udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 1 találat lapozás: 1-1
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Apró Julianna

1996. május 1.

Temes megyében a magyar gyermekeknek alig egyharmada tanul anyanyelvén. A vegyes családokban és a magyar családok egy részében otthon is a román nyelv használatos. Sokan azért sem szívesen beszélnek magyarul, mert szókincsük szegényes. A riporter /Gazda Árpád/ Gátaljára látogatott el, a Temesvártól 46 km-re levő, 4044 lelket számláló községbe. Az 1992-es népszámlálás szerint a lakosság negyede /1042 fő/ magyar. 1910-ben még magyar többségű volt /1883 magyar, 1219 román lakos/. Az utcákon alig hallható magyar szó, pedig 1992-ben közel hatszázan szavaztak az RMDSZ-re. A magyar iskola és óvoda a hetvenes években a szülők érdektelensége miatt szűnt meg. 1990-ben újraindult a magyar elemi hat gyermekkel, 1991-ben megszűnt, 1992-ben újraindult öt gyermekkel, 1993-ban megszűnt. 1994 óta újra működik, 4-5 tanulóval. Gyermek pedig volna. A román iskola első osztályába idén tizennyolc magyar vagy félmagyar tanul. Ebenspanger Ferenc plébános 52 elemistának és középiskolásnak tart magyarul hittanórát. Amint kimennek a hittanóráról, románra fordítják a szót, mondja a plébános. Nagyon sok a vegyes házasság Gátalján. Apró Julianna tanítónő nagy lelkesedéssel fogott munkába, bekopogott a magyar családokhoz, de a legtöbb helyen hallani sem akarnak a magyar iskoláról. A magyar óvodában sem jobb a helyzet. - Temesváron, ahol a megye magyarságának a fele /33 733 személy/ él, szintén nem rózsás a helyzet. A bánsági egyházmegye csak 1989 után, a németek tömeges elvándorlása után vált magyar nyelvűvé. Sebastian Kräuter temesvári püspök irodájának ajtajára csak románul írták ki a fogadóórák rendjét. A vidéken a papok többsége német anyanyelvű. - Szinte nincs olyan település Temes megyében, ahol ne élne magyar, de lélekszámuk általában alacsonyabb annál, hogy magyar iskolát lehessen indítani, ismertette a helyzetet Kiss Ferenc, a megye magyar oktatásért felelős tanfelügyelője. Szakképzett tanárokban is hiány van. /Gazda Árpád: Amikor kicsi voltam, magyar voltam. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), máj. 1./


lapozás: 1-1




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998