udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 255 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-255
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Apáczai Csere János

1990. szeptember folyamán

Napvilágot látott a Cserkészliliom, az Apáczai Csere János cserkészcsapat lapjának első száma. A kiadvány stenciles sokszorosítással készült. /Cserkészliliom (Kolozsvár), szept./

1991. június 25.

A Kolozs megyei tanfelügyelőség csak jún. 25-én, néhány nappal a középiskolai felvételi vizsgák előtt tette közzé a jövő tanévi beiskolázási tervet. Ezek szerint a kolozsvári Báthory István, Brassai Sámuel és Apáczai Csere János líceumokban, ahol 1990. januárjától visszaállították a magyar nyelvű oktatást, most ismét román tannyelvű osztályok indítását tervezik. Victor Dragoiu tanfelügyelőnek címezve tiltakozó levelet írt a három érintett iskola igazgatója /Lázár Irén, Szilágyi Júlia és Bálint Kelemen Attila/, továbbá az RMDSZ nevében Buchwald Péter, leszögezve, a minisztérium 1990. febr. 5-i rendelete a román osztályokat máshová helyezte. A két világháború között Kolozsváron hét középiskola működött, évszázados magyar középiskolákról van szó, a Brassait 1557-ben, a római katolikust /jelenleg 2-es/ 1579-ben, a reformátust /jelenleg 3-as/ 1637-ben alapították. Az RMDSZ parlamenti képviselői tiltakozást nyújtottak be a tanügyminisztériumnak. Domokos Géza, az RMDSZ elnöke és Verestóy Attila szenátor Iliescu elnökkel tárgyalt a kolozsvári iskolakonfliktusról. /Iskolakonfliktus Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 27./ A kolozsvári tanfelügyelőség jún. 28-án válaszolt erre a levélre, elutasítva a magyar líceumok igazgatóinak kérését, mondván, a román osztályok a nemzetek közötti közeledést szolgálják. /Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

1991. szeptember 16.

Szept. 16-án volt az ünnepélyes tanévnyitó. Kolozsváron az Apáczai Csere János Líceumban Szilágyi Júlia igazgatónő, a Báthory István Líceumban Lázár Irén igazgatónő, a Brassai Sámuel Líceumban Bálint Kelemen Attila igazgató mondott beszédet, a Református Kollégium a Farkas utcai református templomban tartotta a tanévnyitót. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

1992. május 25.

Nyílt levelet intézett máj. 25-én Stolojan miniszterelnökhöz, Mihai Golu tanügyminiszterhez, Grigore Zanc Kolozs megyei prefektushoz, Gheoghe Funar kolozsvári polgármesterhez Szőcs Judit, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége kolozsvári szervezetének elnöke és Buchwald Péter, az RMDSZ kolozsvári szervezetének elnöke. A levélben a régi kolozsvári egyházi középiskolák /Báthory Líceum a római katolikus, a Brassai Sámuel Líceum az unitárius, az Apáczai Csere János Líceum a református egyházé volt/ visszaadását, a történelem magyar nyelven való tanításának engedélyezését, a magyar történelem oktatásának bevezetését és a vallásoktatás biztosítását követelték, hivatkozva az EBEÉ határozatára. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 30., Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 6-7./

1992. december folyamán

A világ minden részéről eljöttek az öregdiákok Nagyenyedre, amikor fennállásának 370. évfordulóját ünnepelte aug. 29-30-án a Bethlen Kollégium. Az ünnepélyes megnyitón Krizbai János kollégiumi igazgató méltatta az évforduló jelentőségét, dr. Vita Zsigmond tanár történelmi visszapillantása után Demény Lajos történész beszélt. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/

1992. december folyamán

Brassóban május 16-17-én tartották a Véndiákok Világtalálkozóját, egyben megemlékeztek a gimnázium alapításának 155. évfordulójáról, egyben megtartották a középiskola névadó ünnepségét, Áprily Lajos nevét vette fel a gimnázium. Felszentelték az iskola új zászlaját, megkoszorúzták az iskola alapítójának, Felfalusi Kovács Antal brassói apát-plébánosnak, valamint az iskola elhunyt tanárainak és diákjainak emlékére a belvárosi római katolikus templomudvaron felállított kopjafát. /Remény (Kiadja az Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár), 2. sz., április-december/

1992. december folyamán

Az 1992. évben is több új magyar nyelvű lap, időszaki kiadvány jelent meg. Ezek között vannak a következők. Egy újabb csoportosulás lapja, a Csík-Platform /Csíkszereda/. Nagyváradon a Peceparti Párizs kulturális magazint a Kelet-Nyugat Társaság adta ki. Taekwon-Do címen sportlapot akartak indítani Marosvásárhelyen, de csak egyetlen szám látott napvilágot. A Tinivár Kiadó indította el a Diákabrak /Kolozsvár/ című folyóiratot. Az Apáczai Csere János Baráti Társaság tagsága tájékoztatására indította Remény (Kolozsvár) címmel a közlönyét. A Rhododentron Eco Club Rhododentron Hírek (Marosvásárhely) címmel közlönyt adott ki. Megjelentek tudományos közlönyök is. Az Erdélyi Múzem-Egyesület újraindította a Természettudományi és Matematikai Szakosztályának Közleményei (Kolozsvár) című kiadványát, az Erdélyi Múzeum-Egyesület Műszaki Tudományi Szakosztálya ebben az évben elindította Műszaki Tudományos Füzetek (Kolozsvár) címen tanulmánysorozatát, az EME Orvostudományi Szakosztálya pedig az Orvostudományi Értesítőt (Kolozsvár). Székelyudvarhelyen a Matrica Rt. Műszaki Osztálya kiadta a Műszaki Tájékoztatót. Ugyancsak 1992-ben látott napvilágot a Műemlékvédő Hírek (Szatmárnémeti), a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társasághelyi csoportjának hírlevele. Az év során négy hírlevél jelent meg. Egyházi lapok is indultak ebben az évben. Megindult az Értesítő, az Erdélyi Református Egyházkerület hivatalos lapja /Kolozsvár/. Szeráf /Szatmárnémeti/ a címe a Ferences Világi Rend szatmárnémeti helyi közössége értesítőjének. Helyi lapok is születtek, például a Nagyernyei Híradó. A Szentegyházi Hírlap címen indított tájékoztatót a Gyermekfilharmónia Alapítvány Szentegyházán. Szórakoztató lapok indultak, például: Corvina Útitárs /Kéthetente megjelenő rejtvénymagazin, Kolozsvár/, Horoszkóp Füzetek /Csíkszereda/, Tromfmagazin /Csíkszereda/, a Tromf melléklapja Újabb diáklapok is születtek az év folyamán, például: Hétforrás /Zajzoni Rab István Középiskola, Hétfalu/, 2X2 Néha Több /Ady Endre Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Csíkszereda/, Kópé /12. sz. Ált. Iskola VII. A. osztály diáklapja, Arad/, Murokfőzelék /Mezőgazdasági Szakközépiskola lapja, Székelyudvarhely/, Suli Lapi /Baróti Szabó Dávid Középiskola, Barót/, Vándortarisznya /7. sz. Ált. Iskola VIII. o., Marosvásárhely/, Vidám Képek /Ady Endre Líceum, Bukarest/, Zizi /Unitárius hallgatók teológiai önképző köre, Kolozsvár/

1993. április 27.

A kolozsvári volt református gimnázium csak most nyerte el a jogot, hogy 1990 elején felvett nevét - Apáczai Csere János Líceum - jogszerűen viselheti. A tanfelügyelőség nem hagyta jóvá, hogy a líceumban magyar tanítóképző osztály is induljon. Tanítóképző jelenleg Zilahon, Kézdivásárhelyen, Székelyudvarhelyen és Nagyváradon működik. /Kapcsolt hírek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 27./

1993. június 4.

159 névre szóló meghívót küldött szét Brassóban a helyi Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület a máj. 27-én megtartott tisztújító éves közgyűlésre, végül 43-an jöttek el. Bódog Erzsébet elnök beszámolójából kiderült, hogy szabadegyetemi előadásokat szerveztek, népfőiskolai tagozatok kezdték el munkájukat, közülük a Simó Enikő vezette bábiskola és a Klára Mária vezette népdalkör mai is működik. A tisztújítás során az elnöki tisztségre senki sem vállakozott, így kényszerűségből a legaktívabb tag, Bódog Erzsébet újra vállalta az elnöki funkciót. /Ambrus Attla. Szükséges, de nem kell! = Brassói Lapok (Brassó), jún. 10./

1993. október 10.

Három éve kérelmezték és most megjött az engedély, a Farkas utcai kolozsvári gimnázium hivatalosan is felveheti az Apáczai Csere János Líceum nevet. A líceum előcsarnokában áll Gergely István Apáczai Csere Jánost ábrázoló domborműve. A névtáblaavató ünnepség okt. 10-én történt. Szilágyi Júlia igazgatónő jelentette be a jó hírt. Csiha Kálmán református püspök Isten áldását kérte az iskolára. /Balló Áron: Apáczai Csere János nevét iskola viseli. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 12./

1994. május 12.

A napokban jelent meg Gaal György A Házsongárdi temető térképe /Apáczai Csere János Baráti Társaság, Kolozsvár, 1994/ című könyve, amely mintegy 630 neves személyiség adatait tünteti fel. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 12./

1994. május 29.

A brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület máj. 28-29-én tartotta meg a Bartalis Jánosról elnevezett szavalóversenyt. A zsűri elnöke Oláh Tibor nyugalmazott egyetemi tanár, a marosvásárhelyi Kemény Zsigmond Társaság elnöke volt. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 2./

1994. június 4.

Május végén Brassó tisztelgett egy évvel születésének centenáriuma után a költő életműve előtt: Bartalis János szavalóversenyt rendezett az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület, Bódog Erzsébet elnök hozta tető alá a vetélkedőt. Az országos versenyre tíz megyéből érkeztek a versmondók. /Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

1995. március 25.

Márc. 25-én tartotta éves közgyűlését a budapesti Magyar Műveltség Szolgálat /MMSZ/. Tatár József, az MMSZ vezetője elmondta, hogy az 1990-ben alakult szervezetüknek jelenleg 30 csoportja van. Néhány csoport tevékenysége, az elhangzott beszámoló alapján: - Bölön /Kozma Albert unitárius pap/ Bölön volt egykor a legnagyobb unitárius közösség. Nagyon nehéz a fiatalokat összehívni. Sokan elvándoroltak, tavaly tizenkét olyan temetést végzett, ahol a ház utolsó lakója halt meg, ennyi ház maradt üresen. Közben egyre többen vannak a románok, körükben nagy a gyermekáldás. A Vatra segítségével megvették a tsz felszerelését, istállóit, most majd a földek jönnek. Március 15- előtt helikopterek köröztek a vidéken, katonai teherautók robogtak át a falun, bejöttek hozzá is a rendőrök és a márc. 15-i rendezők névsorát kérték.- Brassó /Bódog Erzsébet, az Apáczai Csere János Egyesület elnöke/ Brassó kiesik az erdélyi vérkeringésből, eddig már nem jönnek el a magyarországiak. A városban 34 ezer magyar él, de szétszórtan, alig lehet magyar szót hallani Brassóban. Az Egyesület márciustól fénymásoltan sokszorosított Közlönyt ad ki. Egyre kevesebben jönnek közösségi munkára, ő egyszerre elnök, gépíró, beosztott, a könyvtár rendezője, stb. Felmérést készítettek a Duna Televízió nézettségéről. - Déva /Jánky László nyugdíjas gyógyszerész, az RMDSZ dévai elnöke/ Visszaállítják Dávid Ferenc összetört emléktábláját. A csernakeresztúri Hagyományőrző Egyesület megvásárolt és berendezett egy tájházat, összegyűjtve a bukovinai székelyek régi tárgyait. - Az audiovizuális kör iránt nagy az érdeklődés, a videotékának 80 kazettája van, hetente tartanak videovetítést. A Magyarok Nagyasszonya Kollégium /Déva/ 870 kötetet kapott az MMSZ-től. - Déván 6-7000 magyar él, Vajdahunyadon is ennyien lehetnek. - Déván márc. 15-én hősi emlékművet állítottak fel az 1848-as és a későbbiekben meghalt hősük tiszteletére. - Esztelneken /Varga Attila/ csak egy páran intézik az RMDSZ ügyeit. Színes tévét és parabola antennát kaptak az MMSZ-től.- Négyfalu küldötte, Hochbauer Gyula elmondta, hogy mintegy kétezer adatközlő segítségével állították össze a Magyar iskolák a Kárpát-kanyarban /Hétfalusi Művelődési Társaság, Sepsiszentgyörgy/ című könyvet, amelyik 1994-ben jelent meg. Az MMSZ számítógépet és könyveket juttatott nekik.- Marosvásárhely /Ötvös György/ Sok könyvet kaptak az MMSZ-től. Ábécés könyvekre és mesekönyvekre lenne szükség, hogy azokat az elrománosodó falvakban élő magyar családoknak elvihessék. - Resicabánya küldötte Makay Botond református lelkipásztor volt, aki a szórvány lapját, a Délvidéket szerkeszti. Ugyanaz a néhány ember található az RMDSZ, az EMKE és az MMSZ aktív tagjai között, állapította meg. Nemrég figyeltek fel arra, hogy Bogsánbányán a temetőben 1848-as emlékmű van, idén ott tartották a márc. 15-i megemlékezést. - Felsőbánya /Hitter Ferenc/ 16 ezer lakosából 5 ezren voltak magyarok, de a hatalmas arányú elvándorlás miatt jelenleg mintegy 4 ezer a magyarok lélekszáma. Ugyancsak Felsőbányáról Botor József elmondta, hogy 1994-ben megszűnt a magyar líceum, azóta ő magyar órákat tart a tanulóknak. Munkáját mindenképpen gátolták: először azt mondták, nincs üres terem, amikor intézkedett, akkor közölték, hogy nem fizetik óráit, de ő ingyen is vállalta. Ezután néhány szülőt megkörnyékeztek, hogy erre nincs szükség /ez az önkéntes behódolás, jegyezte meg/, így az 18 tanulóból 14 maradt. - Nagybányán is megszűnt a magyar líceumi oktatás, nagyon sok tanár áttelepült Magyarországra. - Lupény /Farkas Éva/ Színjátszó csoportot alakítottak. Mindössze 10-11 nyolcadikos tanulója van a magyar tagozatnak, 1982-ben még párhuzamos magyar osztályok is voltak. A magyar tagozatot a város szélére tették, sok szülő nem viszi oda naponta gyermekét, inkább a közeli román iskolába adja. - Szőkefalva /Szász János/ Dicsőszentmártonhoz közeli, 400 házas falu, lakóinak 71 százaléka magyar. Emlékmű felállítását tervezik, ahol az 1848-as, az első és a második világháború halottaira emlékeznének. - Temesvár /Tácsi Erika tanár / Óriási mértékű az elvándorlás, kevés a gyermek. Az idei évtől a Temesvári Új Szó napilap hetilap lett Heti Új Szó néven. A megyében csak három községben folyik magyar nyelvű oktatás és az egyetlen magyar középiskola a temesvári Bartók Béla Líceum. Az iskolát a volt diákok adományai segítik. A kapcsolattartás lelkileg erősít, két esztendeje megrendezik a nemzedékek találkozóját, amikor a régen ebbe az iskolába járt diákok messze földről is eljönnek. - Aktív az Ormós Zsigmond Társaság, dr. Matekovits György vezetésével. Ismert a Bartók kórus, a diákkórus.

1995. május 23.

Húsz évet kellett várni, hogy Apáczai Csere Jánost ábrázoló, egész alakos mészkő dombormű, Gergely István szobrászművész munkája, méltó helyére kerüljön, a nevét viselő kolozsvári középiskola dísztermében. Máj. 23-án volt a szobor ünnepélyes avatása. Csiha Kálmán református püspök, majd Szilágyi Júlia igazgatónő mondott beszédet. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 26-27./

1995. október 8.

Okt. 6-8-a között Brassóban és Apácán Apáczai Csere János emlékünnepségre került sor a nagy tudós-pedagógus születésének 370. évfordulója alkalmából. Brassóban a Reménység Házában, a Református Keresztyén Központban tudományos fórumot tartottak, okt. 8-án pedig Apácán a Bartalis János Egyesület szervezésében zajlott le az emlékünnepség. /Szabadság (Kolozsvár), okt. 7./

1995. október 20.

Nyolc erdélyi megye magyar nyelvű óvónő- és tanítóképzőinek igazgatói, aligazgatói és a tanfelügyelők tanácskoztak Zilahon az Oktatási Minisztérium szervezésében. Megjelentek a nagyenyedi Bethlen Gábor Kollégium, a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző, a székelyudvarhelyi Benedek Elek Tanítóképző, a nagyváradi és szatmárnémeti tanítóképzők magyar tagozatai, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum pedagógusai. A minisztérium nemzetiségi osztályát Murvai László képviselte. Módszertani kérdéseket vitattak meg, javaslatcsomagot készítettek a tárca részére. Székely Győző a Collegium Transsylvanicum Alapítványtól felvázolta azt a lehetőséget, hogy hazai pedagógusok pályázzanak alternatív tankönyvekkel, továbbá a tanítóképzők egymással számítógépen kommunikáljanak. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 20./

1995. november 6.

Nov. 6-án a kolozsvári tanfelügyelőség gyűlést hívott össze az Apáczai Csere János Líceumban, ahol közölték: Szilágyi Júlia igazgatónőt leváltották és helyébe az eddigi aligazgatót, Kató Leventét nevezték ki. Szilágyi Júlia tiltakozott az eljárás ellen. /Záróra rovat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

1995. november 8.

Nov. 8-án Kónya-Hamar Sándor képviselő találkozott Liviu Maior oktatási miniszterrel, hogy tárgyaljon a Kolozsváron kialakult iskolahelyzetről. Megvitatták az Apáczai Csere János Líceum igazgatónőjének, Szilágyi Júliának a "fegyelmi leváltását", valamint Szőcs Judit tanárnő fegyelmi áthelyezésének ügyét. Az RMDSZ ismét megpróbált közbenjárni, a miniszter azonban sajátosan értelmezte a politikai érdekvédelem jellegét, mert leszögezte: jóindulatának politikai feltételei vannak... /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), nov. 10., 659. sz./

1995. december 4.

Dec. 4-én fehér zászlót tűztek ki a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum épületére, hogy kifejezzék a tanári kar és a szülők aggodalmát. A tantestület közleményben tiltakozott Szilágyi Júlia igazgatónő menesztése miatt. Annak ellenére váltották le az igazgatónőt, hogy a tanári karral együtt cáfolta a tanfelügyelőségi ellenőrzés megállapításait. A tanfelügyelőség úgy kérte ki a tanárok véleményét az új igazgatóról, hogy nem engedélyezte Szilágyi Júlia jelölését. /Szabadság (Kolozsvár) dec. 5., Új Magyarország, dec. 5./

1995. december 4.

Dec. 4-én Buchwald Péter szenátor a szenátus ülésén szóvá tette Szilágyi Júliának, a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum igazgatójának leváltását és a kialakult helyzetet. A tanfelügyelőség sorozatos magyarellenes intézkedései a magyar iskolák felszámolását célozzák, fejtette ki. A tanfelügyelőség most román igazgatót akar kinevezni a zömében magyar középiskola élére. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 5., 675. sz./

1995. december 5.

A képviselőházban dec. 5-én Neményi József Nándor olvasta fel az RMDSZ-frakció tiltakozó nyilatkozatát az Apáczai Csere János Líceum igazgatója, Szilágyi Júlia célzatos menesztése miatt, a képviselő egyben Liviu Maior oktatási miniszter közbelépését sürgette. Nagy Benedek képviselő azt tette szóvá, hogy miután a kormány kilátásba helyezte az elkobzott zsidó javak visszaszolgáltatását, ő levélben sürgetett azonos eljárást az összes egyházi javak ügyében, azonban 80 nap után sem kapott választ. /Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

1995. december 12.

Liviu Maior oktatási miniszter dec. 12-én kinevezte a kolozsvári Apáczai Csere János Líceum új igazgatóját Wolf Rudolf történelem szakos tanár személyében, akit az iskola tanári kara jelentős szavazattöbbséggel ajánlott erre a tisztségre, Szilágyi Júlia jogellenes leváltása után. A kinevezés előzménye volt az iskola udvarán tartott tiltakozó szülői értekezlet, amelyen felszólt többek között Csiha Kálmán református püspök, Ioan Botiza görög katolikus előadótanár és Kónya-Hamar Sándor képviselő. A résztvevők elhatározták, hogy dec. 11-én nem engedik iskolába gyermekeiket, így tiltakozva az igazgatónő leváltása ellen. Az ügyben Markó Béla szenátor, az RMDSZ elnöke személyesen tárgyalt Maior miniszterrel, aki ígéretet tett arra, hogy a kérdést a tantestület demokratikus döntése alapján rendezik. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), dec. 12., 680. sz./

1996. február 8.

Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület elnöke számolt be idei programjukról, hangsúlyozva, hogy a honfoglalás millecentenáriumának megünneplése egész évre kiterjedő eseménysorozatot jelent, ennek érdekében felhívást intéztek a megye minden magyarlakta településéhez. Terveikben szerepel egyes helységek monográfiájának elkészítése, felvételek, filmek, írásos és tárgyi emlékek gyűjtése, előadások és vetélkedők szervezése. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 8./

1996. február 21.

Brassóban febr. 10-én találkoztak a megye magyar kulturális egyesületeinek képviselői a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületének vezetőivel, az itteni tanárokkal, lelkészekkel és a helyi RMDSZ vezetőségével. Több egyesület nem élt ezzel a lehetőséggel, holott a téma a honfoglalási emlékünnepségek terveinek összehangolása volt. Általános megállapítás volt, hogy az egyesületek kész tervekkel jöjjenek, időben közöljék, mennyi támogatást igényeljenek, hogy az illetékes hazai szerveknél el lehessen járni. Madaras Lázár parlamenti képviselő a Pro Demokrácia társadalmi szervezettel való együttműködést szorgalmazta. Reiff István nyugalmazott tanár, a Búzavirág tánccsoport vezetője javasolta, hogy Brassóban szervezzék meg a magyar iskolák hetét, ennek megszervezését szívesen vállalná. /B. Tomos Hajnal: Ötletek egy eseménynaptárhoz. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 21./

1996. március 13.

Márc. 9-én Kolozsváron, a Györkös Mányi Albert Emlékházban megtartotta közgyűlését az EMKE tagszervezeteként működő Romániai Magyar Népfőikolák és Közösségfejlesztők Társasága. Az összejövetel a felnőttképzésben, a szabadegyetemi előadások és a népfőiskolai tanfolyamok terén dolgozó közművelők tanácskozása volt. Dr. Egyed Ákos professzor, a társaság elnöke mondta a megnyitó beszédet. Elsorolták az elmúlt időszak rendezvényeit. /Népfőiskolaszervezők kiképzőtábora, Nagyenyed, II. Honismereti népfőiskola tábor, Szováta (kárpát-medencei népfőiskolaszervezők seregszemléje), Kommunikációs cselekvések modelljei (közösségfejlesztő tanfolyam Szatmárnémetiben), Erkélykertészek népfőiskolája, Kolozsvár (a Kertbarátok Egyesületével együtt), Vendéglátói jómodor, Tordaszentlászló. Aktív szerepet vállalt a társaság a Kolozsvári Népfőiskola Révész Erzsébet vezette rendezvényeinek a támogatásában. További beszámolók hangzottak el a helyi közművelődési egyesületeknek a felnőttképző-népfőiskolai tevékenységéről. Például Bódog Erzsébet, a brassói Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületről, dr. Matekovics György a temesvári Ormos Zsigmond Társaság, Ábrahám Zoltán doktor a marosvásárhelyi magyar közművelődési egyesületek felnőttképző tevékenységéről szólt. A társaság neve ezentúl Romániai Magyar Népfőiskolai Társaság (RMNT) lesz. /Dáné Tibor Kálmán, az RMNT titkára: A felnőttképzés eredményei Erdélyben Vándortanárok járnak majd faluról falura? = Szabadság (Kolozsvár), márc. 13./

1996. április 19.

Ápr. 19-én Brassóban, az Apáczai Csere János Egyesület rendezésében megemlékeztek Tamási Áron halálának 30. évfordulójáról. Ebből az alkalomból Tamási Áron színműírói munkásságát, műveinek nemzeti és egyetemes értékét dr. Kötő József, az RMDSZ művelődés- és egyházügyi alelnöke méltatta. Ezt követően a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor színjátszó csoportja bemutatta Tamási Õsvigasztalás című misztériumjátékát. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), ápr. 23., 675. sz./

1996. április 24.

Az Apáczai Csere János Közművelődési Egyesület meghívására ápr. 12-én Tonk Sándor történész Brassóban tartott előadást a honfoglalásról. Ezt követően a Hajnal akar lenni népdaléneklési verseny nyertese, Nistor Ilona moldvai csángó balladákat adott elő. Ápr. 13-án Tonk Sándor megismételte előadását Négyfaluban, a Zajzoni Rab István Kollégiumban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 24./

1996. június 14.

A kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban rendezték meg a Városunk, Kolozsvár honismereti vetélkedő döntőjét. A résztvevők előadásokat hallgathattak meg, az előadók között volt Jablonovszky Elemér, az Erdélyi Kárpát Egyesület /EKE/ helyi szervezetének elnöke, Palkó Attila történelemtanár, Ajtay Ferenc földrajztanár, a Gyopár, az EKE folyóiratának főszerkesztője, Asztalos Lajos és Gaal György művelődéstörténész, tanár. /László Ferenc: Brassaisok nyerték a vetélkedőt. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./

1996. szeptember 7.

Godra János, a Jani bár vezetője magyar házat akar létrehozni Brassóban. A telket már megvásárolta, most az építkezések jóváhagyását intézi. Az általa tervezett magyar házban 250 férőhelyes terem, bárhelyiség és vendégszobák is lesznek. Godra János merész terveivel a brassói magyaroknak végre lesz olyan hely ahol rendezvényeket tarthatnak, mert a városban működő Apáczai Csere János Közművelődési Egyesületnek, de az EMKE városi szervezetének sincs székháza. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7-8./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 241-255




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998