretett alcsíki és felcsíki gyermekszínjátszó csoportok legügyesebbjei mutatták be műsoraikat. Magyarul szépen beszélő, színházkedvelő, nyitott gyermekeket nevelni – fogalmazta meg Tima Mária Magdolna tanítónő a június 8-án lezajlott Kis Csíki Színészek Találkozójának célját. A III. Alcsíki, illetve az I. Felcsíki Gyermekszínjátszó Találkozók legjobb kilenc csoportját, mintegy százhetven gyermeket mozgatott meg a műkedvelő rendezvény. A kászonaltízi Kazun Egyesület, illetve a társszervező Dr. Lukács Mihály Általános Iskola által megvalósított gyermekszínjátszó találkozó ígéretes kezdeményezés. /Antal Ildikó: Kis Csíki Színészek Találkozója. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./

2006. június 20.

Élenjáró statisztikai adatokkal büszkélkedhet a Csíki Játékszín társulata az erdélyi magyar színtársulatok körében. A lezárult évad mintegy 150 előadást és 8 ezer bérletest tart számon. – Városunk azon az úton halad, hogy regionális kultúrcentrummá nője ki magát – fogalmazott Parászka Miklós, a Csíki Játékszín igazgatója az évadot záró gálaműsoron. A közönségszavazatok alapján a klasszikus, zenés–táncos szórakoztató darabok, vígjátékok és komédiák a legkedveltebbek. A szavazatok alapján az öt nagy színházi produkció közül a Montmartre-i ibolya című operett vitte el a pálmát 1130-as tetszési indexszel. Legkedveltebb színésznő a jelenleg Brüsszelben tartózkodó Antal Ildikó, a legnépszerűbb színész pedig Kozma Attila lett. A 2005/2006-os évad Hunyadi László-díját – amelyet a színészek maguk közül szavaztak meg – Veress Albert színművész nyerte el. /Antal Ildikó: Közönségkedvencek és díjazottak. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 20./

2006. június 28.

A ditrói székely nemzetgyűlésen is megfogalmazott autonómia-törekvések újabb helyszíne a csíksomlyói Hármashalom-oltár lesz. Helyeslést és tiltakozást egyaránt kivált ez az esemény. A július 1-jei hagyományőrző és népi értékeket éltető rendezvény, az Ezer Székely Leány Napja programtervezetében ugyanis nem szerepelt az autonómia kérdésének felvetése. – Az autonómia kérdését hangsúlyozni soha nem elég. Minden nép és nemzet arra törekszik, hogy mindenáron megőrizze és kifejezésre juttassa népi-nemzeti identitását, persze a kultúra, a nyelv, a népi tánc támogatásával, de a kulturális és közigazgatási autonómia kínálta eszközzel is – érvelt Süket Levente, az Ezer Székely Leány Napja Alapítvány elnöke. Hetvenöt évvel ezelőtt, 1931-ben a népi értékek megőrzésének és felújításának céljával kelt életre az ezer székely leány napi kezdeményezés, Domokos Pál Péter és a szociális testvérek közreműködésével. Akkor született meg az a jelmondat: Hitében erős, erkölcsében tiszta és hagyományaihoz hűséges lányokat és édesanyákat akarunk. – Ez ad értéket az egésznek, enélkül ugyanis jellegtelen, látványos, színdarabos műsorsorozat volna ez a nap – hangsúlyozta az Ezer Székely Leány Napjának lelki töltetét Boros Károly főesperes. – Az egyház is felkarolja a népi jelleget és a népi értéket. A hagyományokat is igyekszik tisztítani és őrizni, ilyen szempontból örömmel állt melléje, mert ez az ő feladata is. De tovább már nem – húzza meg a határt Boros Károly. /Antal Ildikó: Autonómia-fórum az Ezer Székely Leány Napján. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 28./

2006. június 29.

Vizsgalázban égnek a csíkszeredai Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem diákjai. A Sapientia–EMTE román–angol szakának történetében immár a második évjárat is a végső vizsga előtt áll. Tavaly huszonheten, idén huszonhatan végeznek. A tavaly végzettek mintegy 85–90%-a a tanügyben helyezkedett el, de van, aki fordítói állást tölt be, mások pedig nyelvtudást igénylő, rangosabb irodákban dolgoznak. A csíkszeredai Sapientián a román–angol az egyetlen olyan szak, ahol a végzős diákoknak nem kell más városban államvizsgázniuk. A szociológus végzősök a napokban vizsgáznak Kolozsváron, a leendő közgazdászok egy része szintén a Kincses Városba, illetve Temesvárra utazik. /Antal Ildikó: Tételek, vizsgák, államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 29./

2006. július 6.

A csíksomlyói Szent Péter és Pál-plébániaépület előtt július 5-én az ősi lovas magyar idők elevenedtek meg. Május 27-én ültek lóhátra Dobogókőn, és azóta vágtáznak, ügetnek, poroszkálnak végig az egykori Nagy-Magyarország területein. Az ősi időket idéző korhű, magyaros motívumú ruhákat, bőröket viselő lovas csapat először északra, Felvidék felé vette útját. Ott csatlakozott hozzájuk a hatodik társ, aki mostanáig nyereg nélkül tett meg 800 km-t. Régi magyar fegyverek: íj, szablya, bőrrel vont vesszőfonatos pajzs is a felszerelésükhöz tartozik. A tervbe vett útjukat, a mintegy 3800–4000 km-es távot vélhetően szeptember közepére sikerül teljesíteni, akkor érnének vissza kiindulópontjukra. A hat lovas – köztük egy lány – nyolc lóval poroszkálja végig a Kárpát-medencét. /Antal Ildikó: Patanyomok jelölik újra az ezeréves határt. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2006. július 6.

Amióta az András Alapítvány Lázárfalván a Tókerti Tánctanoda nevű malomtanyán táncoktató központot hozott létre – ahol jelenleg is Kaláka-mozgalom zajlik –, ez a birtok vette át a lázárfalviak élénk központjának számító kőkeresztje körüli térség egykori szerepét. Idén már öt különböző helyen lesz hasonló kalákamunka. Most újra Lázárfalvára jött dolgozni egy közel harmincas létszámú magyarországi fiatal – többnyire tájépítészeti, vidékfejlesztési szakon tanuló egyetemisták, szakemberek. Ezúttal nem a falu szállásolja el a kalákásokat, hanem András Mihály, az András Alapítvány elnöke, a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes művészeti vezetője vállalta a házigazda szerepét. A táborozók a munka mellett a néphagyományokkal, faluturizmussal, ökoépítészettel kapcsolatos előadásokat is hallhatnak, de marad energia esténként népdalok és néptáncok elsajátítására is. A munkálatok azzal a céllal folynak, hogy a régi malomépületet, az elhanyagolt csűrt és a régi malomházat táncoktató központtá, kézművesfoglalkozások tanodájává alakítsák. A kalákatábor nem csupán a térség rendbetételét jelenti, hanem szellemi és közösségépítő tevékenységet is. /Antal Ildikó: Kalákás táborozók Lázárfalván. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 6./

2006. július 13.

Pozitív előrejelzői a román–angol szak végleges akkreditációjának a Sapientia–Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) Humántudományok tanszékének történetében lezajlott második államvizsga eredményei. Dr. Balázs Lajos tanszékvezető /Csíkszereda/ elmondta, hogy a huszonhat végzős közül huszonöten államvizsgáztak sikeresen. A romántanári állások esetén nagy az igény: a három székelyföldi megyében mintegy 400 körüli tanárra lenne szükség. Jövőre benyújtják a végleges akkreditációra a dokumentációt. /Antal Ildikó: Újabb lépés az akkreditáció felé. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 13./

2006. július 14.

A Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem csíkszeredai Gazdaság- és Humántudományok Kara az összesített eredményeket ismertette. A román–angol szakon korábban eredményesen lezárult államvizsgákat egészítik ki a többi szakon elért eredmények is. Az államvizsga mutatói a következők: a román–angol szakon 95,83%-os, az agrár és élelmiszeripari gazdaság szakon 75%-os, a könyvelés és gazdálkodási informatika szakon 91,18%-os, míg az általános közgazdaság szakon 91,30%-os a sikeres államvizsgázók aránya. Bakacsi Gyula dékán pozitív példaként említette Józon Mónika doktorandusz tevékenységét, aki három nemzetközi kutatómunkában vesz részt. /(Antal Ildikó): Eredményes államvizsgák. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2006. július 14.

A nyolcadik Székelyföldi Fürdőkaláka tíz napjának közösségi munkája szép eredményekkel büszkélkedhet. A lázárfalvi Alsó Malom utcai leendő tánctanoda vizenyős térségeire alig lehet ráismerni: a kalákások vízrendezési és tájépítészeti munkálatai során a tanya nevesített Hordófürdővel, Fűzmáriával, Emese-forrással és -árokkal gazdagodott. A Fűzanya fűzágakkal övezett, kitisztított forrást szakrális helynek szánták a tájépítész kalákás fiatalok. Elkészült a gyerekeknek szánt Hordófürdő. Kevésbé látványos, de hatalmas munka eredménye, hogy sikerült megállítaniuk a csuszamló oldalt, nagy mennyiségű föld és szálfák segítségével. A munkálatba bekapcsolódó Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes több tagja is. /Antal Ildikó: Fűzanya vigyázza a lázárfalvi Malom-tanyát. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 14./

2006. július 28.

Vincefi Sándor Svédországba elszármazott képzőművészt Csíkszeredában bemutatni már nem szükséges. Aki mostanáig a szobrászművész Vincefit ismerte, a következő hetekben megtekintheti olajfestményeit. Festményi egyben az újraindult Kalot első képkiállítása. Birtók József, a Státus Kiadó igazgatója és Bányász László, a romániai Kalot vezetője köszöntötte a hazalátogató képzőművészt. /Antal Ildikó: Az alkotói érem két oldala. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 28./

2006. augusztus 2.

Összefogásról szóltak az 1849. augusztus 1-jei nyergestetői csatára emlékező ünnepi beszédek. Azonban nem tudtak megegyezni a csíkkozmási önkormányzat és a kászonaltíziek táncjátékának megvalósítói. Emiatt kettős helyszínű megemlékezés volt. A nyergestetői megemlékezés hagyományosan zajlott. A csíkkozmási fiatalokból álló Bojzás táncegyüttes nyitotta a műsort. A szabadságharc egyik utolsó mozzanatára, a nyergestetői csatára emlékezőket elsőként Bodó Dávid, Csíkkozmás község polgármestere köszöntötte, majd Ráduly Róbert Kálmán, az RMDSZ Csík Területi Szervezetének elnöke mondott beszédet. Kifejtette, a székely közösségek választott vezetői a szeptember 23-án tartandó összejövetelen közlemény formájában is elkötelezik magukat a területi autonómia mellett. A kászonaltíziak külön tartották emlékezésüket. /Antal Ildikó: A Nyerges két lába – kettős megemlékezés. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 2./

2006. augusztus 18.

Ízléses könyvekkel büszkélkedhet a csíkszeredai Alutus Nyomda, a szép könyvekért kapott díjak önmagukért beszélnek. Hajdú Áron Péter, a nyomda igazgatója leszögezte, ma már alapvető követelmény a könyvkiadásban, hogy a szellemi tartalom találó csomagolásban lásson napvilágot. Fontos a könyvformátum, a papír megválasztása, a karakterek és sorközök megválasztása, de a képanyagok kiválasztása is mérvadó. Hajdú Áron Péter az elmúlt tíz évben könyvborítót is tervezett, Deák Ferenc elismert tipográfus baráti biztatása sokat segített, vallja. A vonalvezetés művészetét Gaál András és Márton Árpád festőművészektől diákként tanulta. Az Alutus könyvei közül Kovács András Ferenc Szabadvendég című, József Attila-centenáriumra írt szonettkoszorúja a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülete által évente megrendezett Ünnepi Könyvhéten a szépirodalmi kategória egyik díjnyertes könyve lett. Ez az első olyan díjazott könyv, amelyet erdélyi szerző, tipográfus és nyomda valósított meg. Az Országos Nyomdaipari Vásárra is elküldtek néhány könyvet, és az Alutus volt az egyetlen az erdélyi nyomdák közül, amely díjat kapott. /Antal Ildikó: A könyvkészítés művészete. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2006. augusztus 18.

A gyimesközéploki Bükkhavason zajlik a Csík, Gyergyó és Udvarhely környéki fiatalok számára szervezett, a lelki elmélyült egymás megismerését szolgáló III. KALOT-tábor. A Romániai KALOT-mozgalom vezetői, Bányász László és Fejes Ildikó tudatosan választják a táborok irányadó mottóit, tavaly az egyéni és közösségi értékekre vezették rá a fiatalok figyelmét, most a Szent Ignác-i jelszóval, a Láss, ítélj, cselekedj! elvvel ismerkedhettek a táborlakók. /Antal Ildikó: Láss, ítélj, cselekedj! = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 18./

2006. augusztus 21.

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) csíki tagszervezete a Tiva és a Mikó Ferenc egyesületek társszervezői közreműködésével a honfoglalás korát idéző rendezvénysorozatot rendezett Csíkszeredán: a Honfoglalás kori Mesterségek Hete hatnapos rendezvénysorozata augusztus 20-án, Szent István király ünnepén zárult. Botár István régész tartotta a foglalkozást, az íjászatot és lovasíjászatot Süket Levente ismertette, és a frissen bejegyzett Székely Lovasíjász Szövetség tagjaival közösen tartott bemutatót. Bartis Erika, az Erdélyi Magyar Ifjak csíki tagszervezetének elnöke, valamint Gergely András, a Szakszervezetek Művelődési Házának igazgatója ünnepi beszéde zárta a rendezvényt. /Antal Ildikó: Időutazás az ősi mesterségek szekerén. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 21./

2006. augusztus 26.

Zetelaka immár ötödik alkalommal ad otthont az Erdélyi Magyar Írók Ligája nyári írótáborának. A találkozó során emlékeznek az 1956-os forradalomra. Papp Kincses Emese rámutatott: „Az új, fiatal írónemzedék számára 1956 már történelem.” „Ne ötvenhat kísértete, hanem annak igazi szelleme legyen velünk. A mi önkéntes küldetésünk, tudatos alkotói sorsvállalásunk a meg nem alkuvás!” A lengyel történelmet kutató Kovács István írót gyermekkori személyes élményei fűzik az 56-os eseményekhez, amelyeket A gyermekkor tündöklete című életrajzi regényében mesélt el. Az 1998-ban Magyarországon az Év könyve-díjat kapott regény idén, az 1956-os forradalom évfordulójának alkalmából újra napvilágot látott, sőt Budakeszi srácok címmel játékfilm is készült belőle, Erdőss Pál rendezésében. /Antal Ildikó: Táborozó tollforgatók. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 26./

2006. szeptember 4.

Az autonómia-törekvések és hatékonyabb megnyilvánulási formáin gondolkodtak az elmúlt hét végén az immár harmadik alkalommal táborozó MIT-es fiatalok. A romániai magyar ifjúság érdekképviseleti szervezete, a Magyar Ifjúsági Tanács szeptember 3-án zárult nyári táborába a Tekerj rá! jelszóval szervezett biciklitúra több résztvevője is bekapcsolódott. Smaranda Enache, a Pro Europa Liga társelnöke a román nemzet felfogását az egységes nemzetállam fogalommal magyarázta. Elmondása szerint a történelemkönyvekben kell keresni a többségi nemzet szemléletére a magyarázatot, ezért nehéz a regionalizmusban való gondolkodásra rávezetni őket. A Közösségért Egyesület elnöke, Dan Manolachescu borúlátóan vélekedett a civil szférák tevékenységének hatékonyságáról, azzal érvelve, hogy a román nép még mindig a politikumban, a hadseregben és az egyházban bízik. /Antal Ildikó: Történelemkönyvekben gyökerező értetlenség. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 4./

2006. szeptember 6.

A bevált igazgatói és adminisztrációs teendők továbbvitelével kívánja folytatni korábbi igazgató tevékenységét Tamás Levente, a Csíkszeredai Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium újonnan kinevezett igazgatója. Tamás Leventét, a kilenc éve a Márton Áron Gimnáziumban tanító földrajztanárt kérték fel az igazgatói állás betöltésére. Farkas Ibolya korábbi igazgató pedig rendi kötelezettségeinek eleget téve egy időre Amerikába utazik. Az új tanévben az iskola jelenleg 425 diákot tart számon, de még zajlanak a különbözeti vizsgák. Tizenöt osztállyal, négy alsó és tizenegy felső tagozatos osztállyal indul a tanév. /Antal Ildikó: Segítő Mária Római Katolikus Gimnázium. Új igazgató az iskola élén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 6./

2006. szeptember 8.

Molnár Vilmos csíkszeredai író, irodalmilap-szerkesztő novellái, írásai kötetekben, a hazai és magyarországi rangos folyóiratokban látnak napvilágot. Néhányat közülük román, francia és svéd nyelvre is lefordítottak. A Tokaji Írótáborban újabb szakmai elismerésben részesült. Kifejtette, hogy csak egy egységes magyar irodalom létezik. Ahogy értelmetlen lenne dunántúli vagy felvidéki, esetleg hortobágyi irodalomról beszélni, éppúgy nonszensznek érzi külön székely irodalmat emlegetni. A székely nyelvjárás sajátos szavai, nyelvi fordulatai is bekerülhetnek egy itt élő vagy innen elszármazott író-költő munkáiba, de ettől az még nem lesz egy külön irodalom része. A magyar nyelv és a magyar irodalom van olyan gazdag, hogy egészen sajátos, egymástól mind szóhasználatban, mind stílusban eltérő variációkat magában tudjon foglalni. A Székelyföldön élő alkotók azonban helyzetüknél fogva érzékenyebbek a székelység, tágabban az egész magyarság sorsproblémáira. Többször kell szembesülniük olyan állapotokkal, viszonyokkal, amelyek az anyaországbeliek számára ismeretlenek. Molnár Vilmos pár évvel ezelőtt nekifogott megírni A. A. Milne világhírű Micimackójának a párját. Kihívásnak vette, meg tudja-e írni úgy, hogy ne epigon fércmű legyen. A Disney-cég megvásárolt a Milne-örökösöktől minden kiadási jogot, és mivel a Milne által megírt szereplők neveit használja, a Disney-képviselettől megtiltották, hogy más kiadónál jelenjen meg, mint ami az ő érdekeltségi körükbe tartozik. Írtak már Molnár Vilmos munkájáról tanulmányt a Korunkban, pedig a könyv pedig még sehol sincs. Molnár Vilmos a csíkszeredai Székelyföld című kulturális folyóirat szerkesztője. A folyóirat kilenc éve jött létre. Ez alatt a Kárpát-medencében megjelenő több tucat irodalmi, kulturális vagy művészeti folyóirat közül példányszámát tekintve a legelsők közé küzdötte fel magát. A szerkesztőkollégák ismert, neves költők, írók, képzőművészek. Ferenczes István költő, főszerkesztőnk nevét mindenki ismeri, de nem ismeretlen Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László költők, írók, műfordítók, a néprajzos Mirk Szidónia-Kata vagy a kritikus Zsigmond Andrea nevei sem. /Antal Ildikó: Az olvasó visszajelzése az igazi díj. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./

2006. szeptember 14.

Ma egy hete szünetel a melegvíz-szolgáltatás Székelykeresztúron, ugyanis a lakónegyedi hőközpontoknál kikapcsolták a villanyáramot. A monopolhelyzetben lévő Electrica áramszolgáltató a 95 ezer RON értékű tartozással indokolja szolgáltatása megvonását. /Antal Ildikó: Meleg víz nélkül Székelykeresztúr. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 14./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-149




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998