udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 5 találat lapozás: 1-5
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Cosa, Anton

2002. február 5.

Az utóbbi hónapokban agresszív támadás indult a magukat csángómagyaroknak vallók és mindenki ellen, aki érettük egy szót ki mer ejteni. A támadás nem kíméli azokat a prominens román személyiségeket sem — a Helsinki Emberjogi Bizottság és a Pro Europa Liga képviselőit például —, akik hivatalos jelentésben emelték föl szavukat a moldvai csángók erőszakos asszimilációja ellen. A hírek szerint Klézsén házkutatási engedély nélkül a rendőrség behatolt Hegyeli Attila lakásába, és a fakultatív magyar oktatást felvállaló pedagógusokat felszólították a térség elhagyására. Régi, primitív és alantas módszer felújítása, hogy csángó eredetű egyházi és világi potentátokat szólaltatnak meg az ügyben, jellemezte a helyzetet Sylvester Lajos. A Formula AS egyik januári számában Stefan Erdes bákói dékánt, prof. dr. Anton Cosát és Gheorghe Bejant, a Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesületének elnökét szólaltatta meg a riporter. Stefan Erdes szerint a 264 000 Bákó környéki római katolikus mind románul beszél, azt is, hogy a csángó név, amellyel őket illetik, sértő. Prof. Anton Cosa ,,tudósként" közelített a témához. A csángó etnikum dialektusa szerinte az arománokéval és isztrorománokéval azonos, és semmiképp a magyarokéval. Akik Erdély felől érkeztek, azokat ott, helyben elszékelyesítették. Onnan a sok magyarosított név. A nyilatkozók központilag szervezett és irányított propaganda szószólói. Andronic miniszter asszony egyre-másra nyilatkozik. Legújabban egy tudományos bizottságot állíttatott fel, amely ki fogja deríteni, hogy a csángók román vagy magyar eredetűek-e. Nos, ha az előbb említett illusztris személyiségekből és társaikból állt össze ez a bizottság, amely egyszerűen kiiktatja hétszáz év dokumentumokra alapozott magyar és nemzetközi szakirodalmát, akkor várható, hogy a csángók származása is a dákoromán eredetmonda része lesz, s ez a jelentés kerül a nyugatiak asztalára. "Az RMDSZ most mozduljon, s ne csak a kormány körül sündörögjön, hanem a nyugati fórumoknál is, mert most fogjuk a csángókat végleg elveszíteni, s Moldva valóban az egykori magyarság temetője lesz. A legfrissebb egyezményből is tetten érhetően kiderül, hogy ott kell biztosítani az anyanyelv fakultatív oktatását, ahol erre reális igény van." – írta Sylvester Lajos. /Sylvester Lajos: Eltemetjük-e a csángókat? = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 5./

2003. március 5.

Márc. 1-jén véget ért a romániai katolikus elöljárók egyhetes vatikáni látogatása. A nagyváradi püspöki palota restitúcióját is megemlítette Tempfli József nagyváradi megyés püspök a II. János Pál pápával történt négyszemközti beszélgetésen. A rendszerváltás után harmadik alkalommal zarándokoltak Rómába a Romániai Katolikus Püspökkari Konferencia (CER) tagjai, hogy eleget tegyenek az előírt, ötévenként sorra kerülő látogatásnak. II. János Pál pápa külön fogadta a megyés püspököket tízperces négyszemközti beszélgetésre, egy alkalommal együtt miséztek vele magánkápolnájában, és egyszer együtt ebédeltek. Tempfli József emlékeztette II. János Pált abbeli ígéretére, hogy következő romániai útja során az erdélyi egyházmegyék híveit is felkeresi. A pápa ígéretet tett arra, hogy - amint egészsége és ideje megengedi - eleget tesz a meghívásnak. A püspök a pápa közbenjárását kérte Bogdánffy Szilárd vértanú püspök boldoggá avatása ügyében is; a nagyenyedi börtönben kivégzett katolikus elöljáró boldoggá avatása folyamatban van. Tempfli József beszámolt az egyházi ingatlanok, földek és erdők visszaszolgáltatása körüli nehézségekről, kiemelte, hogy a nagyváradi püspöki palotát még mindig nem vehette birtokba az egyház. A romániai delegációnak tizenkét püspök volt a tagja, közülük hét latin rítusú (Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József segédpüspök, Tempfli József nagyváradi, Martin Roos temesvári, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca iasi-i segédpüspök, valamint Ioan Robu bukaresti érsek), és 5 görög rítusú (Lucian Muresan fogaras-gyulafehérvári érsek, Virgil Bercea nagyváradi, Alexandru Mesian lugosi, Ioan Sisestean máramarosi és Florentin Crihalmeanu kolozsvár-szamosújvári püspök). Jelen volt továbbá Ardai Attila, a szatmári egyházmegye kormányzója és Anton Cosa chisinaui püspök, aki a romániai püspökökkel együtt szeretett volna részt venni az ad limina látogatáson. A Hittani Kongregáció vizsgálatot javasolt Szőkefalva, a szőkefalvi Mária-jelenések ügyében Szőkefalván évekkel ezelőtt a helybeli Marian Rózsikának megjelent a Szűzanya. A jelenések alkalmával, noha a katolikus egyház nem nyilvánította hitelesnek azokat, több százezer ember keresi fel a Maros megyei települést. Javasolták Jakubinyi György gyulafehérvári érseknek, vizsgáltassa ki az állítólagos Mária-jelenéseket. /Lukács János: A restitúció sürgetését kérték a pápától. = Krónika (Kolozsvár), márc. 5./

2005. április 18.

„Azt hiszem, a moldvai csángók kérdésében nem lehet már megkerülni azt, ami itt elhangzott” – jelentette ki Diószegi László, a budapesti Teleki László Alapítvány igazgatója annak a csángókonferenciának a záróbeszédében, amelyet az alapítvány az Európa Tanács védnöksége alatt tartott a hét végén. A Bákó megyei származású Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök nagypataki csángómagyar dialektusban mondott el egy édesanyjától tanult imádságot. Megvallotta, hogy a csángó megnevezéssel csak teológushallgatóként találkozott, és azt ugyanolyan megbélyegzőnek érezte, mint a magyarokra mondott „bozgor” kifejezést. Fontosnak tartotta a múlt ismeretét, és azt is, hogy mindenki legyen büszke az eredetére. Petru Ghergheli iasi-i püspök korábban azt hangoztatta: csak akkor látja indokoltnak a magyar nyelvű misék bevezetését, ha meggyőződik arról, hogy a hívek legalább öt százaléka nem érti a román nyelvű misét. A konferenciára őt is meghívták, de elfoglaltságai miatt Vladimir Peterca professzort a bukaresti katolikus teológia rektorát küldte Budapestre. Szerinte a magyar irodalmi nyelv bevezetése a csángó falvak templomaiba éppen azt a sajátosan archaikus nyelvet veszélyeztetné, amelyiket ma Európában is a csángók egyik legfőbb értékének tekintenek. Utalt arra a iasi-i igényre, hogy tartsanak román nyelvű misét is a csíksomlyói pünkösdi búcsú alkalmával. A konferencián román, magyar és német kutatók tartottak előadásokat a moldvai csángó közösségről. Hegyeli Attila javasolta, hogy Bákóban tartsák a következő konferenciát. /Gazda Árpád, Budapest: Magyarul imádkozott a moldovai püspök a budapesti csángókonferencián. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./ Anton Cosa chisinaui római katolikus püspök Moldvában született, csángósorban felnőtt, Iasi-ban tanult egyházi vezető. A budapesti csángó-konferencián Cosa kiállt a csángó falvakban történő magyar nyelvű misézés mellett. /Gazda Árpád: Moldovai kopogtatás. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 18./

2006. február 8.

A legmostohább sorsú moldvai magyar közösség lélekszáma enyhe gyarapodást, a magyarul tanulni akaró csángó gyermekeké pedig rohamos növekedést mutat. Pontosabban mutatna, ha akadna még vagy harminc tanító, magyar tanár, aki felvállalná az anyanyelvi oktatást. A ma Moldvában élő majdnem 300 ezer, magát római katolikusnak valló ember többsége román anyanyelvű, kisebb része, mintegy 60–70 ezer fő magyar anyanyelvű, illetve ért magyarul. A csángók román voltát hangsúlyozza az elrománosodott csángók 2001-ben alakult Moldvai Római Katolikusok Dumitru Martinas Egyesülete. Legutóbb pedig január 27-én a Román Tudományos Akadémia kolozsvári Folklórintézetében mutatták be Ion H. Ciubotaru Catolicii din Moldova. Universul culturii populare (’A moldvai katolikusok. A népi kultúra világa’) című, a moldvai csángók román származása mellett kardoskodó könyvének harmadik kötetét. Ezzel szemben a román történészek más része és általában minden más szakértő arra az eredményre jutott, hogy a moldvai csángók magyar eredetűek. Kevesen tudják, hogy a Pruton túli Moldovai Köztársaság római katolikus püspöke, a chisinaui Anton Cosa (Kósa Antal) egy Iasi megyei csángó falu szülöttje, és nemrég nyilvánosan és többször is megszólalt anyanyelvén – azaz magyarul. Nem így tesz azonban Petru Gergheli (Gergely Péter) jászvásári (iasi) római katolikus püspök és Ioan Robu (Rab János) bukaresti római katolikus érsek. Mindketten moldvai születésűek, a jelek szerint értenek magyarul, mégis a moldvai csángók magyar misézésének legelszántabb ellenzői. 2001 májusában az Európa Tanács elfogadta Strasburgban Tytti Isohookana-Asunmaa finn képviselő és jelentéstevő javaslatát a csángó kérdésben. Az 1521-es számú Ajánlás, amelyet ugyanaz év novemberében megerősített az ET miniszteri határozata, nem kért egyebet Romániától, csupán hogy tartsa tiszteletben saját törvényeit: „az anyanyelvi oktatás lehetőségét biztosítani kell Románia alkotmánya és az oktatási törvénykezés értelmében. Ugyanakkor osztálytermeket kell hozzáférhetővé tenni a helyi iskolákban, és a falvakban a csángó nyelvet oktató pedagógusokat meg kell fizetni”. Az oktatáshoz a szükséges pénzt hosszabb távra a Magyar Kulturális Örökség Minisztériuma ajánlotta meg, vállalva, hogy évente 13 millió forintot költ az elemisták és általános iskolások helyi és 16-ot a középiskolások Moldván kívüli magyar nyelvű oktatásáért. – Az utóbbi időben többször elkeseredtünk, mert úgy éreztük, hogy Magyarországon olykor keresztbe tesznek a programunknak – jelentette ki Hegyeli Attila. – 2005 júniusa és decembere között öt hónapon keresztül teljesen támogatás nélkül maradt a program, pedig már huszonhét főállású oktató munkájáról volt szó. Az ideiglenes pénzhiány lépésre kényszerítette a csángóföldi magyar oktatás elkötelezettjeit. Beindították a Keresztszülő-programot. Ennek során bárki, aki magára vállalja egy magyarul tanuló csángó gyerek évi taníttatási költségét, jelképesen a keresztszülőjévé válik. A keresztapa-keresztanya programba 99 százalékban magyarországiak, a fennmaradó 1 százalékban pedig nyugat-európaiak kapcsolódtak be. Az erdélyi magyarság közömbös maradt – jegyezte meg Hegyeli. A Rekecsin falu határában felépítendő líceumért a Böjte Csaba testvér vezette Dévai Szent Ferenc Alapítvány és a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége fogott össze. A csángók körében a jelenlegi huszonhét fős tanári gárda kétharmada erdélyi magyar, a többi felsőfokú tanulmányait elvégzett, és a szülőföldjére visszatért magyar csángó. /Balló Áron: Magyar tanárok kerestetnek Csángóföldre. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 8./

2006. augusztus 28.

Kellemes meglepetésben volt részük a csíksomlyói országos katolikus ifjúsági találkozó résztvevőinek, ugyanis valamennyi jelen lévő román ajkú püspök magyarul is köszöntötte a kétnyelvű szentmisék résztvevőit – közölte dr. Nagy-György Attila, a gyulafehérvári római katolikus főegyházmegye ifjúsági lelkésze. Mint mondta, a latin és görög szertartású szentmisék, valamint a délelőtti foglalkozások két nyelven zajlottak, hozzájárulva a találkozó kitűzött célja megvalósításához, a kiengesztelődéshez. Kétezerszáz regisztrált résztvevője volt az idei – harmincadik – jubileumi Csíksomlyói Ifjúsági Találkozónak (CSIT), amely ugyanakkor a tizedik Országos Katolikus Ifjúsági Találkozónak biztosított keretet. Ez volt az első CSIT, amely országos találkozó jelleget öltött. Több katolikus egyházmegye püspöki vagy segédpüspöki szinten képviselte magát a rendezvényen, csupán Roos Márton temesvári, Tempfli József nagyváradi megyéspüspök és Robu Ioan bukaresti érsek nem tudott részt venni a találkozón, de jelen volt a foglalkozásokon dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és Tamás József püspök, Schönberger Jenő szatmárnémeti megyéspüspök, Petru Gherghel iasi-i püspök és Aurel Perca segédpüspök, Anton Cosa kisinyovi püspök, valamint az öt görög katolikus egyházmegye püspöke. A megjelent román görög katolikus fiatalok meglepve tapasztalták, hogy magyar ajkú görög katolikusok is vannak, ugyanis kárpátaljai magyar görög katolikus pap is tartott foglalkozásokat. A kiengesztelődés volt az idei találkozó témája. /Sarány István: Magyarul is köszöntő román püspökök. = Hargita Népe (Csíkszereda), aug. 28./


lapozás: 1-5




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998