udvardy frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 214 találat lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-214
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Assisi Szent Ferenc

1991. július 14.

Az erdélyi ferencesek Szent Istvánról elnevezett rendtartománya ápr. 24-26-a között Csíksomlyóban, az anyakolostorban tartotta meg káptalanját, vagyis rendi nagygyűlését. Dr. Harmath Károly /Újvidék/, a három magyar nyelvű ferences rendtartomány /két magyarországi és egy erdélyi/ vizitátor generálisa, egyben az újvidéki Hitélet főszerkesztője elnökölt a gyűlésen. A feloszlatás előtt, 1948-ban 217-en voltak ferences szerzetesek, jelenleg 36-an vannak. Vannak már papnak készülő erdélyi ferences klerikusok, mégpedig tízen, képzésüket magyarországi ferencesek vállalták. Nyolc laikus jelentkezőjük is van. A nagygyűlésen megválasztották az elöljáróságot, Benedek András P. Domokos dévai házfőnök lett a tartományfőnök, helyettese Papp Károly P. Leonárd kolozsvári házfőnök. - A második világháború után az akkori tartományfőnök, dr. Boros Fortunát körlevelében azt írta, hogy itt, Erdélyben átlag minden 50 esztendőben megismétlődik egy nagy tragédia. Ezért építeni kell magunkban és a nép lelkében, hangsúlyozta. Boros Fortunátot a kommunista hatóságok elhurcolták, a Duna csatornában halt vértanúhalált. A ferences megújulás keretében 1990. dec. 1-2-án Désen újjáalakult Szent Ferenc III. rendje, új nevén a Ferences Világi Rend. Ez független közösség a maga választotta vezetőség irányítása alatt. Reményük van arra, hogy a klarissza apácák rendje újra meggyökeresedik majd Erdélyben. /Daczó Árpád: Ferences megújulás Erdélyben. = Keresztény Szó (Kolozsvár), júl. 14./

1993. január folyamán

Egyházi kiadvány jelent meg, a Ferenc Nyomdokain, a Ferences Világi Rend helyi közösségének havi értesítője (Máramarossziget). Később Szent Ferenc Nyomdokain címmel adták ki.

1995. június 8.

Az erdélyi magyarság nagy méltósággal viseli kisebbségi létének körülményeit, túlélni akar, összegezte erdélyi útjának tapasztalatait Tabajdi Csaba államtitkár. Nagy az igény az anyaország erkölcsi támogatására, s lehetőség szerint az anyagi együttműködésre. Nem segélyre, hanem együttműködésre van szükség. Komoly kezdeményezéseket látott, például Kató Béla református tiszteletes komplex kis autonómia szigetét. A kisebbségi önszerveződés szép példáival ismerkedhetett meg, ilyen például a Szent Ferenc Alapítvány, melyet Böjte Csaba plébános vezet Déván, Torockón az Ifjúsági Szállás vagy Papp László plébános által létrehozott szálláshely és kulturális centrum Nagyenyeden. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 10-11./ Tabajdi Csaba elmondta, hogy három kulcskérdés fogalmazódott meg benne az erdélyi út során. Az első az oktatás, az anyanyelvi oktatás biztosítása minden szinten. Elgondolkoztató, hogy a 200 ezer magyar gyermekből 64 ezer nem tud anyanyelvi iskolába járni. A második kulcskérdés, hogy az egyházaknak megkerülhetetlen szerepe van a kisebbségi identitás megőrzésében. Harmadik, hogy a privatizációban ne érjék hátrányos megkülönböztetések a nemzeti közösség tagjait. A kisebbségvédelmi garanciákról szólva Tabajdi Csaba rámutatott: olyan kétoldalú kormányközi vegyes bizottság létrehozására gondol, mely a két országban a nemzeti kisebbségek problémáit időről időre áttekinti és ajánlásokat fogalmaz meg a két kormány számára. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./

1996. november 13.

Déván a ferencesek 1773-tól iskolát működtettek a kolostorban 1948-ig, az államosításig. 1992-ben két ferences szerzetest helyeztek Dévára, Böjte Mihályt és Csabát, aki elkezdték a romos kolostor javítását. Elhatározták, hogy kollégiumot hoznak létre, a szórványmagyarság gyermekeinek iskoláztatására. 1993-ban indult az első csoport, jelenleg négy osztály működik. Az 1993-ban megalakult Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba az intézményt. Létrehozták a Magyarok Nagyasszonya Magániskolát és Kollégiumot. Osztálytermek, kollégiumi szobák, könyvtár, konyha és ebédlő van a kollégiumban. A tanítás után négy nevelő foglalkozik a gyermekekkel. Egyre több a jelentkező az iskolába, ezért tervezik az épület bővítését és a közelben lakásokat szeretnének vásárolni, hogy a nagyobb gyermekek egy-egy nevelővel kiköltözhessenek. /Kelemen Judit Gabriella: Távoli fészke a szeretetnek. = Erdélyi Napló (Nagyvárad), nov. 13./ Ugyanerről: 2015. sz. jegyzet.

1996. december 18.

Emlékérmet, oklevelet és 200 ezer forint jutalmat kaptak a Kisebbségi Díj kitüntetettjei. A díjakat dec. 18-án Horn Gyula miniszterelnök adta át. A határon túli magyar kitüntetettek között volt az Erdélyi Magyar Közművelődési Egyesület /EMKE/, az újvidéki Forum Kiadó, a drávaszögi magyar közösség, kassai Thália Színház együttese, a KAM - Regionális és Antropológiai Kutatások Központja /Csíkszereda/, Böjte Csaba ferences szerzetes /Déva/, a Szent Ferenc Alapítvány alapító elnöke és Rudolf Chmel irodalomtörténész, volt nagykövet. Kaptak mások is Kisebbségi Díjat, így az Erdélyből áttelepült Bodor Pál, a Népszabadság publicistája, Csepeli György szociológus, az ELTE Szociológiai Intézetének tanszékvezető tanára, Glatz Ferenc történész, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Heltai Péter televíziós szakember és Schöpflin György londoni politológus professzor. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 20., Új Magyarország, dec. 19./

1997. január 14.

Déván 1992-ben visszakapták a ferencesek a kolostort, akkor helyezték ide Böjte Csaba és Böjte Mihály ferences szerzeteseket, akik nekiláttak az épület rendbetételéhez. Kezdeményezésükre kollégiumot hoztak létre, a tanulók száma évről évre nőtt. Megdöbbenve tapasztalta, emlékezett Böjte Csaba, hogy az anyanyelv mennyire elsorvadt a környező falvakban, a hitük is nagyon megfogyatkozott. A kolostorban nem működhetett állami iskola, ezért magániskolát hoztak létre /Magyarok Nagyasszonya Magániskola és Kollégium/. Az intézményt a Szent Ferenc Alapítvány vette pártfogásba. Jelenleg 111 tanulójuk van. /Kelemen Gabriella: A szeretet otthona. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jan. 14./

1998. április 8.

Böjte Csaba ferences pap, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke Déván gyermekotthont alapított, jelenleg 130 gyermeket nevelnek. Hihetetlen nyomorból érkeznek hozzájuk a gyermekek, egyik az állomáson koldult, a másik szülei alkoholisták. A gyermekotthonban "kivirulnak a kicsinyek, akiket Krisztus nevében befogadunk" - írja Böjte Csaba. Szegény az ország, nincs munkahely. További gyermekvárosokat kell létrehozni Csíkban, Háromszéken. Ehhez kér segítséget, megadva a dévai alapítvány címét. /Böjte Csaba: Gyermekvárost alapítunk. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 8./

1998. május 1.

Országos rovásírás versenyt szervez Désen az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat. A fő szervező Zombora Márta. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 1./

1998. június 3.

Máramarosszigeten a Szigeti Turmix /főszerkesztő: Várady László/ című lap már több mint öt éves. Emellett újabb folyóirat látott napvilágot, a Máramarosi Hírnök /főszerkesztője Zahoránszky Ibolya/, eddig két számmal jelentkezett. Ugyancsak a városban jelenik meg a Szent Ferenc Nyomdokain, melynek főszerkesztője Kovács László. Nemrég jelent meg a Máramarosi havasok című antológia összevont 4/5-ös száma. Ebben olvasható többek között Mazalik Alfréd 1848-ról szóló írása, dr. Szöllősi Tibor kárpátaljai orvos Máramaros történetéről közölt eddig ismeretlen adatokat. /Bura Miklós: Kulturális élet. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 3., Postafiók rovat/

1998. december 23.

Hunyad megyében a magyarság szórványban él. A megye nehézipara leépülőben van, sokan hazaköltöznek szülőföldjükre. A megyében az 1997/98-as tanévben 268 gyermek járt magyar óvodába, az 1998/99-es tanévben pedig 321. Új óvodai csoport indult Urikányban, ismertette az oktatási helyzetet Orbán Mária. Az 1997/98-as tanévben 437 tanuló járt magyar elemi osztályokba, az 1998/99-es tanévben már 460. A gimnáziumi osztályokban nagy a lemorzsolódás. Az 1997/98-as tanévben 344-en tanultak magyarul, az 1998/99-es tanévben 358-an. Déván nőtt a tanulók száma, Vajdahunyadon, Petrillán, Lupényban és Vulkánban megmaradt a létszám, Petrozsényban viszont a tavalyi 32-vel szemben idén már csak 20 tanuló végez anyanyelven. A Szent Ferenc Alapítvány segítségével hét csernakeresztúri tanulót felvettek a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Kollégiumba. A megye egyetlen magyar líceumának osztályaiba tavaly 56, idén 55 tanuló van. /Orbán Mária Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: A Hunyad megyei anyanyelvi oktatás. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 23./

1999. augusztus 27.

Hunyad megyében másodszor tartottak magyar pedagógus-napokat aug. 18-án és 19-én Déván. A rendezvény vendége, dr. Kocsis József pécsi tanár előadást tartott, és műhelymunkát vezetett. A részt vevő pedagógusok október elejére meghívást kaptak a magyarországi Szentlőrincre. A rendezvényért köszönet illeti a Szent Ferenc Alapítványt, személyesen Böjthe Csaba plébánost. /Orbán Mária, Hunyad megyei kisebbségi tanfelügyelő: Pedagógus-napok és ifjúsági tábor. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), aug. 27./

1999. szeptember 3.

A kormány szept. 2-i ülésén elfogadta a határozattervezetet az aradi vértanúk emlékművének visszaadásáról az Assisi Szent Ferenc-rendnek. Mint ismeretes, a Zala György és Huszár Adolf által készített szoborcsoportot 1890-ben leplezték le a tizenhárom aradi vértanú emlékére. Az I. C. Bratianu által vezetett román kormány utasítására később lebontották, és alkotóelemei azóta több aradi gyár raktárában megfordultak, jelenleg pedig egy helybeli kaszárnyában találhatóak. Eckstein-Kovács Péter kisebbségügyi miniszter elmondta, hogy a kabinet ülésén szó volt a továbbiakról is, tehát arról, amiben a román és a magyar miniszterelnök korábban megegyezett, nevezetesen, hogy létrehozzák a kiegyezés emlékparkját, amelyben helyet kapna a szóban forgó szoborcsoport is. Így a tegnapi kormányhatározat gyakorlatilag az első lépést jelenti e terv megvalósításának útján. /Az aradi vértanúk emlékműve a minorita rendhez kerül. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 3./

1999. szeptember 23.

Marosvásárhelyen, a vártemplom eredetileg ferenceseké volt. A kommunista évek idején a városrendészek kiparancsolták őket a város szélére. A külvárosban felépült egy új templom. A napokban ebben Szent Imre plébániatemplomban ünnepelték meg az 555. évfordulóját annak, hogy a Ferenc rend megtelepedett a városban. A megemlékezés keretében dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek és más egyházi méltóságok koncelebrációjára került sor. A visszapillantás sorát Lestyán Ferenc volt főesperes, vikárius, a város díszpolgára nyitotta meg. Elmondta, hogy a Szent Ferenc rend úgynevezett szigorú csoportja 1444-ben megkapta az akkor épülő vártemplomot. 1951-ben a ferences atyákat egyetlen éjszaka alatt Vásárhelyről is börtönökbe hurcolták. A hatvanas évekig kényszerlakhely volt az osztályrészük. Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere meleg szavakkal méltatta Pál atya és társai tevékenységét, hiszen a cigánymisszió terén érdemük nem kevés. - Az ünnepség után páter Benedek Domokos, az erdélyi Szent István provincia tartományfőnöke beszélt a ferences rend mai erdélyi helyzetéről. 1991-ben Erdélyben összesen 28-an voltak. Most hetvenen vannak, tehát 1990-től növekedtek. - Dr. Jakubinyi György érsek kijelentette: "amikor a ferencesekhez jövök, mindig haza jövök." "Én is ferences akartam lenni, de a kommunista időben nem lehetett belépni a rendbe, így egyházmegyés pap lettem, s amikor 1990-ben átléphettem volna a Ferenc rendbe, akkor egyből azon vettem észre magam, hogy a nagy fordulat után néhány héttel kineveztek segédpüspöknek." /Máthé Éva: A "kolduló szerzetesrend" - Marosvásárhelyen. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 23./

1999. október 16.

Nagyszebenben a római katolikus templom homlokzatára három nyelvű emléktáblát helyeztek el. Pár évvel ezelőtt a római katolikus egyház az ortodoxok által kisemmizett görög katolikusok használatába adta ezt a templomot, az Orsolya nővérek templomát. Az idő elteltével a templomba vendégként befogadott hívek kezdték "a mi templomunk"-nak nevezni a hosszú évszázadok óta római katolikus istenházát. Ezért volt ideje az igazságot hirdető márványtáblák kifüggesztésének. - A ferencesek templomában a szentélyben a Szent Ferenc-feskó alatt, ez a felírat áll: ISTENEM ÉS MINDENEM. Az 1940 után Kolozsvárról Nagyszebenbe jött görög katolikus főpapból áradt a magyargyűlölet. Segített abban, hogy a hatóságok a ferences atyákból néhányat, köztük P. Placidót is lágerbe vitték, ő maga pedig önhatalmúlag behatolt a barátok templomába, letöröltette a szentély diadalívéről az ISTENEM ÉS MINDENEM jelmondatot. A főpap rendőröket állítatott a templom elé azzal, hogy csak a román nevűeket engedjék be a templomba. A Szentszék tudomására jutott ez a szégyenteljes ügy. A pápai fenyítés megszüntette önkényeskedését. /Kalmár Zoltán: Emléktáblák emlékeztetnek? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 16./

1999. november 19.

A Kolozsvári Katolikus Egyetemi Lelkészség keretén belül működő Marionett báboskör a dévai árvagyerekek számára indít gyűjtést. A dévai Szent Ferenc-kolostorban élő 170, 4-16 év közötti hátrányos helyzetű fiatalt Böjte Csaba ferences testvér irányítja nagy sikerrel. A Katolikus Egyetemi Lelkészség fiataljai önkéntesen immár a harmadik éve mikulásoznak Déván. /Szőcs Andrea Enikő: Mikulás. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./

1999. december 24.

Böjte Csaba ferences testvér 1992 óta él Déván, a kolostorban. 1992-ben elhagyatott, romos volt a ferences kolostor, amely az 1970-es árvíz után 22 évig lakatlan volt. Böjte Csaba maga is árva volt, elkezdte az árvagyermekek összeszedését. A dévai és szászvárosi kolostor ma már több mint 200 gyermeknek jelent állandó otthont. A gyermekeink az ország különböző városaiból, plébániáiról, egyházközségeiről jönnek, a legkisebb egy és fél éves, a legnagyobb már egyetemista. Az intézeten belül van egy-egy hatosztályos iskola, jövőre szeretnék beindítani a hetedik osztályt is. "A hét év meggyőzött arról, amit mindig is hittem, hogy mindeniket gyermeket Isten teremtett és minden gyermeket jó anyagból." - vallja Böjte Csaba. Az ország minden részéről jön időnként adomány. "Minden hónap pénzügyi mérlege egy csoda, hét év után sem értem igazán, hogy kerül ki mindenre a pénz." A Szent Ferenc Alapítványnak több mint 50 fizetett munkatársa van és több mint 50 segítő önkéntese. Ez az egyetlen erdélyi kollégium, amely árvaházként is működik, ezért sok gyermeket irányítanak hozzájuk. /Szőcs Andrea Enikő: Dévai árvák egyházi gondozásban. Az emberi összefogás gyönyörű példája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 24./

2000. március 18.

Márc. 18-án Aradon a Tulipán könyvesboltban mutatták be az Aradi Evangélikus Egyházközség és a Romániai Interkonfesszionális Bibliai Társulat közös kiadványát /Mindennapi 2000/, amely vezérfonal a Biblia mindennapi tanulmányozásához. Tóthpál Béla evangélikus lelkész, a kiadvány szerkesztője bemutatta az aradi Lutheranium nyomdából most kikerült könyvet. Az aradi Luheránium Kiadó a Romániai Interkonfesszionális Bibliatársulattal közösen immár a második esztendeje jelenteti meg ezt az igegyűjteményt, amely minden napra egy ószövetségi és egy újszövetségi idézetet tartalmaz. A szerkesztésnél felekezetközi szempontokat is figyelembe vettek, közölték például a református Kálvin János bűnvalló imáját, a római katolikus Assisi Szent Ferenc imáját ­ és természetesen a Miatyánk és Apostoli hitvallás egységes, valamennyi vallásfelekezet által elfogadott magyar szövegét. /Vezérfonal mindennapi bibliaolvasáshoz. = Nyugati Jelen (Temesvár), márc. 18./

2000. április 16.

Márc. 27-én Csíksomlyón tartotta alakuló ülését a gyulafehérvári főegyházmegye szociális bizottsága. Vezetője Szász János Caritas-igazgató, a főegyházmegyei papi szenátus szociális bizottságának kinevezett elnöke, aki a tavalyi Caritas-év elhatározásainak megvalósításáról számolt be. A résztvevők leszögezték, hogy a továbbiakban fokozott hangsúlyt kell fektetni az információcserére, együttműködésre és a találkozások rendszeresítésére. Az összes segélyező szervezetek nyilvántartása az átfedések elkerülése végett fontos, valamint a nagyobb horderejű problémák összefogással való megoldása miatt (pályázatírás, természeti csapások esetén a segítségnyújtás megszervezése stb.). A tanácskozáson elhangzott, hogy a szervezeteket kettősség jellemzi, egyrészt civil (nem kormányzati) szervezetek, alapítványok keretei között működnek, másrészt az egyház szerves részei (Máltai Segélyszolgálat, főegyházmegyei Caritas, Kolping családok, kamilliánusok, Szent Ferenc Alapítvány, Hit és Fény, vincés szövetségek, a marosvásárhelyi ferences rendház). Az egyházhoz való tartozást láthatóbbá, nyilvánvalóbbá kell tenni a szociális tevékenységet folytató minden szervezet esetén, s ezt az egységet a szociális bizottságnak mint csúcsfórumnak kell biztosítania. /Bányász József: Szociális kérdésekről. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 16./

2000. május 3.

Egyhetes bánsági látogatást tett Jean-Claude Périsset, a Vatikán bukaresti nagykövete. A kiskrassói római katolikus templomban a krassószörényi horvátok (krassovánok) egyik központi templomában mutatott be szentmisét zsúfolt és szentbeszédet mondott román nyelven. Resicabányán a Havas Boldogasszony templomban Páll József esperes-plébános röviden bemutatta az egyházkerületét, illetve annak sok nemzetiségű papságát, kiemelve a bánsági nemzetiségi és felekezetközi együttműködés példaértékét. A látogatás a govondári Szent Ferenc és Klára közösségi ház bemutatásával ért véget. Makay Botond Roos Márton megyéspüspököt kérte villáminterjúra. A püspök tört magyarsággal nyilatkozott, kifejtve, hogy a nuncius látogatása számukra nagy esemény. /Makay Botond: Őexcellenciája Jean-Claude Périsset a Vatikán Bukaresti Apostoli Nunciusa Krassó-Szörvényben. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

2000. június 7.

Megjelent a Szent Ferenc Alapítvány évkönyve, 2000 - Déva. Tartalmazza az 1993 decemberétől jogi személyként működő Szent Ferenc Alapítvány által létrehozott és fenntartott intézmények történetét, a munkatársak, a gyermekotthonok és kollégium diákjainak névsorát. Déván a korszerűsített ferences kolostor lett 1993-tól az új magániskola otthona. Hét év alatt gyermekmentő és -védő intézmények jöttek létre az alapítvány égisze alatt: a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon, a Szórványkollégium, 1995-től a Magyarok Nagyasszonya Iskola, a marosnémeti cigányóvoda, a dévai óvoda. Az Erdélyi Ferences Rendtartomány felajánlotta a szászvárosi ferences kolostort a rászorult gyermekek megsegítésére, így 1999 januárjában beindult a Szent Erzsébet Gyermekvédelmi Intézet, amely jelenleg 24 gyermeknek ad otthont. Gyermekmentés folyik a ferences kolostorokban. Itt is, akárcsak Déván, szociális családokat alakítottak ki, amelyekben a családanyát pótló nevelők 8-10 gyerekről gondoskodnak. A fenti intézményekben 204 gyermeket, fiatalt nevel 52 fiatal és idősebb munkatárs, akik, akárcsak gondozottjaik, az ország minden részéről verbuválódtak. /Deák Piroska: Évkönyv. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 7./

2000. július 16.

A dévai Szent Ferenc Alapítvány évkönyve dokumentum-értékű. Böjte Csaba ferences szerzetespap érdeme, hogy megszületett 1993-ban a Szent Ferenc Alapítvány. Először szórványtáborba gyűjtötték a bányász- és munkástelepek gyermekeit, majd "állandósították" a tábort: a gyermekeket beköltöztették az alapítványok támogatásával renovált dévai kolostorba. A Szent Ferenc Alapítvány jelenleg 204 gyermeket (háromévestől 22 évesig) a következő intézményekben lát el: Déván van a Magyarok Nagyasszonya Gyermekotthon (3-7 éves gyermekek), a Magyarok Nagyasszonya Szórványkollégium (nyolcadik osztályt végzett fiatalok számára), a Magyarok Nagyasszonya Iskola (négy elemi osztállyal, folyamatosan kialakul a közép- majd felső tagozat is), az óvoda, Marosnémetiben pedig a cigányóvoda, Szászvárosban 1999 januárjától a ferences kolostorban működik a Szent Erzsébet Gyermekotthon. /A "védnök" Szent Ferenc. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 16./

2000. július 24.

Júl. 22-én ünnepi istentisztelettel és a reformáció emlékművének megkoszorúzásával zárult Genfben a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója, amelyen Orbán Viktor miniszterelnök, a rendezvény fővédnöke is részt vett. A genfi Szent Péter-katedrálisban Tőkés László püspök emlékeztetett, hogy a magyar reformátusok 1938-ban tartották első világtalálkozójukat, a folytatást azonban csak az 1989-es fordulat tette lehetővé Magyarországon és a határokon túl. Helyre kell tenni múltunkat és jelenünket, és emberközpontú világunkban Isten mindenhatóságát kell újra felismerni - mondotta. Orbán Viktor megjegyezte: "Mi, magyarok kalandozó nép vagyunk, a reformátusok is különösen azok". A magunkról alkotott képnek fontos vonása ez a vándorló, de mindig hazatérő, közösséget gazdagító magyar - mondta. Rámutatott, hogy a 20. században a Don-kanyarban elesettek, az odaveszett zsidó honfitársak, a kitelepített német származásúak, a szovjetunióbeli kényszermunkára hurcoltak és végül az 1956 után az országot elhagyó 200 ezer menekült együtt több mint egymillió embert jelent, ami szinte pótolhatatlan veszteség egy 10 milliós ország, de még egy 15 milliós nemzet számára is. - Bár ma is gyakrabban zúg a harang temetésre, mint keresztelőre, az utóbbi 10 évben visszaköltözött szívünkbe egy boldog családot építő, emelkedő magyarság és magyar nemzet reménye - mondta. Figyelmeztetett, hogy a külső szabadság aligha ér valamit belső szabadság nélkül. Aki megelégszik a jólét és a szabadság külső jegyeivel, az könnyen elveszítheti az emberi életet összetartó belső meggyőződését. A reformátusok kötelessége újra és újra emlékeztetni, hogy semmiféle szabadság sem segít a morális romlottság ellen - jelentette ki. Szent Ágoston, Szent Ferenc, Kálvin és a magyarságra gyakorolt befolyásuk jól példázza: az evangélium tanítása nélkül nincsenek életképes gyökerei a magyar összetartozásnak - mondta a miniszterelnök. Az ünnepi rendezvény résztvevői az istentisztelet után átvonultak a reformáció genfi emlékművéhez, ahol Péter Iván, a berni magyarok lelkésze emlékeztetett arra, hogy 1944-ben e helyen tüntetett mintegy 30 Svájcban tanuló magyar fiatal Magyarország német megszállása ellen. Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár a domborművek és a reformáció nagyjait, köztük Bocskai István fejedelmet ábrázoló állószobrok előtt szólva utalt arra, hogy annak idején a magyarok a svájciak után a második legnagyobb adománnyal, 40 ezer koronával járultak hozzá az 1917. október 31-én felavatott "reformátorok fala" megépítéséhez. Végezetül az egyház és a kormány képviselői elhelyezték a megemlékezés virágait az emlékmű Bocskai Istvánt ábrázoló szoboralakja előtt. /Véget ért a Magyar Reformátusok IV. Világtalálkozója. Koszorúzás a reformáció genfi emlékművénél. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 24./

2000. szeptember 10.

A sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum néprajzkutatója, Kakas Zoltán harminc esztendeje indította útjára a Bao Bao néprajzi-környezetvédelmi tábort. Erdély különböző helységeiből toborozza ebbe a diák és egyetemista ifjakat. Az elmúlt évek folyamán már végigjárták a Kárpátok vadregényes tájait. A Nemere hegység turistaútjait és útjelzőit is ők gondozzák. Esztelnek fölött, a Lassúág patakának forrásvidékén rendezkedtek be. A Bao-Bao a népi hitvilágban egy gyermekijesztő hiedelem-lény neve. A tábor néprajzi azért, mert néprajzi gyűjtést is végeznek. Idei táborukat július 24-augusztus 5-e között tartották, ekkor ünnepelték Kakas Zoltán 58. születésnapját is. A táborozók egy tölgyfa keresztet állítottak, belevésték: Szent Ferenc tiszteletére állították a Bao-Bao táborok résztvevői. /Daczó Á. Lukács OFM: Keresztáldás Szent Ferenc tiszteletére a havason. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 10./

2000. október 6.

A román Közoktatásügyi Minisztérium gátolja az egyetlen erdélyi magyar nyelvű magániskola, a Déván működő Magyarok Nagyasszonya Magániskola működését, melyben árva és hátrányos családi helyzetben lévő gyermekek tanulnak. Az iskolát működtető Szent Ferenc Alapítvány vezetői rengeteg kérvényt írtak a megyei tanfelügyelőségnek, a szakminisztériumnak, de semmi kézzelfogható választ nem kaptak, noha csupán azzal a törvény által előírt lehetőséggel szeretnének élni, miszerint az állam magániskolák esetében fizetheti a tanárok bérét is. Ez esetben nem fizeti. Az RMDSZ tanügyi osztályán régóta tudnak a dologról, mégsem történt semmilyen látható támogatás ez ügyben. Kötő József tanügyi államtitkár: "Csak üdvözölni tudom azt a nagyszerű szervezést, ahogy a dévai Szent Ferenc Alapítvány működteti az iskolát. Természetesen mindent meg fogok tenni, hogy az állam támogassa őket. Az a baj, hogy eddig egyetlen hivatalos kérelem sem jutott el a szakminisztériumba, ezért nem lehetett lépni az ügy érdekében. De most, hogy én is tudomásul vettem a dolgokat, ígérem, hamarosan megtaláljuk a módját, hogy a dévai magyar magániskola valamilyen keretbővítéssel támogatást nyerjen". A riporter megjegyezte: személyesen látta a beadványokat, melyek a Hunyad Megyei Tanfelügyelőségnek, a Nemzeti Nevelésügyi Minisztériumnak voltak címezve, sőt már Frunda György szenátor segítségét is kérték a dévaiak. A szenátusi iroda volt az egyetlen olyan intézmény, ahonnan visszajeleztek a magániskolának. Orbán Mária, a Hunyad megyei tanfelügyelőség magyar tanfelügyelője: "A Magyarok Nagyasszonya Magániskolával valóban sok gond adódik. Pedig ez egy nagyon jól működő iskola. Én már azt a variációt is hallottam, hogy amennyiben államosítják, államosíthatnák ezt a tanintézményt, megkapna minden törvény adta támogatást". Ionel, a Hunyad megyei tanfelügyelőség főtanfelügyelője: "A ferences kolostor által működtetett Magyarok Nagyasszonya Magániskola problémája rendkívül bonyolult dolog, számos olyan dolgot von maga után, amelyek nem csupán a tanügyi törvények adta lehetőségeket lépik túl, de súlyos szociális gondokra is fényt vetítenek." Magánemberként becsüli és támogatja Bőjte atya terveit. Az intézmény nincs akkreditálva a Nevelésügyi Minisztérium által. Igaz, hogy szeptemberében eljuttattak hozzá egy kérvényt, melyben kérték, hogy az iskolájukban dolgozó képesített és szakképzetlen pedagógusoknak a tanfelügyelőség adjon fizetést. A megyei tanfelügyelőség minden év decemberében szokta továbbítani a szakminisztérium felé a megyei tanügyi költségvetéseket. Szerinte "nincs keretük kétszáz hátrányos helyzetben lévő gyereket egyik percről a másikra felkarolni." "Böjte atya az utcáról begyűjtötte őket, s aztán valószínűleg az utcán végzik megint?" Böjte Csaba ferences szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke emlékezett a kezdetre: 1993-ban néhány gyerek bejött a kolostorba, kijelentették, hogy nagyon éhesek és fáznak. Vakációra befogadta őket. Ősszel nem akartak elmenni, ő pedig nem tudta volna elzavarni őket. A szükséges engedélyeket megkapták és 1995-ig mint a 2-es számú iskola magyar tagozata működtek. 1995-ben megjelent az új tanügyi törvény, mely engedélyezte magániskola alapítását. Úgy döntöttek, élnek a lehetőséggel. Mindenféle engedélyt folyamatosan beszereztek, az ideiglenes működési engedélyt a minisztérium jóváhagyta. A román állam eddig egy lejt nem fizetett ezeknek a gyerekeknek a beiskolázásáért. Furcsa a mostani hozzáállás, hiszen a gyermekek nyolcvan százalékát a román megyei gyermekvédelmi központok bízták rájuk nevelés, oktatás céljából. Böjte Kötő József államtitkárt többször megkereste a minisztériumban, minden alkalommal nagyon kedvesen fogadta őt. Azonban ez nem hozott eredményt. - Közben a szórványban a magyar oktatás napról napra sorvad. Petrozsényben 1992-ben még magyar nyelven érettségiztek diákok, 1999-ben már ugyanott nem indítottak magyar első osztályt. Félő, hogy lassan a dél-erdélyi magyarság teljesen eltűnik, elveszti anyanyelvét, nemzeti öntudatát. /Szőke Mária: Déva: Magyarok Nagyasszonya Magániskola. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 6./

2000. október 23.

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

2000. október 26.

A Szatmári Római Katolikus Püspökség immár hatodik alkalommal adta ki naptárát /Római Katolikus Naptár 2001/, melyet Reizer Pál püspök ajánló sorai indítottak. A közel kétszáz oldalas könyvnaptárban található például: Assisi Szent Ferenc tanainak követői Nagybányán, Tíz éves Az Iskola, Interjú Huzsvár László nagybecskereki püspökkel, A Máltai Segélyszolgálat szatmári fiókja, Ökumenikus kórustalálkozó - tíz alkalommal, Beszélgetés Gindele Tibor máramarosszigeti plébánossal, Tisztelgő sorok Németh László születése centenáriumán. - A püspökség áldozatkészsége teszi lehetővé a naptár megjelenését; a magyar ajkú híveket tömörítő négy erdélyi egyházmegye közül csak a szatmári ad ki könyvnaptárt. /Megjelent: Római Katolikus Naptár 2001. = Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), okt. 26./

2000. november 8.

Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. Csucsuja István, a Babes-Bolyai Tudományegyetem professzora, a Történelem-Filozófia Kar prodékánja könyvet írt Mocsáry Lajos és a románok címmel. Most felvázolta Mocsáry Lajos életútját. A magyar parlamentbe az 1867-es kiegyezés után került be, ahol a legméltányosabban kezelte a nemzetiségi kérdést. 1872-ben kiáll a román iskolák, de a többi nemzetiségi iskola mellett is. Karánsebes a Román Nemzeti Párt színeiben Mocsáry Lajost küldte a magyar parlamentbe. Kreczinger István, a Mocsáry Lajos Alapítvány kuratóriumának elnöke arról tájékoztatott, hogy Erdélyt elhagyó, Magyarországon élő értelmiségiek alapították a díjat 1992-ben. Célja a trianoni határokon kívül rekedt magyarság támogatása. Az anyanyelvi oktatás támogatása mellett segítik árvaházak, öregek otthona létrehozását is. Kolozsváron ünnepség keretében három személyt tüntettek ki Mocsáry Lajos-díjjal. Béres Károlyt az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységéért tüntették ki. Böjte Csaba a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, nevelő és oktató tevékenységéért kapta a díjat. Böjte Csaba ferences szerzetes 205 gyermek, valamint 52 felnőtt gondozását, ellátását szervezi meg. A Mocsáry Lajos Alapítvány először díjazott magyar állampolgárt Koenig Helmut személyében, aki két évtizede a határon kívül rekedt magyarság megsegítésén munkálkodik. /Csomafáy Ferenc: Átadták a Mocsáry Lajos díjakat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 8./

2001. március 22.

A környék szórványmagyarságát is felkarolja a magyar kulturális központ, a dési Magyar Ház, amely az Illyés Alapítvány anyagi támogatásával 1995-1996-ban. Itt működik a dési Népfőiskola, amely 1999-ben ünnepelte fennállásának 20. évfordulóját, az Incze János Közkönyvtár, az Aranyeső néptáncegyüttes és az Assisi Szent Ferenc cserkészcsapat. /Balogh Zoltán ügyvezető alelnök, Dés: A dési EMKE tevékenysége. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 22./

2001. április 25.

Az Iskola Alapítvány ápr. 21-én tartotta országos tanácskozását Kolozsváron. Hunyad megyéből négyen vettek részt a rendezvényen: Orbán Mária kisebbségi tanfelügyelő, Böjte Csaba OFM, a dévai Szent Ferenc Alapítvány elnöke, Kassai Géza petrozsényi református lelkész és Kúun Árpád bácsi református lelkész. Déván a Szent Ferenc Alapítvány, az RMPSZ és RMDSZ helyi szervezeteivel közösen kidolgozta a Hunyad megyei magyar oktatás hosszú távú fejlesztési stratégiáját. Elsőrendű célkitűzés a magyarul tanuló diákok létszámának növelése. Ennek érdekében új óvodai, iskolai osztályokat kívánnak létrehozni, és fejleszteni kellene a dévai szórványkollégiumot. Konkrét terv az urikányi óvoda újraindítása; ehhez azonban lakást kell vásárolni. /Országos tanácskozás után. Kéznyújtás a szórványoktatásnak. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 25./

2001. május 16.

Máj. 13-án tanácskoztak a Hunyad Megyei Magyar Pedagógusszövetség képviselői Déván, a Magyarok Nagyasszonya Kollégiumban. Zörgő Éva kolozsvári pszichológus előadása után Bőjthe Csaba szerzetes, a Szent Ferenc Alapítvány elnöke ismertette az Apáczai Csere János Közalapítvány beiskolázási- és szórványprogram-pályázatára kidolgozott tervet. Hasonló programot készülnek kidolgozni a Zsil-völgyi magyar oktatás fejlesztésére is. A találkozón Kofity Magda megyei RMPSZ-elnök visszatekintett az elmúlt tíz évre. /Az anyanyelvű oktatás fennmaradásáért. A Hunyad megyei RMPSZ szilárd talajra épít. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 16./


lapozás: 1-30 | 31-60 ... 211-214




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2017
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998