udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 9 találat lapozás: 1-9
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Arató Gergely

2003. szeptember 3.

Aug. 30-án Ifjúság és kisebbségpolitika címmel szervezett kerekasztal-megbeszélést Szatmárnémetiben a Magyar Ifjúsági Kezdeményezés. A megnyitón Ilyés Gyula, az RMDSZ megyei szervezetének elnöke a szakképzett fiatalok szerepének fontosságát hangsúlyozta. Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács tagja kiemelte az esélyegyenlőség biztosításának jelentőségét. Az RMDSZ-en belüli ifjúságpolitika, valamint a regionalizáció hiányára hívta fel a figyelmet Borboly Csaba, a Magyar Ifjúsági Értekezlet (MIÉRT) ügyvezető alelnöke. Kifejtette, hogy az RMDSZ ifjúságpolitikája kimerül a fiatal politikusok, ifjúsági vezetők integrálásában, de hiányzik a fiatal generációt érintő valós problémák feltérképezése, megoldása. A valós ifjúságpolitika komoly kutatási eredmények alapjain megfogalmazott kérdésekre ad választ. Ehhez pedig úgy országos szinten, mint az RMDSZ-en belül hiányoznak a megfelelő intézmények. Varga Attila jogász, parlamenti képviselő a diákjogok kodifikálásának szükségességéről beszélt. Az anyaországi ifjúság- és kisebbség-politikájáról tartott előadást Arató Gergely, az MSZP országgyűlési képviselője. A MIÉRT és az RMDSZ viszonyáról tartott előadást Kovács Péter, a MIÉRT elnöke, aki szerint bár az RMDSZ-nek valóban nincs hatékony ifjúság-politikája, tudatosan törekszik annak kialakítására. /T. L.: Ifjúság és kisebbségpolitika. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), szept. 3./

2005. május 17.

200 éves temploma ünnepét ülte a Brassó megyei Apáca község lakossága, ugyanakkor a felnőtt-képzést biztosító Oktatási Központot avatták május 14-én. Az eseményen részt vett az Apáczai Közalapítvány kuratóriuma, Annus József jelenlegi és König Sándor volt elnök, Arató Gergely oktatásügyi államtitkár Magyarországról, Kötő József államtitkár és Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök. A központban szakmát tanulhatnak az érdeklődők. Az ünnepség keretében Arató Gergely „A magyar felsőoktatásért” díjat átadta a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem professzorának, Béres András rektornak. /Ünnepelt Apáca. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 17./

2006. július 10.

Az autonómia megvalósítása egy nemzeti kisebbség számára hosszú évekig tartó folyamat, meg kell teremteni számára a megfelelő törvényi feltételeket, a román politikai elit szemléletváltására is szükség van – ebben egyetértés volt a tusnádfürdői diák-szeminárium július 8-án tartott vitafórumán. Abban már eltérő volt a vélemény, hogy mennyire folytatott „reálpolitikát” e téren az RMDSZ. A Tusnádfürdőn zajló III. Kárpát-medencei diák-szemináriumon Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács alelnöke kifejtette, alapvetően fontos, hogy a nemzeti kisebbségi közösség egységesen akarja az autonómiát, közösen, demokratikus úton lépjen fel ennek érdekében, békés eszközökkel. Varga Attila, az RMDSZ frakcióvezető-helyettese szerint először a törvényi hátteret kell biztosítani az autonómia számára, s majd csak ez után kell kidolgozni magát az autonómiatervezetet. A kisebbségi törvény tervezetével kapcsolatosan Szilágyi Zsolt az RMDSZ mai vezetésének politikáját bírálta. Hasonlóképpen látta ezt Toró T. Tibor, aki szerint az RMDSZ „elbliccelte” a közvita megrendezését, kamarilla-politika révén próbálta elfogadtatni a parlamentben a kisebbségi törvényt. Toró T. Tibor szerint az RMDSZ a törvénytervezet szövegének megfogalmazásakor túlságosan alacsonyra tette a mércét, a román fél pedig még a puhább változatot sem volt hajlandó elfogadni. Varga Attila éppen ellenkezőleg úgy vélte, hogy az alkotmány adta kereteken belül kellett megfogalmazni a kisebbségek igényeit. A határon túli magyarok támogatását biztosító rendszer megújulásának azt kell szolgálnia, hogy kulturális és anyagi értelemben is élhető életpályák nyíljanak meg a romániai magyar fiatalok előtt szülőföldjükön – jelentette ki Arató Gergely, magyar oktatási államtitkár a tusnádfürdői diákszemináriumon. Amint mondta, Románia uniós csatlakozása után változnak a támogatás feltételei, ugyanis a csatlakozott országokban élő határon túli magyarok státusa is módosul. /Autonómia-vita Tusnádfürdőn. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

2006. augusztus 23.

Szellemi gettósodáshoz vezethet, ha a többségi nyelven amúgy is nehezen kommunikáló erdélyi magyar diákok magyarul tanulnak az egyetemen – ez az egyik leggyakoribb kritika az erdélyi Sapientia Erdélyi Magyar Egyetemmel kapcsolatban, írta a budapesti Heti Világgazdaság /HVG/ hetilap. A Határon Túli Magyarok Hivatala egy korábbi jelentése azt nehezményezte, hogy az egyetem nem teljesíti a jogszabályban előírt főállású oktatói arányt. A Sapientiának még egy éve hátravan, hogy a legrégebben indult szakok esetében pályázhasson az akkreditációra. Az idén végzettek 90 százalékos sikerrel államvizsgáztak, ami a romániai körülmények között is kiváló eredménynek számít. Amíg nincs végleges működési engedély, az egyetem nem pályázhat a saját nevében más forrásokra – vagyis egy ideig nélkülözhetetlen számára a magyar közpénz. A magyar tárgyalópartnerek – a HVG értesülései szerint Gémesi Ferenc miniszterelnökségi szakállamtitkár és Arató Gergely (MSZP) oktatási politikai államtitkár – legfőbb érvének az akkreditáció tűnik. Valójában a fenntartások egy része inkább politikai természetűnek tűnik. A Sapientiát az Orbán-kormány hozta létre. Jelenleg a finanszírozó magyar államnak nincs beleszólása a Sapientia működésébe. Az Sapientia Alapítványt alapító történelmi egyházak képviselői döntenek a stratégia elfogadásáról, a költségvetésről, a rektor és a szenátusi tagok kinevezéséről. Tőkés László református püspök nevéhez köthető nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem, amely része a Sapientia-hálózatnak. A Sapientia Alapítvány 2000-ben kötött együttműködési megállapodást a mások mellett Tőkés által alapított, három szakot már sikerrel akkreditált, mintegy ezer hallgatót képző nagyváradi egyetemet működtető Pro Universitate Partium Alapítvánnyal, amely alapján a Sapientia támogatja az egyetem működését és ingatlanfejlesztéseit. Az alapítvány mintegy 2 milliárd forintos állami támogatásának átlagosan 30 százaléka a nagyváradi intézményt illeti. /Hálójáték. = Heti Világgazdaság, aug. 23./

2006. szeptember 4.

– Az európai uniós csatlakozást követően teljesen más megvilágításban jelentkezik majd az elvándorlás és az otthonmaradás kérdése – jelentette ki Markó Béla RMDSZ-elnök szeptember 2-án a Félixfürdőn tartott V. MIÉRT Akadémián. Amennyiben az ideiglenes nyugat-európai vagy magyarországi tartózkodás akadálymentesebbé válik, a végleges elvándorlásra való késztetés sokak számára megszűnik – mondta. A politikus a Demográfia, statisztika tükrében a romániai magyar ifjúság című rendezvényen vett részt. Előadást tartott többek között Markó Attila, a Kisebbségi Hivatal képviseletében, Arató Gergely, magyar oktatásügyi államtitkár, Antal Árpád parlamenti képviselő, Veres Valér, a Kolozsvári Egyetemi Intézet igazgatója, Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége keretén belül működő demográfiai munkacsoport vezetője, valamint Csata Zsombor, a Babes–Bolyai Tudományegyetem szociológia tanszékéről. Az előadók a demográfiai mutatóknak politikai döntések általi befolyásolásáról, a romániai magyar fiatalság jövőképéről beszéltek. Antal Árpád figyelmeztetett: évente körülbelül 17 ezer magyar ember vándorol el Erdélyből, mely számarány egy Kovászna nagyságú városnak felel meg. Úgy vélekedett: a Magyarországra történő kivándorlást nagy mértékben az anyaországi politikusok is gerjesztik, akik néha beismerik, hogy Magyarország népességcsökkenését az anyaországon kívül élő magyarság áttelepedésével szeretnék pótolni. /Kiss Olivér: Markó: az EU-tagság megállíthatja az elvándorlást. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./ „Nem valakik ellen, hanem valamiért” kívánnak felszólalni azok a reformot sürgető fiatal RMDSZ-es politikusok, akik az elmúlt hétvégén a Félixfürdőn megrendezett V. Miért Akadémián első alkalommal mutatkoztak be a sajtó képviselői előtt. Mindannyian az RMDSZ szerkezetének átalakítását szorgalmazzák. Nagy Zsolt miniszter a változás igényét hangsúlyozta. A beszélgetésen felmerültek a Bukarestben dolgozó, illetve a vidéken és a Miért-ben tevékenykedő fiatal RMDSZ-es politikusok közötti esetleges nézetkülönbségek is. – Ez egy hamis ellentét, szögezte le Kelemen Hunor képviselő. A képviselő elhárította Kovács Péternek azt a kérdését: mi legyen a Frunda György által „megálmodott” RMDSZ-ellenzékkel? „Mi Frunda álmaival nem foglalkozunk” – mondta Kelemen Hunor. Jakab István, a kormányátszervezési okokból távozásra kényszerülő pénzügyi államtitkár átláthatatlannak nevezte a döntéshozatalt az RMDSZ-ben. „A döntések valahol fenn, a csúcsvezetésben születnek. Azt kellene elérnünk, hogy sokkal többen tudjanak beleszólni a dolgok menetébe. Nem természetes az sem, hogy az RMDSZ-es politikusok addig nem mondhatnak véleményt egy adott témában a sajtónak, amíg egy valaki nem nyilvánít véleményt a témáról” – mondta az exállamtitkár. A pártjelleg kialakítására vonatkozó javaslatokkal kapcsolatban Markó Béla elmondta, a szervezeten belüli fegyelem, illetve a felelősségre vonhatóság növelésére van szükség, ugyanakkor továbbra is meg kell őrizni az RMDSZ szövetség-jellegét. /Cseke Péter Tamás: Bemutatkoztak a „bukaresti csávók”. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 4./ – Kinyílt a bicska a zsebemben – mondta Antal Árpád RMDSZ-es képviselő, Demszky Gábor Budapest főpolgármesterének augusztus 20-án mondott beszédére utalva, melyben Demszky Magyarországra hívta dolgozni a határon túli magyarságot. Antal Árpád szerint a migráció megállításáért az autonómia is sokat tehet. Arató Gergely /Budapest/, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára az anyaországi vezetés dilemmáját vázolta előadásában: a magyar kormány határon túli politikáját kettős irányultság jellemzi. Egyfelől kötelességének tartja, hogy otthont biztosítson azoknak, akik nem érzik jól magukat a szülőföldjükön, másrészt viszont az is célja, hogy a határon túli magyarság szülőföldjén találja meg a boldogulását. Veres Valér kifejtette, a romániai magyarság népességcsökkenése évi tíz-tizenötezer fő, ami egyes számítások szerint még nőhet is. Az elöregedésnek köszönhetően a népességfogyás aránya azokban a megyékben magasabb, ahol a magyarság aránya kisebb. A magyarok körében akár húsz százalékkal is magasabb az idősek aránya az országos átlaghoz képest, míg a fiatalok aránya közel ugyanennyivel kevesebb, mutatott rá Veres Valér. Mint elmondta, a magyarság teljes termékenységi arányszáma a Székelyföldön és a Partiumban a legnagyobb, a születések aránya általában a vidéki településeken magasabb. Ahol kisebb a magyarok aránya, nem csupán az elöregedés és az elvándorlás miatt csökkenhet a létszám: azon megyékben, ahol a magyarok aránya tíz százalék alatti, szinte minden harmadik gyermeket románként anyakönyveznek. A szociológus szerint a romániai magyarság lélekszáma 2025-re mintegy 1,2 millió, 2050-re pedig megközelítőleg 990 ezer lesz. Kiss Tamás, az RMDSZ ügyvezető elnöksége demográfiai munkacsoportjának tagja szerint a jelenlegi becslések szerint a romániai magyarság lélekszáma 1 350 000 körülire tehető. Csata Zsombor elmondta: a népességfogyás ellenére a magyarul tanuló diákok száma nőtt, többek között annak köszönhetően, hogy hozzáférhetővé vált a magyar nyelvű szakoktatás. /Balogh Levente: Antal „bicskanyitogatása” Demszky miatt. = Krónika (Kolozsvár), szept. 4./

2006. október 11.

Október 7-én ünnepélyesen átadták a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem bentlakását, Az egyik fő támogató, az Apáczai Alapítvány kuratóriumi elnöke, Stark Ferenc is jelen volt. Dr. Béres András, az egyetem rektora köszöntötte a jelenlévőket és köszönetet mondott az Apáczai Alapítványnak mint fő támogatónak, valamint az Illyés és a Szülőföld alapítványoknak a segítségért. Arató Gergely, a magyar Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára hangsúlyozta, a legfontosabb az összefogás, van benne alapítványi pénz, román állami pénz és az egyetem saját alapjai. Stark Ferenc elmondta, a Prospero Alapítvány sikeres pályázatokat nyújtott be a kuratóriumhoz, így az Apáczai Alapítvány 46 millió forintot biztosított épületvásárlásra és építkezésre, további 21 millió forintot pedig az épület felszerelésére. Nyolc-kilenc évvel ezelőtt dr. Béres András megalapította a Prospero Alapítványt, emlékeztetett az alapítvány elnöke, Kovács Levente. A bentlakás 27 diáknak biztosít szálláshelyet. A továbbiakban minden szobát számítógéppel, televízióval és internet-hozzáféréssel is ellátnak. /Menyhárt Borbála: Átadták a Színművészeti Egyetem kollégiumát. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 11./

2007. február 19.

Kijáró politikának nevezte Gémesi Ferenc államtitkár, hogy a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem vezetői támogatást kértek Sólyom László államfőtől az intézmény finanszírozása ügyében. A budapesti Miniszterelnöki Hivatal nemzetpolitikáért felelős szakállamtitkára a Népszabadságnak leszögezte: a magyar kormány „állja a számlát”, vagyis biztosítja az egyetem működéséhez szükséges forrásokat, de ehhez feltételeket is szab. „Feltétel, hogy a tavalyi megállapodás szellemében a magánegyetem átláthatóan működjön, a magyar kormány képviselője helyet kapjon a több mint 95 százalékban anyaországi költségvetési forrásokból finanszírozott felsőoktatási intézmény gazdálkodását felügyelő testületben, valamint érdemi haladás történjen az akkreditáció ügyében” – hangsúlyozta Gémesi, emlékeztetve: a 2007-re szóló 1,4 milliárd forintos támogatásból egymilliárdot folyósítanak a magyar költségvetésből a Sapientiának, 400 millióra pedig pályázni kell a Szülőföld Alapnál. Az államtitkár kifogásolta, hogy az eredetileg Csíkszeredában alapított Sapientia Egyetem a tervezett egy láb helyett immár négyen áll, vagyis úgy bővült marosvásárhelyi, nagyváradi, majd kolozsvári karokkal, hogy a terjeszkedésről nem egyeztettek a magyar kormánnyal. Gémesi szerint a kolozsvári megjelenés szakmailag nem eléggé átgondolt, és a Babes–Bolyai Tudományegyetem mellett nem volt célszerű magyar felsőoktatási intézményt indítani. Kató Béla püspök-helyettes, a Sapientia Alapítvány elnöke elmondta, örömmel hallja, hogy a magyar állam biztosítani kívánja az 1,4 milliárd forintot, noha most sem világos: mennyi esélyük lesz pályázat útján megszerezni a 400 millió forintot. Leszögezte: a 2006-ban folyósított 1,65 milliárdhoz képest – különösen az akkreditáció évében – az idei támogatás a létfenntartáshoz sem elég. „Mi nem árulkodtunk, csupán őszintén elmondtuk a gondjainkat Sólyom László államfőnek – szögezte le Kató Béla. – Három éve vezetem az alapítványt, most hallom először, hogy kizárólag a csíkszeredai központban gondolkodtunk volna. Nem tervezzük a kolozsvári kirendeltség túlzott kibővítését, sőt ez a fakultás kapja a legkevesebb anyagi támogatást, ám létjogosultságát nem lehet megkérdőjelezni. ” Hozzátette: Sólyom Lászlóhoz hasonlóan Arató Gergely oktatási államtitkár is meggyőződhetett a Sapientia eredményeiről, valamint arról, hogy az egyetem vezetősége jól gazdálkodott a fenntartására eddig kiutalt mintegy 12 milliárd forinttal. /R. Sz. : Gémesi bírálja a Sapientiát. = Krónika (Kolozsvár), febr. 19./

2007. október 2.

Már beindult a Zuschlag-ügy, amikor a Fidesz elnöke, Orbán Viktor a parlamentben azzal vádolta a kormányt, hogy az európai uniós pályázatokon elnyert pénzek elosztása körül nincs minden rendben, a pénzek nagy részét... ellopják. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök élesen reagált, hazugsággal vádolta az ellenzék vezetőjét, mondván, hogy az egész magyar társadalmat sérti meg, amikor az uniós pénzek állítólagos lenyúlásáról beszél, s ezzel megingathatja az állampolgárok hitét abban, hogy megfelelő helyre kerülnek az ország fejlődése szempontjából fontos pénzösszegek. Ekkor már bilincsben vezették el Zuschlag János volt MSZP-s képviselőt, azzal vádolják, hogy nem létező alapítványok részére igényelt támogatásokat, amelyeknek további sorsa ismeretlen. A volt képviselő vagyonát zárolták, s megkezdődött a nyomozás. Ekkor robbant a másik ügy: a Hír TV nyilvánosságra hozott egy régebbi videofelvételt, amely önmagában bizonyítja, hogy a közpénzek elosztása hogyan is történt. A kistérségi megbízott, akit azóta Bajnai Gordon menesztett, és feljelentést is tett ellene, a következőket mondja egy támogatást igénylő vállalkozónak: ,,Én azt mondom neked, hogy mondjuk megcélozzuk a maximálisat, azt általában el szoktam tudni intézni, azt a 24–25 millió forintot, abból mondjuk, tekintettel, hogy már segítesz is meg minden, egy húszas marad neked (…), abból az áfa nem tudom, hogy lesz, abból még lejön az áfa, tehát l6–17 milliód marad. (…) nekem szólt a minisztérium, hogy mikor viszem a pénzt. ” Gyurcsány Ferenc miniszterelnököt szeptember 26-án titokban éjszaka kihallgatta a Bács-Kiskun megyei ügyészség. Megszólalt a tárca egykori helyettes politikai államtitkára, Ocsovai Tamás. Szerinte a minisztériumban a politikai államtitkár, Mesterházy Attila s az MSZP ifjúsági és sportmunkacsoportjának vezetői vettek részt, Újhelyi István, Arató Gergely, Zuschlag János... Kihangsúlyozta, hogy ő szóban vagy telefonon kapta az utasításokat tőlük. A hvg.hu megkérdezte Topolánszky Ákost is, a drogügyekért felelős helyettes államtitkárt, aki megerősítette kollégája kijelentéseit: ,,... Ocsovai nemcsak a miniszter utasításait hajtotta végre, de az MSZP ifjúsági tagozatának (Ocsovai által említett) vezetői is dirigáltak neki, hiszen megrendelőként jelentkeztek... ” A Szonda Ipsos legújabb felmérése szerint a Fideszre a szavazók 59 százaléka szavazna, a szocialistákra 30 százalék, a két kis párt, az MDF és az SZDSZ be sem kerülne a parlamentbe. /Bogdán László: Magyar tükör. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 2./

2008. április 3.

Marosvásárhelynek kellene lennie az erdélyi magyarság számára a második egyetemi központnak, Kolozsvár után – hangzott el az Oktatási és nevelési stratégia a nemzetpolitika szolgálatában elnevezésű műhely keretében Kolozsváron. A Reményik Sándor Galériában megtartott kerekasztal-beszélgetésen Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta, a nemzeti és Kárpát-medencei oktatáspolitika nem egyközpontúnak kellene lennie, hanem többközpontúnak, és az együttműködés közös döntések megszületésében kell érvényesüljön. Szilágyi Pál professzor hangsúlyozta az angol nyelv ismeretének fontosságát. Hozzátette, az elvándorlás a legnagyobb probléma az orvosi egyetemek végzősei körében, akik még el sem végezték a harmadévet, de már Magyarországon biztos, lekötött állásuk van. /Darvas Beáta: Elavult oktatáspolitika? = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 3./ A Sapientia-EMTE biztosan számíthat a magyar kormány támogatására, hangsúlyozta Arató Gergely, kiemelve, hogy a magyar állami támogatással létrehozott és működtetett intézmény kultúra-, tudomány- és anyanyelvformáló erővel rendelkezik. Adorjáni Dezső Zoltán evangélikus püspök kifogásolta, hogy hivatalosan nem létezik „intézményesített”, a Kárpát-medencében élő összmagyarságra kiterjesztett oktatási és nevelési stratégia. „Úgy vélem, hogy a budapesti kormány felelőssége lenne, hogy a magyar tannyelvű oktatási intézmények vezetőivel egyeztetve kidolgozzon egy közös magyar oktatásügyi koncepciót, melynek érdekképviseletét is fel kellene vállalnia” – mondta a püspök. Dr. Szilágyi Pál professzor, a Sapientia-EMTE korábbi rektora felszólalásában hangsúlyozta: a Sapientia terjeszkedése, akárcsak a Babes–Bolyai Tudományegyetem székelyföldi városokban létrehozott fiókintézményei segítenek abban, hogy az ott élő fiatalság a tanulmányok befejezése után otthon, szülőföldjén próbáljon érvényesülni. „Bebizonyosodott, hogy ahol egyetem indul be, megváltozik a város légköre, ez tapasztalható Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön, Kézdivásárhelyen és Székelyudvarhelyen is” – mutatott rá a professzor. /Gyergyai Csaba: Összmagyar koncepciót sürgetnek. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 3./


lapozás: 1-9




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998