udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 67 találat lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Aranka György

1993. december 3.

Dec. 3-án 200 éve tartotta első ülését Marosvásárhelyen az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, Aranka György több éves szervezőmunkája eredményeként. Az ülésen Aranka Györgyöt "fő titoknokká" választották. Erre emlékezett Nagy Pál marosvásárhelyi irodalomtörténész. Jancsó Elemér 1955-ben jelentette meg Az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság iratai című dokumentumkötetet a bukaresti Akadémiai Kiadónál. /Nagy Pál (Marosvásárhely): Egy marosvásárhelyi társaságocska emléke! 200 éve alakult meg az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. = Heti Magyarország, dec. 3./

1993. december 6.

Marosvásárhelyen kétnapos ünnepséggel emlékeztek az Aranka György vezette Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság, megalapításának 200. évfordulójára az EMKE szervezésében. Tófalvi Zoltán, az EMKE alelnöke nyitotta meg az ünnepséget. A rendezvény védnöke, Entz Géza nevében Zalatnay István, a Határon Túli Magyarok Hivatalának alelnöke üdvözölte a résztvevőket. Nagy Győző, Marosvásárhely polgármestere után Borbély László, az RMDSZ Maros megyei elnöke beszélt, majd Benda Kálmán akadémikus, a Magyar Történészek Világszövetségének elnöke Aranka György magyarországi kapcsolatait és a társaság tevékenységének európai visszhangját ismertette. Az évforduló emlékére emléktáblát helyezte el a Vártemplomban. /Kétszáz éves erdélyi nyelvművelés. = Új Magyarország, dec. 6./

1994. január 4.

Tófalvi Zoltán ismerteti az emléktábla elhelyezésének kálváriáját, bizonyítva, hogy a hatalom a magyar kisebbség művelődéstörténeti évfordulóit igyekezik ellehetetleníteni. Erre bizonyság az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság 200. évfordulójára készített emléktábla sorsa. Már 1992 őszén megkezdődtek az előkészületek az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság évfordulójára. Az EMKE elnöksége pontosan felmérte, hogy a Magyar Tudományos Akadémia megalakulását 32 évvel megelőző marosvásárhelyi tudós társaság évfordulója az 1993. év egyik legjelentősebb művelődési eseménye. A cikkíró az EMKE nevében a kérdés legjobb ismerőit kérte fel előadás megtartására, többek között Benda Kálmánt, Benkő Lórándot, Benkő Samut, Éder Zoltánt, Deé Anikót, Tonk Sándort és Péntek Jánost. Az 1993. dec. 4-5-én megtartott előadások színvonalasak voltak. Az igazi vesszőfutást az emléktábla jelentette. 1992-ben a kolozsvári magyar színjátszás emléktáblájánál az volt a kifogás, hogy nem jelezték idejében a betűtípusokat, a tábla méretét, a városi tanács illetékes bizottsága pedig egyszerűen "elfelejtett" összeülni. Így azután az emléktábla nem arra az épületre került, ahol az első előadásokat megtartották, hanem a színház jelenlegi épületének előcsarnokába. A marosvásárhelyi emléktábla esetében kellett a részletes műszaki rajz, majd az illetékes műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezése. Ott azonban kiderült, hogy nem is hallottak az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságról. Ennek a társaságnak szász és román tagjai is voltak, ezért háromnyelvű emléktáblát terveztek. A helyi műemlékvédelmi felügyelőség beleegyezésén kívül szükség volt az országos felügyelőség engedélyére is. Kerekes Károly parlamenti képviselő kétnapos utánajárással megszerezte azt is. Marosvásárhelyen a polgármesteri titkár. Popa Iuliana Elena aláírása is szükséges, a cikkíró ezért ült hivatali szobájában nov. 29-től dec. 3-ig. Végül a titkár kijelentette: nem írja alá az engedélyezést. Dec. 3-án Ioan Rakolta prefektus közölte: az emléktábla elhelyezése, leleplezése elmarad. A prefektus megkérdőjelezte az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság puszta létét is. Hiába a több mint tízezer oldal kézirat, az Aranka Györgyhöz küldött és a tőle származó 1235 levél, a könyvtárnyi irodalom arra, hogy Marosvásárhelyen 1793. dec. 3-án megalakult az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság. /Tófalvi Zoltán: Emléktábla-kálvária. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 4./

1994. április 2.

Marosvásárhelyen a volt Kossuth Lajos utcában van az Aranka György könyvesbolt, amely a József Attila Alapítvány segítségével indult. A minimális nyereség az Aranka György Alapítványhoz folyik be, amelynek célja az erdélyi magyar irodalom és művészet támogatása. A budapesti kiadókon /Püski, Európa, Móra, Pesti Szalon/ kívül a pozsonyi Kalligram, az újvidéki Forum és természetesen a marosvásárhelyi Mentor Kiadó könyvei is kaphatók. /Népújság (Marosvásárhely), ápr. 2./

1995. január 21.

Jan. 21-én Árkoson az anyanyelvi mozgalom helyzetéről tartott megbeszélés az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/, képviseltette magát az EMKE és az RMDSZ Oktatási Főosztálya is. Eördög Gyárfás Lajos, az AESZ főtitkára ismertette az elmúlt évek anyanyelvi versenyeit, az anyanyelvi táborokat, az Egyház és anyanyelv című, Kolozsváron tartott rendezvényt. Péntek János egyetemi tanár, a Magyar Tanszék vezetője, az AESZ társelnöke figyelmeztetett a nyelvi különfejlődés veszélyeire és az anyaországi hasonló szervezetekkel való kapcsolatok fontosságát hangoztatta. A kolozsvári Aranka György Nyelvművelő Kör is bemutatkozott. Javasolták a romániai magyarság nyelvállapotának felmérését. Szó volt még a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Versenyről, amelyet idén ápr. 21-24-e között rendeznek meg, Nagyenyeden. Az AESZ tisztújító ülést tartott. Elnök: Zsigmond Győző /Sepsiszentgyörgy/, adjunktus a bukaresti egyetemen, társelnök: Péntek János professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 20., Erdélyi Napló (Nagyvárad), febr. 1./ Az AESZ felvállalta a népfőiskolák nyelvi programját. A felnőtt közösségek nyelvállapotán jócskán akad javítanivaló. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 26./

1996. február 14.

Egész évre szóló munkatervet dolgozott ki az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének /AESZ/ január végi, Árkoson megtartott közgyűlése. A résztvevők gratulálhattak a szövetség társelnökének, dr. Péntek János professzornak frissen kapott Lőrincze-díjához. Graf Dezső vezetésével külön bizottság felel az anyaországi testvérszövetségekkel való kapcsolattartásért. A sajtóval való kapcsolatot erősítette a szovátai és tusnádi tanácskozás. Dicséretes a nagyváradi Bihari Napló és a csíkszeredai Hargita Népe szerkesztőségének kezdeményezése, hogy lapjaikat nyelvhelyesség szempontjából szakértőkkel elemeztették. Az AESZ továbbra is szívügyének tartja a szórványmagyarság nyelvi gondozását. A szervezet képviselői ott lesznek a márciusi szórványtanácskozáson. Az AESZ-nek ifjúsági tagozata is alakult, középiskolások kezdeményezésére. A szövetség által szervezett versenyek: Impom József helyesírási verseny /döntő Gyulán/, Szép magyar beszéd és Aranka György nyelvművelő versenyek, Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /döntő: ápr. 12-én Csíkszeredában/. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 14./

1996. július 14.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, valamint a tasnádi Vas Márton Anyanyelvápoló Kör júl. 15-20 között partiumi anyanyelvápoló jutalomtábort szervez a Nagykároly melletti Gencsen. A falu református lelkészét, Bátori Gyulát jó szervezőnek ismerik. Vas Zoltán orvos, a tasnádi kör elnöke szervezői munkája is hozzájárult ahhoz, hogy 45 gyermek és 15 kísérő érkezhessen a táborba. A tanulók az Aranka György nyelvművelő verseny helyezettjei. A tanulók magyarországi /Deme László, Kerekes Barnabás, stb./ és hazai /Bura László, Kónya László, Zsigmond Győző és Tapodi Zsuzsa/ előadásait hallhatják. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 15./

1997. március 21.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelvművelő Kör a kolozsvári Apáczai Csere János Líceummal Kolozsváron szervezte meg márc. 21-22-én az Aranka György Nyelvművelő Verseny országos döntőjét. Zsigmond Győző, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke üdvözölte a jelenlevőket. Dr. Péntek János professzor az anyanyelv ápolásának fontosságát emelte ki. A díjkiosztó ünnepség márc. 23-án volt, Széken. Dr. Péntek János Széken, Aranka György szülőhelyén emlékezett a névadóra, felelevenítve Aranka György pályafutását. /Szabadság (Kolozsvár), márc. 25./

1997. október 19.

Az 1992-ben megalakult Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége /AESZ/ okt. 17-19-e között tartotta Sepsiszentgyörgyön tisztújító közgyűlését, melyre Erdély minden megyéjéből érkeztek küldöttek. Az AESZ szervezésében négy anyanyelvi vetélkedő működik, a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedő /KAV/, az Aranka György Nyelvművelő Verseny, az Implom József Helyesírási Verseny és az Országos Tamási Áron-verseny. Ördög Gyárfás Lajos főtitkári beszámolójában kiemelte, hogy az AESZ csak akkor működhet eredményesen, ha intézménnyé válik. Zsigmond Győző leköszönő elnök az elmúlt két évet értékelte. A közgyűlésen megválasztották az új vezetőséget. Dr. Péntek Jánost elnökké, Ördög Gyárfás Lajost ügyvezető elnökké választották, alelnökök lettek: Zsigmond Emese, Zsigmond Győző, Török Katalin, Tapodi Zsuzsa és Mészely József. /Bihari Napló (Nagyvárad), okt. 28./

1998. május 13.

Hollanda Dénes professzor /sz. Kézdialbis, 1939. febr. 28./ a marosvásárhelyi Műszaki Egyetem dékánja, a műszaki tudományok doktora, 12 egyetemi jegyzet és több mint 90 szakdolgozat szerzője. Tanulmányai román, magyar, német és angol nyelven jelentek meg. "Életem céljának tekintem egy önálló magyar nyelvű egyetem felépítését" címmel terjedelmes interjúban számolt be terveiről. Hollanda Dénes felvázolta életútját, majd rátér az egyetemalapításra vonatkozó elgondolásának előzményeire. 1990. januárjában elérte az egyetem szenátusában, hogy a mérnökképzés magyar és román nyelven történjen, azonban a márciusi marosvásárhelyi események után nem engedélyezték, hogy a kétnyelvű oktatás meginduljon. Megalalkult az önálló magyar egyetemért küzdő Bolyai Társaság, melynek ő is tagja volt. Azonban Hollanda azt látta, hogy a tervezgetésen kívül nem történik semmi, ezért úgy látta, neki kell fogni egy önálló magyar egyetem építéséhez. Azután jött a Marosvásárhelyen megalakítandó Aranka György Egyetem terve, de ebből sem lett semmi. Mindez megerősítette Hollanda Dénest abban, hogy lépni kell. Marosvásárhelyen, minden feltétel adott az egyetem létrehozásához: megvan a tanári kar mind az orvosi, mind a műszaki karra, Bocskai István professzor, a Fogászati Klinika vezetője is pártolja elgondolását, egyedül az anyagi háttér hiányzik, ezért hozta létre az alapítványt. A vásárhelyi egyetemalapítás nem keresztezi a Kolozsváron létrehozó tudományegyetem létrehozására vonatkozó terveket, ezért Benkő Samu, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnöke és Markó Béla is támogatja a tervet. Az professzor elmondja, nem számítanak az állam segítségére, a szükséges pénzalapok megteremtésében viszont igen bíznak a világmagyarság és az erdélyi magyarok adakozó szándékában; "Régebb minden falu képes volt közadakozásból egy, s ha kellett, akár két templomot is építeni. Remélem a XXI. század hajnalán képes lesz a világ magyarsága annyi pénzt összeadni, hogy az egyetemet felépíthessük" - állapította meg Hollanda Dénes. /Bögözi Attila: Marosvásárhelyi beszélgetés Hollanda Dénes professzorral. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 13./

1998. november 28.

Nyelvművelés, nyelvápolás, nyelvi tervezés címmel szakmai tanácskozást tartott az Anyanyelvápolók Szövetsége a Sepsiszentgyörgy melletti Árkoson. Péntek János kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár, az AESZ elnöke előadásában átfogó képet nyújtott a nyelvhasználat, illetve a nyelv mai állapotáról. A nemzetközpontú nyelvművelés feladatairól beszélt. A közösség szempontjából igenis szükség van a nyelvi karbantartásra, az anyanyelvi mozgalomra, szögezte le a professzor, utalva a magyarországi vitára, amely megosztotta a nyelvészeket. Az egyik tábor hívei szerint nem kell beavatkozni a nyelv életébe, a többség viszont azon van, hogy szükséges a tudatos beavatkozás. Az előadók között volt Cs. Nagy Lajos, a kolozsvári egyetem vendégtanára, Vetési László református lelkész, teológiai tanár, szórványkutató, Brauch Magda aradi, Komoróczy György székelyudvarhelyi nyelvművelő és Zsigmond Győző egyetemi adjunktus. A tanácskozás jó megszervezéséért elismerés jár Török Katalinnak, az AESZ alelnökének és Ördögh Gyárfás Lajos főtitkárnak. /Aranka György nyomdokain. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 28-29./

1999. szeptember 9.

Tőkés László püspök bejelentette a humán profilú partiumi keresztény magyar egyetem elindítását, a magyar törvényhozás jövőre 2 milliárd forintot szánna "egy erdélyi magyar egyetem megteremtésére". Erre jegyezte meg Markó Béla, hogy "a rendeltetés körül még vannak tisztázatlan dolgok". A Népújság a marosvásárhelyi dr. Hollanda Dénes professzort szólaltatta meg, hogy beszéljen az által szorgalmazott magyar műszaki egyetem létrehozásáról. - Dr. Hollanda indította el a Petru Maior felsőoktatási intézményt. Hollanda felismerte, azért hozták létre Marosvásárhelyen a műszaki almérnökit, hogy a pedagógiai főiskolát megszüntessék. Dr. Hollanda pontos, részleteiben kidolgozott tervet készített a marosvásárhelyi önálló magyar műszaki egyetem létrehozására. 1994-ben felmerült, hogy Marosvásárhelyen Aranka György Egyetem létesüljön, azonban az előkészítetlenség, a kellő megfontolás hiánya miatt ez is csak terv maradt. Hollanda 1997-ben Markó Béla RMDSZ-elnökéhez fordult, s megegyeztek abban, hogy létrehozza az egyetemi oktatást támogató Hollanda Alapítványt. Alapítóként 10 millió lejt tett le az 1998-as bejegyzéskor. Később nyíltan támadta őt Birtalan Ákos, amikor Székelyudvarhelyen összehívták a székelyföldi egyetem ügyének szentelt tanácskozást. Nagyvárad lépett, s ez már kész tény, amit csak elfogadni lehet. A kezdeményezést engedni kell kibontakozni. - Marosvásárhelyen a műszaki egyetem létrehozásához meg kell vásárolni a területet és el kell készíteni az egyetem épületeinek a tervrajzait. Pályázatot nyújtottak be az Apáczai Közalapítványhoz, amelyre várják a választ. Hollanda szerint olyan tanári kar állhat össze, amely garantálja az egyetem akkreditálását. /Makkai János: Egyetem-ötlet a tehetetlenség útvesztőjében. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 9./

1999. október 25.

Okt. 21-én Kolozsváron megkezdődött a magyartanárok számára rendezett négynapos továbbképző tanfolyam, amelyet a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör, valamint a Megyei Tanfelügyelőség szervezett. /Magyartanárok továbbképzése a megyeszékhelyen. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

1999. október 28.

Véget ért a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége, az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör, valamint a Megyei Tanfelügyelőség által a magyartanároknak szervezett továbbképző Kolozsváron. Az okt. 24-én kezdődött továbbképző tanfolyamra olyan neves szakembereket hívtak meg a rendezők, mint Petőfi S. János egyetemi tanár, Benkes Zsuzsa, a nyelvtudományok doktora, Stollár Katalin főiskolai tanár, Wacha Imre egyetemi adjunktus, Pethő Ágnes és Cs. Nagy Lajos egyetemi tanárok. /Szabó Csaba: Sikeres volt a magyartanárok kolozsvári továbbképzője. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 28./

1999. december 7.

Dec. 4-én tartották meg az Apáczai Csere János Líceumban Kolozsvár, valamint Kolozs megye magyar tagozatos iskolái részvételével az Aranka György Helyesírási Versenyt. Százzal több V-XII-es diák vett részt az idén a vetélkedőn, mint tavaly, összesen 223-an voltak. A nyertes diákok továbbjutnak a regionális döntőbe, majd Magyarországon részt vehetnek a nagyobbak februárban Gyulán, az Implom József Helyesírási Versenyen, a kisebbek májusban, Budapesten, a Simonyi Zsigmond Helyesírási Versenyen. /Szabó Csaba: Százzal több diák vett részt, mint tavaly Sikeres volt az Aranka György Helyesírási Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

2000. április 10.

Ápr. 8-án Kolozsváron, az Apáczai Csere János Gimnáziumban tartották az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny V. országos döntőjét, amelyik az országos tantárgyolimpia mellett immár két éve hivatalosan is szerepel az oktatási minisztérium programjában. A vetélkedőn Brassó, Szatmárnémeti, Temesvár, Sepsiszentgyörgy, Kézdivásárhely, Szilágysomlyó, Barót, Nagyenyed, Marosvásárhely, Székelyudvarhely és Kolozsvár 20 nyelvművelő körének küldöttei három versenyformában mérhették össze tudásukat. Az "Édes anyanyelvünk" nyelvhasználati, a "Szép magyar beszéd" nyelvhelyességi, illetve a "Versben bujdosó", irodalmi jellegű vetélkedőn. Az ünnepélyes díjkiosztásra Széken, a református templomban került sor. Az idei verseny mottója "Be kell hordanunk, hajtanunk mindent. / A szavakat is. Egyetlen szó, / egy tájszó se maradjon kint. / Semmi sem fölösleges." Ez a Kányádi-idézet tükrözte az anyanyelv iránti szeretetet. Eszteró István temesvári felkészítő tanár szerint nagy szükség van az ilyen jellegű vetélkedőkre, mert - főleg szórványvidéken - a kétnyelvűség miatt az anyanyelv, a helyes kiejtés veszélyeztetve van. /Tamás Kinga: "... Egy tájszó se maradjon kint ... " Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 10./

2000. május 19.

Néhány nap alatt két Szép magyar beszéd verseny volt, az egyik Szegeden zajlott le (28. országos döntő), a másik Kolozsvárott (V. országos döntő), az utóbbi Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Verseny elnevezéssel. Szegeden 54 diák jelentkezett az országos versenyre. Kolozsvárott kb. 20 versenyző volt. Jancsó Miklóst, aki tanárként mindkét versenyen részt vett, felkavarták a választott szövegek. Szegeden Karinthy Frigyes, Örkény István, Bodor Ádám, aztán megint Karinthy. A választott szövegek jelképértékűek lettek: életigenlés, mosolygás és nevettetés, felszabadultság. A kolozsvári versenyzők választott szövegei másfajták voltak /Márai: Halotti beszéd, Áprily Lajos: Tavasz a Házsongárdi temetőben, Hervay Gizella verse, Kosztolányi: Akarsz-e játszótársam lenni?, Radnóti, majd Biró János és Biró Kata balladája, Reményik Sándor és újra Áprily/. Ennyi fájdalom, ennyi szenvedés csokorba szedve - megrázó volt. Mélyről jöttek a szövegek, nagyon a lélek mélyéről. Ezek a gyerekek a szívüket is beleadták az előadásba. /Jancsó Miklós: A szép magyar beszéd versenye. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./

2000. október 31.

A marosvásárhelyi Bernády György Közművelődési Alapítvány 1992-ben alakult meg, adott számot működésükről Bulyovszky Loránd, az alapítvány alelnöke. Az alapítványt tizenhat tagú kuratórium vezeti, első - és azóta minden alkalommal újraválasztott - elnöke Borbély László államtitkár. Céljuk volt a városépítő polgármester, Bernády György köztéri szobrának felállítása, a város magyarságát szolgáló kultúrcentrum létrehozása, és a Bernády-kultusz továbbéltetése. A köztéri szobrot 1994-ben felállították, 1995. nov. 4-én megnyílt a Bernády Házként ismert kultúrközpont, melyben képzőművészeti tárlatok, könyvbemutatók, előadások, szemináriumok, politikai rendezvények váltogatták egymást. Sikeresen együttműködnek a különböző nem kormányzati szervezetekkel, többek között a Kós Károly és az Aranka György Alapítvánnyal, a Magyar Újságírók Romániai Egyesületével, a Talentum Tehetséggondozó Alapítvánnyal, az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesülettel, a Pro Europa Ligával, a Kemény Zsigmond Társasággal vagy a Duna Televízióért Alapítvánnyal. Harmadik éve megrendezik meg a Bernády Napokat is. Az elsőt 1998-ban, dr. Bernády György halálának hatvanadik évfordulóján rendeztük meg, ekkor állították fel a Kultúrpalota Tükörterme előtt a hajdani polgármester mellszobrát, Gyarmathy János alkotását. Az ott elhangzott előadások, valamint az akkor bemutatott dokumentációs anyag egy részét 1999-ben könyv alakban is megjelentették. Szintén tavaly avatták fel azt az emléktáblát, amelyet Bernády egykori lakóházának homlokzatán helyzetek el. Évente egy személyt kitüntetnek Bernády-emlékplakettel. 1999-ben elsőként Fodor Imre polgármester, idén Frunda György részesült ebben a kitüntetésben. - Jövőre tervezik a Bernády-ház bővítését. /Szentgyörgyi László: Céljuk: a Bernády-kultusz ápolása. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), okt. 31./

2001. március 14.

Idén márc. 16-18. között immár hatodszor rendezik meg Kolozsváron, az Apáczai Csere János Elméleti Líceumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör országos döntőjét. Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége égisze alatt megrendezett országos verseny fő szervezője az Apáczai Csere János Elméleti Líceum magyar szakos tanárainak közössége, tájékoztatott Péter Tünde, magyar szakos tanfelügyelő. A versenyre jelentkezők három kategóriában mérhetik össze tudásukat. Ezek a következők: Édes anyanyelvünk (nyelvhasználati verseny), Szép magyar beszéd (kiejtési verseny), Versben bujdosó (vers-, és tollbamondó verseny). Az idén 12 megyéből mintegy 100 diák érkezik. Ápr. 16-21. között - ugyancsak Kolozsváron - rendezik meg a Mikes Kelemenről elnevezett magyar nyelv és irodalom olimpia országos döntőjét is. /Szabó Csaba: Kolozsvár, az olimpiai város. Pénteken megkezdődik az Aranka György nyelvi vetélkedő. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

2001. április 9.

Minden tavasszal Kolozsváron tartja az Aranka György Beszédművelő Kör és az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége az Édes anyanyelvünk nyelvhasználati vetélkedőt, valamint a vers- és prózamondó versenyt. A szervezést az idén is a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium vállalta fel, a zsűri tagja között volt dr. Egyed Emese, a BBTE Irodalom Tanszékének vezető tanára is, az elnök dr. Péntek János professzor volt. Kilenc megyéből 53 versenyző érkezett. Misztrik Emese és Fodor-Kis Ildikó, a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnázium diákjai érték el a legnagyobb pontszámot. Az Édes anyanyelvük vetélkedő győztesei ősszel a Sátoraljaújhelyen sorra kerülő versenyen már Kárpát-medencei mezőnyben versenyezhetnek tovább. A szavalóversenyen nehéz volt dönteni a sok kiváló diák közül. /Cs. Kovács Katalin: Az anyanyelv napjai Kolozsváron. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 9./

2001. április 30.

A marosvásárhelyi Lyra Könyvkiadó a város szívében, a Kultúrpalota mellett nyitotta meg a Mentor könyvesboltot. Káli Király István, a Lyra igazgatója a megnyitón elmondta: 1993-tól működött a kiadó eddigi Aranka György könyvesboltja, de ott szűk volt a hely. A bolt kiállítóteremként is használható. A megnyitón Jánosházy György - mint szerkesztő - bemutatta az Erdélyi Panteon sorozat harmadik kötetét. Ez a kötet hazai és magyarországi írók, kritikusok, irodalomtörténészek olyan írásait tartalmazza, melyek XIX.-XX. században élő és alkotó erdélyi írókról szólnak. Rengeteg anyag kimaradt, sok jelentős alkotó nem szerepel a kötetben, tehát valószínűleg lesz pótkötet. Káli Király István köszönetet mondott a jelen levő Csegzi Sándor alpolgármesternek, amiért a polgármesteri hivatal együttműködési szerződést írt alá a kiadóval. - A könyvesbolt mellett, vagyis inkább e közös helyiségben turisztikai irodát rendez be a hivatal, lényegében a könyvesboltban is van egy turisztikai sarok, és így egymást erősíti majd a két tevékenység. Korábban a helységben ugyancsak könyvesbolt működött Gaudeamus néven, melyet kolozsvári cég működtetett, és azért vonult vissza, mert nem volt nyereséges a vállalkozás. A másik magyar üzletben, a marosvásárhelyi Bolyai-Gauss könyvesboltban két Molter Károly-kötetet mutattak be. Ugyancsak a Lyra Kiadó Marosi Ildikó irodalomtörténészt (Marosi Barna felesége, tehát Molter Károly menye) kérte fel arra, hogy összegyűjtse Molter Károly esszéit, tanulmányait, recenzióit, cikkeit. A hatalmas anyagot Kovács András Ferenc költő rendezte, szerkesztette három kötetbe. Ebből kettőt: az Erdélyi argonauták és az Erdélyi rozsda címűt mutattak most be, és készül a harmadik kötet is, címe: Keleti állomáson. /Máthé Éva: Könyvesbolt a város szívében" = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 30./

2001. május 17.

Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Az előzménye: a 80-as években Zsigmond Győző magyartanár évről évre anyanyelvi versenyeket szervezett az iskolásoknak. A diktatúra idején a szekuritáté döntésére ezért Zsigmond Győzőnek távoznia kellett Székelyudvarhelyről, Sepsiszentgyörgyön kötött ki. Ott szervezte meg a Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Verseny (rövidítve: KAV). Ezeknek a versenyeknek a tapasztalatai vezettek el az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) megalakulásához, sepsiszentgyörgyi székhellyel. Első elnöke Tulit Ilona sepsiszentgyörgyi magyartanár volt, őt követte Zsigmond Győző (ma egyetemi adjunktus), néhány éve pedig Péntek János nyelvészprofesszor, kolozsvári tanszékvezető egyetemi tanár tölti be az elnöki tisztet. A két alelnök: Török Katalin magyartanár, Ördögh-Gyárfás Lajos villamosmérnök, művelődési felügyelő; titkár: Nagy Zsuzsanna újságíró. A szövetség szakmai, tudományos irányítója az első perctől kezdve Péntek János volt. Az AESZ-nek ma már van alosztálya is Kolozsvárott: az Aranka György Nyelvművelő Kör. /Komoróczy György: Tízéves az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége. Nyelvművelés magas fokon. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 17./

2001. június 19.

Júliusban lesz a 75. évfordulója annak, hogy báró Kemény János 28 erdélyi írónak, költőnek elküldte meghívó levelét, akik aztán nyaranta néhány napon át a marosvécsi Kemény-kastély vendégei voltak. Ez alkalomból jún. 16-án Marosvécsen emlékeztek a Helikon megalakulására, majd megkoszorúzták Kemény János sírját. Pomogáts Béla, a Magyar Írószövetség elnöke mindenekelőtt a Kemény-család szerepét emelte ki az irodalmi társaság létrehívásában. Kemény Jánosét, aki birtokai egy részét az irodalomnak szentelte, több nyáron át Marosvécsre hívta össze az "erdélyi szellemi lovagrendet". Az irodalmat művelők közösségi szolidaritása fogja meghatározni az erdélyi magyar irodalom sorsát, mondotta az elnök. Gálfalvi Zsolt, a romániai magyar PEN-klub elnöke főleg Kemény Jánosné, Auguszta asszony érdemeit emelte ki, aki bár idegen földről származott, szívvel, lélekkel támogatta a találkozók ügyét. A jelenlevők a Magyar Írószövetség, a Helikon - Kemény János Alapítvány valamint a Látó folyóirat és az Aranka György Alapítvány nevében helyezték el a koszorúkat. Jún. 16-án délután Marosvásárhelyen, a Bernády Házban folytatódott a megemlékezés. Gálfalvi Zsolt méltatta a marosvécsi találkozókon kialakult szabad írói munkaközösséget, a 15 találkozót, ahol egymás mellé kerültek az erdélyi avantgardisták, konzervatívok, radikálisok, emigráns mágnások vagy éppenséggel püspökök. A helikoni munkaközösségnek nem volt működési szabályzata, nem volt sehova bejegyezve, valószínűleg ezért maradhatott fenn 1944-ig. Pomogáts kiemelte, hogy most is szükség lenne ilyen laza, baráti irodalmi társaságokra. Kántor Lajos irodalomtörténész, a Korunk főszerkesztője A szomszédvárak lebontása címmel főként két folyóirat, két írói tábor csatározásáról, torzsalkodásáról értekezett. A Korunk és az 1928 májusától 1944 szeptemberéig megjelenő Erdélyi Helikon köré csoportosuló írókról tartott előadást. - A helikoni mozgalom névsorában ott található Áprily Lajos, Bánffy Miklós, Berde Mária, Kacsó Sándor, Kós Károly, Makkai Sándor, Kuncz Aladár, Molter Károly, Nyírő József, Sípos Domokos, Tabéry Géza, Tamási Áron, Tompa László, Dsida Jenő, Jékely Zoltán, Karácsony Benő, Szabédi László... és sokan mások. /Máthé Éva: Hetvenöt éve történt... = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

2001. június 22.

Jún. 20-án Kolozsváron az Erdélyi Múzeum-Egyesület /EME/ helyiségében az Egyed Emese vezette tanár-diák kutatócsoport szervezésében Aranka György kéziratos hagyatékáról kiskonferenciára került sor. Enyedi Sándor (Budapest) Az Aranka-kutatás jelenlegi helyzete címmel tartott előadást. Az életműből kiemelte a Nagyszebenben beindított, majd Kolozsvárra átköltöztetett újságot, a pest-budai színházat, végül az 1793-ban Marosvásárhelyen megszületett Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaságot. Aranka György életművében meghatározó szerepet játszik szerteágazó levelezése, melyet csapatmunkával lehetne feltárni. A kiskonferencián előadást tartott még Palotás Varga Zsuzsa, Kovács Eszter, Egyed Emese, Berki Tímea és Bíró Annamária. /Ö. I. B.: Kiskonferencia Aranka György kéziratos hagyatékáról. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./

2002. március 11.

Az anyanyelv ünnepét szervezte meg márc. 8-a és 10-e között a kolozsvári Apáczai Csere János Gimnáziumban az Aranka György Nyelv- és Beszédművelő Kör három nyelvi vetélkedővel: ekkor zajlott az Édes anyanyelvünk és a Szép magyar beszéd nyelvhasználati, illetve a Versben bujdosó vers- és prózamondó verseny. A versenyeket az idén rendezték meg hetedszerre. A versenyzők nyolc megye nyelvművelő köreit képviselték. Az Édes anyanyelvünk verseny díjazottai a Sátoraljaújhelyen megrendezendő Kárpát-medencei szintű döntőre, a Szép magyar beszéd nyertesei pedig a győri Kazinczy-versenyre jutottak tovább. /Kónya Klára: "Játszadozni a szavakkal, mint a fényes begykövekkel…" = Szabadság (Kolozsvár), márc. 11./

2002. március 13.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége szervezésében márc. 8. és 10. között Kolozsváron hetedik alkalommal került megrendezésre az Országos Aranka György Nyelv– és Beszédművelő verseny, melyen IX–XII. osztályos diákok vettek részt. Erre a versenyre csak azok a középiskolák kapnak meghívást, amelyekben működik anyanyelvápoló kör. Szatmár megyében két ilyen kör van: egyik a Kölcsey Ferenc Főgimnáziumban, másik a Református Gimnáziumban. A Kölcsey Ferenc Főgimnázium diákjai közül a Szép magyar beszéd kategóriában I. díjban részesült Fodor Orsolya, az Édes anyanyelv kategóriában III. helyezést ért el Bodó István, a Versben bujdosó kategóriában Bodor Krisztinát dicséretben részesítette a zsűri. Dr. Péntek János, a kolozsvári Magyar Nyelv és Kultúra tanszékvezetőjének tájékoztatása szerint az idei évtől a verseny az országos tantárgyversennyel azonos rangot kapott, vagyis aki a magyarországi döntőn az első hat helyezett közé kerül, felvételi nélkül beiratkozhat az egyetemre. /A Nyelv– és Beszédművelő verseny azonos rangot kapott az országos tantárgyversennyel. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), márc. 13./

2002. június 29.

Jún. 28-án tartotta második kiskonferenciáját Kolozsváron az Aranka-kutatócsoport, amelynek kezdeményezője Egyed Emese tanszékvezető professzor. Ismertették és értékelték Aranka Györgynek, az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság fő titoknokjának székelyföldi útleírásairól készített államvizsgadolgozatot, Fekete Magdolna Beáta munkáját. Az előadás végén Egyed Emese ünnepélyesen bejelentette az Aranka-kutatócsoport megalakulását, ami a sikeres pályázatok révén intézményesített működést nyert. /B. T.: Aranka-kutatócsoport. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 29./

2002. augusztus 10.

A Bolyai-évfordulóra és az öregdiákok világtalálkozójára készülve, az ünnepségek szervezői különböző hiánypótló kiadványokkal is előrukkolnak. A napokban Vivat Academia... címmel gyűjtötték egybe a volt Református Kollégium, a mai Bolyai Farkas Elméleti Líceum hírneves tanárainak és diákjainak arcképét, névsorát. Néhány név: Aranka György (1737-1817), az Erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaság alapítója, Bernády György (1864-1938) gyógyszerész, jogász, közíró, Marosvásárhely polgármestere, Bolyai Farkas (1775-1856), Bolyai János (1802- 1860), Dósa Elek (1803- 1867) jogtudós, a szabadságharc alatt kormánybiztos, Farczády Elek (1890-1974) történész, Koncz József (1829-1906) könyvtáros, a kollégium történetének megírója, Koós Ferenc (1828-1905) pap, pedagógus, a bukaresti református egyházközség megszervezője, Laskai Csókás Péter (1550?-1587) iskolamester, hitvitázó, a tíznyelvű Calepinus szótár magyar részének megírója, Pápai Páriz Ferenc (1649- 1716) orvos, szótáríró, a Pax corporis szerzője. /Vivat Academia. = Népújság (Marosvásárhely), aug. 10./

2002. szeptember 10.

A kolozsvári Krónika aug. 10-i számában kétoldalas összeállítás jelent meg abból a Transindex című internetes fórumon folyó csevegésből, amely az RMDSZ csúcsvezetésének közpénzgazdálkodását, a magyar és román államtól kisebbségtámogatásra kapott összegekkel való sáfárkodását feszegette. Elsőként Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke reagált, de nagyon gyanús körülmények között: a párt szócsövének mondott Romániai Magyar Szóban egy hír jelent meg - éppen aug. 10-én (!) - arról, hogy Takács interjút adott a Magyar Hírlapnak, természetesen cáfolva minden, a szövetséget ért vádat. Ám ezt az állítólagos interjút a balliberális budapesti lap internetes honlapjának nem lehetett megtalálni. Takács szerint hazugság, hogy az RMDSZ vezetői a Communitas Alapítvány révén főleg hozzájuk közel álló intézményeket támogattak. Hazugság, hogy az alapítvány elnökeként Markó Béla kivételezett helyzetbe hozott olyan lapokat s egyéb intézményeket, amelyeket ő maga irányít, illetve amelyek közel állnak hozzá. Az igaz ugyan, hogy Markó lapja (a marosvásárhelyi Látóról van szó) is kapott egy csomó pénzt, de ez csak egy kiadvány volt a megannyi támogatott közül. A Népszabadság aug. 27-i számában Tőkés László püspököt vádolták. A püspök "saját rendezvényének" állítják be a Református Világszövetség európai területi nagygyűlését, amelyet együtt támogatott a leköszönt jobboldali magyar és a még mindig regnáló baloldali román kormány. A Népszabadság a Fidesz lapjának nevezte azt a Krónikát, amelynek egyik társtulajdonosa Verestóy Attila. A Népszabadság elhallgatja, hogy a lap nem adományként kapta a számára megítélt összegeket a megnevezett alapítványoktól, hanem konkrét projektekre és invesztíciós tervekre (pl. egész Erdélyre kiterjedő lapterjesztési és csomagküldő hálózat kiépítésére, amely évtizede várat magára). A Magyar Hírlap aug. 31-i számában Takács Csaba ügyvezető elnök Tőkés püspökről és a Reform Tömörülés tagjairól mint magyar közpénzekből agyontámogatott magánemberekről beszélt, hozzájuk sorolva Szász Jenő udvarhelyi polgármestert és Boros Zoltán tévést is, mi több, a Krónika mellett immár az Erdélyi Naplót is a "legtámogatottabb" lapnak nyilvánította. Ez már ízléstelenség. Időközben folyamatosan jelentek meg más érintettek magyarázkodásai a befolyt és elköltött meg állítólag visszautalt pénzek sorsáról. Előbb Kuszálik Péter "tisztázta" a Markó lapjának számos támogatója közé sorolt, látszólag "ártatlan" Aranka György Alapítványt (Krónika, aug. 24.), majd Borbély László mentegette a Communitast és a forintnyelő automataként működő Bernády Alapítványt (uo., aug. 31.). /Dénes László: Megindult a maszatolás. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), szept. 10./

2002. szeptember 27.

Teleki Sámuel tékájának 1802-ben történt megalapításával két évszázada közkönyvtár működik Marosvásárhelyen. A kerek évforduló alkalmával szept. 26-án a Művelődési Minisztérium, a megyei könyvtár, a prefektúra és a polgármesteri hivatal közös szervezésében háromnapos országos szimpózium kezdődött, az ország szinte valamennyi megyeközpontjából érkeztek könyvtárosok. A Teleki Téka tudományos ülésszakára két hét múlva kerül sor. Florin Rotaru művelődési minisztériumi államtitkár úgy ítélte meg, hogy a júliusban kijött könyvtári törvény az első modern jogszabály a romániai közkönyvtárak történetében. Fodor Imre román és magyar nyelven köszöntötte az ülésszak mintegy 120 főnyi résztvevőjét, emlékeztetve az Aranka György Nyelvmívelő Társaságra, melyet akár a Tudományos Akadémia elődjének is tekinthető. A rendezvénysorozat keretében megnyílt kiállításon a rendszerváltás után létrejött kiadók mutatták be könyvtermésüket. /(lokodi): 200 éves a megyei közkönyvtár. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 27./


lapozás: 1-30 | 31-60 | 61-67




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998