udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 2 találat lapozás: 1-2
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Despinescu, Anton

2001. augusztus 21.

Idén negyedik alkalommal rendezték meg a Marosfői Nyári Egyetemet aug. 12-20-a között a Kovászna-Hargitai Európai Tanulmányok Központja, a Határon Túli Románok Nemzeti Alapítványa, a Kovászna-Hargitai ASTRA szerveződés és a Közép- és Kelet-Európai Nemzeti Kisebbségek Hivatal szervezésében, a román Köztájékoztatási Minisztérium támogatásával. Jelen volt karhatalom, amely kisebbfajta állami erődemonstrációnak is beillett. A rendezvény idei kerettémája: A románok és az euroatlanti integráció. A csángókról szóló előadást Kisebbség és hitvallás a moldvai katolikusoknál címmel rendezték, az érintettek hiányában. Főszereplői Anton Despinescu jászvásári teológusprofesszor és Gheorghe Bejan, a bákói Dumitru Martinas Római Katolikus Szövetség elnöke voltak. Despinescu szerint a moldvai katolikusság sértésként fogja fel, ha őket csángóknak nevezik. - A probléma eljutott az Európa Tanácshoz is, bizonyos Tytti Isohookana-Asunmaa finn raportőrnek köszönhetően, aki természetesen rokoni kapcsolatban állhat a magyar néppel. Ez az asszony összeállított egy jelentést. Ioan Robu érsek kötelességének érezte, hogy erre a jelentésre válaszoljon és azt elküldje az Európa Tanácsnak. A főpap levele szerint "a jelentés egy megalapozatlan vészkiáltás (...), a szerző úgy mutatja be a moldvai csángók csoportját, mint egy elhanyagolt, mindenki által elhagyatott közösséget. (...) Az igazság az, hogy az úgynevezett csángók Moldvában egy olyan püspöki egyházmegyét alkotnak, mely teljességgel a kánoni jog alapján van megszervezve." "A jelentés kétértelmű és elárulja a magyar propaganda befolyását. (...) Jeleznem kell önöknek, hogy azok, akik ma csángó nyelven beszélnek, számbelileg nagyon kevesen vannak, és tulajdonképpen egy íratlan nyelvről van szó, amelyet szájról szájra terjesztenek a generációk (...), így ezért nagyon furcsa a magyarság állhatatos, őket illető követelése. (...) Egyetértünk a szerzővel, amikor így fejezi ki magát: "csángó nyelv", amelyet mi is meg szeretnénk őrizni, mint kétségbevonhatatlan értéket, de nem akarjuk tönkretenni a magyar nyelv bevezetésével. A jászvásári katolikus püspök létrehozott egy kutatási főosztályt, amely annak lehetőségét elemzi, hogy megállapítsanak egy írásmódot a csángó nyelvre. Ez a bizottság népszavazást fog szervezni a katolikus helységekben, hogy kijelöljék azokat az egyéneket, akik csángó nyelvű tanítást és misét igényelnek. (...) Egy korlátozott számú, magyar soviniszta körök által lefizetett csángócsoport tesz csak kétségbeesett kísérleteket, hogy a magyar nyelvet a csángó helyett bevezessék. Reméljük, hogy a jelentés szerzője nem áll az ő oldalukon. (...)" - Bejan, a bákói ellen-csángószövetség elnöke felolvasta a "román római katolikusok" álláspontját: felháborító, hogy valaki megpróbáljon kínos és cinikus módon beavatkozni egy román vallásos közösség történelmébe csak azért, mert valahol, egy szomszédos ország fővárosában van néhány politikus, akiknek gondolkodásában régmúlt idők tündöklése és nagyravágyása tükröződik. Felszólalt a rendezvényen Vasile Dancu tájékoztatási miniszter is. Tusványoson - elmondása szerint - 300 magyar fütyülte ki ama axiomatikus megállapítását, hogy a csángók románok. Úgy vélekedett a finn raportőr jelentéséről, hogy az Európa Tanácshoz számtalan ilyen összeállítás érkezik, és nem kell több tízezer dollárnál (!), hogy valakit egy ilyen jelentés megírására ösztönözzenek, még akkor is, ha az nem mindig alapszik valós tényeken... - Az Erdélyi Napló kérdéseire válaszolva Dancu elmondta, hogy nem tartja a Bálványosi Nyári Szabadegyetem ellenrendezvényének a marosfőit. /Kristály Lehel: Magyarellenes hangulatkeltés Marosfőn. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 21./

2002. július 21.

A csángók eredete, kultúrája és nyelve témával szervezett nemzetközi konferenciát Jászvásáron júl. 5-7. között Románia parlamentje és a Román Tudományos Akadémia. A tizenkét román és csupán négy magyar szerző előadása annyira kitöltötte az időt, hogy két nap folyamán csak egy óra maradt vitára. Dan Botezatu iasi-i professzor a csángókra jellemző koponyaformák elemzésével, Stelian Dumistracel helybeli nyelvész a csángó neveket vizsgálva próbálta bizonyítani a népcsoport románságát. Több román előadó kifogásolta, hogy "a magyar tudományosság a moldvai római katolikusság egészét csángónak tekinti, annak dacára, hogy a katolikusok túlnyomó része románnak vallja magát, és megalázónak érzi a csángó megnevezést". Emil Dumea és Anton Despinescu teológiai tanárok ismertették azokat a dokumentumokat, amelyek a vatikáni irattárakban találhatóak és utalnak a csángó népcsoport románságára. Az 1992-ben végzett népszámláláskor 2062-en vallották csángónak magukat (közülük 388-an magyar anyanyelvűnek), az idei megszámláltatáskor már csak 1370 személy tartotta magát csángónak. A Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András és Bartha András, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének elnöke felsorolta mind a román állami hatóságok, mind a római katolikus egyház részéről őket ért jogsérelmeket, az állandó szélmalomharc szomorú következményeit. /Fodor György: A csángók eredete, kultúrája és nyelve. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 21./


lapozás: 1-2




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998