udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 3 találat lapozás: 1-3
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Antalné Tankó Mária

2003. november 6.

A gyimesfelsőloki Lépések Színekben és Formákban Művészetért Alapítvány szervezésében Antalné Tankó Mária Gyimes-völgyi népi gyógyászat című könyvét nov. 8-án mutatja be dr. Kardalus János néprajzkutató. Ebből az alkalomból megtekinthető Timár Károly grafikai kiállítása is. /Könyvbemutató Gyimesfelsőlokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 6./

2005. május 25.

Gyimesbükkön Antalné Tankó Mária magánmúzeumot, tájházat üzemeltet. Antalné Tankó Máriának több könyv jelent meg (Gyimesvölgyi népi gyógyászat, A Gyimesek völgyében élő csángó magyarok hitvilága, 1100 Gyimes-völgyi hímes tojás). Most a Csángó Szövetség felhívására megírta emlékeit a tanítóképzős évekről Bákóban, ezt a Moldvai Magyarság közli. Elmondta, hogy magyar nyelvű tanítóképző működött Bákóban 1953-tól 1957-ig. A Magyar Népi Szövetség érte el, hogy létrehozták a tanítóképzést. 153 községben volt magyartanítás Bákó megyében, és Erdélyből hoztak tanítókat. Akkor Gyergyótölgyest és Gyimesbükköt Bákó megyéhez csatolták, ezért sok tanuló volt ott ebből a két helységből. A magyar tanítóképző a román tanítóképző tagozata volt. Egy osztálynyian voltak magyar képzőben. Ezekben az években Lujzikalagorban volt hétosztályos iskola, a falvakban négyosztályos magyar iskolák voltak. Ha valaki magyarul akarta elvégezni a hét osztályt, annyi volt kötelező, Lujzikalagorban volt bentlakásos iskola a csángóknak. Bodnár Endrének hívták az igazgatót, nagybaconi volt, nemrég halt meg. Először a magyar tanítóképzőt szüntették meg 1957-ben, majd párthatározattal sorra megszüntették a csángó falvalban a magyar iskolákat, 1958-59-ben. /Krebsz János: Így kell éljünk, ahogy lehet. Antalné Tankó Mária – Magyar tanítóképző Bákóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 25./

2006. május 4.

Csángó-magyar találkozót szerveztek Szombathelyen. A három napos rendezvényre Gyimesbükkről érkeztek a vendégek. A csángók magukkal hozták ősi táncaikat, dalaikat, amelyeket az idősebbektől tanultak. A mai napig őrzik hagyományaikat, bár elszigetelten élnek, amióta 1951-ben Csík megyétől a román Bákóhoz csatolták falujukat, Gyimesbükköt. „Teljesen elszakadtunk a magyar kultúrától ez alatt az idő alatt.” – fogalmazott a Duna Televízió Világunk című műsorában a gyimesbükki Antalné Tankó Mária. A csángó csoport Vas-megye több városában is bemutatta a gyimesbükki történetet feldolgozó „Gyimesi vadvirág” c. színművet. „Ha tiszta gyökereket akarunk találni, tiszta érzéseket, tiszta hitet, akkor érdemes a csángóktól tanulni.” – mondta a Honjáró 64 Egyesület elnöke, Dr. Szabó Ágnes. /Duna TV. hu/


lapozás: 1-3




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998