udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 31 találat lapozás: 1-30 | 31-31
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Aranyosi István

1995. május 4.

Menesztették tisztségéből Aranyosi István brassói magyar tanfelügyelőt, ezzel eltávolították a tanfelügyelőség vezetőtanácsának utolsó magyar tagját. Aranyosi a bíróságon fellebbezett az elbocsátás ellen. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 4./

1995. június 14.

Brassó megyében nincs magyar nyelvű utca- és helységnévtábla még ott sem, ahol a lakosság 95 százaléka magyar. Nincs a megyei tanácsban magyar nemzetiségű alelnök, lassan már a középszintű vezetőségben sem található magyar. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes lemondásra kényszerült, leváltották Aranyosi Istvánt, az egyetlen magyar szakfelügyelőt, aki pert indított a törvénytelen leváltás ellen. Az utóbbi két tanévben három magyar szakközépiskolai osztályt szüntettek meg. Az Áprily Lajos Középiskola hiába kéri vissza a teljes épületet, a román osztályokat nem költöztetik el. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), jún. 14./

1995. december 19.

A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége /RMPSZ/ brassói fiókszervezetének 189 tagja van. Dec. 9-én tartott éves közgyűlésükön minden magyar iskola képviseltette magát. Nedeczky László országos RMPSZ-alelnök tartott beszámolót. Kiss Magda főtanfelügyelő-helyettes és Aranyosi István tanfelügyelő leváltásával szinte megszűnt a közvetítés a tanfelügyelőség és a magyar oktatási hálózat között. A helyi RMPSZ tovább harcolt a brassói Áprily Lajos Líceum termeinek visszaszerzéséért, de eredményt nem tudtak elérni. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 19./

1998. július 23.

Kötő József máj. 18-án foglalta el közoktatási minisztériumi államtitkári tisztségét. Kötő József Kolozsváron végezte az egyetemet, a magyar szakot, 25 éven át volt Kolozsváron az Állami Színház titkára, majd igazgatója. Tudományos kutató is, megírta Erdély magyar színjátszásának monográfiáját. 1991-től az RMDSZ titkára, 1993-tól a szervezet oktatási, egyházügyi és művelődésügyi ügyvezető alelnöke. Jelenleg Kolozsvárról ingázik Bukarestbe. Államtitkárságán működik a nemzeti kisebbségek oktatásának vezérigazgatósága is, dr. Murvai László vezetésével. Az öt munkatársat foglalkoztató magyar igazgatóság várja, hogy frissiben kinevezett igazgatója, Aranyosi István /Brassó/ elfoglalja székét. Megszületet a 3359. számú miniszteri rendelet, amely kilenc évi huzavona után nemcsak kimondja, hogy a magyar államtitkár felel a kisebbségek oktatásáért, hanem nyolc pontban meghatározza feladatait is. Vitája van viszont, mert Marga miniszteri koncepciója a multikulturalitásnak megfelelő oktatási rendszert veszi alapul, amely szerint a kisebbséget nem illeti meg az önálló intézményalapítás joga. - A kisebbségi oktatás két éves lemaradásban van az országos oktatási reform viszonylatában. A minisztériumi reformbizottságokban ugyanis nem voltak képviselve a kisebbségek. Kötőnek néhány változtatást sikerült elérnie: az országos tankönyvbizottságban újabban jelen van a Magyar Tankönyvtanács elnöke, dr. Péntek János egyetemi tanár, továbbá miniszteri rendelet biztosította, hogy háromtagú magyar kutatócsoport létesüljön Kolozsváron, feladatuk a magyar oktatás bekapcsolása a reform-folyamatokba, sikerült elérni, hogy minden megyei tanfelügyelőségen, ahol magyar oktatási intézmény működik, már van magyar oktatásért felelős szakember. Következne az intézmény-teremtés, de itt nehéz lesz az áttörés. Amennyiben nem lesz áttörés, megkérdőjelezhető az államtitkárság létjogosultsága. Az egyetem kérdésében a multikulturalitás egyfajta kultúrimperializmus. mert csak azt szabad, amit a többség jónak tart. Hiába kérik az önálló Áprily Lajos Líceumot Brassóban vagy Bolyai Líceumot Marosvásárhelyen, a válasz az, hogy a multikulturalitás jegyében egymás mellett élnek magyarok és románok. Kötő a reformok ügyében kitűnően tud együttműködni Marga miniszterrel, de egyetem kérésében nincs egyetértés. Koalíciós egyezség van arra, hogy Kolozsváron az egyetemen belül önálló magyar nyelv és irodalom, néprajz fakultás működjön, a Gheorghe Dima Konzervatóriumban pedig magyar zenepedagógiai szak, de ezt Andrei Marga miniszter nem írta alá. A képviselőházi szakbizottság vitájára a miniszter nem delegálta Kötő Józsefet, ennek ellenére Kötő bejelentette, hogy jelen lesz az ülésen. Itt a miniszter képviselője bejelentette, hogy a multikulturalitás változatában gondolkodnak. Akkor Kötő József felállt és kifejtette: csodálkozik, hogy a minisztérium szembenáll a kormányprogrammal és Kötő bejelentette különvéleményét. Kötő kiemelte, hogy fontosnak tartja a szórványiskolák létesítését, ezt egyházi közreműködéssel kell megoldani. Az új oktatási törvény szerint az egyház megkapja az iskolaalapítás jogát. Falvakban imatermek, ökumenikus művelődési központok létesültek, itt állami fizetésű tanítókkal lehetne iskolákat működtetni. /Faltól falig az iskolától az egyetemig. Dr. Kötő József államtitkár válaszol Barabás István kérdéseire. = A Hét (Bukarest), júl. 23./

1998. november 14.

Nov. 14-én tartotta a Brassó megyei RMDSZ tisztújító közgyűlését. Nedeczky László leköszönő elnök tartott beszámolót az elmúlt két évről. A megyei RMDSZ-tagság létszáma állandóan csökken, ennek okai: a beolvadás, a vallási szekták terjedése, a születések számának csökkenése és a kivándorlás. Az RMDSZ tagságának elszegényedése, a román sajtó magyarellenes kampánya, a megoldatlan kérdések, mint a Tulipán Kft. ügye, a kárpótlási jegyek helyzete is hozzájárult a tagok lassú eltávolodásához. Brassó megyében több mint 70 ezer magyar él, közülük ma kb. 16 ezer RMDSZ-tag, Brassó városában 30 ezer magyar nemzetiségű lakosa van, közülük 7500-an RMDSZ-tagok. Nedeczky László beszámolójában elismerte, hogy a brassói Ápriliy Lajos Középiskola ügyében nem sikerült előrelépni, nem tudták elérni, hogy tisztán magyar középiskola legyen. A szociális segítség terve a pénzalapok hiánya miatt csak elképzelés maradt. A szűkös anyagi alapokkal a szervezet puszta létezését tudták biztosítani. - A közgyűlésen heves vita volt, egymás elleni kirohanások is elhangzottak. Öt elnökjelölt volt, a szavazás eredménye: Kovács Csaba Tibor 70, Simon Sándor 68, Nedeczky László 65, Aranyosi István 12 és Török Ernő 5. Egyik sem kapta meg az egyszerű többséget, ezért a két legtöbb szavazatot kapott elnök között újabb szavazás döntött. Kovács Csaba Tibor parlamenti képviselő lett az RMDSZ Brassó megyei elnöke 92 szavazattal, Simon Sándor mindössze két szavazattal kapott kevesebbet. /Both Csaba: Bűnbak-keresés a Tulipán jegyében. = Brassói Lapok (Brassó), nov. 20-26./

1999. augusztus 17.

A Brassói Lapok 31. száma RMDSZ-hírek című rovata szerint Aranyosi István szóvivő kijelentette, hogy akkor, amikor az RMDSZ eredményeket tud felmutatni, a Tőkés László-, illetve az Orbán Viktor-féle kijelentések "mindent a levegőbe röpítenek". Az Erdélyi Napló hetilap erre reagálva megjegyezte: Nem sikerült megtudni, hogy milyen eredményeket tud felmutatni az RMDSZ, miféle kijelentések repítenek mindent a levegőbe, és milyen alapon bírálja az Aranyosi István nevű szóvivő a magyar kormányfőt, illetve annak a szervezetnek a tiszteletbeli elnökét, amelyiknek a szavát viszi? /Erdélyi Napló (Nagyvárad), aug. 17./

2000. április 25.

A Brassó megyei és városi RMDSZ megtartotta az előválasztást, egyben a tisztségviselők beszámoltak eddigi munkájukról. A problémák megmaradtak, így a Tulipán Kft. zűrös ügye, ami számos eddigi RMDSZ-tisztségviselőt érint. A másik, évtizede húzódó affér: az Áprily Lajos Középiskola épületszárnyának jogos átadása a magyar diákoknak. A választáson Nádudvary György, a Munkaügyi és Társadalomvédelmi Igazgatóság vezérigazgatója fölényesen nyert Madaras Lázár megyei tanácsi alelnökkel szemben, tehát ő lesz az RMDSZ polgármester-jelöltje Brassó városában, ahol matematikailag sincs esélye annak, hogy magyar nemzetiségű elöljárót válasszon a lakosság. Az helyi önkormányzati képviselők RMDSZ-es listáján az első szintén Nádudvary lesz, mögötte szorosan Nedeczky László. A megyei tanácsba jelöltek között az első Aranyossy István, a Kárpát-kanyar Fodor Leventét, Kőhalom és környéke Kovács Károlyt, Fogaras vidéke Simon Gábort jelölte. /Brassó. Egyoldalú tolerancia. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 25./

2000. május 19.

Tóásó Áron Zoltán, a lap munkatársa a Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével készített interjúját úgy kezdte, hogy eleve minősített: Simon Sándor, egykori ügyvezető elnök, az RMDSZ brassói szervezetének tanügyi alelnöke "háborút indított párttársai ellen", így Madaras ellen, de másokat is feljelentett, többek között Nedeczky Lászlót, a megyei RMDSZ egykori elnökét és Aranyosi István tanfelügyelőt. Madaras Lázár szerint egy bukott helyi politikus bosszújáról van itt szó. Simon Sándor a katedráról egyenesen beleült az ügyvezető elnöki székbe, anélkül, hogy előtte bármikor is végzett volna közösségi munkát. Simon Sándor belebukott a munkába, le kellett őt váltani. Madaras szerint ekkor nem volt ember, aki ellássa az elnöki tisztséget. Simon tevékenysége ellen a legfőbb kifogás a hozzánemértés volt. Most van egy új ügyvezető elnök, Fetykó Zoltán, de senki sem áll mellé. Madaras Lázár betegsége miatt visszavonul, felmentését kérte az országos alelnöki beosztásból, s itt helyi szinten sem jelöltette magát. Madaras szerint azért, hogy a töredék szavazatok ne vesszenek el, tárgyalni kell a többi párttal. - Apácán megtartották az urnás előválasztást, az eddigi polgármester és néhány tanácsos, akik a listán nem kerültek befutó helyre, Simon Sándor biztatására átálltak a liberális pártba. Madaras szerint Simon Sándor megpróbálja az RMDSZ-t, a magyarságot megosztani. Simon feljelentésében írta, hogy Madaras országos RMDSZ ügyvezető alelnökként használta a Megyei Tanács autóját. Valójában Madarasnak az RMDSZ elnöksége kocsit bocsátott a rendelkezésére. Madaras nem tesz törvénysértő dolgokat, beperli Simont becsületsértésért. Simon táplálja a román közösség bizalmatlanságát a magyarokkal szemben. /Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ Simon Sándor, a megyei RMDSZ tanügyi kérdésekért felelős alelnöke a brassói Számvevőszéken feljelentette Madaras Lázárt, a Megyei Tanács alelnökét. Simon Sándor a Brassói Lapoknak elmondta: Madaras Lázár egyéni érdekeinek megfelelően használja fel a Megyei Tanács által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit. Ezzel utazott rendszeresen Kolozsvárra, sőt Magyarországra is. Simonnak bizonyítékai vannak arra, hogy a Madaras Lázár által irányított Cenk Alapítvány több mint 719 millió lejnyi támogatást kapott. Az összegek egy része külföldről, másik része a Tulipán Kft.-től származott. Tisztázni kell, miként lehetséges, hogy a Kézdivásárhelyről érkezett pénzeket a Tulipán Kft. nevében kapták, de a Cenk Alapítvány számlájára folytak be. A pénzekkel el kell számoltatni őket. - Ezzel kapcsolatban Madaras Lázár elmondta: Az egész akció egy bukott politikus bosszúja.Az RMDSZ által rendelkezésére bocsátott személygépkocsit használta. - A román közvéleményben most az tudatosul, hogy az RMDSZ-t külföldről pénzelik. /Simon Sándor feljelentette Madaras Lázárt. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./ Máj. 12-én a brassói Városi Bíróság itéletet hirdetett a Nedeczky László és Aranyosi István városi, illetve megyei tanácsos-jelöltek ellen indított választási perben. A két jelölt ellen Simon Sándor, Orbán Géza, Roska Sándor és Pánczél Péter nyújtott be óvást. Az óvás megindoklásakor Simon Sándor kiemelte, hogy a két jelölt az önálló ügyvitelű vállalatok igazgatótanácsi tagjaként szerzett többletjövedelme meghatározott hányadát nem utalta át az RMDSZ-szervezet kasszájába. Kifogásolta, hogy Aranyosi István szaktanfelügyelői tisztsége összeférhetetlen a tanácsosjelöltséggel. Nedeczky László pedig - megyei elnökként - az RMDSZ számára hátrányos albérleti szerződést kötött a Cenk Alapítvánnyal és az általa működtetett rádióval. Kiemelte, hogy ő - ügyvezető elnökként - nem írta alá a kérdéses szerződést. Simon Sándor kitért az április 15. előválasztások során történt visszaélésekre is, és kérte a bíróságtól az előválasztásokat követően kialakult jelöltlista módosítását. A két tanácsosjelölt képviseletét Kovács Csaba képviselő, megyei RMDSZ-elnök látta el. Beszédében kiemelte, hogy a Simon Sándor által előadott vádak az RMDSZ belső ügyeire vonatkoznak, s nem sértik a választási törvényt. A két jelöltnek a tanügyben betöltött funkciója - a tanügyben dolgozók jogállására vonatkozó törvény alapján - nem összeférhetetlenségi ok. Kérte az óvás elutasítását. Daniel Cosma, a brassói Városi Bíróság elnöke megalapozatlannak találta és elutasította a Nedeczky László és Aranyosi István elleni óvást. Az ítélet jogerős. /Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. május 24.

A Romániai Magyar Szó munkatársa készített interjút Simon Sándorral, aki feljelentett több RMDSZ-tagot, illetve tisztségviselőt. Simon sérelmezte, hogy több mint egy hónap telt el a megyei közgyűlés óta és a szabályzatfelügyelő bizottságnak még nincs elnöke. Óvásukban két nevet említettek. Sem az ügyvezető elnök, sem az operatív tanács szintjén nem ellenőrizték az óvás tárgyát. - A jelöltlistákat senki nem ellenőrizte. Megóvták Nedeczky László (az Áprily Középiskola igazgatója) és Aranyosi István tanfelügyelő (az RMDSZ brassói szervezetének szóvivője) jelölését. Simon szerint Aranyosi főállásban a tanfelügyelőségnél dolgozik, ezért összeférhetetlenségi gond van. Aranyosi István továbbá nem fizette be a juttatások megfelelő hányadát az RMDSZ-nek. Nedecky László volt RMDSZ megyei elnök nagy anyagi károkat okozott a szervezetnek. Az 1997-ben aláírt szerződésről van szó, amelyben a két szerződött fél az RMDSZ és a Cenk Alapítvány. Ez utóbbi 1993 óta, ingyen az RMDSZ költségén él. Simon megtagadta egy ilyen szerződés aláírását. Madaras Lázár, a Cenk Alapítvány elnöke ezért ököllel rátámadt, Nedecky László pedig aláírta az előnytelen szerződést. Idén márciusban az említett szerződés miatt az ingatlankezelő vállalat felszólította az RMDSZ-t, hogy költözzön ki a székházból. Ennek oka, hogy albérleti szerződést írtak alá a Cenk Alapítvánnyal. Simon felhívta a figyelmet a szerződés megsemmisítésére, de ez nem történt meg. Simon az országos etikai bizottsághoz is fordult, de választ nem kapott. Személyesen Markó Bélának is kezébe adta az iratcsomót mindezekről, de nem kapott választ. Simon helytelennek tartja továbbá, hogy a városi és megyei tanácsos jelöltek listájára olyanok kerülnek, akiknek nincsen felsőfokú végzettségük. Az országos felügyelő bizottság elnöke pl. érettségi oklevéllel rendelkezik. - Simonnak két feljelentése is van az ügyészségen. Az egyiket a Tulipán érdekében tette a hamis szerződések, hamis bélyegzők, kiszakított nyugták miatt. A második feljelentése a Cenk Alapítvány ellen van. Kivizsgálását kérem az alapítvány pénzvitelének. /Tóásó Áron Zoltán: Beszélgetés Simon Sándorral a Brassó Megyei RMDSZ tanügyi alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 24./ Előzmény: - Tóásó Áron Zoltán: A megosztás jegyében. Beszélgetés Madaras Lázárral, a Brassó Megyei Tanács alelnökével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 19./ - Választási pert nyertek az RMDSZ-jelöltek. = Brassói Lapok (Brassó), máj. 19./

2000. november 6.

A marosvásárhelyi rádió választási műsorában nov. 6-án Brassó megye szenátorjelöltje, Aranyosi István mutatkozik be. A kolozsvári rádióban Kocsis András, Beszterce Naszód megyei képviselő jelölt szólal fel. A temesvári rádióban, Hunyad megye részéről Winkler Gyula képviselő jelölt vesz részt a magyar adás keretén belül sugárzott választási műsorban. /RMDSZ Tájékoztató, nov. 6. - 1843. sz./

2000. november 23.

Nov. 22-én a Securitate Archívumait Tanulmányozó Országos Tanács (CNSAS) nyilvánosságra hozta azt a listát, amelyen azok honatyajelöltek szerepelnek, akik a annak idején együttműködtek a Securitatéva. A CNSAS közleménye szerint nem tudták minden jelölt esetében megejteni az átvilágítást, mivel összesen húszezren indulnak a voksolásokon, ezért azon pártok listáit tanulmányozták, amelyeknek esélyük van a parlamentbe való bejutásra. Így sem jutottak hozzá azonban minden szükséges irathoz, például a Demokrata Párt és a Nagy-Románia Párt jelöltjeinek ellenőrzését nem fejezték be. Három kategóriát állapítottak meg a titkosrendőrséggel való együttműködéssel kapcsolatban. Az elsőben, amely a politikai rendőri tevékenységet végzetteket tartalmazza, 17 név szerepel. Köztük van Mircea Ionescu-Quintus, a Nemzeti Liberális Párt elnöke, szenátorjelölt és Fazakas László, az RMDSZ képviselőjelöltje is. A második kategóriában az a 19 személy szerepel, aki együttműködött ugyan a Securitatéval, de politikai rendőri tevékenységét nem támasztja alá irat. E listán található például Bárányi Ferenc, RMDSZ-es exminiszter és számos, bár kevéssé ismert Iliescu-párti, nagy-romániás és konvenciós jelölt is. A harmadik kategóriába mindössze két személyt soroltak, akik kifejezetten szekustisztek voltak: Marin Antonescu (Szövetség Romániáért) és Ilie Merce (Nagy-Románia Párt). A teljes jegyzékeket megjelentetik a Hivatalos Közlönyben, ugyanakkor tart a jelenlegi parlament honatyáinak hasonló átvilágítása. /Szeghalmi Örs: Újabb szekusbotrány. = Bihari Napló (Nagyvárad), nov. 23./ A közölt adatokból kiderült, hogy a Román Demokrata Konvenció (CDR 2000), a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), az RMDSZ, a Demokrata Párt (PD), a Nagy- Románia Párt (PRM), a Nemzeti Liberális Párt (PNL) és a Nemzeti Szövetség (AN) jelöltjei között vannak az első, a második, illetve a harmadik kategóriába sorolt személyek. Az RMDSZ jelöltek közül Fazakas László az első, Aranyosi István, Bárányi Ferenc, Jablonszki András Sándor és Rákóczi Lajos a második kategóriába tartoznak. (Fazakas László református lelkész, az RMDSZ Bihar megyei listáján második - biztos befutónak számító - helyén szerepel. A tanács szerint olyan dokumentumok kerültek róla elő, amelyek bizonyítják, hogy együttműködött a politikai rendőrséggel. Fazakas tagadta ezt, és közölte, hogy fellebbezéssel fog élni.) Markó Béla úgy nyilatkozott: "Az RMDSZ vezetőségének egyértelmű az álláspontja: ilyen személyek nem tölthetnek be tisztséget, nem lehetnek képviselők, szenátorok. Az RMDSZ el fog velük szemben járni, s amennyiben a döntés véglegessé válik, felkéri őket, hogy azonnal lépjenek vissza. De az RMDSZ hasonló módon jár el, bárkiről, bármilyen tisztségről legyen szó, mert az RMDSZ-ben semmiféle tisztséggel kapcsolatban nem létezhetnek ilyen kérdőjelek." /Átvizsgált jelöltek - az utolsó száz méteren. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 24./ A listán van többek között Alexandru Paleologu liberális szenátor, jelenlegi szenátusi listavezető - aki korábban tett már nyilvános utalást múltjáról. Az ún. 17-es listán kívül létezik egy olyan névsor is, amely azoknak a nevét tartalmazza, akik erőszak hatása alatt ugyan aláírták az együttműködési nyilatkozatot a Szekuritatéval, de az arhívumban nincs olyan dokumnetum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak volna, tehát nem esnek a Ticu-törvény hatálya alá. Ide tartozik a Temes megyei Bárányi Ferenc, aki jelenleg az RMDSZ Dambovita megyei szenátusi listavezetője, illetve a Brassó megyei szenátusi listavezető, Aranyosi István, a Máramaros megyei jelölt, Jablonszkyt András, valamint a Bihar megyei Rákóczy Lajos képviselőjelölt. Ez utóbbi hármat nem is kérették kihallgatásra. /Menesztik a kompromittált személyeket? Csak a "kishalak" akadtak fenn az átvilágításon. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 24./

2000. december 1.

Brassó megyében november 26-án a választásra jogosultak 67,84 %-a voksolt, 1996-ban nagyobb volt a részvétel, 78,2 %-os. Az államelnökjelöltek közül a szavazatok 28,7 %-át C.V. Tudor, 23,7 %-át Ion Iliescu, 18,4 %-át Theodor Stolojan, 12,2%-át Mugur Isarescu szerezte meg. Frunda Györgyre Brassó megye szavazópolgárainak 7,3% (23 958 szavazat) voksolt. Petre Roman 3, míg Teodor Melescanu 2,5%-ot ért el. A képviselőházi jelöltekre leadott szavazatok aránya a következőképpen oszlik meg: az RTDP 27,3, az NRP 17,7, az NLP 10,7, a DK 2000 6,61, a DP 5,6, a SZR 5,29 % szavazatot kapott. Kovács Csaba RMDSZ-képviselőre 26 957-en (8,62 %) szavaztak. A szenátorjelöltekre leadott szavazatok aránya: RTDP 25,9 %, NRP 21,1 %, NLP 11,5 %, DP 9,2 %, RMDSZ 8,75 %, SZR 5,8 %, DK 2000 5,2 %. Aranyosi István RMDSZ-szenátorjelöltre 27 483-an szavaztak, s kevesebb mint kétezer szavazattal maradt le a demokrata párti jelölt mögött. Az RTDP-nek négy képviselője és egy szenátora, az NRP-nek két képviselője és egy szenátora, az NLP-nek és a DP-nek egy képviselője és egy szenátora, míg az RMDSZ-nek egy képviselője lesz a parlamentben. - Összehasonlításképpen: 1996-ban Frunda György államelnök-jelölt Brassó megye szavazatainak 7,4 %-át szerezte meg. Az RMDSZ szenátorjelöltje akkor 31 300 szavazatot (8,5 %), míg a képviselőjelölt 28 300 szavazatot (7,7 %) kapott. /Jól szerepelt az RMDSZ. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

2000. december 1.

A Szekusdossziékat Átvilágító Bizottság (SZÁB) által közzétett listán megjelent Aranyosi István brassói RMDSZ-szenátorjelölt neve is. Aranyosi István cáfolta ezt , mondván, soha semmiféle kapcsolata nem volt a Szekuritátéval, nem írt alá semmiféle nyilatkozatot. Megfellebbezte a SZÁB-döntését. Szerinte lejáratási kísérletről van szó. Kevesen tudják, hogy Brassó megyében az NRP, a DP, a Szövetség Romániáért és az RMDSZ közel azonos eséllyel pályázott a szenátori tisztségre. Nem véletlen, hogy az NRP és a DP jelöltjeinek az átvilágítását a SZÁB a választások utánra halasztotta, őt pedig megpróbálták lejáratni. /Aranyosi István válaszol a vádakra. = Brassói Lapok (Brassó), dec. 1./

2000. december 5.

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság elkezdi a beérkezett fellebbezések megtárgyalását. Két-három személy kivételével mindenki megóvta a bizottság döntését. A nyilvánosságra hozott listán szereplő Rákóczi Lajos és Fazakas László Bihar megyei képviselőjelöltek, valamint Aranyosi István Brassó megyei jelölt szintén éltek a fellebbezés lehetőségével. Az RMDSZ-es politikusok részéről csak a szenátusi listán induló Bárányi Ferenc nem nyújtott be óvást. Mint ismeretes Bárányi esetében a bizottság úgy döntött, hogy nem folytatott politikai rendőrségi jellegű tevékenységet. Jablonoczky András Máramaros megyei képviselőjelölt a bizottság döntése nyomán visszalépett a jelöltlistáról. Helyét a soron következő jelölt, Takács Attila matematikatanár foglalta el. - Az eddig ismerteken kívül újabb, állambiztonságot érintő lista is létezik. - Ez olyan személyekre vonatkozik, akiknek a tevékenysége az állambiztonságot érinti. A listán minden párt részéről szerepelnek nevek, tehát az RMDSZ részéről is. - Az eddigi vizsgálatokból is kiderül, hogy az RMDSZ inkább megfigyelt és nem megfigyelő szervezet volt. Ezt az is bizonyítja, hogy csak egyetlen RMDSZ-es jelölt tevékenysége minősült politikai rendőrségi tevékenységnek - hangsúlyozta Csendes László. - Gheorghe Onisoru bizottsági elnök elmondta, Corneliu V. Tudor dossziéja eltűnt a Román Hírszerző Szolgálat (RHSZ) irattárából. A dosszié nem veszett el teljesen, ugyanis erről mikrofilm készült, amely jelenleg a hírszerző szolgálat mikrofilm archívumában található meg. Mint ismeretes, az átvilágító bizottság több liberális képviselő politikai múltjában foltokat fedezett fel. Többek között Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt is meghallgatásra idézték a bizottság elé. - Valeriu Stoica, az NLP első alelnöke a kollaboránsnak minősített személyeket, valamint azokat, akik politikai rendőrségi jellegű tevékenységet folytattak - nevezetesen Mircea Ionescu-Quintus pártelnököt, Alexandru Paleologut és Vasile Danilat - arra szólította fel, hogy az igazságszolgáltatás döntéséig függesszék fel tevékenységüket a parlamentben. /Vadim dossziéja eltűnt, a mikrofilmet még keresik. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 5./

2000. december 9.

A Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottság újból meghallgatta azt a három RMDSZ-es politikust, akiknek a múltjában korábban a bizottság tisztáznivalót talált. Mint ismeretes, Fazakas László református lelkész, megválasztott Bihar megyei képviselő, Rákóczi Lajos és Aranyosi István volt képviselőjelöltek óvást emeltek a bizottság döntése ellen. Mindhárman azt szeretnék, hogy a korábbihoz képest enyhébb besorolást nyerjenek. Fazakas László - akire rábizonyosodott, hogy tevékenysége politikai rendőrségi jellegűnek minősíthető - azt kérte, hogy azok közé sorolják, akiket a Szekuritáté információk szolgáltatására kényszerített. Rákóczi Lajos és Aranyosi István ugyancsak azzal a kéréssel fordult a bizottsághoz, hogy azoknak a kategóriájába helyezzék, akiknek a nevét nem hozzák nyilvánosságra. /Enyhébb besorolást kérnek az RMDSZ képviselői. Az átvilágító bizottság hatvan napon belül közli válaszát. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

2000. december 15.

Az RMDSZ vezetősége pontosítást kért a Szekuritáté irattárát vizsgáló bizottságtól. Több szenátor és képviselő ugyanis egyik listán sem szerepelt. Csendes László, az átvilágító bizottság tagja elmondta: a bizottság eleget tett az RMDSZ kérésének. A felsorolt személyek azok közé tartoznak, akiknek múltjában semmi tisztáznivalót nem találtak, tehát nem folytattak politikai rendőrség jellegű tevékenységet. A következő politikusokról van szó: Eckstein-Kovács Péter (Kolozs), Sógor Csaba (Hargita), Szabó Károly (Szatmár), Vajda Borbála (Calarasi) és Verestóy Attila Hargita megyei szenátorok, valamint Antal István (Hargita), Birtalan Ákos (Kovászna), Borbély László (Maros), Kelemen Hunor (Maros), Pataky Júlia (Bukarest), Vekov Károly (Kolozs) és Vinkler Gyula (Szatmár) képviselők. - Brassó megyei szenátori lista első helyezettje, Aranyosi István óvásának kivizsgálása tovább folyik. Mint ismeretes, Aranyosit a bizottság azoknak a kategóriájába sorolták, akik aláírtak ugyan, kényszer hatására, együttműködési nyilatkozatot a Szekuritátéval, az archívumban azonban nem létezik olyan dokumentum, amely azt bizonyítaná, hogy besúgói tevékenységet folytattak. Aranyosi István elmondta: fellebbezése nyomán az átvilágító bizottság semmiféle olyan bizonyítékot nem tudott felmutatni, amely alátámasztotta volna a bizottság korábbi döntését. Csendes László kifejtette: Aranyosinak lehetősége van a törvényszéken megtámadni a bizottság döntését, ha okot lát erre. Az iratcsomójában található dokumentumot az elkövetkezőkben grafológiai vizsgálatnak vetik alá, ugyanis Aranyosi azt állította, hogy ez nem egyezik írásával. /Írásszakértők vizsgálják Aranyosi dossziéját. Pontosítást kért az RMDSZ az átvilágító bizottságtól. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 15./

2001. március 6.

Márc. 3-án, Brassóban tartották az Európai Nyelvek Éve rendezvénysorozat megnyitóját. Fellépett többek között a brassói görög közösség hagyományőrző együttese, az Áprily Lajos Középiskola Reiff István által vezetett Búzavirág együttese, a Német Fórum és a Johannes Honterus Középiskola ifjúsági csoportja. Az Európai Unió a 2001-es esztendőt az Európai Nyelvek Évének nyilvánította. Ennek keretén belül mintegy 15 országban szerveznek különböző rendezvényeket. Brassóban a rendezvényen Brüsszelből az Európai Unió is képviseltette magát. Aranyosi István tanfelügyelő és Brassó megyei tanácsos hangsúlyozta, hogy Brassó megyei magyarság számára is lényeges esemény volt ez, mert a megjelent követségek és konzulátusok képviselői láthatták az Áprily Lajos Középiskola Búzavirág együttesét. Badau Tünde, az Áprily Lajos Középiskola aligazgatója arról tájékoztatott, hogy a rendezvényhez kapcsolódó kiállításon az iskola egy kis standdal jelent meg, amelyen Pásztori Klára magyarszakos tanárnő segítségével nagyenyedi szőtteseket, cserép- és faedényeket, csángószőtteseket, gyergyó-medencei ruhát állítottak ki. Hochbauer Gyula, a négyfalusi Zajzoni Rab István Középiskola magyar tanára nyilatkozta, hogy iskolájuk néhány szőttessel jött el a rendezvényre azon sok száz közül, amelyeket a tavaly februárban állítottak ki Négyfaluban. Rövidesen indul idén a középiskolájuk által nyolcadik éve folyamatosan megszervezett tojáshímző tanfolyam. /Tóásó Áron Zoltán: Elkezdődött az Európai Nyelvek Éve - a rangos rendezvénysorozat megnyitójára az interkulturalitásáról híres Cenk alatti városban, Brassóban került sor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 6./

2001. március 8.

Kovács Csaba RMDSZ-képviselő elmondta, hogy dr. Birta Csaba brassói kórházigazgató esetleges leváltásáról a Monitorul de Brasov napilapból értesült. Azonnal kapcsolatba lépett a Brassó megyei RTDP-s képviselőkkel, és tiltakozott dr. Birta Csaba leváltása ellen. Azt válaszolták RTDP-s képviselőtársai, hogy nincs tudomásuk a leváltási szándékról. Másnap azután dr. Birta Csaba megmutatta a márc. 1-jén kelt leváltási végzést. Kovács tájékoztatta erről az RMDSZ országos vezetőségét, valamint Aranyosi István megyei tanácsost, hogy a tanácsban tiltakozzanak. Kovács Csaba márc. 6-án, Bukarestben az RTDP- és az RMDSZ frakciók ülésén is felvetette, hogy az igazgatói beosztás nem politikai funkció, de részét kell képeznie az RMDSZ és a helyi RTDP közötti együttműködésnek. Az RTDP helyi vezetője újfent megerősítette, hogy nem tud a leváltásról. Van remény arra, hogy ezt az igazságtalan döntést visszavonják. /Béres Katalin: Kovács Csaba képviselő az ertédépésítésről. = Brassói Lapok (Brassó), márc. 8./

2001. szeptember 12.

Brassóban a helyi RMDSZ kiállt a megyei tanfelügyelőség jelenlegi vezetősége mellett, s a kormánypárttal folytatott tárgyalásokon is ígéretet kaptak arra, hogy nem kerül sor a jelenlegi vezetőség lecserélésére. A jelenlegi vezetőség, Carmen Tanasescu főtanfelügyelő, illetve Farkas Anna szakmai érdemeik miatt kerültek beosztásukba. A jelenlegi vezetőség jelentős európai pénzforrásokat vonzott, pályázatokat nyert. A világbanki iskolarehabilitációs program, amelyben - jórészt Aranyosi Istvánnak is köszönhetően - a három brassói iskola között jelen van az Áprily Lajos Középiskola is. A megye országos szinten első helyen áll az iskolai beruházások terén, ugyanis 24 líceum korszerűsítéséhez sikerült pénzalapot szerezni. /Tóásó Áron Zoltán: Brassóban is eltelt a nyár. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

2001. november 16.

Nem működött együtt a Szekuritátéval Aranyosi István, az RMDSZ Brassó megyei tanácsosa. A Brassói Táblabíróság nov. 15-én megállapította, nem Aranyosi írta a neki tulajdonított besúgói nyilatkozatokat. Aranyosi István Brassó megyei tanácsos a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Tanács (CNSAS) 2000. nov. 22-én kiadott határozata ellen fellebbezett. A szenátorjelölt megyei tanácsos mindvégig kitartott amellett, hogy nem volt kollaboráns. Tagadta, hogy a számára bizonyítékként bemutatott iratokat ő írta volna. A Brassói Táblabíróság grafológusi szakvélemény alapján igazolta állítását. A városi tanácsos nehezményezte azt, hogy az RMDSZ a választások idején nem állt ki mellette. Szerinte ennek tulajdonítható, hogy Brassó megyében a szövetség nem szerzett szenátori mandátumot. /Gazda Árpád: Nem volt besúgó Aranyosi. Jogerős ítélet az átvilágító bizottság ellen. = Krónika (Kolozsvár), nov. 16./

2002. február 5.

Az RMDSZ a következő állásfoglalást adta ki: "Az SZKT megelégedéssel állapítja meg, hogy az RMDSZ megalakulásától következetes öntisztogatási törekvései őszintének és eredményesnek bizonyultak. Ennek egyenes eredménye, hogy az Átvilágító Bizottság Dr. Bárányi Ferenc (Temesvár), Aranyosi István (Brassó megye) és Rákóczi Lajos (Bihar megye) személyével kapcsolatban megfogalmazott, a volt politikai rendőrséggel való állítólagos együttműködésre utaló bejelentése alaptalannak bizonyult, amit a bíróságok állapítottak meg. Sajnálatunkat fejezzük ki a fentnevezettek alaptalan meghurcolásáért, és elvárjuk, hogy az Átvilágító Bizottság szolgáltasson erkölcsi elégtételt nekik". /Erkölcsi elégtételt! = Nyugati Jelen (Arad), febr. 5./

2002. november 7.

Olvasói levélben Szabó Rozália elkeseredetten sorolta a tényeket. Az RMDSZ elnöke és tiszteletbeli elnöke pert folytat, ahelyett, hogy egyeztetnék nézetüket. A Marosvásárhelyre száműzött magyar orvosi egyetem ma már csak a látszat kedvéért fenntartó magyar részlegekkel rendelkezik. Egyesítik a városi és a megyei kórházat a magyar orvosok megkérdezése nélkül, hogy könnyebben kiszoríthassák azt a néhány magyar orvost is, akik még dolgoznak benne. És az RMDSZ, a romániai magyarság képviselője? Egyetértően bólogat. Még most sem veszi észre, hogy ő csak cégér az állam vezetőségében a külföld számára. Az RMDSZ megalakult 1990-ben, tehát a szeme előtt zajlik le 12 év minden eseménye. 1990 tavaszán a marosvásárhelyi program, halottaival és az amnesztia ellenére is bebörtönzött ártatlan áldozataival. 1992. dec. 6-án Funar a Mátyás szoborra fölszerelt egy feliratot. Az RMDSZ aláírásgyűjtésbe kezdett a tanügyi törvény megváltoztatása érdekében. 492380 írta alá, még románok is, de semmi eredmény. A Securitate elhíresztelte, hogy Tőkés László besúgó volt. 1995: Funar hirdeti, hogy a magyarok polgárháborút akarnak... 1995. márc. 30-án megszavazták, hogy a kormány bírálása bűntény. Újraszületett a cenzúra! Bárányi képviselőre ráfogják, hogy kettős ügynök volt. 1995. jún. 24-én a bálozó magyarnemegyei fiatalokat románok megtámadták. A hadseregben magyar katonákat bántalmaztak, sőt meg is öltek. 2002 februárjában végre felmentették Bárányi Ferencet, Rákóczi Lajost, Aranyosi Istvánt. Aranyosi elmondta, hogy a per folyamán az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselők, szenátorok voltak. Közben a román püspökség betelepedett Csíkszereda főterére. Azzal a hazugsággal, hogy az udvarhelyi fogyatékos gyermekek számára építenek iskolát, elfoglalják a csereháti területet, s mikor az épület annyira elkészül, titokban belopják a román apácákat. Törvényt hoztak arról, hogy magyar vidéken a jelzőtáblák kétnyelvűek lehetnek. Azóta folyik a kétnyelvű táblák leverése. 2001. nov. 5-én ellopták a gyimesbükki gyermekotthon teljes felszerelését. Az RMDSZ hallgatott. 2002. áprilisában a RomTelecom megszüntette Kovászna és Hargita megyékben a magyar nyelvű tudakozót. A tanügyben megengedték a történelem, földrajz magyar nyelven való tanítását, de hamar visszavonták. Újra elővették a Har-Kov jelentést a hazugságaival. Egy- egy helységben nagy nehezen megengedik magyar osztály indítását, más helyen megszüntetik a magyar iskolát. Ugyanakkor tiszta magyar faluban egyetlen román gyermekért román tagozatot indítanak. Kovács László magyar külügyminiszter a kapcsolatok javításáról, a kisebbségek sorsáról, újabb konzulátusok, határátkelők megnyitásáról, egyszóval időszerű kérdésekről beszélt. Mircea Geoana a határ légiesítéséről, Románia NATO-ba segítéséről (amit a magyar kormány már rég megígért), a magyarországi románok parlamenti képviseletéről, a Gojdu alapítvány rendezéséről beszélt. Egyszóval a két miniszter kétfelé beszélt. Romániának csak követelése van, kötelezettsége semmi. "Jó volna, ha a mi vezetőink végre ráébrednének a felelősségükre", jegyezte meg a levélíró. /Szabó Rozália, Kisgalambfalva: Lesz-e Romániából európai ország? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 7., Postafiók rovat/

2003. július 3.

Románia a balázsfalvi gyűlésen is, azután Párizsban is vallotta a nemzetiségek jogainak tiszteletben tartását, de csak addig tartott, amíg a jegyzőkönyveket aláírták. Az alkotmányában már nemzetállamról beszélt. Ez a kétarcúság jellemző tulajdonsága maradt napjainkig. 1989-ben a román nép nagy többsége megpróbálta levetni magáról ezt a kétarcú kényszerzubbonyt, de sajnos nem sikerült. Még három hónap sem telt el a nagy fogadkozások után, 1990. márciusában a Nagy-Románia Párt már képes volt felhasználni az ártatlan, tájékozatlan hodáki román lakosságot, akik a pópa szavában vakon bíztak, s lett belőle véres pogrom, s utána ártatlan magyar és cigány emberek évekig tartó bebörtönzése. 1992-ben Gh. Funar már bemutatkozik a nemzetközi bíróságon a Brassai Sámuel Líceum igazgatója elleni váddal. A bíróság az ügy kivizsgálása után megállapította, hogy nem az igazgató, Funar érdemelne 6 hónaptól 5 évig tartó börtönbüntetést. Ezt már nem voltak hajlandók tudomásul venni. 1993-ban Tőkés László Amerikában kimondja az igazságot, hogy itt etnikai tisztogatás folyik. Az eredmény nagy felhördülés, de eszükbe sem jut utánanézni az igazságnak. Ugyanakkor már 1994-ben szabadon engedik az 1990-ben 14-15 évre ítélt tömeggyilkosokat, de az ártatlanul elítélt magyarokat - akiket az amnesztia ellenére zártak le - a börtönben tartják. 1995-ben egy román olajfinomító medencéjéből szennyezett olaj a Berettyóba, onnan a Körösökbe, majd a Tiszába került. Magyarországi szakemberek azonnal jöttek segíteni, ami 40 millió forintjába került az országnak, nem is beszélve a halpusztulásról. Amíg a munka folyt, Románia ígérte a költségek visszafizetését, a baj elhárítása után azzal állt elő, hogy ilyen megállapodás nincs. 1997-ben 160 marosvásárhelyi becsületes román ember kérte a márciusi pogrom szervezőinek megnevezését, persze hiába. Ezért április elején kerekasztal-megbeszélést rendeztek és kimondták, hogy a főszervező Ciontea, a Vatra megteremtője volt, Iliescu támogatásával. Közben folyik Székelyudvarhelyen a csereháti építkezés a város félrevezetésével és becsapásával, amit mai napig sem tisztáztak. 2001-ben beindul a huzavona a státustörvénnyel kapcsolatban. Július végén Iliescu elszólja magát: "Ha életbe lép a státustörvény, Romániában legalább 7 000 000 magyar lesz". Tehát ezért indult el a hadjárat, aminek a jelenlegi magyar kormány tökéletesen bedőlt. 2001 novemberében a gyimesbükki gyermekotthont, amit a svédek szereltek fel a fogyatékos gyermekek számára, egyszerűen ellopták, bevitték Bákó megyébe. 2002 februárjában eldőlt Bárányi Ferenc, Rákóczi Lajos, Aranyosi István pere, kiket alaptalanul vádoltak azzal, hogy a Securitate besúgói voltak. Elmondták, hogy e per alatt az RMDSZ a kisujját sem mozdította értük, pedig képviselői voltak. 2002. március 20-án írta le az újság, hogy a görög katolikus bíboros 1990. március 19-én Iliescu elnöknél volt. Mondta neki, hogy avatkozzék be, de ő azt felelte, most még nem, majd csak a végén. 2002 októberében az ortodox pap szemet vetett a szatmári Lemák család házára. A bíróság visszaítélte a házat a gazdájának, október 15-én át is akarták adni, de a pópa összehívta a híveit, elzavarták a törvény embereit, Lemákékat csúfolták, bozgorozták, majd a városházára hívatták. A polgármester azzal állt elő, hogy az egyháznak nincs annyi pénze, hogy kifizesse, elégedjenek megy egy másik lakással, ami a város tulajdonában van. Szerencsétlen családnak bele kellett egyeznie, de valószínű, hogy abból nem fognak kimenni a lakók. Ehhez hasonló "hőstettre" készül most megint az ortodox egyház Székelykálban, melynek jogtalanul 40 hektárnyi területet ajándékozott a hatalom kolostor építésére. Mit keres az ortodox kolostor egy székely faluban? Hisz ott egyetlen híve sincs. Célja a falu és az egész vidék elrománosítása, a székely fiatalok kiszorítása. /Szabó Rozália,Kisgalambfalva: Még meddig? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), Postafiók rovat, júl. 3./

2003. november 21.

Nov. 14-16. között a Kortárs Történelem Román Intézménye valamint a brassói November 15 Egyesület az 1987-es brassói munkásmegmozdulás emlékére rendezett szimpóziumot. A rendezvényen olyan személyiségek vettek részt, mint Doina Cornea, Vladimir Bukovszkij, Cohen Stork. Constantin Ticu Dumitrescu képviselő, aki megpróbált a volt politikai rendőrség tevékenységére és alkalmazottjaira fényt deríteni, de mint nyilatkozott, a nevét viselő, a szekuritátét dekonspirálóból épp az ellenkezője lett: a szekut konspiráló törvény. Mindezért a jelenlegi államelnököt hibáztatta. Sajnos, az RMDSZ megyei szervezetének vezetősége részéről senki sem vett részt a rendezvényen. Aranyosi István megyei tanácsos, a brassói magyarság elmondta, hogy ő is rajta volt az országos választások előtt közzétett azon informátorok listáján, azonban ezt nem tudták alátámasztani, ennek ellenére a RHSZ azóta sem kért bocsánatot a történtekért. Doina Cornea asszony kifejtette: "Vártam én is a bukaresti tavaszt, de 1975- ben aztán felébredtem: Ceausescu kérte, tegyünk hűségesküt. Senki sem ellenkezett. Én úgy gondoltam, egy jogállamban nem kell hűségesküt tenni senkinek sem." - Én nagyon gyáva és félős természetű vagyok, de a politikai félelmemet legyőztem, jegyezte meg. Vladimir Bukovszkij szerint Romániában is sor kell hogy kerüljön a kommunizmus perére. - A társadalomban nem foglalhatnak el többé beosztást a múlt rendszer kiszolgálói, hangsúlyozta. /Tóásó Áron Zoltán: 16 évvel ezelőtt Brassóban kivonultak az utcára a munkások? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 21./

2004. január 22.

Hatalmas keresztet készül állítani a Brassó megyei önkormányzat a megyeszékhely közeli Cenk-tetőre. A hegyen 1916-ig egy magyar honfoglaló szobra állt, ezt a beözönlő román seregek felrobbantották. A brassói magyarok köztudatában a Cenk a századelőn felrobbantott honfoglaló magyar harcos szobra által sugallt szellemiséget őrzi mindmáig. Aranyosi István, a brassói kulturális bizottság RMDSZ-es tagja elmondta, szó sincs arról, hogy a kereszt az egykori műemlék helyére épülne, sőt elképzelhető, hogy a későbbiekben a hegyoldalban megtalálható kövekből az egykori szobor 24 méter magas talapzatát is rekonstruálják. A köztudatban Árpád-szoborként élő, de valójában honfoglaló magyart ábrázoló, 10 méter átmérőjű kör alakú oszlopon álló alkotást Jankovics Gyula budapesti művész készítette a millenniumi megemlékezések alkalmából. Bár a szobor az 1913-as robbantást túlélte, még ugyanabban az évben, szilveszter éjjelén egy szélvihar ledöntötte, majd 1916-ban a román katonák újra felrobbantották. A többszöri merénylet után a 3,5 méter magas szoborból mindössze a fej maradt meg, ezt jelenleg az evangélikus egyház parókiáján őrzik. /Dénes Jónás: Stilizált kereszt a cenki honfoglaló helyén. = Krónika (Kolozsvár), jan. 22./

2004. június 8.

Brassóban az RMDSZ 6,9 százalékkal két helyre számíthat a városi tanácsban, amelyet Gábor Imre és Kovács Attila tölt majd be, a megyei tanácsban Markó Gábor, Szakál András, Aranyosi István és Áros Levente képviseli a szövetséget. Brassó megyében az RMDSZ Apácán diadalmaskodott, Bölöni Gyula polgármesterjelölt 75 százalékkal nyert. Ürmösön és Tatrangban a második fordulóban dől el, hogy Gergely János és Kis József tölti-e be a polgármesteri hivatalt. Rákoson és Négyfaluban az RMDSZ-nek nem lesz polgármestere. Nagyszebenben újabb polgármesteri mandátumot szerzett Klaus Johannis: az eddigi adatok szerint a jelenlegi polgármester a szavazatok alig kevesebb mint 90 százalékát magáénak tudhatja. Több voksot kaptak az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének jelöltjei, mint 2000-ben, ennek ellenére mégsem sikerült sokkal több magyar tanácsost bejuttatni a képviselő-testületekbe. Winkler Gyula parlamenti képviselő, megyei RMDSZ-elnök elmondta, sikerült megőrizniük a két petrozsényi tanácsosi mandátumot, emellett a lupényi és petrillai önkormányzatban is van egy-egy képviselője a szövetségnek. „A Zsil völgyében 60 százalékkal több szavazatot kaptunk, mint négy évvel ezelőtt, Déván pedig 30-cal. A megyeszékhelyen és Vajdahunyadon egyaránt két tanácsosunk van” – tájékoztatott Winkler. A szórványvidéken a folyamatos apadás miatt az RMDSZ várhatóan elveszíti képviseletét a Hunyad megyei tanácsban. /K. M., R. Sz.: Német dominancia Szebenben. = Krónika (Kolozsvár), jún. 8./

2004. szeptember 30.

Brassó megyében a választásokon RMDSZ-parlamenti képviselői tisztségre pályázik: Aranyosi István, Gyűjtő Győző, Kovács Attila, Kovács Csaba Tibor és Nádudvary György, szenátori tisztségre pedig Magdó János, Nedeczky László és Szente László. Október 9-én a Megyei Küldöttek Gyűlésén az elektorok szavazata dönti el a jelöltek sorrendjét. /Brassó megyei képviselő- és szenátorjelöltek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 30./

2004. október 13.

Az okt. 10-én lezajlott előválasztásokkal lezárul a Romániai Magyar Demokrata Szövetség őszi előválasztás-sorozata. A következő jelöltlisták alakultak ki: Arad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Király András, Horváth Levente, Nagy István. Szenátorjelöltek: Cziszter Kálmán, Bölöni György Beszterce-Naszód megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kocsis András, Toók Katalin, Szilágyi János. Szenátorjelölt: Koszorús Zoltán Bihar megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Lakatos Péter, Sóki Béla, Székely Ervin, Dérer Ferenc, Bradács Alíz, Sarkady Zsolt, Póti Csaba. Szenátorjelöltek: Pete István, Szentmiklósi Zoltán Brassó megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Kovács Attila, Kovács Csaba, Nádudvary György, Aranyosi István. Szenátorjelöltek: Szente László, Magdó János, Nedeczky László Bukarest, küldöttgyűlés, 2004. október 8. Képviselőjelöltek: Dr. Cihó Miron, Máté Csaba. Szenátorjelöltek: Dr. Kövér György, Kováts László Hargita megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Verestóy Attila, Sógor Csaba, Dézsi Zoltán, Borbáth István, Zsombori Vilmos. Képviselőjelöltek: Kelemen Hunor, Antal István, Garda Dezső, Asztalos Ferenc, Korodi Attila, Melles Előd, Sebestyén Csaba Hunyad megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Winkler Gyula, Szőts Lajos. Szenátorjelöltek: Babóczi Imre, Dézsi Attila Kolozs megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Szenátorjelöltek: Eckstein-Kovács Péter, Szedilek Lenke, Bethlendi István, Váncsa Áron Pál. Képviselőjelöltek: Kónya-Hamar Sándor, Máté András Levente, Mátis Jenő, Vekov Károly, Kovács Péter Kovászna megye, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: Antal Árpád András, Tamás Sándor, Márton Árpád, ifj. Olosz Gergely, Haszmann Péter Pál, Dimény János. Szenátorjelöltek: Puskás Bálint Zoltán, Németh Csaba, Szabó Ilona, Papp Attila, Török Béla. Maros megye, küldöttgyűlés, 2004. október 2. Képviselőjelöltek: Kerekes Károly, Borbély László, Kelemen Atilla, Benedek Imre, Jakab István, Makkai Gergely. Szenátorjelöltek: Markó Béla, Frunda György, Szakács János Máramaros megye: Történelmi Máramaros: küldöttgyűlés, 2004. október 8., Nagybánya terület, urnás előválasztás, 2004. október 10. Képviselőjelöltek: dr. Bónis István (Nagybánya terület), Béres Ildikó (Történelmi Máramaros), Böndi Gyöngyike (Nagybánya terület). Szenátorjelöltek: Várady László (Történelmi Máramaros), Kádár Miklós (Nagybánya terület) Szatmár megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Varga Attila, Erdei Dolóczki István, Vizsnyai Csaba, Kereskényi Gábor, Antal István, Tóga István, Seres Ferenc, Reha Endre. Szenátorjelöltek: Szabó Károly, Kereskényi Sándor, Günthner Tibor, Kabai István, Juhász Zsolt Szeben megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9. Képviselőjelöltek: Jakab Elek, Bándi István. Szenátorjelöltek: Benedek Zakariás, Balázs Béla Attila Temes megye, küldöttgyűlés, 2004. október 9 Képviselőjelöltek: Toró T. Tibor, Marossy Zoltán. Szenátorjelölt: Bodó Barna A 2000-es választások nyomán az RMDSZ-t 26 képviselő és 12 szenátor képviseli a törvényhozásban. /Az RMDSZ véglegesítette jelöltlistáját. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 13./

2005. április 19.

Az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetsége (AESZ) Brassóban szervezte meg a magyar nyelv napjait. A háromnapos rendezvény keretében anyanyelvi konferenciára került sor és több országos verseny helyszíne volt a társszervező Áprily Lajos Főgimnázium. A vendégeket Petki Pál, a brassói Áprily Lajos Főgimnázium igazgatója és Aranyosi István, a megyei önkormányzat oktatásért felelő tanácsosa köszöntötte. A konferencián Magyarok és szászok a keleti végeken címmel neves előadók értekeztek. Balázs János, a Brassói Lapok munkatársa a lakosság-összetétel drasztikus változásáról szólt; Pozsony Ferenc néprajzkutató a szászok és a magyarok egymáshoz való viszonyát fejtegette; Balogh András egyetemi tanár Honterus munkásságát ismertette; Kovács Lehel informatikus az általa szerkesztett hétfalusi csángó tájszógyűjteményből tallózott; Ambrus Attila, a Brassói Lapok főszerkesztője a szász kivándorlásról szólt; Péntek János egyetemi tanár a magyar és a szász kultúra összefonódását emelte ki. /Nagy Zsuzsanna: A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./ Brassóban a Magyar Anyanyelv Napjai rendezvény keretében sor került a kisiskolásoknak szóló Kőrösi Csoma Sándor Anyanyelvi Vetélkedőre, az Országos Mesemondó Versenyre (I-IV, V-VIII, illetve közép- és főiskolások számára), valamint a középiskolásoknak szervezett Magyarok és szászok a keleti végeken című tematikus versenyre. Az anyanyelvi vetélkedőn részt vett az apácai Kakasok nevű csapat, Brassóból a Táltos trió, a csernátoni Pitypaláré, a csíkmenasági Tudorka, a gyergyószentmiklósi Égszínkék, a kolozsvári Fekete Hollók, a Kolozsvári Kincsőrzők, Magyarlapádról az Iskolapad, Marosvásárhelyről a Szópelyhek, Szászrégenből a Csipet-csapat, Székelyudvarhelyről a Kincskereső és Zaboláról a Manók. /(Tóásó Áron Zoltán): A Magyar Nyelv Napjai Brassóban. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 19./

2006. május 10.

Nyilvánosan is bocsánatot kért Aranyosi István brassói RMDSZ-es megyei tanácsos azért, mert a Román Kommunista Párt tagja volt. Bocsánatkérése a brassói 1987. november 15. Egyesület által szervezett kommunistaellenes rendezvényen hangzott el, amelyen részt vett Vladimir Bukovszki orosz és Doina Cornea román disszidens, valamint Lucia Hossu Longin újságíró és Werner Sommerauer brassói kommunistaellenes lázadó is. „Erkölcsi példának szántam a bocsánatkérésem. Remélem, többen is követik majd a példám. Főként azok, akiknek az enyémnél sokkal alaposabb okuk vannak erre” – mondotta el felszólalásáról a tanácsos. /Nyilvánosan kért bocsánatot kommunista múltjáért. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 10./


lapozás: 1-30 | 31-31




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998