udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 15 találat lapozás: 1-15
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal József

1998. december 15.

Péter Ferenc a Securitate tisztje volt, közben embereket próbált menteni. Elmondta mindazt, amit tudott. Őt is beszervezték, Erdélyi Elemér tábornok előtt tette le az esküt. A lehallgató részlegnél dolgozott. Amikor Király Károlyt kezdték lehallgatni, akkor Péter Ferenc a segítségére sietett. Király Károly öccsének jelezte, hogy bátyját lehallgatják. Király Károly jóban volt Jeszenszky Ferenc főorvossal, neki adta oda az orvosi leleteit, hogy azokat továbbítsa Budapestre, hogy ott ellenőrizzék azokat. Péter Ferenc figyelmeztette Király Károlyt, hogy Jeszenszky Ferenc is a szekusok beépített embere. – 1968-ban létrehozták Csíkszeredában a Hargita napilapot, új szerkesztőséget alapítottak. A Securitate elkezdte a beszervezést, a szerkesztőség 15 tagjából hetet beszerveztek. A hetvenes évek második felében Albert Antal volt a főszerkesztő, őt is figyelték. Mellette dolgozott Kolozsi Márton, aki beszervezettként figyelte főnökét, hasonlóképpen a szerkesztőségben volt és jelentett Zöld Lajos és Hecser Zoltán. Tőzsér József is vállalta a kollaborálást. – Sütő András sikaszói házába is lehallgató-készüléket szereltek be. Buzgón jelentette Sütőről Bertalan Sándor néptanácsi titkár, aki Csíkszeredán Albert Antallal egy házban lakott, így róla is jelentett. – Voltak olyanok, akiket nem tudtak beszervezni a szekusok, hiába tettek meg mindent, így például Ferenczes Istvánt, ifj. Hegyi István tiszteletest Székelyudvarhelyről, de Katona Ádámot sem. – Antal József katolikus esperest zsarolták, így elérték a fiatal papok elhelyezését, Incze Dénes katolikus papot is zsarolták. Száva István unitárius lelkész egyben a Securitate tisztje is volt. Kiküldték Németországba, hogy figyelje a magyar emigrációt, lehet, hogy ma is aktív. – Márkos András festőművész is beszervezett volt, Németországba ment. – Nagy Benedeket is beszervezték, ő Kiss Lajos szekus alezredeshez tartozott. Nagy Benedek az RMDSZ szenátora, így rendkívül sok kárt tud okozni az RMDSZ-nek, írta Péter Ferenc. – Hajdú Gábort, a későbbi szenátort és Borbély Imrét nem tudták beszervezni. – Verestóy Attila fiatalon belekerült a Vipera nevű bandába, egyedül neki nem lett baja. Mielőtt Bukarestbe ment, őt is beszervezték. Péter Ferenc hibának tartja, hogy kezdetben az RMDSZ nem követelte meg, hogy tagjai, vezetői vallják be, az esetleges beszervezést. Így ezután a titkosszolgálat bármikor újra megzsarolhatja őket. – 1989 decemberében, amikor a tömeg behatolt Csíkszeredában a szeku épületébe, Péter Ferenc ott volt köztük, ő tudta, hol vannak a fontos dossziék, elhozta azokat. Utoljára Pataki Imrénél voltak ezek a dokumentumok, aki 1992-ig Hargita megye prefektusa volt. – Koszta Nagy István szintén besúgó volt, a nyugati magyar emigrációt figyelte, majd hazatért. Bitay Ödön feladata volt Demény Lajos történész figyelése. – Sánta Imre keramikus is besúgó volt, áttelepült Pápára. – A belügynek dolgozott Gaál András festőművész is. – Svédországba települt, onnan jelentett Szakács András és Rátóti Gyula ügyvéd. – Barabási László csíkszeredai múzeumigazgató is besúgó volt. Csíkszeredában közismert besúgó volt Jánosi Pál, szintén a múzeumnál dolgozott. Bokor Gyula székelyudvarhelyi tanárember is a belügynek dolgozott. /Péter Ferenc: A Securitate és a magyarok. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), dec. 1., folyt.: dec. 8., dec. 15./"

2000. május 6.

Máj. 5-én Országos Élelmiszeripari Üzletember-találkozót szervezett az Udvarhelyszéki Magánvállalkozók Szövetsége (UMSZ) Székelyudvarhelyen. A rendezvényen bukaresti, temesvári, szatmárnémeti, szebeni, brassói, iasi-i, ploiesti-i, valamint Hargita megyei cégek jelentek meg. Kolumbán Antal József, az UMSZ elnöke hangsúlyozta, hogy a városban a fa- és készruhaipar, a nyomdászat, a turizmus mellett az élelmiszeripar is kezd fejlődni, van jövője. /Bálint Rozália: Élelmiszeripari találkozó. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 6./

2002. február 19.

Adrian Paunescu PSD-s szenátor a szenátus előtt bejelentette: önként jelentkezik tanúnak Szlobodan Milosevics perében. A szenátor elmondása szerint "mint egyszerű és lojális európai állampolgár, aki hozzá szeretne járulni az igazság kiderítéséhez" utazna Hágába és tenne vallomást Szlobodan Milosevics ártatlansága mellett. Paunescu az Európai Bizottság előtt már egyszer elmondott beszédét szeretné megismételni. Állítás szerint Antal József, egykori magyar miniszterelnök és Jeszenszky Géza egykori külügyminiszter illegális fegyverkereskedésbe bonyolódott a horvát ellenállókkal, és Magyarország 24 ezer kalasnyikov típusú géppisztolyt és egyéb lőfegyvereket, illetve lövedékeket adott el a horvátoknak, hogy azok hatékonyabban bomlasszák Jugoszláviát. Paunescu felháborítónak nevezte az európai szervek Milosevics-ellenességét, és azt, hogy senki sem mer kiállni a háborús bűnökkel vádolt egykori vezető mellett. Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke, a szenátus tagja elismerőleg egyetértéséről biztosította a PSD-s szenátort /(Mediafax), átvette: Transindex, febr. 19./

2002. november 3.

Korondon szept. 29-én felavatták Márton Áron mellszobrát. Antal József székelyudvarhelyi lelkipásztor méltatta Márton Áron püspök életét és munkásságát. Koszta Vilmos és családja anyagi hozzájárulásával készült a szobor. /Szoboravatás. = Vasárnap (Kolozsvár), nov. 3./

2005. augusztus 22.

A hétvégén Györgyfalván falutalálkozót tartottak, melyre sok, a településről elszármazott ember látogatott haza. Fellépett a helyi Körtefa tánccsoport. Ökumenikus istentisztelet után átadták a templomkertben felállított emlékművet, mely a második világháborúban elesett helybeliekre emlékeztet. Ifj. Starmüller Géza fából faragott alkotásán tizenkilenc áldozat neve (közülük kettő román), valamint a Kiszaggatva és derékbatörve felirat olvasható. Gábor Dénes, a Művelődés szerkesztője bemutatta azt a monográfiát, melyet Györgyfalva – György pásztor népe címmel Antal József nyugalmazott református esperes írt. A szerző huszonöt éven keresztül volt a falu lelkipásztora. /Ö. I. B.: Emlékműavatás és monográfia-kiadás Györgyfalván. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 22./

2005. november 2.

Több mint egy esztendeje jelent meg az Egyházközségi Apostol. A hetilapot a csíkszeredai Szent Kereszt-plébánia adja ki. Tulajdonképpen a lap újraindításáról döntött egy évvel ezelőtt Darvas-Kozma József plébános, c. esperes, hiszen hatvan évvel ezelőtt, 1947-ben Antal József csíkszeredai plébános indította útjára az Egyházközségi Apostolt. Az akkori lapot 1948 augusztusában betiltották a kommunista hatóságok. A hetilap „születésnapján” a szerkesztők találkoztak az olvasókkal. /Szondy Zoltán: Egyéves múlt az Egyházközségi Apostol. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 2./

2006. május 1.

Választások voltak Magyarországon, a baloldal győzött. A balliberálisok képesek megragadni egymás kezét, hogy legyőzzék a jobboldalt. A MIÉP a Jobbikkal szövetkezett, és állandó vita volt közöttük. A Fidesz nem fogta meg a kezüket. Csurka a második fordulóban arra biztatta az embereket, hogy ne menjenek szavazni, mert nem támogatta őket a Fidesz. A legkegyetlenebbül Dávid Ibolya, a Magyar Demokrata Fórum elnök asszonya járt el a Fidesz ellen. Antal József nevét lobogtatva kampányolt a Fidesz ellen. Dávid Ibolya akkor is kitartott az Orbán elleni gyűlöletben, mikor Orbán Viktor visszalépett miniszterelnöki jelöltségéből, hogy ezzel is az ország érdekeit szolgálja.     Tőkés László püspök egy utolsó próbálkozást tett az Erdélyből küldött tiltakozó, kérő levéllel. Ez sem segített. Mi azt üzenjük: ne add fel, Fidesz! Hajrá, magyarok! – írta Plesa Vass Magda. /Plesa Vass Magda: Összefogásból elégtelen! = Erdélyi Napló (Kolozsvár), máj. 1./

2006. október 10.

Bikfalvi György tasnádi nyugalmazott műbútorasztalost, könyvkereskedőt 17 éves korában tartóztatta le a Szekuritáté. 15 év kényszermunkára ítélték. Tasi Gyula nevű korábbi iskolatársa által csatlakozott a Nagyváradon fiatalok által megalakított Szabadságra Vágyó Ifjak Szervezetéhez, a SZVISZ-hez. A Szabad Európa Rádió híradásaiból tájékozódva terveket gyártottak. Ő sejtvezető volt Tasnádon, feladata emberek beszervezése volt. A szervezet évekig élt, egymáshoz kapcsolta a fiatalokat. Ápolták a magyarságtudatot. Amikor Tasnádon megszűnt a magyar középiskola, röpcédulákon tiltakozott. Ez volt a főbűne, meg a magyarságtudat ápolása, ami miatt később letartóztatták. A szervezet felgöngyölítése 1960 októberében kezdődött. Bikfalvi Györgyöt 1961. január 13-án vitték a váradi szekura. Mindössze 17 éves volt, mégis hatan jöttek érte, a helyi rendőrfőnök kíséretében. Mikor elhurcolták őt, kint volt az egész utca. Gumibottal verték. Kb. egy évig tartott a kihallgatás, kimerültek, éjjel sem hagyták őket aludni, többször megtörtént, hogy kivitték a hidegzuhany alá, aztán a szabadba, rugdosták, szíjjal verték őket. 1961. szeptember 15-én megkezdődött a tárgyalásuk. Románul nem tudott, aláíratták vele a jegyzőkönyvet, amiről mai napig sem tudja, mit tartalmazott. Tasit és őt 15 év kényszermunkára ítéltek, Ruff Mihály pedig 6 év javítót kapott. 1962 áprilisának közepéig börtönben tartották Nagyváradon, ezután Jilavára került, a földalatti börtönbe. Innen Galacra vitték, majd a brailai nagyszigetre, kényszermunkára. Sok képzett emberrel volt együtt, úgy mint: Páskándi Géza író, Antal József református esperes, Kósza József katolikus esperes, Léta Áron unitárius esperes, Lőrinczi Mihály unitárius lelkész, Nyitrai Mózes későbbi unitárius püspök-helyettes. Ők előadásokat tartottak a fiataloknak, ki-ki a szakterületén. Arra törekedtek, hogy rendes, becsületes magyar embert neveljenek a fiatalokból. Végül 1964 júliusában hazaengedték őket, amerikai nyomásra. Vonattal jöttek haza, vasárnap reggel volt. Az utcára kitódultak az emberek, főleg azok, akik megjárták Oroszország poklait. /Buchmüller Ildikó: Erdélyi ötvenhatosok. A rossz jó oldala. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 10./

2007. március 20.

Petőfi Sándor forradalmi verséből, az Európa csendes, újra csendes címűből emeltek ki egy sort – Tekints reánk, tekints, szabadság –, és lett a Tomcsa Sándor Színház és az Udvarhely Néptáncműhely közös produkciójának címe, melyet március 15-én láthatott a közönség. Az előadást Szabó Jenő színművész rendezte, a táncokat pedig Antal József állította össze. /Barabás Blanka: Ünnep, kicsit másként. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

2007. május 7.

A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont és az Areopolisz Történelmi és Társadalmi Kutatócsoport szervezésében május 7-én Székelyudvarhelyen, a könyvtárban Róth András Lajos mutatja be Kolumbán-Antal József Székely honfoglalás, avagy mikor költözhettek a székelyek a Kárpát-medencébe? című könyvét. /Könyv a székelyekről. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 7./

2007. május 24.

Első alkalommal szervezték meg Székelyudvarhelyen a Tánc Tavasza táncfesztivált. Jövőre lesz folytatása – jelentette ki Miklós Levente, az Udvarhely Néptáncműhely igazgatója. A rendezvény sikerét bizonyítja, hogy hat nap alatt végig telt házzal játszottak a meghívott együttesek. Annak ellenére, hogy naponta más-más, eltérő mozgáskultúrájú, kifejezésmódú előadásokat láthatott a közönség, rá tudott hangolódni a szokatlan mozgásvilág közvetítette érzésekre, gondolatokra. Antal József, az Udvarhely Néptáncműhely művészeti vezetője kifejtette, továbbra is az a céljuk, hogy a néptánc fajsúlyosan jelen legyen az előadásokban, de más mozgáskultúrát, kifejezésmódot is be akarnak mutatni a közönségnek. /Kovács Csaba: Tánc tavasza: lesz folytatás. = Krónika (Kolozsvár), máj. 24./

2007. június 25.

A Zetelaki Napokat Balázsi Róbert szervezte. Június 22-én Born Gergely magyarságkutató a Kárpát-medence földrajzáról tartott előadást, melyben a nagyobb hangsúlyt a székelyföldi tündérvárak kapták. Az esti táncházon a Keleti Szél Szabad Csapat zenélt. Volt gulyásfőző-verseny, fellépett a Zetelaki Fúvószenekar, a Vadrózsa néptánccsoport, az oroszhegyi Boglárka együttes és a Kikerics gyermek-néptánccsoport. A falunapok vendége Vikidál Gyula volt. Az István, a király rockopera Koppányaként ismert színész-énekes óriási sikert aratott. Megkoszorúzták a két világháborúban elesettek emlékművét. A Dr. P. Boros Fortunát Líceum igazgatója, Illyés András elmondta, hogy miért éppen Bethlen Gábor-emlékplakettet avattak fel ezen a napon. Bethlen Gábor erdélyi fejedelem Zetelakának kiváltságlevelet adományozott, ezzel felmentve az adóktól és a katonai szolgálat alól. A Bethlen Gábor-domborművet a Dr. Palló Imre Zene- és Képzőművészeti Szakközépiskola növendéke, ifj. Kolumbán Antal József készítette. /Veres Anna: XII. Zetelaki Napok és Deság Kapu Fesztivál. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 25./

2007. július 10.

A székelyudvarhelyi Hargita Megyei Hagyományőrző Forrásközpont indulása óta jelen van a térség és Hargita megye kulturális életében. Az intézmény igazgatója, dr. Hermann Gusztáv Mihály történész úgy látja, hogy az elképzelések megvalósítása nagyjából menetrendszerűen halad. A negyedévesre tervezett történeti-néprajzi ismeretterjesztő folyóirat, az Örökségünk első számának megjelent, Kolumbán Zsuzsánna a főszerkesztője. A következő számjúlius végére várható. Lesz benne sajtótörténet, társadalom- és mentalitástörténet, történeti-földrajz (Vofkori László írása) társadalomnéprajz (Miklós Zoltán írása), népi mesterségek ismertetése (Balázsi Dénes cikke), Róth András Lajos összefoglalója a hajdani Székelység című lap néprajzi tárgyú cikkeiről. Róth András Lajos Kolumbán-Antal József székely őstörténettel kapcsolatos kis könyvét elemzi. /Antal Ildikó: Jelen lenni Székelyföld kulturális köztudatában. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 10./

2008. február 19.

Az erkölcs igenis kapcsolatban van a hittel, a hitbeli meggyőződéssel, írta Antal József ny. református lelkész. Helyes javaslat, hogy a nem egyházi iskolákban is tanítsanak etikát. Csak az a kérdés, hogy milyent. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Ismerjük Nietzsche Übermensch elméletét, annak a kiteljesedését, az Isten nélküli evolúció megvalósulását, a német felsőbbrendűség eszméjét, ismerjük a proletár erkölcsöt, az osztályharcos öntudatot annak talán százmilliós áldozatával együtt. Ismerjük a vadkapitalizmus erkölcsét. Ki döntse el, hogy mi a jó és mi a rossz? Nekünk Tízparancsolatunk van évezredek óta, és azt szeretnénk, ha sikerülne a gyermekeinket annak a szellemében nevelni, keresztény nevelésre van szükség. /Antal József ny. református lelkész: Jogos aggodalmak? = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./ Előzmény: Czika Tihamér: Egyházi oktatássá válhat a kisebbségi oktatás? = Szabadság (Kolozsvár), 2008. febr. 5./

2009. november 21.

Sem az iskolák, sem a kultúrházak, sem az katolikus egyház nem engedélyezik a moldvai csángó falvakban, hogy ingatlanjaikban tartsák az iskolán kívüli magyar foglalkozásokat. A legtöbb településen bérelt épületben tanulnak a gyermekek, mert saját házak vásárlására nem futja az oktatási programot fenntartó Moldvai Csángómagyarok Szövetségének. Székeket hoztak a külsőrekecsini Gyermekek Házához. Támogatók adományából építették fel ezt a házat. A magyar órákat korábban egy családnál tartották. Az emeleten tanári lakást és számítógéptermet alakítottak ki. Moldvában 21 településen tartanak magyar órákat, de csak hét faluban van magyar közösségi ház. Ezeken a településeken egyre többen tanulnak magyarul. – Az emberek azt érzékelik, hogy nem csak egy rövid időre jövünk, itt megzavarjuk az ők életüket, és aztán tovább állunk, hanem hosszú távon gondolkodunk – hangsúlyozta Solomon Adrian, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke. Lujzikalagorban három évig kis raktárban tartották a magyar órákat. Az 5000 lelkes községben már 100 gyermek jár a magyar foglalkozásokra. Ezért bérelte ki a Csángó Szövetség most a házat. 35 ezer euróra lenne szükség ahhoz, hogy a Csángó Szövetség megvásárolhassa a házat, ahol a tanári lakás is helyet kapna. Az összeget közadakozásból próbálják összegyűjteni. Duna TV. /Hosszú távon gondolkodik a Csángómagyarok Szövetsége. = Erdély. Ma, nov. 20./ 8/ November 18-án volt az Erdővidéki Közművelődési Napok leggazdagabb kínálata: Barótra, Olasztelekre, Kisbaconba, Erdőfülébe, Nagybaconba, Ürmösre, Bölönbe, Nagyajtára és Vargyasra vittek programot a szervezők. Másnap Baróton Hidak címmel a felsőrákosi alkotótábor anyagából, Bardocon pedig az Elveszett Világ Természetvédelmi, Turista és Barlangász Egyesület tagjainak munkáiból nyílt fényképkiállítás, Bölönben Höncz László Bűnösként is győztes című könyvét, Baróton pedig Magyari Hunor Az erdővidéki református egyházmegye templomai című albumát mutatták be. Vargyason megnyílt az Erdővidék nagyjai című kiállítás, Középajta népe pedig Magyari Hunor albumát ismerhette meg, a bölöni Kék virág néptáncegyüttes Zalánpatakon és Középajtán lépett fel. Baróton előbb dr. Bona Gábor, majd Pelyach István történész tartott rendhagyó történelemórát az 1848―49-es szabadságharcról, majd a csíkszeredai Mesehetes zenekar szerzett lépett fel. Dr. Egyed Emese Baróti Szabó Dávid Kisded szótáráról /Tortoma Kiadó, Barót/ beszélt, mely most jelent meg. Az 1792-ben Kassán nyomtatott második kiadás alapján készült könyvet méltatva a kolozsvári egyetemi tanár kiemelte: ,,Amikor készült, munkafüzet volt, tanári segédletként tudták használni a magán- és iskolai oktatásban azok, akik tudatosan akartak magyarul beszélni, s azok is, kik magyarul akartak megtanulni. ” Erdőfülében a Magyar Művelődési Intézet főigazgatóját, Borbáth Erikát telt ház fogadta. Örökségvédelem és hagyományápolás című előadásában arra tért ki, hogy mennyi hasznot hajthat a ma emberének az elmúlt évszázadok alatt felhalmozott közös tudás. Olaszteleken kiállítás nyílt Nagy Viktor fényképeiből, majd Kolumbán-Antal József székelyudvarhelyi író Székely honfoglalás című kötetét mutatták be. Kisbaconban Csikány Tamás és Kedves Gyula budapesti történész Székelyek a napóleoni háborúkban, valamint Huszárok az 1848/49-es szabadságharc erdélyi hadszínterén címmel tartott előadást. Szabó Zsolt főszerkesztő, valamint Benkő Levente szerkesztő ismertette a Művelődés című folyóiratot, Jánosi József pedig Erdővidéki táncélet című kötetét. Fehér János művészettörténész Erdővidék épített örökségéről értekezett. Baróton megnyílt Kiss Béla sepsiszentgyörgyi képzőművész akvarell-kiállítása. /Hecser László: Gazdag Erdővidéki Közművelődési Napok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 21./


lapozás: 1-15




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998