udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 141 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal István

1990. február 25.

Febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartották meg az RMDSZ harmadik küldöttértekezletét. Megválasztották az RMDSZ Országos Ideiglenes Bizottságát. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László, elnök: Domokos Géza, az elnökség 11 tagú. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./ Az elnökség tagjai: Domokos Géza elnök, alelnökök: Balázs Sándor /Kolozsvár/, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ - Temesvár/, Folticska Ferenc /Bukarest/, Formanek Ferenc /Szatmár/, Verestóy Attila /Bukarest/, tagok: Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. A bukaresti titkárság: Bitay Ödön, Ágoston Hugó, Czédly József. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./ Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér megye/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben megye/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ-Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Zöld Péter /Moldva/. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 27./ A febr. 24-25-én Sepsiszentgyörgyön tartott küldöttértekezletről folytatásokban beszámolt a Romániai Magyar Szó. Sylvester Lajos, az RMDSZ Kovászna megyei elnöke nyitotta meg az értekezletet. Domokos Géza elnök az egység megőrzésének fontosságára tért ki. Az RMDSZ-nek közel 600 ezer beiratkozott tagja van. Romániában erősödnek az egypártszerű reflexek. Aggasztóak a rendkívüli módon aktivizálódó sovén és nacionalista tendenciák, amelyek nyomást gyakorolnak a hatalomra, hogy levegye a napirendről a kisebbségi jogok visszaállítását. Ne legyenek illúzióink, hangsúlyozta Domokos Géza, a nacionalista román politika hamar éreztette befolyását a kormányban, a politikai pártok egy részénél, a Nemzeti Szövetség Ideiglenes Tanácsában, a minisztériumokban, a diplomáciában, sőt a külföldi sajtó egy részénél is. Katona Ádám /székelyudvarhelyi RMDSZ/: szervezetük a régi Udvarhelyszéket fogja át. Programjukban szerepel az önálló Udvarhely megye, a bányakatonáskodás megszüntetése stb. Taglétszámuk vidéken 52 763, városban 22 325. Aktiválják a gazdaköröket. Garda Dezső /Gyergyó és vidéke/: az iskolaügyben tettek a legtöbbet, érződik a román kollégák ellenállása. Aláírást gyűjtöttek a Bolyai és a marosvásárhelyi egyetem érdekében, a Bolyai Farkas Líceum ügyében. A szervezet 20 ezer tagot számlál. Csávossy György /Fehér megye/: 10 ezer körüli a taglétszámuk. Sikerült a Bethlen Gábor Kollégiumban /Nagyenyed/ leválasztani a román osztályokat. Szeretnél bevezetni a kántortanító-képzést és talpra állítani a csombodi magyar nyelvű kertészeti oktatást. Takács Csaba /Hunyad megye/: taglétszámuk nem haladja meg az 5000-ret. Sikerült székházat szerezni, önálló magyar óvoda indult Déván. Megoldásra vár az iskolaügy. Megindult a Hunyad Megyei Hírlap Déván. Balázs Sándor /Kolozs megye/:50 ezres az RMDSZ-taglétszám a megyében, súlyosak a Vatra Romaneasca támadásai. A dialógus érdekében létrehozták a Puntea című lapot. Sikerült visszaállítani az önálló volt piarista gimnáziumot. Megalakult az egyetem érdekében a Bolyai-bizottság. Célszerű lenne a magyar egyetemet támogató százezer aláírást eljuttatni az ENSZ-hez, egyben könyvet kellene kiadni az egyetem történetéről. Pillich László /Kolozsvár/ javasolta: induljon a kolozsvári magyar újságíróközösség szerkesztésében önálló RMDSZ-lap. Sylvester Lajos /Háromszék megye/: taglétszámuk 55 ezer. A hagyományos magyar iskolák visszaállítása ősszel lesz. Mellettük működik a szórványbizottság, elkezdték a kapcsolatfelvételt a csángókkal. Káli Király István /Maros megye/: taglétszámuk százezren felüli. Jelenleg a feszült helyzet központja Marosvásárhelyen van. Megalakult a magyar orvosok és a magyar egyetemisták országos szövetsége. Kiadják román nyelven a Dialog című lapot. Tőkés László elnökké választását javasolta. András György /Marosvásárhely/ a teljes vallásszabadságot, a sajtó- és tévéhálózat megszervezését, a csángók problémájának megoldását és az RMDSZ Erdély-központúságát szorgalmazta. Leopold Lászó /nagybányai RMDSZ/: a vidéken összesen 15 ezer tagjuk van. Újraindult a megszűnt líceumi magyar osztály. Zonda Attila /Máramarossziget/ mintegy 6 ezer fős a taglétszámuk a két városban s a kilenc községben. 1848-as emlékmű visszaállításán dolgoznak. Újjáéledt a vegyeskórus. 2500 kötetes könyvtárat hoztak létre. Megindították a Máramarosszigeti Naplót. Bura László, a Kölcsey Ferenc Líceum /Szatmárnémeti/ igazgatója /Szatmár megye/ 50 ezer tagról adott hírt. Elkezdték a dialógust az Impreuna-Együtt című kétnyelvű lap kiadásával. A Kölcsey Líceumban az eddigi 8 helyett 33 magyar osztály működik. Jakab Elek /Szeben megye/: taglétszámuk 3500 körül mozog, központjuk Medgyesen van. Medgyesen I-VIII. osztályos iskolát biztosítottak. Vida Gyula /Szilágy megye/: 20 ezer fős a taglétszámuk. Figyelni kell a gazdasági életre, a magyarokat sorra kiszorítják a vezető állásokból. László László a Szilágy megyei oktatásról: Szilágysomlyón és Sarmaságon megtörtént az átszervezés. Jellemző Selymesilosva esete: ebben a magyar községben magyar gyermek magyar tanároktól voltak kénytelenek huszonöt éven át minden tantárgyat románul tanulni. Éltes Imre /Csíkszereda/, a Romániai Magyar Kisgazdapárt elnöke: a párt febr. 22-én jött létre két hasonló párt egyesülésével. Az RMDSZ kollektív tagjai akarnak lenni. A teremben először hevesen elutasították, hogy Kocsis Sándor, a Független Magyar Párt képviselője kapjon szót, végül mégis beszélt, de nem volt meggyőző. Bejelentette, hogy Vincze Jánost megfosztották elnöki funkciójától. Csutak István, a MISZSZ /Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége/ képviselője helyesli a politikai sokszínűséget. Nem tartják elég határozottnak az RMDSZ fellépését. Ezután bizottságokban folytatódott a vita. Az újságíró, Cseke Gábor a legnépesebb, a programszövegező bizottság munkáját kísérte nyomon. Rengeteg felszólalás volt, indulatos és hosszú vita. Febr. 25-én reggel Verestóy Attila /Bukarest/ volt az első felszólaló. Sokan hallani sem akarnak a Független Magyar Pártról /FMP/, pedig szükség van arra, hogy ne maradjunk egyedül a politikai küzdőtéren, jelentette ki Verestóy. Kincses Előd /Marosvásárhely/ szerint el kell gondolkodni azon, miért tudta az FMP a kritikus pillanatban a hangját hallatni. Az RMDSZ párttá válhatna. Lányi Szabolcs /Bukarest/ szerint FMP-t el kell fogadni realitásnak. Tőkés László bejelentette a jan. 24-én megalakult Magyar Keresztény Egyházak Szövetsége csatlakozását az RMDSZ-hez. Markó Béla /Marosvásárhely/ az ideiglenes vezetőséget jelölő bizottság megbízásából javasolta: a küldöttközgyűlés válassza meg az RMDSZ tiszteletbeli elnökévé Tőkés Lászlót. A javaslatra felcsattant a taps a teremben. Erőss Péter /Háromszék/ kérte az Amerikába készülő Tőkés Lászlót, hogy ne feledkezzen meg útja során a csángók nehéz helyzetéről. Tőkés László ezt megígérte. Demény Lajos /Bukarest/ elégedetlen: még mindig nincs állandó kapcsolat Bukarest, Marosvásárhely és Kolozsvár között. Nyilatkozatban ki kell mondani, hogy az RMDSZ az önrendelkezés alapján áll. Erdélyben hivatalosnak kellene lennie a magyar nyelvnek. Össze kell állítani a nemzetiségi törvény tervezetét. Domokos Géza figyelmeztetett: túl sok idő ment el pártkérdésekre. Szép a helyi autonómia, de ha bekerül a programba, akkor az egész alkotóelemeire hull szét. Végül megszavazták a vezetőség személyi összetételét. /Cseke Gábor: Ágyúöntők unokái. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 1.- /6 folytatásban/ márc. 8./

1990. február 27.

A kongresszust előkészítő bizottság határozata szerint Nagyváradon, ápr. 7-8-án tartják meg az RMDSZ kongresszusát. A kongresszuson küldöttek vesznek részt /minden 2000 tag után egy küldött/, továbbá a nemzetiségi létet meghatározó személyiségek, meghívják a vajdasági, kárpátaljai, szlovákiai magyarság képviselőit is. Elhatározták egy erdélyi központú sajtó- és propagandairoda felállítását Kolozsváron. Az RMDSZ Ideiglenes Intézőbizottságának tagjai /megválasztotta őket az RMDSZ sepsiszentgyörgyi, febr. 24-25-i küldöttgyűlése/ a következők. Tiszteletbeli elnök: Tőkés László /Temesvár/. Elnökség: Domokos Géza /Bukarest/ elnök, Balázs Sándor /Kolozsvár/ alelnök, Borbély Zsolt Attila /MISZSZ ? Temesvár/ alelnök, Folticska Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Formanek Ferenc /Szatmárnémeti/ alelnök, Verestóy Attila /Bukarest/ alelnök, Antal István /Székelyudvarhely/, Béres András /Marosvásárhely/, Nagy Béla /Nagyvárad/, Sylvester Lajos /Sepsiszentgyörgy/, Zólya László /Csíkszereda/. Intéző bizottsági tagok: Bodó Barna /Temesvár/, Csávossy György /Fehér/, Hosszú Zoltán /Arad/, Jakab Elek /Szeben/, Lányi Szabolcs /Bukarest/, Madaras Lázár /Brassó/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Szilágyi Zsolt /MISZSZ ? Nagyvárad/, Takács Csaba /Hunyad/, Vida Gyula /Szilágy/, Zonda Attila /Máramaros/, Zöld Péter /Moldva/. Titkárság: Ágoston Hugo /Bukarest/, Bitay Ödön /Bukarest/, Czédly József /Bukarest/. /RMDSZ-dokumentumok. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 27./

1992. október 6.

Okt. 6-án közzétették a parlamenti választások végeredményét, okt. 9-én pedig a parlamenti mandátumok elosztását : a képviselőházban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja kapta a szavazatok 27,72 %-át /117 mandátum/, a Demokratikus Konvenció 20,01 %-ot /82 mandátum/, a Nemzeti Megmentési Front 10,18 %-ot /43 hely/, a Román Nemzeti Egységpárt 7,72 %-ot /30 hely/, az RMDSZ 7,46 %-ot /811 290 szavazattal/ /27 hely/, a Romania Mare Párt 3,90 %-ot /16 hely/ és a Szocialista Munkapárt 3,04 %-ot /12 hely/ nyert el. A szenátusban a Nemzeti Megmentés Demokrata Frontja 28,29 %-ot kapott /49 szenátor/, a Demokratikus Konvenció 20,16 %-ot /34 szenátor/, a Nemzeti Megmentési Front 10,39 %-ot /18 szenátor/, a Román Nemzeti Egységpárt 8,12 %-ot /14 szenátor/, az RMDSZ 7,58 %-ot /831 469 fő/ /12 szenátor/, a Romania Mare Párt 3,85 %-ot /5 szenátor/, a Román Demokrata Agrárpárt 3,31 %-ot /5 szenátor/, a Szocialista Munkapárt pedig a szavazatok 3,19 %-át szerezte meg /5 szenátor/. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyar Lajos /Kovászna/, Markó Béka, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Béres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Mátyás, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 9./

1992. október 24.

Csutak István korábban /okt. 12-én/ a bukaresti Evenimentul Zilei napilaphoz fordult, hogy sürgősen nyilvánosságra hozza: Verestóy Attila és néhány "kormánypárti", Domokos Géza körül csoportosuló RMDSZ-szenátor és képviselő okt. 8-án titkos tárgyalást folytatott Ovidiu Sincai úrral, a Nemzeti Megmentési Demokrata Front alelnökével az RMDSZ esetleges részvételéről az új kormány megalakításáról. A titkos tanácskozást Domokos Géza és Verestóy Attila kezdeményezte, részt vettek a szenátorok közül: Markó Béla, Szabó Károly, Csiha Tamás, Buchwald Péter /jelölt/, a képviselők közül pedig Madaras Lázár, Nagy Benedek, Borbély László, Tokay György, Kerekes Károly és Antal István /jelölt/. Csutak István feltette a kérdést: ha valóban nyilvános megbeszélés volt, miért nem tudott róla mindegyik RMDSZ-képviselő, illetve szenátor vagy az RMDSZ két alelnöke. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 24-25./

1993. október 20.

A kisebbségek hídszerepe címmel nemzetközi szimpóziumot tartottak Brassó Pojánán. Petrusán György, a magyarországi Románok Demokrata Szövetségének elnöke fejtette ki, hogy Magyarország nem jelent veszélyt, nem akar határmódosítást. A nemzetállam fogalma túlhaladott. A dán vendégek a dániai németek és a németországi dánok rendezett helyzetére hívták fel a figyelmet. A kétnapos konferencia hasznos volt. Az értekezleten megjelentek többek között Antal István és Madaras Lázár RMDSZ-képviselők, Mina László, az RMDSZ Brassó megyei elnöke és Dobolyi István, a brassói Áprily Lajos Gimnázium igazgatója. /Kiss Éve Mária: A kisebbség ? érték. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1994. április 1.

A képviselőházban elfogadott, de még egyeztetés előtt álló törvénytervezet szerint közintézmények, iskolák, kultúrházak homlokzatára állandó jelleggel ki kell tűzni a román zászlót. Az RMDSZ módosító indítványát Antal István képviselő tolmácsolta: a kisebbségi intézményeken jelenjen meg a magyar lobogó is. A javaslatot elutasították. /Orient Expressz (Bukarest), ápr. 1./

1994. október 10.

Okt. 10-én az RMDSZ-honatyák több interpellációval éltek. Szabó Károly szenátor Liviu Maior tanügyminiszterhez intézte szavait. Iliescu elnök strasbourgi kijelentésével ellentétben a magyar nemzetiségű diákokat a legkülönbözőbb módszerekkel akadályozzák abban, hogy anyanyelvükön tanulhassanak. Példának idézte a szatmári 3. sz. Líceumot, ahova sikerrel felvételizett 18 tanuló, de még mindig nem alakították meg részükre a magyar osztályt. Antal István képviselő a pénzügyminisztertől kért választ arra, hogy mikor módosítják az 1954-ből, Gheorghiu Dej idejéből származó, a privatizációt fékező törvényt. /RMDSZ Tájékoztató, 387. sz., okt. 11./

1995. február 13.

Febr. 13-án a képviselőház elfogadta a Petre Turlea képviselő RMDSZ-ellenes indítványát is magában foglaló napirendet. Ennek alapján vitát kezdtek az RMDSZ-t elítélő szövegtervezetről. Nem fogadták el Dinu Patriciu liberális vezető indítványát, hogy a marosvásárhelyi események ötödik évfordulóját, márc. 20-át nyilvánítsák a tolerancia napjának és ezen a napon Marosvásárhelyen tartson kihelyezett ülést a parlament./Szabadság (Kolozsvár), febr. 14./ Az RMDSZ-t elítélő bizalmatlansági indítvány képviselőházi vitájában Antal István RMDSZ-képviselő visszautasította azt a vádat, hogy az Orbán Balázs-szobor avatásakor románellenes megnyilatkozásokra került volna sor. Varga Attila RMDSZ-képviselő a szövetség autonómia-koncepciójáról szólva cáfolta, hogy az RMDSZ etnikai alapon akarja megvalósítani a regionális autonómiát. Nem lehet nemzetállamról szó egy olyan országban, amelyben 15 kisebbség él és a lakosság 10 %-át alkotják, hangsúlyozta Borbély László RMDSZ-képviselő. A hatalom nyílt vagy burkolt támogatásával példátlan magyarellenes kampány folyik. Jellemző, folytatta, hogy miközben Atlantában román-magyar dialógusra készülnek, itthon alaptalan vádakra épített bizalmatlansági indítványt vitatnak meg a parlamentben. Borbély László felhívást intézett az ország pártjaihoz a magyarság törekvéseinek előítéletektől mentes megközelítésére, az őszinte dialógusra. /Szabadság (Kolozsvár), febr. 16., RMDSZ Tájékoztató, febr. 14., 471. sz./

1995. augusztus 3.

A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./

1995. augusztus 3.

A júl. 27-i debreceni tiltakozó nagygyűlésen Székelyudvarhelyt három fős hivatalos küldöttség képviselte: Antal István és Asztalos Ferenc parlamenti képviselők és Ferenczy Ferenc polgármester. Magánemberként mások is érkeztek a városból. /Polgármesteri Közlöny (Székelyudvarhely), aug. 3. IV. évf. 15. sz./

1995. szeptember 4.

Az RMDSZ képviselőházi frakciója az őszi ülésszakra Tokay Györgyöt választotta a frakció elnökének, az alelnökök: Antal István és Márton Árpád, a képviselőház állandó bizottságának titkárául Borbély Lászlót választották, a képviselőház a jelölést elfogadta. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 4., 610. sz./

1995. október 11.

Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke és Antal István, az RMDSZ képviselőházi frakciójának alelnöke okt. 11-én Budapesten találkozott Lábody László címzetes államtitkárral, a HTMH elnökével. Megbeszélést folytattak a gazdasági együttműködés különböző területeire vonatkozó kérdésekről, tájékoztatták egymást a román állampolgárokat érintő kárpótlási folyamatról, a törvények által biztosított lehetőségek érvényesítéséről. Takács Csaba átadta Markó Béla elnök és az Ügyvezető Elnökség meghívását egy romániai látogatásra, amelyet az államtitkár elfogadott. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 12./

1996. február 22.

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetsége meghívására az RMDSZ gazdasági küldöttsége febr. 22-23-án látogatást tesz Magyarországon. A küldöttség tagjai: Vida Gyula képviselőházi frakcióvezető, Antal István, Pécsi Ferenc és Borbély László képviselők, valamint Náznán Jenő, az RMDSZ ügyvezető gazdasági alelnöke. A küldöttség privatizációs kérdésekben folytat megbeszéléseket Budapesten, találkozik a HTMH, az Új Kézfogás Alapítvány képviselőivel, Széles Gáborral, a Gyáriparosok Országos Szövetségének elnökével és az Ipari Minisztérium illetékeseivel. /Privatizációról tanácskoznak Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 22./

1996. október 1.

Az Udvarhely széki előválasztásokon Asztalos Ferenc 22 950, Antal István 20 659, Ferenczi Ferenc 14 547, Szilágyi Edit 9 120, Katona Ádám 8 051, Bunta Levente 3 120 szavazatot kapott a képviselői mandátum, Verestóy Attila 24 930, Hosszú Attila 15 872 szavazatot a szenátori megyei listára bekerülésért. Az előválasztások eredményeképpen Udvarhely-szék jelöltjei a parlamenti választásokon: Asztalos Ferenc, Antal István és Verestóy Attila lesznek, akik jelenleg is parlamenti tisztséget töltenek be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 1./ Csíkszéken meglepetésnek számít Ráduly Róbert /a magyar ifjúsági szervezeteket tömörítő Magyar Ifjúsági Tanács elnöke/ első helye olyan helyi vezetőkkel szemben, mint Borbély Ernő RMDSZ-elnök, Sántha Pál Vilmos volt megyei tanácselnök, Papp Kincses Emese RMDSZ-vezető. Nagy Benedek eddigi képviselő az 5. helyre szorult. A csíki eredmény a szenátorjelöltek esetében: Hajdú Gábor 21 807, Mátéffy Győző 15 903 szavazat, képviselőjelölteknél: Ráduly Róbert 15 259, Borbély Ernő 12 203, Sántha Pál Vilmos 3 639, Papp Kincses Emese 2 979, Nagy Benedek 2 911 szavazat. Gyergyószéken képviselőjelöltek: Nagy István 13 619, dr. Garda Dezső 13 333, Petres Sándor 12 030, Eigel Tibor 8 618 szavazat. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

1996. október 1.

Antal István, az RMDSZ Hargita megyei képviselője okt. 1-jén interpellált a parlamentben. Visszautasította Salcudeanu kormánypárti képviselő, volt miniszter felszólalását, akik szégyentelenül valótlant mondott a Hargita és Kovászna megyében folyó, a magyarok által alkalmazott etnikai tisztogatásról. Ugyancsak félretájékoztatta a parlamentet Salcudeanu a svájci Basel Hilf Alapítvány székelyudvarhelyi beruházásáról. A beruházás a székelyudvarhelyi fogyatékos gyermekek kisegítő iskolájának épült, időközben egy vállalat, az Aris Industries Rt bérbe vette a területe és bérbe vett területet egy bukaresti apácarendnek adományozta. Ez érvénytelen szerződés, ezen folyik a vita. A helyi tanács ragaszkodik az eredeti tervhez, a helyi fogyatékosok megsegítéséhez, közben nagy nyomást fejtenek ki annak érdekében, hogy bukaresti apácák érkezzenek ide és román árvaházat nyissanak. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 3./

1996. november 8.

A nov. 3-i választásokon az RMDSZ a következő eredményeket érte el: RMDSZ államelnök-jelöltjére leadott szavazatok száma: 761 007, az összes szavazat 6,02 %-a, ezzel Frunda a negyedik lett a jelöltek közül. Az RMDSZ szenátorjelöltjeire leadott szavazatok száma: 836.705 /6,81 %/, a képviselőjelöltjeire leadott szavazatok száma: 812.206 /6,64 %/. Az RMDSZ a szenátusban 11, a képviselőházban 25 mandátumot szerzett. Az RMDSZ szenátorai: Csapó József, Eckstein Kovács Péter, Frunda György, Hajdú Menyhért Gábor, Kozsokár Gábor, Lőrincz Gyula, Markó Béla, Puskás Bálint Zoltán, Seres Dénes, Szabó Károly, Verestóy Attila, képviselői: Antal István, Asztalos Ferenc, Bárányi Ferenc, Becsek-Garda Dezső, Birtalan Ákos, Böndi Gyöngyike, Elek Barna, Kakassy Sándor, Kelemen Attila, Kerekes Károly, Kónya Hamar Sándor, Kovács Csaba Tibor, Márton Árpád Ferenc, Mátis Jenő, Nagy István, Pécsi Ferenc, Ráduly Róbert, Rákóczi Lajos, Székely Ervin, Szilágyi Zsolt, Tamás Sándor, Tokay György, Vajda Ferenc, Varga Attila, Vida Gyula. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 8., 905. sz./ Az 1990-es választás eredménye: A képviselőházban RMDSZ 991 601 szavazat /7,23 %/, a szenátusban: RMDSZ 1 004 353 szavazat, /7,20 %/, A parlamenti helyek megoszlása: Nemzeti Megmentési Front 355 mandátum, RMDSZ 41 mandátum. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 27./ A parlamentbe jutott RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad megye/, Szilágyi János /Beszterce-Naszód m./, Nagy Béla, dr. Csapó József, Szilágyi Zsolt /Bihar m./, Madaras Lázár /Brassó m./, Brendus Gyula /Fehér m./, Borbély Ernő, Csutak István, Incze Béla, Borsos Géza, Nagy Benedek /Hargita m./, Pillich László, Podharadszky László, Eckstein Kovács Péter /Kolozs m./, Domokos Géza, Márton Árpád, Bajcsi Ákos /Kovászna m./, Zonda Attila /Máramaros m./, Borbély László, Frunda György, Kerekes Károly, Zsigmond László /Maros m./, András Imre, Pécsi Ferenc, Varga Attila /Szatmár m./, Vida Gyula /Szilágy m./, Bárányi Ferenc /Temes m./, RMDSZ-szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m., Demény Lajos /Bihar m./, Fazakas Miklós /Brassó m./, Hajdú Gábor, Verestóy Attila /Hargita m./, Szőcs Géza /Kolozs m./, Király Károly, Kozsokár Gábor /Kovászna m./, Csiha Tamás /Máramaros m./, Markó Béla /Maros m./, Szabó Károly /Szatmár m./, Tóth József /Szilágy m./. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), 1990. máj. 29./ 1992. szept. 27-i választás: A képviselőházban: RMDSZ 7,46 % /811 290 szavazat/ - 27 képviselői hely. A szenátusban az RMDSZ 7,58 % /831 469 szavazat/ - 12 szenátor. Az RMDSZ képviselőjelöltjeire 1990. májusában 983 890-en szavaztak, most 172 600-zal kevesebben, az RMDSZ szenátorjelöltjeire pedig 1990-ben 1 094 353-an adták voksukat, most viszont 262 884-gyel kevesebben. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9., Dimineata (Bukarest), 1992. okt. 11./ Az 1992. szept. 27-én megválasztott RMDSZ szenátorok: Hosszú Zoltán /Arad m./, Csapó József /Bihar/, Incze Tibor /Fehér/, Verestóy Attila, Hajdú Gábor /Hargita/, Buchwald Péter /Kolozs/, Kozsokár Gábor, Magyari Lajos /Kovászna/, Markó Béla, Frunda György /Maros/, Szabó Károly /Szatmár/, Seres Dénes /Szilágy/, RMDSZ képviselők: Tokay György /Arad/, Rákóczi Lajos, Szilágyi Zsolt, Székely Ervin /Bihar/, Szilágyi Zoltán /Beszterce/, Madaras Lázár /Brassó/, Borbély Imre, Nagy Benedek, András Imre, Asztalos Ferenc, Antal István /Hargita/, Takács Csaba /Hunyad/, Sinkó István, Kónya-Hamar Sándor, Mátis Jenő /Kolozs/, Márton Árpád, Zsigmond László, Birtalan Ákos /Kovászna/, Borbély László, Kerekes Károly, Elek Barna, Németh János /Maros/, Mazalik József /Máramaros/, Varga Attila, Pécsi Ferenc /Szatmár/, Vida Gyula /Szilágy/, Bárányi Ferenc /Temes/. /Szabadság (Kolozsvár), 1992. okt. 9./

1996. december 4.

Dec. 4-én a képviselőházban megalakultak a parlamenti bizottságok, az RMDSZ egy elnöki tisztséget nyert el /Vida Gyula a gazdaságpolitikai, reformügyi és privatizációs bizottság elnöke lett/, ezenkívül a következő posztokat: a mezőgazdasági, erdőgazdálkodási, élelmiszeripari szakbizottság alelnöke Elek Barna marosvásárhelyi, az oktatásügyi, tudományos, ifjúsági és sportbizottságé Asztalos Ferenc Hargita megyei képviselő lett, az ipar- és szolgáltatásügyi bizottság titkárává Antal István hargitai, az egészség- és családvédelmi bizottság titkárává Bárányi Ferenc temesvári képviselőt választották. A szenátus közigazgatási és területrendezési bizottságának elnöke Seres Dénes Szilágy megyei szenátor, a mezőgazdasági és területfejlesztési bizottság alelnöke Csapó József nagyváradi, a munkaügyi, népjóléti és a munkanélküliség problémáival foglalkozó bizottság alelnöke Hajdu Gábor hargitai szenátor lett. Frunda György marosvásárhelyi szenátor a jogi, kinevezési, fegyelmi, mentelmi jogi és mandátumvizsgáló bizottságban lett titkár, Puskás Bálint Zoltán kovásznai szenátor pedig a privatizációs bizottságban. /Megalakultak a parlamenti szakbizottságok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

1996. december 6.

Dec. 6-án Székelyudvarhelyen sajtótájékoztatót tartottak, amelyen megjelent Szász Jenő polgármesteren kívül dr. Nagy Géza, a debreceni Agrártudományi Egyetem dékánja. Elmondta, hogy az egyetem tizenhat kabinos, nyelvoktatást szolgáló felszerelést adományozott Székelyudvarhelynek. Az üvegezett kabinok mindegyike magnóval, fülhallgatóval és mikrofonnal van ellátva. Ezt a Bányai János Szakközépiskolában fogják elhelyezni. A dékán megígérte, hogy jelentős mennyiségű angol és német nyelvű írott- és hanganyagot ad még a városnak. Antal István RMDSZ-képviselő ismerkedett meg a debreceni professzorral, innen van a kapcsolat. Antal István is jelen volt a tájékoztatón. A debreceni egyetem segíteni fog abban, hogy Székelyudvarhelyen felsőfokú tanintézet jöjjön létre, elsősorban úgy, hogy debreceni professzorok jönnének oktatni. /Fülöp D. Dénes: A felsőfokú oktatás csírái. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

1997. január 29.

Antal István Hargita megyei képviselő a Finnországi Magyarok Szövetségének és a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének meghívására január 15-28-a között látogatást tett a két skandináviai országban. Az RMDSZ-képviselő Stockholmban a Magyar Házban és más városokban, így Helsinkiben találkozott az ottani magyar szervezetek és közösségek tagjaival, és tájékoztatást adott a választások után kialakult romániai politikai helyzetről, az RMDSZ kormányzati szerepéről. Antal István látogatása során magánbeszélgetésen találkozott Gunnar Janssonnal, a finn parlament svéd képviselőjével, az ET romániai jelentéstevőjével, és ellátogatott a stockholmi és helsinki román nagykövetségekre is. Baráti megbeszélést folytatott többek között Bihari Szabolccsal, a Svédországi Magyarok Országos Szövetségének elnökével is. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), jan. 31., 957. sz./

1997. március 5.

Márc. 7-én tartják soros találkozójukat az Udvarhelyszéki nagyközségek (a "10-ek") Bögözben. A találkozó meghívottja Antal István Hargita megyei képviselő, aki a Parlament napirendjére kerülő állami költségvetésről tájékoztatja az önkormányzati tisztségviselőket. Ugyanakkor más, az infrastruktúra fejlesztésével kapcsolatos kérdéseket is megbeszélnek a találkozón. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), márc. 6., 981. sz./

1997. március 12.

Idén az országos márc. 15-i főrendezvény Székelyudvarhelyen lesz, az ünnepségről a Duna Televízió közvetítést ad. A tervek szerint délben térzenét adnak a fúvószenekarok, majd elindul a lovasfelvonulás a főtér, a Márton Áron tér felé. A Himnusz után beszédet mond Szász Jenő polgármester, Markó Béla, az RMDSZ szövetségi elnöke, Birtalan Ákos idegenforgalmi miniszter, Verestóy Attila szenátor, Antal István parlamenti képviselő, Törzsök Erika, a Határon Túli Magyarok Hivatala elnökhelyettese. Csíkszeredában Bíró Albin, az RMDSZ Csíki szervezetének elnöke, Sántha Pál Vilmos, az RMDSZ városi szervezetének elnöke és dr. Csedő István mond beszédet. /Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 13./

1997. március 22.

Antal István RMDSZ-képviselő Finnországban járt, előadást tartott Finnországi Magyarok Szövetségének felkérésére a Helsinkiben levő Magyar Intézetben. A két évtizedben élő Bendekné Szőke Amália megajándékozta huszonkét évi kutatómunkája eredményét tartalmazó könyvével, melynek címe: Erdély és Fennoskandia 1576-1945. Diplomáciai, katonai és művelődési kapcsolatok. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 25./

1997. április 11.

A Hajdú-Bihar megyei Kereskedelmi és Iparkamara tájékoztató előadásra hívta meg Antal István Hargita megyei RMDSZ-képviselőt. A meghívásnak eleget téve, Antal István ápr. 11-én előadást tartott a romániai privatizációról. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 11. , 1006. sz./

1997. május 8.

Máj. 8-án Markó Béla szövetségi elnök bukaresti hivatalában fogadta a Romániai Gépkocsivezetők Szakszervezeti Föderációjának Vincentiu Cica elnök vezette küldöttségét. A megbeszélésen, amelyen az RMDSZ képviseletében jelen volt Verestóy Attila szenátusi frakcióvezető és Antal István képviselő, az útadóról folytattak eszmecserét. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 8., 1022. sz./

1997. május 9.

Antall István ír elismerően Tőkés László püspökről, akinek "életveszélyes szókimondása máig sem kopott". Hálátlan szerepre vállalkozott, a magyarság lelkiismerete. Megkaphatta az összeférhetetlen, a szélsőséges, jobboldali, stb. jelzőt. Ő nem a lehetőségek, hanem a morál világában tájékozódik. /Antall István: lelkésznek politikus, politikusnak lelkész? Tőkés morális tőkéje. = Magyar Nemzet, máj. 9./

1997. május 13.

A máj. 13-i képviselőházi ülésén az ellenzéki SZDRP által az útadóval kapcsolatban benyújtott egyszerű indítvány vitájában az RMDSZ részéről Antal István Hargita megyei képviselő szólalt fel. Antal István az indítvány olcsó populista érvrendszerét elmarasztalva kiemelte a korábbi kormányzatnak az országos úthálózat romos állapota miatti felelősségét, és reményét fejezte ki afölött, hogy a gépkocsi-tulajdonosok, természetes és jogi személyek egyaránt megértik az infrastruktúra korszerűsítésének elengedhetetlen követelményét és tudatában annak, hogy ez az európai integráció parancsoló követelménye is egyben, támogatni fogják az országutak rehabilitációját, fejlesztését szolgáló kormányrendeletet.Az SZDRP által beterjesztett egyszerű indítványt az útadóval kapcsolatos kormányrendeletre vonatkozóan a Képviselőház szavazattöbbséggel elvetette. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 13., 1025. sz./

1997. május 20.

Antal István Hargita megyei képviselő máj. 20-án, napirend előtti felszólalásában válaszolt Nicolae Ionescu RNEP-es képviselő múlt heti felszólalására a csereháti kisegítő iskola ügyében a koalíciós kormány március 14-én hozott, a Vacaroiu-kormány utolsó, 1346. számú határozatát semmisnek nyilvánító kormányrendeletével kapcsolatban. Az RMDSZ képviselője rámutatott arra, hogy mind az Adevarulban május 12-én megjelent cikk szerzője, akit a legjobb indulattal sem lehet újságírónak nevezni, hiszen egyetlen célja a közvélemény félretájékoztatás és az etnikai feszültségek szítása -, mind pedig a nemzeti egységpárti képviselő, aki valótlan, állításaival ugyancsak félre akarta vezetni a T. Házat és viszályt akart kelteni a kormánykoalíciós partnerek között teljesen hamisan állítják be a Ciorbea-kormány e kérdésben hozott határozatát. Antal István ismertette a valós helyzetet, és azt, hogy a kormány döntése nem változtat az adományozók eredeti célján - jelesül, hogy kisegítő iskola működjön a székelyudvarhelyi árvák számára ?, csupán visszaállítja jogaiba a városi tanácsot, és kifejezte reményét, hogy az illetékes hatóságok érvényt szereznek a szerződés eredeti kitételeinek, és ellenőrzik, hogy a szerződő felek eleget tettek-e kötelezettségeiknek. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), máj. 21., 1031. sz./

1997. június 24.

Antal István Hargita megyei képviselő beszámolt a székelyudvarhelyi csereháti kisegítő iskola körül kialakult helyzet újabb fejleményeivel kapcsolatosan. Az RMDSZ-es politikus elmondta, hogy múlt héten kedden a kormánybizottság udvarhelyi kiszállása nyomán a tárgyaló felek helyi, illetve megyei tanács Dézsi Zoltán Hargita megyei prefektus, valamint az ifjúsági minisztérium gyerekekkel foglalkozó államtitkárságának képviselője megállapodtak abban, hogy a felek tanulmányozzák hogyan lehet folytatni az építkezést az eredeti dokumentumoknak megfelelően, elkészítik az Udvarhelyen és környékén élő hátrányos helyzetű gyerekek pontos jegyzékét, valamint 30 napon belül tárgyalást kezdenek az épület adminisztrálását illetően. Az RNEP képviselőjének kérésére a parlament emberjogi bizottsága által az ügyben tartott meghallgatáson többek között a Hargita megyei küldöttség kifejtette, hogy 1995-ben a vita tulajdonképpen jogi kérdések miatt robbant ki. Antal István elmondta ugyanakkor, hogy az építkezéssel kapcsolatos valamennyi okmány értelmében a székelyudvarhelyi hátrányos helyzetű gyerekek számára épül kisegítő iskola, és a helyi tanács ennek tudatában döntött úgy, hogy bérbe adja a területet. A képviselő szerint a kérdésnek a nyitja ott van, hogy az adományt néhány év múlva "valakik, számunkra ismeretlen érdekek eltérítették, és az eredetitől eltérő egészen más célra akarják használni". Az RMDSZ-es politikus elmondta továbbá, hogy a június 12-én megjelent kormányrendelet, mely szabályozza a hátrányos helyzetű gyerekek helyzetét, kimondja, hogy bármilyen intézmény, amely szociális létesítményt akar felállítani, csak az illető helyi területi egységhez tartozó, a megyei tanács mellett létrehozott bizottságnak a jóváhagyásával teheti azt. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 24./

1997. szeptember 5.

Szept. 5-én került sor az Udvarhely széki RMDSZ tisztújító közgyűlésére, melyen Verestóy Attila szenátort választották meg széki elnöknek Farkas Csaba keresztúri fogorvos ellenében. Az új elnök már ki is jelölte az alelnököket. Tanügyi-kulturális alelnök Asztalos Ferenc képviselő, szociális-gazdasági alelnök Antal István képviselő, önkormányzati alelnök Bunta Levente, ifjúsági alelnök Ladányi László. A területi alelnökök: Farkas Csaba (Székelykeresztúr), Bokor Sándor (Parajd), Menyhárt Domokos (Szentegyháza) és Sófalvi László (Udvarhely). /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), szept. 8., 1108. sz./

1997. október 16.

Ugyancsak okt. 16-án folytatta a képviselőház a bányatörvény vitáját. A szakbizottságban és az általános vitában többször felszólaló Antal István Hargita megyei képviselő számos fontos módosítási javaslatot terjesztett elő. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), okt. 17., 1135. sz./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 121-141




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998