udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 8 találat lapozás: 1-8
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antal Péter

1999. szeptember 3.

Aug. 31-én megtartották az első Gyergyói Diákfórumot a marosfői ifjúsági központban, ahol a Gyergyói-medence diákszervezeteinek képviseletén kívül meghívottként részt vett Minier Gábor, a megyei tanács alelnöke, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Pál Árpád, Gyergyószentmiklós polgármestere, Csíky András, a megyei ifjúsági sportszervezet igazgatója, Kontesveller József, a területi RMDSZ ügyvezető elnöke, Csató Judit, az Ifitéka vezetője, Antal Péter gyergyószentmiklósi városi tanácsos és mások. Dézsi Zoltán prefektus elfoglaltságai miatt csak délutánra érkezett meg. A fölszólalók elmondták: bár a Gyergyói-medence adja a legtöbb főiskolást a megyéből, a fiatalok nem térnek vissza, mert nem tudják itt kibontakoztatni képességeiket. Az ifjúsági szervezetek képviselői elmondták, hogy nem munkahely és a kulturális élet hiánya miatt nem vonzó Gyergyó. A tanácskozáson szó volt a ifjúsági szervezetek közötti kapcsolatok szorosabbá tételéről, a gyergyói főiskola diákjainak bevonásáról a helyi fiatalság életébe és egyebekről. /Diákfórum: menni vagy maradni? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

2002. április 5.

Elhunyt Antal Péter /Szatmárnémeti, 1917. márc. 17. - Szatmárnémeti, 2002. ápr./ a tudós?pedagógus, Szatmárnémeti, Szatmár megye szilárd erkölcsű, nagy tudású embere. Országszerte ismert magyartanár és irodalomtörténész, műfordító, műkedvelő színész és rendező volt. Utolsó évei feltűnő magányban teltek. /Kereskényi Sándor szenátor: Antal Péter halálára. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), ápr. 5./

2006. január 6.

Milyen kudarcok érték 2005-ben? Ettől számol be néhány magyar közéleti személyiség. Búza Gábor, az Arad Megyei Tanács alelnöke az infrastrukturális beruházások elmaradását látja a legnagyobb kudarcnak, elsősorban az utakra gondol. Ha nincsenek utak, s emellett víz, gáz, akkor semmi sincs, megreked a vidék fejlődése. A másik probléma, hogy továbbra sincsenek megfelelő pályázatok. A polgármesterek egyelőre nem érzik ennek fontosságát. Marossy Zoltán, Temes megye alprefektusa egészen mást csinált, mint amit szeretett volna. Feladata volt az anyagi források felkutatása. Átíratta az egész Temes megyei SAPARD-programot. Azután jött az árvíz, elmosott mindent, nem volt idő ezzel foglalkozni. Azért munkájának volt szerepe abban, hogy 39 százalékkal több uniós pénz érkezik a megyébe különböző pályázatok révén. Dézsy Attila, Hunyad megye alprefektusa a lupényi és vulkáni magyar iskolatagozatok egyesítésének meghiúsulását látja kudarcnak. Ennek hatása majd öt év múlva jelentkezik. Bognár Levente, Arad alpolgármestere számára az aradi vár átvételének elmaradása kudarc. Halász Ferenc Temes megyei RMDSZ-elnök, főtanfelügyelő-helyettes tervbe vette, hogy ellátogat a megye minden iskolájába és óvodájába, ahol magyar nyelvű foglalkozás folyik. Zsúfolt programja miatt kevés helyre jutott el, RMDSZ-elnökként pedig nem sikerült véghezvinni a megyei közintézmények személycseréiről folytatott tárgyalásokat. Nagy Gizella, Arad városi tanácsos egyéves tanácsosi munkájának legnagyobb kudarca, hogy nem sikerült kidolgozni Arad egységes kulturális stratégiáját. A megye magyar oktatásának a minősége gyenge. Nem sikerült megindítani a fakultatív magyar oktatást több településen. Schreter Károly, Petrozsény polgármestere a munkahelyteremtés lassú ütemét tartja a legnagyobb kudarcnak. Petrozsényban a munkanélküliség eléri a 40%-ot. Antal Péter, Pécska alpolgármestere rámutatott: nem sikerült behozni a földgázt Pécskára, bár megígérték a lakosságnak. Jelenleg is dolgozik rajta a kivitelező vállalat. A másik teljesületlen terv a mentőszolgálat megszervezése. Kaba Gábor Zsombolya polgármestere: nem sikerült megépíteni a terelőutat. Ihász János, Igazfalva polgármestere: a HTMH-hoz nyújtottak be kulturális pályázatot Szapáryfalva és Nagybodófalva nevében is népviseleti ruhákra és hangosító berendezésre, de ezt elutasították. Turi Zoltán dévai színigazgató: szeptember vége helyett az évad csupán november 23-án kezdődött, s a fűtésproblémát csak december végén sikerült megoldani. /Chirmiciu András, Irházi János, Pataky Lehel Zsolt: Kudarcok 2005-ben. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 6./

2006. június 12.

A hagyományos templombúcsú népünnepéllyé vált Pécskán a magyarság számára, nagy számban vettek részt a programokon más nemzetiségű helyi lakosok is. Június 10-én sokan elmentek a magyarországi Balázs Pali koncertre, amelyet az M-KIDSZ helyi ifjúsági szervezet és Antal Péter alpolgármester szervezett. Június 11-én ünnepi szentmisét tartottak, a környékbeli papság részvételével. Fellépett a két pécskai tánccsoport, a Búzavirág és a román csoport, a kisperegi Rózsás és a temesvári Bartók Béla Középiskola Bokréta tánccsoportja. /Sinka Pál: Templombúcsú 2006, Pécska. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 12./

2008. június 21.

Pécskán Iustin Cionca polgármester Antal Pétert javasolta alpolgármesternek, mondván, az elmúlt négy évben is remekül együttműködtek. A titkos szavazáson a 17 tanácsosból 16 voksolt Antal Péterre. A pécskai önkormányzatban 10 mandátummal a PD-L van többségben, az RMDSZ-nek pedig három tanácsosa van. /Irházi János: Megalakult a Pécskai önkormányzat. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

2008. december 19.

Battonyán találkozott az öt magyarországi és öt romániai település alkotta kistérségi szövetség. Az ülésen a résztvevők a bejegyzés véglegesítéséhez szükséges okmányokat egyeztették. Antal Péter pécskai alpolgármester elmondta, őket a várost Battonyával összekötő vasút újjáépítése, egy, a gazdák által használandó földút valamint a termálvíz hasznosítása érdekelné. Pécska a vízelvezető csatornákat is szeretné összekapcsolni a magyarországi település hasonló csatornáival, hogy nagy eső esetén közösen szabályozzák a vizet, vagy szárazság idején kisegítsék egymást. /Irházi János: Kistérségi találkozó Battonyán. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 19./

2009. augusztus 15.

Pécska és Battonya, a két testvértelepülés együttműködése példa értékű. A Mezőgazdaság Határok Nélkül kiállítást Pécskán a PhareCBC program keretében az EU finanszírozta. Antal Péter pécskai polgármester elmondta, máris sikerről beszélhetnek, ami feljogosítja a két önkormányzatot a további tervekre. Ezek közül az egyik a Pécskát Battonyával összekötő földút teljes felújítása lenne. /Irházi János: Mezőgazdaság Határok Nélkül. Megkezdődött Pécskán az Új Kenyér Ünnepe. = Nyugati Jelen (Arad), aug. 15./

2009. december 11.

Az elkövetkező napokban a 2010-es közös projektekről fog tárgyalni Antal Péter pécskai és Karsai József battonyai polgármester, valamint Kreszta Traján alpolgármester. Együtt pályáznak uniós forrásokra mindkét település felvirágoztatása érdekében. Pécska és Battonya eddig két jelentős és sikerrel zárult mezőgazdasági projektet készített. Pécska nem csupán Battonya felé nyitott, hanem a Szeged melletti Domaszék irányába is, velük most decemberben rajtol egy közös, gasztronómiai pályázat. /Irházi János: Újabb közös Pécska-Battonya pályázatok. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 11./


lapozás: 1-8




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998